I. melléklet az Európai Bizottság által közzétett kérdőívre adott magyar válaszok
1.
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1.1. Kérjük, ismertessék röviden a tagállamban a szélessávú hálózatok kiépítése céljából, közfinanszírozásból megvalósuló projekteket, kiemelve azok fő eredményeit, kihívásait és mindazon kérdéseket, amelyek megítélésük szerint az iránymutatás felülvizsgálata szempontjából relevánsak. 1.2. Általánosságban hogyan értékelik a Bizottság szakpolitikáját a szélessávú hálózatok fejlesztéséhez nyújtott állami támogatások területén? Véleményük szerint az iránymutatás teljesítette-e az elvárásokat a Bizottság fenti 2.2. pontban részletezett szakpolitikai célkitűzéseit illetően? Megítélésük szerint az iránymutatás megfelelő egyensúlyt teremt-e a szélessávú és NGA-hálózatok fejlesztését célzó beruházások előmozdítása és az állami beavatkozásból eredő versenytorzulás korlátozása között? 1.3. Önök szerint melyek azok a 2009 óta történt fő technológiai, piaci és szabályozási előrelépések ebben az ágazatban, amelyeket tekintetbe kell venni, és amelyek hatással lehetnek a szélessávú hálózatokról szóló iránymutatás felülvizsgált változatának tartalmára? Válasz: 2009 óta jellemző a vezeték nélküli technológiák jelentős fejlődése. A 4. generációs mobilhálózatok már olyan sávszélességet tudnak biztosítani, ami elégséges lehet a vidéki területeken jelentkező felhasználói igények kielégítésére is. Emellett fontos kiemelni, hogy a szélessávú szolgáltatások iránti kereslet nem megfelelő, ami korlátozóan hat a piacfejlődésre. A kereslethiány pedig csak részben vezethető vissza a pénzügyi válságra, nagy részben a megfelelő alkalmazások és „tartalmak” hiányával magyarázható. 2.
A TÁMOGATÁS TÁRGYA
A szélessávú hálózatokról szóló iránymutatás jelenlegi változata különbséget tesz az állami támogatási intézkedések tárgyát képező szélessávú alaphálózatok, illetve NGA-hálózatok között. 2.1. Véleményük szerint az e területhez kapcsolódó jelenlegi gazdasági, technológiai és szabályozási változások tükrében indokolt-e ez a megkülönböztetés? Válasz: A jelenlegi gazdasági, technológiai és szabályozási változások szükségessé teszik az NGA megkülönböztetését a BB alaphálózatokétól, mivel a beruházásnak mind a gazdasági, mind a szakmapolitikai és technológiai háttere teljesen eltérő.
2.2. Hasznosnak tartanák-e, ha az iránymutatásban külön szakaszokat szentelnének a különféle infrastrukturális elemek (például az alapépítmények, sötétszálak, összekötő -1-
(backhaul) hálózatok stb.) vagy a szélessávú hálózatok kiterjesztésével kapcsolatos egyéb tevékenységek (például építőmérnöki költségek, a házon belüli kábelrendszer korszerűsítése stb.) közfinanszírozására alkalmazandó szabályoknak és feltételeknek? Válasz: Fontosnak minősülnek a fent felsorolt infrastrukturális elemek, de a magyar hatóságok nem javasolják, mivel annak az a veszélye, hogy bonyolítja az iránymutatás alkalmazását, és a túlzottan részletekbe menő szabályozás rugalmatlan és összeütközésbe kerülhet a speciális nemzeti sajátosságokkal. Emiatt uniós szintén nem célszerű ilyen szabályozást előírni. Az NGA-hálózatokról szóló ajánlással1 összhangban a szélessávú hálózatokról szóló iránymutatás 53. pontja a nagysebességű új generációs hozzáférési (NGA-) hálózatokat a következőképpen határozza meg: „Az NGA-hálózatok olyan vezetékes hozzáférési hálózatok, amelyek részben vagy egészében optikai elemekből állnak, és amelyek fejlettebb tulajdonságokkal (mint pl. nagyobb áteresztőképességgel) rendelkező szélessávú szolgáltatásokat képesek nyújtani, mint amelyek a meglévő rézhálózatokon keresztül biztosíthatók.” 2.3. Véleményük szerint ez a meghatározás továbbra is helytálló? Más szóval a technológiai és piaci változások ezen szakaszában a fix, többnyire üvegszálas technológiát alkalmazó hálózatok mellett léteznek-e olyan egyéb szélessávú technológiák, amelyeket Önök szerint az NGA-hálózatok fogalommeghatározásának körébe kellene sorolni? Kérjük, a válaszukat részletesen indokolják meg, és támasszák alá a kereskedelmi alkalmazást szemléltető példákkal. Válasz: A magyar hatóságok véleménye szerint a fenti definíciót ki kell egészíteni a vezeték nélküli technológiákkal: „Az NGA-hálózatok olyan vezetékes és vezeték nélküli hozzáférési hálózatok, amelyek részben vagy egészében optikai elemekből állnak, és amelyek fejlettebb tulajdonságokkal (mint pl. nagyobb áteresztőképességgel) rendelkező szélessávú szolgáltatásokat képesek nyújtani, mint amelyek a meglévő rézhálózatokon keresztül biztosíthatók.” 