I Munka Törvénykönyve I

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit, felügyeleti szerveit!

1.

Információtartalom vázlata: Munkavédelem fogalma, célja, szerepe Munkavédelmi szabályozás jogi hátterének ismertetése A szabályozást előíró és ellenőrző szervezetek ismertetése Balesetveszély Kockázatelemzés Foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata MUNKAVÉDELEM: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. CÉLJA, FELADATA: A dolgozók egészségének és testi épségének megóvása, a munka közben fellépő ártalmaktól, és a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása Munkavédelmi szabályozás jogi háttere

SZABÁLYOZÁSI RENDSZER ( HIERARCHIÁJA )

Alkotmány

I

I Munka Törvénykönyve I I ,1992. évi Munkavédelmi Törvény 1993.évi XCIII.tv.

1

?Népjóléti Miniszteri Rendeletek

? Munkaügyi Miniszteri Rendeletek ? Biztonsági Szabályzatok ? Szabványok ? Munkáltatói, helyi szabályozások         

unkavédelem szervezetei

MvSz, stb. Követelmények helyi meghatározása Veszélyforrások megállapítása Egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje Mentési terv , stb Gépkönyv Használati- és kezelési utasítás Technológiai dokumentáció leírás, Munkahelyi utasítás

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem O RSZ ÁG GY ŰLÉS

? K O RM Á NY

? M UN KAVÉ DE LM I B ÍZO TTS ÁG

KÜLÖ N BÖ ZŐ ÁG AZA TOK M INIS ZTÉ R IUM A I

? … ………… … A do lgozó k m un kavédelm i kép viselője vagy m unkah elyi m un kavédelm i b izottság 20 fő kollektíva után 10 főből 1 fő . 3 fő után B ízottságot hoznak létre

H ATÓ S ÁG I JO G KÖ R RE L RE N DEL KEZŐ FE LÜ GY ELETI SZER V EK: ? . O rszágo s M un kabizton sági és ? M unkaügyi Főfelü gyelőség ( OMMF ) ? Á llam i N ép egészségügyi és Tisztiorvosi szolg álat (Á NTSZ ) ? K özleked ési Felügyelet (KF F) ? M agyar Bányász ati Hivatal (M BH) ? M űszaki B iztonsági Főfelü gyelet (M BF)

?

G AZDÁL KO D Ó SZER VEZETE K VE ZETŐ I ? ( m unkáltató k ) Felad ata: ? G azd álkodó szervezetek ? Jogában áll a dolgozókat képviselni ? m unkavédelem m el fog lalkozó ? Döntéselőkészítésben résztvenni felelő se vagy csoportja, ? Jogosult tájékozódni, vélem ényt M unkavédelm i vezető nyilvánítani , m unkavédelem m el foglalkozó ? M unkáltatónál m unkavédelm i szakem ber, akinek foglalkoztatása egy ügyben tárgyalni gazdálkodó szervezet tevékenységének ? M eggyőződni , hogy teljesülnek -e . veszélyességi osztályától a dolgoz ó egészségét nem veszélyeztető és a dolgozók létszám ától függ m unkavégzés követelm ényei.

A VESZÉLYEZTETETTSÉG: azt fejezi ki, hogy adott munkahelyen egy dolgozót milyen valószínűséggel fenyegeti a káros változás lehetősége. A MUNKABIZTONSÁG: a veszélyeztetettség ellentéte, a munkakörülmények olyan állapota, amely mellett meghatározott valószínűséggel kizárt a veszélyek érvényesülésének lehetősége.

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

M UNKAVÉDELEM TERÜLETEI

B a le s e t e lh á r ít á s ( B iz t o n s á g t e c h n ik a ) F e la d a ta A b a le s e te k m e g e lő z é s e A b iz to n s á g te c h n ik a m in d a z o n e s z k ö z ö k , s z a b á ly o z á s o k , in té z k e d é s e k ö s s z e s s é g e , a m e ly e k e t a b b ó l a c é lb ó l a lk a lm a z n a k , h o g y a fe n n á lló v a ló s v e s z é ly e k h a tá s á t e lh á r íts u k , v a g y le g a lá b b is k o r lá to z z u k .

M u n k a e g észsé g ü g y F e l a d a t a : a f o g l a lk o z á s i b ete g sé g ek é s e g y é b m u n k a k ö rü lm é n y i k á ro s o d á s o k m e g e lő z é s e

TUDOM ÁNYÁGAK A z e lm é l e t i t u d o m á n y á g a k a d o l g o z ó m u n k a k ö rü lm é n y e it, m u n k a f e lté te le it, s a z o h a t á s á t v i z s g á lj a , a m u n k a s z e r v e z é s t , a m u n k a s z o c i o l ó g i á t i s f e lh a s z n á l v a .

T ö rv én y ek A lk o tm á n y id e v o n a tk o z ó s z a b á ly o z á s a P l. M u n k a v é d e l m i T ö r v é n y 1 9 9 3 .X C III.tv . M u n k a tö r v é n y k ö n y v e K o r m á n y r e n d e le te k (s z a k m a i v é g z e tts é g r ő l) M in is z te r i r e n d e le te k (t v . v é g r e h a jtá s i re n d e le te i) S zab ván yok H azai M sz. N e m z e tk ö z i IS O H e ly i s z a b á ly o z á s o k M u n k á lt a t ó i s z a b á l y o z á s o k M v S z , K o lle k tív s z e rz ő d é s , s tb .

? ? ? ? ?

M M M M M

u n k a é le tta n u n k a lé l e k t a n u n k a e g é s z s é g ta n u n k aszerv ezés u n k a s z o c i o ló g i a

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

2.

Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait! Információtartalom vázlata: Munkahely mérete A munkahely klímája Világítás, padozat Pihenőhelyiségek, nyílászárók, vészkijáratok Közlekedési utak, folyosók, biztonsági jelzések Kézi anyagmozgatás Munkabiztonsági szaktevékenység Veszélyességi osztályok Üzembehelyezési eljárás Egyéni védőfelszerelések A munkáltató munkavédelmi feladatai

Üzemek felépitése, berendezése Új üzemeket általában a kijelölt ipari övezetben létesitenek. Az ipari övezetek helyét úgy kell kijelölni, hogy a közelben lévő lakóterületeket ne kárositsák. Ennek megfelelően mindig a lakóterületek essenek az uralkodó szélirány felé (a levegőszennyezés megakadályozása érdekében). Folyók mentén a lakóterületek mindig a folyás iranyában feljebb feküdjenek az ipari létesitményeknél (a vízszennyezes megakadályozása érdekében). Ha szükséges, a lakóterületek és az üzemek közé védőövezetet (erdő, park) kell létesiteni a lakók védelme érdekében. Az üzemi épületek között megfelelő közlekedési és anyagszállitási utakat kell létesiteni. A létesitéskor a munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményeket egyaránt figyelembe kell venni. Az üzemek létesitésével egy időben biztosítani kell a dolgozók részére megfelelő szociális létesitményeket is (öltöző, mosdó, fürdő, étkező). A műhelyek kialakitásánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a technológiai (termelő) berendezések által elfoglalt terület nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét, az anyaglerakó helyek méreteit. Műhely szellőztetése • Zárt térben elegendő mennyiségű és minőségű levegőt kell biztosítani, figyelembe véve az ott dolgozók munkavégzését. •

A szükséges friss levegő mennyiségét – az ott dolgozók száma, – munkavégzése, – a technológia, – a műhelyméret befolyásolja.

•

A szellőztetéssel párhuzamosan gondoskodni kell a fűtésről. ( Esetleg meleg levegő befúvása)

•

A szellőztetés lehet: – Túlnyomásos pl. laboratórium – Depressziós pl. veszélyes térből az anyag ne jusson ki – Kiegyenlített – Mesterséges szellőztetésen kívül a természetes szellőztetés lehetőségét is biztosítani kell.

•

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Szellőztető berendezés meghibásodása esetére megfelelő riasztórendszert kell kiépíteni.

•

Aluljáróba, átjáróba, lépcsőházba, padlásra szellőztetni tilos.

•

Gázos-bűzös levegőt tetőtér fölé kell juttatni.

•

Táj.-és természetvédelmi érdekeket nem sérthet.

•

Friss levegő vétele a legkevésbé szennyezett helyről történjen.

•

Huzat megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg – ülőmunka esetén 0,1 m/s értéket – könnyű fizikai munka 0,2 m/s értéket. – melegüzemi munka 1.0 m/s – melegüzemi nehéz fizikai munka 1.5 m/s

Műhely fűtése • A munkahelységben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ha a klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt kell alkalmazni, ill. védőitalt adni. • A hőmérséklet a munkavégzés teljes időtartama alatt megfelelő kell legyen. • Olyan ablakokat, üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. • Könnyű fizikai munka: 18-20 Celsius fok. • Közepesen nehéz fizikai munka: 14-18 Celsius fok, • Nehéz fizikai munka: 12-14 Celsius. • A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy ne idézhessék elő a munkahelyi légtér • szennyezését, ill. • a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését. • Ha a klímakörnyezet kedvezőtlen, munkaszervezési intézkedéseket kell tenni: pl. óránként 5 vagy 10 perces pihenőt kell biztosítani. •

A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 %-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri helyen + 4 Celsiust, illetve zárttéri munkahelyen a + 10 Celsiust nem éri el.

•

24 Celsius feletti hőmérséklet esetén legalább félóránként védőitalt kell biztosítani – Ez lehet 14-16 fokos víz, szükség esetén só pótlását is biztosítani kell. – Hideg munkahelyen + 50 fokos teát kell biztosítani, és ahhoz a létszámnak megfelelő poharat.

Munkahely megvilágítása • A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének megfelelő megvilágításra vonatkozó követelményeket. • A lehelőséghez képest biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt. • Fény szükséglet: 200-500 lux a munkajellegétől függően. • A mesterséges megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.

• •

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világítóberendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet balesetveszélyt az ott dolgozókra. Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalót, automatikusan működésbe lépő megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.

