i( jj~ -

- 187 - .

- 186 -

.

FELMERTE : NME TOK KARSZTHIDR.

térkép \

SZAKCSOPORT

1971.

Kiraly Lajos-barlang

\I

Vietnami

/

i(

jj~

lO::

Alaprajz

I ;'0 LJ.. rI: I~-.J

'f.'1 -.J:::!

°

if -

==1..-==1......-5

m

'D'\

.~

.,

,

J-

., /,

\

-20

~.

\

\ \

, \ \ \

-25

, \

, ',_1

bontas

., 188 -

.- 189 -

bontos

A

VIzszintes vetület

Q)

-

:::l Q)

>

-.ll) Q)

c:

N ll) N

o

> I I

Függöleges v etül et 7 8 9 10 II

12 13

14 15

E

8

16

o

17

o co

18

s

19

00

o

N

CLl

~

o

ontas

SZIKLAS - TEBRI-

BARLANG

- 191 - 190 -

be. Ezért

felhagytuk

jebb kisebb

ezt a munkahelyet,

kutatóárkot

mélyitettünk,

és a veszélyes

bontást

oe ez sem bizonyult

beomlasztottuk.

Alá, bel-

eredményesnek.

IMeg kell jegyezni, hogy e bontást a csoport 1972. körül kezdte elf és a régebbi tagok szóbeli közlése szerint Genetikailag szerintünk l!)

z

«

-' o:::

völgy Mivel

fekete cseréptörmelékeket találtak az első méterekben.! a barlang egy ősi forrásszáj lehet, és valószinüleg a Szinva-

bevágódásának megfelelően a pleisztocén eljegedésekhez valamelyik szintet jelöli. a barlang magassági helyzete, belső üregének mérete, és a történelmi időkre tehe-

tő omlúsáltal

lezárt,

í'eltételezhetően

nagyméretü

további

járatok

felvetik

annak lehe-

«

tőségét,

1-

zöljük

w

Pécsi-bontás:. Bizonyára más néven ismert a szakirodalomban. A Zsi'{ány-barlang felett 10 m-rel magasabb szinten található bejárata. Kisüregből nyilik egy erősen eltömődött ak-

CD

o::: ~

I

N

érdemes

hogya

járatban

lenne megásatni a barlang

na. Mivel

emberi

a barlang

térképét,

e bontás

~s állati

tartózkodásra

előterének,

folyosójának

és elhelyezkedésére

a viszonylag

jelentős

utaló

nyomok

tárhatók

kitöltését.

fel, ezért

Mellékelten

kö-

utaló vázlatot.

méretekkel

rendelkezé

Király-barlang

alatt-mel-

(J)

-w

1-

-' O

lett található,

ezért kibontása

érdekes

járatrendszerbe

is elképzelhető

a bejutás

bontás

lehetőségét

lehet.

fenntart juk, bár nehéz

A Zsivány-barlanghoz

erről a helyről. a törmelék

tartozó

Ezen indokok

esetleges

alapján

a további

kitermelése.

(J)

Fekete-barlang

környéki

bontások:

kibontásával és a barlang bör aljának megbontásával Gyetvás-barlang: talált kisebb E

rem alját

A terepbejárások

jelenlegi bejáratától foglalkoztunk.

A Fekete-barlangtól

üreg főleg

kitöltése

eddigi vizsgálataink

alkalmával

K-DK-felé

ÉK-re mintegy miatt

szerint

is állatok

ev

~

....

::::1

ev >

Fekete-barlang látható mé

III

ev

t e'r magasan

~

igen érdekes.

megközelitőleg

kiálló

szállkő

térképével

található,

te-

borit ja az agyag-

törmelék, melyet jelentős részalkot. Valószinüleg az üreg ma

összevetve felett

és egy kisebb

volt

2,5-3 m átmérőjü

1 m vastagságban

nem tervezzük •

ez a töbör az un, Omlásos-terem

megbon t o ttuk , Erre azért

mészkőben

szükség,

a felszini

található.

patakmeder

vezet

mert hóolvadás,

morfológiát,

liúvel a dolinában ez alá, a k i s

nagy esők idején

a

....

III

..ev..

C N III N

c

töbör: A barlang

tö-

barlang

ev >

lJ..

bontását

a felsőperm

A 2 m mély,

üreg

található

kedést, igy nem nyilik lehetőség a lezúduló viz"mRlyebb részeken történő í'olyásának vizsgálatára. Viszont, ha sikerül ezen az új bontáson, akkor az Oml~sos-teremből a nagy.viz

::::1

::::1

További

kisebb

....

ev

-o t:rI t:rI

szolgál.

melletti

volt, hogy

megz-ogyéat

t:rI

búvóhelyéül

)0 m-re

250-)00 m-re,

gal, humusszal, földdel összekeveredett, erősen cementált ben az itt elhullott ganajtúróbogarak kékes kitinpáncélja

....

felfedezett

mintegy

'5

t

nyilásán

O

\ \

ha~almas

vizmennyiség

életveszélyessé

teszi az itt való közle-

esetén veszélyes aknarendszer megkerülésével közvetlenül a Ramses-terembe, illetve a Könyöklőn át a bar-Lang :t'őágábajutunk, igy már viszonylag nyugodtabban tudjuk vizsgálatainkat elvégezni. A bontás jelenleg 1,5 m mély. Eddig főleg behordott porfiritkavics, humusz került elő innen, kömlyü bontani,de sajnos idő és munkaerő hiányában eddig a kezdeti próbálkozásokat nem tuöLuk fDlytatni. Lusta-völgynél,

N \/1

befolyó

a fennsiki

mószkőben

történt

még feltáratlan területen részletesebb tunk a tovúbbi kutatúsokról. Kering6-töbör:

A LUsta-völgy

K-i végén,

kutatások:

vizsgálatokat a lusta~ölgyi

vadászház

folytat tunk egy több éve felhagyott bontúst. A közeli fakadó kicsi rétegf'orrástól induló pa t akmede r néhóny kb. 10-15 m átmérőjú nüleg az akkori gödröt

ástak.

töbörben

legmélyebb

fejeződik

ponton

lA töbör nevét is

ók adták.

mellett

lévő töbör aljún

ó

évek elején

megbontotta

I 19T1-ben

laneok után, és ekkor emlitette meg a hollóstetűi dászház alatt "natalmas dübörgést hallani, mintha

volt, hogy az eddig

de idő hiányában, lemond-

agyagpala 'fennsiki mészkő határán t i.z méter után ebbe a vakon végz dő

be. Az 1960-as

a Bányász-csoport

Hégi tervünk

végezzünk,

a töbör alját

és az agyagban

öreg erdészektől

egy nagy

érdeklődtünk

erdész, hogy nagy esőzések f'öldalatti vizesés lenne".

valószibar-

idején

a va-

- 193 -

- 192 -

/Ji:bben kicsit kételkedtünk, mert a feLaz i n cllatt ilyen közelségben nagymenny i aégü

viz

csak nyitott vJiznyelőn át juthl:ita í"öld alú, és ilyen a környéken nincs./ Barlangfeltárás reményében azonbalJ megpróbúltuk a bontást. A régi, majunem teljesen betemetett göctörnél kedvezőbb helyet nem t.a Lá Lt.unk, 'l'öbbnapi munk a után kb. 4 m mély, és 1-1,5 m széles gödröt ástunk, tie szállkő nem jelentkezett, ezért abbahagytuk a munkát.

1978. audgusztus 20-tól szeptember lo-ig tartott. ~z idő alatt Bo ember fordult meg vendégl:ént nálunk. /Szovjet geológus csoport, mószkőb":nyúk szocialista brigádja./ Az át.Lago s nepi táborlétszám 15 fő, a max i.méLi.s 30 f'ö , akik a munkában ak t í.van vettek. részt. A tábor ideje alatt összesen 1100 munkaórát teljesiteLtünk. il. munku sikeres elvégzéséhez nagy segitséget kaptunk az LKM mészkőbányájótól, a Borsodi Szénbúnyák vállalattól, 6s a Felsőzsolcai Betonipari müvektől.

Ebben a mélységben múr teljesen érintetlenül üledékréteget harántoltunk. /Agyagot, sok b~hordot t növényi mar-advúnnya.L, / A bontásokat a tavaszi hónapokban végeztük. /Kovács Léljos/ /Olasz József - Veres Lajos/

Istvón-lúpai-barlane földtani viszon.Yai il. barlang fekvése, feltárása:

Az István-lápai-barhmg lezLÍrási munkái . Hosszú előkészitő munk61atok után 1978-as nyári táborunk alkalmával elkezdtük az Istvánbarlang lezárúsának végső f'áz i aé t alkotó betonozúst, mielőtt azonban mindehhez hozzá

Az'István-lápai-barlang

bejárata Lillafüredtől Ny-ra, az 591 m-es magassági ponttól ÉNy-

ra kb. :>00lll-re,az István-lápai-forrástól D-re kb. 2?0 m , 'az ÉD-i irúnyban haladó Istv án= Lúpu i, t nyugati oldalán lévő kis töbörtől 50·-m-re DNy-ra, a kis fenyves nyugati szélében, a mogyorós lábaserdő aljában t a'Lé.Lhe t ó, l'engerszint feletti magassóga' 544 m, ú

f'oghat t unk volna, biztositanunk kellett u bejúrati akna megfelelő méretre történő kirobbantását, meg kellett szervezni a munkát, és u munkálatokhoz szállitását.A

szükséges anyag helY8zinre

tervdokumentációnak megfelelően első feladatunk volt a szállkő mellett új

lejárat pontos meghatározása, és a robbantási irány kitüzése. A mérés poligonvezetéssel történt /odu-vissza/, ép minden robbantás után megismételtük. "z őszi-téli időszakban las~an haladt u munka .

,

mert a kompresszort vontató teherautó a sáros úton nem tudott a"

barlang közelébe jutni, ezért a tervezettnél hosszabb ideig elhuzódtak a munkblatok. Altalában hetente több robbantús volt. h bejutás meggyorsitása érdekében szükség volt a sürü robbantásokra, igy kénytelenek voltunk a robbantás délutánjbn felmenni, és sokszor éjszakába-hajnalba nyúlóan kitermelni a törmeléket. ~gy lehetőség adódott a mésnapi robbantásra. A többszöri utánmérés, és a nagyon omladékos, törmelékes anyag miatt csak kis fogásokkal haladhattak a robbantási munk~latok, ezért a mindössze 12 m új akna kirobbantásához 14-szer kellett feljönniük a robbantó munkásoknak. A kirobbantott kőtörmeléket a töbörben gyüjtöttük össze, és ezt a későbbiekben a betonozásból felhasználtuk. E munkálatok nyár elejére befejeződtek. Augusztusi túborunkra elintéztünk minden szükségeset a munka folytatásához. Felszállitottuk és esőtől védett helyre tettük acementet,

betona-

célt, zsalufá~, vasajtót. A természeti erőktől az előbb emlitett tárgyakat egy általunk épitett kis házikó védelmezte, melyet a közeli fiatal f'enyves ri tkitósúból származó i"íatal f<::ktörzséből ácsoltunk össze. Beszereztük a munk~latokhoz

szükséges szersz":mokat

/lapátok, vedrek, kőmuves szerGzámok,"stb./. Nagy problémát jelentett a vizhiány. A közelben ugyan akad egy kis rétegforrás, melyet kitisztitottunk, és foglaltunk, de ez nyáron ki szokott szúradni. Ezért tüzoltókkal történt előzetes megegyezés alapján, két alkalommal is hoztak fel vizet, amit egy fóliával bélelt gödörben t":roltunk a felhasználásig. Ivóvizet minden nap Létrástetőről hoztunk. Ezen előkészületek a tábor első napjaira is elhuzódtak. Mivel az új és a régi bejárati akna a járatrendszer azonos pontjára eaik, ezé~t'a régi bejárat beomlasztésának előkészitéséhez szükséges volt egy 2 m magas, 1 m széles, 20 cm vastag vasbeton fal felhúzása. Ez kellő biztonságot adott, és megtartotta a rázúduló kőtömböket. A következő feladat a bejárati ajtó beállitása, betonozása, majd az ajtó felett, a töbör oldalába emelt támfalak.felhúzása volto Ji: munkák közül a zsaluzás, a beállitús kevés embert és nagy pontosságot igenyclt,/addig a többiek máshol dolgoztak/. A betonozás folyamatossága érdekében néha éjszaka is dolgoznunk kellett. Az éj-

A barlang feltárását 1964. augusztusától 1965. úprilisáig a Gyenge Lajos által vezetett barlangkutató csoport végezte. A barlang geodéziai felijléréséttöbbször is elvégezték. A felmérések alapján a barlang hossza 950 m, mélysége 242,5 m, de még vannak feltáratlan

szakaszok is. A barlang - több

m6s bükki barlanghoz hasonlóan - egy függőleges és ferde szakaszok váltakozásából álló a.knarendszerből és egy közel viz szintes, néhol több szinten is követhető szakaszból tevődikössze. Az aknarendszer a bejárattól közel északi irányba tart, mélysége 202, vizszi ntes vetülete közel )00 m, A vizszintes jbrat két í'ő részre osztható: A Keleti és Nyugati ['Gra.Mindkét járatszakasz méretei magassága 10-40 m-ig terjed. Geológiai leirás

Lznpo

zán aak , termeinek szélessége lo-jo

m-ig.