2.4. Megítélésük szerint indokolt-e, hogy a Bizottság az NGA jelenlegi kvalitatív definícióját (ti. többnyire üvegszálas technológiát alkalmazó megoldások) egy inkább számadatokon alapuló definícióra változtassa meg (például a letöltési/feltöltési sebességre vonatkozó kifejezett küszöbértékek megállapításával vagy egyéb műszaki kritériumok meghatározásával)? Kérjük, a válaszukat indokolják meg. Válasz: A magyar hatóságok véleménye szerint nem célszerű konkrét küszöbértékek előírása, mert ezek ütközhetnek a nemzeti sajátosságokkal, illetve célokkal.
1
2010/572/EU: A Bizottság ajánlása az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA) való szabályozott hozzáférésről – C(2010) 6223.
-2-
3.
AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS TERÜLETEI
A szélessávú hálózatokról szóló iránymutatás ún. „fehér”, „szürke” és „fekete” területeket különböztet meg, attól függően, hogy rendelkezésre állnak-e már megfelelő magáninfrastruktúrák az adott területen. 3.1. A tagállamukban a szélessávú hálózatok fejlesztésére bevezetett állami támogatási programokkal kapcsolatos tapasztalataik alapján úgy tekintik-e, hogy egyéb kritériumok (például a letöltési/feltöltési sebesség, illetve más műszaki, szabályozási vagy piaci feltételek) is relevánsak lennének a nem megfelelő szélessávú lefedettséggel rendelkező területek azonosításához? Véleményük szerint megfelelő kritérium-e az, hogy amennyiben egy adott területen nem áll rendelkezésre elfogadható áron legalább 2 Mbps (letöltési) sebesség, ezt a területet „fehér területnek” kell tekinteni? Válasz: NGA szempontból mind a letöltési, mind a feltöltési sebesség releváns, tehát önmagában a 2 MBps letöltési sebesség rendelkezésre állás nem tesz szürkévé egy területet. A hazai szélessáv fejlesztési koncepció is tartalmazza a 2 Mbps küszöbszámot, ezért a magyar hatóságok támogatják annak alkalmazását. A versenytorzulások korlátozásának biztosítása érdekében az iránymutatás különbséget tesz a „fehér NGA-területek” között a meglévő szélessávú alap-infrastruktúrától függően (lásd az iránymutatás 79. pontja a fehér NGA/fehér alaphálózatról, 73. pontja a fehér NGA/szürke alaphálózatról, valamint 3.4.4. szakasza a fehér NGA/fekete alaphálózatról). 3.2. Okozott-e a tagállamukban bármilyen különös nehézséget az, hogy a szélessávú hálózatokról szóló iránymutatás e rendelkezéseinek megfeleljenek? Úgy tapasztalták-e, hogy a fenti különbségtétel – és az abból következő eltérések az alkalmazandó összeegyeztethetőségi feltételek tekintetében – elősegítette a verseny megóvását, és ösztönözte a magánszféra beruházási kedvét? Válasz: A megkülönböztetés ösztönözheti a magánszférát, mivel a hagyományos szürke területbe már nem fog senki jelentős befektetést kezdeményezni, viszont amennyiben ez NGA szempontból fehér, ott jobbak a beruházási lehetőségek. Az iránymutatás előírja, hogy a magánüzemeltetők következő három évre szóló beruházási terveit figyelembe kell venni az állami beavatkozások célterületeinek meghatározásánál (lásd 31. lábjegyzet). 3.3. Előfordult-e olyan eset, amikor nehézséget okozott ennek az előírásnak a betartása? Véleményük szerint a megállapított hároméves időszak továbbra is megfelelő intervallumnak tekinthető? Tagállamuk szerint a magánüzemeltetőknek milyen bizonyítékokkal kellene alátámasztaniuk egy adott területre vonatkozó beruházási terveiket? Válasz: A magyar hatóságok megfelelő kompromisszumnak tartják a három évet, mert ilyen időtávon még előre jelezhetők a piaci és technológiai változások. A piacelemzéskor használt előretekintő szemlélet időtávja az új keretszabályozás szerint is 3 évre változott. A magánüzemeltetők beruházási terveire vonatkozó előírásoknak nem célszerű részletezőknek lenniük.