A megvilágítás akkor jó: • a megvilágítás megfelelő erősségű, • káprázatmentes, • megfelelő árnyék- és színhatású, • térben és időben egyenletes, • egészségre nem ártalmas, • gazdaságos és üzembiztos, • esztétikus és könnyen karbantartható. Egyéni védőeszközök: – Minden olyan eszköz vagy berendezés, amely egy személy által viselhető, illetve hordható és amely a személy egészségét vagy biztonságát nem veszélyezteti. – Kiválasztás szempontjai: – a veszély- és ártalom típusa – a veszély- és ártalom mértéke – a környezet hatása – a megfelelő minőség és forma – végzett munka jellege – rendelkezik-e minősítő bizonyítvánnyal – rendelkezik-e vizsgálati jellel – rendelkezik-e használati utasítással

– – – –

3.

kéz (kesztyű, speciális kesztyű) láb (lábszárvédő, fémbetétes cipő). fej (arcvédő, sisak) Test (kötény) hőhatásra, sugárzásra, maró hatásra, mérgezésre stb., speciális védőfelszerelések.

Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit! Információtartalom vázlata: Jogok és kötelezettségek Balesetek (a baleset fogalma, okai, kivizsgálása) Foglalkozási ártalmak Foglalkozási megbetegedések Baleseti ellátás, rehabilitáció A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE ♦ MUNKÁLTATÓ ● Kötelezettségei ♦ Munkavédelmi vezetőt kinevezni munkavédelmi bizottságot, őrhálózatot

● Jogai ♦ Jogosult megköveteni

létrehozni. ♦ Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni. ♦ Meggyőződni a munkavédelmi szabályok ismeretéről, és betartásáról. ♦ Biztosítani a védőeszközöket, azok karbantartását, javítását és pótlását. ♦ A helyi munkavédelmi feladatokat meghatározni a helyi szabályzatokat, utasításokat elkészíteni ♦ Meggyőződni a munkakörülmények megfelelőségéről (ellenőrzés, napi szemle, biztonsági szemle megtartása ♦A rendellenességeket kivizsgálni. ♦ A munkavédelmi oktatásokat, vizsgáztatásokat megtartani ♦ A baleseteket kivizsgálni, intézkedést megtenni. ♦ Veszély esetén munkát leállítani, felfüggeszteni.

MUNKAVÁLLALÓ ● Kötelességei ♦ Munkavégzésre alkalmas állapot ♦ Szükséges ismeretek elsajátítása ♦ előírt vizsgálatokon való részvétel ♦ védőeszköz használata ♦ szabályok betartása, betartatása megtagadni. ♦ elsősegélynyújtás és a veszély megszüntetése tőle elvárhatóan. ♦Rendellenesség, hiányosság, baleset jelentése.

● Jogai ♦ megkövetelni a megfelelő munkakörülményeket ♦ védőeszközök biztosítását. ♦ oktatási lehetőséget megkövetelni. ♦veszély esetén a munkát

Baleset fogalma: • A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetve halált okoz. • A baleset meghatározó elemei: – a külső hatás (a szervi betegségekből következő esetek, például: infarktus, agyvérzés nem sorolhatóak ide); – a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás, az öngyilkosság);

–

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem hirtelen következik be (nem folyamatosan ható egészségkárosodás következménye, mint például a halláskárosodás).

Baleset okai:

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás amely: – a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszihoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza. A munkavállalónak az optimálisnál nagyobb igénybevételének következménye. Foglalkozási ártalmak: • fizikai – hőenergia, – csúszás, – éles sarok, – villamos energia, – leesés, stb: • - kémiai: – mérgező és maró anyagok, – ingerlő anyagok. • - biológiai: – mikroorganizmusok (rovarok, veszettség stb.) • - fiziológiai (szpichés) – sugárzó, oxidáló, gyúlékony, fertőző, rákkeltő, mutagén, utódkárosító, levegő nyomása stb. kiporzás. Balesetek bejelentése, kivizsgálása:

•

•

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A baleseteket a munkáltató köteles haladéktalanul bejelenteni: – súlyos baleset esetén az OMMF baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. – Amennyiben a baleset nem esik a súlyos kategóriába, úgy ez a kötelezettség a helyi nyilvántartásra, és a tárgyidőszak szerinti jelentésekre korlátozódik. A munkabalesetekről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetni, melyben részletesen szerepeltetni kell a vonatkozó adatokat. Legfontosabb adatok: – a balesetet szenvedett munkaköre, beosztása; – baleset időpontja, helyszíne, jellege; – esemény pontos leírása; – a balesetes ellátására tett intézkedés; – szükséges további intézkedések, ezek határideje. Nyilvántartások: • Baleseti napló, - mely általában a munkavégzés helyszínén található - ebben időrendi sorrendbe bevezetésre kerülnek az adott területen történt kisebb-nagyobb balesetek. • Munkabaleseti nyilvántartás, melybe a keresőképtelenséget illetve halálos baleseteket vezetik be. • Munkabalesetek összesítő jelentése, mely a három napon túli keresőképtelenséget és halált okozó baleseteket tartalmazza és a naptári év végén a főhatóságnak megküldendő baleseti jelentések egyik alapdokumentuma.

Baleseti jegyzőkönyv: • A jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza: • A MUNKÁLTATÓ neve, címe, irányítószáma, telefonszáma • Statisztikai számjele • A SÉRÜLT neve (leánykori neve) • Anyja neve • A sérült születési helye, neme, születési év hó, nap • Munkaköre • A baleset időpontja (24) órás számítás szerint • A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA • (így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset idején? Hogyan történt a baleset? Volt-e szerepe a munkaeszköznek, anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?) • Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei (A felügyelet tölti ki!) • A baleset súlyossága (1. 1-3 napos munkakiesés, 2. 3 napon túl gyógyuló, 3. csonkulásos, 4. halálos) • A védő- és jelző berendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága • Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzésére A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb észrevételek, megjegyzések • A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása Kelt, PH

4.

Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket! Információtartalom vázlata: Munkaeszközökre, munkakörülményekre vonatkozó általános követelmények Munkahelyi magatartás általános szabályai (rend, higiénia, alkoholfogyasztás) Biztonsági berendezések, védőburkolatok (potenciális veszély jelei, veszélyes tényezők)

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének csökkentése, esetleg megszüntetése, valamint a veszélynek kitett munkavégző védekezésének segítése. Potenciális veszélyforrások: A baleseteknek számtalan oka lehet. Ezek közül a legáltalánosabbak: • szerkezetkialakítási hiba: amikor bizonyos munkaeszközt, vagy környe zetet (pl. padozat, lépcső, csatlakozók) hibásan alakítanak ki, gyakrabban nem tökéletesen javítanak meg; • védőeszköz, védőfelszerelés hiánya, vagy nem használata: elektromos munkánál védőbakancs hiánya, magasban végzett munkáknál biztonsági rögzítő eszközök stb.; • gondatlanság, ha a műszakot átadó nem kapcsolja ki a szükséges gépeket, berendezéseket, áramforrást; a műszakot folytatónak erről nincs tudomása stb.; • figyelmetlenség, amikor semmiféle szabályt nem szegtek meg, csak a dol gozó elgondolkodik, de a munkát közben nem hagyja abba. így előfordulhat pl., hogy belenyúl egy forgó szerkezetbe stb.; • hozzáértés hiánya; amikor valaki elvállal olyan munkát, melyhez nem ért, és nem él azzal a jogával sem, hogy oktassák ki erre a munkára; • hirtelen meghibásodás, mint például egy elpattant ékszíj, egy rövidzárlat, kilazult alkatrész stb. okozta baleset; • időjárás okozta problémák, köd, vihar, frontok stb., melyek nehezítik, vagy lehetetlenné teszik a biztonságos munkavégzést; • a dolgozó hirtelen rosszulléte, melynek kimenetele kétséges; • baleseti oktatás elmulasztása, amikor is a munkát végző nincs tudatában a veszélynek; • szándékosság, ez azonban már bűncselekménynek minősül, ezért ezzel nem foglalkozunk. Biztonsági berendezések feladatai és típusai A biztonsági berendezések a gépeken alkalmazott mindazon berendezések, amelyeknek elsődleges célja:  a személyi sérülések megelőzése,  a balesetveszély valószínűségének vagy hatóképességének csökkentése,  esetleg a bekövetkezett sérülés súlyosságának enyhítése.  A biztonsági jelleg feltétele, hogy a berendezésnek semmi funkciója ne legyen a gép tervszerű működése és szabályszerű kezelése során. A munkahelyi magatartás betartása a dolgozó, munkavállaló kötelessége! 

Adott munkaterületen csak az a dolgozó tartózkodhat, akit oda beosztottak.



Csak azt a munkát végezheti, amivel megbízták.



Csak azokat a gépeket, szerszámokat használhatja, amelyek kötelességszerűen szükséges munkája elvégzésére, és használatára megkapta a balesetvédelmi oktatást.



Tilos minden olyan magatartás, mely a biztonságos munkavégzést akadályozza (játék, fegyelmezetlenség, vita, zavarás).



Tilos a munkahelyre szeszesitalt bevinni, munkaidő alatt fogyasztani, illetve ittasan a munkahelyre beengedni.



A munkahelyen a rendet, tisztaságot betartani.



Fokozottan veszélyes munkahelyre csak az oda beosztott dolgozó tartózkodhat. Idegeneknek belépni, illetve azon a területen tilos.



Veszély elhárítása, elsősegélynyújtás, gazdasági kár elhárítása esetén a dolgozó köteles tőle elvárható szinten cselekedni, melynél az alábbi szempontok kell figyelembe venni:

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem  Életbiztonság (életmentés, elsősegélynyújtás, baleset bejelentés a súlyosság figyelembe vételével).  Vagyonbiztonság  A veszély, hiba behatárolása (okok felderítése)  A veszély továbbterjedésének megakadályozása  A biztonságos üzem (állapot) visszaállítása

5.

Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket! Információtartalom vázlata: Kollektív védőeszköz fogalma, feladata Kollektív védőeszközök fajtái (megoldási formák) A kollektiv védőeszközökkel szemben támasztott követelmények Fényjelek, felületi színjelek (szinek alkalmazásának jelentősége, hatásuk a munkát végzőkre) Tiltó alakjelek, Veszélyre figyelmezteteő jelek, Útbaigazító jelek, Tájékoztató jelek

a kollektív védőeszköz hatása a hatótávolságon belül minden személyre kiterjed (például: érintésvédelem, védőburkolat, hőszigetelő burkolat); A biztonsági berendezések feladatai: 

Annak megakadályozása, hogy valamely gép működése műszaki hiba vagy helytelen kezelés következtében a szabályostól veszélyes módon eltérjen.  erre szolgálnak a folyamatkorlátozó berendezések. A folyamatkorlátozó biztonsági berendezések tervezésekor fontos szempont, hogy a berendezések védelmi képességének csökkenése, valamilyen módon hasson a védett folyamatra: vagy állítsa le azt vagy jelezze a kezelőnek.



