I. RÉSZ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék............................................................................................................................................1 Területfejlesztési koncepció........................................................................................................................2 A szegedi kistérség ............................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. A területi egység külsı környezete...................................................................................................4 a) A regionális fejlıdés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre........................................................4 b) Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintı meghatározottságai ..............6 c) A térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése.............................................................................................................7 d) A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai......9 e) A területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztésérıl .................................12 f) A fejlesztés lehetıségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények ........14 2. A területi adottságok ..........................................................................................................................20 2.1.A belsı erıforrások elemzése .....................................................................................................................20 a) Humán erıforrások ...............................................................................................................................20 b) Gazdasági bázis......................................................................................................................................25 c) Környezet adottságai .............................................................................................................................27 d) Infrastruktúra .........................................................................................................................................31 e) Településhálózat.....................................................................................................................................33 f) Társadalmi környezet.............................................................................................................................34 2.2. A területi egységet érintı különféle fejlesztési koncepciók értékelése.............................................................38 2.3. A területfejlesztés eszköz és intézményrendszere........................................................................................39 a) A területfejlesztés forrásainak elemzése..............................................................................................39 b) A területfejlesztés intézményrendszere ..............................................................................................41 c) A területfejlesztés hatékonysága ..........................................................................................................42 3. A fejlesztés lehetséges irányai .........................................................................................................43 3.1. A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezık összefoglaló értékelése, azok rendszerezése ...................................................................................................................................43 3.2. A területi egység lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása .....................................................................51 Területfejlesztési stratégiai program ........................................................................................................60 Alapcél………………………………………………………………………………………………………….62 Stratégiai célok ............................................................................................................................................61 Fejlesztési célok…………………………………………………………………………………....64 Területfejlesztési stratégiai programok....................................................................................................62 A fejlesztési programok megvalósításának ütemezése..........................................................................66 A meghatározott fejlesztési célok és a beavatkozás célterületei ..........................................................66 A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere ...........................................................................................67 A kistérségi intézményrendszer jövıképe...............................................................................................69 A fejlesztési hatások regisztrálása.............................................................................................................70 A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók ........................................................................................71

I. RÉSZ

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2

Szegedi kistérség

Területfejlesztési koncepció

A SZEGEDI KISTÉRSÉG

A szegedi kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedésébıl következıen a földrajzi adottságok két, egymástól erıteljesen eltérı egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képezı hét falu (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hét falu (Algyı, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván) a Tisza-és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetıen más, mint a kistérség nyugati térségéé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövıt tekintve különösen kedvezınek minısíthetı. A kistérség közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2004-ben elkészülı M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad a térségen. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetıséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthetı funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendı központ lehetısége a térség számára is új funkciókat ad.

3

Szegedi Kistérség


1. A TERÜLETI EGYSÉG KÜLSİ KÖRNYEZETE

a) A regionális fejlıdés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre A nemzetközi trendeket vizsgálva hazánk európai uniós csatlakozása elıtt a magyarországi kistérségek – így a szegedi kistérség – fejlesztési irányának meghatározásakor elsısorban az Európai Unió területfejlesztési céljait, alapelveit kell szem elıtt tartani. A magyar területfejlesztési politika az EU elıírásainak alapjában megfelel. Az Európai Unió egységes regionális politikájának alapelvei a következık: Szubszidiaritás és decentralizáció Ezen alapelv szerint a területfejlesztési döntéseket és azok végrehajtását azon a szinten kell elvégezni, amely abban a legilletékesebb, s így tıle a leghatékonyabb eredmény várható. A szubszidiaritás elvének érvényesülésével a helyi, térségi elképzelések, tervek felszínre kerülhetnek, megvalósításukat azonban a pénzügyi források korlátozhatják. A hazai területfejlesztési gyakorlatban a megyei területfejlesztési tanácsokhoz rendelt decentralizált források a legjelentısebbek, az Unió gyakorlatában viszont a régiók és a helyi szint kap nagyobb szerepet. A csatlakozásig ezt a különbözıséget rendezni kell, s ezzel együtt a decentralizált források arányát is növelni szükséges a központosított források ellenében. Koncentráció és addicionalitás A koncentráció elve szerint a forrásokat statisztikailag mérhetı és követhetı szempontok alapján azoknak a területeknek – az Unióban régióknak - kell biztosítani, melyek a mért szempontok szerint a legkedvezıtlenebb helyzetben vannak. A legfontosabb teendınk a csatlakozásig a források koordinációjának megteremtése, mivel jelenleg a különbözı ágazati központi alapok gyakran párhuzamos célokat támogatnak, s emellett a területi szinten létezı intézményi formákhoz leosztott források sincsenek egymással kapcsolatban. Az addicionalitás elve szerint a központi vagy decentralizált forrásokat a pénzügyi támogatást igénylınek ki kell egészíteni, vagyis a fejlesztésekhez saját erıre is szükség van, amely a kistérségi fejlesztési programok esetén kölcsönös együttmőködést feltételez. Partnerség A kistérség szereplıinek kölcsönös együttmőködésén túl a fejlesztési programok megvalósítása érdekében szükség van országos, regionális és megyei szinten is a területfejlesztési szereplık folyamatos egyeztetésére, kapcsolattartására, hiszen csak így alakítható ki konszenzus a fejlesztési prioritások meghatározásában, és így biztosítható az is, hogy minél több érintett vehessen részt a közös jövıkép kialakításában. Programozás A programozás elve szerint a fejlesztési programok kidolgozásakor a célkitőzéstıl a megvalósításig mindent részletesen meg kell határozni, hiszen csak így láthatjuk világosan, hogy kik vesznek részt a programban, milyen források állnak rendelkezésre, mennyi idıt vesz igénybe a megvalósítás és milyen eredmények várhatók a megvalósítás után. Mindezek miatt szükséges a területfejlesztési koncepció és program elkészítése is.

4

Szegedi Kistérség


Az 1990-es évek elsı felében Magyarország fokozatosan áttért a centralizált, bürokratikus területfejlesztési modellrıl a decentralizált modellre. Az 1996-ban elfogadott magyar területfejlesztési törvény alkalmazta az EU elveket. A valóságban egy vegyes modell mőködik, mivel a decentralizált modell több intézményi eleme még hiányzik, ám az európai uniós modell felé történı közeledés egyértelmő. A jelenlegi területfejlesztési politikának az EU illeszkedés szempontjából három fı gyengéje van: 1.A decentralizáció egyáltalán nem halad elıre, sıt a területfejlesztési törvény 1999. évi módosítása a központosítást erısítette. A magyar – s a legtöbb közép-európai – területfejlesztési gyakorlat ellentétes az EU általános decentralizációs folyamataival. Ez az EU felvételt nem akadályozza, az unió a területfejlesztés központosítás fokát rábízza a tagállamokra. A decentralizációra a központi kormányokat sehol sem könnyő rávenni, ez általában a régiók nyomásgyakorlásának eredménye. Magyarországon a régióknak nincs hagyománya, mai formájukban sem történelmi, sem kulturális régióknak nem foghatók fel, a lakosságnak nincs regionális identitása, a régiót alkotó megyék között erısebb a rivalizálás, mint az együttmőködés. Ezért a régióknak nincs nyomásgyakorló ereje. 2.A területfejlesztés pénzügyi forrásai nagyon csekélyek, az EU tagállamai a GDP 2-3 %-át fordítják területfejlesztési célokra, hazánkban csak 0.3 %-ot. A területi egyenlıtlenségek érezhetı korrekciójához a pénzforrások elégtelenek. A területi fejlıdést egy sor ágazati jellegő, fıleg infrastrukturális fejlıdés is szolgálja. Az ilyen fejlesztéseket szolgáló források jóval nagyobbak a közvetlen területfejlesztési alapoknál. Ám az ágazati fejlesztések ágazatpolitikai célokat követnek, összehangolatlanul jelennek meg egy térségben. Így a szerencse dolga, hogy mérséklik-e vagy növelik-e a területi egyenlıtlenségeket. Kívánatos lenne az ágazati és területfejlesztési politikák jobb kormányzati összehangolása. Országon belül a megyék, illetve a régiók saját anyagi forrással nem rendelkeznek, csak a helyi önkormányzatok. A megyei, illetve a regionális fejlesztési tanácsok csak a központi költségvetésbıl átengedett összeggel gazdálkodnak. A központi finanszírozás szabályai évrılévre változnak, ezért több évig tartó, jelentıs fejlesztést kockázatos elindítani. A régiók nem rendelkeznek saját pénzügyi forrással ahhoz sem, hogy az EU programok részfinanszírozásában részt vegyenek. A pénzügyi függıség a döntési kompetenciát erısen korlátozza, gyakran formálissá teszi. 3.Magyarországon most készülnek a gyakorlatban még csak ritkán alkalmazott területfejlesztési programok. Területfejlesztés címén eddig ágazati fejlesztéseket támogattak – pl. a földgáz bevezetése, szennyvíztisztítás, munkahelybıvítés – az ország fejlesztendınek ítélt településeiben vagy megyéiben. A programok készítését a szakértık is most tanulják, az alkalmazás is nyilván kezdeti nehézségekkel fog járni. Az EU-nak megfelelı területfejlesztési politika alkalmazása konfliktusokat is okozhat. Mivel az ország egész területe az EU mércéjével elmaradott terület, az uniós támogatásokra a hazai mércével fejlettnek tekintett régiók is jelentkezhetnek. Az ország területének nagyobb része a jövıben nem rekeszthetı ki a támogatási rendszerekbıl, mint ahogy jelenleg történik. Az EU olyan programokat támogat, amelyek az unión belüli területi kapcsolatokat erısítik (pl. az ország nemzetközi vasútvonalainak modernizálását). Mindez növelheti az országon belüli területi egyenlıtlenségeket. Ennek ellensúlyozására természetesen az uniótól független, belsı területfejlesztési politikára is van mód – amennyiben pénzforrásai megteremthetık.

5

Szegedi Kistérség


b) Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintı meghatározottságai Az Országgyőlés 30/1997. (IV.18.) határozata alapján a magyar területfejlesztési politika az ország hátrányos helyzető térségeire vonatkozóan négy típust különít el: • • • •

társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek, az ipari szerkezetváltás által érintett térségek, mezıgazdasági (rurális) vidékfejlesztés térségei, a fenti kategóriákba nem sorolható, de tartós, jelentıs munkanélküliséggel küzdı térségek.

A besorolásnál alkalmazott mutatók (28) alapján a szegedi kistérség egyik kategóriába sem sorolható, a dinamikusan fejlıdı térségek közé tartozik. Települési szinten vizsgálva ugyanezen mutatókat, társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott településnek számít Dóc és Forráskút. Az Országos Területfejlesztési Koncepció az egyes térségek különbözı földrajzi és természeti adottságaikat figyelembe véve határmenti térségeket és a környezeti szempontból különösen veszélyeztetett térségeket különít el. A határmenti fekvésébıl adódóan sajátos fejlesztési problémák és lehetıségek jellemzıek - így igaz ez a szegedi kistérségre is -, melyeket a koncepció a következıképpen foglal össze: „ A határ mindkét oldalán elhelyezkedı térségek fejlıdése egymással szoros kölcsönhatásban van. Határmenti térségeink fejlıdésének elısegítése szükségessé teszi a gazdasági kooperációt, az önkormányzatok és a gazdasági kamarák együttmőködését, a közös problémák együttes kezelését, különösen a környezetvédelem tekintetében, a kapcsolatok sokoldalúvá tételét. … Az Ukrajnával, Szlovákiával, Romániával, Szerbiával és Horvátországgal szomszédos határövezet jelentıs hányada az ország elmaradott térségeihez tartozik. Ez a határövezet van a legnagyobb szociális terhelésnek és feszültségnek kitéve. Az áttelepülık jelentıs hányada itt választott lakóhelyet, egyúttal növelve a térség egyébként is jelentıs szociális gondjait. A határmentiség számos negatív kísérıjelensége is e térségeket érinti. Az országok közötti feszültségek mérséklésének fontos eszköze a határmenti együttmőködés. … A meglévı nagy forgalmú határátkelıhelyek környezetében az áteresztı-kapacitás bıvítésére, e térségek infrastruktúrájának a fejlesztésére, a környezeti ártalmak mérséklésére és az illegális tevékenységek korlátozására programot kell kidolgozni.” A környezetvédelmi szempontból különösen veszélyeztetett térségekben az egyes környezeti elemek védelme érdekében a koncepció tartalmazza a térségekben szükséges beavatkozásokat. Így a szegedi kistérség területére az alábbiak vonatkoztathatók: „ A felszíni vizek védelme a nagy felszíni vízfolyásokra is kiterjed, fı feladat a közmőolló zárása, a közmőves víztermelés szigorú korlátozásával, a felszíni vizekbe juttatott szennyvíz magasabb szintő tisztítása. … Az Alföld felszíni és felszín alatti vizeinek, vízkészleteinek megırzése, védelme a legfontosabb feladat a régióban. Az Alföld az ország legcsapadékszegényebb területe, s az elırejelzések szerint rövidesen abba a mainál szárazabb éghajlati zónába kerül, ahol a termelés elıfeltétele az öntözés, valamint a folyamatos és komplex vízkészlet gazdálkodás.” A talaj védelmének érdekében a Duna-Tisza közi térségekben a talajdefláció, mint fı veszély ellen kell programot kidolgozni.”

6

Szegedi Kistérség


A dél-alföldi régió mindhárom megyéjének, illetve a területfejlesztés alapegységeként megjelenı kistérségek iparfejlesztési lehetıségeit döntıen a mezıgazdaság és az élelmiszeripar fejlıdése határozza meg. „ Profitorientált, versenyképes mezıgazdaság alakulhat ki Csongrád és Békés megyében. BácsKiskun megye kedvezıtlen adottságú területein a mezıgazdasági termelés volumene csökkenhet, de a család és szőkebb piacra termelı, töredék munkaidıt illetve az állástalan otthonmaradók idejét kihasználó termelést továbbra is támogatni kell. A mezıgazdaság tulajdonviszonyainak átalakulása, a magángazdaságok térnyerése szükségessé teszi mezıgazdasági kisgépek fejlesztését, gyártását. Erre és a hagyományokra alapozva az iparfejlesztési lehetıségek a következık: • Mezıgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásához szükséges mezıgazdaságiélelmiszeripari gépgyártás, • Biotechnológia, • Talajmőveléshez, betakarításhoz szükséges gépek fejlesztése, gyártása, • Könnyőipar, textil- és textilruházati ipar.” Az Országos Területfejlesztési Koncepció meghatározásainál ezen a ponton némileg más fejlesztési irány kijelölése indokolt. A szegedi kistérségben a fent felsorolt iparfejlesztési lehetıségek közül a biotechnológia élvez prioritást. A mezıgazdasági kisgépek fejlesztése és gyártása helyett elsısorban a termelési technológia fejlesztése, valamint a biotermelés elterjesztése és a gazdák erre való felkészítése javasolt. A könnyőipar és az élelmiszeripari gépek gyártása térségünkben nem kezelhetı iparfejlesztési tényezıként. „Az Európai Unió alapelveit követve a területfejlesztési politika célterületei közé tartoznak a funkcionális központok, így az innovációs és vállalkozói centrum funkciót betöltı vidéki központok. Szeged - szellemi potenciáljára építve - alkalmas lehet innovációs központként való fejlesztésre, amely az egész térségre kiható dinamikát tud közvetíteni. Indokolt az európai logisztikai központok hálózatához illeszkedı központ kiépítése is.”

c) A térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése Az Alföld nagyobb hányadára, így a dél-alföldi régióra is jellemzı az a társadalmi-gazdasági válság, amely a rendszerváltás elıtti idıszak gazdaságirányításának eredménye. Az Alföld agrártérségeit megfosztották a fejlesztési forrásoktól, csökkentették a nagyipari termeléseket. A gazdasági átalakulás során az elavult mőszaki felszereltségek miatt számos vidéki telephelyet zártak be, melynek következtében emberek ezrei váltak munkanélkülivé. A térség fejlıdésének további hátráltató tényezıje az infrastruktúra kiépítetlensége, melynek hatására a külföldi tıke az ország keleti, dél-keleti térségeibe sokkal kisebb mértékben jut el, mint a nyugatiakba, illetve a Budapest környékiekbe. A nagyobb városok azonban - így Szeged is -, mint dinamikusan fejlıdı centrumok piaci vonzerıt jelentenek a kereskedelemnek, magukhoz vonzzák a pénzügyi és gazdasági szolgáltató tevékenységeket, melyek hatással vannak a város vonzáskörzetére is. Az Országos Területfejlesztési Koncepció különbözı fejlıdési irányokat fogalmaz meg a hét nagyrégió gazdaság-, humán infrastruktúra, közlekedés-, vízgazdálkodás és energiaellátás fejlesztésére. A fejlesztések alapcélja a foglalkoztatottság, a munkahelyek színvonalának, az életkörülményeknek javítása, a helyi erıforrások felhasználása, a természeti és kulturális

7

Szegedi Kistérség


adottságok megırzése. A fejlesztési programok megvalósulása esetén várhatóan növekszik az egyes térségekbe érkezı külföldi befektetések száma és volumene, a már meglévı vállalkozások hatékonysága. Az innovációra képes kis- és középvállalkozások megerısödése lehetıvé teszi az adott térség gazdasági teljesítményének javulását. A dél-alföldi régió fejlesztési lehetıségei és azok hatásai az alábbiakban fogalmazhatók meg a szegedi kistérségre vonatkozóan: Gazdaság: A térség mezıgazdaságában a hagyományoknak megfelelı integrált tájtermesztési eljárások bevezetése célszerő. A mezıgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének javítása eredményeként a térség települései között fennálló gazdasági különbségek enyhülnek, népességmegtartó képességük növekszik, az elvándorlás mértéke csökken. Az iparban a kooperáció és a szakképzett munkaerıt igénylı kis és középvállalkozások támogatását jelöli meg a koncepció a gazdaság eltartóképességének javítása érdekében. Humán infrastruktúra: Szeged gazdasági, egyetemi, kutató és humán erıforrás bázisa indokolttá teszi egy logisztikai és innovációs központ kialakítását, amely a város nemzetközi ismertségének és régióközponti szerepkörének erısödésén túl hatással van a térség többi településére is, új funkciók kialakítását teszi lehetıvé és munkahelyeket teremt. Közlekedés: A térség közlekedési kapcsolatainak javításához és a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen az M5 autópálya országhatárig történı kiépítése, az M43-as gyorsforgalmi út megépítése, valamint a szegedi közforgalmi kikötı fejlesztése és a kombinált fuvarozás kiépítése. A javasolt közlekedési beruházások a térségbe irányuló tıke számára vonzóbbá teszik a kistérséget, hiszen javul az elérhetıség, bıvül az eljutási lehetıség, lerövidül az elérési idı, Szeged közlekedési terhelése csökken és ezáltal a környezetminıség javul. Vízgazdálkodás: A vízgazdálkodási feladatok megoldásával csökkennek az ár- és belvízkárok által okozott költségek. A homokhátsági vízpótlással növelhetık a termelési eredmények a mezıgazdaságban. A termálvizek racionális kihasználása egyaránt hozhat gazdasági elınyt és járulhat hozzá a fenntartható energiahasznosításhoz. A holtágak rehabilitálásával növelhetı a térség idegenforgalmi vonzereje. A belvíz- és árvízkárok biztonságos hosszú távú megoldásával a veszélyeztetett területek népességmegtartó képessége nıhet. A szennyvizek elıírt minıségi letisztításával megszőnik a talajvíz – és ezen keresztül a rétegvizek – közvetlen károsító hatása. A még csatornázatlan településekrıl a szippantott szennyvizek kiszállíthatók lesznek a szennyvíztelepre. A termálvíz szabályos visszasajtolásával megszőnik a felszíni vizek termális szennyezése. Energiaellátás: A regionális energiahálózati fejlesztéssel - Szeged-Békéscsaba, valamint Szegedországhatár között – csökkenthetı az energiafelhasználás mértéke, ami megtakarításokat eredményez mind a lakosság, mind az önkormányzatok, mind a gazdasági szereplık számára. Az alternatív energiaforrások (pl.: geotermikus energia) hasznosítása lehetıvé teszi a meglévı rendszerek részleges tehermentesítését. Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciója az Országos Területfejlesztési Koncepció figyelembe vételével szintén öt nagy kategória keretén belül fogalmazta meg fejlesztési programjait: • • • • •

A megye gazdasági szerkezetének megújítása A gazdasági kapcsolatok élénkítése Differenciált és összehangolt emberierıforrás-gazdálkodás A térségi kapcsolatok erısítése Egészséges emberi környezet biztosítása

8

Szegedi Kistérség


A felsorolt öt fı fejlesztési prioritáson kívül külön részben foglalkozik a fejlesztési programok kistérségi kapcsolódásaival. A szegedi kistérséget a koncepció urbanizálódó térségként említi. Gazdasági struktúrájának megújulásához a térség szellemi tıkéje, a kutatási fejlesztési intézményei, szolgáltató szektora illetve nemzetközi kapcsolatai kedvezı feltételeket biztosítanak. A fejlesztések hatására stabilizálódik a hagyományos gazdasági ágazatok helyzete, lehetıség nyílik új technológiák alkalmazására, az innovatív vállalkozások fejlıdésére. Az agrárium fejlıdéséhez illetve megújulásához a térség termelési hagyományai, Szeged kutató-fejlesztı háttere, élelmiszerfeldolgozó kapacitása, fogyasztópiaca lehetıvé teszi a kistérség feldolgozóipari beszállítói kapcsolatainak bıvülését. Közlekedési törzshálózatainak fejlesztésével növekszik a tranzitforgalom, erısödik a logisztikai, a regionális szerepkör, kedvezı feltételeket kínál az idegenforgalom fejlıdéséhez. Az egészséges emberi környezet biztosításához elengedhetetlenül szükséges a környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása, a hulladékgazdálkodás területén a szelektív hulladékgyőjtés illetve a hulladék feldolgozó háttéripar kiépítése, a szennyvízkezelés, Szeged esetén a városi zöldfelületek növelése.

d) A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai A szegedi térség településszerkezeti jellegébıl, döntıen Szeged karakterébıl, illetve a térség környezeti adottságaiból fakadóan két domináns gazdasági szektor alakult ki: a mezıgazdaság és a szolgáltatás. A környezeti adottságokra alapozva erıs a térség mezıgazdasága, de a mezıgazdaság jellege kettıséget mutat. A térség nyugati része a Homokhátság tájegységhez tartozik, melyen speciális termékszerkezető mezıgazdaság alakult ki a kedvezıtlenebb természeti adottságok következtében. Ezen a tájegységen a változatos zöldség-, gyümölcs- és szılıtermesztés és az extenzív állattenyésztés vetette meg a lábát, alapozva az itt élık önszervezıdı képességére, a mőveltségi és oktatási szint emelkedésére. A térség nyugati része a Tisza mellett helyezkedik el, így itt intenzívebb növénytermesztés és állattenyésztés alakult ki, kiegészülve néhány zöldség- és gyümölcsfaj termesztésével. A Tisza mellett a Szegedi Fehér-tóból kialakított halastórendszerben jelentıs haltenyésztés alakult ki Az Alföld erdısültségi állapota alacsonyabb az országos átlagnál, a térségben is csupán két nagyobb kiterjedéső erdı található. Az erdıgazdálkodáshoz és a vizes élıhelyekhez kapcsolódva jelentıs apró- és vízi vadállomány található, mely folyamatos vadgazdálkodást tesz lehetıvé a térségben. A térség másik meghatározó gazdasági ágazata a Szeged város biztosította széles körő szolgáltatások köre. Ezek a szolgáltatások az energiaszolgáltatás, a kiadói tevékenység (helyi és regionális média), a kis- és nagykereskedelem illetve országok közötti kereskedelem, a vendéglátás, a szállítás (vasúton, közúton, vízen és légtérben), a banki tevékenység, a felsıoktatás és a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások illetve szakmai tanácsadások. Mezıgazdaság A mezıgazdaság fejlıdési irányvonalait meg lehet országosan határozni, de figyelembe kell venni a helyi adottságokat is. A szegedi térségnek sajátos mezıgazdasági helyzete van az alábbi tényezık következtében: • Szeged város felvevıképessége (fogyasztópiac, élelmiszeripar), • A térség tranzit helyzete (a jugoszláv és a román határ közelsége), • A térség nyugati és keleti területének eltérı környezeti adottságai.