-3-
4.
AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
Az iránymutatás 51. pontja felsorolja azon általános összeegyeztethetőségi feltételeket, amelyeknek a szélessávú hálózatok fejlesztését célzó valamennyi állami támogatásnak meg kell felelnie. 4.1. Tapasztalataik során találkoztak-e olyan esettel, amikor nehézséget okozott e feltételek betartása? Milyen bevált példákat tudnának említeni e feltételek szigorú betartatásának hatásáról (például naprakész térkép készítése a szélessávú hálózatról, nyilvános konzultáció, a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos rendelkezések szorgalmazása, a bevezetett rendszer nyomon követése, visszakövetelési mechanizmus kidolgozása stb.)? Válasz: A magyar hatóságok jelenleg még nem rendelkeznek az iránymutatás alkalmazására vonatkozó tapasztalattal, de véleményük szerint az iránymutatásban felsorolt feltételek megfelelnek a kitűzött céloknak. Az iránymutatás 51. pontjának e) bekezdése a meglévő infrastruktúra felhasználására ösztönzi a tagállamokat annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az erőforrások kétszeres felhasználása, illetve csökkenthető legyen a támogatás összege anélkül, hogy a meglévő inkumbens szolgáltatók (akik rendszerint már jelentős infrastruktúrával rendelkeznek) bármilyen indokolatlan előnyhöz jutnának. 4.2. Kérjük, fejtsék ki, hogyan sikerült egyensúlyt teremteniük e két célkitűzés között. Véleményük szerint hatékonynak bizonyult-e e feltétel az említett célkitűzés eléréséhez? Kérjük, soroljanak fel példákat arra, hogy az állami támogatási programokkal kapcsolatosan a tagállamukban milyen bevált gyakorlat alakult ki. Önök szerint milyen körülmények között képez elegendő biztosítékot az inkumbens szolgáltatók infrastruktúrájához való hozzáférés az alkalmazandó szabályozási kerettel összhangban? Válasz: A magyar hatóságoknak az a véleménye, hogy a kiírandó pályázatok feltételeivel a vállalkozásokat és önkormányzatokat is szükséges ösztönözni, azzal együtt, hogy a kedvezményezetteknek helyi szinten oktatási tevékenységet kellene biztosítaniuk, ami közösségi internetpontok kialakítására vonatkozó kötelezettséget is magában foglalna. 5.