Annak kizárása, hogy a veszélyforrás és a személy (gépkezelő) egymással érintkezésbe kerüljön  erre szolgálnak a védőburkolatok Annak biztosítása, hogy a veszély fellépte vagy fokozódása esetében a legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és biztonságosabban megtörténjen  erre szolgálnak a vészberendezések.



2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

6.

Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi berendezések üzemeltetés közbeni ellenőrzését, felügyeletét, karbantartását és a tartályokban, aknákban, valamint a magasban való munkavégzés szabályait! Információtartalom vázlata: Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni teendők Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni védelem eszközei

Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek • • • • • •

1993. XC1II. törvény A munkavállaló csak olyan személyi munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátására megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik Foglalkoztatása egészségét, testi épségét nem veszélyezteti Foglalkoztatása utódaira veszélyt nem jelent Más egészségét nem veszélyezteti, orvosi vizsgálaton alkalmasnak bizonyult A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelyek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az ENV-BMV szükséges ismeretek, készséggel és járatossággal Egyes veszélyes munkafolyamatokat csak meghatározott szakképzettséggel illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti

Traktorvezetés személyi feltételei • A traktort üzemeltető gazdaság vezetőjének gondoskodni kell arról, hogy a gépet csak olyan személy üzemeltetheti /kezelheti és vezetheti/, aki: • - traktorvezetői jogosítvánnyal rendelkezik. • - szellemi képességének és ítélő képességének teljes birtokában van • - szeszes italt és egyéb kábító vagy bódító szert - ilyen hatást kiváltó gyógyszert nem fogyasztott, ill. ezeknek hatása alatt nem áll, • - a traktor működésével elvileg és gyakorlatilag tisztában van, s kellőképpen ismeri azt. • Elsajátította a traktor kezelési és karbantartási utasításban foglaltakat, különös tekintettel a kezelési és karbantartási utasításnak a traktor biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókra. • A traktorvezetőnek munkavédelmi és tűzrendészeti oktatáson kell részt venni, az oktatás anyagában a traktor biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések legyenek. • A traktorvezetőt be kell számoltatni szerzett ismereteiről, majd mérlegelni kell, hogy feladatát képes-e ellátni Gépi berendezések indításának szabályai Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás

• • •

•

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A traktorok üzembeállítása előtt tüzetesen tanulmányozzuk át a traktorhoz mellékelt kezelési és karbantartási utasítást. A kezelési és karbantartási utasításban lévő különösen a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó előírásokat kötelezően be kell tartani! A traktort a kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell bejáratni, üzembe állítani, üzemeltetni, kezelését és karbantartását, ill. az üzemeltetés során adódó kisebb meghibásodásokat az un. futó javításokat elvégezni, A traktor üzemeltetésekor keletkező nagyobb meghibásodások javításához, melyek elvégzéséhez műszerekre, nagyobb szakmai felkészültségre van szükség, a traktort feltétlenül szakműhelybe kell vinni, és a javító munkát szakemberekkel kell elvégeztetni.

Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni teendők - Egyszemélyi felelős kijelölése - Munkát írásban kell kiadni - Munkaterület kijelölése, illetéktelenek távoltartása - Munka közben állandó figyelem biztosítása a bent dolgozóra. Min. 2 személy a bent dolgozóval azonos védőfelszereléssel. - Alkalmassági vizsgálat: Tériszony kizárása Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni védelem eszközei - A dolgozó biztonságos feljuttatása (létra, felvonó, emelőszerkezetek) - Szabványnak megfelelő munkaberendezések biztosítása, azok előírásnak megfelelő felülvizsgálata - Alkalmassági vizsgálat: Klautrofóbia

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem 7.

Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet! Információtartalom vázlata: Az elektromos áram élettani hatása Az elektromos berendezések létesítésének szabályai Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Érintésvédelmi módok Érintésvédelmi felülvizsgálat Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai Villámcsapás elleni védekezési módok

Az elektromos áram élettani hatása Az ember szervezetén átfolyó áram károsító hatása - hőhatás - elektrokémiai hatás - elektrodinamikai hatás • Könnyű ingereket, égést, helyi görcsöket és halált okozhatnak Az elektromos berendezések létesítésének szabályai Minden villamos árammal működő gépet, villamos berendezéssel kell ellátni ( ez a gép karmestere), amely tartalmaz: - Biztonsági- vagy vészkikapcsoló: működtető része vörös - Főkapcsoló: teljes gépet lekapcsolja - Jelzőlámpák - Vezetékek színjelölése - Érintésvédelmi mód kialakítása Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai Veszélyes érintési feszültség elleni védekezési mód. Feladata: - érintési feszültség megengedett értékre való korlátozása - hibás berendezés lekapcsolása - megakadályozza az üzem közbeni érintési lehetőséget - Osztályai: 0, I, II, III Érintésvédelmi módok: - Elszigetelés - Védőelválasztás - Védőföldelés - Törpefeszültség - Nullázás - Feszültség védőkapcsoló - Védőhálózat Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai - Munkavégzés csak acélnak megfelelő, kifogástalan állapotban lévő géppel végezhető - Nem szabad a testen, ruhában olyan tárgyat tartani, amelyek áram hatására balesetveszélyessé válhatnak - Figyelmeztető táblákat jól látható helyre kell kitenni - Dolgozókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni - Ájulásra hajlamos, ingadozó vérnyomású, testi hibás, színvak nem dolgozhat villamos árammal. Ezt orvosi vizsgálat is alátámasztja - Villamos árammal végzendő munkára , külön írásbeli megbízást kell adni

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Villámcsapás elleni védekezési módok - Villámhárító berendezések részei: • Felfogó • Levezető • Földelés • Vizsgáló összekötő

8.

Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát! Információtartalom vázlata: Fogalma, feladata Munkatípusok (fizikai, szellemi) Fizikai munka és energiaszükséglete Szellemi munka és energiaszükséglete Szervezet alkalmazkodása a terheléshez A munkateljesítményt befolyásoló tényezők A munka megszervezésének élettani szempontjai

Munkalélektan fogalma, feladata A különböző lelki jelenségeket vizsgálja munka közben vagy a munkából eredően. Feladata: Vizsgálja, hogy a pszichikum (személyiség) hogyan hat a munkavégzésre Képesség, jártasság, készség Intelligencia, vérmérséklet Ergonómia fogalma: Elvek, modellek és módszerek alkalmazása a munkavégzés hatékonyságának növelésére, a munkát végző ember igénybevételének csökkentésére. Munkatípusok (fizikai, szellemi) - Fizikai munka és energiaszükséglete: könnyű-, közepes-, nehéz fizikai munka • Alapja az izomműködés, amely lehet • Dinamikus (kalapálás) • Statikus ((izmok mozgás nélküli egyirányú igénybevétele) - Szellemi munka és energiaszükséglete: Idegi megterhelést jelent • Az agyvelőt terheljük meg • Megismerés • Érzelem • Akarat Szervezet alkalmazkodása a terheléshez Alkalmazkodóképességet meghaladó igénybevétel fölött a szervezet elfárad Ez lehet: - Fizikai elfáradás ( bizonyos izmokra, izomcsoportokra hat) - Szellemi elfáradás (nagyobb mértékű, egész szervezetre kihat) A munkateljesítményt befolyásoló tényezők - A munka jellege és terhelés mértéke - A munkavégzés ritmikussága - A monotónia mértéke - Munkaszervezés (pl. szünetek) - Munkakörnyezet komfortossága

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem - A dolgozó állóképessége, intelligenciája, életkora stb. 9.

Ismertesse a munkalélektan szerepét a munkatevékenységek végzésében! Információtartalom vázlata: Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség) Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség) Munkabiztonság közösségi feltételei Alkoholfogyasztás, drog, munkabiztonság

Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség) - Személyiség: Az ember tulajdonságainak tartós készlete, meghatározza egyediségét, viselkedését, gondolkodását    

-

melankólikus (depressziós) kolerikus (ingerlékeny) szangvinikus (derűlátó) flegmatikus (nyugodt, közönyös

Magatartás: Az embert általánosan jellemzi, a személyiségjegyeket és a helyzethez való alkalmazkodást jelenti, megnyilvánulásait viselkedésnek nevezzük Értelmi képesség: Az ember értelmi tevékenységének alapja Intelligencia: Olyan veleszületett tulajdonság, amely képessé teszi az embert a dolgok megértésére, kombinatív gondolkodásra, új iránti igényre, problémamegoldásra. Rátermettség: Bizonyos tevékenységhez való alkalmasságot és annak tudását jelenti. Jártasság: Gyakorlással alakul ki Készség: Jártasságból alakul ki, a munkavégzés automatikussá válhat, ami baleseti forrás lehet

Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség, veszélytudat, védettség) - Magatartásbeli hiba - Az irányító tevékenység működési zavara - Biztonsági előírások be nem tartása (tudatlanságból, engedetlenségből) - Figyelem elterelődés - Pánikállapot Munkabiztonság közösségi feltételei - Vezetői feltételek: • Vezetői és szakmai rátermettség, • emberismeret, • együttműködés, • gyakori ellenőrzés - Munkaközösségek feltételei: • Alkalmazkodás a munkatársakhoz és vezetőkhöz, • összehangoltság a munkában, • versengés kizárása mind teljesítményben, mind anyagiakban, • vakmerőség kizárása csoporton belül és csoportok között, • csoporton belül aránytalan munkamegosztás és terhelés kizárása

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

10.