9

Szegedi Kistérség


A mezıgazdaság hazai fejlıdési irányvonalát a néhány év múlva bekövetkezhetı csatlakozás miatt erıteljesen befolyásolja az Európai Unió agrárpolitikájának változása. Az Európai Unióban kialakult agrártámogatási rendszer tovább nem tartható, mivel a mezıgazdaság az EU GDP-jének csupán 1,7 %-át adja és az aktív keresıknek mindössze 5,1 %át foglalkoztatja, ám ezekkel szemben az EU költségvetésének körülbelül 45%-át viszik el az eddigi agrártámogatások. Ezen aránytalanság és a környezet védelmének fontossága miatt szükségessé vált egy új fejlıdési irány meghatározása. Az 1992-es Közös Agrárpolitika (CAP) reform keretében a tagállamok elıirányozták olyan támogatási rendszerek bevezetését, amelyek elısegítik a környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálását a mezıgazdasági tevékenységbe. A berlini csúcson 1999-ben elfogadott AGENDA 2000 EU dokumentum új alapokat teremt az agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, melynek a legfontosabb jellemzıi: • Túlzott mértékő támogatásoktól mentes, versenyképes mezıgazdaság kialakítása, mely képes megfelelni a világpiac kihívásainak. • Környezetkímélı termelési eljárások széles körő alkalmazása. • Sokszínő és hagyományırzı termelési módok alkalmazása, szem elıtt tartva a táj megırzését, a vidéki közösségek erısítését. • Egyszerőbb, közérthetıbb agrárpolitika kialakítása, melynek a haszonélvezıje a társadalom széles köre legyen, ne csak a gazdálkodók szők köre. Az EU zömében leépíti a termelési típusú támogatásokat, és azok áthelyezıdnek a mezıgazdálkodás nem termelési, hanem környezet- és tájgazdálkodási, illetve vidékfejlesztési funkcióira. Ezt jelzi az is, hogy az Európai Közös Agrárpolitika neve helyett az Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (angolul rövidítve CARPE) nevet javasolják. A CARPE lényege, hogy a mezıgazdasági politikának tovább kel haladnia abba az irányba, hogy ne a gazdálkodók szektorális politikája legyen, hanem területileg integrált politika, melynek célja a vidéki térségek fejlıdése. Ehhez a politikát úgy kell átalakítani, hogy a piaci ártámogatások helyett a kulturális, környezeti és területi célokért több közvetlen támogatás kerüljön kifizetésre. A CARPE célja, hogy gazdaságilag hatékony és környezeti szempontból fenntartható mezıgazdaság alakuljon ki a vidéki térségek fejlıdésével együtt. A célok érdekében a CARPE négy fı elembıl áll: • piac stabilizáció, • környezeti és kulturális kifizetések, • vidékfejlesztési kezdeményezések, • az átalakulást segítı átmeneti támogatások. Az Európai Unió nem a tömegtermelést kívánja fokozni belsı feszültséget keltve, hanem az önellátáshoz hiányzó termékek elıállítását szorgalmazza a csatlakozni szándékozó országok esetén. A mezıgazdaság jövıbeni hangsúlyát a minıségi és tájra jellemzı, hagyományos termelési módra, az alternatív és környezetkímélı termékek elıállítására, a több lábon álló gazdálkodásra akarja fektetni. A fejlıdés irányvonalait a folyamatos oktatásra-képzésre, tanácsadói hálózatra, termelés és értékesítési szövetkezésre, a táj agroökológiai egyensúlyára kell alapozni. A fejlett országok tapasztalatai alapján, illetve a csatlakozási szándék tudatában már most ebbe az irányba, a CARPE felé kell terelni a hazai mezıgazdaság fejlıdését.

10

Szegedi Kistérség


Szolgáltatás A globalizálódó világban és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapujában már most a nemzetközi fejlıdési irányvonalak adják meg a hazai fejlesztések irányait. A hálózati alapon szervezıdı regionális és térségi gazdaság erısítésének új lehetısége a gyors, könnyen aktualizálható és minden érdeklıdı számára nyitott világhálón való megjelenés és kereskedelem kialakítása (elektronikus piac, e-Europa), illetve a gazdasági szereplık kommunikációs és információs hátterének megerısítése. A fejlett országokban is igen jelentıs mind foglalkoztatási, mind GDP-termelési szempontból a kis- és középvállalkozások (KKV) szerepe. A hatékonyság azonban tovább növelhetı, ezért a fejlıdési irányvonal a beszállítói körök, a szolgáltatói hálózatok kialakítása, a középpontban egy gesztor középvállalkozással, és az ehhez csatlakozó kis- és középvállalkozásokkal. A beszállítói hálózatok létrejöttét erısítheti az ipari parkok léte Magyarországon. A privatizáció folyamatában a beruházási súlypont az ipar területén a meglévı üzemek, gyárak, cégek felvásárlásáról, tulajdoni hányad szerzésérıl átkerült a zöldmezıs beruházásokra. Az ipari parkok ennek lehetıségét kínálják kedvezı feltételek mellett, teljes infrastruktúrát, úthálózathoz való kapcsolódást, különféle szolgáltatásokat és helyi adókedvezményeket kínálnak a hazai és a külföldi befektetıknek. A környezetet erısen terhelı és véges készlettel rendelkezı fosszilis tüzelıanyagok kitermelését és felhasználását szükségszerő kiváltani megújuló alternatív energiaforrásokkal, mint például a szél, a víz, a nap és a geotermikus energiával, az energiaültetvényekkel, a szerves hulladékból villamos energia nyerésével vagy biogáz elıállításával. Nem csak a környezeti viszonyok változnak, hanem a gazdasági- és a társadalmi viszonyok is, ezért ezek között a gyorsan változó viszonyok között egy végzettség megszerzése nem elegendı a negyven éven át tartó hatékony munkavégzéshez. Így mára a változó viszonyokhoz folyamatosan alkalmazkodó humánerıforrás-gazdálkodás egyik nagyon fontos alapelvévé az egész életen át tartó tanulás vált. A folyamatosan fejlıdı szakembergárda által végzett kutatás-fejlesztés révén tisztább technológiák érhetık el, melyek alkalmazásával egyrészt új gazdasági szektor, a környezetvédelmi ipar és szolgáltatás születik meg, másrészt az elérhetı leghatékonyabb technológia alkalmazásával (BATNECC) a környezet állapota is javulhat. A környezetvédelem mellett mára a világ egyik vezetı gazdasági ágazatává a turisztikai szolgáltatás vált, mely komplex termékcsomag kiközvetítésével érhetı el a vendéglátásra, a szálláshely-szolgáltatásra, a helyi adottságokra és programokra alapozva. A különbözı gazdasági tevékenységek összekapcsolását a szállítás teszi lehetıvé, a szállítási mód kiválasztásánál a környezetre és a jövedelmezıségre kifejtett hatások döntıek. A környezetvédelem szempontjait illetve a gyorsaság és az olcsóság elınyeit is figyelembe véve a vasúti - közúti - vízi - légi szállítási módoknak az összekapcsolása folyamatosan teret hódít, mely egyben a környezetgazdálkodás és fenntartható fejlıdés szempontrendszerét is kihangsúlyozza. A közlekedési szolgáltatások az ország gazdasági, biztonsági rendszerének stratégiai elemei. A közlekedés több, növekedési pályára állt országban megelızve az iparosodási hullámot, maga vált az iparosítás, a gazdasági fejlıdés fontos hajtóerejévé. A közúti infrastruktúra fejlesztése a közúti árutovábbítás feltételeit javítja. A magas színvonalú közúti árufuvarozási szolgáltatások pedig az európai szintő logisztikai szolgáltatások megteremtésének alapfeltételei. A logisztikai szolgáltató központok bármely vállalkozás igényeit kielégítik: a kisebb vállalkozásoknál a távolsági- és nemzetközi szállítási kereslet, míg a nagyobbaknál a technikai jellegő szolgáltatások iránti igények jellemzıek.

11

Szegedi Kistérség


e) A területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztésérıl Az elmúlt évben több olyan tervezési folyamat indult a szegedi kistérség területén, amelyek funkcionálisan összetartozó település csoportokat érintettek, s amelyek alapján a teljes térség területfejlesztésben érintett szereplıinek elvárásai megfogalmazhatók. A tavalyi évben, a térségen belül, a Tisza-Maros szögben elhelyezkedı települések (Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván) részvételével lezajlott egy sikeres gazdaságfejlesztési program, amely ebben a térségben az elsı közösségi tervezés eredménye. Ezen túl a szegedi kistérség keleti felén elhelyezkedı települések, az ún. Sapard-csoport: Algyı, Deszk, Dóc, Sándorfalva, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, elkészítette agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programját. A SAPARD program tervezése során a helyzetfeltárás elkészítésekor minden településen megszervezésre került egy lakossági fórum, ezek alapján készültek el az egyes településekre vonatkozó SWOT analízisek. Ezt jelen koncepciónkban nem közöljük, mivel az említett kistérségi dokumentumban teljes egészében megtalálható. Kistérségünk Homokhátsághoz szervesen kapcsolódó részén – Bordány, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Üllés, Zsombó településeket érintıen – már évek óta szisztematikus kistérségi tervezı munka folyik, melynek eredményeit a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht. bocsátotta rendelkezésünkre. Annak ellenére, hogy a statisztikai kistérség valamennyi területfejlesztésben érintett szereplıjét nem tudtuk megkérdezni, az elıbb említett tervezési munkák során jól körvonalazódtak azok az adottságok, lehetıségek, hiányosságok, melyek alapján a szegedi kistérség területfejlesztésben érintett szereplıinek elvárásai leírhatók. 1. táblázat: Elvárások és igények a szegedi kistérség fejlesztésére vonatkozóan Elv

Problémák

Nincs képzési lehetıség Kisgazdaságok elsorvadása Az erıforrások Nincs hagyománya a helyi kiáramlásának kispiaci kereskedelemnek megakadályozása Termelık, feldolgozók közti láncszem hiánya Utazási nehézségek Fizetıképes kereslet kicsi

Igények Családi vállalkozások erısítése Vállalkozói tanácsadás Az általános iskolás gyermekek továbbtanulásra késztetése Célirányos elıadások szervezése, információ hozzáférés Szolgáltatói hálózat megvalósítása (víz, gáz, TV stb.) A betelepültek tudásának bevonása, kamatoztatása Mezıgazdasági hagyományok meglétének erısítése Tájékoztatás a helyi lapokban Elérhetı ingatlanárak Mezıgazdasági vállalkozások kooperálása Helyi termékek feldolgozása, félkész formában

12

Szegedi Kistérség


Kevés a vállalkozó Fizetıképesség hiánya A meglévı üzleti Multik követelményeit nem kielégíteni a tevékenységek tudják támogatása termelık Jó képességő szakemberek elvándorlása “Fekete foglalkoztatás” Önkormányzat passzivitásra van kényszerítve Magas közterhek

Forráshiány Belvíz és egyéb természeti katasztrófák Új vállalkozások Vállalkozási kedv ösztönzése csökkenése területünkön Kedvezıtlen gazdasági környezet Magas helyi adók Magas hitelfelvételi lehetıségek A pénzintézetek nem vállalkozó barátsága Agrárolló nagyon kinyílt Szövetkezés hiánya Délvidéki válság

Területünkön kívüli üzleti tevékenységek bevonása

Határátkelı hiánya Utak állapota Szellemi tıke elvándorlása Kerékpárút hiánya Fejlesztési tervek ismeretének hiánya Infrastruktúra hiánya Önkormányzat és munkáltatók rendszeres kapcsolattarásának hiánya

Piacképes szakképzés Vállalkozások élénkítése Külsı tıke bevonása Mezıgazdasági termékek helyi feldolgozása, és értékesítése Emberi erıforrások célirányos felhasználása Infrastruktúra fejlesztés Gazdaképzı tanfolyam szervezése Új mezıgazdasági kultúrák meghonosítása Multik folyamatos igényeinek kielégítése A térség adottságainak célirányos kihasználása Önkormányzatok koordinációja a vállalkozásfejlesztésben Infrastruktúra és ipari park kialakítása Vállalkozók adóterheinek csökkentése Megfelelı konstrukciós hitelkamat Állami garanciavállalás Kereslet-kínálat egyensúlya Több lábon álló vállalkozások Integrált termelés ösztönzése Garantált felvásárlás a mezıgazdaságban Minıségi szolgáltatás Hungarikumok termesztése, reklámja Paprika feldolgozás Irányított vetımagtermesztés Juh, kecske, nyúl tenyésztése, mert nem kvótában szabályozott a kivitel Magasabb kézimunkát igénylı növények termesztése: pl. saláta, gyógynövények Biodiesel - összefogással, állami segítséggel Térségi regionális feldolgozó üzem Teleház és könyvtár pl. segítséget nyújt a pályázatok megírásában Üzletek bıvítése Kiszombori határátkelıhely Infrastruktúra (csatorna) stb. megléte Kétnyelvő oktatás biztosítása Falusi turizmus és vadászat Információ a turistáknak Összekötı utak a települések között Vasúti híd megépítése Reklám, hírverés, tájékoztató kiadványok Ismeretterjesztı elıadások Önkormányzatok közös pályázatai Munkáltatók bevonása a térségfejlesztésbe EU-s alapokhoz való hozzáférés

13

Szegedi Kistérség f) A fejlesztés lehetıségeit követelmények

Területfejlesztési koncepció meghatározó

törvényi,

szabályozási

feltételek

és

A területi politikában és tervezésben, a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. tv., amely 1997. január 22-én lépett hatályba, korszakváltozást jelentett. Az 1996. évi XXI. tv. (a továbbiakban Tft.), valamint annak 1999. évi módosítása – mely az EU-hoz való csatlakozás elıkészítésével összefüggésben, illetıleg a kormányzati struktúra átalakítása miatt indokolt módosításokat tartalmazza -, meghatározza a területfejlesztés és a területrendezés fogalmát, és mindazokat a tervfajtákat, amelyek az ország egész területére, vagy meghatározott térségekre kiterjedıen szabályozzák a terület-felhasználásának rendjét, az ország tájegységeinek terhelését és terhelhetıségét, a területi adottságok célszerő hasznosítását, valamint a fejlesztési koncepciók és programok térbeli mőszaki-fizikai rendszerét. Fenti jogszabályok többek között meghatározzák a területi tervezéssel kapcsolatos alapvetı fogalmakat is. A területfejlesztési koncepció fogalmát úgy határozza meg a törvény, hogy az ország, illetve egyes térségek átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, amely meghatározza a térség hosszú távú fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket és információt biztosít az ágazati és más területi tervezéshez. Az elfogadott koncepció koherens fejlesztési elképzelések és lehetıségek megfogalmazása, amely kifejezi a területi egység közös fejlesztési szándékát. Az Országos Területfejlesztési Koncepciót az országgyőlés fogadja el, melyben megállapítja a területfejlesztési politikát, meghatározza a hosszú távú fejlesztési célokat és irányelveket. Az országos-, megyei településfejlesztési koncepciók és a regionális térségekre vonatkozó, valamint a kistérségi településfejlesztési koncepciók, az Országos Területrendezési Terv, a megyei területrendezési tervek alkotják azt az egymásra épülı, összefüggı hálózati rendszert, amely meghatározza az egyes településeknek a hosszú távú gazdasági-társadalmi fejlesztés területén elfoglalt helyét, a település fejlesztésének irányait, a fejlıdésben más településekhez és a térségekhez való kapcsolatát. A területfejlesztés legfıbb szerveit – 1999 után Magyarországon - az 1. számú ábra szemlélteti. A Kormány fogadja el a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat. A területfejlesztési törvény által létrehozott Országos Területfejlesztési Tanács a területfejlesztési politika végrehajtása során közremőködik az országos és a térségi fejlesztési programok összehangolásában, a megyehatárokon túlterjedı, regionális területfejlesztési feladatok közös ellátásában, részt vesz az országos, valamint az országos jelentıségő és az országhatáron túlnyúló infrastrukturális tervezés, létesítmények, hálózatok elhelyezésének összehangolásában.

14

Szegedi kistérség 1. számú ábra: A területfejlesztés fıbb szervei Magyarországon 1999 után PIACI SZEKTOR


KÖZSZFÉRA PARLAMENT

NON-PROFIT SZFÉRA

Területfejlesztési Bizottság

KORMÁNY

ORSZÁGOS

MEGYEI

KISTÉRSÉGI

FVM

MTA Országos Területfejlesztési Tanács

Minisztériumok (10)

OMFB KSH, PHARE ISM

Országos gazdasági kamarák

Önkormányzati szövetség

OTK

Fıpolgármester

Regionális Fejlesztési Tanács

Megyei önkormányzatok Megyei jogú városok önkormányzatai

Regionális dekoncentrált szervek

Megyei Területfejlesztési Tanács

Kistérségi társulások

Megyei dekoncentrált szervek

Körzeti hivatalok pl. munkaügyi hivatalok

Közigazgatási hivatalok

RIB

Irányítás

Megyei Munkaügyi Tanács

Civil szervezetek

Települési önkormányzatok

TELEPÜLÉSI

Országos Munkaügyi Tanács

Civil társadalmi szervezetek

REGIONÁLIS

Pénzügyi intézmények, bankok, vállalatok stb. minden területi szinten

MVA,MFB

Polgárok

Képviselet

Együttmőködés, tanácskozási jog

Törvényességi

15

Szegedi kistérség


2. táblázat: Tervfajták és elfogadó intézmények területi szintenként Területi szintek

Fejlesztési koncepció

országos

Országgyőlés

kiemelt térség régió (OTK) megye

kistérség

település

Fejlesztési program

-

Rendezési terv Országgyőlési határozat és törvény

Kormány Kormány Regionális Regionális Területfejlesztési Területfejlesztési Tanácsok Tanács

Országgyőlés

Megyei Megyei Területfejlesztési Területfejlesztési Tanács Tanács

Megyei Önkormányzati Rendelet

-

Területfejlesztési Területfejlesztési Önkormányzati Önkormányzati Társulás Társulás TelepülésÖnkormányzat szerkezeti terv, Képviselıtestületi képviselı önkormányzat határozat testülete képviselıtestületé nek határozata

Elıkészítés, beterjesztés, véleményezés Kormány, FVM, miniszterek, OTT, miniszterek RFT. RTF, érintettek RFT, FVM, MTT MTT, FVM, megyei jogú város önkormányzat Megyei Területfejlesztési Tanács Kistérség, szomszédos települések, érintettek

A környezeti és területfejlesztési miniszter 18/1998. (VI. 25.) KTM. sz. rendelete meghatározza a területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeit és e tervfajták idıtávlatait. A területrendezési koncepciók és területrendezési tervek információs tartalma és megjelölései alkalmasak kell, hogy legyenek a 112/1997. (VI. 27. ) korm. rendelettel létesített Területi Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) történı integrálásra. A Tft. egy hierarchikus rendszert hozott létre, mellyel egy felülrıl való építkezés számára adott lehetıséget, ezzel szemben a gyakorlati oldalról való megközelítéssel, az alulról való építkezés számára kell prioritást adni, a tervek vertikális kapcsolódása során. A tervtípusok egymáshoz való viszonya is nagyon fontos, a fejlesztési koncepcióknak és a rendezési terveknek azonos prioritásokból, célokból kell kiindulniuk, az egyes programokban való találkozásuk elengedhetetlen. A területi tervezés menete A területfejlesztési koncepciók és programok elkészítésének menetét, valamint annak tartalmi követelményeit, a 18/1998. (VI.25.) KTM. rendelet 1.)-2.) számú mellékleteiben szabályozza részletesen. Az országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelı részletességgel kell, hogy történjen. A területfejlesztési koncepció és program idıtávlatai: rövid táv (2 év), középtáv (3-6 év), hosszú táv (7-15 év), nagy távlat 15 éven túl, melyek közül a hosszú távú tervezést tarjuk elfogadhatónak e területi egység vonatkozásában.

16

Szegedi kistérség


A területfejlesztési koncepciók tartalmi követelményei Az „elıkészítı fázis” során a területi egység fejlesztésére ható tényezık rendszerezése, azok értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata a teendı. Elsıként a területi egységre ható külsı tényezık áttekintése, a nemzetközi és nemzeti szintő fejlıdési irányok, illetve az egyes területfejlesztési szereplık elvárásainak és jövıbeli fejlıdési trendjeinek számbavétele. Ez utóbbira a területfejlesztésben érdekeltek – önkormányzatok, civil szervezetek, lakosság bevonásával kerül sor, egyrészt a helyi sajtó útján ismertetett kérdıív, illetıleg szakmai fórumok alkalmával. Meg kell határozni a regionális fejlıdés nemzetközi meghatározottságai lehetséges hatásait a területi egységre nézve. A területfejlesztési koncepciónak illeszkednie kell az Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint a térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciókhoz, a dél-alföldi régió területfejlesztési programjához, valamint a Csongrád megyei területfejlesztési programhoz. A tervezés során figyelembe kell venni a területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásait és igényeit a területi egység fejlesztésérıl. A területi adottságokat: jelenleg és jövıben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése is szükségszerő. A programkészítés során szükséges a belsı erıforrások elemzése is, úgymint a humán erıforrások (demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, intézményhálózat); a fıbb gazdasági ágazatok, azok fejlıdési irányai, a gazdasági belsı és külsı kapcsolatai, a termelési és tevékenységi infrastruktúra állapota, a telepítési tényezık értékelése, a területi innovációs potenciál, a területi egység gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezık, továbbá a környezet adottságai (természeti adottságok, a környezet és a természet minısége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezık), az infrastruktúra helyzete, a települések intézményi felszereltsége, a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidı, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, lakásviszonyok, a településhálózat, települések közötti feladatmegosztások, együttmőködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, valamint a társadalmi környezet (társadalmi szerkezet, kulturális adottságok, értékek, területi identitás) állapota. A helyzetértékelés magába foglalja a korábbi tervdokumentumok és azok végrehajtása értékelését, illetıleg tartalmazhat prognózisokat a lehetséges fejlıdési trendek meghatározására. A helyzetfeltárás SWOT analízissel zárul (az egyes tényezıcsoportok gyengeségeinek és erısségeinek meghatározása, a fejlıdés lehetıségei és veszélyei). A területi egységet érintı különféle fejlesztési koncepciók értékelése, a térségre vonatkozó, kistérségi - domináns - települések fejlesztési koncepcióinak értékelése, a közös elemek meghatározása kiemelt feladat. Az egyes fejlesztési akcióknak van egy ágazati természete és egy térbeli dimenziója, melyeknek egységet kell alkotniuk, a tér szükség szerint integrálja a társadalmigazdasági folyamatokat, így ennek a megközelítésnek egy sajátos koordináló szerepe van. A fejlesztés lehetséges irányainak a meghatározása a további feladat: az eddigi fejlıdést befolyásoló legfontosabb tényezık összefoglalása, majd azok értékelésével, illetve a külsı meghatározottságok figyelembevételével több lehetséges fejlıdési irány meghatározása, hatásuk vizsgálata. A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezık összefoglaló értékelését, azok rendszerezését követıen kerül sor a fejlesztés lehetséges irányainak bemutatására.

17

Szegedi kistérség


A „javaslattevı fázis” során kerül sor: a területfejlesztési koncepció elkészítésére, az elfogadható, legkedvezıbb fejlesztési irány részletes kidolgozására, az ahhoz szükséges feltételek tételes meghatározására, a fejlesztési program számára a legfontosabb irányelvek kijelölésére, így különösen: a) A területfejlesztés fı célja, irányai b) A területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere (célpiramis) c) A részcélok egymás közötti kapcsolata, a megvalósításuk tervezett idıbeli ütemezése (hosszú, közép-, rövid táv) d) A fejlesztési célok értelmezése a különféle sajátosságokkal rendelkezı területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei) e) A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere f) A fejlesztési hatások regisztrálása (igények a területi monitoring rendszerrel szemben) g) A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása A területfejlesztési programok tartalmi követelményei I. Stratégiai program: fejlesztési koncepcióban meghatározott célok elérésére komplex programokat fogalmaz meg, amely felvázolja az alábbiakat: a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; b) a megvalósítás lehetséges szereplıinek és a közremőködık körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; e) a program végrehajtásában közremőködı szervezetek közti munkamegosztás, együttmőködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelıs operatív szervezetek megjelölése; g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követı monitoring rendszer meghatározása. Tartalmazza továbbá a különbözı célok és programok közötti hierarchiát. II. Operatív program: olyan cselekvési terv, amelyben megfogalmazásra kerülnek a konkrét feladatok, eszközök, a végrehajtásért felelıs személyek és a határidık. Általános szerkezete: a) az egyes feladatok elérendı céljainak részletes meghatározása, indoklása; b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve; c) a végrehajtásért felelıs szervezetek és közremőködık; d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve; e) a végrehajtás módja és feltételrendszere; f) a végrehajtás ellenırzési rendszere; g) az eredményesség vizsgálata és értékelése; h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. /A programhoz szükség szerint csatolandók a végrehajtás során készített dokumentumok (mőszaki és üzleti tervek, szerzıdéses kötelezettségvállalások stb.)/.