A barlang kőzetanyaga középső triász anizuszi mészkő, amelynek megjelenési formbibankisebb különbségek' vannak. A 150 m-es mélységig a lejárat, mint tágas viznyelő akna egy BD-i törésvonal mentén alakult ki. Ez a törésvonal azlstván~lápán

egy KNy-i irányba hú-

zódó músik törésvonalat metsz, amely a Létrástetőn ~s istvún-lápún át húzódik, metszi a Sz.i.nva völgyét ,utána folytatódik a i"ehérkó-lúpán át egészen a diósgyőri Vúrhegyig. Ez utóbbi törésvonal irúnya egybeesik az lstvón-lápai-barlang fő júratának irúnyával és a közelében tálálható lstván- és ~zepesi-barlangok irányával is. A megfontolúsok alapjún fel tételezhető az.emli tett barlangok összei"üggése. Az első 150 m-en a belső méretek változóak. A szélesség )-10, a magasság 15-20 m-t is elérhet. Helyenként f'e Lf'e Lé futó kür-tűkkel 6s a keleti irányból bevezető néhány méter hosszú, szük mellékjáratokkal

talál-

kozhatunk. A kőzet világosszürke, finomkristúlyos, sima törésü mészkő, több helyen egykettő cm vastag kalciterekkel, néhol kb. 4 cm átmérőjü kalcit gumókkal. A falak 70 m-es mélységig simúk, korrodáltak, oldódási nyomok figyelhetők meg rajtuk. Vizoldási felületeken megfigyelhető a kőzet finom sávozottsága. Az oldódási nyomok részben a megfigyelhető törések irúnyával párhuzamosak, részben függőleges irányú oldódási bordúkat képeznek. A járat egy helyen kiszélesedik, kisebb termet képezve. A terem tetején nagy felületü, jól kivehető törési felület van, melynek mentén a terem keletkezett. A törésfelület irúnya - különösen tektonikailag erősebben igénybevett zónúkban - többször is jellemzően jelentkezik s megegyezik a már emli tett ÉD-i törésvonal .i r-ány áv aL, /5?/028; 56/018; é

szakai munka a felszállitott agregátorunk révén f'o Lyama t os lehetett, és a helyszinen adódó fúrási-hegesztési mun~áknál is nagy segitségünkre volt. A tábor utolsó napjaiban maradt időnk a töbör rekultiv~lásúra, bár ez a munka a mai napig sem fejeződött be. Ekkor bontottuk le a támfalak zsaluzatát, és kőporos habarccsal szép felületet adtunk a betonnak. Tervezzük a környezet még szebb ki.a Lak i, tását, és egy ernLé k t áb La f'elrakását. A tábor

7)/010 •••/ A terem tetején a törési f'elület mellett zuzott kőzetzóna talúlható, ahol a kőzetrepedések erősen elagyagosodtak. Az agyag fehéres szinü, zsiros tapintású. A 70 mes mélységben érjük el az aknur-end.sz or-legnagyobb Lagjátj az indián Hidat. Ennek a moriuurcn t Lis aknúnuk a mélysúL;c ;'0m , du f'e Ltc.l ITilJg beláthatatlan magasságig folytatódik. é

é

- 194 -

Kialakulásában magas szinlők

a tektonik~nak a viz munkáját

sókövek, több helyen dések is találhatók. irányba

egy 70-80

falakkal,

járat végén

nagy szerepe volt, de az oldalfalain megi'iByelhétő 1-2 m is bizonyitják. A z Indiún Hid oldal~t sürün boritják a bor-

néh~ny cm naByságú cseppkövek és agyaggal fedett cseppkőbekérgezőAz Indi~n Hid közepért egy kissé ki szélesedő teremből nyilik keleti

cm széles

amin néhány

HidtÓl.a

- 195 -

15 m magas

milimétertől

borsók~ves,

alján

150 m-es mélységig

fuggóleges,

1 cm-ig

terjedő

viz található,

tektonikailag

meredek-falú vastagságú

oldalán

erősen

szinlők

igénybe

oldaljórat, agyagfilm

található.

figyelhetők

vett,

elején

meg.

töréses

sima A

Az Indián

és kevésbé

tek-

tonizál~ ~ónák váltakoznak. A.töréses zónákban a kőzet néhol szürke, máshol barnásabb mészkő. Jellemző az 1-10 mm-es finomsávozottság, a kalciterek. A másik zónát nagy tömbök és függőleges méiységben

sávozottság

az ÉD-i

jellemzi.

törésvonal

hasadékrendszert feltehetőleg lelhető, viz általgömbölyitett ján jelenik

meg először

felületeket

borit,

barna

árnyalatú

kristályosak. amit

s a barlangra

sok helyen

jellemző.

takar.

észre.

A l~o m-es környékén

a

szintén

kiszáradt, megrepedezett cseppkőképződményekben

ami a továbbiakban szürke,

vörös

finomkristályosak, cm vastag

mangános

bevonat

nagy

és sárgás-

vagy mikro-

agyagrétegek

Törésfelületeken

nagy leszakadt tömbök. Helyenként csúszási felületek Egyik termében, az "Ötziles"-ben érdekes képződményt réteg kasz

Ágban

amelyek egy-két

bevonat

fel, melyeket

a falakon,

A Keleti

elkülöniteni,

mangános

ismerhetők

nem vehető

A 160 m-es mélység

bevonat

és a kőzetrésekben

barnásfekete

kalcitkristályok

mangános

igen

lehet

A felületeken

osztódik.

oldali~únyú törés érte. Ezt látszik bizonyitani az itt észvetőbereccsa és egy kis oldaljárat. Az aknarendszer al-

az a fekete,

mészköveket

Itt rétegfelület

több repedéssé

vannak,

1-2 cm nagyságú fed. Jeilemzőek

a

és oldódási nyomok is találhatók. találunk: a terem alján fekvő agyag-

szintre járatot

jutunk. A 40-es akna felett találunk, amelynek végpontja

igen közel fekszik a felszinhez: ez a Meteor Ág. Kőzetanyaga az előzőekhez hasonló, szürke, finom szemcsés mészkő. A Nyugati Ág kőzetanyagában szürke, finomkristályos, na,néhol

vörösesbarna,

A fehér

és szürke

leteket

borit

tozóan

mészkő

a fekete,

az oldódó si bordák

Ágból

szövetü

néhány

kalcitkristályos

helyen

mangónos

közötti

van. Cseppkövekben

maz. A Nyugati

tömött

egymásba

bevonat.

mélyedésekben a Keleti

Ágnül

több mellékjárat

települt.

A falakon folyt,

oldódási

nyomok

fekete

alárendelten

ki, amelyek

mészkövek

Rendszertelenül,

ott nincs

gazdugabb,

indul

és fehér

közül

váltakoznak. de nagy

vannak.

bevonat,

Ahol

a legnagyobb

terü-

a viz

egyébként

borsóköveket

vál-

is tartal-

a Zeg-Zug

ne-

vü júratszakasz. Hidrológiai viszonyok Az aknarendszerben a leszálló ki. Itt a leszálló

vizek hatása

viz energiája

megoszlik,

ki, amelyek a vizszintes járatszakaszba futnak ott az alsó, alsó aktiv járatok

érvényesül. igy több,

torkollnak. sima falúakj

csipkések, borsókövesek, cseppkövesek, agyagosak. oldaljóratcikból kevés viz folyik. Az aknarendszer

150 m-ig szükebb

tágas viznyelő

lejt-

k épz ódö t t

és fűggőakna

alakult

Ahol a járatszakaszok egymás mellett a felső járatok inaktivak, falaik

Néhol alján

a tektonikai a leszivárgó

hatásokra kialakult viz nem tud kellő

gyorsasággal tovább folyni, ezért ez a néhány méter igen vizes, sáros. A Keleti Ág nem aktiv j<Íratszakasz, patak nem .Colyik benne, csak igen nagy áradás

A Nyugati

esetén

észlelhetJ némi viz eByik szifonszerü részén. A 40-es akna alatti járatban az előre haladás mértéke vizállásfüggő, csapadékosabb időjárús esetén ugyanis ez a rész teljesen viz alá kerül. Ennek a kedvező viszonyok között közel 200 m hosszan járható, a végén ketté ágazó és szifonokban végződő járatszakasznak a jelentősége az~t igen nagy, mert

lillafüre.\!i Jt:i.rtván-barlanggalvaló

lj

is észlelhető

Ág aktiv

helyenként

ak t.í, v vi.at'o Lyás.;

k i a patak

júratszakasz,

f'ut benne kelet

fe.lé,;~!m~l,yn.ekv i zho zama uia-

gyon változó: últalJban 7-800 l/perc" er6sebb csapadék e aet.érut.Ö:b'b.> iJIl";j'Jlterc" de szúrazság idején teljesen ki is. ez ár-adha t , A patakmeder ki töltése' t,úln,yQcu:<&ris.z kvar-ckaví;cs , A járatszakasz

aktiv

A Nyuga t i Ágban

jellegére

az örvénylő

mutat

az is, ho.gy a kőzetreped',é~ekbe!:\l nincs

viz hatására

gyakran

agyCl.~'\'i;:nQl t..}~,s.

5 m+t, is me,ghala
egyéb,változatos formák alakultak ki. A. Nyugati Ág négy hatal,mpS s~i:tr:bnjárólis n>evezetes. Bzek közül a legnagyobb a mintegy 70 m-es negyedik ez i.n'on , e.gy,'b:en a bar-Lang e&$,t,k végpont ját is j'elenti. Csapadékos időli:>ena aa i.f'onokLaz ár-nak, e, ilyenkor ez a rész; járhatatlanná válik. A Nyugati Ág elején nüleg

egy eddig

lévő Nagycsarnokból

ismeretlen

alsóbb

részen

A barlang földrajzi fekvése., története A Király Lajo s- barlang~illafüred felett f'elett 200 m-rel,

több akna vezet

szint.re. vezetik,

ladva a 40-es akna al/üti mélyebb A Kirá.ly Lajos-barlang vizsgálata

a Szinva-völgy

1,

525 m t.enger-azin't feletti

a, v.i.zetv a.ló sz i«

Ag alatt, elha-

keJ.e;t.re: nQ~.é$ ol.d.a.l.én,. a~ lat van-

magas$/ágbantlWilik.

Wt~é.ikq.1l.elité81Q;

pereméig elmenve gyön;yQ;rködb.e,ti..úitk a kilátásb~n. is, bori tó m.ind enf'éLe sZ,i,lJ,'QSO ~'Qvé~n.ü~j~l'~tai

ü

egymás t.ö L kb.6 ro-re, 2 m szintkülönbséggel Ez a bej~rat nyagyon A barlangról1932-ből

le:felt%~ amelyek

ami az iUl;l;)S::t;·i'l.' Keleti

bukkan feL,

Istvi.Ín- lápúról célszerü, akkor a fennsik és nem kell k er az t Lvúgriunk a hegyoldalt

nyilnak , ami ból a m.agas,l;2atQikatb,1;I.(?;~rl.,lt.J~~,

régen ismert,a barlang az első 20 m-n. ős.idők 4ta nyitQtt;, \lQlt;;. ismerünk először publikált leírást. Ka.diQ Qt,;t:.Qk<Á:r; tt;!:l;2,~ ~mH té"t a

magyar- bar-Langkut.at'é e állásáról szoló cikkében egy expediciQrQlt fll!l!Qly, a. bükki Q~.'''i:ll)n&~k fel tárúsúra, megi smeré sére t fel térképezésére szo Lgá Lt , Ekkor :iz.entII;2,t.ván.~~~~tIÜ1Q~ [email protected] szerepel

bar-

meg t a'lé.Ln.iaz IstV'án-lápai~barlangnak

á

barlang

és tenyérnyi dar~bokbanelvúlt egymástól. Ez a járatszaszegény. A Keleti Ág végén egy közel 40 m mélységű akna

található, amelyen leereszkedve egy alóbb barlangi néhány száz méter hosszú, fokozatosan elkeskenyedő

itt próbáljuk kapc aoLa.t t , A Meteor Ágban

jairól

a meglátogatottak szóló cikkében

között.

rövid

a. aUkk hegy$.é~ Q@.:rlang=

Schönv i.nezky Lá.sdd

1937-ben

ismertetést

közöl

a zsombQlyróI

.• E szerül.

a ~~en\o J:(i!Wlán-

z sombo Ly Lillafüred fölött a Szent István-lápa 1591 ml keletrl'Z n~zQ s1lintj~t?cm t.al~lM1<ó. Niintegy ')6 m mélyre nyúlik le. 17/ Az e.ls6 hengeres. kür-t.ömegtörve egy m~:ük. kUrtővel? illetve az alsó részein még több eltömődött kürt.őbe kapc soLdd.ije , Kucl1ta. Q,yuJ..a~J:smerjük meg a barlangokat Az 1959-es vezetesebb

cimü könyvében

IMiskolc,

1958./

MKBT évkönyvben mint. István-zsomboly barlangjai között 40 m-esmélységgel.

40 ro-ig emliti

meg a~ 1§1;,vá~-íits\;)rub.QJ,y

szerepel, rö.viden imnel't,etik a. Bükk nJ);'" 1958-tól. Gyenge 1,..lj,SQ&'! é~ ldV1'.K c~op();r~

do Lgcz o t t a barlangban. Az 1964 első félévi MKBT jelent.és.ben iI'tnk a~erint a ~Qlcgyalu melletti hasadékban 14 m mélyen dolgoztak és erős huzatQt ére~tQk. L970~tQl. az. NME TDK K~rszt.hidrológiai Szakcsoport végzett feltáró irónyú munkÚl.at.okat a. ~sQmbQl,yban. 1971ben sikerült bejutni a Tökgyalun keresztül a Nagy terembe. 1971. április~p.an Király Lajos nevet kapta. A barlang jelenleg is a csoport. kutat,úsi területe zik. Yelszini

domborzati

a Qarlan~ ~ ).cöz,é tapto..,.

viszonyok

A barlangkörnyék jelenlegi felszinénekkialakulúsa a középső miQcén vulkáni §~aka$~~tól kezdődik /hellJét/. A hegység közepe ekkor már végleg szórazuJ.a.t'túvált. fl fel@(j p-Uoc~nben mór lapos cénnél.

alaphegység

A Szinva

völgyében

lehetett. 3 szinten

A jelenlegi

karsztformák

helyezkednek

nem. idd3!ilbbek a pleis?ito-

el a forrÚ6bgrllíln~()k.

filtUk


to-

cén eróziós barlangszinteknek felelnek meg. A Király, a iegfelad leKarel~bb azintet je~ lenti, vagy még ennél is idősebb lehet. A barlang környékén a fedett Ga fedetlen ).cl;lrszt képzééÍíhél'1yéi@gyBI'Qnt meg t aLá.Lha t ök , előzőhöz a legömbölyi tett t.ar
lit6bbiha~ YI &tmo§zfarilliát

hatásának

kitett

geI'incek

olddsa,

pusztulá-

- 196 -

sa, a .j eLent e lejtőtörmelék de a csekély

t a.rt oz i

képződés

ó

nincs,

mélység

ellenére

minimú+is

- 197 -

k , A barlang csöpögés

kö r-nyékén aktiv

állundóan

v i.z f'oLy

tapasztalható

á

a

a te-

remben. Felszini földtani kép A barlang felső anizuszi mészkőben keletkezett. Ez fehér, vilúgosszürke 15-40 cm pados kőzet. A ladini rétegek felé átmenetben a kőzet fehér:- szürke sávossú válik, amit ~ do-

mészkő.

A terem igen c seppköv e s , c sappkőf'o

hófehér

cseppkőbevonatok,

ződés kicsi,

zet hasonló

az első szukaszéhoz.

