Peredy Márta
Létigét és csupasz NP-t tartalmazó prezentáló szerkezetek (Nincs van) A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei című konferencián Kolozsváron 2008. május 23-án elhangzott előadás átdolgozott változata
I. Példák, kérdések Csak semleges (tehát kontrasztot, nyomatékot nem tartalmazó) mondatokat vizsgálok.
I/1. Példák (1a) ’Egér van a ’padláson. / ’Sajt lesz ’vacsorára. / ’Fegyver van ’nála. (1b) * ’Egér van. / *’Sajt lesz. / *’Fegyver van. (2b) ’Baj van. / ’Nyár van. / ’Hideg van. / ’Buli van. / ’Kehe van. (2a) ’Baj van a ’költségvetéssel. / ’Nyár van ’Nigériában. / ’Buli van az ’emeleten. 1. kérdés: Mi okozza az (1b) és (2b) közti különbséget? Azaz: mikor és miért kötelező a határozó? I/2. Példák (3a) ’Egér van a ’padláson. (3b) *A ’padláson van ’egér. OK NP + van + PP * PP + van + NP
(4a) *Az ’egér van a ’padláson. (4b) A ’padláson van az ’egér. * DP + van + PP OK PP + van + DP
2. kérdés: Hogyan függ a szórend a kifejezések referenciális/predikatív voltától? I/3. Példák (5a) Az ’egerek ’szürkék . (5b) Az ’egerek ’szürkék voltak. (6a) Az ’egerek a ’padláson vannak. (6b) Az ’egerek a ’padláson voltak. 3. kérdés: A van kopula vagy létige a határozós mondatokban? I/4. Példák (1b) *’Egér van. / *’Sajt van. / *’Isten van. / *'Ilyen van./ *'Pénzem van. (8) ‘Van ‘egér. / ‘Van ‘sajt. / 'Van 'isten. / 'Van ‘ilyen. / ‘Van ‘pénzem. (2b) ’Baj van. / ’Nyár van. / ’Hideg van. / ’Buli van. / ’Kehe van. (9a) *'Van ’baj. / *'Van ’nyár. / *’Van ’hideg. / *’Van ’buli. / *'Van ’kehe. (9b) ’Van ’baj ‘elég. / ’Van ’nyár ‘Finnországban is. / ’Van ’buli az ’emeleten. 4. kérdés: Miért javul meg az (1b) mondat, és romlik el a (2b) attól, hogy hangsúly esik a van-ra?
II. Magyarázatok II/1. Szórend – a határozók kettős természete (2. kérdés: Hogyan függ a szórend a kifejezések referenciális/predikatív voltától?) (3a) ’Egér van a ’padláson. (4a) *Az ’egér van a ’padláson. (3b) *A ’padláson van ’egér. (4b) A ’padláson van az ’egér.
A mondat fő állítását az ige előtti pozícióban lévő elem + az ige fejezi ki. TP spec megi
T’ T kaptaj
VP tj ti Berci Benőtől a levelet
Mi lehet az ige előtti és igei pozícióban? Azaz: a spec,TP és T pozíciókban? Jelentésüket tekintve alapvetően kétféle kifejezést különböztetünk meg: referenciális: pl.: az egér, a padlás, a cincogás; konkrét individuumokra (X) vagy eseményekre (E) utalnak predikatív: pl.: egér, cincog, szürke. individuumok/események tulajdonságait írják le, (karakterisztikus) függvényekkel jellemezzük őket: EGÉR(X), CINCOG(E) Szabályok: 1. A predikatív kifejezések az igemódosítói pozícióban jelennek meg a semleges mondatban; ha az ige mögött maradnak, a mondat rosszul formált. → (3a) ’Egér van a ’padláson. → (3b) *A ’padláson van ’egér. 2. A referáló kifejezések nem állhatnak az igemódosítóban. → (4a) *Az ’egér van a ’padláson. Hova tartozik az a padláson határozó? jelölés: kétváltozós függvény: LOC(X, A PADLÁS) → A PADLÁSON (X) 1. Állítás: Az a padláson határozó egyrészt predikatív: A PADLÁSON (AZ EGÉR) → (4b) A ’padláson van az ’egér. másrészt az A PADLÁS egy individuum, mely referenciálissá tudja tenni. → (3a) ’Egér van a ’padláson. Mondatszerkezet SC (small clause): a logikai alanyt és állítmányt tartalmazó egység (3a) ’Egér van a ’padláson. (10a) szemantikai szerkezet: ∃
X [A PADLÁSON (X)
& EGÉR(X)]
(10b) szintaktikai szerkezet: TP spec egéri
T’ T van ?