TÁMOGATÁS AZ ÚJ GENERÁCIÓS HOZZÁFÉRÉSI HÁLÓZATOKRA
Az iránymutatás előírja, hogy az államilag támogatott NGA-hálózatnak támogatnia kell a hatékony és teljes körű szétválasztást, valamint ki kell elégítenie az üzemeltetők által keresett valamennyi különböző típusú hálózati hozzáférést (lásd 79. pont). 5.1. Melyek az iránymutatás által az NGA-hálózatok esetében előírt „nyílt hozzáférés” (ti. teljes körű és hatékony hozzáférés) biztosításával kapcsolatos tapasztalataik? Tudnánake példát hozni nehézségekre vagy jogvitákra, illetve bevált módszerekre? Válasz: A magyar hatóságok szerint a hatályos jogi szabályozások nem definiálják pontosan a nyílt hozzáférés fogalmat; az NGA optikai hálózatok esetében nehezen
-4-
megfogható, és ezáltal számos vitához vezethet. Az iránymutatásnak kerülnie kellene, hogy alapot adjon egy túlzottan kiterjesztett értelmezésnek. 5.2. Helyénvalónak tartják-e azt, hogy a támogatás kedvezményezettjétől minden műszakilag lehetséges hozzáférési terméket megkövetelnek a közfinanszírozás útján szerzett előny ellensúlyozására? Egyetértenek-e azzal, hogy egyes hozzáférést biztosító korrekciós intézkedések bizonyos körülmények között feleslegesek lehetnek (például alapépítményekhez és sötétszálakhoz való hozzáférés), és ezért nem szükséges azokat minden esetben előírni az elegendő mértékű verseny biztosításához? Megítélésük szerint szükség van-e arányossági elemzésre a távközlés meglévő keretszabályozásához2 hasonlóan, és csak minimális számú korrekciós intézkedést kellene-e előírni a verseny növelésével és az állami beavatkozásból eredő versenytorzulás csökkentésével kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében? Amennyiben igen, kérjük, indokolják részletesen. A 79. pont szerint a támogatás kedvezményezettje köteles legalább hét évre nagykereskedelmi hozzáférést biztosítani – az egyéb szabályozási kötelezettségek sérelme nélkül. Válasz: A magyar hatóságok szerint, ha nem írjuk elő a műszakilag lehetséges hozzáférési termékeket, abban az esetben vita keletkezhet azok nyújtásáról. A hozzáférés biztosításának kereskedelmi megállapodásokon kell nyugodnia. Emiatt a magyar hatóságok megítélése szerint nem szükséges arányossági elemzés készítése. 5.3. Véleményük szerint e hétéves időszak megfelelően biztosítja-e a versenyt az érintett területen anélkül, hogy a magánberuházói kedvet csorbítaná? Indokolt lenne-e hosszabb időszak előírása például a passzív hozzáférési termékek (pl. az alapépítmények) esetében? Amennyiben igen, kérjük, indokolják részletesen. Az iránymutatás a többszálas hálózatokat helyezi előtérbe: „E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a «többszálas» felépítés lehetővé teszi a hozzáférést megszerezni szándékozók számára, hogy egymástól teljesen függetlenek legyenek a nagysebességű szélessávú szolgáltatások kínálata tekintetében, és ezzel elősegíti a hosszú távon fenntartható versenyt. Ezenfelül a többszálas alapú NGA-hálózatok kiépítése mind a pont pont közötti, mind pedig a pont és több pont közötti topológiákat támogatja, így technológiasemleges.” Válasz: A területen a 7 éves időszak a technológia fejlődés függvényében biztosíthatja a versenyt, a magánberuházói kedv a többszálas technológia és az alépítmény hozzáférhetőség miatt javulhat. A passzív infrastruktúra esetében indokolt lehet 10 éves periódus előírása. 5.4. Milyen tapasztalataik vannak a többszálas infrastruktúra terén? Egyetértenek-e azzal, hogy a vidéki területeken gazdaságilag nem lenne indokolt többszálas hálózat kiépítése? Vagy álláspontjuk szerint a többszálas hálózat kiépítése lényeges beruházás lenne e területeken a hosszú távú verseny biztosításához? Válasz: A többszálas technológia jobban elősegíti a versenyt, mivel több szolgáltató képes egymástól függetlenül szolgáltatni. Vidéki területen üzleti terv alapján eldönthető, 2
Lásd: http://europa.eu/legislation_summaries/internal_market/single_market_services/l24216a_en.htm.
