I. szám

Incze Kinga (Mrs. White Media Consulting Kft.)

Magyarországi médiapiaci gyorsjelentés 2010/I. szám a televízió, a rádió és az internet piacáról

Az AGB Nielsen, az Ipsos–Gfk Hungária, a Kantar Média és a Gemius Internet Audience adatai alapján

Budapest, 2010. szeptember, 56. szám

ISSN 1788-134X ISBN 978-615-5020-063

Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021 Hűvösvölgyi út 95. Felelős kiadó: Nahimi Péter igazgató Borítóterv: Czakó Zsolt Nyomdai munkák Műegyetemi Kiadó Felelős vezető: Wintermantel Zsolt www.kiado.bme.hu

Tartalom

1. A gyorsjelentés célja ...............................................................................................4 2. Módszertan..............................................................................................................5 3. A médiafogyasztási szokások.................................................................................6 3.1. Tévénézés (tévéképernyőn)............................................................................................6 3.2. Rádióhallgatás ............................................................................................................10 3.3. Internetfogyasztás .......................................................................................................13 3.4. Tévé-, rádió- és internetfogyasztás .............................................................................16

4. Reklámköltések.....................................................................................................19 4.1 Bevezető........................................................................................................................19 4.2 Televíziós reklámmennyiségek .....................................................................................19 4.3 Rádiós reklámmennyiségek ..........................................................................................20 4.4 Internetes reklámköltések.............................................................................................22 4.5 Reklámköltések (televízió, rádió, internet)...................................................................22

5. Melléklet ................................................................................................................24

1. A gyorsjelentés célja Az AKTI megbízásából 2003 óra készül átfogó médiapiaci körkép, amely éves szinten vizsgálja a médiapiac, azon belül is fókuszáltan az elektronikus médiumok és az internet reklámpiaci tendenciáit. Az elhúzódni látszó válság és annak médiapiaci hatása iránti egyre nagyobb érdeklődés okán az AKTI 2010-re vonatkozólag - az éves időszakhoz képest - ennél gyakoribb jelentésben követi a médiapiac kiválasztott területeinek trendjeit. 2010 első fél évével jelentkezik először a Magyarországi médiapiaci körkép Gyorsjelentés a televízió, rádió és internet piacáról. A későbbiekben negyedévente megjelenő riport célja, hogy az éves körképénél rövidebb időszakokra, de a legfontosabb jelzőszámok bemutatásával információkkal lássa el az olvasókat. A gyorsjelentés szándékosan marad a makroszintű elemzés szintjén, tekintettel arra, hogy a tárgyalt médiapiaci területek trendszintű követését és az arról való általános tájékoztatást helyezi a fókuszba. A Gyorsjelentés a teljes mért lakosság mutatói mellett a kereskedelmi szempontból legfontosabb 18-49 évesek csoportját, illetve a fiatalabb generációkat (tinédzsereket, fiatal felnőtteket) vizsgálja a médiafogyasztásuk szempontjából, a médiakutatás-módszertanilag lehetséges korcsoporti bontások szerint. Az elemzés logikáját illetően az éves Médiapiaci körképek felépítését követjük, hogy az év végén a 2010-es esztendőt a körképek ötéves trendjeit vizsgáló kontextusába helyezve is elemezhessük majd.

4

2. Módszertan A magyarországi médiapiaci körkép – gyorsjelentés című anyag elsőként 2010. első félévével indul. A kutatási adatok megjelenésének időbeli eltolódása miatt a televíziónézésről, a tévés reklámadatokról és a rádióhallgatásról január- június, az internethasználatról és a rádiós reklámköltésekről január-májusi időszakokat elemzünk. A továbbiakban negyedéves gyakorisággal jelenik meg a gyorsjelentés, mindig hasonlóképp elcsúsztatott időszakokkal az egyes médiatípusokra vonatkozólag. A médiafogyasztási trendek elemzését AGB Nielsen-, Ipsos–GfK- és gIA-adatokkal végezzük, a reklámköltések és -mennyiségek elemzésére Kantar Media, ill. AGB Nielsen adatokat használunk. A gyorsjelentés a televíziós, rádiós és internetes piacot veszi górcső alá. A rendelkezésre álló iparági kutatási adatok tükrében vizsgálható „klasszikus” médiafogyasztást elemezzük (tévénézés tévéképernyőn stb.), az „alternatív” médiafogyasztás (online, mobilon stb. történő tévézés, rádiózás) jelenleg nem tartozik a hazai iparági kutatások tárgykörébe. Az egyes médiumok különféle kategóriákba való besorolása a mellékletben található.

5

3. A médiafogyasztási szokások 3.1. Tévénézés (tévéképernyőn) 2010. első félévében a tévénézés mértéke valamelyest nőtt az előző év átlagához, ill. azonos időszakához képest: a tévét bekapcsolók napi aránya 80,4% volt a 2009-es átlag 78%-hoz, ill. a 2009. azonos időszakbeli 80%-hoz képest (a teljes mért, azaz 4 éves és annál idősebb lakosság körében; a továbbiakban: 4+). Míg 2009. első negyedében 291, második negyedében 240 percet, addig idén azonos időszakban 303, ill. 268 percet tévézett egy átlag hazai lakos (4+). A 80%-nyi emberből több mint 70% elérhető országos földfelszíni csatornákkal egy átlagos napon – de azok nélkül az összes többi csatornával is közel annyi, csak épp nagy a keresztnézettség ezek közt. Idén első félévben átlagosan a 4+ lakosság 75%-a kapcsolt általános profilú csatornára egy átlagos napon – azaz az összes többi adó ehhez még 5%-nyi fogyasztót, állampolgárt csalogat pluszban a tévékészülékek elé (ennyi az ún. exkluzív reache átlagnapra nézve). Ugyanakkor a nem általános csatornák is elérik a lakosság nagyságrendileg felét az első féléves napi átlagadatok szerint. A teljes lakossághoz képest a fiatalok tévézési szokásai továbbra is jelentősen eltérnek (bár 2009-hez képest számottevő változást nem találunk). A 13–17 éveseknek 66%-a kapcsolt egy nap valamelyik tévéadóra 2010. első fél évében, és átlagosan 163 percet tévéztek naponta. Köztévé-csatornára csak 17%-uk kapcsolt egy átlagos napon. A 15–24 évesek szintén a kevésbé tévékedvelő csoportba tartoznak: közülük még kevesebben, 57% tévézik egy átlagos napon 2010 első félévében, igaz, nagyságrendileg ugyanannyi időt töltenek a készülék előtt, mint a 13–17 évesek. Közcsatornára ötödük kapcsol egy átlagos napon. A fiatalok meglehetősen alacsony tévénézési mutatói általában a korukkal együtt nőnek – jelenleg. Kérdés azonban, hogy az átalakuló képernyő-használati szokások hatására mennyire marad ez a mintázat a mostani tinédzserek felnőttkorában, a fiatal felnőttek idősebb korában is.

