TARTALOMJEGYZÉK I.
Pánik után, változások elõtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Mi történt a globális M&A piacon 2008-ban?
II. Magyarország, a legszomorúbb barakk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Mi történt a magyar M&A piacon 2008-ban?
III. Amikor nem számít a méret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 (A kkv-k tõkéhez jutását segíti az Új Magyarország Kockázati Tõkeprogram)
IV. 6. Global M&A Konferencia (Párizs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
V. A válság miatt meghiúsult legnagyobb tranzakció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Esettanulmány
VI. A Global M&A által 2009 elsõ negyedévében lezárt, kiemelt tranzakciók . . 13
VII. Invescom hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Sajtóban megjelent nyilatkozatok és elemzések
M&A Navigátor 2
MIÉRT NEM PÖRÖG A CÉGÉRTÉKESÍTÉS?
Látható tehát, hogy a világ minden táján igencsak megcsappant a vásárlási és eladási kedv, melynek láttán felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka pontosan? I. Egyrészt elapadtak azok a hitelforrások, melyek a nagy tõkeáttétellel finanszírozott ügyletek esetében kulcsfontosságú lennének. II. Felerõsödött a befektetõk kockázatkerülése. III. A pénzügyi tervezhetõség - ezen keresztül pedig a vállalatértékelések - igen nehézzé váltak, mivel a pénzügyi válság által generált negatív reálgazdasági hatások még csak most mutatkoznak meg igazán. IV. Az értékelési szintek jelentõsen csökkentek, amely egyes eladók esetén kivárást eredményezhet. V. Makrogazdasági szintû pénzügyi bizonytalanság: ide sorolható az egyes országok (elsõsorban kisebb gazdaságok) esetében meglévõ árfolyamvolatilitás, országkockázat növekedés, stb. Mindezt egybevetve egyértelmûen kijelenthetõ, hogy jelenleg egy "vevõi piac"-cal állunk szemben, azaz a jelenlegi cégek iránti kereslet és kínálat erõsen eltolódott a túlkínálat felé. Ilyen körülmények között a vevõk igen erõs alkupozícióval rendelkeznek, és igen jelentõs befolyással vannak az értékeltségi szintekre.
MI
VÁRHATÓ A JÖVÕBEN ÉS HOL A KIÚT ? Bár 2008 utolsó negyedévében világszerte még számos társaság reményekkel tekintett a 2009-es évre, mely talán meghozhatja a várva várt kereslet fellendülést, és gátat szabhato a tömeges méretû elbocsátásoknak, valamint üzembezárásoknak. Most azonban úgy tûnik, hogy három hónap után sem mutatkoznak az enyhülés jelei, sõt egyes "pesszimistának mostmár korántsem nevezhetõ" vélemények szerint nem kizárt a globális gazdasági helyzet további romlása sem. A régiós devizák - köztük a forint - gyengélkedése, valamint az eddigi gazdasági növekedés több országban tapasztalható lassulása és megtorpanása miatt épp a régióra jellemzõ, egyik legvonzóbb tényezõ olvadhat el a következõ idõszakban.