18

Szegedi kistérség


2. számú ábra: A kistérségi területfejlesztési tervezés menete TERVEZÉSI FÁZISOK, DOKUMENTUMOK

MEGHATÁROZÓ SZEREPLİK

Elképzelések, javaslatok, tervek koncepciók, ajánlások

Valamennyi területfejlesztésben érintett szereplı

Területfejlesztési koncepció készítése


TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Területfejlesztési program készítés


Koncepció értékelése, aktualizálása

Kistérségi Társulás

TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Megvalósítási terv

Kistérségi Társulás

Megvalósítás

Kistérségi Társulás Koordináló szervezet (programgazda)

Monitoring

19

Szegedi kistérség


2. A TERÜLETI ADOTTSÁGOK 2.1.

A belsı erıforrások elemzése

a) Humán erıforrások Demográfia A legkisebb lélekszámú település Dóc (821 fı), a legtöbben Szegeden élnek (164905 fı). A demográfiai folyamatokról fı jellemzıként az mondható el, hogy a Szegedrıl a környékbeli településekre való kiköltözéseknek köszönhetıen – a kiköltözık elsısorban fiatal családok – a települések elöregedési folyamata megállt, ill. visszafordult, a legkedvezıbb öregedési indexe Zsombó településnek van (69,8), az átlag 90-100 körül mozog, a leginkább elöregedı Röszke (134,5), és érdekes, hogy Szeged a maga 116,6-os indexével a mezıny második felében foglal helyet. Nemzetiségek nagyobb számban Deszken és Újszentivánon fordulnak elı, ez mindkét helyen szerb nemzetiséget jelent (Deszken 6%, Újszentivánról nincs adat). Foglalkoztatottság A települések többségének nagy gondot okoz a helyben foglalkoztatottsági lehetıségek hiánya, Tiszaszigeten ez az arány 1%, Újszentivánon 2%, míg Röszkén kiugró kivételként azért 50-60% ez az arány, mert helyben található az Unilever cégnek egy élelmiszer feldolgozó üzeme. A legtöbben tehát Szegedre járnak be dolgozni, így az aktív korú népesség – fıleg a Szegedrıl kiköltözık – kötıdése a kistelepülésekhez nehezen alakul ki. Intézményrendszer A kistérség egészségügyi intézményrendszerérıl összességében elmondható, hogy az alapfokú egészségügyi ellátás minden településen biztosított (mindössze két településen nincs gyerekorvos), van ugyanakkor háziorvos, fogorvos, védını, terhesgondozás, gyógyszertár. Szakorvosi ellátás már a települések nagy részében nem biztosított, de Szeged közelsége miatt bármilyen szakrendelés viszonylag hamar elérhetı. A szociális intézményrendszer már nem mutat ilyen egységes képet: míg házigondozó szolgálat a települések közül 12-ben van (ez nagyrészt ebédkihordást jelent), idısek napközije már csak 7 településen, szociális otthon Szeged kivételével csak Röszkén található (ez egy 10 férıhelyes magán otthon); gyermekjóléti és/vagy családsegítı szolgálat 10 helyen mőködik. A legtöbb helyen a bölcsıdéket az utóbbi években megszüntették, most mindössze Domaszéken és Röszkén található, a többi településrıl a gyerekeket a szegedi bölcsıdékbe viszik be a szülık. A fiatal családok nagyarányú kiköltözése miatt azonban bölcsıde létrehozását tervezik Röszkén és Tiszaszigeten is, Algyın pedig egy családi napközi próbálja ezt a hiányt pótolni. Az oktatási intézmények közül óvoda és általános iskola mindegyik településen van, de a kihasználtság tekintetében már elég vegyes a kép. A szülık közül ugyanis sokan beviszik a gyerekeiket Szegedre, hiszen közel van, és talán jobb oktatást is remélnek ott, ill. a szülık többsége bejár Szegedre dolgozni, tehát így tudja legkönnyebben megoldani a gyerekei óvodába és iskolába eljuttatását. Tornateremmel a települések közül csak a legkisebb lélekszámú Dóc nem rendelkezik, a sportolási lehetıségek minden más településen biztosítottak. Középiskola csupán Szegeden van (19), Sándorfalván pedig kihelyezett oktatásként egy esti gimnázium található.

20

Szegedi kistérség


Összesítve a kulturális intézményrendszerek közül a könyvtár az, amelyik mindegyik településen megtalálható. Faluház vagy mővelıdési ház Domaszéken és Újszentivánon nincsen, viszont ezen a két településen van teleház, némiképpen pótolva a közösségi tér hiányát (teleházzal összesen 8 település rendelkezik, további 2 helyen pedig tervezik annak létrehozását). Ifjúsági referens 6 helyen mőködik az önkormányzatoknál – legtöbb helyen pályázati pénzekbıl – Röszkén pedig tervezik ennek megvalósítását. Települési ifjúsági önkormányzat Bordányban, Domaszéken, Szegeden, Üllésen és Kübekházán van, Röszkén ennek létrehozását is tervezik. Mőemlékek ill. nevezetes helyek a legtöbb településen vannak, de ezek többségét nincsen mibıl felújítani, pedig ezek kiépítettsége segítené a falusi turizmus fejlıdését és bizonyára több szegedi turista is kilátogatna ezekre a közeli településekre ha lenne miért (pihenıhelyek, felújított épületek, programkínálat). Ha legalább falunap és búcsú is az, de mára már kialakult minden településen annak a hagyománya, hogy évente 1-2 (van ahol 5-7) alkalommal települési ünnepeket tartanak, ez elısegíti a településhez tartozás érzését, a települési identitás erısödését. Helyi újság mindenhol van, a legtöbb helyen az önkormányzat adja ki. A civil szervezetek száma 2-tıl (Üllés) 11 (Deszk, Domaszék, Röszke, Sándorfalva ill. Szatymaz 10, Algyı 12) 16-ig (Sándorfalva) terjed, egyedül a 821 lélekszámú Dóc nem rendelkezik civil szervezettel. Szeged városának 400 feletti civil szervezetrıl van pontos adata.

21

Szegedi kistérség


3. táblázat: Demográfiai és foglalkoztatottsági adatok a szegedi kistérségben (2000) Algyı

Bordány

Deszk

Dóc

Domaszék

Forráskút

Kübekháza

Röszke

Sándorfalva

Szatymaz

Szeged

Tiszasziget

Újszentiván

Üllés

Zsombó

DEMOGRÁFIA Lélekszám (fı) 5310 3087 Ebbıl férfi 2569 1534 Ebbıl nı 2741 1553 0-5 éves 297 189 6-14 éves 605 393 15-17 éves 182 122 18-59 éves 3236 1791 60 felett 990 592 Lakóingatlanok 1928 1262 száma (db) Csecsemı 0 0 halandóság Öregedési index 91 101 (%) Népsőrőség 70 84,6 (fı/km2) FOGLALKOZTATOTTSÁG munkanélküliek 198 140 Ebbıl férfi 98 64 Ebbıl nı 100 76 8 általános alatt 3 1 Általános iskola 60 44 Szakmunkásképzı 86 55 Szakiskola 3 1 Szakközépiskola 46 34 Fıiskola 0 4 Egyetem 0 1 Helyben 18 n.a. foglalkoztatottak aránya (%)

96 42 54 2 23 39 0 26 5 1 30

3998 1996 2002 177 399 119 1938 553 1103

821 401 420 59 104 30 465 163 307

3186 1588 1598 270 423 153 2394 758 1665

2187 1025 1162 137 247 82 1240 481 978

1560 772 788 106 176 70 901 307 575

3334 1669 1665 194 353 118 1932 737 1400

7764 3788 3976 456 927 292 4720 1369 2911

4233 2120 2113 287 460 163 2501 822 1777

165834 77419 88415 9648 16974 5729 102420 31063 70580

1705 845 860 112 179 64 1063 287 598

1526 763 763 104 185 58 924 255 509

3214 1554 1660 196 341 135 1846 696 1453

3146 1556 1590 225 465 112 1862 482 1088

0

0

0

0

0

0

0

0

6

0

0

0

0

79,5

84

109

125

108,8

134,5

98

110

116,6

98

88,2 126,9

69,8

61,2 16,6

76,6

59,6

57,1

91

139,2

78,8

590

63,4

98,5

85,5

44 25 19 4 26 11 0 2 1 0 12

131 57 74 3 43 37 4 38 2 4 10

64 27 37 0 30 21 1 12 0 0 7

70 32 38 3 27 27 4 9 0 0 n.a.

119 55 64 3 34 56 3 20 2 1 50-60

263 139 124 4 79 108 4 65 3 0 n.a.

180 88 92 6 68 59 5 37 5 0 n.a.

5024 2384 2640 131 1141 1609 115 1619 277 132 n.a.

72 44 28 1 23 31 1 15 1 0 1

56 33 23 1 19 19 0 15 2 0 2

64,4 140 64 76 2 48 53 1 33 1 2 6,2

Forrás: TeIR – T-STAR és a települési önkormányzatok adatai

22

111 54 57 1 36 35 2 33 2 2 16,2

Szegedi kistérség


Tervezett fejlesztések A települések mindegyikérıl jeleztek olyan fejlesztési terveket, melyek a települések népességmegtartó képességét növelik, ilyen pl. az önkormányzati bérlakás program, melyet 8 település önkormányzata tőzött vagy tőz a közeljövıben napirendre. A település megtartó erejét növeli az is, hogy több helyen infrastrukturális fejlesztést terveznek az oktatási, sport ill. mővelıdési intézmények terén: több helyen tervezik iskola építését, felújítását, óvoda bıvítését, bölcsıde létesítését, tornaterem vagy sportcsarnok építését, faluház bıvítését, teleház létesítését. Ezek a fejlesztések kielégítenék azt a többletszolgáltatásokra jelentkezı lakossági igényt, mely az utóbbi években mindegyik településen megfigyelhetı. A régi lakosok megtartása mellett új kiköltözıkre is számítanak a települések többségén, ezt jelzi az újabb telkek kialakítása, az ifjúsági kölcsön létesítése, különbözı lakásvásárlási támogatások, ill. természetesen a szolgáltatáskínálat bıvítése az új letelepedık kicsalogatásának is egyik eszköze, hiszen akik Szegedrıl települnek ki, azok Szegd szolgáltatáskínálatát szokták meg az évek során. A helyben foglalkoztatottság mértékét is több település javítani kívánja (pl. Újszentiván, Dóc, Forráskút, Üllés), és a humán infrastruktúra fejlesztése is több településen kitőzött cél (pl. Kübekháza, illetve oktatást, képzést több település is megemlít). Ezek az intézkedések természetesen a lakosság munkaerı piaci helyzetét is erısítik. A fejlesztések közül kiemelendıek még a települési arculattal és a turizmussal kapcsolatos fejlesztések, ezek a 15 település közül valamilyen formában 7 fejlesztési terveiben szerepelnek.

23

Szegedi kistérség


4. táblázat: Tervezett fejlesztések az intézményrendszerben a szegedi kistérségben TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ALGYİ Szolgáltató és kereskedelmi központ létrehozása, szabadidıs és sportcentrum befejezése, sportcsarnok építése, falusi turizmus fejlesztése, faluház bıvítése, 16 termes általános iskola építése, fedett uszoda építése, szociális bérlakás építés BORDÁNY 10 önkormányzati bérlakás építés DESZK 15 lakásos önkormányzati bérház építése, 12 önkormányzati tulajdonú építési telek kialakítása DÓC Mővelıdési ház és környezetének felújítása, feldolgozó üzem létrehozása a helyi foglalkoztatottság bıvítésére, Magyarok Világparkja projekt DOMASZÉK Hiányzik a gyermek intézmények fekvıbeteg kapacitása, 8 termes új általános iskola építése, közösségi ház építése FORRÁSKÚT Munkahelyteremtés, meglevı mővelıdési ház beindítása KÜBEKHÁZA 80 db magántulajdonban levı, köztes telek önkormányzat által történı megvásárlása, ifjúsági kölcsön a betelepülni szándékozó fiatalok számára, humán infrastruktúra fejlesztés RÖSZKE Nem szolgáltatott adatot. SÁNDORFALVA Települési arculat tervezése, iskola épületének és tárgyi feltételeinek javítása, sportcsarnok építése, idegenforgalom fejlesztése, 8 önkormányzati lakás építése SZATYMAZ Óvoda bıvítése, sportpályához öltözı építése SZEGED Termál-, gyógy-, szabadidı-, és konferencia turizmus fejlesztése TISZASZIGET Új utca kialakítása ÚJSZENTIVÁN Szolgáltatás kínálat bıvítése, képzések és tanfolyamok indítása, táborozási és szálláslehetıségek kialakítása, helyben foglalkoztatási lehetıségek bıvítése (pl. A volt laktanya területén), jelenleg épül 10 önkormányzati költségelvő bérlakás ÜLLÉS Bérlakás program elindítása, új munkahelyek létesítése a településen, idegenforgalmi szálláshelybıvítés, teleház létrehozása, erdei iskola létrehozása, település arculatának tervezése, tornaterem építése ZSOMBÓ Távoktatás és kihelyezett oktatás elindítása, egészségügyi ellátás fejlesztése, lakásépítés támogatása, termálfürdı fejlesztése, falusi turizmus fejlesztése Forrás: települési önkormányzatok

24

Szegedi kistérség b) Gazdasági bázis


A mezıgazdaság helyzete A térség termıföld minısége jól tükrözi a két természetföldrajzi táj különbözı talajtani adottságait. A nyugati térséghatáron a homokos, gyengébb minıségő talajok jellemzıek, melyeken fıleg gyümölcstermesztés (szılı, ıszibarack) folyik. A dél-alföldi régión belül Csongrád megye területén van a gyümölcsösök 34%-a. Az ország ıszibarackosainak 43%-át szintén a régió adja, kistérségi szinten pedig kiemelkedik a szegedi kistérség. A Tisza menti területeket kötött talajú és szélsıséges vízjárású réti talajok borítják, melyek kiváló minıségő paprika és zöldségtermı területek kialakulását tették lehetıvé. A térség zöldségtermelése országos szinten is kiemelt jelentıségő. A szegedi kistérség terméke a főszerpaprika pedig igazi hungarikumnak számít kül- és belföldön egyaránt. A homokháti területeken átlagosan 10 aranykorona értékek, míg a többi területen 20-25 aranykorona értékek jellemzıek. A térség geotermikus energiájának nagy részét a mezıgazdaságban hasznosítják, üvegházak, fóliasátrak főtésére. Az ország más tájaihoz képest a fólia alatti zöldség és virágtermesztés jelentıs és hagyománya van a kistérségben. A fóliával és üveggel borított területek az elmúlt évtizedben jelentısen megnıtt. A mezıgazdaság szerkezeti átalakulása során a volt termelıszövetkezetek kertészetei illetve állattartó telepei gazdasági társaságokká alakultak, de a privatizációval való földhöz jutás további társaságok (egyéni gazdálkodók, gazdasági társaságok, szövetkezetek) alakulását eredményezte. A gazdasági társaságok 60%-a mővel földterületet, leggyakoribbak a 10-50 ha nagyságúak. Az egyéni gazdaságok esetén 90% körüli a földterületet használók aránya. Termıterületük átlagos nagysága a kistérségen belül átlagosan 1,1 ha és 5 ha között változik. A termıterületek mővelési ág szerinti megoszlásánál a kistérségre vonatkozó adatok hasonlóak az országos átlaghoz, de kiemelkedı a szántók magasabb részaránya (országosan 63,2%, régióban 70,1 %), valamint a kistérség halastó területe, hiszen az ország halastó területeinek 1/10-e a szegedi kistérséghez tartozik. A gazdálkodó szervezetek által mővelt erdık területét tekintve a Csongrád megyei kistréségek közül a szegedié a legnagyobb, regionális szinten is a harmadik legnagyobb erdıterülettel rendelkezik a kistérség (Dél-alföldi régió gazdálkodó szervezetei által mővelt összes erdıterület nagysága 26.842 ha, melybıl 24.997 ha a szegedi kistérség területéhez tartozik). Az ipar helyzete A térség ipari kapacitása Szegeden összpontosul. A 90-es évektıl a belsı és külsı piacvesztés miatt a térség ipara mély válságba került, amit jól mutat a termelés és a létszám visszaesése. Az iparon belül leginkább az élelmiszeripar a meghatározó nagyságrendő. Az ipari beruházások legnagyobb hányada külföldi tıkével valósul meg. A térségen belül ennek kb. 80 %-a az energia szektorba kerül, míg 20 % a feldolgozóiparba. A külföldi befektetık közül legnagyobb piaci részesedéssel a franciák rendelkeznek (áram-, gáz – és távközlés szolgáltatás), majd ezt követıen a németek, az amerikaiak és a hollandok. Sajnos az elmúlt évtizedben a térségben nem történt termelı beruházás. A falusi térségek és kisvárosok gondjaira a szolgáltató szektor, a mezıgazdaság fejlesztése, illetve a humán erıforrások mobilizálása enyhítıen hatna, de mindenképpen szükség van az ipari bázis szélesítésére is.

25

Szegedi kistérség


5. táblázat: Vállalkozások száma a szegedi kistérségben Vállalkozások száma

Vállalkozások száma gazdasági ág szerint

mezıgazdaság jogi jogi szálláshely- szállítás ebbıl erdıgazdálkod kereskedelem szolgáltatás posta egyéb személyi- személyiség ipar építıipar egyéni javítás ás ségő nélküli vendéglátás távközlés halászat 3111 17672 12219 841 1850 1580 5767 752 1079 8914 Forrás: KSH Magyarország kistérségei, Dél-Alföld (2000) Az ipari vállalkozások közül bevétel és létszám alapján a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt., a DÉMÁSZ Rt., a DÉGÁZ Rt. a legnagyobb. A vállalkozások aktivitását a vállalkozások sőrősége jellemzi, ez alapján a szegedi kistértség a délalföldi régióban magasan kiemelkedı. A térsége területén mőködı vállalkozások gazdasági formáját tekintve legnagyobb számban az egyéni vállalkozók vannak, ezt követi a Kft., Bt, Rt. A térség mőködı vállalkozásai az egyes gazdasági ágazatokat tekintve legnagyobb számban a kereskedelem, javítás területén tevékenykedik, majd az ipar, építıipari vállalkozások következnek. A mőködı vállalkozások többsége legfeljebb 9 fıt foglalkoztat, azaz kis létszámú vállalkozások dominálnak a kistérségben. Ez leginkább a ’90-es évekre jellemzı vállalkozások számának dinamikus emelkedésével függ össze. 6. táblázat: Vállalkozások száma vállalkozási forma szerint a szegedi kistérségben Települések

Egyéni Kft. Bt. Rt. vállalkozás Algyı 84 36 23 6 Bordány 126 10 16 0 Deszk 184 26 58 0 Dóc 22 1 2 2 Domaszék 177 17 75 0 Forráskút 104 5 7 0 Kübekháza 30 6 7 0 Röszke 123 26 42 1 Sándorfalva 419 44 75 0 Szatymaz 198 24 47 0 Szeged 10356 2606 4108 73 Tiszasziget 67 6 20 0 Újszentiván 56 6 45 0 Üllés 120 10 13 0 Zsombó 153 37 49 1 Forrás: KSH TeIR adatbázis 1999 1997-ben a gazdasági szerkezet átalakításának elısegítésére, a munkanélküliség csökkentésre, az ipari termelés és az export növelése érdekében vezették be az ipari park cím megszerzésének pályázati rendszerét. A kistérség területén három ipari park mőködik jelenleg, mindhárom Szegeden található. Az Elsı Szegedi Ipari Park 1997-ben kapta meg az ipari park címet, a Kálvária Ipari Park és a Heavytex Nyugati Ipari Park pedig 2000-ben. A három ipari park területén jelenleg összesen 39 betelepült vállalkozás mőködik. Infrastrukturális kiépítettségük majdnem teljes. A kereskedelem, szolgáltatás helyzete

26

Szegedi kistérség


A kistérség kereskedelmi, szolgáltatási ellátottsága a Dél-alföldi régión, Csongrád megyén belül kedvezı. Az ország kiskereskedelmi üzleteinek 32 %-a a megyében mőködik, a megye kistérségei közül pedig a szegedi kistérségben találhatók legnagyobb számban (3208 db), ami a megye kiskereskedelmi üzleteinek 52%-át jelenti, és egyben az 1000 lakosra jutó boltok kiemelkedı számát is eredményezi. Mindez a Szegeden letelepedı országos és nemzetközi üzletláncok megjelenésével magyarázható (pl.: TESCO, METRO, PLAZA, Media Markt, stb). Legnagyobb számban az élelmiszerüzletek vannak jelen. Idegenforgalom szempontjából legmeghatározóbb kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátóhelyek tekintetében a szegedi kistérség a legellátottabb a megyében. Az 1999-es KSH adatok alapján a szegedi kistérségben összesen 5617 férıhelyet tartottak nyílván a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez az érték a Csongrád megyei kistérségek közül a legnagyobb, de még a Délalföldi régiót tekintve is a legmagasabb szám. A szállásférıhelyek kihasználtságát jelentıs mértékben meghatározza az adott kistérség idegenforgalmi lehetıségei. Szeged nemcsak a megyében, de a Dél-alföldi régióban is jelentıs turisztikai értéket képvisel, hiszen természeti, kulturális örökségben és speciális vonzerıkben egyaránt gazdag, vonzása nemzetközi. A kistérségünkhöz tartózó települések idegenforgalmi szempontból Szeged vonzáskörzetéhez tartoznak, hiszen a város számos idegenforgalmi lehetıséggel rendelkezik (különbözı rendezvények, kulturális programok, kulturális emlékek, építészeti látnivalók, termálvíz, stb.). Ezzel magyarázható, hogy a turizmus területén mőködı szakmai szervezetek, egyesületek, utazási irodák Szegeden koncentrálódnak.

c) Környezet adottságai A térség Csongrád megye déli részén, a Tisza és a Maros folyó környezetében található. A térség sík vidék, több évszázada lakott táj. A földrajzi adottságok két, egymástól erıteljesen eltérı egységet képez, itt találkozik a Homokhátság és a Tisza-, illetve a Maros folyók által kialakított táj. Néhány bányászati tevékenységtıl és intenzív mezıgazdasági területtıl eltekintve a táj használata átlagos terhelést jelent a környezeti elemekre és rendszerre. Nincs a térségben olyan terület, amely kritikusan veszélyeztetné a környezeti biztonságot. A térség éghajlatára a meleg és száraz típus a jellemzı, mely azt jelenti, hogy az évi középhımérséklet az országos átlag feletti (10,5 oC), az évi csapadékmennyiség viszont az országos átlag alatti (540-580 mm), az uralkodó szélirány északnyugati. A közel 11 oC-os évi középhımérsékletet 22 oC-os júliusi és -1,5 oC-os januári átlaghımérséklet jellemez. A meleg éghajlatra jellemzı az országosan is magas hıségnapok száma (32 nap), mely napokon a középhımérséklet meghaladja a 30 oC-ot. Összességében a térség az ország egyik napfényben leggazdagabb vidéke, az évi napfényes órák száma 2050-2100 közötti. A csapadék mennyisége alatta van a meleg nyár miatti párologtató képességnek, így a térség igen érzékeny az aszályra. A nemzeti vagyon körülbelül harmadát képezik a természeti erıforrások, melynek a felét a termıföld képezi. A megye termıterületeinek 70%-a szántóként hasznosított, de a földek termékenysége területén jelentıs különbözıség tapasztalható. A térségen belül leginkább a talaj tekintetében van eltérés, a térség nyugati részén döntıen gyenge termıképességő homoktalaj található, a keleti részen pedig fıleg termékenyebb réti- és csernozjom talajok találhatóak.