Nagyterem

rit matárán

kon~akt

igen vúltozato~

zóna sehol sem található.

kőzetváltozGst,

mig

máiló agyagpala

kisebb

Ll

mészkő

A domborzat

a ~zinva völgy mindkét

völgyet

A barlang bejárása A barlangba a felszinről

kifejlődésü

hoz létre

és szinü. A mészkő itt bizonyos

oldalán

szintén mindkét

gerincet

és porfi-

mértékig

alkot,

követi

a

a könnyen

oldalon.

bontás

felé egy-két

nyiló 14 m-es akrién

ereszkedhetünk

le, amely lef'elé

egyre szélesedik. Az akna egy bivakhelynek is használható széles párkányra érkezik, majd ferdén folytatódik tovább 6 m hosszan, és egy terembe jut, me ly be létrán lehet lemenni. Ebből a teremből nyilik a másik kijárat is. ~bben a ~eremben valamikor bontás vqlt, azonban ez már te;Ljesen eltömődött kőzettörmelékkel. A terem aljától 2 m magasan nyilik a további út, a Szőlőlyuk, amely 2,5 m ferde mászás után, egy kb. 8 m mély körszelvényü aknába érkezik, amin leereszkedhetünk, de le is mászhatunk a falon. Az akna

szövevónye szinről

tartozik

látszik

ből, valamint minta

cseppkő

hasonló.

közel

egyenetlen,

egymásra

egy a teremből

kiásott

hasonlatossága,

múlIott,

nincs.

a Kúttal

a kiugró

könnyen

sávozású,

és

szembeni

Látható

repedések

felvétel falról

a Kúttal

kalcitcsúcs,

kaparha-

f'eLazi ne mállott,

A falon

Röntgendiffrakciós

falról,

cseppkőfolyás

~apu előt ti rész pedig a

sötétszürke

cseppkődarabból.

jellemző

A

helyen

felszine

Cseppkőképződés

merőlegesen.

a Kút oldali

egy-két

található.

A szálkőzet

'ide•.A kőzet világosszürke,

a terem tetejéről,

felszini

nagyobb

cseppkőképződményeihez

tó. 6. szakasz A Kút oldala

oldala tartozik ide. A kő2 részre bontható, li Kapu

terem Kúttal szemközti Useppköve~edés szempontjából

A Kapun túl főleg cseppkőbek6rgezések

a választóvonal.

töré se a sávokra merőlegesen közvetlenül

itt. 1, ,jelenlegi cseppkőkép-

pusztulása.

2. szakasza és a következő

a VietnJmi

porfirit

és Le í'o Lyú aok talúlhatók

A Nagyterem

firit határolja.

Ll

a cseppkő

s megüó Lt álló cseppkövek,

é

5. szakasz

lomit megjelenése okoz, ~z a barlangban is megfigyelhető. A mészkősávot délrőlladini agyagpala,tüzkőgumós mészkő majd porfirit, északról teljes hosszban középső anizuszi porEz

gyakoribb

leplek

dr-ok, függóleges

sürü

készült sz&rmazó

szembeni

ami a kőzet

a felkőzet-

és a

jó kristályo-

sodását mutatja. A kalc~t-minta kiugró csúcsa az idegen anyagtól mentes kristályosodást mutatja mintegy összehasonlitható anyagnak fogható fel. A terem tetejéről származó minta, bár szemmelláthatóan

jól cseppkövesedik,

kevesebb

kikristályosodott

kalcitot

tartalmaz

alján kétf'elé mehetünk, az egyik út az un. réGi bontásba vezet, a másik egy kb. 2 m-es lefelé mászás után ér el a TÖkgyaluhoz, ami a barlang legnehezebb része •.Egy kis falét-

mint az előbbiek,

ra segitségével préseljük be magunkat a felfelé tartó járatba, ahol aztán kijutunk a Nagyterem tetejére és kb. 13 m ereszkedés után a terembe. A terem 20 m hosszú, két rész-

sávosságát a mintegy 20 % dolomit okozza. A felső anizuszi képződmények felső határán gyakori az eldolomitosodás. Ez okozza a cseppkőhiányt a í"aion. Érdekes képz6dményt ta-

ből áll. A teremből tovább haladva fele tartó terembe érünk, amelynek

láltunk cseppkő

jobbra nyilik a ~apu, melyen át egy hosszú ferdén fela végén a Vietnámi bontás zárja a barlangot. A terem

elején - eredetileg 2 m magasan, ma már egy szintben a ~erem alj ával - a Kútba juthatunk, ami egy kb. 3 m mély körszelvényü függőleges járat, az alján a Vietnámi haladásával ellentétes irányú bontás van mintegy 10 m hosszúságban 500 Le j t aae L, A barlangban található kőzetek, képződmények é

A barlang

egyes szakaszai.

eltérő

cseppkövesedésüek,

és ézt elsősorban

ványos összetétele és kristályosodási f'oka befolyásolja. van, de igy is több szakasz figyelhető meg. 1. szakasz

A pontos

az anyakőzet

behatárolás még

ás-

hátra

dódási képességét,

a többi része röntgenamorf

kalcitból

ami az igen jó cseppkőképződésben

áll. Ez okozhatja nyilvánul

a Vietnámi bontás bejáratánál. Ez egy kb. 15 cm magas volt, ami kb. 2 cm vastag héjakra esett szét. A héjak

gen rég szétesett törmelék,

amiben

cseppkőre

utal. A képződmény

több kvarcdarab

és néhány

alsó harmada

benőtt kalcittü

meg. A K

az igen jó 01oldali minta

héjas szerekezetü mállott közti agyagos kitöltés i-

ököl nagyságú kiséretében

összecementái t

1,5 cm nagyságú

porfirit darab volt beágyazva. Valószinü, hogy az eredeti agyagos kötőanyagú hordalékot a feléje képződött cseppkő védte meg a széthord~st6l, és a cseppkőképzddés első szakaszában itatódott át meszes A barlang tektoniká,ja

kötőanyaggal.

A.mérésekből szerkesztett dőlésirány-dőlésszög diagramm alapján a barlangban két, egymósra merőleges törésrendszer mutatható ki. A diagramm izovonalai 2 %-os beosztással ké-

A bej~rati aknák tartoznak ide a bzőlőlyuk kezdeti szükületéig. A kőzet világosszürke, hornog.in felépitésü, apró repedésekkel tarkitott, amely csak a széttörés után látható.

szültek. A 12 %-nál nagyobb értékek a jobb láthatóság kedvéért nem lettek berajzolva, ezt a területet jelöli a diagramm fekete része. 1,int látható, legjellemzőbb a 75 %-nól

15-')0 cm pados, a felszin szúlkőzet felülete vöröses bevonatú, ezt a limonit kiválása 0koz zr, , Törése sima. Erre a szakaszra az erős borsókövesedés jellemző, egy helyen igen

meredekebb dőlésü KNy-i csapású rendszer, itt 12 %-n6l nagyobb pon~sürüség található. A Vietnú~i bontás és a Kút bontása jól illeszkedik ebbe a rendszerbe. A belső terem nyugati végéből kiindulva nagy töréses elmozdulás követhető végig a dolomitos mészkő hatá-

szép rózsaszin cseppkőbevonat látható, valamint az első akna felénél egy elcseppkövesedett járat látszik. A második aknában a falat cseppkőbevonat borit ja, majd a teremben egy-két álló cseppkő is előfordul. 2. szakasz A harmadik

akna tartozik

ide, fel tünően

teljesen beboritja, szabad felület leplek és lefolyások tarkitják. 3. szakasz A kuszoda tartozik 4. szakasz A Nagyterem

üle, a névadó

első szakasza

nincs

is. Különböző

képződménnyel

cseppkőfodrok,

az akna f'aLá

t

álló cseppkövek,

fokbHn,

ami két úton mehetett

a.1

H dolomitos

ez jól illeszkedik

kőzettömeg

kivételével

fel tünő cseppkőképződmény

ide. A kőzet hófehér

jól kristályosodott,

nincs. sima törésü

a déli sürüsődéshez.

Ez a vető okozta

a terem kia-

végbe:

nagy tektonikus

elmozdulás

révén

j~tott a jelenlegi

helyze-

tébe, a terem vetőzóna mentén alakult ki, eróziós és oldódúsi hatúsok nyomán; ez magyarázza az éles kőzethatárt, valamint a terem irányát és jellegzetes szelvényét.

b.1 nagy tektonikus elmozdulás kőzethatár közelében (i kőzetet

cseppkő

tartozik

sok é s vú ltozatos

rán 352/74 lakul~s~t,

nem volt, csak a litoklúzis rendszer repesztette szét a és főleg mállás eredményeként keletkezett a járat.

Az első feltevés vHlószinübb a járatalak, kőzetfelületi karcok és agyagok vizsgálata alapjún. A músik rendszer ~D esapású szintén 75 foknáI meredekebb dőlésü az előzőre merőleges "lhelyezkedésü. A barlang járatai e két rendszerhez kötötten jelentkeznek.

- 199 -

- 198 -

A barlang A barlang

Nagytermében

en ~ok csigaház ta161ható felső

2.1 a Vietnámi

fauná,ia jelentős

hordódott

a terem közepe

20-30 cm-ében

lése sze~int

mennyisegu

ijssze a terem hágcsó

és csigamaradv6ny

alatti

tájón egy oldaljúratban.

is meghatározásra

a csontok

csont-

és a csigák

hogy felsőpleisztocénnél

alkalmas

beugrójában,

A teremben

csontokat

kora nem hat6rozható

nem idősebb

denevérekről,

található. valamint

csonttemető

ásott kutatóárok

az üledék

t6rt fel. Dr Kordos meg egyértelmüen.

csigákról

lt'eltünő-

László kö-

üledékek

van szó,

vizsgálata

Üledékmintavétel történt a Nagyteremben ásott kutatóárokból, mi bontúsból. A Nagyterem üledékvastagsága nem meg Ll.api, t.ha á

agyag, fúrni,

vagy szondázni

igen nehézkes.

ségével három egymásra települt a felső 22 cm vastag réteg.

a.1

cm-től

ö

a Kútból valamint a Vietnámert igen törmelékes az

homoko~

Viz ben könnyen

tapintású

szétesik,

c.1 ::lzürkésbarna összeálló, több rétegre as mintal A kutatóárok

található

benne. A felszinen

8 cm vastag

réteg.

Vietnúmi

és fúrás

gyü L»

nem találhatók

kevésbé agyagos mint az előző. 112. mintal 58 cm vBstag réteg. Az aprólékosabb vizsgálatok

is feloszthatj6k.

Szabadszemmel

ősmaradványok

nem láthatók

benne.

pontján

került

kiásásra

bontás anyaga

115~ös mintal vörösesbarna

a hágcsó

egy-két

valamint

terem középső és a 15-ös,

a terem

rétegét homokos

valamint

zonos körülmények lási maradákát

alsó és felső rétegét iszapnak

iszapnak,

nevezhetjük.

alatt.

között

történt leülepedés

nézve bennük uralkodóan

benne. 113-

lévő ag~ag lennel,

cm mészkőtörmelékes,

Nagy hasonlóság között.

néhol

kisebb

anyag8t

mutatkozik

a ~örnyező

5.1 a Kútagyagkitöltése

százalékban

mintúban

csak ilEt,

mennyisége

mintegy

a leirások

szerint

a felső másfél

és az agyagpala

méteren

limonit,

Derivatográfiás Bemért

anyag:

1 skálaosztás: Érzékenység: A tégely a m~rés

mérések

adatai

Melléklet

1g 20

Oc

ITI ill. 2 mg ITGI

1/10 IVTAI ill. 1/5 ID'l'GI platina alatt kvarcpohbrra1 fedett volt.

A folyamat:

T ASZ

Á

M

II

12

-jellege

endoterm

endoterm

13 endoterm

endoterm

~határai -D1'A max. ill. min.

60-200 160

60-370

60-2)2

60-)50

154 28

158

158

60-380 166

44

33,4

72

-súlyvesztesége

lOCI

Imgl

45,6

és a az a-

iszapokalcit,

exoterm

exoterm

200-480

232-480

364 52

340 14

endoterm

lA

endoterm

endoterm

endoterm

480-800

380-680

540/5601

540/~581

2"0

23

)~0-795 540 44,8

endoterm

endoterm

endoterm

795-860 838

680-810

)6

810-868 850 0,6

endoterm 800-860· 8)0

endoterm

680-835 814

8

1

790 28

exoterm

exoterm

exoterm

exoterm

exoterm

835-890 <380

8Ge-918 889 0,6

b60-910 8Go

860-915

B80

810-940 800

1,6

0,6

0,6

49,2 mg

90,6 mg

79,8 mg

146 mg 1027 Oc

548 24

é

latok is megerősitették a mintúk ilEt tartalmát és a terem alsó és felső rétegének ősmaradvány tartalmát. A 12-es m i.nt a csekély sulyveszt.eségi görbéje megerősitette a nagy

1./ a barlang letkeztek

üledékei

legalúbb

két. nedves

alapján

az alúbbi következ-

2

meleg GS egy hideg éghajlati

ciklus

alatt ke-

0uozeu

s~lyveszteség

", LfUtúsi :díalérséklet

15 endoterm

endoterm 370":810

480-680

40-45 % 112-es mint::1nbl kevesebbl,

A millták vizsgálata

törmelékek

vöröses-barnás

IVeres Lajosl

ebbJl mintegy 35-40 % röntgenamorf illit, vagyis olyan amelynek rétegrbcsa nem teljesen felépi tett. Ennek az oka az lehet, hogy éppen átalakulóban van. Csekély mennyiségü klorit tulúlható a terem alsó rétege kivételével mindegyik mint::1ban. A Kút és a terem alsó rétege kal ci tot nem tartalmaz. Egyedül a Kút anyagában t.alúlható f'ö Ldpű t , ez némileg küLönc l Lú aá t jelöli, nem párhuzamo sitható egyik Üledékkel sem. A d eri,vatográfiás vizsgá-

kvarctartalmat és a kis illit tartalmat. tetés vonható le:

kioldó-

szinű

volt, majd ezután ment át a jelenleeib~. Mivel ebből "minta nem állt rendelkezésre, igy csak feltételezhető, hogy a Kút már üledékkel feltöltött járat volt a hideg időszak előtt is, és erre ülepedett a Vietnámin bejutó anyag.

agyagpala és porfirit törmelék, valamint csekély mennyiségü nehézásvány Ifajsúly nagyobb 2.71 található. Az öt mintaröntgen diffrakciós felvétele alapján a kvarc mindegyik mint éban kb. 40-50 %,. kiugró csak a 12-es minta, ahol 60 'í6 í'ölötti mennyiségü. A2 agyagásv(,t:,mindegyik

az idők folyamán

maradéka, a kvarc a porfirit porfiritből származnak.

agYHgpalúból.és

a 12-es

Ez a hasonlóság

miatt van. A 12-es és a 15-ös minta

kvarc szemek, kisebb

mészkőtörmeléke

A Vi-

vörös üledé-

azt, és az eltömődési

A kút bontásából

a Vietnárni bontás

a ll-es és a 13-as és a 14-es görbék

eltömni

4.1 az illit a mészkő oldhatatlan

MIN

a tere~ legmélyebb

elkezdték

kvarcszemcséjü

dott.