Mindezt figyelembe véve egyfajta konszolidáció várható az egyes iparágakban, amennyiben a vevõi oldalon olyan tõkeerõs szereplõk jelennek meg, akik képesek lesznek a nehéz helyzetbe jutott szektortársakat felvásárolni, vagy éppen a nehéz helyzetbe jutott cégek lesznek kénytelenek egyesülni. Ilyen körülmények között kincs lesz a készpénz, és olyan tranzakciós struktúrák kerülhetnek elõtérbe, hogy már kis arányú kézpénzért és nagyarányú részvénycseréért is lehet majd vásárolni. Bár a jelenlegi körülmények nehéz helyzetbe hozzák a cégeket, a saját iparágukban konszolidálni és piaci pozíciót erõsíteni képes társaság számára több szempontból is kedvezõ helyzetet teremthet a válság enyhülése illetve lecsengése. Egyrészt a konszolidáció révén lehetõség nyílik a méretgazdaságosság nagyobb mértékû kihasználására és a szükségtelen kapacitások lefaragásával a hatákonyság növelésére. Másrészt az illetõ cég megnövekedett piaci részesedésére támaszkodva a válságot követõ gazdasági növekedésbõl is nagyobb részt hasíthat ki magának. A konszolidáció kapcsán nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egyes cégek esetében ez lehet a túlélés záloga, hiszen az említett felvásárlások, illetve összeolvadások révén keletkezõ szintergiák olyan pozitívumokat eredményezhetnek, amelyek nélkül az adott társaságok nem vészelnék át a pénzügyi nehézségeket. Összefoglalva a gondolatot, véleményünk szerint, amit csupán korábban érdemes lett volna meglépni egyes cégeknek, az most sok esetben kötelezõ lesz. A szakmai befektetõk körében a portfoliótisztítás kerülhet elõtérbe, azaz az alaptevékenységhez nem kapcsolódó üzletágak értékesítése teret nyerhet a régióban, mely az eddigi tapasztalatok alapján már megkezdõdött. Nagy valószínûséggel mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetõk a meglévõ alaptevékenységek fenntartására és a túlélésre koncentrálnak majd. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy 2007 és 2008 elsõ fele rekord idõszak volt a magántõke (private equity) alapok forrásgyûjtése szempontjából. A hatalmas befektetésre váró tõkeállomány felett rendelkezõ alapok régiószerte pozitív folyamatokat indíthatnak el egy jó irányba vett gazdasági fordulat esetén. M&A Navigátor 5
MI VÁRHATÓ MAGYARORSZÁGON?
Tapasztalataink alapján továbbra is van külföldi érdeklõdés az eladósorba kerülõ magyar cégek iránt, ám idén a tavalyinál kevesebb felvásárlási, illetve összeolvadási tranzakcióra számítunk Magyarországon is. A válság miatt a jövõben a kivárás lesz jellemzõ mind a vevõi, mind az eladói oldalon. Különösen kevés ügylet születhet majd ingatlanfinanszírozási, valamint a pénzügyi közvetítõ cégek körében, melynek elsõdleges oka a szûkülõ és a dráguló refinanszírozás. A fogyasztásfüggõ iparágakban is a befektetõk kivárása lehet meghatározó. A cégek a tõkeszerkezetük megerõsítése érdekében várhatóan portfoliótisztításba kezdenek, és a fõ tevékenységükre koncentrálnak. A tõkehelyzet javításának másik megoldása a forrásbevonás. A 2009-ben eladósorba jutó társaságok véleményünk szerint fõként a problémákkal küzdõk közül kerülnek ki. A vételi oldalon a befektetõk pedig a jövõbeli pénztermelõ képességgel szemben elõnyben részesítik a jelentõs vagyonelemekkel rendelkezõ cégeket. A sikeresen mûködõ vállalatokat az alacsony árazás miatt egyelõre nem dobják piacra a tulajdonosaik, idén ugyanis a társaságok értékelésében is visszafogottabb a piac. Bár a válság hatásai lassabban gyûrûznek be az M&A területére, s nem is lesz olyan nagyarányú az áresés, mint a tõzsdéken, a várakozások szerint a
cégekért kevesebbet adnak majd a vevõk, mint korábban. Számíthatunk a konszolidációs folyamatok beindulására is, ez bármely iparágat érintheti. A meggyengült vállalkozások vonzó felvásárlási célponttá válhatnak a tõkeerõsek számára, ideértve az erõs euró miatt most olcsóbban vásárolni képes külföldi befektetõket. Mindemellett, a hamarosan induló Jeremie program keretében folyósított 35 milliárd forint is pozitívumként értékelendõ - fõként a kisebb tranzakciók tekintetében - a magyar M&A piac számára. Bár ez a 35 milliárd forint eltörpül a 2007-es 1,700 milliárd forint összegû hazai M&A piac mellett, nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az elõzõ cikkükben leírtak szerint a hitelkínálat esetleges élénkülésével a private equity alapok jelentõsre duzzadt, befektetésre váró tõkeállománya is számottevõ vásárlóerõként jelenhet meg a hazai piacon. 2009 azonban eddig még nem mutatja az enyhülés jeleit. A gyenge forint, és az egyéb makrogazdasági problémák miatt igen nehéz a társaságok teljesítményének tervezése ebben a környezetben. Ebbõl adódóan kiemelkedõ befolyással lehet a felvásárlási kedvre a devizaárfolyamok további alakulása, valamint a jövõben esetlegesen meghozott - és várva várt - válságkezelõ intézkedések eredményessége.