A televízió-fogyasztás mértékének alakulása percben kifejezve (ATV-mutató), negyedéves bontásban 2009–2010. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT 350 300 250

244

240

175 173

204 156

200 ATV

286

291

150

148

303 262

268 238

167

175 157

249

235 203

173

158

170

166

150

100 50 0 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év 4+

2009. 4. n.év 18-49

2010. 1. n.év 15-24

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

13-17

A tévénézés mennyiségét illetően látható, hogy idén az első hat hónapban is a szokásos magas értékekkel indult, és a vizsgált főbb célcsoportok arányaiban sem találunk meglepetést.

6

A tévénézés fontos mutatója az is, a kiválasztott csoportok mekkora aránya kapcsol egy bizonyos típusú adóra. Amint az már kiderült, a tévézők jelentős részét az országos földi adók „szállítják” a 4+ célcsoportban, de a rajtuk kívül működő csatornák napi elérése is szignifikáns.

A televízió-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (4+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a tévénézés elsődleges technológiai platformja szerint. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT

85 80 75

80

77,2

73,3

70 rch%

65

69,2 65,5

62,9

60

79,7

80,4

75,5

72,1

72,6

66,8 62,8

68,2

69,4

78,9 70,4 65,5

55 50 45 40 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

Országos földi

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

2010. 1. n.év

2010. 2. n.év

Egyéb (minden, ami nem országos földi)

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összes csatorna

Ha a csatornák lefedettségi csoportok szerinti csoportjainak napi elérés-mutatóit vizsgáljuk, látható, hogy nem meglepő módon az országosak érik el a lakosság legnagyobb részét, évszaktól függően 75-80%-át. A mért körzeti (ORTT-nyilvántartás szerint körzeti) televíziók a lakosság harmadát-negyedét érik el egy átlagos napon. A nem Magyarországon bejegyzett, így lefedettségi szempontjából az ORTT-nyilvántartásban nem szereplő csatornák azonban ennél jóval jelentősebbek, és egyre inkább azok a 2010-es első féléves napielérésmutató alapján: a 4+ lakosság közel fele kapcsol valamelyik ilyen adóra egy átlagos napon. Ráadásul nem csak a 4+ lakosságban számottevőek, de a reklámkereskedelmi verseny szempontjából fontosabb 18–49, ill. fiatalabb célcsoportok esetében is. A televízió-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (4+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a tévécsatornák lefedettség szerinti csoportjaiban. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT

80

80

70

75,2

77,2

75,5

71,4

69,6

45

42,6

43,2

28

25,9

27,2

79,7

80,4

74,4

74,7

46,9

48,6

29,4

30,2

78,9 72,6

rch%

60 50 40 30

45,2 27,6

20 2009. 1. n.év 2009. 2. n.év 2009. 3. n.év 2009. 4. n.év 2010. 1. n.év 2010. 2. n.év 2010. 3. n.év 2010. 4. n.év Országos

Körzeti (ORTT-nyilvántartás szerint)

Nem Magyarországon bejegyzett

Összes csatorna

A csatornaprofil szerinti bontás adatai szerint változatlanul az általános csatornákra kapcsolnak a legtöbben egy átlagos napon a teljes lakosságból, ugyanakkor idén eddig nőni 7

látszik a tematikus csatornák közönségelérése: a 4+ lakosság közel fele kapcsolt valamelyik szakosított tévécsatornára egy átlagos napon 2010 első félévében. A televízió-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (4+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a tévécsatornák általános vagy szakosított tartalomszolgáltatási profil szerinti csoportjaiban. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT 90 80

80 75,9

70

77,2 72,5

75,5 70,4

42,6

43,7

79,7 75,3

80,4 75,8

47,6

48,8

78,9 73,5

rch%

60 50 44,7 40

45,8

30 20 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

Általános

2010. 1. n.év

Szakosított

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összes csatorna

A köztévé-csatornákra kapcsolás a teljes lakosságban még mindig relatíve magas: minden második ember kapcsol valamelyikre napi szinten. Igaz, az e csatornákon töltött idő sokkal rövidebb mint a kereskedelmiek nézésével töltött: a napi 286 perc tévézési időből csupán 41 percet tölt egy átlaglakos (4+) e csatornákon 2010 első félévében. A televízió-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (4+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a tévécsatornák köz- vagy kereskedelmi jellege profil szerinti csoportjaiban. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT 90 80 70

80 76,9

77,2 73,8

79,7 76,8

75,5 71,9

rch%

60 40

52,1

78,9 75,1

49,9

47,4

50

80,4 77,4

48,8

49,9

47,2

30 20 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

Közszolgálati és közműsorszolgáltató

2010. 1. n.év

2010. 2. n.év

Kereskedelmi

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összes csatorna

*A közszolgálati tartalmazza a közműsor-szolgáltatókat is (amely jelenleg egyetlen csatorna: a Filmmúzeum, egy miatt azonban nem nyitottunk külön kategóriát).

A fiatalabb generációk számai ennél azonban sokkal drámaiabbak 2010 első félévében: kevesebb mint 20%-uk kapcsol közcsatornára egy átlagos napon (több mint 60% kapcsol kereskedelmi adóra), és átlagosan 7 percet tölt közcsatornákon összesen naponta. A 15–24 évesek alig több mint 20%-a kapcsolt közcsatornák valamelyikére egy átlagos napon 2010 első fél évében, és kb. 9 percet töltenek e csatornákon, ami tévénézési idejüknek kb. 4%-a.