Tégely: valószinüleg

agyagpala, porfirit, kvarc és kvarcit darabkák a o-5 cm nagyságot is elérheti. Megjelenésében hasonlit a terem középső rétegére. A: Kőhn-féle szemnagyság elemzés alapjbn a Kút anyagát

és a terem alsó rétegének

finomabb

segit-

csigamaradvlányok

Ósmaradványok

származó minta 114-esl sárgásbarna, törhető lmintha kiszáradóban vöröses foltokkal tarkitott Ilimonitosodás eredményeként/o

A

ket. A durvább szemek a járatban maradtak, folyamat a melegebb szakaszban ért véget.

3.I.A Kút anyagának

egy időben keletkezett.

ö

,

a kutatóárok

lll-es mintal.

b./Barnásvörös,

ki t L tése és a terem léözéIJdŐrétege

bejutó viz rakta le a teremben.a

réteget sikerült elkülöniteni. Ezek az üledékek: Világosbarna, mészkő- és cseppkőtörmelékes - mé r-e t ük 1-2

30 cm-ig - sok csontmaradvány

tek össze,

A Nagyteremben

t

bontás

járaton

Az biztos,

és rágcsálókról

melyek életkörülményei a maihoz hasonló éghajlatot feltételez. delenleg is lakják a barlangot"denevérek, erről tanúskodnak azok a gu6nóhBlmok, amik ~ Nagyterem első bejáróit fogadták. A barlangi

etnámi

129,6 mg 1074 Oc

549 40

- 200 -

A Teknősi fekete-barlang

geológiai

felépitése

-201 -

68 genetikája

2.2

1. Össz'efoglalós ;~':-;~ Ileremén nyilik, a l'eknősi-völgy D-i végéA Teknősi Fekete-bar 1 ang a Bükk-Iregy ség v, =. ben. A terület geológiai f'eLé p i tésére vonatkozó adatok hiúnyosak. A Garadna-völgyből D felé felfutó a területen

meredek húzódó

váló megfigyelési t.i v viznyelőként

falú völgy

perm-triász lehetőséget

müködő

reteinél

fogva

földtani

vizsgálatokra.

szerkezeti

elemként

határ kijelölését. ad mindezeknek

153 m mély barlang

lehetőséget

nyújt

természetes

nehézzé

helyzeténél

mélyfúrásként

hozzájárulhatnak

Dolgozatomban

végzett vizsgúlataimat szeretném röviden ismertetni. 2. A 'feknősi Fekete-barlang, s környékének 61 talános

a barlangban

me ly mé-

kell leereszkedni, majd néhúny, mindössze 8 m résen átbujva rá tudunk állni az első aknába bea hlSgcsó leér az aljára. Innen tovább haennek alját különböző nagyságú dolomitAz Örkő nevü szükUletutún követkerepedésen végig menve elérkezünk a

Nagyaknához. Ez az akna 22 m mély és több mint 10 m átmérőjű. Itt szintén hágcsón lehet leereszkedni. Az akna alján a Békás-szoros elnevezésü kuszodán átbújva jutunk be a Ram-

a Bükk-hegy-

ses-terembe.

és környékén

A terem közepén

van. A Ramses-teremből

lévő nrint egy egy km'-es

két úton haladhatunk

tovább,

kö dar-eb a í'elszin alatt

még nagy jelentőséggel 'rDK:Karszthidrológiai

;jzakcso-

az omladék

anyaga

bir a geológiai

dolomit,

leirásban.

és 'porfirit törmelék.

Maga a terem egy hatalmas Ha a Hamses-teremb61

port ja tárta fel i975. őszén. Egy inaktiv viznyelő megbontásával, három hónapi munkával jutottunk be a rendszerbe. A barlang a Bükk-plHtó ÉK-i peremén, a Tekenősi-völgy D-i vé-

megyünk, akkor egy magus repedésbe jutunk, melyen felfelé be jutunk. A barlang további részébe vezető járatrendszer

gében, egy patak-meder ~izáródási 1975 nyarán, egyik terepbejárásom

nyilik.

len végződésére, é,v kezdetével 'hetőségre.

pontjában lox4 m-es dolinába nyilik. alkalmával figyeltem fel a patakmeder

és az akkor éppen

felhivtam

a csoport

Az őssi esőzések

el, a beszakad<1s helyén, alján lévő beszakadást mi tdarabok közül.

száraz vizfolyás

a völgyben

megbontva

A rendszerbe

megfigyeltük, feljebb,

igen sok agyagot, bejutva

különös,

hirte-

lévő friss beszakadásra.

többi tagj,:nak a figyelmét

alkalmával

hanem

végében

erre a biztató

hogy·a

bontási

10 méterrel

feljebb.

le-

kellett

bontást

szük járat,

lajdonképpeni

az un. Könyöklő.

főágába.

Ezen a járaton

közel vizszintesen

haladunk,

egy OVGlis

végig kúszva

8-10 m magas hiszen

a másik

áll,

irányba

menve szintén az Omlásos-teremszintén ebből a hasadékból

balra /ili<:-rel nyilik

Ez egy 0,5-1 m széles,

omlásból

bejutunk

korrodált mindössze

kereszt-

a barlang

falú repedés. 5 m mélység

tu-

Egé-

különb-

séget kell leküzdeni. Az Ember-terem meredek fali1n lemúszva, ismét egy t.örmelék halomba jutunk, melyen átbújva eiérkezünk a barlang kritikus pontjcíhoz, a i(olmogorov-próba nevü

A dolina

végeznünk,

fe16rnéJ;lk az Omlásos-terembe,

szen az Ember-teremig

í'öldet termel tünk ki a ha t al.mas dolo-

még három helyen

Mielőtt

metszetü

Tan-

patak nem töbörbennyelődik

mintegy

67 ~ mélyen

az egyik DK: felé, a méÍsik ti repedé-

sen K felé halad. Ha a teremben haladunk az omláson felfelé IDK felél, akkor' a hatalmas kődarabok között átbújva bejútunk az Omlásos-terembe. Ez a terem a későbbiek folyamán

,jellemzése

2.1. A rendszer feltárásának körülményei A 1'eknősi Fekete-barlangot a Nehézipari lilüszakiEgyetem

szakaszon Az utolsó

és a felszinről behordott porfirit-darabok boritják. zik egy 13 m hosszú kötéllétra, majd egy ki szélesedő

Az inak-

kezelhető,

leir'ása

épitett hágcsó tetejére. Ez az akna U3 m mély, ladva, magas, széles hasaJékon megyünk tovább,

teszi

fogva ki-

tisztázására.

rövid

A töbörb61 kiácsolt bejárati hosszú, szükület következik.

'geológiai, hidrogeológiai,szerkezet-

nagy mértékben

jobb megismeréséhez.

folytán

A Fekete-barlang

a vitás kérdéseknek

igen részletes

Ezek a vizsgálatok

ség egy kis részletének

való fellépése

A barlang

szűk repedéshez.

amig

kör alakú

elértük a jelenlegi végpontot. Mindjárt a bejárati akna alján, az Őrkő nevü hatalmas beékelődöt t dolomitdarab áll ta utunkat. [,'ivelel távoli tani akkor még nem tudtuk, igy egy

ill

mélyen

A Kolmogorov-próba

járatban vagyunk.

Ezt aszifont

la

után érjük

Cs6járatbanl

haladunk

Itt egy rövid hágcsón

1977 őszén

bontottuk

átJ

el a Ferde-termet,

majd innen

tovább az Elemér-hágcsós-terem

leereszkedve de a nehezen

hamarosan depózható

egy közeli

felé. Már 140

elérjük

az első szifont.

törmeléket

a viz vissza-

igen szük és veszélyes rést bontottunk a közel fél méteres kilengéssei mozgó hatalmas szikla alatt. Ma méÍr biztonsúgosan leereszkedhetünk az itt beépitett héÍgcsón, mert sike-

hordja, igy időnként újra és újra ki kell tisztitanunk. lvlqstmár csak egy 80 m hosszú jár~t következik, és elérjük a jelenlegi végpontnál a második szifont. Aszifonban j61

rül t a követ helyéről

kimozdi tva ledobnunk

átmosott

található.

viz útját követtük.

Az elfolyó

porfirit törmeléket júratot a bontásban

kitermelve jutottunk talált béka tetemről

ru az els6 szifonnál behordott

törmelék

került

sor .. [tVegy

cimé Lybe, A második Egy szük repedésből

bontás

a Nagyakna

jól osztályozott

alján

dolomit-

be a Hamses-terembe. Ezt a rövid Imindössze , ml Békás-szorosnak neveztük el. A harmadik bontúsnap alatt sikerült

igen laza és jól rétegzett

volt. Végül

át,jutni, mivel

is a bejárati

a viz által

vizmennyiség a dolomitdarabok közül ki fogjúrhatatlannú téve igya bejáratot. Igy is

történt, 1916 tavaszán beomlott a szük nyilás. A barlang térképezése múr ekkor részben készen volt, igy tudtuk, hogya bejárati 118 m mélyl akna teteje a töbör északi oldalán kimagasló bontott

szólkő alatt található. Az új bejáratot itt kezdtük el kibontani. ~aga az igy kiúj bejárat 6 m mély, utána egy szük részen éÍtbujva jutunk be az aknába. !llivelez

a bejárat sem biztonságos kellő mértékben, terveinkben szerepel egy függőukna kihajtása felszinről az első akna főtéjére, é8 a bejúrat vasbeton véÍzszerkezettel és páncéllemez Hjtóval való le~árása. A barlang lezúráeának müszaki tervét múr elkészitették, pé Ldúnyu i t eljuttattuk: 8Z illet~kesekhez. Fn9. évi nyári t úbo runko n tervezzük ményeknek

megfelelő,

biztonsú~os

bej~rati

akna kiulukitását.

megfelelő a körül-

található,

könnyen

bontható.

Itt 'eddig még' nem sikerült

á

t ju t nunk , A

barlang jelenlegi mélysége 152,8 m, hossza megközeliti az 1 km-to 1978-ban több új járatot is találtunk, ezek becsült összhossza közel 500 m, térképezésük folyamatban van. 2.3 A barlang környezetének geológiai í'elépitése A területen eddig csnk Balogh Kálmán végzett részletes kutatást, néhány kisebb jelentőségü lokális felméréstől eltekintve. A Balogh Kálmán által szerkesztett geológiai térkép erre a területre vonatkozó részét saját bejárJsok alapján pontositottuk. A vizsgált terület a Jávorkúti müút- Alsó-Sebesi- vÖlgy-Garanda-völgy-dolomit bánya közötti rész. A te-

akna kibontéÍsá-

tól eltekintve, húrom leszállást llasználtunk el a jelenleg ismert j~ratszakasz teljes feltárására. A bejárati aknát helyszüke miatt nem tudtuk kiácsolni, számitottunk arra, hogy a t~vasz hóolvadáskor lezúduló hatalmas jH mosni a megbolygatott humuszt és agyagot,

törmelék

a

rületen délről alsó- GS középső-triász képződmények helyezkednek el. A jellemző kőzetek: Jn iazkő , dolomi t, erupti vumok. A 'l'eknősi-völgy vonalától É-ra keskeny sávban alsó-triász US:Jzlet húzódik, majd t ov ább haladva észak f'eLé átérünk a felső-perm sötétszürke mészkől> . Maga a völgy egy fel tolódásos zónát, II~ rkezeti tengelyét 1\ bar-Langban törtón l /1

'.

/1. barlAngban .1.

Geológiai

olyan tektonikus vonal mentén alakult ki, amely magába foglalja azt mely mentén az alsó-triász és r'eLsd=pe rrn ké pz ődmény ek a Bükk f'd a.u.o t enyhe .i ve Lé sü boltozatra nyomultak. IBalo~h Kálmán elméletét i'elfedezé sek, mé r és ek is igazol t ák , I

végzett

ö

v.i.z:3gálatokereuményeinek

ismertetése

felépités

A i>1\I'lunC egész akna-rendszere la bo j ár-a t t L H Hamses-tereraigl sötétszürke, kalciteres t ban k uz óuö t t . Az ebből a r sz bö L hozott kőzetminta komp Lexornetr i s vizsgálati eó

dlllllllli

1'11111111\ Il.Y

é

• :

é

é

-

-

202 -

teg váltakozással

% 44,94 %

CaC0

52,4)

3

eruptiv

öszlet

MgC0 3 savba~ oldhatatlan maradék 1,64 % A hasznúlatos _ Bárdossy-f'éle - nomenklatura szerint ez az összetétel egyértelmüen dolo. l~lE Á . kM tt 'Tanszékén végezték el 1975 demitoi határoz meg. A vizsgálatok az.~ svony aze an1

már emlitettem,

cemberében.

rittufa

A barlang

let található

erről az öszletről

a Ramses-terernb61

tovább, haladva

barnás,

kapta

a nevét.

a Kolmogarov-próba

helyenként

IFekete-barlangl

alatti

vilúgosszürkesávokkal

letben haladunk. Erre a mészkőre jellemző a tömött, a dolomit la legújabb nomenklatura szerint a Hámori

ta le Balogh r~álmán, de ezek vi~seúlatokat

lelhető

mélyebb

már lemezesnek

tarkitott

jellegü

részek

végzett

felé,

agyagpala

helyenként

öszlet mindössze

felszini utaim

vékonypados

Innen

mészkőösz-

anyagával. A barlang ezen szaA dolomitot alsó-anizusinak iregyértelmüen

korrelációk

barnás~szürke'mészkő

öszletet.

Ezek

Földalatti

a járatok

utun-

Itt több helyen

együtt

falán.

ész-

nem érik el

erősen

runk,

gyürtek.

Az

A ~'erde-termet

helyzete

a felső-perm

képződménynem

3.2. A barlang

Ifelső-arüzusil

tekinthető.

mészkőöszletbe.