7. táblázat: A települések átlagos aranykorona-értékei Homokhátság

Tisza-Maros mente

27

Szegedi kistérség Bordány Domaszék Forráskút Szatymaz Üllés Zsombó Röszke

7,9 16,1 7,3 12,5 5,8 9,4 23,9

Algyı Deszk Dóc Kübekháza Sándorfalva Szeged Tiszasziget Újszentiván Forrás: települési önkormányzatok (Kübekháza nem szolgáltatott adatot)

Területfejlesztési koncepció 25,4 26,7 19,1 15,8 22,4 26,8 36,7

A termıföld fizikai állapota általában jónak mondható, az erózió a minimális domborzati körülmények miatt alacsony, ám a defláció (szél általi talajelhordás) igen jelentıs, fıleg a homoktalajok esetében, nagy károkat okozva az elhordás és a felhalmozás helyszínén egyaránt. A levegıbe jutó szennyezı anyagok mennyisége az országos átlag alatti, ami a gáz- és a távfőtés térnyerésének, valamint a nehézipar és vegyipar alacsony arányának tudható be. A szennyezı anyagok között az ipari eredető szennyezés mértéke csökken, a növekedı közúti forgalom miatt a közlekedési eredető emisszió viszont növekszik. Összességében a szennyezı anyagok mennyisége növekedhet egyes területeken, mely a levegıminıség romlásához vezet. A térség egyik legnagyobb légszennyezı forrása a szénhidrogén-bányászattal foglalkozó MOL Rt. További jelentıs szennyezı anyag a por, mely a defláció által szennyezi a levegıt és hordja el a termıtalajt. A deflációt felerısíti a mezıvédı fasorok és erdısávok hiánya, kiemelten a homoktalajok esetében. Mára már általános környezet egészségügyi betegséggé vált az allergia, melynek egyik legjelentısebb kiváltója a parlagfő és az ürömfélék pollenje. A gyomok elterjedését fokozzák a parlagon hagyott területek, melyekrıl a gyomok pollenje többtíz kilométerre is elterjed a széllel, így kiterjedt területeket szennyez folyamatosan. A térség természetes vizekben igen gazdag, két nagy folyó is kettészeli, a Tisza és a Maros, melyek vízjárása jelentısen ingadozik. A térségben jelentıs a szikes vizek (ide kapcsolódik a hajdani szikes tóból kialakult halastórendszer, a Szegedi Fehér-tó), a bányatavak és a rétegvíz nagysága. A kommunális szennyvíz kezelésének hiánya és a termıterületeken az évtizedeken át történı ipari mértékő mezıgazdálkodás következtében a talajvizek mára erıteljesen elszennyezıdtek. Az elmúlt évtizedek aszályos klímája, illetve a helytelen vízrendezés és területhasznosítások következtében a Homokhátságon jelentısen, 2-4 méterrel lecsökkent a talajvíz szintje. A rétegvizek jelenleg megfelelı mennyiségben és minıségben állnak rendelkezésre, ám a rétegvizet a talajvíz táplálja, így a talajvízben lévı szennyezıdések lejutnak az ivóvíz bázisát jelentı rétegbe. A felszíni vizek a mikroszennyezık tekintetében szennyezetnek minısülnek, a Tisza és a Maros mikrobiológiai szempontból negyedosztályúnak tekinthetı, vagyis rekreációra alkalmatlan. A felszíni vizek többsége az oxigén- és tápanyagháztartás, illetve a mikrobiológiai jellemzık alapján is negyedosztályú, szennyezetnek minısíthetı. A Tisza és a Maros folyóra jellemzı, hogy erısen szabályozott, mely az utóbbi évek árvizeinél megmutatta a túlzott emberi beavatkozás hátrányos következményeinek súlyosságát. Az árvíz által közvetlenül több település is érintett a térségbıl. Az árvíz elleni hagyományos védekezést jelentik a gátak, melyek állapotának javítására egyre kevesebb pénzeszköz áll rendelkezésre, illetve a hullámtér fokozatos feltöltıdése által fokozatosan emelni kellene ıket. Új szakmai elképzelésként a mentett oldalon öblözetek kialakítása is felmerült, mely során természetes domborzati viszonyai és a táj agroökológiai potenciálja is nagyobb hangsúlyt kap. Az 1999-es tavaszi árvíz és az átlag feletti csapadék mennyisége megemelte a talajvizet, így kiterjedt belvíz alakult ki a térségben. A belvizes területek megjelenésének további oka volt az elmúlt idıszak aszályai miatt elhanyagolt belvízelvezetı rendszer, és a belterületi kommunális

28

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció szennyvíz elszikkasztása következtében kialakuló „szennyvízdombok” is. A térség területének több mint fele veszélyeztetett a belvíz által. A megyében a lakások 88%-át, a belterületi lakásállomány 99%-át kapcsolták be a vezetékes ivóvízellátásba. Ezzel szemben a kommunális szennyvíz tisztításának mértéke mindössze 35%, így a közmőolló igen nagynak tekinthetı, jelentıs a lemaradás a szennyvízkezelés területén. Tovább rontja a helyzetet, hogy az elvezetett szennyvíznek az ötödét egyáltalán nem tisztítják, úgy engedik a folyókba, nádasokba, talajba, illegális szeméttelepekre. A vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások arányának alakulásában élesen elkülönül a térség két részének eltérı jellege, melyben nagy szerepe van a településstruktúra sajátos elemének, a tanyának. 8. táblázat: A települések vezetékes ivóvízellátásának kiépítettsége (%) Homokhátság Bordány Domaszék Forráskút Röszke Szatymaz Üllés Zsombó

60,8 43,4 55,5 72,0 57,2 62,4 80,5

Tisza-Maros mente Algyı 90,7 Deszk 98,0 Dóc 63,7 Kübekháza Sándorfalva 96,0 Szeged 98,8 Tiszasziget 99,0 Újszentiván 99,8

Forrás: települési önkormányzatok (Kübekháza nem szolgáltatott adatot) A közmőolló és a szennyvizek elszikkasztása miatt a belterületi talajvíz a legtöbb településen szennyezetnek vagy erısen szennyezettnek minısül. Ez a szennyezés a talajvíz áramlása miatt veszélyezteti a védett természeti területeket (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, Tisza, Maros) és az ivóvízbázist adó rétegvizeket is. A belterület szennyvízszikkasztás miatt a települések alatt ún. „szennyvízdombok” alakultak ki, melyek veszélyességét az elmúlt évek belvizei mutatták meg igazán. A szükséges szennyvízvezeték és tisztítókapacitás kiépítése minél elıbbi megoldásra vár, folytatni kell a hódmezıvásárhelyihez, a kistelekihez és az algyıihez hasonló beruházásokat. A szegedi szennyvíztisztító építése 1994 végén kezdıdött, regionális jellegő (csatlakozva hozzá Deszk, Tiszasziget, Újszentiván) befejezése remélhetıleg EU (ISPA) pénzekkel megvalósul. A domaszéki tisztító befejezés elıtt áll, illetve elıkészítés alatt áll a Balástya – Dóc – Sándorfalva – Szatymaz közös szennyvízkezelı rendszer kiépítése. A térségben a megyei átlaghoz képest valamivel több lakás van bekapcsolva a rendszeres hulladékgyőjtésbe és a hulladékgazdálkodás folyamatába. Ennek egyik oka a Szeged mellett található regionális szintő hulladéklerakó, mely megfelelı szintő mőszaki védelmének kialakítására és a szelektív hulladékgyőjtés nagyszabású bevezetésére az ISPA keretében kapott az Európai Uniótól pénz az üzemeltetı. Ez biztosítja a regionális hulladéklerakó hosszú távú fennmaradását. A regionális hulladékkezelés kialakítását segíti elı a 2000. évi LXIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, mely rövid határidıvel kötelezi a helyi önkormányzatokat, hogy regionális lerakóhoz csatlakozva alakítsák ki rendszeres hulladékgyőjtésüket és kezelésüket. A jelenlegi kommunális hulladékgazdálkodással kapcsolatban gond az eddig kialakult vadlerakók és illegális hulladéklerakók helyzete, mivel ezek jelentıs mértékben szennyezik és veszélyeztetik a környezetet, és a felszámolásuk olyan kiadásokat követel meg, melyre nincs forrásuk az önkormányzatoknak, sokszor még az állami támogatás önerejére se futja. Nem anyagi, inkább kimondottan mentális probléma az állampolgárok hozzáállása a hulladékgyőjtéshez, feleslegesnek tartják vagy kötelezı rossznak; jóval kevesebb azok száma, akik

29

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció ténylegesen hajlandóak lennének személyesen tenni a hatékonyabb hulladékgazdálkodásért: a szelektív hulladékgazdálkodásért. A térségben Algyın keletkezik jelentıs mennyiségő veszélyes hulladék a szénhidrogén-bányászat következtében, melynek az elhelyezése részben megoldott a keletkezés körzetében. A levegıszennyezéshez hasonlóan az utóbbi évtizedek zajszennyezésére is az a jellemzı, hogy az ipari eredető zajforrások szennyezése csökken, ám a közlekedésbıl fakadó zajszennyezések összességében növekednek. A nagyváros villamos energia és gázhajtású tömegközlekedése, illetve a megépült kerékpárutak kedvezı hatást váltanak ki a zajszennyezés összképére. A megye 7,7%-a áll a természetvédelem oltalma alatt, a megyében található a Körös-Maros nemzeti Park 3 területegysége (Makó-landori erdık, Kardoskúti Fehér-tó, Pitvarosi puszták), és a Kiskunsági Nemzeti Park 2 tájvédelmi körzete (Pusztaszeri és Mártélyi TK) és 5 természetvédelmi területe (Pusztaszeri Hétvezér Emlékmő, Pusztaszeri Fülöp-szék, Péter-tói madárrezervátum, Ásotthalmi láprét, Szeged-Kiskundorozsma Nagyszék). Ezek a területek több száz védett állat- és növényfaj élıhelyét jelentik, több védett terület fokozottan védett vagy nemzetközi védelem alatt áll. Az országos védettségő területeket kiegészítik a térség helyi jelentıségő védett területei, melyek a következık: Szegedi Füvészkert (17 ha), Szeged-Matyéri víztározó (92 ha), Zsombói ısláp (8 ha). Az emberi civilizáció és a természetformáló tevékenysége miatt a természetes növénytakaró nyomai már csak foltokban fordulnak elı a térségben, felváltotta helyét a monokultúrás, nagytáblás mezıgazdasági kultúrtáj, nyugaton szılıvel, keleten szántóval. Az eredeti természetes növénytakaró az erdıs sztyeppe volt, a homoktalajon pusztai és sziki tölgyessel, homokpusztarétekkel és homoki legelıkkel, a folyók mellett bokorfüzesekkel, főz-nyár és tölgykıris ligeterdıkkel. Az elkülönült élıhelyeket fasorok és erdısávok kötötték össze ökológiai folyosók rendszereként, biztosítva a fajok migrációját. Ezek a fasorok és erdısávok a természetvédelmi és a mezıgazdasági jelentıségük mellett a tájképet is kedvezıen befolyásolták, keretet adtak a réteknek, legelıknek. Mára Szeged nagyváros kilépett az emberléptékő nagyságból, így a tájvédelem a térség kisebb településein fontos és kívánatos eszköz a természetvédelem, a gazdálkodás és az ember alkotta mővi környezeti elemeket is tartalmazó települési lakókörnyezet kialakítására. Az épített környezet alakulásában nagy szerepet játszott az 1879-es Nagy Tiszai Árvíz, mely elpusztította Algyıt és Szeged épületeinek nagy részét, s az árvíz elleni védekezésül a szárazon maradt területen megalapították Sándorfalvát. A homokhátsági rész a II. világháború után alakult ki az addigi tanyarendszer elemeibıl. Ezen okok miatt mondhatni, a térség lakó- és középületeinek nagy része legfeljebb 100 éves múltra tekinthet vissza, így inkább az építı- és díszítımővészeti illetve néprajzi összefüggéseket hordozó stílusjegyek érdemesek a védelemre, valamint a mőemléki, mőemlék jellegő épületek. A térség legjelentısebb építészeti értékei a következık: • középkori épületmaradványok: szegedi várrom, alsóvárosi Ferences templom, • XVIII-XIX. századi épületek: dorozsmai szélmalom, • az 1879-es árvíz után épült Szeged belvárosa, • a hagyományırzı életmódhoz (halászat, földmővelés, pásztorkodás) kapcsolódó lakó- és gazdasági épületek és épületcsoportok. Az épített környezet védelmének alapvetı szüksége, hogy az ott élı lakosság is magáénak érezze a mőemlékek és jellegzetes épületek megırzésének és visszaállításának fontosságát, vegyen részt az erre irányuló akciókban, a környezetpolitika alakításában. Még nagyobb aktivitás és komplex szemlélet és tervezés szükséges a települési környezet védelméhez, mivel a településen fonódnak össze a környezeti elemek: levegı, víz, talaj, élıvilág, épített környezet; kiegészülve az emberi tevékenységbıl fakadó gondokkal: szennyvíz, hulladék, zaj, árvíz, természetvédelem. Nem elhanyagolható a település zöldfelületeinek megfelelı mennyiségő és minıségő kialakítása, és a velük való gazdálkodás, illetve a munkaerı újratermelését célzó rekreációs területek megteremtése és fenntartása is.

30

Szegedi kistérség

d)


Infrastruktúra

A szegedi térség közlekedés-földrajzi helyzete differenciált: a térségen halad keresztül több országot összekötı nemzetközi fıút és vasúti fıvonal, regionális repülıtér található Szeged mellett, a Tisza jelenti a legfıbb vízi (nemzetközi) útvonalat; ugyanakkor a térség falvainak többsége csak negyedrangú közúton érhetı el, s nyolc falu nem rendelkezik vasútállomással sem. Közvetlen vasúti vonal van kiépítve Budapestre, Békéscsabára (Gyulára), Röszkére (Jugoszlávia), Makóra. RO-LA terminál épült Szeged-Kiskundorozsmán, mely az olaszországi Sezana és az ausztriai Wels felé biztosít összeköttetést, s mivel összekapcsolja a vasúti és a közúti szállítást, olcsóbb, gyors és környezetkímélı szállítási rendszert valósít meg. Nincs viszont közvetlen és rendszeres teherszállításra is alkalmas vasúti kapcsolat Romániával és Jugoszláviával. A térség közútjainak hálózata Szegedrıl sugárirányban kiinduló, a fı tengelyvonalak is itt találkoznak. Emiatt és a nemzetközi úthálózatban betöltött szerepe miatt a fıútvonalak forgalmi terhelése igen nagy, így a közutak állapota is folyamatosan romlik. A fı közúti irányok mentén Budapest, Békéscsaba (Debrecen), Baja, Röszke (Jugoszlávia), Makó – Nagylak (Románia) felé juthatunk el. A kistérség geopolitikai helyzete kiváló, három ország találkozási pontja van itt, kedvezıtlen helyzet viszont, hogy e fontos funkció mellett nincs egyelıre a térségen keresztülhaladó autópálya, sıt autóút sem. A sugárirányú fıútvonalak mellett több alacsonyabb rendő út is kiindul a térség központjából, illetve a sugárirányú utakat összekötı helyi jelentıségő, településeket összekötı, kör irányú utak jellemzıek. A Tisza megszakítja ezt a kör irányú úthálózatot, de e természetes akadály mellett sem teljes az úthálózat, hiányzik egy 4,5 km-es szakasz Sándorfalva és Algyı között, a 4519. számú és a 47. számú utat összekapcsolva. Jelentıs pozitív tény, hogy a térségben csak egy település (Dóc) tekinthetı zsáktelepülésnek. A külterületi zártkertek és tanyaközpontok nagy része szintén elérhetı burkolt úton, melyek általában egyirányú bekötıutak. Az önkormányzati finanszírozásnak köszönhetıen a belterületi burkolt utak aránya magas és az állapotuk is jónak tekinthetı. Néhány településtıl eltekintve (Tiszasziget, Kübekháza, Domaszék) a burkolt belterületi utak aránya meghaladja a 70%-ot. A falvakon, de Szeged városában is igen magas a kerékpárral közlekedık száma, ám még így se épült elegendı kerékpárút a belterületeken, a települések közt pedig még rosszabb e tekintetben a helyzet. A térségben a kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége az utóbbi években jelentısen növekedett. A 90-es években kiépült a megye optikai gerinchálózata, a vezetékes telefonállomány növekedése mellett ugrásszerően emelkedett a mobil telefonállomány, mely szinte kizárólagos kommunikációs eszköz a tanyás térségben. A fejlıdés fontos új eszköze a Teleház program, melybe a térségben több település is bekapcsolódott: Algyı, Bordány, Deszk, Domaszék, Röszke, Sándorfalva, Tiszasziget, Újszentiván. Jelentıs a térségben a helyi média, minden településen van helyi újság, Szegeden pedig regionális jellegő napilap is megjelenik. A helyi média másik eszköze a helyi kábeltévé, mely viszont a magas beruházási költség miatt a térségben csupán 7 településen van kiépítve: Szeged mellett Algyın, Röszkén, Sándorfalván, Szatymazon, Üllésen és Zsombón. Az információk gyors megszerzésére alkalmas az Internet, melyre Szegeden a kábeltelevízión keresztül is lehet csatlakozni, de a vezetékes telefonhálózatra alapozva mára minden településen elérhetı az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak és magánszemélyeknek is az Internet. A térség mind a 15 települése saját igazgatással, helyi önkormányzattal rendelkezik, de bizonyos funkciók térségi szinten mőködnek, így a munkaügy, az okmányok kiadása, a szakorvosi ellátás és kórházi ápolás, a szociális bentlakásos intézmény.

31

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció A Szegedet környezı kisebb települések az egészségügy alapellátását: a háziorvosi szolgálatot, illetve a fogászati ellátást megoldják helyben. A szakorvosi ellátás Szegeden biztosított, mely szolgáltatások a Szeged központú közlekedés miatt minden település lakossága számára tömegközlekedéssel is elérhetık. Az oktatás terén is Szeged viszi a központi szerepet, a kis településeken az óvodák és az általános iskolai oktatás biztosított, néhány településen még bölcsıde is mőködik. A középiskolai oktatás központja Szeged, nemcsak a város, de a térség falvainak tanulói is itt végzik középiskolai tanulmányaikat. Szegeden mőködik a korábban több önálló intézmény egyesülésével létrejött Szegedi Tudományegyetem, melyben a felsıfokú egészségügyi, szociális, élelmiszeripari, természettudományi, közgazdasági, orvosi, gyógyszerészeti, jogi, zenei és bölcsészeti oktatás kap helyet. Ez a felsıfokú képzési bázis nemcsak a térségre, hanem a régióra is hatással van, de a tanulmányaikat itt folytató hallgatók az ország egészébıl érkeznek ide. A településeken az óvodás-, illetve az általános iskolás korúak száma a település teljes lakosságához viszonyítva 3, illetve 10% körüli. A Szeged közeli, azzal határos településeken viszont igen magas az ingázó tanulók száma, még az általános iskolások körében is jelentıs a szegedi iskolába történı bejárás. Ezeken a településeken az intézmények kihasználtsága a 75%-ra is lecsökkenhet, míg a Szegedtıl távolabb lévı homokháti területen részben a tanyavilág jelenlegi állapotának, részben a jóléti viszonyoknak is köszönhetıen a kapacitás alatti a kihasználtság. Viszont településen belül is lehetnek aránybeli eltérések az intézmények között, az óvoda és az általános iskola közül az egyik alacsony kihasználtságú, míg a másik túlzsúfolt lehet. A folyó menti településeken az 1999-2000-es belvíz következtében átrendezıdtek a lakásviszonyok, sok régi építéső vályogház dılt össze vagy vált lakhatatlanná és életveszélyessé. A homokháti részen nagy arányú jelenleg is a tanyák száma, ahol a magas fajlagos kiépítési költségek miatt az ivóvíz, az áram és a vezetékes gáz sokszor hiányzik. Míg a folyó menti településeken a vezetékes ivóvíz és a gáz kiépítési aránya 85-95%-os, addig a homokháti részen ez az arány a nagy külterületi lakásállomány miatt mindössze 45-55% körüli. Az önkormányzatok alacsony költségvetése következtében az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma alacsony, a térségben Szeged mellett csak Deszken (6 db) és Szatymazon (21 db) található csak bérlakás. A Széchenyi Terv bérlakás építési programjának keretében Szeged mellett Üllés, Bordány és Újszentiván sikeres pályázatot nyújtott be, és a többi település is tervezi bérlakások építését. A szociális infrastruktúra erıs Szeged központúságot mutat, szociális otthon a térségben Szeged mellett csak Röszkén található, emellett Szegeden házigondozó szolgálat és idısek napközi otthona is található. A többi településre döntıen a házigondozó szolgálat jellemzı, csupán Algyın és Kübekházán nincsen házigondozás. Algyı mellett további 4 községben: Forráskúton, Sándorfalván, Szatymazon és Üllésen van idısek napközi otthona, így csak ezen 4 községben találunk Szeged mellett egyszerre házigondozást és idısek napközi otthonát. Dócot kivéve a településeken ezen kívül még családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok mőködnek. Minden település rendelkezik könyvtárral, mely a helyben tanuló általános iskolások mellett az itt élı lakosságot is kiszolgálja. Minden településen található mővelıdési ház vagy faluház, melyek az itt élık kulturális programjainak szervezését végzik. Kübekházán a Mővelıdési Ház jelenleg nem mőködik. A kultúra területén belül a mozi az, amely az alacsony jövedelmezıség miatt egyre inkább háttérbe szőnik a kisebb településeken, ezért jelenleg Szeged mellett már csak 5 másik településen van mozi. A szabadidı eltöltését szolgálja még s emellett az információszerzés egyik új kelető formája, illetve kisebb településeken hiányzó szolgáltatások megteremtıje a teleházak mozgalma. A térség 14 falva közül jelenleg is már nyolcban találunk teleházat, s a többi település nagy része tervezi ennek a megteremtését.

32

Szegedi kistérség


Mivel a térség gazdag a természetes és természetközeli vizekben, az egész térségre jellemzı szabadidıs lehetıség a horgászat és a vadászat. A természetvédelmi területeken, a folyók mentén és az összefüggı erdıkben kirándulni lehet. További szabadidıs kikapcsolódást jelentenek a kézmőves foglalkozások és szakkörök, illetve a sportolási lehetıségek. A térség minden települése rendelkezik sportpályával, Dócot kivéve pedig minden településen található kiemelten az általános iskolások fizikai fejlıdését szolgáló tornaterem. A térségben négy települést kivéve az uszodától a lovagláson át az edzıteremig sok egyéb sportolási lehetıség áll a helyi lakosok rendelkezésére, természetesen a legnagyobb sportolási lehetıség a térség központjában, Szegeden található. Az alapvetı élelmiszer-, mőszaki-, vegyi- és háztartási cikkek kereskedelme minden településen megoldott. A térség legtöbb településén benzinkút és banki tevékenységet végzı szolgáltatás is folyik. A kereskedelem és a szolgáltatás jellegét a kereslet-kínálat függvénye alakítja, így a nagyobb lélekszámú településeken vagy a nagyobb forgalmú utak és határátkelı mellett a kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenység széles köre található meg. Szeged központi szerepe magába foglalja a településeken hiányzó kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységek teljes lefedettségét, amely a vállalkozásoknak vagy a magánszemélyeknek szükséges.

e) Településhálózat A szegedi kistérség településhálózatának kialakulásában meghatározó szerepet játszott az a természetföldrajzi adottság, hogy a Tisza alluviális völgye, illetve a Duna-Tisza közi Homokhátság helyezkedik itt el. Ennek következtében az eltérı adottságokkal rendelkezı területeken a történelem során különbözı gazdálkodási formákat folytattak. A kistérség legtöbb települése Szeged egykori határából alakult ki a török hódoltság utáni idıszakban. A XVIII és XIX. században megindult a települések újjáépülése, illetve újabb települések kialakulása - az elıbbiek között Sándorfalva, Szentiván, Szıreg és Deszk is megtalálható. Ekkor épült meg (1853-1854) Cegléd és Szeged között a Dél-Alföld legrégebbi vasútvonala is, amely új térbeli kapcsolatok kialakulását tette lehetıvé. A XIX. század elsı felében Szeged határában mindezek mellett sajátos jegyekkel rendelkezı tanyarendszerek is kialakultak. A Homokhátságon, valamint az árvízjárta területeken a tanyafejlıdés csak késıbb, a folyószabályozások és a lecsapolások, illetve a homok mővelésbe fogása után indulhatott meg. A XIX. század iparosítási folyamatában az alföldi városok közül csak Szeged vett részt, ami jelentıs fejlıdést eredményezett a város számára. A századfordulón Szeged az ország második legnépesebb városává vált. Az elsı világháború után a határviszonyok változása miatt Szeged elvesztette déli vonzásterületeinek jelentıs hányadát és egyben jelentısen romlott közlekedés földrajzi helyzete is. Mindezek ellenére Szegeden az ipar mellet a szellemi kultúra, az igazgatás és vezetési tevékenység is nagyvárosi méreteket öltött, köszönhetıen például annak, hogy 1921-ben a városba költözött a Kolozsvári Egyetem, 1923-ban Temesvárról ide tette át székhelyét a csanádi püspök, 1931-ben megrendezték az elsı szabadtéri játékokat. Ebben az idıben a környezı települések lakóira, - mint az alföldi települések lakóira általában - a nagyarányú mezıgazdasági foglalkoztatottság volt a jellemzı. A város térbeli szerepkörét, vonzását igazolja az úgynevezett „Nagy-Szeged gondolat” felvetıdése (a várossal összenıtt és gazdaságilag is odatartozó községek Szegedhez történı csatolása), amely a tanácsrendszer bevezetéskor nem valósult meg az akkor zajló területi átszervezés miatt, önálló községekké váltak úgy, hogy Szegeddel még közigazgatási kapcsolatuk sem maradt, sıt még Szeged is elvesztette önállóságát. A régóta várt megyeszékhelységet Hódmezıvásárhely kapta meg, és csak 1961-ben került Szegedre a megyeszékhely. Szeged területi szerepköre tovább erısödött, amikor 1961-ben megalakult a Szegedi Akadémiai Bizottság, 1973-ban megkezdte mőködését az MTA Szegedi Biológiai

33

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció Központja, valamint a szegedi székhelyő regionális televízió és rádió. 1974-ben az öt környezı települést (Algyı, Kiskundorozsma, Gyálarét, Szıreg, Tápé) Szegedhez csatolták. Algyı késıbb1997-ben – különvált. Szeged 1989-ben az európai nagyvárosok szövetségének tagja lett. Erısödı nemzetközi szerepe a határon átnyúló, euroregionális kapcsolatokban is érvényesül. 1990-ben megszületett és elfogadták az önkormányzati törvényt, mely a megyei szint hatalmi szerepkörét kívánta csökkenteni a települési önkormányzatok javára. A törvény eredményeként viszont a kormányzat és a települési önkormányzatok között őr keletkezett, amely a területfejlesztésben és a regionális válságkezelésben jelentıs problémákat hozott a felszínre. Az 1996. évi XXI. törvény (területfejlesztési törvény) célja ezen problémák kiküszöbölése, az ország különbözı területein kialakult társadalmi, gazdasági egyenlıtlenségek enyhítése. Kistérségi szinten a törvény hatására felgyorsult az önkormányzati együttmőködés társulássá történı átalakulása. A szegedi kistérséghez tartozó települések önkormányzatai 1996–ban írták alá együttmőködési megállapodásukat. A társulás létrejöttét elsısorban a fejlesztési támogatások, pályázati források megszerzése indokolta. A kistérség településeinek és környezetüknek természeti és gazdasági adottságai heterogének. A települések közös érdekeinek megjelenítésében, illetve a fejlesztésekre szánt közös pénzalap kialakításában együttmőködnek, viszont a közös természeti-gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkezı települések a szomszédos kistérségi társulásokkal is együttmőködnek. Például a statisztikai kistérség nyugati részén fekvı hét település (Üllés, Bordány, Zsombó, Röszke, Domaszék, Forráskút) a Homokháti kistérség területfejlesztési tevékenységében is részt vesz. Hasonló okok miatt jött létre a Tisza-Maros szög Kistérség Deszk, Tiszasziget, Újszentiván Kübekháza önkormányzatának részvételével. A fent említett törvények hatására a településhálózat formálódását befolyásoló tényezık is változtak. A települések társadalmi, gazdasági folyamatait egyre inkább a piaci viszonyok alakítják, az adott település központi költségvetése mellett. A fejlıdési lehetıségeket egyre erısebben a helyi adottságok minél kedvezıbb helyzete, kihasználása befolyásolja, hiszen a gazdasági szervezetek telephelyválasztását ezek a tényezık határozzák meg. A településhálózat változásában ezek hatása csak hosszabb távon jelenik meg. A szegedi kistérség dinamikusan fejlıdı kistérség. Az elmúl évtizedben a viszonylag gyors társadalmi, gazdasági fejlıdés hatására nemcsak Szegeden, hanem a térség többi településén is bıvültek a társadalmi, gazdasági funkciók. Az ipari szerepkört tekintve Szeged kiemelkedik egész Csongrád megyébıl is, hiszen a megye ipari foglalkoztatottjainak 53%-a itt dolgozik. A térség többi településén az agrárágazat szerepe a meghatározó, jelentıs arányban vesznek részt Szeged, a megye és az ország ellátásában. A kistérség népességalakulásában az elmúlt tíz évben a lakónépesség csökkenı tendenciája figyelhetı meg. Szegeden 4,6%-os népességcsökkenés ment végbe, ezzel szemben több város környéki településen - Zsombó, Újszentiván, Domaszék és Sándorfalva esetében - a népességszám növekedése jellemzı. Ez a folyamat az alföldi városokra is jellemzı szuburbanizációval, azaz a városból az agglomerációs győrőbe illetve közeli falvakba történı kitelepüléssel magyarázható. f) Társadalmi környezet Rövid történet Bizonyítottnak tekinthetı, hogy a szegedi kistérség területén már az ıskorban megtelepült az ember. Az ún. Körös-kultúra telepeibıl (az ie. 5000-4000 közötti idıszakból) többet feltártak a kistérség területén (Deszken, Szeged-Gyálaréten). Több nyom utal arra, hogy a mai Szeged közelében állt a Partiscum nevő római ırhely, ami a Pannónia és Dácia közötti tiszai átkelıhelyet védte.