Ismertesse a tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb jogszabályokat, rendelkezéseket, tűzvédelmi feladatokat és tűzveszélyességi osztályokat! Információtartalom vázlata: Tűz elleni védekezés szükségessége Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások ismertetése Tűzvédelmi feladatok (megelőzés, oltás, vizsgálat), azokat ellátó szervezetek, személyek Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás Tűzállósági fokozatok

Tűz elleni védekezés szükségessége Minden állampolgár kötelessége a tűzbiztonság betartása: - Megelőző tűzvédelem: a tűz keletkezésének feltételeit zárja ki - Mentő tűzvédelem: keletkezett tűz káros hatásainak csökkentése • Tűzgátlás: átterjedés megakadályozása • Tűzoltás • Személy és vagyonmentés • Felderítés elősegítése Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások ismertetése Hazánkban jelenleg a következő a tűzoltóságra és a tűzvédelemre vonatkozó alapvető, miniszteri és magasabb szintű jogszabályok vannak érvényben: – az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, – a belügyminiszter 34/1996.(XII.29.) sz. rendelete, a tűzvédelmi berendezések használatáról – a belügyminiszter 35/1996. (XII.29.) sz. rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. Általános tűzvédelmi szabályok • Minden állampolgár alapvető érdeke a tűzvédelmi rendelkezések ismerete, megtartása és megtartatása. • Alapvető elvárás az állampolgárokkal szemben, hogy úgy éljenek, dolgozzanak, tanuljanak és viselkedjenek, hogy a tüzek keletkezését megelőzzék. Erre neveljék a közvetlen környezetükben élőket, családtagjaikat, dolgozó- és tanulótársaikat és mindazokat, akikkel valamilyen módon érintkeznek. • Ha bárhol tüzet észlelnek, azt késedelem nélkül jelentsék a legközelebbi állami tűzoltóságnak, vagy annak a szervnek vagy személynek, aki vagy amely a jelentés továbbítására hivatott. • Tűz esetén az állampolgár - a tűz jellegét, nagyságát és a saját felkészültségét figyelembe véve: – köteles a tűz oltását megkezdeni, – az életmentésben közreműködni, – járművét, eszközeit, felszereléseit, anyagait - ellenszolgáltatás nélkül - rendelkezésre bocsátani, – a tűz oltásának, vizsgálatának elősegítésére vonatkozó adatokat közölni. •

Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás • Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes „ A" : – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában heves égése, robbanása bekövetkezhet.

•

• • •

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Tűz-és robbanásveszélyes „B": – az a por, amely levegővel robbanókeveréket képezhet. – az a gáz, gőz, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb. Tűzveszélyes „C”: – Szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 Celsius fok. Mérsékelten tűzveszélyes „D”: – Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300 Celsius foknál nagyobb. Nem tűzveszélyes „E": – Nem éghető anyag

Tűzállósági fokozatok I. fokozottan tűzálló II. közepesen tűzálló III. mérsékelten tűzálló IV. lángálló V. nem lángálló

11.

Ismertesse a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadótervet, tartalmi követelményeit, az azokkal kapcsolatos teendőket, valamint az égéselmélet alapjait! Információtartalom vázlata: A tűzvédelmi utasítás tartalma A tűzriadóterv tartalma Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás Tűzjelzés, tűzeset bejelentése Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következményei Égéselméleti alapismeretek, az égés lényege, feltételei

A tűzriadóterv tartalmazza: - tűz esetén szükséges riasztási rendet - tűzjelzés módjait és eszközeit - tennivalókat tűz esetén - munkahely helyszínrajzát Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás Több lépcsőben történik: - munkába állás előtti oktatás • munkahely, munkafolyamat tűzveszélyessége • tűzriadóterv ismertetése • tűzjelzések eszközei és módjai • munkahelyen használatos tűzoltó eszközök használata - időszakos tűzvédelmi oktatás • ismeretek ébrentartása • minimum évente egyszer • munkahely bővítésekor, új technológia beállításakor Tűzvédelmi vizsga: Ott, ahol a munka jellege az általános tűzvédelmi ismereteknél többet igényel

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Tűzjelzés, tűzeset bejelentése • Tűz esetén feladat: – tűzoltók értesítése – a rendszer áramtalanítása – a tűz oltásának megkezdése, ha lehetséges, az értékek kimentése – tűzoltók számára az oltáshoz szükséges hely biztosítása

12.

Ismertesse a tűzoltás lehetőségeit és módjait, eszközeit, anyagait és a tűzoltó készülékeket! Információtartalom vázlata: Tűz, tüzeset megfogalmazása Tűzoltási módok Tűzoltó anyagok és azok használata Tűzoltó eszközök és használatuk Tűzoltó készülékek és használatuk

Tűz, tüzeset megfogalmazása A tűz keletkezésének feltétele: - éghető anyag, - gyulladási hőmérséklet - oxigén

►

e három anyag térben és időben való együttes jelenléte

Tűzoltó anyagok és berendezések ismertetése, alkalmazása – alapvető oltóanyag a víz. – porral oltó, – halonnal oltó, – habbal oltó készülékek. • A készülékeket a törvénykezési szabályoknak, és a szabványban meghatározottaknak megfelelően rendszeresen (évente legalább egyszer, ahogyan a tűzvédelmi szabályzatban rögzítve van) szak céggel felül kell vizsgáltatni. • A vizsgálatot tanúsító címkét és plombákat óvni kell a megsemmisüléstől. • Ha a tűzoltó készüléket valamilyen okból használni kellett, annak okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a készülék azonnali cseréjéről pedig gondoskodni. Tűzoltás általános szabályai – áramtalanítás, – személyek kimentése – tűz oltása készülékkel, takaróval, illetve a rendelkezésre álló eszközökkel, – Óvatosan kell bánni a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok tüzének oltásakor, mert egészségre káros anyagok kerülhetnek a levegőbe, ami az oltást végző, de védő felszereléssel nem rendelkezőkre veszélyes lehet. Ilyen esetben az ADR táblán látható számjeleket pontosan megjegyezve kell a hatóságoknak (rendőrség, tűzoltóság vagy katasztrófa védelem) jelenteni. Ők a kivonulás ellőtt már tudnak gondoskodni a megfelelő mentesítési eljárás előkészítéséről.

13.

Ismertesse az általános munkavédelmi követelményeket a mezőgazdaságban használatos munkaeszközökre, valamint a traktorok és mezőgazdasági gépek speciális biztonsági követelményeit! Információtartalom vázlata:

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A munkaeszközök használatára vonatkozó követelmények: munkaeszközök elhelyezése és a munkakörülmények kialakítása, egyedi baleset-megelőzési intézkedések, munkaeszköz kezelése, védőberendezések Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: mechanikai veszélyek, stabilitás hiánya, rezgés, zaj, hő okozta veszélyek, elektromos veszélyek, anyagok okozta veszélyek, vezérlési hibák Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: az ergonómiai elvek mellőzéséből eredő veszélyek, a gép mozgásából eredő veszélyek, a gépen lévő munkahely helytelen kialakításából eredő veszélyek VÉDELEM célja a „nemkívánatos" esemény elkerülése megelőzéssel. Megelőzni akarjuk: a balesetet, a foglalkozási megbetegedést. VEDELEMMEL: elsődlegesen a gépet kell mentesíteni a veszélyektől – konstrukcióval – technológiával – védőburkolattal, elkerítéssel. • Másodlagosan: az ember védelme – magatartás, szakképesítés, oktatás – egyéni védelem • szervezés: – pihenő, 2 fő biztosítása, stb. – ellenőrzés. Leggyakoribb veszélyforrások: – forgó-mozgó alkatrészeknél – behúzódás – felsodródás – beszorulás – kiröpülés – visszavágódás – szerszámtörés Gépműhelyek balesetelhárítási szabályai • Forgácsoló műhely: – forgó géprészek burkolása – köszörű korong leszabályozása, napi ellenőrzése – kőrobbanás megakadályozása – kirepülő szemcse elleni védelem (szemüveggel) – tárgyasztal, kő távolságának beszabályozása – munkadarab helyes megfogása (stabil) kirepülő tárgy megakadályozása (burkolattal) megfelelő ruházat viselése – elektromos védelem megléte – vészleállító beépítése – akaratlan indítás megakadályozása • • •

•

Javító műhely: – munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása – szerelőaknák bedeszkázása, használaton kívül – emelni a gépet a szerelőakna deszkájáról tilos! – gép emelése esetén annak megfelelő rögzítése szükséges – közlekedő utakat szabadon kell hagyni! – a padozat egyenletes, csúszásmentes, tisztítható legyen* – a világítás a törvényben meghatározottaknak feleljen meg!

– 14.

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem klíma feleljen meg az ENV-BMV szabályainak

Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelmet a mezőgazdasági üzemekben (erő- és munkagépek)! Információtartalom vázlata: Mechanikai veszélyek elleni védelem Villamos veszélyek megelőzése Kezelőhely, kezelőállás, feljárók kialakítása, kezelőállások, kezelő, jelző, szabályozó elemek kialakítása, elrendezése, jelölése A munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények: kezelési és használati utasítás, a munkavégzésre vonatkozó biztonsági előírások

Mezőgazdasági erőgépek általános munkavédelmi szabályai • Feleljen meg a közúti közlekedés műszaki szabályainak! – Rendelkezzen: üzemi fékkel, rögzítő fékkel, biztonsági fékkel. – Kormányszerkezete műszakilag feleljen meg! – Vontatás esetén a levegő nyomása érje el az előírás szerinti értéket. – Elektromos világító berendezése legyen üzemképes (előre fehér, hátra piros) – A gépkezelő szerveinek kialakítása során vegyék figyelembe az ergonómiát (tervezés; gyártás) – Legyen fűthető. – Kilátás legyen jó – Forgó alkatrészek legyenek leburkolva ( pld. generátor; TLT) – Feljáró lépcső legyen csúszásmentesítve. – Borulás esetén védje meg a fülke a gép kezelőjét. – A gép által kibocsátott zaj hatás nem haladhatja meg a megengedett értéket. – Legyen megfelelően stabil (borulás ellen) – Ajtók legyenek csukhatóak. (kiesés elleni védelem) – A figyelem felhívó feliratok magyarul legyenek feliratozva. – Az ülés legyen állítható (magasság, előre, hátra) – Kezelő karok, pedálok legyenek könnyen elérhető helyen. – Lábpedálok legyenek csúszásvédő gumival bevonva. – Legyen ellátva indításvédelemmel stb Mezőgazdasági munkagépek általános munkavédelmi szabályai • Feleljen meg az ENV-BNV szabályainak! • a munkagép kialakítása akadályozza meg a munkavállaló kerékkel való érintkezését. kerék vagy lánctalp közé, alá beszorulását. • Mobil munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító berendezést el kell látni védőburkolattal. • A forgó, mozgó alkatrészek legyenek beburkolva, • A munkagépen ne legyenek éles, vágó felületek, • Ha a munkagépen munkavállalók munkát végeznek leesés elleni védelemmel meg kell oldani (pl. korlát), • Forgó alkatrészen végzett munka esetén a kéz, ujj becsípődését, beszorulását meg kell akadályozni ( burgonyaszedő), • Önjáró munkagépen megfelelő látóterületet kell biztosítani a munkaeszköz vezetője részére, • A munkagép rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges világítással

• • •

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Ha tűzveszély kockázata fennáll, álljon rendelkezésre a tűz leküzdéséhez szükséges eszköz Távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött vezérlési zóna határához ér Távvezérelt eszköz amely a munkavállalónak ütközhet, vagy őt valaminek nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan védőberendezéssel, amely az ütközés ill. az összenyomódás veszélyét csökkenti.