SC = NPalany + AdvPállítmány ti a padláson
II/2. A van expletívum a határozós szerkezetekben (3. kérdés: A van kopula vagy létige a határozós mondatokban?) (5a) Az ’egerek ’szürkék . (5b) Az ’egerek ’szürkék voltak. (6a) Az ’egerek a ’padláson vannak. (6b) Az ’egerek a ’padláson voltak.
Érvek, motivációk: A határozók jelentéstanilag predikatív elemek. Korlátozottan, de a magyarban is használjuk a van nélküli szerkezeteket: (11a) A kulcs a lábtörlő alatt. / Tej a hűtőben. (11b) Itt a kés. / Ott a szótár az orrod előtt. (11c) Egy mindenkiért, mindenki egyért. (11d) Az ajtó tárva-nyitva. A van megjelenése a fenti példában semmilyen jelentésváltozást nem okoz. Bizonyos nyelvekben (pl. orosz) megjelenhetnek önmagukban. A melléknevek és főnevek esetén azt állítjuk, hogy minden toldalékot felvesznek, amit fel tudnak venni (azaz a zéró toldalékokat és a többesszám jelét). ~ A határozói kifejezés is minden toldalékot felvesz, amit fel tud, de semmit nem tud. A N/A és Adv/P közötti különbség oka, hogy az A/N szabad morfémák képesek a zéró morfémák kötésére, míg a P/Adv általában kötött morfémák, és ezért nem. 2. Állítás: A melléknévi (AP) és főnévi (NP) kifejezésekhez hasonlóan a határozók (AdvP, PP) is lehetnek elsődleges predikátumok, azaz az ’AdvP/PP + van’ állítmányokban a van nem lexikális ige, hanem csupán egy jelentés nélküli formai elem, mely toldalékok felvételére (szintaktikai jegyek megjelenítésére) szolgáló expletívum. (Kádár ezt csak az ’AP/NP + van’-os szerkezetekről állítja.) expletívum: nincs jelentése, de van hangalakja. II/3. Időjárás-mondatok: ’NP+van’ szerkezetek (1. kérdés: Mi okozza az (1b) és (2b) közti különbséget? Azaz: mikor és miért kötelező a határozó?) (1b) * ’Egér van. / *’Sajt lesz. / *’Fegyver van. (2b) ’Baj van. / ’Nyár van. / ’Hideg van. / ’Buli van. / ’Kehe van.
(2b) alatti szerkezeteket szokás tág értelemben időjárás-mondatoknak nevezni. Intuíció: az itt és most -ról szólnak, az adott helyzetet / állapotot írják le. Ezzel szemben: (12) A: Egér van. B: Jó, jó, de hol???? 3. Állítás: Az (1b) példa névszói individuumokról predikálnak: EGÉR(X), SAJT(X), FEGYVER(X), míg a (2b)jéi állapotokról (az események egy fajtája): BAJ(S), NYÁR(S), HIDEG(S).
Egér van a padláson. → ∃ X [EGÉR(X) & LOC(X, A PADLÁS)] Hideg van (itt). → ∃ S [HIDEG(S) & LOC(S, ITT)] (13a) Hideg van. (13b) Baj van.
= Hideg van itt. ≠ Hideg van az Antarktiszon. = Nekem van bajom. ≠ Az előző szomszédom unokatestvérének van baja.
4. Állítás: Ha egy határozó egy eseményről vagy állapotról predikál, és a diskurzus alapján legkézenfekvőbb (default) körülményt adja meg, valamint nem képezi a mondat információs fókuszát, akkor elhagyható. 1. Definíció: Az időjárás-mondatok olyan csupasz NP alanyú és határozói állítmányú mondatok, melyben az NP állapotra vonatkozó tulajdonság (nem individuumra vonatkozó), és a határozó elhagyható, mivel az „itt és most”-ra vonatkozik és nem információs fókusz (mert az az NP). TP spec nyári
T’ T van
SC = NPalany + AdvPállítmány ti itt és most
II/4. A lét-igekötő (4. kérdés: Miért javul meg az (1b) mondat, és romlik el a (2b) attól, hogy hangsúly esik a van-ra?) (1b) * ’Egér van. / * ’Sajt van. (8) ‘Van ‘egér. / ‘Van ‘sajt. / ‘Van ‘pénzem. (2b) ’Baj van. / ’Nyár van. / ’Hideg van. / ’Buli van. / ’Kehe van. (9a) * ’Van ’baj. / * ’Van ’nyár. / * ’Van ’hideg. / * ’Van ’buli. / * ’Van ’kehe. (9b) ’Van ’baj ‘elég. / ’Van ’nyár ‘Finnországban is. / ’Van ’buli az ’emeleten.