8

Kereskedelmi csatornákra a teljes lakosságnak több mint háromnegyede kapcsol egy átlagos napon. A 13- és 15–24 évesek közel kétharmada néz kereskedelmi tévét egy átlagos napon, összesen napi több mint két órát töltve a tévékészülék előtt e csatornákkal. Tegyük hozzá, a fiatalok tévénézése nem kizárólag a broadcast tévére korlátozódik (bár iparági adat egyelőre csak erről áll rendelkezésre). Nehéz azonban elképzelni, hogy ilyen különbségek mellett például az interneten vagy egyéb platformon túl sok időt töltenének közszolgálati mozgóképes tartalmak fogyasztásával. Az országos földfelszíni platformon adott csatornák közönségvonzó ereje valamelyest csökkenő tendenciát mutat 2009 első negyedéve óta. Bár a tavalyi év utolsó negyedében erősítettek e csatornák, a 2010-es évkezdés nem túl biztató, különösen a leginkább lecsökkent mértékű érdeklődést mutató 13–17 évesek körében, ahol e platform közönségaránya 40% alatt volt 2010 első fél évében.

Az országos földfelszíni platformon fogyasztott televíziók közönségarányának (shr%) alakulása negyedéves bontásban 2009–2010. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT 60 55

shr%

50

54,7 51,2 50,3 49,7

45

52,6 48,5 47,6 47,2

40

49,4 45,6 43,5

51,6 46,8 47,1 43

39,5

50,2 43,6 42,3 40,1

49,9 46,7 45,9 38,5

35 30 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év 4+

2009. 4. n.év 18-49

2010. 1. n.év 15-24

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

13-17

A kor nem csak a platformpreferenciákban és tévénézés mennyiségében mutatkozik meg, hanem egyéb tényezőkben is. Ha csatornalefedettség szerinti bontásban vizsgáljuk az AGB Nielsen által mért tévécsatornákat, az országosakon túl a második legnagyobb nézettségű csoportként egy csatornaszinten mért, de nem itthon bejegyzett csatornákból álló (ezért lefedettség szempontjából hivatalosan az ORTT által nem kategorizált) csoportot találunk – természetesen célcsoportonként eltérő súllyal. A 13-17 éveseknél a legnagyobb a részesedésük.

9

shr%

A nem Magyarországon bejegyzett televíziócsatornák közönségarányának (shr%) alakulása negyedéves bontásban 2009–2010. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT 35 33 31 29 27 25 23 21 19 17 15

30,4 28,8 21,9 22,1 22,4 17,6 2009. 1. n.év

27,8

23,5 23,5 23,1

23,6 23

23,6 23,5

19,3

19,9

19,4

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év 4+

2009. 4. n.év 18-49

28 26,1 24,8

20

2010. 1. n.év 15-24

23,8 22,5 19,1

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

13-17

Az országos kereskedelmi földfelszíni televíziócsatornák közönségarányának (shr%) alakulása negyedéves bontásban 2009–2010. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT 50

45

47,4 47,6 45,2

shr%

44,5

44,4 44 43,1 43,5

44,5 42,8 43,1 41,2

40,5 40,7

40

41,2 40,8 39,8 38,7

39,7 36,8

40,8 40 40,3

35 33,7 30 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év 4+

2009. 4. n.év 18-49

2010. 1. n.év 15-24

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

13-17

3.2. Rádióhallgatás A rádióhallgatási adatokkal a tévénézés-méréshez hasonlóak, ám kutatási módszertanuk és néhány mutató eltérő. Az iparági mérés adatsoraiból azonban jól követhetők a rádiós médiafogyasztás trendjei. A korábbiakhoz hasonlóan 2010 első felében is több mint 4 órát rádiózott egy átlagos 15 éves vagy annál idősebb hazai lakos. A tévézési mintázathoz hasonlóan a rádióhallgatásnál is az a trend, hogy minél idősebb valaki, annál többet hallgat rádiót, és fordítva. A legfiatalabb mérhető célcsoportban, a 15–17 évesek körében 2010 első fél évében ez átlagosan 155 percet (2,5 órát) jelentett, ami nagyságrendileg megegyezik a tévénézési idő mennyiségével. A 15– 29 évesek többet hallgatnak a mérés szerint rádiót (190 percet napi átlagban), mint amennyit tévéznek. A napi elérések szempontjából figyelemre méltó képet mutat az évkezdés 2010-ben. Mindegyik vizsgált célcsoportban csökkent a valamilyen rádiócsatornára kapcsolók napi aránya (legkevésbé a legfiatalabbak körében). 10

A rádiófogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a lakosság különböző csoportjaiban, negyedéves bontásban, 2009–2010. Forrás: Ipsos–GfK Hungária–ORTT

rch%

85 80

80

75

76,5 74,3

80,8 78,8

78,4 76,4 76,4 72,5

76,7 74,7

75,7 71,1

70

68,1 67,6 65,2 65,2

65

72 70,9 69,3 67,6

60 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év 15+

2009. 4. n.év 18-49

2010. 1. n.év 15-24

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

15-17

Mi állhat e mögött? A 2009 utolsó negyedévi csökkenés az országos rádiók terén egyértelműen a Danubius és Sláger megszűnése miatt következett be. Bár a 2009. november 20-án indult új országos földi kereskedelmi rádiócsatornák első adatai csatornaszinten csak 2010-től érhetők el, ez év első negyedében nehezen értékelhetők a rádióhallgatási trendek, tekintettel az új csatornák „kísérleti”-próbálkozós időszakára. A második negyedév havi csatornaszintű adatai szintén elég hektikusan alakultak, itt is negyedéves bontásban vizsgálva az összhallgatottságot azonban már látszik egyfajta trend, nevezetesen, hogy összességében ismét többet kezdtek rádiózni, még ha ez a szint a legtöbb célcsoportban nem is érte el a Danubius–Sláger-éra hallgatottsági eredményeit. A negyedéves szinten is kissé „ugráló” összrádiós adatok elsődleges magyarázata a két új országos földi kereskedelmi csatorna kialakulatlan, állandó változás alatt levő műsorstratégiája, ill. a hallgatók erre való reakciói, ami mellett persze nem elhanyagolható a rádiók marketingkommunikációjának hatása sem. A lefedettség szerinti bontásban jól kirajzolódnak a trendek.