A barlangban

szerint

hogyajáratrendszer

igen közel

leirt

egyértelmGen

ezen szakaszában

hat6rhoz,

egyeztethető

tufás

Ez, a réteg öszlet

átmenet

a befoglaló

a f'eküt kell, hogy megadja. már a kampili-szeizi

igy az itt található

szingenetikus

hidrogeológiája

A rend-Sf\er vizgyüjtő

területe

a Tekenősi-völgy

felső

IDNy-il végétől

délre,

a Tekenősi-

térképlapon lemérve 1-800 mm, a téli

hótakaró átlagos vastagsága 80 cm •.Igya l.eI,ületen közlekedő éves vizmennyiség közel 50: 000 cm3, ebből a barlangba Úfolyik kb. :20.000 m'}. A területen három időszakos f'orrás -dolomit

A források

a

határon. ,Egyik

összhozama

nem haladja

tekenősi-völgy

keleti

oldalán,

másik

és ekkor padékviz hető

is nagyon ingadozó hozamm~l. A nagyobb relief energiájú csak időlegesen növeli a rendszerbe jutó vizmennyiségét.

jelentősebb

l/perces

vizbefolyás

hozamot

a bejárati

is. Ilyenkor

aknán,'de

természetesen

nagyesőzéskor

életveszélyes

helyekről lefolyó csaÁltalában nem észlelmár mértünk

a barlangban

350-400

tartózkodni.

A terem talpát

boritó

szintén megtalálható Ezt az öszletet vöröses

lávaárnak

igen vúltozatos volt a porfirit.

- JJalogh Kálmán

szin~ől

ebbe a részbe

ban. Az itt talúlható lentkező

jutó ~iz a bejárati

három

·nelyenként

- egy szórt tufa öszlet

törmelék zöldes

között melybe

patakmeder

a terem teteje

foltokkal.

veszi körül,

egy kisebb

ez a

agyagos olvadás

~l. A terem alját fél méter

aknán akadálytalanul

v.ezet. Tulajdonképpen

a felszinhez

igen közel

van

vae tagon bori tja agyag,

lefolyva

egy időszakos

18

m-re/,

viznyelőnek

itt gyakran

a Ramses-

ebben mély

árkot

felőli D f'eLö L:

tekinthető.

Mivel

találkozhatunkföldes-.

bemosódással, helyenként apró levelekkel, ág dar~bokkal. A Ramses-teremben hóután, közel 2m magasan meg szokott állni a viz, amit a terem falán, körbeni-

és a terület

következménye. A mélység felé haladva még két helyen találkozunk az Ember-teremből a Kolmogrov-próba alá vezető un. Kerülő-járat-

ben sehol-semmilyen magasságban, beszögellésbennem találtunk ilyeneket. Az, hogy a teremben megállhat a viz, .annak a bizonyitéka, hogy innen továbbfolyva csak kis mennyiség-

összlet

tui'6s réteghez

Szine barnásvörös,

szerint

-lávatest

meg, ami minden

erős feldarabolódásának eruptivumokkFll, először

10,5-1) m-es daraboki

0 0 307/28 ; 306/26 •

szivárog

lyen magasságig l~rakódott levelek, ágak bizonyitanak. Valószinüleg az Omlásos-teremből jövő viz hordhatja be ebbe a terembe· a növényi töredékeket, mert a bejárati aknarendszer-

tekinthető

tuí't~katnem talúltuk

nagyságú

Viz-

lógiai viszonyoktól függően folyást~ illetve az év nagyobb szakaszában csak helyenkénti - kismértékü - folyást, vagy áltolánosabban csepegést észlelünk a járatok falán. A fel-

vágva, vékony repedésekben tünik el. A terembe délkelet felől laz Omlásos-terem is folyik viz. Az Omlásos-terem felett a felszinen egy töbör található, melybe

szálban is áll. Az Omlásos-teremben található legszebb feltáráporfirit. Itt eey 20 m hosszú, 4-8 m magas vetősikot mértünk ki,

305/250;

a

csak

mintegy 70 ~"7a éri el a barlang bejáratát, a fennmaradó 30 % útközben elszivárog. A források csak télen, tavasszal, kora nyáron . . , . müködnek, tehát mindössze az év négy hónapjában,

nemcsak törmelékben,de sában a középső-anizusi

Mért adatok:

kettő

meg a 100 IIp-:t. Az. igy eredő viznek

teremben

volt észlelhető.

já-

rnészkő-porfi-

csak a karbönátokkal foglalkoztam, most a barlangban·több helyen is előforduló anizusi ~ruptivumokról pár szót. A rendszerben porfirit ISzent István-hegyi Porfirit Formációl

álló ~ruptivumon

Mivel

öszletben

fföldtani szempontból két - jól elkülönithető - részre lehet tagolni a barlangot. Egy felső - időszakosan ~ktiv - és egy alsó-aktiv - szakaszra. A felső szakaszban a m~teoro~

kevés kalcit érrel rendezetlenül átszőtt, tömött, jó Ez a mészkőöszlet egészen az első szifonig nyomozható,

.utGna fokozatos átmenetet észlelünk a sötétebb szürke f'első-perm mészkőbe. A barlang jelenleg ismert szakasza.végig ebben a kőzetben halad. A j6ratrendszer eddigi leirásában

mely a szálban

az

mész-

a i'entebb leirt fedő-tufákkal.

rét területére és a környező domboldalakra korlátozódik. Nagyléptékü 2 mindössze 0,6 km -t tett ki. A területre hulló évi csapadékmennyiség

nyugatin.

a

egy vékonypados,

a betelepülések

mészkőöszlettel követhető

Ezeket

át ai'edő

kő kronosztratigráfiai

ered a porfirit

az alsó-triászba, alapján.

előtt már elérünk

közbetelepülések. abefoglaló

D:-i végéig.

során készitettem.

a Ferde-terem

20-25 mhosszan

k!övető Cső-járat világosszürke, kristályos mészkőben képződött.

már'

az öszletek

sorolhatók

is mondható

erősen muszkovitos

a 10 cm-es vastagságot, ilyen

mészkől

az Alsó-Sebesi-völgyben

kon tovább haladva helyenként

la

alemeletbe

un. Perec-ág

az ösz-

mikrokristá130S szövet, ellentétben Dolomit Formúcióhoz tartozikl sejtes

kalciterekkel orientálatlanul beszőtt, erősen töredezett kaszában már kronosztratigrúfiaílag új egységben járunk. ezen belül is akampili

Ugyanez

megy

fedőjeként

203 -

zöldes

tartozik.

települt. bizonnyal

tónusú,

Egészen

Az emlitett

Omlásos-teremben

az időnkénti·erős

az előbb tárgyalt

vékony

lemezes,

vizfolyás,

lúvaúr

bontott

a kisérő

ki0érőjeként

szerkezetü.

je-

Erős meta-

morfozis figyelhető meg ezeken a k6zeteken. Egészen vékony 10,1-1 mm-esi lemezeket alkot, búr tömegesen fordul elő. A következő hely ahol sz~lban található az eruptivum, az Ele·mér-húgcsós-terem keleti fala. A kőzet felülete itt sötétbarna, töré sén zöldes árnyalattal. Réteglapon mért adatok: 326/550; 324/600; 3.26/630• Ez az öszlet szintén erősen tufás szerkezetü, me t amo r-f'Lzt , Abefoglaló mészkőöszletben több helyen vékony Ilmm-től 2 cm-igl tufás betelepülések észlelhetők. A tengeralatti , illetve tengeri vulkcíni mükö á

dés egyik bizonyitéka, fl mészkőöszlet elszineződése, barnás, helyenként vöröses tónusa. Az egyidejü tufa szórús és szedimentúció eredményeként a mésziszapba hulló kolloidúlis méretü tufa anyag okozhatta ezt az elszineződést. Balogh Kálmán /) vadúszvölgyi út nyu.ja t i, oldalúról

IBalogh Kúlmánl Ezt a jelenséget irja le,. ahol is a t ut'a többszörös

ré-

ben tud elszivárogni. A barlang mélyebb részéhez vezető járatrendszer kezdeti szakasza magasabban van a Ramses-terem aljánál, és mivel alig lejt az hmber-teremig, igy természetes,hogy 8 Ramses-teremből elfolyó vizzei először az Ember-terem e16tt,találkozunk ujra. Ez a találkozási hely már 74 m mélyen van. Az addig csak enyhe lefolyásként, csepegésként észlelt viz ideérve már összegyült, igy itt már jelentősebb vizfolyással kell számolnunk. Tálnlunk itt két kisebb tavat is, inni, karbidlámpát tölteni kiválóan lehet be161e. A rendszer másik - aktiv - szakaszát a Kolmogorov-próba alatti un. Perec-ág végétől számithatjuk. Itt egymáshoz közel két - 0,5 m átmérőjü, ue pár méter után járhatat',nná szükülő - repedésből - Ny irányból - állandó vizfolyást észlelni. Kettejük összhozama legszárazabb zelhetőnek látszik,

időben is meghaladta a 20 IIp-t. A barlang térképére tekintve elképhogy a bejárat, illetve a Nagyakna felől folyó viz, ott kis repedé-

seken leszivárogva,

itt jelenik

a viz, amikor

a felsőbb

meg. Ennek

szakaszokon

ellentmond

még csepegést

az a tény, hogy itt akkor

sem észleltünk,

és a szárazság

is folyik miatt

- 205 - 204 -

természetesen si t.errí , hogy

fl

a felszini források seIn müködtek. Az előzőek alapján azt lehet vHlószinüFekete-barlangbcm folyó patakok e!:!,y ideig fel t ár-atLan nyugat-délnyuga·ti

va először a Nagyakna alján kényszerül hirtelen irányváltásra. Kisebb viz esetén a szintben lejjebb levő lmin tegy fél méterrell szük repedésen - a Békús-szoroson - át folyik be a Ram ae a+t.er-ernbe , nagy viz esetén a Békáa-eazo ro eo n átjutni nem tudó vizmermyiség a Nngy-

irányu rendszerből származnak. Mivel a barlang járataim"k nagy része magas, hasadékszerü azük , helyenként szinlős repedés, igy ha van is kisebb méretü vizí'olyás '-,8 rendszerben,

akna ellentétes oldalún, leg a Gyilkos-tavi ágon

azt általábHn el lehet kerülni, mert a repedésekben jórészt csak egy-három méter magasan lehet kényelmesen közlekedni, a viz viszont az alul sok helyen járhatatlanná szükülő re-

kább

pedésben

folyik.

A mindenkori

Innen a jelenlegi bő vizfolyással. zel találkozunk.

végpontig

teljes vizmennyiséggel már végig

számolni

először

a Cső~járatban

kell az állandó,

időnként

találkozunk.

kellemetlenül

Az első szifonban a csapadék mértékétől függően álló, vagy szivárgó vizEz a szifon,általában nincs vizzei teljesen feltöltve, szifon jellegét következ-

4.1. 1e.!s.tonik!! Balogh Kálm~n szerint a Tekenősi-völbY leti t rké pé t a megfelelő méretarányban

egy feltolódási zóna. A barlang vizszintes vetüfeltéve a felszini térképre, látható, hogya

völgy kiz8ródási

pontossággal

Tektonikus

vonalnak

szinte mértani

tekintve

a völgyet,

az Omlásos-terem

ebben az egyenesben

erősen

területére

esik.

öS:Jzetöredezett

kőze-

tekeL kell t aLé Lnunk , Igy is van, A teremben felfedezett monumenLális vetőt:.ükör Iszálban álló por-r.í r-I tenl, és felületén látható vertikális c eu az si ba r-áz.d ák , nagymér-vű elmozá

dulás bbonyitékai. A vető a terem DK-i oldo.lát alkotja, ettől Ny-ra és .8-ra a teremben hatalmas 01l11~sttalálunk, melynek anyaga dön t részben dolomit, c sak elvétve találunk ó

benne porfirit darabokat. Ezek minden valószinüség szerint a teremben csak a vetősiknál t aLá Lha t porl'iritból cz ár-maznnk , nl.~ vel iGen ré szletes v i.zsgé La t a i nk során nem találkozö

tunk eddig rnLÍsholeruptivurnmal ezen a területen.

Egyes

hető vetőtükör

306°, ami igen jól megegyezik

egy kis darabja.

A vetősik

si-völgy

í'első részéllek csapásával.

310/50°.

A

barlanGban

JoGI270-nak

rányok

irányokkal, hogya záróan

eruptivumon

vehető,

mért adatok

mig c!ülése jóval kisebb

járatok északi.

-r6 ir~nya II lA domináns

A júratrendszer zunk mészkJben.

iránya

A barlangban

látszik,

lehullott

karbonáton

darabokon

mért adatok

jól feli8mera Tekenő-

átlagos

értéke:

átlagos értéke: 320/60°. ~ivel a vető i5-150 eltéréssel megegyezik a települési

közvetett

hatásút

térképére

tekintve

ré8zben

porfiriten

Ihidrogeológiáját

mért vetőtükörrel,

tekintve

kell figyelembe

venni,

az inaktiv

de

viz-

különböző szakaszra. vizföldtani tényeZŐk

itt is két részre

kell osz-

................

4.2.1 Inaktiv szakasz. Ebben a szakaszban csak idŐleges, és akkor is változó intenzitásu vizfolyássnl találkozunk.A bar-Lang ezen. szakasza hirtelen esésü, aknákból , és csak rövid szakaszon, vizszintes szakaszból áll-.rKövessük' nyomon a felszinen összegyült, CO -ben 2 dus, nagymennyiségü porfirit hordalékot szállitó vizet. A barlangba ember számára járhatatlanul szük repedéseken jut le. A í'elszin közeli, a dolina alját alkotó, dolomit törmelékeken átjutva hordalókának egy részét lerakja, ugyanakkor az előző esőzés alkalmával depózott

törmelék

kisebb

hányadát

korróziós

tovább.

rakja

teljesen

hog~ az ezen az uton

le, majd kikerülve

elagyagosodott

aktiv

járat hordalékának a Hamses-terem

Az Om.Láaó a=t.er-emfelől

lerakására

alján lévő

tovább bejutó

a Konyöklőt

járatban

vizfolyással

tevéke.nysége számottevő.

tektonikailag

előkészitett

kényszerült.

"agyagszürő"

nem találkozunk.

a Hamses-terem

a Könyöklő

szintjénél

Itt csak a falakon

igen érdesek,

jó-

folyó viz hordalékától viz hordalékát

tünik el.lvünt már emlitettem,

A j~rat-falak

mobilizálja.