M&A Navigátor 8
III. AMIKOR NEM SZÁMÍT A MÉRET
(A
KKV-K TÕKÉHEZ JUTÁSÁT SEGÍTI AZ ÚJ
MAGYARORSZÁG KOCKÁZATI TÕKEPROGRAM) Várhatóan jelentõsen enyhít majd a növekedni akaró kis- és középvállalkozások forráshiányán a 2009 harmadik negyedévében útjára induló Új Magyarország Kockázati Tõkeprogram. Az Európai Unió Jeremie programjának forrásaiból finanszírozott tõkeprogram keretében a kezdeti, valamint növekedési szakaszban lévõ kkv-k legalább 50 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak növekedési, illetve innovációs terveik megvalósításához. A fejlesztési tõke kockázati tõkealapokon keresztül juthat el az ígéretesnek tartott cégekhez. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. közel 35 milliárd forintnyi uniós forrást bocsát a kockázati tõkealapok rendelkezésére, amit legalább 15 milliárd forint magánbefektetõktõl származó tõke egészít ki. A folyamat elsõ lépéseként 2009. február 23-án került kiírásra a program kockázati tõkealap-kezelõknek szóló pályázata, amelyre 2009. április 6-ig nyújthatják be jelentkezéseiket a pályázni kívánó társaságok.
MIÉRT BIZTOSÍT A PROGRAM EGYEDÜLÁLLÓ LEHETÕSÉGET A KKV-K SZÁMÁRA? Az Új Magyarország Kockázati Tõkeprogram célja azon kkv-k növekedésének és innovációinak támogatása, amelyek nem képesek megfelelõ nagyságú bankhitelhez jutni, illetve a bevonni kívánt tõke nagysága szempontjából kívül esnek a hazánkban tevékenykedõ magántõke (private equity) alapok látókörén. A magántõke alapok ugyanis jellemzõen az 5 millió euró feletti befektetésekre fókuszálnak. Velük szemben a kockázati tõkealapok befektetési mérete néhány százezer eurótól 3-5 millió euróig terjed. Eddig Magyarországon csak néhány alapkezelõ foglalkozott hasonló méretû befektetésekkel, vagyis hazánkban jelentõs az alulkínálat a kockázati tõke területén.
H OGYAN
KERÜL A PÉNZ AZ ALAP KEZELÕKHÖZ ? A program beindításának köszönhetõen tehát olyan kkv-k is forrásokhoz juthatnak, akik méretük és kockázati szintjük alapján vonzó befektetési lehetõséget képviselnek, de a magántõke alapok számára méretük miatt nem jöttek szóba, és nem részesültek a korábban nagyon szûkösen rendelkezésre álló kockázati tõkeforrásokból sem. A programon belül kétfajta alprogramon keresztül kerülnek a pénzek a kkv-khoz: 1. Közös Alap Alprogram (melynek keretösszege 30,5 milliárd forint) A Közös Alapok a nem közép-magyarországi székhelyû kkv-k támogatására jönnek létre, oly módon, hogy a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) és magánbefektetõk közös, Magyarországon bejegyzett kockázati tõkealapot hoznak létre, amelyben az elõzõ társaság hozzájárulása az alap jegyzett tõkéjéhez legfeljebb 70% erejéig terjedhet, egy alap esetén legalább 700 millió, legfeljebb 5 milliárd forint értékben (vagyis a közös alapok mérete maximálisan 7,17,2 milliárd forint lesz). Az alap tõkéjének további, legalább 30%-át a magánbefektetõk biztosítják. 2. Co-investment Alap Alprogram (melynek összes forrása 4 milliárd forint) A 4 milliárd forint jegyzett tõkéjû, egy kiválasztott alapkezelõ által menedzselt Co-investment Alap olyan kkv-k fejlesztése céljából alakul, melyek székhelye a közép-magyarországi régióban található. A befektetések során az MV Zrt. független magánbefektetõkkel közösen helyez ki tõkét oly módon, hogy a befektetés teljes összegéhez legfeljebb 70%-ban járul hozzá, míg a magánbefektetõk legalább 30%-os részt vállalnak, akik személye minden egyes befektetések elõtt önállóan határozódik meg. M&A Navigátor 9
A kétfajta alap közös jellemzõi: • Az alapok futamideje legfeljebb 10 év lehet, amely egy alkalommal meghosszabítható, ha az eredeti futamidõ nem éri el a 10 évet, figyelembevéve, hogy a teljes, meghosszabbított futamidõ nem haladhatja meg a 10 évet. • A pályázat közzétételének napjától számítva 4 naptári éven belül, azaz 2013. február 23-ig meg kell valósítani az összes befektetést.