A rádióhallgatás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (15+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a rádiócsatornák lefedettség szerinti csoportjaiban. Forrás: Ipsos–GfK Hungária–ORTT 90 80

80

78,8

80,8

61,4

61,5

61,9

78,4

70

68,1

60 rch%

50 44,6

40

70,9

48,8

39,4

30 20

14,9 15,1

10 0

14,9 13,2

16,7 13,8

0

0

0

2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év

Országos

Körzeti

Egyéb

19,8 17,6 12,3

2009. 4. n.év

23,5 16,7

20,2 16,5

0

0

2010. 1. n.év

2010. 2. n.év

Beazonosíthatatlan (2009.nov.-dec.)

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összes rádiócsatorna

11

A napielérés-csökkenés tehát az országos földi rádiók reach-eséséből következett be. Beigazolódott, hogy a piacvezető csatornák területén bekövetkező változás negatív hatással van a rádiós médiafogyasztásra. Az, hogy az új csatornák („beazonosíthatatlan” címszó alatt találjuk a kutatásban 2009-ben) indulásukkor nem értek el akkora odakapcsolást, mint elődeik, nem meglepő. Nézzük meg inkább, mi a korábbi bázis, amely visszanyerése szükséges a rádiós piac rekonstrukciójához. 2010-ben az országos földi rádiós napi elérések első fél éves átlaga (48%) magasabb a 2009 utolsó negyedévinél, az azonban a csatornaváltások időszaka volt. Igazából az azt megelőző, 60% feletti napi eléréseket kell mértékadónak tekinteni az országos csatornák együttes napi elérésének vizsgálatakor. A többi csatornát illetően a 2009. év végi trendek tovább folytatódtak 2010-ben. A hallgatók tehát az eddiginél jobban eloszlottak a különböző csatornák, csatornatípusok közt (bár a rádiós piac sosem volt olyan koncentrált médiafogyasztási szempontból sem, mint a tévés), ugyanakkor a 15+ lakosság kb. 10%-a (több mint 850 ezer ember) eltűnt a rádióhallgatók közül a Danubius és Sláger megszűnte után. Szakmai szempontból mindez nem meglepő, sőt várható volt – üzleti értelemben és rádiópiaci PR tekintetében azonban mindez nagy negatívum a rádiós piac összessége számára. Csatornaprofil szerinti bontásban a rádiók esetében zenei és talk bontásban vizsgáljuk a trendeket a Nemzeti MédiaAnalízisben nevesítve mért rádiók esetében. (Általános vagy szakosított felosztás szerint nem elemeztünk a rádiók esetében, mert az MR5-öt kivéve hivatalos nyilvántartás alapján gyakorlatilag nincs szakosított rádió.) A lenti adatokból látható, hogy a Danubius és Sláger rádiók lecserélődése a zenei csatornákra kapcsolás arányait érintette negatívan. A talk rádiók nem igazán profitáltak e helyzetből, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy teljesen más fogyasztói igényeket elégítenek ki. A korábban már működő zenei adók némelyike (pl. a Juventus, Rádió1, az MR2 Petőfi) nyert azzal, hogy piacvezető versenytársaik helyett mások sugároznak, ám ezek, ill. a Class és Neo nem tudták teljes mértékben magukhoz vonzani a Danubius és Sláger egykori hallgatóit.

A rádióhallgatás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (15+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a rádiócsatornák zenei vagy talk tartalomszolgáltatási profil szerinti csoportjaiban. Forrás: Ipsos–GfK Hungária–ORTT

90 80

80

78,8

80,8

78,4

70

68,1

60 rch%

50

53,2

54,1

70,9

55

40

39,8

35,9

43,7

30 20 10

22,4 15,1

20,2 14,9

20,6 16,7

23,5 20,1

21,7 19,8

20,7 20,2

0 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év Zenei

2009. 3. n.év Talk

2009. 4. n.év

2010. 1. n.év Egyéb

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összes rádiócsatorna

Míg a köztévé-csatornákra kapcsolás a teljes (4+) lakosságban még mindig relatíve magas (minden második ember kapcsol valamelyikre), addig a rádiók esetében csak minden negyedik ember hallgat közszolgálati rádiót egy átlagos napon a 15+ lakosságból.

12

A rádió-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (15+), negyedéves bontásban, 2009–2010 – a rádiócsatornák köz- vagy kereskedelmi jellege profil szerinti csoportjaiban. Forrás: Ipsos–GfK Hungária–ORTT

90 80

80

78,8

80,8

60,5

61,1

63,2

78,4

70 60

57,1

rch%

50 40 30 20 10

68,1

70,9

53,5

54,8

23,5 25,4 15,1

26,7 19,8

23,8 16,7

23,5 14,9

23,2

24 20,2

0 2009. 1. n.év 2009. 2. n.év 2009. 3. n.év 2009. 4. n.év 2010. 1. n.év 2010. 2. n.év 2010. 3. n.év 2010. 4. n.év Közszolgálati és közműsorszolgáltató

Kereskedelmi

Egyéb (nem nevesített csatornák)

Összes csatorna

A közrádió-csatornák esetében is érdemes megnézni a célcsoportonkénti különbségeket, felhíva a figyelmet arra, hogy minél fiatalabb egy korcsoport, annál kevesebbet hallgat közcsatornát. 2009-ben minden tizedik 18–49 éves és csak minden huszadik fiatal felnőtt kapcsolt közrádióra. 2010 első felében azonban nőtt a tinédzserek és a fiatal felnőttek közrádióra kapcsolásának aránya, igaz, ez még mindig azt jelenti, hogy minden hetedik 18–49 éves, ill. minden tizedik fiatal felnőtt hallgatott csak bele ezen csatornákba. A közszolgálati rádió-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (15+), negyedéves bontásban, 2009–2010. Forrás: Ipsos–GfK Hungária–ORTT 40 35 30

rch%

25

25,4

23,5

23,8

9,6 5,3 4,8

9,8 5,7 2,5

26,7 23,2

24

10,4 14,1

15,5 11,7 9,6

20 15 10 5

10,2 6,3 4

0 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

12,7 7,3 5,9

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

15+

18-49

8,7

2010. 1. n.év 15-24

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

15-17

3.3. Internetfogyasztás Bár értelemszerűen az internetes médiafogyasztási adatok kutatási módszertana eltér a tévésekétől és a rádiósakétól (amelyek szintén különböznek egymástól), és a médium jellegéből fakadóan a csoportosítási szempontok is másak (pl. az elektronikus médiumoknál bevett kereskedelmi-közszolgálati kategória, terjesztési, lefedettségi szempontok használata

13

nem megfeleltethető az online médiumokra), a napi elérés mutatója lehetőséget ad az összehasonlításra. A napi elérés szempontjából az internet egyre meghatározóbb: 2010 első negyedévében a teljes (15 éves vagy annál idősebb) lakosság harmada internetezett a gemius Internet Audience – röviden: gIA – kutatás adatai szerint, belföldi közönséget vizsgálva.