Az első három

aknán akadálytalanul

lefoly-

kőzet fellazitása,

mértékü korróziója a szembetünő. A kőzet kedése és azt a barlangszakaszt felépitő 4.2.2. Akliy ~é~z~

mé-

a KönJ'öklőlefolyó

viz

a kőzet-összetételnek,

elhordása,

a járatfalak,

felületi oldásátkorlátozza összlet dolomit mivolta.

aknafalak

a viz gyors

kisebb közle-

A bejárat

felől folyó viz hordalékától, és oldott CO tartalmától jórészt megsz!:lbadulva 2 érkezik ide. Ebben a szukaszb!:ln la Perec-ag északi végébenl találkozik az itt befolyó patakokkal. Ezek a vizfolyások nagy mennyiségü porfiri t darabot, kvarc kavicsot szállitanak. lA kvarc kavics a barlangban először itt jelenik meg.1 lVüvel ez a földalatti forrás a dolomitmészkő határon ereu, és további utján végig mészkőben halad, igy mint a korróziós

hatása

szelilbetünően eltér az inaktiv

szakaszban

- dolomitban

- folyó vizé-

től. Az oldódásra ha~lamosabb, a hordalék koptatásának kevésbé ellenálló mészkőbe~ folyva a viz, a falakat egészen simára kop t.atva , helyenként evorziós kőzet üstöket, i'olyási hullám kagylókat ICső-járatl szifonba rakja le.

azokéntíl. A barlang

nyelők közé sorolhatói múr felosztottam a rendszert két alapvetően Ezek szerint, mivel ebben a fejezetben az előző felosztást indokló közvetlen, illetve tani a barlangot.

lévő,

eltömődött

szemü hordalék

Azt mondhatjuk,

felé vivő hasadékba lyebbre

Összegezve

az OlIüásos-teremben

tárgyaló

fennakad.

meg szabadu lva csordogúl

4.3. QeQelikai

vége í'elé, az Elemér-hLÍgcsós teremben egy kisebb harántvetővel találkoEzen a sikon mért adatok: 292/8')0; 296It340; 294/820• ,J!;nnek a siknak a

4.2. ErQzió~ ko~rQzió~ A barlang hidrogeológiúját

voltából

benne lévő apróbb

hogy iránya

jól l~tható, vLÍr~tal - a vető irányával - nem egyezik meg, vele 650-ot beirány 10°, a másodrendü közel egybeesik a vető csapásával.l

c8apása 10° el~éréssel megegyezik jóval meredekebb dőlésü·annál.

A még mindig

á

ág felé vezető

keménységnek megfelelően szép korróziós csipkékkel, és egy helyen, egy meszesebb szakaszban szép cseppkő lefolyússal tulblkozunk. Végeredményben az inaktiv szakaszban, a

tetések

pontja

Gyilkos-tavi

től az Ember-teremig

inkább abelehordott nagymennyiségü porfirit-kvarc-dolomit kavics adja. 4. A felszinen és a rendszerben végzett vizsgálatok összefoglalása, genetikai

é

Ll

az un. Péc~-bontáson folyik el. Az itt eltünő viz valószinüt érkezik be a Hamses-terembe. lllJÍnt a Békás~szoros, de még in-

a barlang

vájvu, csordogál

tovább.

Aszállitott

törmeléket

az első .

köyelkg.zlelé~ek.

a különböző

júrat formáló

a többi barlanghoz

ten - a Teknősi-völgyben

erőket,

hasonlóan,

- a szerkezeti

arra a következtetésre

elsősorban

tektonikus

elmozdulások

lehet

eredetü,

járat alakitó

jutni,

hogy ez

de ezen a terüle-

szerepe

kiemelkedően

fo~tos. A felszini vizsgálatokból követ~ezik, hogya barlang egy tektonikailag erősen preformált területen alakult ki. A járat szakaszok nagyobb részét magába foglaló alsóani~us~ dolomit szerkezeténél és anyagi t on.í.ka i hatásokra litoklázis rendszerek

összetételénél fogva igen rideg kőzet, mely tek~ létrejöttét biztositotta. Ebben a dolomitos sza-

kaszban a járatOk hasadékszerüek, a termek tulajdonképpen hatalmas aknák aljai. IKivételek: I..l Ramses-terem, és az Omlásos-terem. Ezek, mivel az elmozdulás epicentrumában, illetve annak közvetlen közelében találhatók, primer genezisük fellazult szerkezeti elemek hiányával, elmozdulósával, leszakaclásával magJ'arázható. lA magas, nagy átmérőjü aknák nlj~t - a termek aljLÍt - vastagon borit ja ti főt~ről gravitációs fellazulás folytán lehullott dolomit törmelék.A Kolmogorov-próba alatti Perec-ág nevéhez hiven labirintus szerü. Kí.a Iaku áaé t az ezen a területen élesen saembetünö , dolomi t-mészkő ha t ár-magyaí

rózza. A két különböző szerkezetü, felépitésü kőzet egymásra települése, a tektoniku8 h:.JtiJsoktÓli'üggetlenül, olyan feszültségi állapotot eredményezett, me Ly kisebb hasadékok IIllkrorepedések létrejöttét bi zto s i t.ot t.a, Az ily módon meggyengitett euz Le t.et o Lok Li o h'll'~"ül···i·nnven e r k t .. ",  ":' u '  '~ . 8 C.L szer eze ere, rnegv L toztatására késztethették. Az ezután követö

1



é

á

,

á

knzG j<.iratOkteljes egészükben

mészkőben

haladnak.

11gnz,

ez az összlet

sem homogén.

- 207 -

- 206 -

Szerkezetileg is és összetételben is kisebb mérvü változásokat mutat, eltekintve a ~e~ lyenként észlelhető, barlang genetikai szempontból kevésbé jelentős agyagpala, porf1r1to id betelepülésektől./ Ebben a részben a járat falak simábbak, korrodáltabbak, helyen-

ben itt folyó

kézte. vetkező

barlangot

a Tekenősi-völgy

triász:",perm képződmények A tektonikusan rogeológiai foglaló

tényezők

szert. A dolomitos tani hatások

vonalában

szakaszban

mellett

jelentős

kialakult

szerepet

szerkezeti

atektonikus szerep

litoklázis

törésrendszer

rendszer

különböző

Geológiai

a~só-

hozta

létre. a hid-

a járatokat alakitotta

meszesebb

magába a rend-

részeken a 1

föld-

jut a viznek. '

Szakközépiskola

barlangkutató

Ernő/

kedvezett, munkálatra

csoportjának

1978.

elkezdtük a Keselő-hegyi ;barlang bejáratának február elején kerülhetett sor. Addig néhány

építettünk

be, me ly a közlekedést

biztonságossá

tette. Ez a munka

rengeteg

időt vett igénybe,

ugyanis

kat kellett

a falba,

a szegek rögzitése

cementtel

kasztottuk

vésni

a hágcsót.

Szükséges

volt még

A f'ü s t.ö s

álfenék

22:-én mászástechnikai

leszállás

szintén

végeztünk

vastagságát.

gyakorlatokat

végeztünk

a Keselő-hegyi-barlangba a Magányos-terem

Ez azonban

történt.

a Turul-sziklákon.

Talajmechanikai·furókkal

alján, hogy megállapitsuk

nem sikerült,

A köku-

az ott lévő kérdéses

mert a furók kb. 1 m után megrekedte.

Te-

hát annyi bizonyos, hogy kb. 1 m vastag agyagréteget kell majd eltávolitani, és az ez alatt huzódó réteg vastagságát, milyenségét nem ismerjük. Amennyiben a felszinről Légu-e-r rult,

bemos6dó

m i n t jelenleg

darabokról ismerjük.

van szó, akkor kilátás November-

26. -án a Lóczy

van arra, hogy a Magányos-terem Lajos

bar Langkut.at

csoport

ó

mélyebb,

tagjai

láto-

feltérképezését. Erre a gyakorló turán vettünk

először

és valamivel

hogya

hágcsón

egész a Nagyterem

aljáig.

Amikor

készen

voltunk

le. tete-

lemésztunk

IBodor

könnyebbé

Erre a két szegre

helyét,

a Kebel-termen keresztül a barlang eddig ismert legalsó szintjéhez, r.adtan,de élményekben gazdagon fejeztük be a turát és ezzel együtt kenységünket is.

Beszámoló

2 db kb. 12 cm mély lyu-

történt.

egy szeg elhelyezése,

bonyolitottunk a Nagyterem

a Budai- és a a Füstös-bar-

langban dolgoztunk, ·az álfenéket bontottuk. Az év utolsó turája a Keselő-hegyi-barlangban volt. Fixpontok a Hajmosóig voltak berakva, a leszállás folyamán kivéstük a további

beszámoltunk egymásnak az elsősebarlangok keletkezéséről.Amint az

részt, melyeket főleg a Keselő-hegyi-.és a Vértes László-barlangban Később rátértünk egyik f'ont o s feladatunkra a Keselő-hegyi-barlangban: jére egy hágcsót

Október

tató furásokat

pontok

időjárás felszini

közlekedéseli

pasztalaLot és élményt cseréltünk ki. Végül meghivtak minket közös turára Pilis-hegységbe. A meghivást örömmel elfogadtuk. Az ezt követő hétvégeken

évi jelentése Az évet elméleti előadásokkal kezdtük, a hideg idején gé·lynyujtásról, Magyarország barlangjairól, különböző

kisvasut

gattók meg barlangunkat. A Keselő-hegyi-hasadékot kerestük fel, majd néhányan megnéztük a Füstös-barlangot és a tárnát. Mindkét hely elnyerte tetszésüket. Tura közben sok ta/Simon

A Szabó József

Fekete-

kibővitésében

módon

dominált,a

hogya

feltolódott

A két hatótényező

szerint hatás

állapitani,

irány mentén

kialakult

játszottak.

minősége

meg lehet

tektonikus

következtében

területen

jelentős

Vé~ezetül

huzódó

elmozdulása

preformált

kőzetek.anyagi,

szerepe.

/robbantások,

lett a neve Füstös-barlang. A füstön kivül a .bar-Lang falán több érdekesség 2 látható: kb. 1 m2 területen vörös kötőanyagu mészkőbreccsa, közel 1 m -nyi felületen kalcit mező, egyes helyeken limonitos agyagkitöltés, A viz munkája néhol a falatkicsip-

hatásoknak

volt domináns

tulajdonitható

falak miatt

ként szinlősek, a termek már a járatok kiöblösödő részei. A mészkő összletben - füg~et~ lenül annak kronostratigráfiai helyzetétől - haladó járatok kialakulásában a tekton1ka1 kevésbé

bányászatnuk

1ászló"

a tatabányai

Karszt-

Bányász

Müvelődési

és Barlangkutató

a-

és Oktatási

Csoportjúnak

Juhász

1978.

a 8zellem-

és

a Dagonyához. Fáaz 1978-as évi tevé-

Sándor/

Központ

"Vértes

évi tevékenységéről

Márton

mászó

személyt biztosithassuk. Időközben véget ért a tan~v, a nyár. folyamán nem tudtuk· a megkezdett feladatokat folytatni.A munkát szeptember 16.-án· kezdtük meg ujból.. Ezuttal is

Feltáró

véstük a lyukat tovább. Ezt követő két leszállás után az alpinszegek a falba kerültek. Gementtel tömtük meg a lyuk többi részét, igy biztonságosan rögzitettük. Ezek után még-

Feltáró tevékenységünk a Farkas-völgy felső szakaszára koncentrálódott. A Halyagos és a Kovács-hegy között található völgy mellékvölgyeivel valóságos kis barlangászparadicsom.

sem a hágcsót vittük le, mert egy olyan esemény jött közbe, hogy felhagy tunk ezzel a feladattal.Már elődeink is észrevették a Keselő-hegy É-i részén lévő tárnából nyiló kb.

E terület karsztosodottsága messze meghaladja környezetét. A jól tektonizált dachsteini mészkő szúmos üreget rejt magában, sitt meg van a remény a mélységbeli kapcsolatok bizonyitására. Nehézséget okoz viszont a szálbanálló mészkőszintet borító, néhol 6-8 m vastagságot is elérő agyagos-löszös kőtörmelék. Ez rendkivül megneheziti f'eL táró munkát.A terület megkutatottsága is jónak mondható: 6 objektum f'eL tárt, 6 megbontatlan, vagy bontás alatt áll. Az eddig eredmények hatására át kellett értékelni 1969-ben készült térképünket:

20 m mély, átlagosan 1 m széles kb. 25-30 méter hosszu hasadékot, de a további kutatást f'élretették, és lassan szinte teljes~n feledébe merült. Október 15.-én erőt vett rajtunk a kiváncsiság, ezért felkerestük aljára és kerestük a folytatást.

a számunkra ismeretlen barlangot. Mi is lementünk az Már-már indultunk felfelé, amikor az egyik falrész

és az álfenék tompán kongott a kopogtatásokra, ütésekre. Oriási lelkesedéssel kezdtük kaparni az álfenéket, szerszámok hiján puszta kézzel. Akkor természetesen jelentős eredményt nem értünk el. Kapóra jött a KISZ-nap, igy már·csütörtökön ujra a barlangban dolgoztunk. Némi törmelék elhordása után nagyobb kÖvekbe ütköztünk. Kemény munka árán egy vékony repedés keletkezett a fal mellett, melyen néhány apró követ dobtunk le. Biztatóan koccantak lent, ez fokozta munkakedvünket, amire nagy szükségünk volt, mert egyre nagyobb kövekkel kellett megbirkóznunk. Az álfenék áttörése még ezt követően öt leszállás után sikerült, december lo.-én. December 16.-án lemásztunk a lyukon, amely az álfenék áttörésekor keletkezett. Kb. 10 m-t jutottunk le, amikor ujabb álfenékkel találjoztunk. Ezt is elkezdtük bontani, a kutatás jelenleg itt tart. Az uj részben szép borsókövekre bukkantunk. A barlang jelentős része füstös, kormos. Ez a kezdeti szépséghiba a régeb-

kutatás

Déli-Gerecse

a

ll. sz. viznyelő 12-13-14-15. sz.

==

Vértes

viznyelők 16. sz. v i-znye Lö 17. sz. viznyelő 18.sz. viznyelő

== ==

a Hófehérke-barlang Hófehérke-barlang

:::

Szőllősi-Arany-lyuk

19.sz. viznyelő 28.sz. viznyelő

László-barlang töbörsora

lapos, feltöltött töbör, bontásra nem javasolt töbör bontás alatt Hapci-barlang

- 208 -

- 209 -

= elagyagosoJott,

29. sz. víznyelő

dagonya,

bontásra

nem

10,0

3,5 0,66

110,0

14,73

javasolt 'v i z.nyeLó

30. sz.