34

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció A hunok birodalmának központja is – Attila szálláshelye - feltehetıen a mai Szeged határában volt. A sótároló és szétosztó szerep a korai középkorban fejlıdési pályát adott Szeged számára. Nem érte ugyan el a dunántúli városok városiasodási szintjét, de jelentıs fejlıdésen ment át a XV. században, amikor megindult az Alföld sajátos mezıvárosi fejlıdése. A török hódoltság – amely átalakította a korábbi települési struktúrát – után a kistérségben is sajátos települési fejlıdés alakult ki. Ennek egyik típusát alkotják azok a falvak, amelyek már a XVIII., XIX. században újjáépültek (Algyı, Deszk, Szentiván). A másik típus települései a XX. században jöttek létre, a II. világháború után. A nagyhatárú települések tanyavilágából elıre meghatározott módon és helyen, adminisztratív eszközökkel önálló községeket hoztak létre. Társadalmi jellemzık • Nemzetiség: fıként szerbek Ebbıl a szempontból a térség három egységet alkot: az egyik a homokhátsági csoport, ahol gyakorlatilag homogén a népesség etnikai összetétele. A kistérség másik felében Deszken, Újszentivánon élnek nemzetiségiek, többségében szerbek. A harmadik egység Szeged, ahol multietnikai összetétel van jelen. 9. táblázat: A kisebbség és a nemzetiségek száma a szegedi kistérségben , 2001 Cigány Német Szlovák Román Szerb Lengyel Görög Ukrán Örmény Forrás: Az egyesületek és az önkormányzatok becsült adatai

5000-6000 fı 1500-2000 fı 510-520 fı 500-510 fı 500-510 fı 45-50 fı 25-30 fı 25-30 fı 25-30 fı

• Szeged mint szellemi, kulturális és oktatási központ Szeged központi szerepe ebbıl a szempontból is elvitathatatlan, hiszen iskolái, egyetemei vannak, és a kulturális lehetıségek széles palettáját kínálja. • Munkanélküliség A munkanélküliség Szegedtıl távolabb magasabb, a legtöbb munkalehetıség Szegeden található, ezért a kistelepüléseken magas az ingázók száma. Munkanélkülivé legnagyobb számban az általános iskolai és a szakmunkás végzettségőek válnak, új munkahelyek alig létesülnek. Problémaként jelentkezik, hogy a hagyományos mezıgazdasághoz kötıdı ismeretek többnyire nehezen alakíthatók át korszerő szaktudássá, a mezıgazdasági vállalkozók többsége tıkeszegény kényszervállalkozó.

35

Szegedi kistérség 10. táblázat: Munkanélküliségi ráta (2001. október) Munkanélküliségi ráta % Algyı 7.3 Sándorfalva Bordány 8.9 Szatymaz Deszk 7.9 Szeged Dóc 5.0 Tiszasziget Domaszék 7.0 Újszentiván Forráskút 5.3 Üllés Kübekháza 9.9 Zsombó Röszke 6.6 Forrás: KSH


9.7 10.5 7.3 10.0 8.7 7.7 7.7

• Foglalkoztatásban a szolgáltató szektor szerepe erısödik Mivel a térségben a legnagyobb foglalkoztató Szeged, ezért annak nagyváros jellegébıl adódik, hogy a foglalkoztatásban egyre jelentısebb a szolgáltató szektor szerepe. • Együttmőködési készség hiánya A Szeged környéki kistelepülések többsége az utóbbi évtizedek során megszokta Szeged dominanciáját, ami sajnos gyakran a kezdeményezıkészségük és a partneri összefogás hiányában is megnyilvánul. • Demográfiai folyamatok, népesség növekedése, pozitív vándorlási egyenleg A népességszám növekedése nem a születési-halálozási arány javulása, hanem az odavándorlás következménye. Általános tendencia a Szegedrıl való kiköltözés a falvakba és a tanyákra is. Csongrád megye kistérségei és települései között demográfiai szempontból jelentıs különbségek vannak. A szegedi kistérség demográfiai mutatói a megyei átlagnál jobbak, a legkedvezıbb születési rátákkal térségünkben Bordány, Zsombó és Szatymaz rendelkezik. Hasonlóan a Szeged körüli falugyőrő (Zsombó, Sándorfalva, Deszk, Újszentiván) mutat fel jobb értékeket a halálozási ráták tekintetében is. A kistérségben elsısorban a vándorlási különbözet ad jelentıs pozitívumot, ami azt eredményezi, hogy a térség lakosságának száma lassú emelkedést mutat. A kilencvenes évek közepének vándorlási tendenciái sok tekintetben eltérnek a nyolcvanas években tapasztaltaktól. Akkor Csongrád megyének vándorlási nyeresége volt, leginkább Szegednek köszönhetıen, és a vándorlás a falvakból a városok felé irányult. A kilencvenes évek elejére a falu-város áramlási folyamat megfordult, a nagyobb városokból, elsısorban Szegedrıl, a falvakba költöznek az emberek. Szeged vándorlási veszteségeit kezdetben még pótolták a Jugoszláviából érkezett menekültek, illetve a felsıoktatási intézményekben tanulók számának növekedése, de az évtized közepére mindkét folyamat lelassult, így 1995-tıl Szegednek és ezzel egyidıben Csongrád megyének is vándorlási vesztesége lett. A falvak legnagyobb részének ugyanakkor bevándorlási többlete jelentkezett. Leggyorsabban a Szeged környéki falvak növelték a népességüket, ide a kedvezı forgalmi helyzet, az olcsó telekárak miatt egyre többen költöznek (Zsombó, Sándorfalva, Szatymaz, Domaszék, Deszk, Újszentiván, Tiszasziget). A népességszám tényleges változása mutatja talán a legnagyobb szabályosságot. Az 1990 óta növekvı 12 települéás közül 10 Szeged közvetlen közelében található, és a jelentıs vándorlási nyereség kompenzálja természetes fogyásukat (Zsombó, Domaszék, Sándorfalva, Szatymaz, Deszk, Újszentiván). Szeged város demográfiai folyamatai némiképpen eltérnek a kistérségben érvényesülıknél, a leginkább jellemzı, hogy csökken a népesség száma.

36

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció • Határmentiség, nemzetközi kapcsolatok A térség déli része Jugoszláviával és Romániával (Temes Megye) szomszédos, mely lehetıséget ad különbözı – gazdasági és kulturális - nemzetközi kapcsolatok kialakításában. A Duna-KörösMaros-Tisza Eurorégió (DKMT) keretében számtalan határon átnyúló kezdeményezés történik. Szegednek kiterjedt testvérvárosi kapcsolatai vannak: Cambridge (UK), Darmstadt (D), Nizza (F), Odessza (UA), Parma (I), Szabadka (YU), Temesvár (RO), Toledó (USA), Turku (FIN). • Képzettségi jellemzık A képzettséggel kapcsolatban összességében az állapítható meg, hogy Szegeden és közvetlen környékén magasabb, a Homokhátságon pedig alacsonyabb a lakosság képzettsége. • Homokhátságon magas öngyilkossági arányszám Sajnos ennek a tájegységnek a történetéhez a mai napig hozzátartozik az országos átlagnál több öngyilkosság. Ezeknek a cselekedeteknek a nagy többsége kimutathatóan a tanyás térségekben történik. • Tanyás településszerkezet a Homokháti részen A térség településhálózatában a tanya olyan összetevı elem, amelyet a településállomány egy külön rétegének kell tekintenünk, hiszen sajátos funkciójával, térbeli rendjével és társadalmával még a magyar településhálózatban is külön helyet foglal el. Területünkön a tanyarendszer kialakulásának feltételei és „menetrendje” általában nem illeszthetı be az alföldi tanyai települési folyamatba. Ennek egyik okát a különbözı természeti adottságokkal rendelkezı különbözı területeken folytatott különbözı gazdálkodásban kell keresnünk, a másikat pedig a határhasználat különleges módjában találhatjuk meg. A XIX. század elsı felében a megye azon magasabb térszínein fekvı nagyhatárú települések jöttek létre a szántóföldi tanyák, ahol a szántóföldi mővelés is megindult. Így lett Hódmezıvásárhely, Makó, Mindszent, Szentes, Csongrád a szabályszerő tanyák klasszikus települési területe. Szeged határában sajátos jegyekkel rendelkezı tanyarendszer fejlıdött ki, míg a Homokhátságon valamint az árvízjárta területeken a tanyafejlıdés csak késıbb, a folyószabályozások és lecsapolások, valamint a homok mővelésbe fogása után indulhatott meg. Térségünkben a külterületi népesség aránya jóval az országos átlag felett van. A külterületi népesség négy településen meghaladja az 50%-ot (Domaszék, Ruzsa, Szatymaz, Zákányszék). Ezen települések elhelyezkedésébıl is látható, hogy ma a leginkább tanyás vidéknek a Szegedrıl nyugatra, észak-nyugatra elhelyezkedı homoki terület számít.

37

Szegedi kistérség 11. táblázat: Társadalmi jellemzık és hatásaik a szegedi kistérségben Térségi jellemzık Nemzetiség: fıként szerbek Szeged mint szellemi, kulturális és oktatási központ

Munkanélküliség, Szegedtıl távolabb magasabb, legtöbb munkalehetıség Szegeden Foglalkoztatásban szolgáltató szektor szerepe Együttmőködési hiánya

készség

Demográfiai folyamatok, népesség növekedése, pozitív vándorlási egyenleg Határmentiség, nemzetközi kapcsolatok Képzettségi jellemzık Homokhátságon magas öngyilkossági arányszám Tanyás településszerkezet a Homokháti részen 2.2.


Hatásai A másság, sokszínőség megjelenése. Testvértelepülési kapcsolatok. A tanulás, kulturálódás, szórakozás feltételei adottak. Szeged szerepének erısödése. Magas az ingázó tanulók száma. A tanuláshoz, képzéshez szükséges gyakorlóterepet biztosíthatnák a kistelepülések, mely növelné a nagyvárossal való partneri együttmőködést. Magas az ingázók száma. A munkanélküliségi ráták Szegedhez közeledve egyre kedvezıbb adatokat mutatnak. Igény a különbözı szolgáltatások iránt. A városból kistelepülésekre költözıkben is meg van ez az igény, ez egyfajta kiutat adhat a településeken a munkanélküliség csökknetésére. A környezı települések érdekeinek nehézkes érvényesülése. A projektmenedzsment, forrásszerzés nehézsége a kistelepüléseken. Népességszám növekedése a kistelepüléseken fıként a kiköltözıknek köszönhetıen, így a falvak korfája kedvezı irányba fejlıdik. A Jugoszláv helyzet bizonytalansága még nem igazán kedvez a befektetıknek. A lakosság képzettsége átlagos, ill. Szegeden és a közvetlen környékén az átlagnál jobb. A magasabb képzettség jobb munkaerıpiaci helyzetet teremt. A lakosság mentálhigiénés magatartásába és problémamegoldó módjába beépült ez a minta. A homoki mővelés térnyerése a tanyás területeken. A közösségek szervezıdésének más jellemzıi érvényesek ezeken a területeken.

A területi egységet érintı különféle fejlesztési koncepciók értékelése

Az új piacgazdasági helyzet megköveteli a települések gazdasági alapjainak megerısítését, új munkahelyek megteremtését, illetve a meglévı munkahelyek megtartását. Mindezek mellett csökkenteniük kell a munkanélküliséget, és javítaniuk kell a helyi lakosok életminıségét, tehát a gazdaságfejlesztés az egyes települések elsıdleges feladatává vált. Az elmúlt évek során a kistérséghez tartozó települések felismerve ennek fontosságát, fejlesztéseik megvalósítása érdekében - szinte kivétel nélkül - kidolgozták saját településfejlesztési koncepciójukat. Több település emellett elkészítette az egyes ágazatokra vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket is, mint például a turisztikai, a lakás- és a környezetvédelemi koncepciót. A fejlesztési elképzelések között általános igényként és feladatként merült fel a szennyvíz-, csatornahálózat fejlesztése illetve kiépítése, a településeken belüli és kívüli utak építése, a közúti közlekedési kapcsolatok javítása, az idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl.: szálláshelybıvítés), a helyi szolgáltatások fejlesztése, a lakásállomány bıvítése bérlakások építésével. A kistérség településeinek további szükségleteként jelent meg a kerékpárutak kialakítása, bıvítése, a gazdasági élet fellendítése telephelyek, ipari park

38

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció megépítésével, hozzá kapcsolódóan munkahelyek teremtése, a népesség megtartása érdekében, sportcsarnok, sportpálya létesítése valamint a települések természeti és épített környezetének védelme. A fenti felsorolás között sok olyan fejlesztési elképzelés szerepel, melyek megvalósítása jelentıs mértékő forrásigényt jelent. Térségi és regionális szintő együttmőködéssel csökkenthetık az egyes települések terhei, valamint nagyobb lehetıségük nyílik különbözı pályázati források megszerzésére. 2.3.

A területfejlesztés eszköz és intézményrendszere

a) A területfejlesztés forrásainak elemzése A területfejlesztés egyik alapdokumentuma az 5/2000 (II. 11.) FVM rendelet, mely a területfejlesztési programok, koncepciók és a területrendezési tervek nyilvántartásáról szól. Ez kimondja, hogy a területfejlesztési támogatásoknál fokozatosan át kell térni a programfinanszírozásra. Kimondja továbbá, hogy az országos jelentıségő, több megyét érintı fejlesztési célok és programok támogatását a területfejlesztési költségvetési célelıirányzat központi pénzügyi kerete, a térségi fejlesztési célok támogatását a megyei területfejlesztési tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítják. A területfejlesztési források mértéke 1994-ben 6.408 millió Ft volt, 1998-ban pedig 19.834 millió Ft volt. A területfejlesztéssel kapcsolatban az alábbiak a fontosabb szabályzó dokumentumok: • 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl • 180/1999 (XII. 10.) kormányrendelet, melynek mellékletében megtalálható a kedvezményezett települések jegyzéke • 30/1997 (IV. 18.) Országgyőlési határozat a területfejlesztési támogatások elveirıl

39

Szegedi kistérség 12. táblázat: Területfejlesztési támogatások Pályázat neve EU elıcsatlakozási alapok

Országos szint

Megyei szint (Megyei Területfejlesztési Tanácsok)

PHARE


Keret összege

Szabályzó dokumentum/támogatott cél Az egész Phare keret évi társadalmi és gazdasági 1560 millió euró kohéziós része

ISPA

Évi 1040 millió euró

SAPARD

Évi 520 millió euró

Területfejlesztési célelıirányzat (TFC) Céljellegő decentralizált támogatás (CÉDA) Decentralizált területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) Vidékfejlesztési célelıirányzat (VFC) Céljellegő decentralizált támogatás (CÉDA) Decentralizált területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) Területfejlesztési célelıirányzat (TFC)

5,1 milliárd Ft

Infrastruktúra fejlesztés Környezetvédelem Agrártámogatás és vidékfejlesztés (még nem nyílt meg teljes egészében) Területi gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés

Nincs adat

9/1998 (I. 23.) Kormányrendelet

10573 millió Ft

32/1998 (II. 25.) Kormányrendelet az önkormányzatok kommunális jellegő infrastruktúra fejlesztése

2001-ben 4,5 milliárd 2002-ben 5,5 milliárd

50/2001 (VII. 20.) FVM rendelet

249,4 millió Ft

9/1998 (I. 23.) Kormányrendelet

483,2 millió Ft

32/1998 (II. 25.) Kormányrendelet az önkormányzatok kommunális jellegő infrastruktúra fejlesztése

238,9 millió Ft

89/2001 (VI.15.) kormányrendelet

A területfejlesztés fent említett forrásai kiegészülnek a kormányzati támogatásokkal, például a Széchenyi Terv pályázataival, valamint az egyes minisztériumok ágazati támogatásaival. A fejlesztésekhez ezen túl bankhitel is felvehetı és végül meg kell még említeni a térség településeinek saját hozzájárulását az egyes fejlesztésekhez.

40

Szegedi kistérség b) A területfejlesztés intézményrendszere


A szegedi statisztikai kistérség területén mőködı települési önkormányzatok az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl rendelkezéseihez igazodva 1996. júliusában megalakították a Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást. A területfejlesztésben érintett intézmények közül a decentralizált forrásokat kezelı Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácsban a szegedi kistérség képviseletét a területfejlesztési törvény 1999-es módosítása elıtt a szegedi kistérségi társulás alelnöke biztosította, míg jelenleg a kisteleki, mórahalmi és szegedi kistérségek közös képviseletét a Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Önkormányzati Társulásának elnöke látja el. A területfejlesztési egységek következı szintjén, a régióban, a szegedi kistérség érdekeinek képviselete szintén biztosított, a Csongrád megyei kistérségek képviseletét annak a homokháti kistérségi társulásnak az elnöke látja el, melynek a szegedi statisztikai kistérség települései közül hét település is tagja. A fejlesztések megvalósításához szükséges országos szintő kapcsolatok mőködése a térségben kevésbé hivatalos, az érdekek inkább személyes kapcsolatok révén, az országgyőlési képviselıkön, a polgármestereken, a szakági intézmények és egyéb szervezetek képviselıin, valamint a gazdaság szereplıin keresztül érvényesíthetık. 3. ábra: A fejlesztések megvalósításának eszköz- és intézményrendszere

Koordináló szervezet: kistérségi menedzsment

Térségi programozás Képzett humán erıforrás

Önkormányzatok és intézményeik

Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

Külsı szakemberek

Területfejlesztési és vidékfejlesztési támogatás

Irodai infrastruktúra

Szakági intézmények

Ágazati támogatások Pályázati alap

Civil szervezetek

Kormányzati támogatások

Egyéb szervezetek

EU elıcsatlakozási alapok támogatása

Gazdasági szereplık Hitel Magánszemélyek

41

Szegedi kistérség c) A területfejlesztés hatékonysága


A fejlesztések megvalósításához a 3. ábrán összefoglalt eszköz- és intézményrendszeren kívül szükség van egy, a fejlesztéseket koordináló szervezetre is. A szegedi kistérségi társulás tagtelepülései 2001. áprilisában tartott taggyőlésükön egy kistérségi fejlesztésekkel foglalkozó iroda mőködtetését határozták el. Megbízták a térségben dolgozó kistérségi menedzsereket, hogy dolgozzanak ki egy olyan szervezeti rendszert, amely a kistérségi társulás hosszú távú mőködését biztosítja. Az elkészült dokumentum meghatározza a kistérségi társulás mőködtetéséhez szükséges minimális személyi és tárgyi feltételeket, valamint a mőködtetés költségeit is, amellett, hogy pontosan definiálja a kistérségi menedzsment feladat és hatáskörét, viszonyát a társulással és a társulást alkotó önkormányzatokkal. A társulás taggyőlése végleges döntést még nem hozott a kistérségi menedzsment felállításáról, azonban ahhoz, hogy a területfejlesztés hatékonysága megfelelıvé váljon, ez a pozitív döntés elengedhetetlen lenne. Bizonyíték erre az is, hogy kistérségi menedzsment híján mindezidáig elıre tervezett, megalapozott fejlesztési program nem valósult meg térségi szinten. A statisztikai kistérség nyugati felén - a Homokhátságon - azonban, ahol a kistérségi menedzsment már évek óta sikeresen mőködik, a fejlesztési koncepciókban és programokban megalapozott fejlesztési programok végrehajthatók. A szegedi kistérség eltérı adottságú településeibıl következıen természetesen nem célunk, hogy valamennyi települést érintı grandiózus programokat hajtsunk végre, inkább egy-egy mikrotérség sajátos adottságaihoz igazodó fejlesztéseket tervezünk. A kistérségi menedzsment munkájának hatékonyságát nagymértékben javíthatná, ha valamennyi település képes lenne települési menedzsereket is alkalmazni. İk biztosítani tudnák azt az állandó kapcsolatot a fejlesztésekben résztvevı településekkel, ami a fejlesztések zökkenımentes lebonyolításához szükséges lenne. Amíg azonban erre az önkormányzatok pénzügyi források híján nem képesek, addig az összes feladat a kistérségi menedzsmentre hárul. Egy másik jelentıs lépés lenne a fejlesztések hatékonyságának növelésében, pontosabban fogalmazva azok megvalósíthatóságában egy térségi pályázati alap létrehozása, a fejlesztések sokszor ugyanis a saját erı hiánya miatt nem tudnak megvalósulni. Erre utaló kezdeményezés már történt a szegedi kistérségben és el is készült egy egyeztetési anyag, mely szerint a kistérségben a helyi iparőzési adó mértékek egységesítésével, majd az így keletkezı iparőzési adótömeg egy meghatározott százalékának elkülönítésével jönne létre a fejlesztésekhez szükséges pályázati alap. Amíg azonban ez a konstrukció nem kerül bevezetésre a kistérség településein, addig is egy lakosságszám arányos tagdíj befizetés pótolná a pályázati alapot, az erre vonatkozó mennyiségi javaslatot tartalmazza az a dokumentum, amely a társulás hosszú távú mőködésének kereteit adja meg.