Az internetfogyasztás mértékének alakulása napi elérésben (%) kifejezve, negyedéves bontásban 2009–2010. Forrás: gIA–ORTT

70

Rch (%)

49,3

48

50 40

59,4

57,2

60

34,9

34,6

30 20 10 0 2010. 1. n.év

2010. 2. n.év 15+

2010. 3. n.év 18-49

2010. 4. n.év

15-24

Az internetezők legnagyobb aránya keresősite-okon található, ezt követi a közösségi oldalakat látogatás, majd a fogyasztói szolgáltatások igénybe vétele (ingatlan, bank, pénzügy, állás stb. témában). Az internet-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a teljes mért lakosság körében (15+), negyedéves bontásban – az internetoldalak tematikus profilja szerinti csoportjaiban. Forrás: gIA–ORTT

40

34,9

35 30 rch%

25

22,5 18,2

20 15

34,6

31,5 27,7 19,2

9,7

31,3 27,8 21,4 17,4

18,6

9,1

10 5 0 2010. 1. n.év

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Életmód

Fogyasztói szolgáltatások

Hírek

Keresés

Közösség

Szabadidő, kikapcsolódás

Összes mért site

A 18–49 évesek körében az arányok hasonlóak a 15+-hoz, csak az internetezési arányok magasabbak.

14

Az internet-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a 18-49 éves lakosság körében, negyedéves bontásban – az internetoldalak tematikus profilja szerinti csoportjaiban. Forrás: gIA–ORTT

60

rch%

40

44,6 40,3

43,1 39,2 30,5

31 24,3

30 20

49,3

48

50

24,1

26,3

13,1

26,6

12,7

10 0 2010. 1. n.év

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Életmód


Hírek

Keresés

Közösség


Összes mért site

A fiatal felnőttek (15–24) azonban némiképp máshogy használják az internetet: a közösségi oldalakon található meg legnagyobb mértékben ez a korosztály, a keresők és minden más csak ezután következik.

Az internet-fogyasztás mértékének átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a 15-24 éves lakosság körében, negyedéves bontásban – az internetoldalak tematikus profilja szerinti csoportjaiban. Forrás: gIA–ORTT

70

rch%

33,2

30 20

52,7 48,7

50,7 47,1

50 40

59,4

57,2

60

30,9

32,8

14,3

30,2

22,8

21,9 12,9

10 0 2010. 1. n.év

2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Életmód


Hírek

Keresés

Közösség


Összes mért site

Az internetoldalakon töltött idő szintén azt mutatja, hogy az internet egyre szignifikánsabbá válik a napi médiafogyasztásban. Az internetezők táborába tartozók naponta több órát töltenek a gépük előtt internetoldalak használatával. Összeadva a tévézéssel, rádiózással és internetezéssel töltött időt, felmerül az ún. multitasking témája, azaz a párhuzamos médiafogyasztás problematikája. Erre vonatkozó hazai adatok ismereteink szerint nem állnak rendelkezésre. Érdemes azonban megnézni az internetezés napi görbéjét, amely nagymértékben hasonlít a tévézési görbére, 21 óra körüli csúccsal – valószínűsíthető tehát, hogy az internetezés és más médiafogyasztás ideje közt van átfedés. 15

Az internet-fogyasztás napi görbéje az internetezők száma szerint (belföldi látogatók), 2010. április 26. és május 2 közt. Forrás: Medián Webaudit, http://webaudit.hu

3.4. Tévé-, rádió- és internetfogyasztás A napi elérések szerinti összehasonlításból látható, hogy a teljes vizsgált lakosságban (tévénél 4+, rádió és internet esetében 15+) még mindig a tévé és rádió a legnagyobb napi elérésű médiumtípus. Az is nyilvánvaló, hogy a médiafogyasztás java részét az országos lefedettségűek szállítják az elektronikusak esetében. A köztévékre a lakosság fele kapcsol, míg közrádiókra kb. a negyede. Ezzel szemben a kereskedelmi médiumok mind tévében, mind rádióban sokkal magasabb elérést mutatnak. Míg azonban a kereskedelmi tévék a lakosság háromnegyedét elérik egy átlagos napon, addig rádión az újonnan indult földi kereskedelmiek kezdeti nehézségeinek köszönhetően a kereskedelmi rádiók a lakosság felét képesek aktivizálni a napi odakapcsolás szintjén. A mért televíziós, rádiós és online médiumok átlagnapi-elérés (napi reach%) szerinti alakulása a 18-49 éves lakosság körében, negyedéves bontásban. Forrás: gIA–ORTT, AGB NIELSEN–ORTT. Megjegyzés: a kutatások különböző módszertannal készültek.

Célcsoport: teljes lakosság (különböző kutató cégek módszertana szerint a televízió esetében 4+, a rádió és az internet esetében 15+) Napi átlagos elérés (rch%) Médium

16

Televízió (AGB Nielsen)

Rádió (Ipsos–GfK Internet (gIA) hungária)

2009 országos körzeti

72,7 27,6

56,0 14,9

n.a. n.a.

közszolgálati&közműsorszolgáltató kereskedelmi

49,2 74,8

24,8 60,5

n.a. n.a.

total

78,1

79,5

n.a.

2010. q1 országos körzeti

74,7 30,2

44,6 16,7

n.a. n.a.


49,9 77,4

23,2 53,5

n.a. n.a.

total

80,4

68,1

34,9


72,6 27,6

48,8 16,5

n.a. n.a.