MELY
KKV-K RÉSZESÜLHETNEK A PROGRAM FORRÁSAIBÓL ÉS MELY CÉLOKRA HASZNÁLHATÓAK A FORRÁSOK? • A program keretében azon kkv-k juthatnak forráshoz, amelyek a befektetési döntés meghozatalához képest legfeljebb 5 éves múlttal rendelkeznek (beleértve jogelõdjeik is) és az õk vagy anyavállalataik konszolidált árbevétele egyik üzleti évben sem érte el a 1,5 milliárd forintot. • A program során nem juthatnak forráshoz olyan vállalkozások, amelyek a hajógyártás, szén- és acélipar vagy a pénzügy területein tevékenykednek. • A kedvezményezettek részére rendelkezésre bocsátott tõke nem használható fel más gazdasági társaságban történõ részesedésszerzésre, fennálló hitel és más finanszírozási kötelezettség teljesítésére, illetve kereskedelmi célból végzett ingatlanfejlesztési tevékenységre.
MEKKORA
ÖSSZEGÛ ÉS MILYEN TÍPUSÚ FORRÁSHOZ JUTHATNAK A KKV-K? • Az alap egy kezdeményezettbe - beleértve a kedvezményezett ellenõrzése alatt álló vállalkozásokat is egy alkalommal, egy üzleti évben legfeljebb 1,5 millió eurónyi összeget fektethet be. Ugyanazon vállalkozás részére legfeljebb három egymást követõ üzleti évben hozható befektetési döntés, vagyis egy kedvezményezett összesen 4,5 millió eurós forráshoz juthat. • Az alap pénzkölcsönt nyújthat azon kedvezményezettek részére, amelyekben befolyásoló részesedéssel rendelkezik. Egy kedvezményezettnek, vagy az általa ellenõrzött bármely társaságnak nyújtott kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a részükre rendelkezésre bocsátott tõke nagyságát, illetve nem haladhatja meg a teljes jegyzett tõkéjük 25%-át.
MILYEN
KOCKÁZATI TÕKEALAPKEZELÕK VESZNEK RÉSZT A PROGRAMBAN? Jelenleg 19 olyan bejegyzett kockázati tõkealap-kezelõ tevékenykedik hazánkban, amelyik a kockázati tõkealap-kezelési tevékenységre vonatkozóan PSZÁF engedéllyel is rendelkezik. Közülük 16 az elmúlt két évben alakult, azaz elsõsorban a Jeremie programban való részvétel céljából. A kkv-k tõkéhez jutásában fontos támogató szerep jut a tõkebevonási tanácsadással foglalkozó tanácsadó cégeknek, akik a tõkebevonási stratégia kialakítása, a kkv tõkebevonásra való felkészítése, a befektetõknek szóló tájékoztató anyagok professzionális kivitelezése, a legkedvezõbb feltételekkel rendelkezõ ajánlatok kiválasztása és a komplex tõkebevonási folyamat teljeskörû menedzselése révén segítik a sikeres forrásbevonást.
M&A Navigátor 10
VI. A GLOBAL M&A TAGJAI ÁLTAL 2009 ELSÕ NEGYEDÉVÉBEN LEZÁRT, KIEMELT TRANZAKCIÓK
A Global M&A partnerhálózatának tagjai a kihívásokkal teli piaci környezet ellenére 2009 elsõ negyedévében is számos tranzakciót zártak le.