42

Szegedi kistérség


3. A FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI 3.1. A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezık összefoglaló értékelése, azok rendszerezése A helyzetértékelés egyértelmően igazolja, hogy a szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetıen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kistérség nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. Az adottságokban, a fejlıdési esélyekben felismerhetı diverzifikáció inkább elınyére, mint hátrányára szolgál a koncepció meghatározásának. A fejlesztés alapvetı koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a „város és vidéke” tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetıségét biztosítja. Alapvetı koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelı színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elı: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik. A koncepció negyedik alapeleme az, hogy a kistérség mezıgazdasági termékei között több hungarikum van. A szegedi kistérségre jellemzı legfontosabb társadalmi-, környezeti- és gazdasági folyamatok, sajátos adottságok és problémák összefoglalása: Társadalom A térség helyzetébıl adódó sajátosság a Szeged városhoz való kötıdés, amely nemcsak a gazdasági kapcsolatok terén, hanem a társadalmi viszonyokban is nagyon erıs. Minden település tekintetében meghatározó Szeged vonzása, de ugyanakkor a szegedi statisztikai kistérségben Szeged kistérségi központként nem tud hatékonyan és eredményesen mőködni, méretébıl, adottságaiból és régióközponti szerepkörébıl adódóan. Az emberi erıforrások helyzetét, fejlıdési, fejlesztési lehetıségeit tekintve meghatározó körülmény Szeged, mint „egyetemi város” jelenléte, a szakképzettséget tekintve alapvetıen a kistérségét is Szeged képzettségi struktúrája alakítja ki. A kistérség belsı eltérései jelentısek, de összességében elmondható, hogy meghaladja a megyei és a régió értékeit a szakképzettség tekintetében. Jellemzı sajátosság a magas külterületi népesség aránya, a térség tanyás településszerkezetébıl adódóan (elsısorban a homokhátsági települések tekintetében áll fenn). A szociális problémákkal küzdı szegedi népesség kiköltözése jellemzı a Szegedhez közel esı falvak tanyáira, illetıleg a Szegedhez közel esı települések olcsóbban megvásárolható magánházas területeire, mely körülmény a települések meglévı problémáit jelentısen növeli. A szociális problémák egyre erıteljesebben jelentkeznek e kiköltözı népesség egy része körében, ami egyrészt a tanyák elzártságából, infrastrukturális problémáiból, ellátási nehézségeibıl adódik, továbbá abból a körülménybıl, hogy ezen területeken sok az egyedül élı idıs ember, illetve

43

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció szociális problémákkal küzdı család, akik panel lakásuk eladása révén jutottak az olcsóbb ingatlanokhoz. A kistérség népességének növekedési tendenciája nem a születési-halálozási arány javulásából adódik, hanem az elıbbiekben is említett odavándorlás következménye. Az el- és odavándorlás tekintetében a térségi átlagot figyelembe véve pozitív az egyenleg, mely arányt elsısorban a Szegedrıl való kiköltözés alakította ki. A fiatalok a térség településeirıl az utóbbi években a jobb megélhetési és életkörülmények miatt jelentıs számban elvándoroltak. A humán infrastruktúra fejlesztése, a kistérség szellemi potenciáljának erısítése kiemelt feladat, hiszen a társadalmi körülmények jelentıs javítása nélkül nem képzelhetı el a gazdasági fejlıdés elısegítése sem a kistérségben. Mindekképpen szükséges az elıbbiekben részletezett negatív tendenciák, kedvezıtlen népesedési folyamatok mérséklése. A fiatalok elvándorlásának megállítása, illetıleg odavándorlásának ösztönzése, a lakáshelyzet javítása és a fiatalok lakáshoz jutásának elısegítése, valamint a térségbeni munkahelyteremtı beruházások megvalósulása, ezáltal a munkanélküliség csökkentése révén valósítható meg. Szükséges továbbá az Európai Unió követelményeinek megfelelı intézményi háttér, a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási-mővelıdési és kulturális ellátásának fejlesztése. Fontos továbbá a távlatilag gyökeresen átalakuló, a piaci igényekhez alkalmazkodó szellemi erıforrások kihasználása, fejlesztése: a szaktanácsadás rendszerének fejlesztése, rendszeres továbbképzés, átképzési programok beindítása, a felsıfokú oktatási intézmények tananyagának a fejlesztési célokhoz való igazítása. Az iskolai végzettség javítása és a szakképzés mellett kiemelt feladat a tudományos ismeretterjesztés és a tájékoztatás kiterjesztése, melyet a helyi média és az internet alkalmazása segíthet. A korszerő szaktudás megszerzése lehetıségének biztosítása mellett fontos a társadalmi tudat- és szemléletformálás és a szociális és mentális feszültségek, problémák csökkentése. A lakosság életkörülményeinek javítása mellett kiemelkedı lehetıségeket jelenthet a társadalmi és közösségi kezdeményezések, civil szervezetek felkarolása. A térségben a civil társadalom fejlesztése, a civil kapcsolatok erısítése, a helyi közösségek támogatása, a közösségfejlesztés kiemelt feladat. A térségben a fiatalkorú népesség aránya magas, de sokan a városba járnak tanulni, szabadidejük nagy részét is ott töltik. A tanévközi és a nyári szünidıben korlátozott számban állnak rendelkezésre a térségben olyan szállás- és vendéglátási lehetıségek, amelyek a szülık anyagi erıforrásainak is megfelelnek, és az ott tartózkodás mellett hasznos programokat kínálnak a gyermekeknek. Célzott támogatások szükségesek a kulturális élet élénkítése, a sporttevékenység különösen a szabadidıs sport támogatására és a rekreáció és egészségmegırzés fejlesztésére. Környezet A térség nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból mutat heterogén állapotot, hanem a környezeti adottságok alapján is. A földrajzi adottságok alapján két tájegység különböztethetı meg egymástól: a homokháti és a Tisza-Maros menti terület. A két tájegység közötti legnagyobb eltérés a talajok tekintetében tapasztalható. A nyugati homokháti részen döntıen gyenge termıképességő és alacsony aranykorona-értékő homoktalaj található. A keleti Tisza-Maros menti területen a folyók vízjárása miatt nagyobb termékenységő, magasabb aranykorona-értékő, réti- és csernozjom talajok alakultak ki. A domborzati viszonyok miatt az erózió minimális, ám a defláció igen jelentıs, fıleg a homoktalajokon, amely nagy károkat okoz mind a talaj elhordása mind a felhalmozása által. A térségben az ipari tevékenységen belüli alacsony nehézipar és vegyipar aránya miatt az ipari levegıszennyezés alacsony mértékő. Viszont a közúti közlekedés növekedése egyre nagyobb

44

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció emissziót eredményez a településeken és az utak mellett. A közlekedés mellett a mezıgazdaság okoz nagyobb jelentıségő levegıszennyezést, a termıterületrıl a szél által elhordott por és a gondozatlan területeken elburjánzott allergén gyomok virágpora által. A folyamatokat összességében vizsgálva elmondható, hogy bizonyos területek komoly veszélyforrást jelentek a közeljövıben, ami a levegı minıségének romlását okozhatja. A térség természetes vizekben igen gazdag, két nagy folyó is található, a Tisza és a Maros, emellett szikes vizek, halastavak, bányatavak sokasága fordul elı a térségben. A felszíni vizek nagy része, így a két folyó is szennyezetnek minısíthetı az oxigén- és tápanyagháztartás, illetve a mikrobiológiai tényezık alapján. A folyók túlzott leszabályozása miatt a veszélyes árvizek kialakulásának esélye megnıtt, mely révén több település is veszélyeztetett. Ezért a felszíni vizek minıségi és mennyiségi védelme mellett a vizek megfelelı elosztását is meg kell tervezni. A talajvíz tekintetében is tapasztalható a környezeti adottságok kettısége a térségben, a homokháti részen 2-4 méterrel lecsökkent a talajvíz szintje, a folyók mellett viszont belvizek alakultak ki egymás után. A belvizek kialakulását sok településen erısíti, hogy a lakossági szennyvíz a telkeken szikkad el a talajba, így ún. szennyvízdombok alakulnak ki a belterületek alatt. A kommunális szennyvíz kezelésének hiányos lefedettsége (belterületi lakások 99%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, de a szennyvíztisztítás csak 35%-os), és a mezıgazdaság ipari jellegővé válása következtében a térség talajvizei erısen elszennyezıdtek, ami idıvel az ivóvízbázist jelentı rétegvizeket is veszélyezteti. A térség hulladékgazdálkodási helyzete jónak mondható, mivel a megyei átlaghoz képest nagyobb mértékő a bekapcsolt lakások aránya. Ennek egyik oka a Szeged melletti regionális hulladéklerakó, mely mőszaki védelme ISPA támogatással valósul meg, és a szelektív hulladékgyőjtés is bevezetésre kerül. Gondot okoznak, környezeti veszélyt jelentenek viszont az utóbbi évekig használt mőszaki védelem nélkül lezárt települési lerakók, illetve a lakosság alacsony környezeti tudata miatt még mindig folyamatosan keletkezı vadlerakók. A térség igen gazdag a természetvédelmi területekben, itt található a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, a Makó-landori erdı, a szeged-kiskundorozsmai Nagyszék, és több helyi jelentıségő védett terület. Az emberi tevékenység erısen átformálta az eredeti növénytakarót és állatvilágot, illetve a táj képét, ezért szem elıtt kell tartani a megmaradt értékek megırzését és az értékek visszaállítását, melyek a természet- és tájvédelem mellett gazdasági hasznost is hozhatnak. Az 1879-es tiszai Nagy Árvíz következtében a folyó mellett erısen átalakult a településszerkezet és lecsökkent a védendı épített környezeti elemek száma. A homokháti részen a települések a II. világháború után alakultak ki a meglévı tanyarendszer elemeibıl. E két okból kifolyólag a térség épületei döntıen legfeljebb 100 éves múltra tekinthetnek vissza, így inkább az építészeti stílusjegyek, a mőemlék jellegő épületek és a településképek megırzése az elsıdleges szempont az épített környezet védelmében.

45

Szegedi kistérség Gazdaság


A kistérség két különbözı talajtani adottságú területbıl áll. A nyugati részre jellemzı gyengébb minıségő, homokos talajokon telepített gyümölcsösökbıl az ország gyümölcstermesztésének jelentıs hányada származik. A jobb talajminıségő Tisza menti területek pedig szintén országosan kiemelkedı, kiváló minıségő főszerpaprikák és zöldségek termesztésének adnak helyt. A fentieken kívül, a térség kedvezı geotermikus adottságait kihasználva napjainkra már hagyományossá tette a fóliák és üvegházak alatti zöldség- és virágtermesztést. A kistérség ipari termelése túlnyomórészt Szegeden koncentrálódik. Az elmúlt évtizedben a térség területén számos ipari vállalat szőnt meg és helyette újabb termelı beruházás nem történt. Jelenleg a termelést olyan nagyvállalatok határozzák meg, mint például az élelmiszeriparban a Pick, a SOLE, vagy az energiatermelésben a MOL. Akis- és középvállalkozások többsége nem az iparban, hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásban tevékenykedik. Az utóbbi években az ipari termelés és az export növelése érdekében felgyorsulni látszik a kis- és középvállalkozásokat segítı ipari parkoknak a kialakítása, melynek eredményeként Szegeden már három ipari park létezik. Szegeden számos országos és nemzetközi üzletlánc telepedett le az elmúlt években, ezzel jelentısen javítva a térség, a megye, sıt a régió kereskedelmi helyzetét és egyben csökkentve a fıleg termelı szektorból származó munkanélküliek számát. A terület gazdag idegenforgalmi vonzereje alapozta és alapozza meg a Szegeden található kereskedelmi szálláshelyek, éttermek és egyéb vendéglátóhelyek nagy számát.

46

Szegedi kistérség


13. táblázat: A szegedi kistérség erısségeinek, gyengeségeinek, lehetıségeinek és veszélyeinek összefoglalása

Környezet

ERİSSÉGEK földrajzi helyzet (Szeged közelsége, Tisza, Maros, határhoz közeli fekvés, tranzit forgalmi helyzet)

Társadalom

ásványkincs vagyon (szénhidrogén, termálvíz) jó talajadottságok (az ált. AK érték több mint 17 AK) kedvezı demográfiai viszonyok

GYENGESÉGEK belvízlevezetés megoldatlansága környezetszennyezés Környezet

képzett munkaerı

aktiv civil szervezetek

élı önkormányzati külföldi Társadalom kapcsolatok Szegedi Tudományegyetem képzési programjai

önkormányzati ingatlanok a mezıgazdasági feldolgozókapacitás létrehozására

önerıs településfejlesztés nagy aránya relatíve alacsony ingatlanpiaci árak

Gazdaság

Gazdaság

a szövetkezeti szervezıdés hiánya helyben foglalkoztatási lehetıség kis mértéke mezıgazdasági szakirányú képzés hiánya a térség és Szeged város közötti fejlesztési integrációra való készség hiánya kiszolgáltatottság a felvásárlókkal szemben általános tıkehiány forráshiányos önkormányzatok helyben foglalkoztatási lehetıség kis mértéke mezıgazdasági tárolási, feldolgozási kapacitás hiánya nem megfelelı gépesítettség a közterületi földutak elhanyagoltsága elaprózott agrárgazdaságok kiszolgáltatottság felvásárlókkal szemben

a

47

Szegedi kistérség ERİSSÉGEK jó közlekedés-földrajzi helyzet kommunikációs ellátottság

regionális repülıtér

az intézményi Szeged

Infrastruktúra

Környezet

Területfejlesztési koncepció GYENGESÉGEK

szakinformációs szolgáltatás elégtelensége

a déli térségben a keresztirányú vasúti közlekedés hiánya

mezıgazdasági feltáró utak gyenge kiépítettsége

központ

csatornázás és térségi szennyvíztisztítás Infrastruktúra megvalósítása a kistérség településeinek összefogásával a Tiszai teherszállítás kiépítése (kikötı, terménytároló, hajópark) a termények gyorsabb piacra juttatása érdekében

LEHETİSÉGEK a Szegedhez kapcsolódó hétvégi, rekreációs terület bıvítése a várossal való együttmőködésben bekapcsolódás a nagy térségi Környezet folyamatokba – a Tisza menti zöldfolyosó kialakítása

nem megfelelı gépesítettség autópálya és gyorsforgalmi út hiánya Szeged vonatkozásában

VESZÉLYEK Tisza szennyezettsége

belvízveszély

a szélsıséges idıjárás miatti termelési veszteségek (ár és belvíz) a használt termálvíz elhelyezéssel kapcsolatos hatósági elıírások szigorodása

48

Szegedi kistérség Tıkeerıs családi vállalkozások erısítését célzó központi politika

szakirányú mezıgazdasági létrehozásának Szegeden

középfokú képzés segítése

az aktív turizmus feltételeinek kialakítása (a Tiszai holtágak kotrása, vízutánpótlása, partjainak tereprendezése)

a falusi turizmus lehetıségének megteremtése

térségi kulturális hagyományok (szerb kisebbség nagy száma a térségben) Szegedi Tudományegyetemen végzettek munkalehetısége a Társadalom térségben a fejlesztéseknek köszönhetıen

Társadalom

a térségben munkahelyek megteremtésével a minıségi munkaerı elvándorlásának megállítása

Területfejlesztési koncepció Szeged régióközponti és nemzetközi város szerepköre gyengül (az ezzel kapcsolatos fejlesztések elmaradnak)

nem jön lére a városellátás térségi rendszere

hosszabb ideig fennmarad a jugoszláv belpolitikai válság helyben foglalkoztatottság alacsony aránya fennmarad a kistelepüléseken

49

Szegedi kistérség LEHETİSÉGEK érdemi részesülés fejlesztési forrásokból hagyományokon alapuló, de innovatív, nagy élımunka igényő kézmőves, termékek bevezetéséhez szükséges piaci viszonyok kialakítása határmenti kapcsolatok bıvítése – közös pályázatok létrehozása főszernövények, gyógynövények termesztése iránti külsı kereslet növekedése Gazdaság

hagyományos tájtermesztéső növények újra „felfedezése” Gazdaság (kender, paprika) országosan alternatív foglalkozási lehetıségek elıtérbe helyezése országosan (falusi-, öko-, agrárturizmus) közszolgáltatások bıvítése és korszerősítése a közszolgáltatók bevonásával ipari park létrehozása a térségben tudásalapú gazdaság megteremtése Szegeden a térségben beszállítói hálózatokhoz való kapcsolódás

Területfejlesztési koncepció VESZÉLYEK a fejlesztési célú állami pénzalapok nem nınek az igényeknek megfelelıen

a fekete és szürkegazdaság megerısödése

a befektetıi érdeklıdés alacsony szintje a határmenti fekvés és az autópálya hiánya miatt

a vállalkozók magas adóterhei változatlanok maradnak

a külsı befektetıi aktivitás csökkenése a térség iránt

tartós maradt önkormányzatok forráshiánya

a differenciálatlan agrártámogatási rendszer fennmarad

az úthálózat-fejlesztések elmaradnak

a mezıgazdaság jövedelmezısége alacsony a vállalkozók a hitelfelvétel feltételeit nem tudják teljesíteni

az

50

Szegedi kistérség


LEHETİSÉGEK a hármas határ közelségébıl adódó logisztikai központi szerep

az Európai elıcsatlakozási megnyílása

a tiszai vasúti híd megépülésével javul a déli térség közlekedési helyzete Infrastruktúra a Tisza folyó turizmusban betöltött szerepének erısítése

Infrastruktúra

3.2.

VESZÉLYEK a szuburbán infrastrukturális kiépítettség nem valósul meg

Uniós alapok

a gyorsforgalmi elkerülı út megépítésével a térség mentesítése a tranzitforgalom alól

autópálya megépítése regionális repülıtér fejlesztése

a tervezett környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges önerı növekedése a térségi úthálózat fejlesztések forráshiány miatti felfüggesztése az autópálya használati díja és építésének ütemezése nem befolyásolható

A területi egység lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása

A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezık rendszerezése után a szegedi kistérség jövıképe az alábbi fı vonásokat tartalmazhatja: A szegedi kistérség olyan speciális mezıgazdasági, élelmiszeripari, turisztikai és rekreációs kistérség, amelynek centruma (Szeged) régióközpont és nemzetközi város funkciókat is betölt. Ennek következményeként a kistérség falusi terében is növekszik a tıkevonzó és tıketermelı képesség, térben kiterjed a szuburbán összetételő és minıségő ellátottság és kiépítettség, erısödik a népességmegtartó képesség, emelkedik az életkörnyezet és az életvitel minısége. Ahhoz, hogy ez a jövıkép megvalósuljon az alábbi fejlesztési irányok figyelembe vétele kívánatos: • a kistérségen belüli fejlesztési együttmőködés és kapcsolatrendszer erısítése Az együttmőködés alapjainak megteremtéséhez szervezeti, infrastrukturális, szakmai és forrás oldalról az alábbiak megléte elengedhetetlen: - A társuláshoz kapcsolódóan kistérségi iroda létrehozása. Az iroda alapvetıen két funkcióval bír, egyrészt elıkészíti a térséggel kapcsolatos stratégiát ill. stratégiai döntéseket a társulás számára, másrészt pedig végrehajtja a társulásnak a térségre vonatkozó döntéseit. A kistérségfejlesztı irodát a társulás mőködteti, a társulás elnöke az itt dolgozók munkáltatója.

51

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció - A rendezett, célzott és gyors információkhoz való hozzájutás érdekében kistérségi adatbázis használata. - A társuláshoz kapcsolódóan különbözı szakbizottságok létrehozása az egyes feladatokra, pl.: informatika, turisztika, gazdaságfejlesztés, képzés, PR. - Településmenedzserek hálózatának létrehozása. A kistérségi szervezet mőködéséhez feltétlenül szükséges, hogy a rendszer egészen a települési szintig kiépüljön. - Közös pályázati alap megteremtése – a pályázatokon való forrásszerzésnek ugyanis többnyire a legnagyobb akadálya az önerı hiánya. - A térségfejlesztésben dolgozók képzésének megteremtése (elıadások, mőhelymunkák, szakmai megbeszélések) a különbözı szinteken dolgozó csoportok számára (pl. polgármesterek, település- és kistérségi menedzserek, projektfelelısök, oktatásban dolgozók, stb.). - A térségi stratégiának megfelelıen projektek menedzselése konszenzus által elfogadott prioritások alapján. •

a belsı közlekedési hálózat bıvítése A jó közlekedési rendszer meghatározó tényezıje a térség gazdasági versenyképességének és lakói életminıségének. Éppen ezért nélkülözhetetlenek a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások, így az M5 autópálya - Szegeden keresztül - országhatárig történı megépítése. De emellett szükség van a kistérség településeit összekötı másodrendő közlekedési hálózat és a kerékpárút hálózat bıvítésére is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése enyhíti Szeged, mint a térség központja és a tıle távolabb esı területek összeköttetési problémáját, munkaalkalmat teremt, továbbá elısegíti a települések közötti gazdasági cserefolyamatokat.

•

vállalkozásbarát településpolitika érvényesítése Azért, hogy a térség településein mőködı vállalkozások befektetéseinek megtérülése javuljon, költségeik, kockázatuk csökkenjen a települések önkormányzatai kedvezményeket biztosíthatnak számukra. A települések beruházókért folytatott versenyében a helyi adókból nyújtott kedvezmény az egyik jellemzı versenytényezı. A települések egyre növekvı versenyében a helyi adókedvezmények mintegy „kötelezı minimumként” épülnek a befektetık és az önkormányzatok tudatába. Paradox módon, átmeneti, differenciált adócsökkentéssel olyan gazdasági klíma teremthetı meg, amely alkalmas arra, hogy fejlıdıképes iparágakat vonzzon a településre és elısegítse a meglévı iparágak versenyképességének fokozását. A vállalkozások tartós megkötése esetén esély mutatkozik az adóbevételek növelésére is, ugyanis a jól mőködı vállalkozások adófizetési morálja kedvezınek mondható. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy térség tıkevonzó képessége nem növekszik feltétlenül az adóterhek csökkentésével, ugyanis egy multinacionális vállalat számára már középtávon is többet jelent a hatékonysági kritériumok megléte (minıség, termelékenység, innováció), mint az olcsó telek és a munkaerı vagy az igénybe vehetı adókedvezmény. Az adókedvezmények mellett egyéb kedvezmények nyújtásával is ösztönözheti egy település a vállalkozások betelepülését, illetve hozzájárulhat azon, hogy a vállalkozás hosszú távon a településen mőködjön. A kedvezmény lehet anyagi jellegő – pl.: ingyenes telekjuttatás vagy telekvásárlási kedvezmény, mentesség a közterületi használati díj fizetése alól, letelepedési támogatás; kapcsolódhat az ügyintézés megkönnyítéséhez vagy lehet létesítményekkel kapcsolatos segítség – pl.: infrastruktúra fejlesztés, teljes közmőellátottság biztosítása. Az önkormányzatok további segítségeket is nyújthatnak: tanácsadóként részt vehetnek az ügymenetben, szolgálati lakást biztosíthatnak vagy bizonyos át- és továbbképzések lebonyolításában segédkezhetnek.

• a lakosság környezettel szembeni igényének fokozása A környezettel szembeni felelısségnek az egyén szintjén kell megszilárdulnia, ezért igen fontos az ember, a társadalom mentalitásának alakítása a környezet hatékony védelme és fejlesztése érdekében.

52

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció A belsı környezet megfelelı alakításával a települési- és a természeti környezet minıségi fejlıdése érhetı el a lakosság környezeti igényének kialakítása révén. A települési környezet területén esztétikai és környezet-egészségügyi szempontból komoly fejlıdés érhetı el a porták tisztántartásával és a minıségi zöldfelületek fenntartásával. A környezetbarát szemlélet térnyerésével csökken a vadlerakók száma, így mind a települési mind a természeti környezet épsége szilárdul. Ez a környezetközpontú világkép a hulladékgazdálkodásban további fejlıdésként a szelektív hulladékgazdálkodás alkalmazását eredményezi. A környezettel szembeni igényesség elısegíti a szennyvíztisztítás kiépítésénél és bıvítésénél a minél nagyobb rácsatlakozást a rendszerre, mely a fajlagos költségek csökkenése mellett a talaj és a talajvíz minıségi javulását, és a belvíz veszélyének csökkenését okozza. A környezetközpontú érdekképviseleti szervezıdések kialakulása révén a lakosság a gazdasági tevékenységet végzıkre is hatással lehetnek, így a folyamat tovább fejlıdhet. A belsı környezet nem megfelelı alakításával a lakosság környezeti igényességének a kialakítását az államtól várhatja a térség, de csupán jogszabályoktól nem lehet a megoldást remélni. A porták tisztántartása illetve a zöldfelületek kialakítása és fenntartása nélkül a településkép kedvezıtlen alakulása mellett a környezet-egészségügyi gondok is felerısödnek. Környezetbarát szemlélet nélkül a vadlerakók száma tovább növekedik, amely a települési környezet mellett a természetet is szennyezi, annak értékeit csökkentve. A szelektív hulladékgyőjtés hosszú távú elmaradása egyre nagyobb hulladékhegyeket eredményez, mely egyre nagyobb ráfordításokat igényel a környezeti elemek veszélyeztetése mellett, illetve az újrahasznosításból fakadó gazdasági hasznok is elmaradnak. A szennyvíztisztító rendszerre való rácsatlakozás elmaradása miatt a talaj és a talajvíz tovább szennyezıdik, a belvíz kialakulásának veszélye fennmarad, s a tisztítás fajlagos költsége is magasak maradnak. A lakosság környezetbarát szemléletének hiányában a gazdálkodási tevékenységet végzıkre kisebb társadalmi nyomás nehezedik, így az ı környezetbarát szemléletük kialakulása is lassabban alakul ki. •

a fenntartható vidékfejlesztés feltételeinek megteremtése A térségre egyrészt a nagyváros és agglomerációja tulajdonságok a jellemzıek, de a falvak önmagukban vidéki településeket s térséget is jelentenek, ezért ezt a fejlıdési irányvonalat is figyelembe kell venni. A belsı környezet megfelelı alakításával elısegíthetı a vidék és az agrárgazdaság hanyatlásának megállítása, így az itt élı lakosság életkörülményeinek a javítása érhetı el. Az itt élı lakosság, a gazdálkodók és vállalkozók felkészítésével az Európai Unió vidékfejlesztési irányvonalaira, fogadókészen várhatják a hazai és az uniós támogatási rendszereket. Az érdekeltek ellátása folyamatos információval, a lehetıségek feltárása a mezıgazdasági termelés és feldolgozás fejlesztése mellett alternatív jövedelemszerzési lehetıségek kialakítását is elısegíti. A települések számára nagyon fontos a kedvezı településkép kialakítása és az infrastruktúra teljes helyi megléte, mely új beruházások létrejöttét inspirálhatja. A termelıi csoportok létrejöttének és kezdeti mőködésének elısegítése új munkahelyeket teremt helyben a vidék agrárökológiai adottságaira alapozva. A belsı környezet nem megfelelı használatával a vidék és a mezıgazdaság hanyatlása tovább győrőzik, így a vidéki lakosság életkörülményei folyamatosan romlanak. Az információk hiányában a vidéki lakosság, a gazdálkodók és vállalkozók téves képet kapnak a vidék szerepérıl, jövıjérıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl a jelenlegi helyzetben illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás után. Naprakész információk nélkül nem alakul ki az érintettekben a fogadókészség a hazai és az uniós támogatások iránt, így a mezıgazdasági termelés és feldolgozás, illetve az alternatív jövedelemszerzési lehetıségek kihasználatlanok maradnak a térségben. A kedvezı településképek és az infrastruktúrák hiányában a külsı befektetések, az új beruházások is elmaradhatnak. A fenntartható fejlıdés sarokpontjainak figyelmen kívül hagyása a város és a környezı vidéki települések további eltávolodását, a térség heterogenitásának fokozódását okozza.