Biztonságtechnikai óvórendszabályok • A berendezéseket a biztonságos üzemeltetés érdekében időközönként műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat tárgya lehet: – szerkezeti vizsgálat – fővizsgálat – felülvizsgálat • Ha a törvény másként nem rendelkezik, legalább 5 évente el kell végezni. • Napi karbantartást minden műszak kezdetén el kell végezni, bizonyos gépek esetében ezt munkanaplóba is fel kell jegyezni (pl emelőgépek szerelő állványok, alátámasztó bakok .

15.

Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelmet a növénytermesztésben! Információtartalom vázlata: A mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági követelményei A talajművelés munkabiztonsági követelményei Tápanyag - gazdálkodás munkabiztonsági követelményei A gépi vetés, ültetés munkabiztonsági követelményei A gépi betakarítás munkabiztonsági követelményei: szemes termény betakarítás, bálázás, burgonya betakarítás, silózás, mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági követelményei

A talajművelő gépek kivitelüket tekintve lehetnek vontatott, függesztett vagy félig függesztett berendezések. Minden esetben az erőgéphez történő kapcsolás egyrészt a vontatás miatt vagy szállítás végett vonórúddal vagy függesztő szerkezettel, másrészt a hajtásátszármaztatás érdekében szükséges. Ügyelni kell a mechanikus kapcsolatok megfelelő rögzítettségére, a vonórudaknál és a függőszerkezeteknél. A vontatócsapszegeket kiesés ellen feltétlenül biztosítani kell. A gépcsoportok kialakításánál meghatározó a terület nagysága és az erőgép teljesítménye. Az egyes gépek között a hajtásátvitel a működést ne akadályozza, a forgó, mozgó részek esetleg hidraulikus berendezések ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavégzés vagy a szállítás közben. Nagyobb munkaszélességű gépek esetén a közúton történő közlekedéskor arra kell ügyelni, hogy a KRESZ előírásain túl a méretkorlátozásokat se lépjük át. Az összecsukott gépet megfelelően rögzíteni kell az akaratlan leesés ellen. A munkagépek működési helyzetbe állításakor körültekintéssel járjunk el, ha szükséges, kérjünk segítséget, nehogy a lezuhanó részek balesetet idézzenek elő. Rendkívüli munkakörülmények közötti munkavégzés esetén (rossz látási, időjárási viszonyok, erősen lejtős terület) fokozott figyelemmel kell a munkákat szervezni és végezni. Erősen lejtős területen vagy ha a területen vízmosások találhatók, a munkákat úgy kell szervezni, hogy ott egyidejűleg legalább két gép dolgozzon. Magasfeszültség alatt munkát végezni csak a légvezetékre merőleges irányban szabad, a statikus feltöltődés és az abból eredő balesetveszélyek elkerülése miatt. Az ilyen táblákon dolgozó gépeket szükség szerint földelő lánccal kell ellátni. Talajművelő gépek eltömődött tagjait tisztítani menet közben tilos.

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A gépcsoportok között a menetsebességnek megfelelő, de legalább 15 méteres térközt kell tartam és a fordulósávot a gépcsoport legnagyobb méretének másfélszeresére kell kijelölni. Függesztett ekén, alátámasztás nélkül szántóvasat nem szabad cserélni. Függesztett vagy vontatott talajművelő gépen munka közben személy nem tartózkodhat, hacsak nincs számára kialakított biztonságos kezelőhely (például: sorközművelő kultivátor). Vetőgépeket beszabályozni, karbantartani, vetőmaggal feltölteni, a nyomjelző tárcsa kézi leeresztését csak álló helyzetben szabad. Tilos: o a kezelőjárdával ellátott gépet védőkorlát nélkül üzemeltetni, o a magládába kézzel belenyúlni, o a kezelőjárdáról menetközben le- és fellépni, o szállítás közben a vetőgépen személyt szállítani. Az erőgép vezetőjével való kapcsolattartás céljából a gépen ki kell alakítani a megfelelő jelzőrendszert (duda, csengő). A forgó, mozgó részeket védőburkolattal kell ellátni. A védőburkolatok feleljenek meg a védelmi és szilárdsági követelményeknek. Ezek meglétét munkakezdés előtt ellenőrizni kell. Műtrágyaszórást vagy permetezést végző géppel védőburkolatok nélkül dolgozni tilos, erős hátszélben a munkavégzést fel kell függeszteni vagy olyan haladási irányt kell megválasztani, hogy a szél a kiszórt műtrágyát, permetszert a vezetőfülkébe ne sodorja be. Az ilyen munkát végző dolgozókat megfelelő személyi védőfelszereléssel is el kell látni. Talajjavító anyagok terítésére csak olyan munkagépet szabad alkalmazni, amelynél nincs szükség kézi erőre. Növényvédőszerekkel végzett tevékenységet csak az végezhet, aki az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezik. A túlnyomásos tartályokat és szerelvényeket évenként, a munkakezdés előtt ellenőrizni kell, a biztonsági berendezések állandó üzemképes állapotúak legyenek, a szelepeket túlterhelni tilos. A munka befejezésekor a tárolóedényekben vagy a gépben felhasználatlan szert vagy hígító vizet hagyni csak akkor szabad, ha azok biztonságosan lezárhatók. Vegyi anyagoktól szennyezett gépet javítás vagy karbantartás megkezdése előtt a gépkönyv illetőleg a szer engedélyokiratának előírásai szerint meg kell tisztítani. A munkavégzés folyamán meg kell akadályozni a szerek: 

rendellenes párolgását, csöpögését, elfolyását; véletlen elcserélhetőségét (felirattal el kell látni); kezelésre nem szánt területre, anyagra, tárgyra jutását; környezetszennyezését.

Kaszáló- és betakarítógépek esetében a védőburkolatok megléte nélkül munkát végezni tilos. A gépek hatósugarában idegenek nem tartózkodhatnak. Lejtős területen végzett munkák esetén be kell tartani a kezelési utasításban előírt hossz- és keresztirányú dőlések határértékeit. Az üzemelő gépen állítást, javítást végezni, kaszacserekor a kasza bevezetését kézzel segíteni tilos. Szállítás közben a vágószerkezetet védőburkolattal kell ellátni. Az arató-cséplőgép közúton csak leszerelt vágóasztallal, azt utánfutón vontatva közlekedhet. A szálastakarmány-aprítógépek aprító dobjának ajtaját teljesen reteszelt védőburkolattal kell ellátni. A nyitás legyen kényszerkapcsolatban a működéssel, azaz az ajtó nyitása csak a dob leállása után legyen lehetséges. Az apritódobon végzett késcserekor ügyelni kell arra, hogy a dob ne tudjon elmozdulni és a kiegyensúlyozás is biztosított legyen. A gép kifúvási terében tartózkodni tilos, ezért olyan pótkocsit kell alkalmazni, ahol nem szükséges rakodást segítő személy. A kaszáló- és betakarító gépek esetében gondoskodni kell a környezetvédelmi feladatoknál már említett - élővilág védelméről. Ebben az esetben elsősorban a vadvédelemre gondoljunk, hiszen a kaszálás, betakarítás időszakában a rétek és a szántóföldön termesztett takarmányféleségek jó búvóhelyet biztosítanak az apró vadaknak a szaporodási időszakban. Az erdők melletti táblákban sok esetben találkozni lehet az apró vadakon kívül az erdei vadak kicsinyeivel is. Ezeket a természethez tartozó kis állatkákat a vágószerkezet elpusztíthatja, vagy nyomorékká teheti. A vadak védelmének érdekében hatékony vadriasztó berendezést kell a munkavégző rész elé szerelni. Ennek legegyszerűbb változata egy előrenyúló keretről lelógó apró szemű

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem láncfüggöny, mely a vágószerkezetet nem érheti el, de a növényzet között a talajig lelógva elriasztja az állatokat. A mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése során a gépekhez használt üzem- és kenőanyagok továbbá hidraulikus rendszerük működtető munkaközege tömítetlenségek végett a talajra kerülhet. Különösen nagy a veszély ennek lehetőségére azoknál a hidraulikus hajtású gépeknél, melyek munkavégzés közben saját erőforrásukat használják és erősen elhanyagolt állapotban vannak. Az ilyen környezetszennyező problémák megelőzése érdekében a gépkezelő munkakezdés előtt köteles meggyőződni az üzem- és kenőanyag, valamint a hidraulikus rendszer tömítettségéről. A tömítetlenségeket azonnal meg kell szüntetni. A gépen végzett javítási munkák alatt ügyelni kell arra, hogy a gépből a talajra veszélyes anyag ki ne kerüljön, ilyenkor célszerű a gép alá egy olajfelfogó tálcát, edényt helyezni.

16.