-5-
hogy melyik az előnyösebb megoldás. A magyar hatóságok azonban általánosságban nem értenek egyet azzal, hogy állami szereplő határozza meg, hogy indokolt-e vagy sem a vidéki területeken a többletszál létesítés. Ehelyett a magyar szabályozás rugalmasan, beruházás-ösztönzően, ugyanakkor takarékosan szeretné megoldani ezt a problémát. Bizonyos típusú hálózati architektúrák (például az FTTH / P2P hálózatok) egyes vélemények szerint hatékonyabban segítik elő a versenyt (például az FTTP / GPON infrastruktúrákhoz képest), mivel lehetővé teszik a teljes körű és hatékony szétválasztást, jóllehet a költségesebb technológiai megoldások közé tartoznak. 5.5. Véleményük szerint a közfinanszírozásban részesülő projekteknek előnyben kell-e részesíteniük a versenyserkentő technológiákat? Tudnának-e említeni olyan bevált módszereket, amelyek az egyik vagy a másik technológiát alkalmazzák? Válasz: A magyar piacszabályozási tapasztalatok is alátámasztják, hogy például a GPON technológia alkalmazása kizárja egyes hozzáférési termékek nyújtásának előírását, ezzel nehezíti a versenyösztönzést. A magyar hatóságoknak ugyan még nincs tapasztalatuk, de támogatják a fenti alapelv előírását. 5.6. A 75. és a 79. pontban foglalt feltételeken kívül szükségesnek tartják-e más olyan feltétel meghatározását, amelynek az államilag támogatott NGA-hálózatok kiépítését végző kedvezményezett vállalkozásoknak eleget kellene tenniük a verseny növelése és az állami beavatkozásból eredő versenytorzulás csökkentése érdekében? Válasz: A 75. és a 79. pontban foglalt feltételek szigorítását nem tartjuk szükségesnek, azok kellő garanciát nyújtanak az állami beavatkozásból adódó esetleges versenytorzulás kiküszöbölésére. Kistelepüléseken azonban a magyar hatóságok javasolják azon lehetőség megfontolását, hogy a backhaul és helyi hálózat építése és annak támogatása együttesen is lehetséges legyen, mivel nagyobb beruházási kedvet és jobb üzleti tervet érhetünk el vele. 6.
A NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK SZEREPE
Az iránymutatás fontos szerepet szán a nemzeti szabályozó hatóságoknak, akiknek segíteniük kell a támogatást nyújtó hatóságokat a nagykereskedelmi hozzáférés feltételeinek megállapításában. A 79. pont szerint „a nagykereskedelmi hálózati hozzáférés feltételeinek meghatározásánál a tagállamoknak egyeztetniük kell az illetékes nemzeti szabályozó hatósággal. A nemzeti szabályozó hatóságok a jövőben várhatóan tovább folytatják az általános szélessávú piacon uralkodó versenyfeltételek előzetes szabályozását vagy szigorú ellenőrzését és adott esetben az alkalmazandó keretszabályozás által biztosított szükséges korrekciós intézkedések bevezetését. Így annak megkövetelésével, hogy a hozzáférési feltételeket a nemzeti szabályozó hatóságnak kell jóváhagyni vagy megállapítani a vonatkozó közösségi szabályok alapján, a tagállamok biztosítják, hogy valamennyi általános szélessávú piacon, ha nem is egységes, de legalább nagyon hasonló, az érintett nemzeti szabályozó hatóság által meghatározott hozzáférési feltételek kerülnek alkalmazásra.”
-6-
6.1. Milyen együttműködésre került sor a támogatást nyújtó hatóságok és a nemzeti szabályozó hatóságok között, és a véleményük szerint melyik együttműködési forma bizonyult a leghatékonyabbnak? Önök továbbítják-e az állami támogatási projekteket a nemzeti szabályozó hatóságokhoz, vagy konzultálnak-e velük a specifikus kérdésekben (például a hozzáférési követelményeket illetően)? A szélessávú hálózatok fejlesztését célzó állami támogatási programokkal kapcsolatos tapasztalataik szerint hogyan segíthetik a nemzeti szabályozó hatóságok a (nemzeti vagy helyi) hatóságokat a szélessávú hálózatok fejlesztését célzó állami támogatási intézkedések végrehajtásában? Véleményük szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak minden esetben jóvá kell-e hagyniuk a hozzáférési feltételeket? Előfordult-e a gyakorlatukban bármilyen (jogi vagy gyakorlati) nehézség, amely megakadályozta a nemzeti szabályozó hatóságoknak a szélessávú hálózatok fejlesztését célzó állami támogatási intézkedésekbe való bevonását? Válasz: A támogatást nyújtó hatóság és a nemzeti szabályozó hatóság között egyelőre korlátozott az együttműködés a szélessávú projektek témájában, de ennek jelentős részben az az oka, hogy a pénzügyi válság miatt az elmúlt években nem is került sor ilyen projektek kezdeményezésére. Az érintett hatóságoknak közös érdeke, hogy mind a projektek értékelésében, mind az egyes hozzáférési kötelezettségek kialakításában érdemi és szakmai együttműködés alakuljon ki közöttük. Számos állami támogatással kapcsolatos esetben a nemzeti szabályozó hatóság vállalta magára az államilag támogatott hálózat szolgáltatója és a hozzáférést igénylők közötti viták megoldását, amennyiben ilyen vita adódott. 6.2. Előfordult-e tagállamukban ilyen eljárás? Véleményük szerint a nemzeti szabályozó hatóságok a legalkalmasabb szervek arra, hogy segítsék a támogatást nyújtó hatóságokat a hozzáférést igénylők és az államilag támogatott hálózat szolgáltatója közötti vitás kérdések megoldásában? Válasz: Nincs ilyen tapasztalat, de a magyar hatóságok nem látják célszerűnek a nemzeti szabályozó hatóságok bevonását a jogvitás ügyek kezelésébe.