48,8 75,1

24,0 54,8

n.a. n.a.

total

78,9

70,9

34,6

Célcsoport: 18-49 Napi átlagos elérés (rch%) Médium 2009 országos körzeti

Televízió

Rádió

Internet

66,6 26,8

50,1 18,3

n.a. n.a.


39,8 69,3

10,6 72,8

n.a. n.a.

total

71,9

79,5

n.a.


68,8 29,6

41,8 19,6

n.a. n.a.


40,1 72,2

14,0 61,4

n.a. n.a.

total

74,6

67,9

48,0


67,6 26,7

46,5 19,0

n.a. n.a.


40,2 70,7

15,5 63,5

n.a. n.a.

total

73,9

72,0

49,3

17

Célcsoport: 15-24 Napi átlagos elérés (rch%) Médium 2009 országos körzeti

18

Televízió

Rádió

Internet

51,5 19,6

40,4 22,7

n.a. n.a.


22,7 55,7

6,2 72,3

n.a. n.a.

total

58,4

76,3

n.a.


49,2 19,5

38,7 19,1

n.a. n.a.


20,2 54,1

10,4 60,0

n.a. n.a.

total

57,0

65,2

57,2


49,0 17,5

39,5 24,1

n.a. n.a.


21,2 53,2

11,7 61,3

n.a. n.a.

total

56,9

67,6

59,4

4. Reklámköltések 4.1 Bevezető A reklámköltéseket több szempontból vizsgáljuk. Megnézzük az eladott reklámmásodpercek trendjeit, ahol reklámmennyiségi adat nincs (internet), ott a listaáras reklámköltések alakulását; a televíziós piacon a rendelkezésre álló reklámnézettség-értékesítési adatokat (értékesített kontaktusszám-, azaz GRP-tömegek) mint a legfontosabb jelzőszámokat, illetve ahol van publikus információ, a tényleges (médiaértelemben nettó) reklámárbevételt.

4.2 Televíziós reklámmennyiségek A GRP-értékesítést illetően pozitív trendnek látszik 2010 első félévének GRP-értékesítése: 10%-kal több 18–49 évesekre vonatkozó GRP-t értékesítettek a mért csatornákon. Ennek oka azonban a kábel-műholdas csatornák térnyerése. Míg 2009-ben ez eladott GRP-tömeg 73%-át vették a hirdetők/médiaügynökségek országos földi csatornákon, addig 2010 első fél évében ez az arány csak 66% volt. Érdemes a szezonalitási mintázatot is nyomon követni 2010-ben is, hogy a 2009-eshez hasonlóan alakul-e (hosszú évekig a második és az utolsó negyedév volt erősebb, és ebből is az évvége a legzajosabb reklámszempontból). A 2010-es év intenzívebben indult az előző événél, ami – mint már írtuk – elsősorban a magasabb kábeltévéreklám-értékesítésekből adódik. A televíziós reklámértékesítés az eladott kontaktusszám mennyisége alapján (GRP-tömeg, 18–49 évesek, aktuális szpothosszon), a technológiai platform szerint, negyedéves bontásban 2009–2010. Forrás: AGB NIELSEN–ORTT

18-49 GRP, aktuális szpothosszon

450 000 400 000

413 175 383 631

350 000 300 000

342 496

318 515

284 939

250 000

249 202

296 503

407 855

272 971

233 039

388 205

251 540

200 000 150 000 100 000

98 692

93 294

116 672

134 884

136 665

85 476

50 000 0 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

Országos földi


2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összesen

A másodpercmennyiségek vizsgálata a reklámértékesítés másik szelete, amelyből látható a csatornák kihasználtsága, ill. amely alapján összemérhető teljesítményük a rádiósokéval. A tévécsatornákon eladott reklámmásodpercek számának alakulása idén első fél évre pozitív trendet mutat – az átlag szpotnézettség azonban a tavalyi éves átlag 0,8-ról 0,7-re csökkent. A

19

szpothosszak nem változtak a tavalyi évi átlaghoz képest: 24,5 mp körül alakultak (a 2009. első félévihez képest rövidültek, de nem a mostani rövid, hanem a 2009-es volt a szokásosnál hosszabb). Amint az a lenti grafikonból is látható, a növekedés alapvetően a nem országos földfelszíni csatornák nagyobb GRP-eladásaiból fakad.

A televíziós reklámértékesítés mennyisége az eladott reklámmásodpercek alapján negyedéves bontásban, 2009–2010. Forrás: AGB-NIELSEN–ORTT

20 000 000 Reklámmásodpercek száma

18 000 000

17 151 943 15 299 400

16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000

13 139 186 12 424 366 12 344 028 11 260 644 11 163 548 11 008 692 10 351 185 10 333 103 9 152 656 9 163 805

8 000 000 6 000 000 4 000 000

1 856 036

1 992 843

1 999 743

2 091 263 1 878 542

1 852 543

2 000 000 0 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

Országos földi


2010. 2. n.év

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összesen

4.3 Rádiós reklámmennyiségek Az eladott reklámok másodpercben vizsgált mennyiségének trendjét mutatja az alábbi grafikon. A Kantar Media adatai alapján látható, hogy a Danubius és Sláger jogosultságának megszűnését követő hallgatottságcsökkenésnél sokkal szignifikánsabb a hirdetési ipar reakciója: 2010 első negyedévében a Class és a Neo átlagosan egyharmaddal kevesebb reklámmásodpercet értékesített, mint tavaly ilyenkor a Danubius és a Sláger rádió – igaz, a májusi adatok már 8% növekedést mutatnak az előzőek tavalyi azonos időszakához képest. Az, hogy az országos földi rádiócsatornák kategóriaszintű eladott másodperc-tömegei nem csökkentek, azért lehetséges, mert a MR csatornáin nőtt a reklámmásodpercek száma. A mért körzeti rádióknál jelentős (17%) az össznövekedés, különösen nagy a zenei rádiók (pl. a Juventus és a Roxy), és nem jellemző a körzeti hírrádiók (Klub, Info, Gazdasági Rádió) esetében. Ebből látható, hogy a hirdetők zenei rádiók iránti preferenciája változatlan, ám továbbra is bizalom-, és ennek következtében megrendeléshiánnyal küzd a Class és Neo, a nem-földi versenytársaik előnyére.