Ismertesse a gépüzemeltetés következtében történő balesetek megelőzésének lehetőségeit a kertészetben és az állattenyésztésben! Információtartalom vázlata: A szőlőtermesztés munkabiztonsági követelményei A gyümölcstermesztés munkabiztonsági követelményei Az állattenyésztési telepek munkabiztonsági követelményei Állatokkal való bánásmód, megközelítés, megfogás, rögzítés biztonságtechnikája Trágyakezelés, tartástechnológiai berendezések kezelésének biztonságtechnikája Villanypásztor telepítésének munkabiztonsági követelményei

Munkavédelem a mezőgazdaságban – A gyümölcstermesztési és szőlőtermesztési munkák biztonsági előírásai, és egészségkárosító kockázatai Gyümölcstermesztésre vonatkozó előírások Gyümölcsszedéshez, metszéshez és sebkezeléshez - 2 m magasság feletti munkavégzéshez megfelelően szilárd, biztonságos állású segédeszközt (létra, zsámoly, szedőállvány, szedőszán stb.) kell használni. Gyümölcsfára fel- és onnan lemászni csak a következő előírások megtartásával szabad: metszés céljából fára mászni, csak zárt metszőollóval és legfeljebb 1 méter magasságig szabad pneumatikus metszőollót és motoros láncfűrészt fára felmászva használni tilos sáros, fagyos, havas időben fára mászni nem szabad a szélhatás várható veszélyeit figyelembe kell venni. A munkáltatónak a létrákat, szedőállványokat minden használatbavétel előtt munkabiztonsági szempontból meg kell vizsgálnia, csak a megfelelőeket szabad használni. Ötvözött alumíniumcsőből készült, hegesztett és hidegen hajlított technológiával készült gyümölcsszedő állvány. A lábrács festett fenyőlécből készült és a vázhoz bilinccsel rögzíthető. A gyümölcsszedő állványok fontos tulajdonsága, hogy az időjárás viszontagságainak, korróziónak jól ellenálljanak, és könnyűek legyenek. Egyágú létra használata esetén a létrát biztonságosan a fához kell rögzíteni. Metszés közben a vesszőt, illetőleg az ágat a metszés helyétől legalább 0,1 m távolságra kell megfogni. A metszőollót közlekedés és pihenés alatt állandóan összecsukva kell tartani. Gépi metszés esetén a következőket kell figyelembe venni: a síkfametszést szakképzett személy (általában az erőgép kezelője) végezze. A gép 10 méteres körzetében csak a kezelő tartózkodhat;

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem a síkfametszéshez használt fűrésztárcsa cseréjét csak a gépkezelő végezheti (csak gyári műbizonylattal ellátott - fűrésztárcsát szabad használni); a gépkezelő védelmére a kezelőhelyen acél védőhálót kell alkalmazni; a nyesedék összerakását végző gallytoló villával felszerelt erőgép 10 méteres körzetében nem szabad tartózkodni. Betakarításkor a sorok között gyűjtést végző szállítójármű megengedett legnagyobb sebessége 10 km/óra. Rázógéppel történő betakarítás A gyümölcsrázó gépek elsősorban olyan meggy, cseresznye, szilva, mandula ültetvények rázás technológiás betakarítására alkalmasak, ahol a minimális sortávolság: 4,5 m, a minimális tőtávolság: 4 m. A gyümölcsrázó gépek fontosabb követelményei: a vontató az erőgéphez könnyen kapcsolható legyen, a rázógép többirányú mozgathatósága, a gépmagasság állíthatósága, a gyümölcsfákhoz a legkedvezőbb rázófej-magasság beállítása, lejtős területek is biztosítható legyen a betakarítás. A rázógépes betakarítás biztonsági előírásai: rázás ideje alatt a fa 5 méteres körzetében csak a rázógép kezelője és a ponyvakezelők tartózkodhatnak, a betakarítási munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha erre a rázógép kezelője jelt adott, a betakarításhoz alkalmazott szerelvényen személyt szállítani tilos. A gyümölcsöt szállító edénynek (ládának) olyan füle vagy fogója legyen, amely kézsérülést nem okoz. A manipulációs gépsorok indítását, javítását csak a kijelölt személy végezheti. Szőlőtermesztésre vonatkozó előírások A felhasználásra kerülő szőlőkarókat, fa- és betonoszlopokat, betontuskókat - dőlésüket megakadályozva - úgy kell tárolni, hogy azok a munka végzését, valamint az erőgépek és a gyalogosok biztonságos közlekedését ne akadályozzák. A betonoszlopokat rakodó munkavállalókat a betonoszlopok biztonságos megfogására alkalmas szerszámmal és egyéni védőfelszereléssel kell ellátni. A huzal feszítését úgy kell végezni, hogy munka közben az esetleges huzalszakadás balesetet ne idézzen elő, az elektromos légvezetékeket ne érinthesse, és veszélyes távolságra ne közelíthesse meg. Szüreti munkákra vonatkozó előírások: A szőlőszedő edények könnyűek és könnyen tisztán tarthatók legyenek. A puttonyokat tartó hevedereket használatba vétel előtt felül kell vizsgálni. Szakadt, sérült hevederzetű puttonyokat nem szabad használni. Szőlő ki- és berakásához csak gombosvillát szabad használni. A gyümölcstermesztési és szőlőtermesztési munkák során előforduló egészségkárosodást okozó kockázatok Fizikai munka: Kockázatot jelent, hogy az ilyen munkák jelentős része a nyári időszakban történik, amikor számolnunk kell az erős napsütés, a felmelegedés okozta melegártalmak lehetőségével, hőség okozta kockázatokkal is. A kockázatok gyakoriságát és mértékét a fizikai munka és a magas környezeti hőmérséklet együttes hatása jelentősen megnöveli. Sérülések:

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Gyümölcsszedés közben a rosszul kiegyensúlyozott létra, a figyelmetlen fáramászás zuhanásos balesetet eredményezhet. Sérüléses kockázatok elkerülése, kezelése: munkát mindig a mechanikai sérülés ellen védelmet nyújtó védőkesztyűben és zárt cipőben kell végezni. Jelentősebb sérüléssel orvoshoz kell fordulni. Zuhanást követő nagyobb fájdalom, mozgáskorlátozottság, fej beütése, eszméletvesztés esetén hívjunk orvost, vagy szállítsuk a sérültet rendelőbe! Napsütésben, melegben végzett munka: Munka közben mindig pótolni kell a só és folyadékveszteségét! A munkát időről-időre meg kell szakítani pihenéssel. A pihenőidőben hűvös, árnyékos helyen kell tartózkodni. Langyos vízzel többször is célszerű zuhanyozni. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. Napégés: Erős napsugárzás hatására, fedetlen testfelszín esetén a bőr fájdalmas gyulladása alakul ki. Megelőzése: a szabadban végzett munkák végzése 10 óra előtt, 15 óra után; a bőr védése ruházattal és fényvédő készítményekkel. Fehérbőrűek különösen óvatosak legyenek! A nap égető erejétől széles karimájú kalappal, napszemüveggel célszerű védekezni. Bőrdaganatok: A nyári hónapokban 10-től 15 óráig az erős napsütésben, fedetlen bőrrel végzett szabadban végzett munkatevékenység megnöveli a bőr daganatos megbetegedésének kockázatát. Az ózonlyuk a bőr daganatos megbetegedései mellett a szürkehályog, és az immunrendszer károsodásának kockázatát is megnöveli. Napszúrás: Az erős napsugárzás hatására fedetlen fej esetén napszúrás alakulhat ki, melynek tünetei a fejfájás, szédülés, kábultság, tudatzavar, eszméletlenség és a bőr napégéses gyulladása. Kezelése: a beteget hűvös helyre kell fektetni, hűvös (15 C°) borogatást alkalmazni. Kábultság, aluszékonyság, tudatzavar esetén azonnal orvost kell hívni, kórházi megfigyelés, illetve kezelés szükséges. Hőség-ájulás: Akkor léphet fel, amikor a hőleadás gátolt (párás, meleg környezet) és izommunka miatt fokozott a hőtermelés. Kezelése: hűvös helyiségben fektetés, itatás (folyadékpótlás). Súlyosabb esetben orvosi kezelés. Hőséggörcsök: Meleg környezetben folytatott erőteljes munkavégzéskor léphet fel. Főleg akkor alakul ki, ha a verejtékezéssel elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Kezelése: hűvös helyen fektetés és sóoldat itatás (4 teáskanál só 4,5 l vízben). Hőkimerülés: Oka: meleg környezetben végzett tartós, nehéz fizikai munka és a nem megfelelő sóbevitel. Tünetek: forró, vörös, verejtékes bőr, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, száraz nyelv, szomjúság, fulladás, szapora szívverés, érzékcsalódások, remegés, zavartság. Azonnali orvosi ellátást igénylő állapot. Hőguta: A hőszabályozás elégtelensége életveszélyes, sürgősségi ellátást igénylő állapot. A verejtékezés (hőleadás) megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni. A test hőmérséklete meghaladja a 39 C°-t. Tünetek: forró, száraz, sápadt bőr, gyenge pulzus, periodikus légzés, tudatzavar, epileptiform, tetaniform görcsök, hányás, hasmenés. Az állapot eszméletvesztéshez, halálhoz vezethet. Már az enyhébb tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni. Megjegyzés: a hőguta kockázata a szabadban végzett munka során minimális, de idősödő embereket munka közben is sújthat. Fertőzések:

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Részben a bőr sérülései fertőződhetnek, amelyek nyomán enyhe vagy súlyos gennyes bőrgyulladások, vagy a gyakran halálos kimenetelű tetanusz alakulhatnak ki. Fertőzést okozhatnak - sajnos a városok belterületein is - az egyre nagyobb számban jelenlevő kullancsok. Ezek enyhébb vagy súlyos agyhártyagyulladást, agy- és gerincvelő gyulladást, máskor Lyme-kórt idézhetnek elő. Légzőszervi megbetegedések kockázatai: A növények, pollenek allergénként viselkednek és allergiás légzőszervi megbetegedést okozhatnak (pl. rhinitis, asthma bronchiale). Három különböző periódusban jelennek meg: kora tavasszal a fák (pl. nyír, kőris, mogyoró), nyáron a füvek, nyárvégénés ősszel a gyomnövények idézik elő. A gyomnövények közül a legerősebb allergén a parlagfű (Ambrosia elatior) pollenje. A szabadban dolgozók allergiás légzőszervi megbetegedéseinek kockázata az adott személy túlérzékenységi reakcióját előidéző pollen maximális kiáramlásának periódusában nő meg, vagyis szezonális jellegű.

17.