VÁLOGATOTT TRANZAKCIÓK
M&A Navigátor 13
VI. INVESCOM A SAJTÓBAN (SAJTÓBAN MEGJELENT NYILATKOZATOK ÉS ELEMZÉSEK)
Az Invescom Corporate Finance - mint a hazai M&A piac vezetõ független hazai képviselõje - az elmúlt hónapokban több ízben is kifejtette véleményét a sajtóban a hazai piaci folyamatok alakulásáról. Ezen nyilatkozatok keretében elsõsorban a magyar M&A piac történéseire reagáltunk, de nemzetközi hálózatunk révén szerzett tapasztalatainkat is megosztottuk a közismert hazai gazdasági sajtóorgánumok hasábjain:
Magyarországon is bevásárolnának a japánok Megjelenés dátuma: 2008.11.09. Orgánum: Portfolio.hu
A cikk rövid tartalma: Az Invescom által készített elemzés áttekinti a magyarországi cégek 2008-as M&A piaci szereplését és véleményt mond az idei évben várthatõ cégpiaci fejleményekrõl.
Lelassult a hazai M&A piac Megjelenés dátuma: 2008.11.10. Orgánum: Világgazdaság
A cikk rövid tartalma: Interjú Siklósi Zoltánnal, az Invescom ügyvezetõ igazgatójával az M&A piac alakulásáról a pénzügyi válság árnyékában.
Jönnek a japánok és megvesznek mindent Megjelenés dátuma: 2008.10.26. Orgánum: Portfolio.hu
A cikk rövid tartalma: Miközben a globális fúziós és vállalatfelvásárlási (M&A) aktivitás a világban összezuhant, a japán vállalatok tavaly már több mint kétszer annyit költöttek külföldi felvásárlásokra, mint 2007-ben, és terjeszkedésük úgy tûnik nem ért véget. Az elemzéshez az adatok egy részét japán partnercégünk, a Recof szolgáltatta. A cikk itt olvasható: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=16&k=2&i=104702
Beindulhatnak a tranzakciók a régiós bankszektorban - portfolio.hu felmérés Megjelenés dátuma: 2009.02.16. Orgánum: Portfolio.hu
A cikk rövid tartalma: Több hazai M&A piaci szereplõ - köztük az Invescom véleményét tükrõzõ piaci konszenzus a hazai M&A piac várható teljesítményérõl. A cikk itt olvasható: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=110139
ELÕKELÕ HELYEN AZ INVESCOM A TÍZ LEGJOBB PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ KÖZÖTT (RÓLUNK ÍRTÁK...) A 2008 januárjától 2008 szeptemberéig tartó idõszakban az Invescom Corporate Finance a legjobb hazai M&A tanácsadókat tömörítõ listán két lezárt tranzakcióval melyek összértéke 159 millió EUR-t tett ki - a tranzakciók számát tekintve az elõkelõ 5. helyet szerezte meg - áll a régiószerte széles körben használt információ-szolgáltató, az Internet Securities Inc által üzemeltetett ISI Dealwatch tanulmányban. Ezzel az Invescom lett a legjobb független magyar tanácsadó, és többek között számos nagynevû nemzetközi befektetési bankot is maga mögé utasított. A 2008-ban lezárt két tranzakció egyike az ASA Építõipari Kft. 100%-ának értékesítése a vezetõ európai elõregyártott betonelemgyártó, a Consolis Group részére. A másik tranzakció egy magyarországi specializált építõanyagkereskedõ társaság eladása volt a brit tõzsdén jegyzett SIG Plc számára. Az Invescom mindkét tranzakcióban a vevõ tanácsadója volt.
A pénzügyi tanácsadók által végrehajtott magyarországi M&A tranzakciók száma (2008. jan.-szept.) Tanácsadó 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Merrill Lynch Erste Bank Corporate Finance Deloitte Touche Deutsche bank Invescom Corporate Finance MB Partners Rothschild JP Morgan Chase Citigroup Morgan Stanley
Tranzakciók száma 4 3 3 2 2 2 1 1 1 1
Összérték (USD m) 5.638 2.390 n.a. 1.835 159 20 3.067 2.270 1.534 485
Forrás: DealWatch
M&A Navigátor 14