20

A rádiós reklámértékesítés mennyisége az eladott reklámmásodpercek alapján negyedéves bontásban, 2009–2010. Forrás: Kantar Media, AKTI

Eladott reklámmásodpecek száma

3 000 000

2 853 833

2 500 000

2 418 326 2 142 233

2 000 000

1 857 126

1 853 017 1 667 172

1 500 000

1 358 772 1 034 376

1 000 000

874 580

653 197

500 000

165 444

0

2009. 1. n.év

184 974

2009. 2. n.év

1 221 318 752 105 168 810

2009. 3. n.év

Országos földi

1 633 548 1 212 618 985 962

923 195

263 466

2009. 4. n.év

507 348

540 240

137 160

107 346

2010. 1. n.év

Körzeti

2010. 2. n.év* Egyéb

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összesen

2010. 2. negyedéve csak az áprilisi és májusi adatokat tartalmazza egyelőre.

A tévés reklámidő iránt nagyságrendileg ötszörös kereslet mutatkozott az összesen eladott reklámmásodpercek alapján 2009-ben, és az olló tovább nőtt 2010 első félévében.

A reklámértékesítés mennyisége az eladott reklámmásodpercek alapján, 2009–2010. Forrás: Kantar Media, ORTT, AKTI. Megjegyzés: csak bizonyos kategóriákat emeltünk ki, a total összeg nem feltétlenül jön ki az egyes kategóriák adatainak összegzésével.

Típusok / év

Televízió (Forrás: AGB Nielsen)

Rádió (Kantar Media)

Internet

Típusok / év 2009 országos körzeti

Televízió

Rádió

Internet

14 942 231 9 117 671

3 203 077 5 289 048 -

nem Magyarországon bejegyzett

22 880 732

közszolgálati&közműsorszolgáltató kereskedelmi total

4 023 074 42 917 560 46 940 634

1 641 168 7 267 393 9 267 409 -

2010 1. negyedév országos körzeti

3 492 796 3 549 313

507 348 1 212 618 -


6 097 077


731 468 12 407 718 13 139 186

-

321 570 1 535 556 1 857 126 -

2010. április-május

21

országos körzeti

2 814 042 3 084 952


5 481 833


540 240 985 962 -

552 447 10 828 380 11 380 827

261 744 1 371 804 1 633 548 -

4.4 Internetes reklámköltések Az internetes reklámmennyiségek (reklámdarabszám, adview-szám) követése jelenleg adatok híján nem áll módunkban. Ezért az internet esetében a listaáras reklámköltések alakulását követjük nyomon. A listaáras reklámköltések az internet esetében sem utalnak arra, hogy számottevő növekedés következett volna be a piacon a tényleges költések terén. Erre vonatkozólag azonban iparági adat, becslés nem jelent meg.

Az internetes reklámértékesítés volumene a listaáras költések alapján negyedéves bontásban, millió forintban megadva, 2009–2010. Forrás: Kantar Media, AKTI

9 000 Reklámköltés (millió forint)

8 000

7 785,40

7 000 6 000

5 911,90 5 055,20

5 000 4 000

4 030,60

5 133

4 434,60

3 000 2 000 1 000 0 2009. 1. n.év

2009. 2. n.év

2009. 3. n.év

2009. 4. n.év

2010. 1. n.év

2010. 2. n.év*

2010. 3. n.év

2010. 4. n.év

Összesen

2010. 2. negyedéve csak az áprilisi és májusi adatokat tartalmazza.

4.5 Reklámköltések (televízió, rádió, internet) A vizsgált három médiatípusra vonatkozólag nincs értelme listaáras összehasonlítást végezni azok különböző árképzése miatt. Ezért a bevételeket illetően csak a nyilvánosságra hozott nettó árbevételi információkat közöljük itt. Első féléves adat ismeretes a tv2-ről: médiás nettó 9,4 milliárd forint árbevételt publikáltak honlapjukon 2010. első félévére vonatkozólag. Ez a tavalyi azonos időszakban elért árbevételhez képest nem tűnik túl biztatónak (http://brandcare.tv2.hu/site/news.php?news_id=19, letöltve: 2010. július 30.). Ezek az adatok azért indikatívak az egész piacra (nem csak a tévésre) vonatkozólag, mert

22

a tv2 esetéből világosan látható, hogy a GRP-tömeg eladás csökkenése kisebb volt a bevételcsökkenésnél, azaz árcsökkenés következett be. Márpedig ha az egyik legnagyobb árbevételű hazai médiumnál ez jellemző, nagy valószínűséggel általánosíthatjuk ezt a tendenciát a piac nagy részére vonatkozólag. Mind e példára, mind piaci információkra hagyatkozva feltételezhető, hogy a televíziós és rádiós piac ár- és volumencsökkenése összpiaci szinten is valószínűleg tovább folytatódik. Az internetes reklámpiacot illetően inkább stagnálás valószínűsíthető. Iparági szintű becslés (MRSZ, MEME, MEC) negyed- vagy féléves nem, csak évente áll rendelkezésre.

23

5. Melléklet A gyorsjelentés aktuális tárgyidőszakában az alábbi médiumok adatai álltak rendelkezésre, és az alábbi csoportokban elemeztük azokat: TELEVÍZIÓCSATORNÁK Terjesztés hatóköre, módja

Csatornaprofil*

Jelleg*

Csatorna

Országos, földfelszíni Országos, földfelszíni Országos, földfelszíni Országos, műhold Országos, műhold Országos, műhold Országos, műhold Országos, műhold Országos, műhold Körzeti Körzeti Körzeti Körzeti

Általános Általános Általános Általános Általános Általános Általános Tematikus Tematikus Tematikus Tematikus Általános Tematikus

Közszolgálati Kereskedelmi Kereskedelmi Közszolgálati Kereskedelmi Közszolgálati Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Közműsorszolgáltató

Körzeti

Tematikus

Kereskedelmi

Körzeti Körzeti Körzeti Körzeti Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett

Tematikus Tematikus Tematikus Tematikus

Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi

M1 TV2 RTL KLUB DUNA TV HALOZAT M2 MAGYAR ATV SPEKTRUM VIVA COMEDY CENTRAL DEKO ECHO TV FILMMUZEUM MTV (MUSIC TELEVISION) SPORT1 SPORT2 STORY-TV4 TV PAPRIKA