Ismertesse az elsősegélynyújtás szabályait és módját különböző balesetek esetén! Információtartalom vázlata: Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések ellátása Elsősegélynyújtás égési sérülések esetén Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor Elsősegélynyújtás mérgezéskor Elsősegélynyújtás villamos balesetek esetén

Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását. Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések ellátása Az enyhe vérzések, amelyek a bőrfelszín sérüléséből fakadnak (pl. tűszúrás, vágás, horzsolás) könnyen elállíthatók, ha öt percig erőteljes nyomást gyakorolunk a sebre. Súlyos vérzések esetén azonban életmentő beavatkozás szükséges. A vérzést súlyosnak kell tekinteni, ha: - a vér erőteljesen spriccel a sebből; - a vérzés öt percnél tovább tart, vagy ha nem áll el újabb öt perces leszorítás után sem; - a sérült egy pohárnyi (kb. 250 ml) vért veszített. 1. Fektesse le a sérültet és emelje fel a sérült testrészt. 2. Gyakoroljon határozott nyomást a sebre gézlappal. 3. Pólyával vagy egyéb szalaggal, esetleg ruhával kösse át a gézlapot. Ha a pólya átvérzik, ne vegye le. Tegyen másik gézlapot a kötésre és egy másik pólyával rögzítse Csonttöréskor vagy feltételezett csonttöréskor a legtöbb, amit az elsősegélynyújtó tehet, hogy a sérültet nyugalomba helyezi, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy mégis elsősegélyben kell részesíteni a sérültet. 1. Ha a sérültnek súlyos vérzése van, kísérelje meg a vérzést elállítani. 2. Nyílt törés esetén helyezzen a sebre tiszta ruhát, hogy csökkentse a fertőzés veszélyét. 3. Ha nincs gerincsérülés és a sérült mozgatható, (pl. az úttest közepén) mielőtt

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem megmozdítja, rögzítse sínnel a törést. (Sínezésre alkalmas például az ép láb a törött láb számára, a mellkas a törött kar számára, deszka, egyenes erős bot vagy összecsavart újság.) A sínező eszközt erősen kötözze a törött végtaghoz anélkül, hogy az ereket elszorítaná és ezzel a véráramlást akadályozná. 4. Ha gerincsérülésre gyanakszik, ne mozdítsa a sérültet és ne engedje azt sem, hogy más megtegye. Ha a sérült az úttest közepén fekszik, jobb, ha inkább a forgalmat tereli el. Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor Tünetek: - hirtelen elsápadás, szédülés, émelygés, hányinger - hideg veríték, hideg nyirkos kezek 1. Fektesse le az illetőt felhúzott lábakkal az ágyra, heverőre, vagy a padlóra. (Ne emelje meg a fejét.) 2. Ha a beteg székben ül, nyomja le a fejét a térdei közé, amennyire csak lehetséges. 3. A szoros ruházatát lazítsa meg. 4. Használjon erős illatú sókat, pl. szalmiákszeszt, vagy csurgasson hideg vizet a homlokára, nyakára, hogy minél hamarabb eszméletre térjen. (Ne adjon semmit szájon át, amíg az illető nincs teljesen eszméleténél!) 5. Hívja a legközelebbi orvost vagy mentőt, ha felmerül a gyanúja, hogy nem egyszerű ájulásról van szó. Elsősegélynyújtás mérgezéskor 1. Szállítsa a sérültet a legközelebbi kórház baleseti ambulanciájára. Helyezze stabil oldalfekvésbe a gépkocsi hátsó ülésére. 2. Telefonáljon előre a kórházba, hogy egy mérgezett beteget visz. Ugyancsak mondja meg, ha lehetséges, hogy a mérgezés hogyan, mikor és mivel történt. 3. Vigye a méreg tartóját, csomagolását vagy a maradék mérget magával, hogy azonosítani lehessen és megtalálják ellenszerét, ha lehetséges. Ha a sérült eszméletlen: 1. Ne adjon neki semmit szájon át. 2. Ne hánytassa meg, mert félrenyelheti saját hányadékát és megfulladhat tőle. Ha önmagától hányna, helyezze stabil oldalfekvésbe. Ha a sérült eszméleténél van: Kéredezze ki a sérültet, vagy ellenőrizze az előzményeket, hogy megtudja milyen mérget vett be. Vizsgálja meg az ajkat, a nyelvet, a torkot, hogy nincs-e rajta kémiai anyagtól származó égési sérülés, amelyből következtetni lehet arra, hogy a méreg maró hatású volt-e. Maró hatású méreg esetén (pl. sav, lúg, ammónia, klór, háztartási tisztító folyadékok): 1. Öblítse át a beteg száját. 2. Ne hánytassa a beteget, mert a maró hatás miatt károsodott gyomor, nyelőcső fala átlyukadhat, illetve feltépődhet. 3. Azonosítsa a maró hatású mérget: - ha sav, adjon 1-2 pohár tejet (vagy vizet ha nincs tej), - ha ammónia vagy tisztító folyadék, adjon 1-2 pohár vizet, - ha egyéb lúg vagy klór, ne adjon semmit szájon keresztül. - Kőolajszármazék esetén (pl. kerozin, festék higító, benzin): 1. Ne adjon semmit szájon keresztül. 2. Ne hánytassa a beteget, mert a kőolajszármazékok gőze a tüdőbe jutva súlyos következményeket okozhat. Nem maró hatású, nem kőolajszármazék méreg esetén (pl. alkohol, gyógyszer, mérgező növény): 1. Adjon a betegnek 1-2 pohár vizet.

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem 2. Hánytassa meg a beteget úgy, hogy ingerelje a torok hátsó részét ujjával vagy egy kanál nyelével. 18.

Ismertesse a természetvédelem feladatát, alapelveit és a természetvédelem alá tartozó területek besorolását! Információtartalom vázlata: Természetvédelem célja és feladata A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés A természetvédelem alatt álló területek besorolása, Nemzeti Parkok

Természetvédelem célja és feladata A természetvédelem a természet élő és élettelen tárgyainak megóvása, fenntartása, szükség szerinti helyreállítása és bemutatása. Föld/talaj, levegő, víz és élő környezet védelme. A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés Indikátor-elv. A környezet minőségének legpontosabb jelzői (indikátorai) az élőlények. A természetvédelem feladata tehát ezek szerint az érzékeny "élő műszerek" megőrzése. Génbank-elv. Minden élőlény génjei évmilliók alatt felhalmozott információtömeget tartalmaznak. Ha egy faj kihal, ezek az információk örökre elvesznek. . A természetvédelem feladata tehát a még feltáratlan tulajdonságok (pl. gyógyszeralapanyagok) megőrzése. Az eutrofizáció röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy növényi tápanyagok hatására egy adott víztestben a növények elszaporodnak. Az eutrofizálódás az állóvizek szennyeződésnek egyik súlyos következménye. • Az állóvizekbe bekerülő foszfor illetve nitrogén növényi tápanyagok a víz alga • Az állóvizek tápanyagfeldúsulása következményeként bekövetkező trofitásfok emelkedését nevezzük eutrofizálódásnak. A tápanyag feltöltődése természetes körülmények között egy igen hosszú folyamat, mely az állóvíz kialakulásától annak feltöltődéséig tart. Ezt a folyamatot nevezzük - természetes eutrofizálódásnak. Ezt a folyamatot az emberi tevékenység felgyorsítja, és ennek eredményeként kialakul - a gyorsított (antropogén) eutrofizálódás, melynek oka a természetes folyamatoknál lényegesen nagyobb növényi tápanyagterhelés.

•

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A főbb károk, zavarok illetve kellemetlenségek a következőkben foglalhatók össze: – – – – – – – – – – –

•

az algák, különösen a kocsonyás burokkal bevont fajok a szűrőket eltömik, bizonyos fajok kellemetlen, ízt illetve szagot kölcsönöznek, a szűrőkbe kerülő szervezetek a már tisztított víz zavarosságát illetve elszíneződését okozhatják, a vízvezeték-hálózatba kerülő algák a heterotróf szervezetek számára táplálékul szolgálnak és szaporodásukat okozhatják, az elpusztult algák lerakódnak a tartályokban, csővezetékekben a fotoszintézissel kapcsolatos széndioxid felvétel növeli a víz pH értékét, és ezáltal növeli az ammónia toxicitását, a vízvirágzást okozó kékalgák anyagcsere termékei halpusztulást és egyéb haszonállatok mérgezését okozhatják, a nagy tömegben elszaporodó algák pusztulását oxigén hiány követi, ami halpusztulással jár. a vízkezelés költségei emelkednek, romlik az állóvizek esztétikai állapota, a víz közegészségügyi szempontból kifogásolható, így üdülésre sportolásra alkalmatlanná válik.

Az eutrofizáció szabályozása. A felgyorsított eutrofizálódás megfékezésének megoldása egyrészt input módszerek alkalmazásával csökkenteni a tápanyagoknak a tavakba, tározókba való bejutását, másrészt output módszerekkel megtisztítani a már előrehaladott mértékben eutrofizált tavakat

Input szabályozási rendszerek • Fejlett szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásával a kommunális és ipari szennyvizekből a foszfortartalom 90%-ának eltávolítása után eljuttatni a tisztított szennyvizet a befogadóba. • Megtiltatni vagy hatósági úton limitálni a mosószerek és más tisztítószerek foszfáttartalmát, ezzel csökkentve a szennyvíztisztító telepekre belépő szennyvizek és a szennyvízszikkasztóból elszivárgó, nem pontszerű foszfáttartalmat. • A földhasználat szabályozása, a talajvédelem, illetve talajkímélő művelési technológiák alkalmazása, melyek megakadályozzák a tápanyagok kimosódását a talajból és a pontszerű forrásokból. • Átvezetni a szennyvizeket a gyors folyású patakok irányába, ahol ez lehetséges. Output szabályozási rendszerek • Fenékkotrással eltávolítani a felesleges tápanyagot a mederfenékről. Ez a módszer nem alkalmazható hatékonyan nagyméretű vagy mély tavaknál. Túl sekély tavakban sem mindig hatékony a kotrás, mert ekkor a már kiülepedett toxikus anyagok ismét szuszpenzióba kerülnek. • Eltávolítani a túlburjánzott növényzetet. Ez a beavatkozás zavaró lehet a vízi életre, mert a magasabb rendű vízi vegetáció szerepe meghatározó jelentőségű a vizek öntisztulási folyamatában, emellett bonyolult és a nagyméretű tavakon még költséges is. • Herbicidekkel (gyomirtó szerek) és algicidekkel (algairtó szerek) szabályozni a nemkívánatos flórát. Ez a módszer szennyezheti a vizet és fontos növényeket is kiirthat. • Levegőztetés a tavak és tározók oldott oxigéntartalmának növelése céljából. Igen költséges, energiaigényes megoldás.

Természetvédelem alatt álló területek besorolása: http://www.termeszetvedelem.hu/1996-evi-liii-tv-a-termeszet-vedelmerol 28. § (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: a) nemzeti park, b) tájvédelmi körzet, c) természetvédelmi terület, d) természeti emlék. (2) Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. (3) Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. (4) Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23. § (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül.