Az eddigi AdvP+van-os esetekben a mondat viselkedését az ige hangsúlykerülésével és jelentésbeli kiüresedésével szokás magyarázni. Máskor viszont támaszkodunk arra, hogy a van jelentése a létezés. → ellentmondás (feloldás lehetne: több van igét feltételezni) A fentiek alapján: valójában nem a lexikális létige, hanem egy expletívum szerepel az AdvP+van-os esetekben. HK-igék (8a) ’Van ’egér. (14a) ’Adtam ’vizet ’Marinak. (14b) *’Odaadtam ’vizet ’Marinak. magyarázandó: a LÉTEZIK jelentéskomponens megvan (14a)-ban, de hiányzik (14b)-ből, (14a) befejezett olvasata perfektiváló elem nélkül. Bende-Farkas (2002): spec,PredP-ben egy testetlen perfektiváló elem. 5. Állítás: a LÉTEZIK(X) predikátum tekinthető egy testetlen predikatív kifejezésnek, mely bizonyos igékhez társulhat, másokhoz nem („zéró-igekötő”). Bár testetlen, hangsúlyt viselhet (mivel van jelentése).
Motivációk: nem fordulhat elő más igekötővel együtt, az igekötők többségéhez hasonlóan perfektivál, szemiproduktívan kombinálódhat az igékkel: (15) Toltam sms-t. = Küldtem sms-t. 6. Állítás: Nincs a lexikonban van létige. A ∃ -igekötő egy határozó (AdvP), mint minden igekötő. AdvP-ként lehet elsődleges predikátum, és szokásosan az igemódosítói (spec,PredP) pozícióba mozog. Ha hangsúly esik a ∃ -igekötőre, akkor, mivel az testetlen, megjelenik a van expletívum, hogy a hangsúlyt viselje (illetve hogy az inflexiós morfémákat megjelenítse). → (8) Ha a ∃ -igekötő egy ige mellett jelenik meg, akkor nincs szükség az expletívumra, az igére tevődik a hangsúly → (14-15) Megjegyzés: A létezik ige jelentése nem azonos a LÉTEZIK predikátummal, hanem egy elgondolt entitás aktuális világbeli realitását állítja. A LÉTEZIK predikátumot, azaz hangsúlyos van-t, és individuum-tulajdonságot kifejező NP-t tartalmazó mondatok vagy általánosságban állítják az NP által megadott tulajdonságú individuum(ok) létét (ez érdekes a van isten esetében, de nem informatív a van kenyér esetében, hiszen nem kérdés, hogy létezike olyan, hogy kenyér), ld. (16a), vagy az „itt és most” helyzetre vonatkoznak: van kenyér (itt és most), ld. (16b). (16a) TP spec ∃i
(16b) T’
T van
TP TP
SC = NPalany + AdvPállítmány isten ti
spec ∃i
AdvP (itt és most) T’
T van
SC = NPalany + AdvPállítmány kenyér ti
Végül: (9a) *’Van ’baj. / *’Van ’nyár. / *’Van ’hideg. / * Van ’buli. (9b) ’Van ’baj ‘elég. / ’Van ’nyár ‘Finnországban is. / ’Van ’buli az ’emeleten. A (9a)-beli mondatok se általánosságban, (16a), nem informatívak (hasonlóan a van kenyér-hez), se az „itt és most”-ra vonatkoztatva, (16b). Ugyanis míg az egzisztenciális mondatok, mint (8), más dolgok létezését is megengedik, ld. (17a), addig (9a)-beliek nem, ld. (17b). (17a) Van kenyér (itt és most), … meg van zsömle is. (17b) Van nyár (itt és most), … ??meg van tél is. Hivatkozások Bende-Farkas Ágnes 2002. Verb-Object dependencies in Hungarian and English: A DRT-Based Account. PhDDissartation Kádár Edith (kézirat) Adverbial versus adjectival copula constructions Kádár Edith (kézirat) Atmospherical constructions in Hungarian