53

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció • a lakosság információhoz jutása feltételeinek és lehetıségeinek bıvítése Különbözı statisztikák alapján kimutatható, hogy egyre nagyobb az információs szakadék a városban és vidéken élık, ill. bizonyos társadalmi csoportok (pl. idısek-fiatalok) között. Stratégiai cél a térség belsı erıforrásaira építve az itt élık életminıségének és informáltságának javítása. Közvetlen cél: a térség összes településének bekapcsolása egy térségi információs hálózatba (informatikai végpontok információs szolgáltató helyként való használata és hálózatba szervezése). Az információs szakadék csökkentésére térségünkben az alábbiakat tervezzük: - A lakossági információs pontok létrehozására – szerzıdések megkötésével – felhasználhatóak a térségben már meglevı, országos hálózatot alkotó információs végpontok, pl. teleházak, tourinform irodák, vállalkozási tanácsadó irodák, hiszen ez sokkal költséghatékonyabb mint új végpontokat létrehozni. A kistérség minden településén szükség van olyan helyre, ahol megvalósulhat az információszolgáltatás, ahol a felhasználók közvetlenül is hozzájuthatnak az ıket érdeklı információkhoz. Ezek a szolgáltató helyek az információközvetítésen túl az alábbi szolgáltatásokat is nyújthatják: szaktanácsadás, segítség forrásteremtésben, távmunka, telematikai szolgáltatások (komplex szolgáltató helyek). - Kistérségi adatbázis használata, mely az információdömping közepette segít abban, hogy mindenki feldolgozott, rendszerezett, célzott és gyors információkhoz juthasson hozzá – az adatbázist egységesen használhatná a kistérségi iroda, valamint a lakossági információs pontok is. •

a továbbképzés, szaktanácsadás, a vállalkozói ismeretek helyi megszerzésének biztosítása A szaktanácsadás rendszere a kistérségben nem alakult ki. Ez nem szt jelenti, hogy ne lennének fejlesztési szakemberek, ugyanakkor nincs egységes adatbázis arról, hogy kikhez és milyen témában lehet fordulni. Nincsenek továbbá sem egységesen kialakult keretek, sem pedig szakmai standardok a fejlesztési tanácsadással kapcsolatban. Kistérségünkben rövid távon szükséges a fejlesztési szaktanácsadói hálózat kiépítése és mőködtetése. Ennek a rendszernek a mőködtetése ráépíthetı azokra a meglevı információs végpontokra, melyek lakossági információs pontként mőködnének. A vállalkozások felıl egyre dominánsabb igény az információhoz való hozzájutás (amennyiben a térségben kiépülnek a lakossági információs pontok, melyek adatbázissal rendelkeznek, úgy ez kielégíthetı), azonban sok esetben még az információs adatbázisok használatával sem lehet minden esetben megfelelı, a saját vállalkozásra szabott információkhoz jutni. Ennek megfelelı a szaktanácsadói hálózat kiépítése, amikor is az érdeklıdı vállalkozó ismerteti a szaktanácsadóval saját speciális helyzetét, igényeit és szükségleteit, és a tanácsadó ennek alapján tudja orientálni a megfelelı információk ill. fejlesztési lehetıségek vagy akár képzési lehetıségek felé, és ennek megfelelıen tud „testre szabott” tanácsokat adni. A vállalkozói ismeretek megszerzése az alábbi módokon történhet: - a lakossági információs pontokon információkhoz való hozzáférés - a szaktanácsadói hálózat segítségével személyes tanácsadáshoz való hozzáférés - képzések, elıadások szervezése által új ismeretekhez való hozzájutás, különbözı, a vállalkozáshoz szükséges készségek fejlesztése. A kistérségi képzések rendszerének kiépítése mindegyik szektor számára kiemelt jelentıségő. Magyarország várható EU-s csatlakozása legalább akkora változást fog hozni mindennapi életünkben, mint a rendszerváltás. A ma élı aktív korú népesség többsége – akiknek mindennapjaiba a csatlakozás után beszivárog az Uniós jogrendszer, eljárásrend, támogatási forma – egyrészt nem ismeri sem az Unióval kapcsolatos alapvetı információkat, sem pedig azt, hogy milyen új készségeket célszerő elsajátítani, megtanulni, amelyek ıt, mint munkavállalót piacképessé tehetik.

54

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció A csatlakozással várható a foglalkoztatás szerkezetének megváltozása, ehhez pedig új ismeretekre, új készségek, képzettségek elsajátítására van szükség. Különbözı szakemberek számításai szerint a csatlakozás után országos szinten 500-600 mrd forintnyi EU-s forrásra számíthatunk. Ez kistérségekre leosztva 3-4 mrd forintnyi forrásbıvülést jelenthet. Ezen források megszerzésének a feltétele az azokra való sikeres pályázatok megírása és lebonyolítása. Ennek több feltétele is van: egyrészt el kell sajátítani bizonyos speciális ismereteket (mind általános mind pedig szakismeretek), másrészt az egyes szektoroknak együtt kell mőködniük a programok megvalósításában. •

mezıgazdasági termelés, feldolgozási stratégia megvalósítása A térség környezeti adottságai jók a mezıgazdasági termeléshez, így megtalálható az állattenyésztés, az erdıgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcstermesztés illetve a fóliasátras és üvegházas zöldség- és virágtermesztés. A belsı környezet megfelelı alakításával a mezıgazdasági termelés az ökológiai viszonyok szerint alakítható és az alapanyag megtermelésétıl tovább fejleszthetı az alapanyagok feldolgozásáig. A mennyiségi árú termelése helyett a piac keresleti-kínálati viszonyait figyelembe véve a térség agrárökológiai potenciáljának megfelelı és minıségi árúk termelési rendszere kerül kialakításra. A minıségi alapanyag feldolgozásával a termék eladhatósága és jövedelmezısége javul, a piaci pozíciók erısödnek. Ezért arra kell törekedni, hogy a feldolgozást a térségben gazdálkodók alakítsák ki, mert ez esetben a jövedelem a térségben marad, az itt élık életszínvonalát növeli. A feldolgozás megfelelı területi elosztásával a helyi jellegzetességek elıállítása folyamatossá válik és a kapacitások gazdaságosan üzemeltethetık. Az agrárökológiai potenciált figyelmen kívül hagyó mezıgazdasági termelés esetén a termésátlagok nem érik el, vagy alig haladják meg a jövedelmezıség szintjét. A belsı környezet nem megfelelı alakítása esetén megmarad a mennyiségi árú termelése, melyre már az Európai Unióban és a világban is a túltermelés a jellemzı. Ez alacsony jövedelmezıséget és az életszínvonal csökkenését eredményezi a térség gazdálkodóinak életében. Amennyiben elmarad a feldolgozás, a térségben csak mezıgazdasági alapanyag termelése történik, a feldolgozásból származó magas jövedelmezıség más térségben realizálódik. A külsı befektetık által megvalósuló térségi feldolgozás során munkahelyek kerülnek kialakításra és gazdálkodásuk megjelenik a helyi adók tekintetében is, de csak felvásárolják a helyi termelıktıl az alapanyagot, mely alacsonyabb jövedelmezıséget jelent a gazdálkodásukban.

•

a termékek piacra jutásának elısegítése A termékek piacra jutásának segítésekor egyrészt a termékek elıállításának, a korszerő technológiák bevezetésének támogatása szükséges, vagyis olyan termékeket kell gyártani, melyek eladását érdemes támogatni. Másrészt a már elıállított termék eladhatóságát kell segíteni, mely elsısorban marketing munkát, illetve az információk naprakészségét igényli. A termékek külföldi piacra juttatását a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-vel (ITD Hungary) való kiváló együttmőködés is segítheti. Az ITDH adatbázisa alkalmas arra, hogy egy vállalkozás megtalálhassa külföldi partnerét, akár akkor, ha termékét akarja eladni, akár akkor, ha hazai beruházásához keres külföldi tıkét. Ahhoz azonban, hogy a térség vállalkozásai ezt a lehetıséget ki tudják használni, meg kell ismerniük az ITDH-t és szolgáltatásait. Ebben a munkában a térségmenedzsereknek kell nagy szerepet vállalniuk.

•

a falusi, tanyai, folyóparti turizmus és rekreáció rendszerbe kapcsolása A kistérség gazdaságában ma még nem jelenik meg erıteljesen az idegenforgalom súlya, de természeti, táji adottságai alapján fejlesztési lehetıségeket rejt a turisztikai kínálat színesítése, a kistérség adottságaira épülı turisztikai programcsomagok kialakítása. A meglévı természeti adottságok nincsenek kihasználva, mindenképpen szükséges megteremteni a falusi-, tanyasi turizmus folytatásának feltételrendszerét.

55

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció A térség alkalmas e tevékenység folytatására, a szükséges infrastrukturális alapokkal rendelkezik. A kistérség településein lakókban megvan az igény egy újszerő tevékenység folytatására, akár fıállásban, akár kiegészítı jelleggel, tekintettel a munkanélküliségre, illetıleg arra a körülményre, hogy a térségben leginkább mezıgazdasági vállalkozások mőködnek. A mezıgazdasági profil jól összeegyeztethetı ezzel a tevékenységgel, a térség rendelkezik olyan területekkel, melyek mővelés alá nem esnek, hasznosításuk, rekreációs területté történı minısítés, átalakítás révén megoldható. A kiegészítı jövedelemszerzés, a helyi munkalehetıségek által nı a települési identitás, ugyanakkor a helyi identitás növekedése a települési környezet minıségi átalakulásával is együtt jár. Fontos az ökológiai gondolkodás, a fenntarthatóság elvének elterjesztése óvodai és iskolai foglalkozások keretében. Ehhez meg kell teremteni a háttér-infrastruktúrát: erdei táborok, bemutató helyek, tanösvények létrehozása szükséges. A térség idegenforgalmi lehetıségei egy Szeged-Ópusztaszer-folyóvizek idegenforgalmi rendszerként értelmezhetık. Annak ellenére, hogy a térség nagyobb része kapcsolódik két tranzitfolyósóhoz is (E75-Jugoszlávia, M43-Románia) valójában üdülési, rekreációs jellegő idegenforgalom mőködtetésére a jelenlegi kiépítettségben alig alkalmas. Idegenforgalmi adottságként minısíthetı fürdıhelyek kistérségi vonzással rendelkeznek. Az idegenforgalom sajátos formájaként a látogató, bevásárló turizmus a tranzit útvonalak menti településekben fejlesztési potenciált jelentenek. Szeged sajátos helyzetben van. Lakosságszáma alapján az 5. helyen áll az ország települései között, a dél-alföldi régió valóságos központja, határátkelıhely a jugoszláv határ mentén. Turisztikai szerepköre jelentıs, fejlett, s a kiváló természeti környezetbe (Tisza és a Maros, Fehér-tó termálvizek) ágyazódó mővi adottságaival és rendezvényeivel az egész Dél-Alföldön kitőnik. Nagyon fontos az idegenforgalmi tevékenység kapcsán a jól szervezettség, a térség szolgáltató szektorának bevonása, illetıleg a megfelelı informáltság. A fentiek megvalósításához mindenképpen komplex idegenforgalmi programcsomagok elkészítése és az idegenforgalmi tevékenység térségi koordinációja szükséges. Az alternatív jövedelemszerzési módok körében mindenképpen kiemelést érdemel a falusi turizmus feltételeinek és körülményeinek javítása, az idegenforgalmi tevékenység fejlesztése a térségi turizmus koordinációjának megteremtésével, mellyel szoros összefüggésben áll az idegenforgalmi tevékenység háttér infrastruktúrájának fejlesztése. A fejlesztési stratégia további programiránya lehet a gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülı integrált gyógyturizmus fejlesztése, a gyógyhatású termálvíz kincs rekreációs célú hasznosítása. A kistérség természetföldrajzi adottságai lehetıséget nyújtanak a vízparti üdülésre és ezzel összefüggésben a vízi sportoknak való hódolásra. Kiemelkedı feladat a falusi-, tanyasi, aktív- és egészség-turizmus megteremtése a térségben, amely versenyképes az európai uniós piacon, ugyanakkor kedvezı hatást gyakorol a természeti és társadalmi környezetre. Összességében elmondható, hogy a természeti adottságok kedvezıek a falusi turizmus fejlesztéséhez, de a szálláskapacitás növelésén felül legfontosabb olyan programok szervezése, összeállítása a turisták számára, mely vonzerıvel rendelkezik és értékesíthetı. Be kell kapcsolni a kistérséget a regionális és országos idegenforgalmi “vérkeringésbe”. A települések számos megyei és területi szintő turisztikai kiadványban megjelennek, de a térség összehangolt idegenforgalmi tevékenysége, a kistérség turisztikai termékeinek komplex programba történı rendezése, programcsomagok készítése, összehangolt marketing tevékenység és promóció szükséges ahhoz, falusi-, tanyasi-, természethez kötıdı aktív turizmus hálózata kialakulhasson a térségben. Az egészségmegırzés, a rekreáció, az aktív turizmus egyre erısebb turisztikai motívumok, ezért hosszú távon a meglévı adottságok hatékonyabb kihasználása javasolt.

56

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció • a települési infrastruktúra kiépítettségének növelése A kistérség versenyképességének javítása miatt a fizikai, mőszaki infrastruktúra (pl.: fejlett közlekedéshálózat) fejlesztése mellett a humán tıke színvonalának, képzettségének növelése érdekében az oktatási és szakképzési rendszer bıvítésére is szükség van. Az autópálya, a burkolt utak építése, az ipari telephelyek létesítése, a települések víz-, gáz- és energiaellátása, csatornahálózatuk bıvítése illetve kiépítése a térség versenyhátrányát oldja meg, míg versenyelınyét a kvalitatív (minıségi) munkaerı nagy aránya és a technológiai fejlıdés, innovációs képessége eredményezi. •

tanyafejlesztési program megvalósítása Az elmúlt évtizedekben lezajlott jelenetıs tanyavilág pusztulás ellenére is megmaradtak bizonyos vidékies területhasználati és gazdálkodási hagyományok. A szegedi kistérségre jellemzı szuburbanizációs jelenség, azaz a városból történı kivándorlás és az úgynevezett „második otthon” kialakulása a tanyaközségekben a tanyavilág átalakulását eredményezi. Sok esetben pedig új – mezıgazdasági és turisztikai - vállalkozásokat indítottak el a tanyasi térségekben. Mindezek figyelembe vételével a fejlesztés fontos elemeként kell hogy szerepeljen a tanyák fenntartása. Hiszen az Alföld egyik kiemelkedı tájértékét képviselik, amit óvni kell, másrészt a tanyasi turizmus ideális színterei, harmadrészt pedig a szuburbanizáció hatásaként ezek jelentıs konfliktusokat hordozó területek.

•

a fejlesztési források megszerzésére irányuló pályázati tevékenység folyamatossá tétele és minıségének javítása Az elmúlt néhány évben egyre erıteljesebb tendencia, hogy pályázati források segítségével tudják a gazdasági élet egyes szereplıi megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket, az Európai Unió különbözı fejlesztési és strukturális alapjai által biztosított, rendelkezésükre álló célforrásokhoz is pályázati úton juthatnak hozzá. Tekintettel arra, hogy a pályázati rendszerek felépítésüket, nyelvezetüket és fogalomrendszerüket tekintve egy sajátos ismeretet igényelnek, ezért a településeknek, a területfejlesztésben érintett minden szereplınek fel kell készülni erre a feladatra, illetıleg a pályázatok elkészítéséhez, lebonyolításához szakmai szervezetek segítségét kell igénybe venniük (helyi vállalkozási ügynökségek, kistérségi irodák stb.). Mivel a pályázatkészítés igen sokrétő és sokelemő feladat, ezért az elkészítésükben különféle szakemberek közremőködése, illetıleg sokrétő gyakorlati tudás, tapasztalat, nyelvismeret szükséges. Ahhoz, hogy a pályázat sikeres legyen, nemcsak az szükséges, hogy a pályázati kiírás alapján elkészítjük a pályázatot szakszerően, hanem az is, hogy magát a pályázati kiírást megfelelıen értelmezzük, illetıleg, hogy a projektek közül a pályázatíró az adott pályázati kiírásnak leginkább megfelelıt válassza ki. Feltételezi ezt, hogy a pályázó rendelkezzen olyan operatív fejlesztési programmal, amely megfogalmazza a fejlesztési célokat és a konkrét elképzeléseket. Fentiekre figyelemmel a kistérségben mindenképpen szükséges szervezeti és intézményi fejlesztés, melynek eredményeként létre kell hozni a Kistérségfejlesztı Irodát, ki kell alakítani az iroda és a kistérség egyes települései között az együttmőködés kereteit és formáit. Ehhez feltétlenül szükséges továbbá a kistérségi információs hálózat létrehozása, hiszen ez az együttmőködés hatékonyságát erısítené, lehetıvé tenné a nagy információmennyiség átadását és a kapcsolatteremtés gyorsaságát. A pályázatokon elnyert támogatás felhasználásával egy tervezett projekt általában csak akkor valósulhat meg, ha a település saját pénzügyi forrással is rendelkezik. A saját erı biztosítását térséget érintı fejlesztések esetén egy pályázati alap létrehozása segíthetné. A pályázati alap létrehozható lakosságszám arányosan megállapított befizetéssel vagy hosszabb távon, a települések helyi adópolitikájának egységesítésével, az iparőzési adó egy meghatározott százalékának elkülönítésével.

57

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció • természeti, történelmi építészeti és kulturális örökség megırzése, a hagyományteremtés támogatása A kistérség természeti értékeinek védelme, az ökológiai hálózat fejlesztése kiemelt cél, melyek keretében a természetközeli állapotban megmaradt víztípusok, füves élıhelyek, védett és veszélyeztetett növények védelme, védett területek erdıállományának fenntartása, a biológiai és táji értékek védelme. Az élıhelyek védelme kiemelt fontosságú, hiszen csak ezáltal valósulhat meg a fajtavédelem és a biológiai sokféleség megırzése. Növelni szükséges a természetszerő erdık területét. A kistérség települései zöldfelületi ellátottsága is alacsony szintő és romló állapotú. A vidéki önkormányzatok szőkös anyagi kerete döntı részt az intézmények mőködését képes csak megcélozni, így a települések zömében nem tudják önerıbıl elvégezni a települések fejlıdéséhez szükséges beruházásokat. E helyzet miatt elmaradt a települések életében az arculat kialakításának és folyamatos fenntartásának fejlesztése. Sok kis település közösségi tereinek állapota leromlott, funkcióikat elvesztették, a zöldfelületek kialakítására alkalmas területeket felosztották lakóingatlanokra, vagy parlagon hevernek. Valamennyi településen fontos feladat a közhasználati zöldterületek és az utcafásítás továbbfejlesztése, valamint az összefüggı biológiai aktív rendszerek fejlesztése, figyelemmel azok település-ökológiai funkcióira. E fejlesztések hatással vannak az egyéb társadalmigazdasági folyamatokra is. Elı kell segíteni a kultúrált környezetbarát, vendégváró települési arculat kialakítását, a településeken a zöldfelület növelésével, a hagyományos magyar virág, és kertkultúra segítségével. Egységes, a település hagyományait ırzı falukép kialakítása, a település zöldfelületének növelése és a területek racionális gazdálkodása és a lakossági beruházások ösztönzése, magas szintő közösségi terek fizikai feltételeinek kialakítása. A vidéki lakosság helyben tartásához nemcsak a kedvezı társadalmi-gazdasági folyamatokat kell megteremteni, hanem szükséges a megfelelı minıségő fizikai tér kialakítása is, mely a folyamatok térbeli keretét adja. A vidéki önkormányzatok általában nem rendelkeznek akkora anyagi háttérrel, mely biztosítaná, hogy teljes mértékben önerı felhasználásával valósítsák meg az egységes falukép kialakítását. A települési környezet minıségi javítása, a település hagyományırzı arculatának megteremtése a térbeli keret funkciója mellett ösztönzi a vidék fejlesztését megcélzó egyéb folyamatokat is, így például a falusi turizmus térnyerését. Kiemelt feladat továbbá a kistérségben az épített környezet védelme, összhangban a táji, természeti környezet védelmével és alakításával, a megırzésre érdemes történeti vagy településképi jelentıségő településrészek építészeti örökségének megırzése. Az építészeti emlékek, mőemlékek megırzése, az építészeti hagyományok megújulása, a térségre jellemzı sajátosságok érvényesítése kiemelt cél, amellyel növelhetı az idegenforgalmi vonzerı is. Ebben a megközelítésben a tanyavilág nemcsak sajátos települési formát és gazdálkodást jelent, hanem sajátos építészeti hagyományt képvisel. Támogatandó a tanyás térségek tanyavilágának építészeti értékvizsgálata, a védelemre méltó tanyaépületek felújítása, továbbá a hagyományos tanyaépítészetet korszerő formában átörökítı új tanya építése, különösen ha tanyai mintagazdaságként funkcionál. Az épített környezeten túl a lakókörnyezet minıségének javítására és a helyi életstílusok, hagyományok megırzésére is fontos. Legfontosabb feladatok: - Az egyes településeken az állagmegóvási és felújítási munkák összehangolása, illetıleg az építészeti és kulturális örökség megırzése összekapcsolása a környezetvédelmi és településfejlesztési feladatokkal, - A helyi lakosság ösztönzése a helyi értékek védelmére, a kultúrált, vendégváró települési arculat kialakítására, a zöldfelültek növelésére,

58

Szegedi kistérség Területfejlesztési koncepció - A helyi építészeti stílusok, hagyományok felhasználása az új épületek létesítésekor, a beillesztésük a települési környezetbe, - Az építészeti és kulturális örökség megırzéséhez kapcsolódó speciális szakmák (napjainkra már kihalófélben lévı) felélesztése, és a képzési feltételek megteremtése (nádverı, zsupkészítı, kovács stb.), - A települések sajátos vonásainak megerısítése, egységes települési arculat kialakítása. A kulturális hagyományokat az öntevékeny mővészeti, kulturális egyesületek, csoportok, amatır mővészek, népmővészek jelenítik meg. Különösen érdemesek a támogatásra a település határain kívül is ismert kulturális örökség megırzését vállaló szervezetek, illetve a hagyományteremtı kezdeményezések. Ezek erısítik a helyi kötıdést, ezzel a település életképességét. •

települési és térségi nemzetközi kapcsolatrendszer bıvítése, különös tekintettel a határon átnyúló gazdasági együttmőködésre A térség kistelepülései rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, ezek azonban a legtöbb esetben csak formálisak, gazdasági együttmőködés nem áll mögöttük. Szeged város azonban testvérvárosai közül többel aktív együttmőködést alakított ki, amely már magában hordozza a gazdaságot érintı eredmények megvalósulását is. Ahhoz, hogy ezek a többé-kevésbé spontán interregionális együttmőködések, a határok mentén hatékony gazdaságszervezı erıként érvényesülhessenek, szükség volt egy intézményesített formára, amely a hármashatár térségének hosszú távú fejlesztési programjait koordinálni képes. Ezen cél érdekében jött létre Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttmőködés a magyarországi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok, a romániai Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megyék, valamint a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány részvételével. A gazdasági kapcsolatok erısítése az együttmőködés egyik legfontosabb területe, melyben a szegedi kistérség településeinek összehangolt részvétele mindezidáig nem valósult meg. A résztvevık gazdasági lehetıségeire épülı közös programok kidolgozása célként fogalmazódott meg az együttmőködést létrehozó térségek között, melyhez a jövıben a szegedi kistérségnek is érdemes lenne kapcsolódni.

A fejlesztések megvalósításának fontos feltétele a közös akarat, a térségi érdek közös és szakmailag megalapozott képviselete. Szükséges, hogy valamennyi szövetkezı önkormányzat folyamatosan képviselje a térségi érdeket, és úgy alakítsa a települési szemléletet, hogy az ne kirekesztı, hanem befogadó legyen, azaz a települési és térségi célok minél teljesebb integrációja valósuljon meg. A fejlesztés lehetséges forgatókönyvei a térségi együttmőködés függvényei. A megvalósítás nem vagy csak kevéssé függ a külsı adottságoktól, hiszen a gazdasági fejlıdés hosszú távon biztosított, s Magyarország elıbb-utóbb az Európai Unió tagja lesz. A fejlesztéseket befolyásoló külsı hatások tehát pozitívak – s várhatóan azok is maradnak -, így a lehetséges forgatókönyvek a fent felsorolt fejlesztési irányokat vizsgálva a térségi együttmőködés mértékétıl és intenzitásától függenek.

59

Szegedi kistérség

Területfejlesztési stratégia

II. RÉSZ

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM

60

Szegedi kistérség

Területfejlesztési stratégia ALAPCÉL A szegedi kistérség területileg kiegyenlített fejlıdésének elısegítése, a kistérség határmenti fekvésébıl fakadó elınyök kiaknázása, és az itt élık életkörülményeinek és életszínvonalának javítása.

STARTÉGIAI CÉLOK I. A térség gazdasági pozíciójának erısítése, versenyképességének és gazdasági teljesítıképességének növelése, a tıkebeáramlás feltételeinek biztosítása.

II. Humán infrastruktúra fejlesztése, a kistérség szellemi potenciáljának erısítése, a térség népességmegtartó erejének növelése.

III. A térség természeti erıforrásainak környezetbarát használata és megırzése mellett a térségi identitás kialakítása és a fenntartható fejlıdés megteremtése.

FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK 1. A kistérségen belüli fejlesztési együttmőködés és kapcsolatrendszer erısítése.

2. Gazdasági alapinfrastruktúra és a gazdasági tevékenységek egyidejő fejlesztése valamint a gazdasági kapcsolatok erısítése

3. A fenntartható vidékfejlesztés feltételeinek megteremtése

4. Falvak megújítása, a meglevı természeti, történelmi, építészeti és kulturális örökség megırzése, a hagyományteremtés.

5. A földrajzi helyzet lehetıségeinek és erıforrásainak kiaknázása, települési, térségi és nemzetközi kapcsolatok bıvítése.