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem (5) Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23. § (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. ……………… Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek kijelölése 41/A. § (1) A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé, valamint határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat. A Natura 2000 területeken lévő földrészleteket a miniszter hirdeti ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. Feladat Állam/ miniszter, ügyészség, önkormányzatok, nyilvánosság stb….

Nemzeti park

Alapítva

Területe (km²)

Székhelye

Hortobágyi Nemzeti Park

1973

805,49

Hortobágy

Kiskunsági Nemzeti Park

1974

567,61

Kecskemét

Bükki Nemzeti Park

1976

402,63

Eger

Aggteleki Nemzeti Park

1985

198,92

Jósvafő

Fertő–Hanság Nemzeti Park

1991

235,88

Sarród

Duna–Dráva Nemzeti Park

1996

494,79

Pécs

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem Körös–Maros Nemzeti Park

1997

501,34

Szarvas

Balatoni-felvidéki Nemzeti Park

1997

569,98

Csopak

Duna–Ipoly Nemzeti Park

1997

603,14

Esztergom

Őrségi Nemzeti Park

2002

cca. 440

Őriszentpéter

19.

Ismertesse a környezetvédelem feladatát, szabályozását, irányítását, a környezetszennyezés ellenőrzését! Információtartalom vázlata: A környezetvédelem fogalma, feladata A környezetvédelem alapelvei: okozó elve, közteherviselés elve, megelőzés elve, kooperáció elve, döntés (szubszidiaritás) elve, társadalmi részvétel elve, nemzetközi együttműködés elve A környezetvédelem jogi szabályozása A környezetvédelem irányítása A környezetszennyezés ellenőrzése

A környezetvédelem fogalma, feladata • A környezetvédelem olyan törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amely feladata: – az emberi környezet megóvása, tervszerű alakításának elősegítése, – a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okainak felismerése, azok megelőzési, csökkentési, és megszüntetési lehetőségeinek meghatározása, – és ezeknek a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre juttatása. A környezetvédelem jogi szabályozása A jogi szabályozás a környezetvédelem egyik fontos eszköze. A környezetvédelemmel összefüggő jogokat és kötelességeket a környezetvédelmi rendelkezések tartalmazzák. Az alapvető elvi követelményeket az Alkotmány, a környezetvédelmi törvény, gazdaságpolitikai célkitűzések határozzák meg. A végrehajtásra, ill. a környezetvédelem egyes területeire vonatkozó követelményeket miniszteri rendeletek tartalmazzák az egész nemzetgazdaságra kiterjedő hatállyal (például: levegőtisztaság-védelem, szennyvízbírság). Mindezeken kívül a környezetvédelmet is érintő törvények (például: a bányászatról, a vízügyről), törvényerejű rendeletek és különböző szintű (nemzetközi, EU, országos, iparági) szabványok is tartalmaznak környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, követelményeket. •

A megelőzési-csökkentési és ellenőrzési v. szabályozási rendszer központi alapelve, hogy a környezetszennyezés problémakörét nem környezeti elemenként (levegő, víz, talaj), hanem komplex módon, minden környezeti elemre vonatkozóan együtt kell vizsgálni és kezelni (IPPC szerinti megfelelőség elve).

•

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A másik alapelv a megelőzés: a kibocsátásoknak már eleve a keletkezésnél történő csökkentése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatokban (tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás, módszerek alkalmazása, stb.) minden esetben az elérhető legjobb technikát (best available techniques, BAT) kell alkalmazni.

• A harmadik alapelv a szigorú ellenőrzés deklarálása (integrált, önálló engedélyezési eljárás). A 96/61/EC IPPC Irányelv 1996-ban lépett hatályba, de 1999 októberétől alkalmazzák EU szerte. Az IPPC direktíva szabályozza: 1. A termelésből származó szennyezések megelőzését – alapanyagok, energia; hulladékminimalizálás – tisztább termelési folyamatok 2. A termelésből származó szennyezések csökkentését – csővégi eljárások 3. A termelésből származó szennyezések ellenőrzését Az IPPC direktíva nem szabályozza: • a termékek által okozott szennyezést • Egységesen, egy engedélyben szabályozza • az anyag- és energiahatékonyságot • a levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat • a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladékkezelést • a zaj- és rezgésvédelmet • a balesetek megelőzését és a kárelhárítást • a létesítés, üzemeltetés és felhagyás feltételeit • a monitoring és az adatszolgáltatás feltételeit • Figyelembe veszi a környezeti elemek között átvitt szennyezéseket A szabályozás pillérei: az integrált engedélyezési eljárás az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása a BAT-on alapuló kibocsátási határértékek és egyéb feltételek meghatározása Kiemelt jelentőségű az információcsere a szabályozottak, a hatóságok és a tagállamok között, valamint a nyilvánosság bevonása az engedélyezés során • Az IPPC irányelv egy új típusú engedélyezési rendszert igyekszik meghonosítani. Ez az engedélyezési rendszer a környezet teljes körű védelme érdekében a legjobb elérhető technikák (Best Available Techniques, a továbbiakban: BAT) alkalmazását írja elő, és egyéb szigorú szabályokhoz köti azokat az ipari tevékenységeket (35 különböző iparágban), melyeknél a legvalószínűbb a környezeti elemek bármilyen formájú szennyezése. : BAT elérhető lgjobb technikák: – legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; – az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; – a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik – Az irányelv szerint 1999 októbere után már csak azok a létesítmények kaphattak engedélyt működésük megkezdéséhez az Európai Unió területén, amelyek teljesítik a jogszabályban megkövetelt feltételeket. – A tagállamok már működő létesítményei haladékot kaptak a jogszabályban előírtak teljesítésére, nekik az IPPC előírásait csak 2007. október 30-tól kezdve kellett teljesíteniük. • • •

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem A környezetvédelem irányítása, ellenőrzése A környezetvédelem központi irányító szerve a Környezetvédelmi Minisztérium ellátja a környezetvédelem egészére kiterjedő irányító, összehangoló és ellenőrző tevékenységet. A környezetvédelem területi feladatait a környezetvédelmi felügyelőségek és meghatározott esetekben más szakhatóságok látják el (ÁNTSZ, önkormányzatok, Földművelésügyi Hivatalok, Bányakapitányságok, Vízügyi Igazgatóságok ). A környezetvédelem a termelés és a gazdálkodás szerves, elválaszthatatlan része, ezért a környezetvédelmi műszaki végrehajtó szervezetek is a gazdaságirányítási rendszerbe beépülve, az irányítás során kialakult módszerek felhasználásával végzik a cégeknél a környezetvédelmi munkát, illetve önellenőrzést. A környezetvédelmi előírások megszegése, a környezet megengedettebbnél nagyobb mértékben való szennyezése, károsítása, terhelése bizonyos területeken általában csak bírság fizetését teszi kötelezővé (mely többszöri kihágás esetén növekedő összegű, un. progresszív bírság), bizonyos esetekben azonban törvénysértési eljárást is vonhat maga után. Célunk azonban sohasem a jogi következmények kivédése, hanem a környezetünk tényleges védelem.

20.

Ismertesse a gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességeit a környezetvédelem területén, a környezetvédelem módszereit, eszközeit, fő feladatait! Információtartalom vázlata: A gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességei a környezetvédelem területén A környezetvédelem módszerei: aktív, passzív védekezés A környezetvédelem eszközei A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő feladatai: termőföld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet védelme

A gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességei a környezetvédelem területén A gazdálkodó szervezetek kötelesek munkájukat úgy megszervezni, a technológiákat, gyártási eljárásokat úgy megválasztani, olyan anyagokat felhasználni, hogy környezetüket minél kisebb mértékben károsítsák. Az egyes emberek kötelesek környezetük védelme érdekében minden tőlük telhetőt elkövetni saját és embertársaik érdekében, munkahelyükön belül és azon kívül munkájukat, tevékenységüket úgy végezni, egyéni életüket úgy szervezni, hogy az a környezet károsodását ne okozza, valamint annak terhelését a minimálisra csökkentse.

A környezetvédelem módszerei: aktív, passzív védekezés - Aktív védekezés esetén a környezetkárosító hatást a szennyezőanyagok kibocsátásának megelőzésével csökkentik - Passzív védekezés esetén a környezetkárosító hatás mennyiségét nem csökkentik, csak a koncentrációját úgy, hogy az emberi tartózkodás környezetében ne lépje túl a megengedett szintet A környezetvédelem eszközei A környezet védelme érdekében különböző eszközök állnak rendelkezésre, használhatók fel. Ezek: • a műszaki és tudományos eszközök, • a jogi és igazgatási eszközök, • a gazdasági eszközök, valamint

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem a környezetvédelmi felvilágosító munka. A műszaki és tudományos eszközök közvetlenül vagy közvetve a környezetkárosodás megelőzését, csökkentését szolgálják (hulladékmentes technológia, korszerű leválasztó, semlegesítő, megsemmisítő berendezések alkalmazása). A jogi és igazgatási eszközök jogszabályok formájában meghatározzák a környezetvédelmi követelményeket (például: levegő-tisztaságvédelmi rendelet), amelyek betartásához segítséget nyújtanak a végrehajtást szervező és ellenőrző intézmények (például: Környezetvédelmi Felügyelőségek, Vízügy Igazgatóságok). A gazdasági eszközök gazdasági szabályozók és anyagi érdekeltségek, ösztönzők formájában járulnak hozzá a sikeres feladatok megoldásához (például: védelmi berendezések létesítéséhez anyagi támogatás, helyi adó alóli mentesség). A környezetvédelmi felvilágosító-, nevelőmunka , segítségével a széles tömegek tudata formálható, így eredményesen bevonhatók a környezetvédelmi tevékenységbe (például: televízió, rádió, előadások, könyvek, plakátok). A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő feladatai: termőföld, víz, levegő, élővilág, táj, települési környezet védelme • A föld védelme a talajra (termőföldre), az alapkőzetre és az ásványi anyagokra; • a víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok medreire és partjaira; • a levegő védelme a Földet körülvevő légrétegre; • az élővilág védelme a növény- és az állatvilágra; • a táj védelme a tudományos, kulturális vagy más, közérdekből megőrzendő természeti tájakra, területekre; • a települési környezet (épített környezet) védelme a lakó-, üdülő- és intézményterületekre, valamint az emberi tartózkodásra szolgáló egyéb területekre terjed ki.