]YlOrgó-barlang

31.sz. viznyelő Az év folyamán Sz

a Vértes

Lé sz Ló=bar-Langban

cnd e+bur-Langban dolgoz tunk.

barlung

közelében

Hapci,

A

fel tárt objektumokat

Vértes László-barlang Az év elején több izben végeztünk A l').yárl és őszihónupokban bejárati

szakaszának

ső lapos

termére

lösszel,

törmelékkel

kiépitését

hajtott

táborunk

rom hétre

le kellett

kőtömbök

kaszban

felhuztuk

méretü,

30 cm vastagsúgu

hét törpe nevével a Bányászati

között

a továbbiakat

juttatása

okozta.

A külső

ti

omladékos a barlang

csak

m kereszt-

legtöbb

nehézséget

Ezzel a földmunkávul miatt

vegeztük.

ekkor há-

A második

szu-

az lxl m bel-

folyamatosan

tömedékeltük.

A befejező

szakaszban az idomkőfal tetejére 0,8 m magas vasbeton-koszoru került. Ebbe lett beépi tve a szellőzőrács, a zárszerkezet és a f'ed Lap , A munká t az őszi f'agyok beállta előtt, baleset nélkül sokkal 1978-ban végeztük

fejeztük be. 1977. végén kezdtük és kisebb-nagyobb megszakitúel a barlang részletes térképezését. Az eredeti 1970-es térkép

pontatlansága és a bejárat rendezésekor történt változások indokolták az ujrafelmérést. A barlang a Déli-Gerecsében, a Farkas-völgy f'e Lsö szakaszán, kb. ')80 mAL magasságban nyilik. ÉÉNy-DDK irányu törésvonul mentén kialakult, időszakosan uktiv vlznyelŐbarlang. Felső szakasza kisebb termekből és az ezeket aez ekö t.ö sz ük , t ek er-vé ny es r'o Lyo aókbó.l., ö

kuszodúkból, aknácskákból a az i kLa törmelék. Crseppköv Jellegzetesek

az oldúsi

áll, 56 m mélységig huzódik. A hasadékjelleg dominál, rengeteg ek csak szúrvcin,yosan fi gye Lhe t.ók ezek is kezdetlegesek.

meg,

:forrnók.Az alsó

szakasz

a Nagytelemmel

kezdődik.

Ez 8 m hosszu,

4,5 m széles, magassága kb. 18 m, Falait gazdagon d i sz i, tik a cseppkőle:folyások. Lnrien 8 métert leereszkedve jutunk a 'I'r-av i e-t.er-enrbe , fiiéretei: 6x~x9 m, A terem r-dcke a.sé ge a é

hajdani

törmelékszintről

t.anu skodó ,

"Lobcgö

" cseppkőkéreg.

Itt található

El

barlang

leg-

nagy obb cseppköve is.Tov,.íbblwludvB 10 Jn hosszu, ez ük , törmelékes júrat u t án érjük el a 0zii'ontermet. Ez :J barlang jelenlegi végpont jn. Fülain korróziós s eróziós formák keveredése f'igyelhető meg. A teremben nyiló két kür-t.ó ben az p Le f'oLy sok és szalmacseppkövek é

é

é

láthatók.

A

végpont

egy vizzel

boritott

a főjórat

agyagszi:fon.

barlang

A

hosszusága

jellemző

adatai:

89,4 m

:54,0 fil 12:5,4 III a bar-Lang mélysége 61,8 m A tél elejéu kezu t ük meg el vógponti agyagszii'on bon t ás t , A ki termel.t anyago t a Szifonteremben és a 'I'r-av i+t.er-eu.ben de ppóz zuk , A munka jelenleg is r'oLyi.k, A Vértes Lúsz.lóö

á

C'f++

++

vizmintugyüj tés elemzésének é:'5,o

K

,ii ;!,7

111g+

Nu

4,7

Fe/1+J.l/

0,1

i:

0,01

1:.) /

a bejárat

alatti

törmelékdugó

Kb. 4 m3 anya-

bontását.

got termeltünk ki. Hendkivül sok nehézséget okozott két több mázsás kőtömb, ezeket kézi erővel- nem tudtuk kiszállitani. A jövő évre tervezzük a munkahely gépesitését. 30. sz. viznyelő - Morgó-barlang A Vértes László-bnrlang közelében A barlangot

ko~szaka8z 1978.

akkor

biztositúsának

évi nyári

táborunk

található

inaktiv

10-12 m mélységig elmulasztása

sikerült

miatt

alatt kibontottuk

viznyelőt

csoportunk

feltárni,

hamarosan

de a bejárati

beomlott,

és biztositottuk

bontotta

omladé-

járhatatlanná

az omladékos

meg

vált.

bejáratot,

el-

készitettük a barlang térkép- és fotódokumentációját. A meredek, 2,5 m mély töbör alján nyiló bejárat két oldalon szálkővel, máshol agyagos-humuszos k6törmelékkel határolt. Három méter dott,

mélységben

összeékelődött

rendkivül tisztára

nehezen mosott,

kisebb

terem

mészkőtömbök

is, ,deojárható, erősen

talúlható, alkotják.

korrodúlt

és egy)

melynek

m mély aknába

szálkőben

kőbekérgesedés l~tható. A teremből felül egy omladékos :felboltozódás, Ennek mérés

alját

Az ezek között halad,.lxl,4

az agyagos kőtörmelék 0,6xo,4 méteresre szükiti. melynek :fedője szálkő, alját agyag és kőtörmelék

több mázsás

vezet.

lepődve

leoldóegyike,ha

Az akna f'e Lső két métere

m keresztmetszetü.

Alsó

részét

Innen egy ujabb termecskébe jutunk, borit ja. A f'alakon néhol gyenge csepp-

ÉNy-i irányu 2,5 m hosszu kuszoda indul. Ennek végén alul egy 2,8 ID mély függőleges, szük hasadék nyilik.

31. sz. viznyelő - Szende-barlang A Vértes László-barlang és a Szőllősi lálható, táborunk

szálk6ről

lévő szük hasadékok

alját laza törmelék tölti ki, melyen keresztül gyenge légmozgás szerint a barlang mélysége 9,8 m, összhosszusága 16 méter. Arany-lyuk

között,

közvetlenül

észlelhető.

A fel-

az ut mellett

ta-

jelentéktelennek hitt berogyás eddig nem szerepelt nyilyántartásunkban. Nyári utolsó napján a feleSlegessé vált, kb. 2000 liternyi vizet ide vezettük. Megtapasztaltuk,

nem már annak meredek

hogya

befolyatott

oldalában

eltünt.

viz el sen! érte a t bör- legmélyebb ö

Ezek utánpróbabon~ást

végeztünk.

pontj.át, haAz 1,5x2,0

es szelvényben inditott, de a nagy kőtömbök miatt szabálytalanul szükülő kutatóakna mé t er-é ben szabad barlangjáratba jutottunk. Az omladékban lefelé haladó sz ük folyosó m után már szúlkővel határolt, .kb , 2x5 m-es terembe nyilik. szik továbbjutási lehetőség. A szük szakaszon próbálkoztunk omlásveszély miatt a munk gi feltételek megteremtése

á

t

m-

5. 2

Innen két irányban is láta szelvénybővitéssel, de az

be kellett szüntetni. A feltárást csak a megfelelő biztonsáután lmin. 3x2 m-es szelvényü, biztositott kutatóakna/ lehet

t'o Ly t.a t n i ,

9.sz. viznyelő

mellékjáratok hos~zusága u barlang sazho ssau sága

barlang Sz i f'ont er-mé nek kLirtőjében 19'78. 1. 8-9. -én végzett eredménye. mgll

28.sz. viznyelő - Hapci-barlang Ezen a munkahelyünkön folytattuk

1970-ben. el-

2,5x2,?

a terep szintig

oldalakat

számára.

több helyen

nehézségek

munkaturákon

inditószinttől

falat.

ki. Itt

anyagszállitási

hétvégi

az akna alján kialakitott

első szakaszát

szük járut helyén

alakitottunk

Intézet

a barlang

Az összeékelődött,

vezető

és terep szintre

i'elruházni.

Kutató

régi tervünket,

jélentettc.

munkagödröt

betonidomkő

7,8

java sol t, elnevezé sek. A Hófehérke-

A kivitelezés

elkészültiink. Sajnos

állnunk,

fl

megvalósitani

és lezúrását.

szétverése

7. napján

l\,orgóé s Szende kívánjuk

akna mélyitése

kötött

a több tonnás kőtömbök nyári

sikerült

/uz alaptérképen.nem

szerepelt/ , a Hapc i=bar-Langban , a lVlOrgó-barlangbé\rlés a

vizmintagyüjtést

5,5 m mély, ,biztositott

metszetü,

Szende-barlang

C).-

219,1

- Kisréti-barlang

BK.-DNy irányu hasadék közelében.

mentén

kialakult,

ma múr inaktiv

viznyelőbarlang

a Kisréti-vadász-

láz

Csoportunk a 70-es évek elejétől több éven át bontotta. Az ,eredeti nyelőszáj elagyagosodott, feltárásra reménytelennek látszott, ezért a lapos, tál alaku töbör alján egy friss berogyás mentén nyitottunk uj bejáratot. Ekkor hamarosan bejutottunk egy kisebb hasadékt rembe , A bejárat bizto si tása után folytatódott a feltáró munka , Több 10 m) agyagot és K,0törmeléket vödröztünk a felszinre. Ujabb levegős üreget nem értünk: el, de egy 6 m ilOS8ZU, 2,5 m széles, ) m magas termet és egy szük kúszójáratot kiástunk. 1975. végén 1\ Illunkútbeszüntettük. A barlang képződményekben szegény, néhány kezdetleges cseppkőlefOlyás talúlható az alsó teremben. Kitöltése kőtörmelékes agyag. A barlang felmérése 1'7U-bun történt meg. Mélysége 10,7 m, összhosszusúga 24 m.

:... 210 - 211 -

Kiti-Gerecse TUzkövcs-barlang Bontottuk a Jura-zsomboly irányába haladó hasadékot, mintegy 8 m) agyagos tüzkőtörmeléket termeltünk ki. Járható szakaszt nem sikerült elérnünk. miután a zsombolyban sem tudtunk ezirányban előre haladni, a feltáró munkát leállitottuk. Folytattuk az elő~ő években megkezdett adatgyüjtést. Klimaméréseket négyhetenként végeztünk, két ponton. Folyik a barlangot bezáró kőzet részletes gE~ológiai felvétele és a kitöltés-anyag vizsgálata. A jövő év feladata az eddigi eredmények feldolgozása, értékelése, a hiányzó adatok pótlása, ~kutatási zárójelentés elkészitése. JurH-zsombol;y 'föbbponton is megkísérel tük a továbbjutást. A februári táboron a Herman üttó csoport tagjainak bonyolult sziklamászással sikerült elérniük a Tüzköves-barlang felé vezető hasadékot. A feltételezett összeköttetés meg~ van, csak éppen nem járható. Sz~, kőtörmelékes agyaggal nagyrészt reltöltött. A kapcsolatra mégis találtunk bizonyitékot, egy átmosott konzervesdobozt. A további prÓbálkozásokról ezen a ponton lemondtunk, mivel a30 m-es mélység felett nem .lehetett biztonságos munkahelyet kialaki t.ani Az ezzel megegyező szí.nt.ena kőbányák felé vezető járat bontása ::,emjárt sikerrel. Egymást, követő szükületek tági tásával 3-4 métert jutottunk előre. Legbiztatóbb munkahelyünk a Kis-nyelő alsó végpontja. Folytattuk az álfenék bontását. ~b. 4m3 anyagot termeltünk ki, 2 méterrel süllyesztettük a talpat. A munka lassabban haladt a tervezettnél, mivel nagy táborunkat nem tuqtuk a Kis-Gerecsén megrendezni. Klimaméréseket 4 hetenként végeztünk. Sikerült t.í.sz.t.áaní, a barlang légmozgásviszonyai t. A Kis-nyelőben ILsz.bejáratl behuzó, a Nagy.nyelőben IIl.sz.bejáratl kifuvó légáramlás alakult ki •.Az összekötő-folyosóban gyenge légmozgás van a Nagy-:-nyelőfelé. Ez lényegesen gyengébb, mint a két bejáratnál hasonló szelvényeknél mért értékek. A különbséget a két alsó aknH behatása magyarázza. A Kis-nye16 alsó aknája sziv, a Nagy-nyelő alsó aknájából levegő érkezik. Ezek a jelenségek az alsó szabad járatok közelségét sejtetik. A Kis-Gerecse barlangjaiban 1971-ben végzett klimamérések adatai/Assmann-íéle pszichrométer - elől a száraz hőmérsékleti

Felszin Tüzköves-barlang bej6rat terem Jura-zsombol;y 1. sz. bejárat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja

11.13. 7,3-6,0

lh12..

6,4-5,2

7,2-6,2.

11.27. 2,9-1,4

7,8-7,2 9,8-6,3

7,5-7,1 9,0-8,2

8,0-7,8 9,2-9,0

7,6-7,3 8,2-7,0

4,8-4,0 6,2-5,0 5,2-5,0 6,4-5,9 7,6-5,8 4,8-4,0

5,1-4,4 6,3-5,4 5.6-4,9 6,0-6,0 7,6-5,9

5,0-3,8 6,0-4,0 5.6-4,9 6,1-5,7 7,0-6,6 5,8-5,0

3,0-2,8 6,4-6,0 3,5-3,1 6,2-6,1 7,2-6,2 6,0-5,2

11,06.