7.
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÁTLÁTHATÓSÁGA
A Bizottság e területre vonatkozó esetjoga szerint a támogatást nyújtó hatóságoknak a programokra vonatkozó minden lényeges információt meg kell osztaniuk az érdekelt felekkel. Többek között egy központi honlapon közzé kell tenniük a célterületekre vonatkozó lefedettségi térképpel kapcsolatos információkat, illetve a tervezett állami támogatási intézkedéseket, és valamennyi információnak legalább egy hónapig nyilvánosnak kell maradnia, hogy a harmadik felek megtehessék esetleges észrevételeiket. A támogatásnyújtásra irányuló pályázati eljárást az EU közbeszerzési irányelveiben3 foglalt elvekkel összhangban kell lefolytatni, az átláthatóság és megkülönböztetés mentesség összes feltételének betartása mellett. 3
Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
-7-
7.1. Megítélésük szerint az információknak a leírtak szerint történő elérhetővé tétele megfelelő-e az átláthatóság biztosításához? Kérjük, tegyenek javaslatokat arra, hogy a jövőben milyen intézkedéseket lehetne bevezetni a szélessávú hálózatok fejlesztését célzó állami támogatási programok átláthatóságának további javítása érdekében. Hozzanak példákat a szélessávú hálózatok fejlesztését célzó állami támogatási intézkedésekről nyújtott tájékoztatással kapcsolatos bevált módszerekre, amelyeket az eljárás különböző szakaszaiban alkalmaznak. Válasz: A fenti átláthatóságra vonatkozó elvárások támogathatóak. 7.2. A szélessávú hálózatok fejlesztését célzó megvalósított állami támogatási projektekről a Bizottsághoz benyújtott rendszeres jelentéseknek köszönhetően nyomon követhető lenne a szélessávú hálózatok kiépítése egész Európában. Továbbá e jelentések iránymutatásul szolgálhatnának a bevált módszerekre vonatkozóan, és elősegíthetnék az engedélyezésről szóló döntés meghozatala után esetlegesen felmerülő problémás kérdések gyors megoldását. Önök szerint ez a kiegészítő eszköz hatékonyan segítené-e a digitális menetrend célkitűzéseinek elérését? Válasz: Ezen javaslat kapcsán megfelelő elővigyázatossággal kell eljárni. Ha ilyen adatszolgáltatási kötelezettség lesz, akkor biztosítani kell, hogy az adatbázisban szereplő információk hitelesek és megbízhatóak legyenek. A digitális menetrend célkitűzéseinek elérését ez az eszköz csak korlátozottan segítené, hiszen ebben az adatbázisban csak a támogatott infrastruktúrák szerepelnének, a piaci alapon fejlesztett infrastruktúrákról nem adna információt. 8.
EGYÉB KÉRDÉSEK
Több tagállam kérte az államilag támogatott hálózatok vertikális elkülönítését (a hálózat nagykereskedelmi üzemeltetője nem nyújt kiskereskedelmi szolgáltatást) a hátrányos megkülönböztetés kockázatának elkerülése, a verseny támogatása és az igénybevételi arány javítása érdekében, ami az állami beavatkozással együtt járhat4. 8.1. Véleményük szerint milyen költségekkel és haszonnal járna a fenti feltétel előírása? Mely körülmények között tekintenék a vertikális elkülönítést hatékony korrekciós intézkedésnek? Egyes tagállamok érvelése szerint az államnak „stratégiai szerepre” van szüksége a szélessávú ágazatban ahhoz, hogy a tagállamok elérhessék társadalmi és gazdasági célkitűzéseiket. A legtöbb esetben e stratégiai szerep úgy nyilvánul meg, hogy az államilag támogatott szélessávú hálózatok (többnyire passzív infrastrukturális elemek, így például az alapépítmények, szerelőaknák, sötétszálak) köztulajdonban maradnak, miközben a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi üzemeltetésre pályázatot írnak ki magánüzemeltetők részére. Válasz: Az államilag támogatott hálózatok vertikális elkülönítése fehér és szürke területeken nem egyértelműen előnyös, mivel a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtónál nem biztos, hogy érvényesíthető az árkompenzáció a rosszul ellátott területekre. Az 4
Erre példákat lásd a következő bizottsági határozatokban: N407/2009 Optikai szálak, Katalónia (Xarxa Oberta), Spanyolország; N183/2009 RAIN projekt, Litvánia vagy N196/2010 EstWin projekt, Észtország.