Tematikus

Kereskedelmi

AXN

Tematikus

Kereskedelmi

CARTOON NETWORK

Általános

Kereskedelmi

COOL

Tematikus

Kereskedelmi

DISCOVERY CHANNEL

Tematikus

Kereskedelmi

DISNEY CHANNEL

Tematikus

Kereskedelmi

F+

Tematikus

Kereskedelmi

FEM3

Tematikus

Kereskedelmi

HALLMARK

Tematikus

Kereskedelmi

MGM***

24

Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Nem Magyarországon bejegyzett Egyéb Egyéb Egyéb

Tematikus

Kereskedelmi

MINIMAX/A+

Tematikus

Kereskedelmi

MOVIES24

Tematikus

Kereskedelmi

NATIONAL GEOGRAPHIC CHANNEL

Tematikus

Kereskedelmi

SPORT KLUB

Tematikus

Kereskedelmi

TV6

Általános

Kereskedelmi

VIASAT3

Tematikus

Kereskedelmi

ZONE CLUB

Tematikus

Kereskedelmi

ZONE REALITY

Tematikus

Kereskedelmi

ZONE ROMANTICA

Tematikus

Kereskedelmi

NOTA TV

Egyéb Egyéb Egyéb

Egyéb Egyéb Egyéb

VIDEO OTHER HUNGARIAN OTHER

Forrás: Nielsen Közönségmérés /ORTT *A terjesztés hatóköre az ORTT-nyilvántartás szerinti bontás szerint szerepel a tanulmányban (ezért csak a Magyarországon nyilvántartottakra van ilyen besorolás) * A nem Magyarországon bejegyzett csatornáknak nincs ORTT besorolása csatornaprofil és jelleg szerint, ezért ezen csatornák esetében a besorolását a Mrs White végezte. ***Az MGM adatai 2010. január elsejétől nem elérhetők.

RÁDIÓADÓK Terjesztés hatóköre, módja

Csatornaprofil

Jelleg

Csatorna

Országos Körzeti Körzeti Körzeti Országos Országos Országos Országos Körzeti

zenei talk zenei talk talk zenei zenei zenei zenei

Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Közszolgálati Közszolgálati Közszolgálati Kereskedelmi Kereskedelmi

Class FM InfoRádió Juventus Klubrádió MR1-Kossuth Rádió MR2-Petőfi Rádió MR3-Bartók Rádió Neo FM Radio Café

Körzeti

zenei

Kereskedelmi

Rádió1 NETWORK

Körzeti Körzeti Egyéb

zenei zenei Egyéb

Kereskedelmi Kereskedelmi Egyéb

Roxy Sztár FM Egyéb rádió

25

Egyéb

Egyéb

Egyéb

Országos Országos Körzeti Körzeti

zenei zenei zenei talk

Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Közműsorszolgáltató

Beazonosíthatatlan rádiók 2009.11-2009.12-ig Danubius - 2009.10-ig**** Sláger - 2009.10-ig**** Kék Duna - 2009.03-ig Lánchíd Rádió - 2009.12-ig

****Az ORTT 2009. október 28-i döntése értelmében az országos vételkörzetű földfelszíni kereskedelmi rádiófrekvenciákra kiírt pályázat nyertesei az Advenio Zrt. és az FM1 Konzorcium lettek, így 2009. november 19-től a Sláger Rádió korábbi frekvenciáján a Neo FM, a Danubius Rádió korábbi frekvenciáján pedig a Class FM sugározza adását.

Rádió (Kantar-adatok alapján: reklámmennyiségek) RÁDIÓADÓK Terjesztés hatóköre, módja

Csatornaprofil

Jelleg

Csatorna

Országos Országos Országos Országos Körzeti Körzeti Körzeti Körzeti Körzeti Körzeti Egyéb Országos Országos

talk zenei zenei zenei zenei zenei zenei zenei talk talk talk zenei zenei

Közszolgálati Közszolgálati Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Kereskedelmi Közműsorszolgáltató Kereskedelmi Kereskedelmi

MR1-Kossuth Rádió MR2-Petőfi Rádió Neo FM Class FM Juventus Rádió1 NETWORK Roxy Radio Café Klubrádió InfoRádió Gazdasági Rádió Danubius Sláger

26

WEBOLDALAK TEMATIKUS CSOPORTOK SZERINT : gIA-adatok

Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség Belföldi közönség

Tematikus csoport

Altematika

életmód életmód életmód életmód életmód életmód fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások fogyasztói szolgáltatások hírek hírek hírek hírek hírek hírek keresés keresés közösség közösség közösség közösség közösség szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás szabadidő, kikapcsolódás

család divat, egészség, életmód gasztronómia gyerek női portál premium, luxus állás bank, pénzügy építkezés, ingatlanok közhasznú oldalak mobil oktatás, oktatási intézmények online üzletek szolgáltatás, vásárlás, hirdetés telecom gazdasági hírek IT tech kkv portálok regionális egyéb keresők, weblapkatalógusok fiatalok, zene fórum, chat, blog humor, videomegosztók közösségi társkeresés autó, motor, sport erotika fotográfia, képek hobbi hosting online játékok rádió, tv utazás, térkép

Forrás: Ipsos - Gemius SA: gemius/Ipsos Fusion Data – ORTT Megjegyzés: Az átlagos napi reach% értékek az egyes hónapok napi reach%-ának átlagolásával képződtek (nem szoftveres futtatás) A 18-49 és a 15-24 célcsoportok esetében a teljes célcsoportokra vonatkozó átalagos reach%-ok számolása az internetezőkre vonatkozó átlagos napi reach%-ból képződtek (nem szoftveres futtatás) az internetezők reachN és a totalN

27

Internet (Kantar Media-adatok alapján: értékesítőcég szerinti bontásban) WEBOLDALAK Terjesztés hatóköre, módja

Csatornaprofil

Jelleg

Csatorna

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.



CEMP sales house Origo-Adnetwork portfólió Generál Média portfólió Sanoma portfólió Adaptive media sales house hvg.hu Evomedia sales house Ringier portfólió Axel Springer portfólió Házipatika.com portfólió Net Média portfólió Inform Média vidéki portfólió EMG portfólió Habostorta-Gmedia portfólió Lapcom vidéki portfólió napi.hu

28

I. szám

Recommend Documents