6. Falusi, tanyasi, folyóparti turizmus és rekreáció rendszerbe kapcsolása.

7. A falusi társadalom és a térségi humán infrastruktúra fejlesztése.

8. A környezeti értékek védelmét elıtérbe helyezı szemlélet kialakítása és feltételeinek biztosítása.

61

9. A lakáshelyzet, a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése a térségben.

Szegedi kistérség


A fejlesztési prioritások alapján, rövid-, közép- illetve hosszútávon az alábbi programok végrehajtása javasolt: Területfejlesztési stratégiai programok

1. A kistérségen belüli fejlesztési együttmőködés és kapcsolatrendszer erısítése prioritáshoz kapcsolódóan: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Kistérségi iroda létrehozása Kistérségi adatbázis létrehozása Kistérségi szakbizottságok létrehozása Településmenedzserek hálózatának kialakítása Közös pályázati alap létrehozása Térségfejlesztésben dolgozók képzése Térségi projektek menedzselése közösen felállított prioritások alapján A fejlesztési források megszerzésére irányuló tevékenység erısítése Térségi marketing kiemelt kezelése

2. Gazdasági alapinfrastruktúra és a gazdasági tevékenységek egyidejő fejlesztése valamint a gazdasági kapcsolatok erısítése és bıvítése. Prioritáshoz kapcsolódóan: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Vállalkozásbarát településpolitika helyi adó- és egyéb kedvezmények vállalkozóknak való kidolgozásával A gazdasági kapcsolatok élénkítése a térségben Beszállítói körök létrehozásának ösztönzése Az elérhetı legjobb technológiák alkalmazásának elısegítése Elektronikus kereskedelem támogatása A térségben levı biológiai és mezıgazdasági kutatásra épülı bioipar letelepítése és a kapcsolódó alapanyag termelés bıvítése

3. A fenntartható vidékfejlesztés feltételeinek megteremtése prioritáshoz kapcsolódóan: 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

Lakossági felkészítés az EU vidékfejlesztési irányvonalaira Termelıi és értékesítési csoportok létrehozása Alternatív jövedelemszerzési lehetıségek megteremtése Helyben foglalkoztatottság növelése Környezetkímélı, hagyományırzı és versenyképes termelési módok ösztönzése Hungarikumok termesztésének és piacra jutásának támogatása Mezıgazdasági termelés, feldolgozási stratégia megvalósítása, a mezıgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése és piacra jutásának elısegítése

4. Falvak megújítása, a meglevı természeti, történelmi, építészeti és kulturális örökség megırzése, a hagyományteremtés ösztönzése prioritáshoz kapcsolódóan: 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

Egységes települési arculat, hagyományokat ırzı falukép kialakítása Természeti és épített környezet védelme a kistérségben Holtágak rehabilitációja Építészeti és kulturális örökség megırzéséhez kapcsolódó speciális szakmák fejlesztése és a képzési feltételek megteremtése Egészséges és esztétikus környezet megteremtése 62

Szegedi kistérség


5. A földrajzi helyzet lehetıségeinek és erıforrásainak kiaknázása, települési és térségi nemzetközi kapcsolatok bıvítése prioritáshoz kapcsolódóan: 5.1. 5.2. 5.3.

Szeged mint innovációs és logisztikai központ fejlesztése A hármashatár közelébıl adódó lehetıségek kiaknázása A városkörnyéki helyzet lehetıségeinek és erıforrásainak kiaknázása

6. Falusi, tanyai, folyóparti turizmus és rekreáció rendszerbe kapcsolása prioritáshoz kapcsolódóan: 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.

Erdei iskolák, táborok, természetvédelmi bemutatóhelyek és tanösvények kialakítása A térség szolgáltató vállalkozásainak bevonása a turizmusba Az idegenforgalmi tevékenység térségi koordinációja Termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlesztése Falusi-, tanyai- és víziturizmus infrastruktúrájának és programkínálatának fejlesztése

7. A falusi társadalom és a térségi humán infrastruktúra fejlesztése prioritáshoz kapcsolódóan: 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

A lakosság információhoz jutása feltételeinek és lehetıségeinek bıvítése lakossági információs pontok létrehozásával, kistérségi adatbázis használatával és térségi információs hálózat kialakításával A továbbképzés, szaktanácsadás, vállalkozói ismeretek helyi megszerzésének biztosítása fejlesztési szaktanácsadói hálózat kiépítésével Kistérségi képzési rendszer kidolgozása A civil társadalom fejlesztésének elısegítése

8. A környezeti értékek védelmét elıtérbe helyezı szemlélet kialakítása és feltételeinek biztosítása prioritáshoz kapcsolódóan: 8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

A lakosság környezettel szembeni igényének fokozása Hulladék elhelyezése és kezelés fejlesztése, a szelektív hulladékgazdálkodás feltételeinek kialakítása Szennyvíztisztítás megoldása a településeken Megújuló alternatív energiaforrások hasznosítása, kiemelten a termálvizek racionális kihasználása

9. A lakáshelyzet, a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése a térségben prioritáshoz kapcsolódóan: 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 9.7. 9.8. 9.9. 9.10. 9.11.

M5-ös autópálya kiépítése az országhatárig M43-as út megépítése Kerékpárutak építése A kistérség településeit összekötı másodrendő közlekedési hálózat kialakítása Tiszai vasúti híd megépítése Vasútvonal kiépítése Jugoszlávia felé Szegedi közforgalmi kikötı megépítése A telematikai eszközök elterjesztése és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése Települési bérlakásépítések ösztönzése Tanyafejlesztési program megvalósítása Kül- és belterületi utak bıvítése, javítása 63

Szegedi kistérség


4. Falvak megújítása, a meglévı természeti, történelmi, építészeti és kulturális örökség megırzése, a hagyományteremtés ösztönzése

3. A fenntartható vidékfejlesztés feltételeinek megteremtése

2. Gazdasági alapinfrastruktúra és a gazdasági tevékenységek egyidejő fejlesztése, valamint a gazdasági kapcsolatok erısítése és bıvítése

1. A kistérségen belüli fejlesztési együttmőködés és kapcsolatrendszer erısítése

Prioritások

Program megnevezése Ütemezés 1.1. Kistérségi iroda létrehozása Rövidtáv 1.2. Kistérségi adatbázis létrehozása Rövidtáv 1.3. Kistérségi szakbizottságok létrehozása Közép/Hosszútáv 1.4 Település menedzserek hálózatának kialakítása Középtáv 1.5. Közös pályázati alap létrehozása Rövidtáv 1.6. Térségfejlesztésben dolgozók képzése Közép/Hosszútáv 1.7. Térségi projektek menedzselése közösen felállított prioritások alapján Középtáv 1.8. A fejlesztési források megszerzésére irányuló tevékenység erısítése Rövidtáv 1.9. Térségi marketing kiemelt kezelése Középtáv 2.1. Vállalkozásbarát településpolitika helyi adó- és egyéb kedvezmények Rövidtáv 2.2. A gazdasági kapcsolatok élénkítése a térségben Közép/Hosszútáv 2.3. Beszállítói körök létrehozásának ösztönzése Középtáv 2.4. Az elérhetı legjobb technológiák alkalmazásának elısegítése Középtáv 2.5. Elektronikus kereskedelem támogatása Hosszútáv 2.6. A térségben lévı biológiai és mezıgazdasági kutatásra épülı bioipar Középtáv letelepítésése a kapcsolódó alapanyag termelés bıvítése 3.1. Lakossági felkészítés az EU vidékfejlesztési irányvonalaira Középtáv 3.2. Termelıi és értékesítési csoportok létrehozása Középtáv 3.3. Alternatív jövedelemszerzési lehetıségek megteremtése Rövidtáv 3.4. Helyben foglakoztatottság növelése Rövidtáv 3.5. Környezetkímélı, hagyományırzı és versenyképes termelési módok ösztönzése Középtáv 3.6. Hungarikumok termesztésének és piacra jutásának támogatása Rövidtáv 3.7. Mezıgazdasági termelés, feldolgozási stratégia megvalósítása, a mezıgazdasági Rövidtáv termékek felkdolgozottsági szintjének növelése és piacra jutásának elısegítése 4.1. Egységes települési arculat, hagyományokat ırzı falukép kialakítása Közép/Hosszútáv 4.2. Természeti és épített környezet védelme a kistérségben Rövidtáv 4.3. Holtágak rehabilitációja Hosszútáv 4.4. Építészeti és kulturális örökség megırzéséhez kapcsolódó speciális szakmák Közép/Hosszútáv fejlesztése és a képzési feltételek megteremtése 4.5. Egészséges és esztétikus környezet megteremtése Rövidtáv

64

Szegedi kistérség


Program megnevezése 5.1. Szeged, mint innovációs és logisztikai központ fejlesztése

Ütemezés Rövid/Középtáv

5.2.A hármashatár közelébıl adódó lehetıségek kiaknázása

Középtáv

5.3. A városkörnyéki fekvés lehetıségeinek és erıforrásainak kiaknázása

Rövidtáv

6.1. Erdei iskolák, táborok, természetvédelmi bemutató helyek és tanösvények kialakítása 6.2. A térség szolgáltató vállalkozásainak bevonása a turizmusba 6.3. Az idegenforgalmi tevékenység térségi koordinációja 6.4. Termálvízen alapuló gyógyturizmus fejlesztése 6.5. Falusi, tanyasi és víziturzmus infrastruktúrájának és programkínálatának fejlesztése 7.1. A lakosság információhoz való jutás feltételeinek és lehetıségeinek bıvítése, lakossági információs pontok létrehozásával, kistérségi adatbázis használatával és térségi információs hálózat kialakításával 7.2. A továbbképzés, szaktanácsadás, vállalkozói ismeretek helyi megszerzésének biztosítása, fejlesztési szaktanácsadói hálózat kiépítésével 7.3. Kistérségi képzési rendszer kidolgozása 7.4. A civil társadalom fejlesztésének elısegítése 8.1. A lakosság környezettel szembeni igényének fokozása 8.2. Hulladékelhelyezés és -kezelés fejlesztése, a szelektív hulladékgazdálkodás feltételeinek kialakítása 8.3. Szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldása a településeken 8.4. Megújuló alternatív energiaforrások hasznosítása, kiemelten a termálvizek racionális kihasználása 9.1. M5-ös autópálya kiépítése az országhatárig 9.2. M43-as út megépítése 9.3. Kerékpárutak bıvítése, építése 9.4. A kistérség településeit összekötı másodrendő közlekedési hálózat kialakítása 9.5. Tiszai vasúti híd megépítése

Középtáv

9. A lakáshelyze t, a közlekedés i és kommunik ációs infrastrukt

8. A környezeti értékek védelmét elıtérbe helyezı szemlélet kialakítása és feltételeinek biztosítása

7. A falusi társadalom és a térségi humán infrastuktúra fejlesztése

6. Falusi, tanyasi, folyóparti turizmus és rekreáció rendszerbe kapcsolása

5. A földrajzi helyzet lehetıségeinek és erıforrásainak kiaknázása, települési, térségi és nemzetközi kapcsolatok bıvítése

Prioritások

65

Középtáv Hosszútáv Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv Közép/Hosszútáv Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv Középtáv Középtáv Rövidtáv Rövidtáv Közép/Hosszútáv

Szegedi kistérség


Szeged

Tiszasziget

Újszentiván

Üllés

Zsombó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szatymaz

X

Sándorfalva

X

Röszke

X

Kübekháza

X

Forráskút

X

Domaszék

X

Dóc

X

Deszk

1. A kistérségen belüli fejlesztési együttmőködés és kapcsolatrendszer erısítése Gazdasági alapinfrastruktúra és a gazdasági tevékenységek 2. egyidejő fejlesztése, valamint a gazdasági kapcsolatok erısítése és bıvítése 3. A fenntartható vidékfejlesztés feltételeinek megteremtése Falvak megújítása, a meglévı természeti, történelmi, építészeti és 4. kulturális örökség megırzése, a hagyományteremtés ösztönzése A földrajzi helyzet lehetıségeinek és erıforrásainak kiaknázása, 5. települési és térségi nemzetközi kapcsolatok bıvítése Falusi, tanyai, folyóparti turizmus és rekreáció rendszerbe 6. kapcsolása 7. A falusi társadalom és a térségi humán infrastruktúra fejlesztése A környezeti értékek védelmét elıtérbe helyezı szemlélet 8. kialakítása és feltételeinek biztosítása A lakáshelyzet, a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra 9. fejlesztése a térségben 15. táblázat: A meghatározott fejlesztési célok és a beavatkozás célterületei

Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv

Bordány

FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK

Hosszútáv Közép/Hosszútáv Rövidtáv

Algyı

Sorszám

9.6. Vasútvonal kiépítése Jugoszlávia felé 9.7. Szegedi közforgalmi kikötı megépítése 9.8. A telematikai eszközök elterjesztése és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése 9.9. Települési bérlakásépítések ösztönzése 9.10. Tanyafejlesztési program folytatása 9.11. Kül- és belterületi utak bıvítése, javítása 14. táblázat: A fejlesztési programok megvalósításának ütemezése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

66

X

X

Szegedi kistérség


A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere Más kistérségekkel összevetve összességében elmondható, hogy a szegedi kistérség intézményrendszere meglehetısen kialakulatlan. Mivel a kistérségi szintő intézményrendszer kialakítására nincsen országos szintő javaslat, ezért a többi kistérségek mőködése szolgálhat mintául, természetesen elsısorban azoké, melyek hatékonyan tudnak mőködni. Minden kistérségben a kistérségi intézményrendszer kialakítása egyedi, melynek több gyakorlata van: • mőködés a gesztor település, általában a városi önkormányzat keretében, • mőködés önálló intézmény: társulás vagy egyesület keretében, • többfunkciós kistérségi mőködés: párhuzamosan mőködik társulás, egyesület, kht. A mőködési formától függetlenül az mindegyik esetben jellemzı, hogy a mőködtetı – legyen az akár önkormányzat, társulás, egyesület, kht. – kistérségi irodát tart fenn, melynek a munkatársai felelısek az operatív fejlesztési tevékenységekért. A szegedi kistérség esetében nehezíti az optimális szervezeti struktúra kialakítását, hogy a kistérség szervezeti szempontból is heterogén, a szomszédos kistérségekkel területi és szervezeti átfedések is vannak.

SZEGED ÉS TÉRSÉGE TÁRSULÁS SAPARD csoport Homokhátsági társulás Bordány

Domaszék

Forráskút Röszke Üllés

Dóc

Algyı

Sándorfalva

Szeged

Szatymaz Zsombó

Tisza-Maros Szög társulás Deszk Tiszasziget Újszentiván

Kübekháza Makó és térsége társulás

67

Szegedi kistérség


4. ábra: Területi és szervezeti átfedések a szegedi kistérség területén A fejlesztés szempontjából A fejlesztés szempontjából az alábbiakkal rendelkezik a az alábbiakkal NEM kistérség rendelkezik a kistérség Társulás, mint szervezeti forma Kistérségi menedzsment: koordináló, döntés elıkészítı és végrehajtó szervezet

Térségi programozás: vidékfejlesztési program (helyzetfeltárás, stratégia, operatív program) és területfejlesztési koncepció Két státusz: MEH-es kistérségi megbízott és FVM-es kistérségfejlesztési menedzser (külsı forrásokból – a források mellé rendelt feladatokkal)

Lehetséges következmények A térségi programozás dokumentumai nem tudnak szervezett formában megvalósulni megfelelı térségi intézményrendszer hiányában. A társulás számára nincs, ki elıkészítse a döntéseket, és nincs, ki végrehajtsa azokat. Megfelelı szakemberek alkalmazásának hiányában bizonyos feladatok egyáltalán nem tudnak megvalósulni.

Megfelelı létszámú és megfelelıen képzett humán erıforrás alkalmazása (saját alkalmazásban ill. külsı szakember gárda) Irodai infrastruktúra A hiányzó irodai infrastuktúra nem biztosítja az állandó elérhetıséget, számonkérhetıséget, nem nyújt hátteret a folyamatos munkához. Információs hálózat és A rendszerezett, feldolgozott kistérségi adatbázis és célzott információk hiánya megnehezíti a munkát, megsokszorozza a ráfordított idıt, csökkenti a hatékonyságot Közös pályázati alap az önerı Önerı hiányában a pályázati és biztosításához egyéb forrásszerzés lehetetlen Szakbizottságok Bizonyos témák több ember összehangolt munkáját követelnék, ennek hiányában kérdıjelessé válik azok megvalósulása Településmenedzserek hálózata Amennyiben települési szintig nem épül ki a fejlesztés intézményhálózata, a helyi önkormányzatok a települési fejlesztések megtervezését és elvégzését is a térségi fejlesztésekért felelıs szakemberektıl fogják elvárni Térségi stratégiának Amennyiben nem alakulnak ki megfelelıen projektek prioritások és nincs végrehajtó menedzselése konszenzus által szervezet, a kidolgozott elfogadott prioritások alapján projektek sem tudnak megvalósulni

68

Szegedi kistérség


Jelen területfejlesztési koncepció kidolgozására a társulás adta a megbízást, a kérdés az, hogy kistérségi menedzsment hiányában ki fogja a koncepciót végrehajtani, ugyanis a hatékony végrehajtás és projektszervezés célirányos fejlesztést tesz szükségessé: a koordináláson túl minden témának, programnak kell, hogy legyen személyi felelıse. Ez belsı szervezeti kérdés, melynek elemei: • a koncepcióra épülı térségi operatív fejlesztési programok kidolgozása, • a kistérségi szervezetrendszer belsı mőködésének kialakítása és megvalósítása, • a kistérségen belüli gyakorlati együttmőködés fejlesztése, • a kistérségi külsı kapcsolatrendszer fejlesztése, bıvítése, • ellenırzött végrehajtás. A kistérségi intézményrendszer jövıképe A kistérségfejlesztı iroda alapvetıen két funkcióval bír, egyrészt elıkészíti a térséggel kapcsolatos stratégiát, illetve stratégiai döntéseket a társulás számára, másrészt pedig végrehajtja a társulásnak a térségre vonatkozó döntéseit. A kistérségfejlesztı irodát a társulás mőködteti, a társulás elnöke az itt dolgozók munkáltatója. Továbbfejlesztési lehetıség: a társulás mellett akkor célszerő másik szervezetet (pl. kht-t) létrehozni, ha: - a gazdasági tevékenység nagyobb mértéket ölt, - más szektorból is kívánatos tagot bevonni (elsısorban pénzügyi és/vagy szakmai támogatást nyújtókat). 5. ábra: A kistérségi iroda szervezeti felépítése Társulás

Kistérségfejlesztı Iroda

Szakbizottságok létrehozása

Irodavezetı

MEH megbízott

Adminisztratív munkatárs

Szakértık az egyes projektekhez: Közgazdaságtan Informatika Mezıgazdaság Humán terület Mőszaki terület Turizmus

FVM menedzser

69

Szegedi kistérség


16. táblázat: A kistérségi fejlesztés eszközrendszere BELSİ FORRÁSOK ANYAGI - projektgazdák önereje - kistérségi társulás önereje

KÜLSİ FORRÁSOK ANYAGI - EU-s elıcsatlakozási alapok: ISPA, Phare, Sapard állami elıirányzatok és - Egyéb támogatások (TFC, VFC, TEKI, CÉDA) – lásd bıvebben: 41. oldal - Széchenyi terv - Bankhitel - Beruházási adókedvezmények

EGYÉB - intézményi infrastruktúra - képzett humán erıforrás (menedzsment és külsı szakember gárda) - térségi programozás - információk EGYÉB - potenciális partnerek: civil szervezetek, vállalkozásfejlesztési alapítvány, szövetkezetek, vállalkozások, Megyei Területfejlesztési Tanács, gazdasági kamarák, regionális fejlesztési társaság, stb.

A fejlesztési hatások regisztrálása A kistérségi fejlesztés során egyrészt a megvalósítás ütemezésének eltérése miatt, másrészt az eredményesség mérhetısége szempontjából is szükséges a programok folyamatos nyomon követése és ellenırzése, más szóval monitoringja. A jelen dokumentumban meghatározott stratégiai programok esetén a monitoring magába foglalja az elızetes értékelést, a megvalósítás alatti értékelést, elıre rögzített határpontok szerinti értékelést és az utólagos értékelést. Az értékelésre tartalmi, szervezeti és forrásszerzési szempontok figyelembe vételével kerülhet sor. A fejlesztési programok esetén három évente átfogó felülvizsgálat javasolt, ez az értékelés egyben döntést is jelent a program további sorsáról. A késıbbiekben kidolgozandó operatív programok (projektek) esetén a konkrét megvalósításra terjed ki a monitoring, amely elsıdlegesen az egyes projektgazdák feladata és felelıssége, ehhez azonban már kapcsolódik a finanszírozásban résztvevı intézmény saját monitoringja is. A programok és projektek értékelése mellett bizonyos idıszakonként a fejlesztési koncepció felülvizsgálata is kívánatos. Ebben az esetben a monitoring elsısorban a tartalom felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását jelenti. A koncepció legfıbb eredménye ugyanis az lehet, ha nyomában olyan fejlesztési programok és projektek indulnak el, amelyek konkrét eredményeket hoznak. Ez pedig olyan célrendszert kíván, amely a reális megvalósítást készíti elı és támogatja. A folyamatos változások azonban nem kedveznek a hosszú távra rögzített fejlesztési kereteknek, így ezek értékelése és felülvizsgálata szükséges az aktualitások szerint.

70

Szegedi kistérség


17. táblázat: A kistérségi fejlesztés monitoringja Végrehajtási elem koncepció stratégiai programok operatív program - projektek

Felülvizsgálat 3 évente értékelés 6 év után átfogó felülvizsgálat 12 év után új koncepció készítése évente értékelés és felülvizsgálat 3 év után felülvizsgálat és döntés a továbbiakról projekt megvalósítása közben és a záráskor végzett értékelés

Felelıs Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Projektgazdák

A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók A térség területfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok rövid-, közép- és hosszú távon történı megvalósításának két jellemzı hatása van: • •

az elıre tervezett fejlesztés alapján fejlesztési projektek kidolgozására és végrehajtására kerül sor, ez nemcsak a projekt megvalósítóinak jelent pozitív hatást, hanem a projektek által a térség hátrányos helyzete mérséklıdik, felzárkózás és javulás érhetı el a térség életében.

Ez a két jellemzı hatás környezeti- társadalmi- és gazdasági szempontok szerint részletezve a következı elemekre bontható, amelyek együttesen jellemzik a projektek megvalósításának várható hatásait: Környezeti hatások • a környezet védelme megfelelı szakmai súlyt kap a döntésekben • az agroökológiai potenciálra alapozva a mezıgazdasági termelés környezetszennyezı hatás csökken • a vállalkozások környezetterhelése és szennyezése csökken a tisztább technológiák használatának térnyerésével • a természeti és építészeti értékek fokozott megırzése valósul meg • a természetes vagy természetközeli élıhelyek védelme erısödik • a térségben egészségesebb emberi környezet alakul ki • a környezeti szemlélet felerısödik a térség lakosságában és gazdálkodóiban • a természeti értékekre alapuló turizmus és rekreáció egyre nagyobb teret nyer • a megújuló energiaforrások alkalmazása fokozódik • bıvül a térség zöldfolyosó-hálózata és az erdısültség mértéke • a kombinált és környezetbarát közlekedési formák elıtérbe kerülnek • a kommunális jellegő szennyezés csökken a szennyvíz- és a hulladék kezelésének teljes kiépítésével Társadalmi hatások • nı a lakosság és a gazdálkodók ismerete az Európai Unióról, elvárásairól és forrásairól • a kulturális hagyományok megırzése és ápolása fokozódik • bıvül a lakosság információhoz való jutásának lehetısége • nı a továbbképzettek és a szakoktatásban részt vevık száma • nı a civil szervezetek és tagjaik száma 71

Szegedi kistérség • • • • • • • • • •


a helyi közösségi élet megélénkül csökken a külterületi lakosság hátránya az iskolázottság szerkezete javul az idegennyelv-tudás szintje emelkedik az elvándorlás és a városba költözés mértéke csökken a foglalkoztatottság szerkezete javul, nı a helyben foglalkoztatottak aránya a munkanélküliség aránya csökken hatékony közbiztonság alakul ki javulnak az életkörülmények és nı az életszínvonal emelkedik a lakásállomány

Gazdasági hatások • nı a térség ismeretsége a befektetık részérıl • a vállalkozások letelepedése és megalakulása emelkedik • élénkülnek a települések-, a térségek- és a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok • nı Szeged nemzetközi helyzete • nı a helyi vállalkozások részesedése a beszállítói körökbe • erısödik a térség értékeire alapozott turizmus térnyerése • emelkednek a turizmusból származó bevételek • a termelıi és értékesítési csoportok száma nı • a térségben elıállított hungarikumok száma és mennyisége nı • emelkedik a mezıgazdasági termékek minısége és feldolgozási szintje • nı a mezıgazdaság jövedelmezısége • nı a kereskedelem és a szolgáltatások száma és színvonala a kistelepüléseken is • nı a beruházások száma • a helyben történı kivitelezéseknél emelkedik a helyi cégek aránya • megerısödnek a kis- és középvállalkozások • a gazdasági szerkezet korszerősödik • fejlett technológiák és iparágak letelepedése valósul meg a térségben • a megújuló energiaforrások felhasználása fokozódik a gazdasági szektorban

72

I. RÉSZ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Recommend Documents