-8-
állam stratégiai szerepével a magyar hatóságok egyetértenek. 8.2. Önök szerint milyen esetben indokolt a hálózatok köztulajdonban tartása? Megítélésük szerint melyek az infrastruktúra köztulajdonban tartásával járó előnyök/hátrányok? Válasz: A hálózatok köztulajdonban tartása azon hálózati részek esetén indokolt, amikor virtuálisan elkülöníthető a tisztán állami feladatot ellátó hálózati rész és azt gazdaságosabban, racionalizáltabban lehet üzemeltetni. 9.
NEM
TÁMOGATÁSI CÉLÚ INTÉZKEDÉSEK: A PIACGAZDASÁGI BEFEKTETŐ ELVE ÉS AZ ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁS
Az iránymutatás pontosítja az állami támogatási szabályok alkalmazási körén kívül eső intézkedéseket, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a szélessávú hálózat kiépítését szolgáló közfinanszírozásra piaci feltételek mellett kerül sor (az iránymutatás 2.2.1. szakasza), illetve amikor a tagállamok úgy tekintik, hogy a szélessávú hálózatok biztosítását általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak kell tekinteni (az iránymutatás 2.2.2. szakasza). 9.1. Rendelkeznek-e tapasztalatokkal a piacgazdasági befektető elvének vagy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az európai országokban történő alkalmazását illetően? 9.2. Véleményük szerint az iránymutatás jelenleg elég részletes tájékoztatást nyújt a piacgazdasági befektető elvéről és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásról? Milyen esetleges észrevételeik vannak ezen rendelkezések alkalmazhatóságáról? Válasz: Az iránymutatás alapján egyértelműen megállapítható a piaci magánbefektető elvének feltételei, illetve az SGEI alkalmazhatóságának feltételei, a gyakorlatban nehéz az SGEI kritériumoknak megfelelően kialakítani projektet. 9.3. Az iránymutatás nagy gondot fordít annak pontos meghatározására, hogy a liberalizált távközlési ágazaton belül mi minősül általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (egyetemes és kötelező jelleg, semleges és nyílt hálózat, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi tevékenység szétválasztása stb.). Adódtak-e nehézségeik az ilyen típusú intézkedések végrehajtása során? Válasz: Amennyiben néhány országhoz hasonlóan jogszabályba foglalnánk a szélessávú szolgáltatási kötelezettséget, az megkönnyítené a beruházások támogathatóságát. 9.4. Helyénvalónak tartják-e azt, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás esetében minden műszakilag lehetséges hozzáférési terméket megkövetelnek vagy úgy találják-e, hogy egyes, hozzáférést biztosító korrekciós intézkedések bizonyos körülmények között feleslegesek lehetnek (például alapépítményekhez és sötétszálakhoz való hozzáférés), és ezért nem szükséges azokat minden esetben előírni az elegendő mértékű verseny biztosításához? Amennyiben igen, kérjük, fejtsék ki részletesen. Válasz: Célszerű minden műszakilag lehetséges hozzáférési terméket megkövetelni, ez műszakilag is indokolt, másrészt a nagyobb mértékű támogatás is alátámasztja.
-9-
9.5
Altmark kritériumok
Válasz: Az Altmark kritériumok nem IKT specifikusak, ezért az iránymutatás a magyar hatóságok szerint jobban alkalmazható.
10. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 10.1. Kérjük, emeljenek ki és fejtsenek ki bármely olyan további releváns kérdést, amely a szélessávú hálózatokról szóló iránymutatással kapcsolatos.
- 10 -