-

&.ll. 5,0-4,0

12.18. -5,.. 6--4,5

12.25. -2,9--2,4

4,8-4,4 8,4-7,6

5,5-5,5 8,4-7,4

2,4-2,2 7,9-7,3

4,2-3,8 7,9-7,3

3,4-3,1 4,0-3,4 3,2-3,Q 5,7-5,2 6,4-6,1

0,3-0,3 2,8-2,7 3,8-3,2 4,8-4,4 6,1-5,2 5,8-5,2

,

4,9-4,2 5,6-5,5 4,8-4,3 5,4-5,0 5,9-5,0 4,6-3,8

0,6-0,0 ,,?2,:,,~'fo 3,7-3,0 4,2-5,8 4,0-3,1 3,9-'3,2

A Kis-Gerecse barlangjaiban 1978. I. félévben végzett k Lí.mamé r-é sek adatai IAssmann-f'éle klima, éré sek adatai lAssmann-féle pszihrométer - elől a száraz ,hőmérsékleti.

v

Felszin Tüzköves-barlang bejárat terem Jura-zsombol;y I. sz. bejárat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja

12.04. 6,1-5,4

Felszih Tüzköves-barlang' bejárat terem Jura-zsomboly 1. sz. bejárat II. .sz , bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. sz. akna alja II. sz. akna alja

Felszin 'rüzköves-bHrlang bejárat terem Jura-zsombol;y I. sz. bejúrat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó I. sz. akna alja II.sz. akna alja

o ,-1. 22. 4,6-4,0

0,2.25. 8,0-5,0

0,3.19. 12,2-9,6

5,3-5,1 8,0-7,0

8,0-7,0 10,9-6,0

9,4-9,2

4,8-4,1 6,2-5,2 3,9-3, T 4,6-4',0 5,0-4,0 3,6-3,2

6,0-5,'5 5,5-4,0 6,4-6,2 3,2-2,8 7,4-6,6 2,5-1,1

'"

10,1-8,4 7,4-7,1 8,3-7,9 6,9-6,1 6,5-5,4

01;.16. 12,9-10,0

0,5-14. 26,0-21,2

06.11. 18,0-14,0

8,7-8,2 8,9-8,5

14,0-13,2 10,9- 9,7

12,5-12,1 11,4-11,4

12,0-10,4 8,2- 7,5 9,5-9,0 8,3-8~1 7,0-6,0

18,8-14,2 12,6-10,4 13,3-11,2 10,0- 9,4 11,2- 9,6 9,4- ~,8

14, 6-ll.,4 9,8-9,0 12,0-10,2 11,8-10,6 7,9- 5,3 9,2- 8,5

- 212 -

- 213 -

A Kio-Uer cse barlangjaiban 1978. II. félévében,végzett klimamérések adatai /Assmannf

19,3-17,2

24,2-19,6

21,9-16,0

Pisznicei-átjáró 1. sz. bejárat belül'

14,2-13,0 12,0-11,8

, 12,0-11,4

14,6-12,0

II. sz. bejárat Két1yuku-barlang

08.06.

07.09. ll'

1978.

p zichrométer-- elől 8 száraz hőmérséklet/.

z í.n

09.03.

~Uzköves-barlang bejárat tereIJI Juro-zsomboly 1. sz. bejárat II. sz. bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja

bejárat terem Jura-zsomboly 1. sz. bejárat II. az , bejárat cseppköves terem összekötő folyosó 1. akna alja II. akna alja

2-11f2

10,5-10,0

17,0-i5,8 10,6- 9,6

21,8-16,0

17,5-16,0

12,0-10,8

12,1-10,8

12,8-11,2

12,4-11,9 14,0-12,6

10,5-10,1

9,4- 9,0 10,6-10,0

10,1-9,7 8,6- 8,0

9,8- 9,0 8,4-7,6 l0.0il:..

Felszin Tüzköves-barlang

ra,

20,2-15,2

8,4- 7,9 10.29.

11.26.

17,2-15,6

-1,4--1,4

bejárati elágazás Bástya-barlang bejárat belül Szeglet-barlang bejárat belül

013.28.

11,20.

21,9-16,0 18,7-14,8

7;4-4,0 6,0-5,0

20,8-17,0

7,0-3,0

17,0-14,6

8,0-5,0

20,2-15,2

8,0-6,2

12,6-12,6

9,4-7,0

17,2-15,6

4,0-2,0

11,0-10,9

8,0-7,0,

8,8- 8,2 , 12.24. -3,1--2,9

1978.

Határ-barlang bejárat felső terem

13,8-13,8

12,4-11,2

5,2-5,1

3,5- 3,2

11,4-11,0

10,4-10,1

8,0-7,9

7,6-7,4

17,3-15,2 12,4-12,0

16,2-14,6

-3,0--2,4

14,5-13,9

-0,4--0,4 6,7-6,7

13,0-13,2 10,0-10,0

14,0-13,0

4,8-4,2

4,0-3,6

12,1-10,8

9,0- 8,2

9,0- 8,6

5,7-5,7 5,6-4,8

4,4-4,3 4,2-3,6

8,4-7,6

7,9- 7,2

7,0-6,4

5,8-5,4

5,2-5,0

A Nagy-Pisznice kőfejtőinek üregei A Gerecse-hegység központi részén emelkedő Nagy-Pisznice'karsztos tömegét felső triász dachsteini tipusu mészkő és erre,települő, kb. 60 m vastagságu jura mészkőösszlet alkotja. A dachsteini mészkő felső padjaiban kialakult, régóta ismert és kut.at o t t Pisznicebarlang ,már felhivta a figyelmet arra, hogy a területen nagymérvű hévizes tevékenység folyt. Ugyanakkor elvonta a figyelmet a barlang feletti k6fejtők kisebb üregeir61, me-:

cseppköves terem alsó terem 'huzatos

18,6-12,2

7,0-6,0

15,3-12,9

13,0-10,0

16,~-16,0 13,4-12,2 13,2-12,6

14,0-13,0 12,0-11,0 7,0-6,0

Pisznicei-átjáró A NagY-kŐfejtő Ny-i oldalában, a bányaudvar kiJ'áratánál Lyo aó ,

meghagyott pilléren átvezető fo-

1.

bejárata kis törmelékhányóról nyilik 9 m utá ' iük ,. t . • n erJU el a maeoüí,k nyi1ását '3 é errel a bányaszint felett található Iv'JÍndkét be" t "é ,am~ m';' sen pusztul gömbi'ülké' k " Jélra nov nyzettel takart. A barlang erőJ . ane r-onc saa csak nehezen ismerhetők f 1 E ó . részen nyiló szép gömbős ku"rt ~ h á e • ',zal 1 k1vétel a belső o, a ov azonban a szük bb" . , Kitöltését a mennyezetről leszakadt kó t b"k' ~u" e ~Jo mí.a t t nem tudtunk bejutni. 1 ",' , om o es kotorme1ekes agyag alkot 'a sok onuru1ek. 1. bejáratánál piros "TV-2" felfestés láth t Ö J , a mufSzugyog-folyosó a o. sszhosszusága 17 m. ö

ö

A felső bányaszintről '1 ' , " nya o, nehezen megtalálható rövid kÚszóJ'árat. A meszko határán alakult ki. Kitöltése' táblás és gumós Két1yuku-barlang agyagos kőtörmelék. Hossza 5,8 m.

1yeket ugyan em1it az irodalom /Vigh ,Gy. 1937./, de bejárásuk, fe1mérésük, kataszterezésük eddig nem történt meg. Az alsó jura vékonypados~táblás mészkövet évszázadokon keresztül bányászták. Számtalan üreg pusztult el e tevékenység során, majd a k6:fejtés megszüntével számtalan üreg, barlang, megannyi hév i zea roncs vált megköz e.Lí.th et.övé ,

.' Három méterrel a bányaudvar szintje felett " , takarják. A két bejárat kö t t ,ny~l~k, az előtte növő fák és cserjék erősen b ozo ~ tartóp~llért a bányászat erősen megr ál " en ~usztu1ó cseppkőlefolyások láthatók. Kitöltés' ong ta. GombfülkéiHoss,;usága 10 m , e telJesen száraz agyagos kőtörmelék.

Csoportunk 1978. nyarán bejárta a Nagy-Pisznice k6fejtőit. Több mint 60 pontot vizsgáltunk meg, II db objektumot vettünk nyilvántartásba. E1készitettükhe1yszinrajzukataz

A bányaudvar kispadkájáról megközeli thető " ,, , muflonürülék hulmozo'dott re ~ 1 AbI .. ureg.BeJ8rat~ termecskéJ'ében nagy mennyiségü - f 1 é1 " • e:3O o yosó gömbfülkéi t néhol e" _ ~ " (J cseppkövek tarkitják. A végponti szükűletnél kö , ~y ketto cenhmeteres tóse kőtörmelékes agya' H ozepes legáramlas észlelhető. Kitöllehe tk' " "g. ossza 16 m. A bejc\ratfeletti ' . :~,sern~a lemuvel t barlang roncsait. ',,', ~z~klaf'alban 10-12 m magasságig csol ta1lapotban is rendk;v"l' Borsokove~, Jol fejlett cseppköve;.... .... u szepek. még ron-

üregeket vesztett pontokkal mértük fel. Mindegyik bejáratról fényképfelvételt készitettünk, három barlangról készült részletes fotódokumentáció. 5 barlangban, összesen 13 mérési ponton két alkalommal végeztünk klimaméréseket. A Nagy-Pisznice k6fejtóinek üregeiben végzett,klimamérések adatai /Assmann-féle pszichrométer - elől a száraz hőmérséklet/

ö

í

Bóstra-barlang

- 215 - 214 -

il

l3uijoly-i'Lilke l1óvizes kürtő maradványu, ósv6nykiválások,

felül

a legfelsőben

több "megmenekült" fiatal

cseppkövek

gömbfülkéveL találhatók.

kőtörmelék,

s

Hossza·

q, 5

m,

melyet

befelé haladva

köves

Erősen huzatos.

Hossza

6 m.

agyag vált fel..Állati

buvóhely.

,

Gömb-odu A n-i nagy kőfejtő ké i.ben borsókő

udvarán

nyomokkal.

megmaradt Hossza

szirt ÉNy-i oldalában

2,2m,magassága

ny i.Ló barlangroncs.

Gömbí'ül-

3,2 m.

Omladékos-fülke A nagy meddőhányórÓl ny í.Ló másodiagos képződésü üreg. Eredeti 'formáját a bányamüvelé s nagyrészt lepusztitotta, majd a felhalmozódó tör~elék ujból lezárta. A megmaradt szálkőfalakon

kezdetleges

cseppkőlefolyások

muraclványBi 16.thatók. Hosszusága

a barlang

a térkép méretaránya

neve

és borsól,<:őszerüképződmények

erősen rongálódott

összhosszusága

mélysége

A gömbí'ülkékben hévizes

'l'repnis-barlang A meddőhányó felett 3,5 m magasságban lévő pejáratát bokrok takarják. Az egymásba nyiló gömbfülkék sorát a belső részen aktiv cseppkőlefolyások diszitik. Kitölt,ése a bejáratnál agyClgos-humusio

barlang

1:100

Kisréti-barlang

-10,7

24

- 9,8

16

r"orgó-barlang Pisznicei-átjáró

1:100

Szunyog-folyosó t~étlyuku-barlang Bústya-barlang

1:50

17 5,8

1:100 1:100

10 16

1:100

6

Bagoly-fülke 'l'repnis-barlang'

1:50

Gömb-odu Omladóko s-f'ülke

1:50 1:50

VaS-barlang Szeglet-barlRng

1:50 1:100

2,5

16

Határ-barlang

1:100

6,8

35,6

6,5

1:50 + 2,2

5,4

5,4 6

5,4 m. Összesen:

Vas-barlang 10 m magass6gban

nyilól;>okrdktól

takart bejárata

meg. A bejárat

melletti

gömbfülkében

gos kőtörmelék.

Hossza

6 m, magassága

0<1eglet-barlang A b~nyauclvar fele·t.t'5 m-rel járatnál

agyagos,

meszes

szén erős csepegés Határ-barlang A legjelentősebb feltárásának

tapasztalható.

képződmények

láthatók.

közelithető

Kitöltése

agya-

ü

a Vértes

László-barlang

adatai

erősen feltöltődött

gömbfülkesor.

1\:itöltése a be-

belül agyag 'mállott mészkőtörmelékkel.

Hossza

Középső

ré-

16 m; ru~lysége 2,5 m.

A Halyagos-hegy A Nagy-Pisznice

tövében,

messziről

eddig megismert

üregek

is jól látható helyen

feltöltött

kúszójárat.

közül~

Bejárata

található.

Első szakasza

Innen egy derékszögü ,.. .,'

a Földtani

kanyar

Intézet befelé

nyuló gömbflilkéihez vezet. Ezeket szép l~folyások, a vég~ontnál lo~15 cm-s cseppkövek díszítik. Néhol gyenge csepegés tapRsztalható. A Felső-teremből agyaglejtőn leereszkedve érjük el az Alsó-termet. A terem gömbfülkéit valaha gazdaghévizes.képződmények diszitették, ma már csak az alsó sávot'boritja 5-6 cm vastag gipszaragonit kéreg. A terem aljáról szük bebujó után jutunk a Huzatos-aknába. Négy méter mély, falain aragonittüskókkel, karfiolokkal. Alja laza kőtörmelék, melyen erős légáramlás hatol áto A barlang kitöltése a bejáratnál mésszel cementált kőtörmelék, a belső részen kőtörmelékes agyag. felhalmozódott

A barlang mélysége

a göm~fülkékből.nagy

6,8 m, összhosSzusága

táblákban

leszakadt

gipsz és ara-

térkép

is ké-

1:10000 1:25000

Fotódokumentáció Az év folyamán nagyrészt felszini f'ot öz.ás t vé 'ezt" A Vértes László-barlang lezárásáról és a Dél': unk. F~~ete-fehér,felvételek készültek. kWf ' Gerecse tobb barlangJáról AN' o eJto~ben 8 barlangról bejárati h' ó . • agy-P~sznice Szines diát elsősorban t' á'nk ' aromr 1 ped~g részletes fotódokumentáció készült. ur ~ on használ tunk a Bükk nagy f anns i.kí, .. részénkészitettünk felvételt. sok ~

Klima Folytattuk ós 1978 • d ecem b er 24.-vel befejeztük a T" k" . bolyban R méréseket. 1977 'b 6' uz oves-barlangban és a Jura-zsom• novem er .-tol december 25 ' h től december 24.-ig nógyhetenként t.ö té ' .-l.g etenként, 1978. január 22.A N' . ., . or ntek leolvasások. ' agy-Pl.SZnlCen öt objektumban l~./ p'on t on k'et alkalommal mért"nk A é ' pszichrométerrel t" U. m rések mlnden eselb en Assmann-fele . or t'entek Akt tá . . tok a száraz és a nedves hőmérsékl t d '• u a Sl Jelentésekhez mellékelt táblázaVizminta e a atalt tartalmazzák. Vizmintagyüjtés a Bányászati Kutató Intézet felkérésére t e3 László-barlang Szifontermének kürtJ'ében csepegő-viz

történt. gyüjtést

Három alkalommal végeztünk.

a Vér-

35,6 m. Beszámoló

Ada tgyü,;tő tevékenység

a KPVDSZ

V"orás . Meteor

TE. Baradla

13arlanfl'kutató E! Csoport

1978.

évi tevékenységéről

Barlangi térképezés Az 1978. évben 14 barlang

térképdokumentációját

ban állandósitott,

vesztett

máshol

Két felszini

után meredek

törinelék:ejtőn felkapaszkodva jutunk a Felső-terembe. A termet egy 4 m magás kupola és mellékfülkéi alkotják. Hátsó részén ujabb törmeléklejtő, amely a barlang legmagasabbra

Az Alsó-teremben

nem szerepelnek.

barlangjai és viznyelői kőfejtői üregeinek helyszinrajza

#'

a kőfejtőkben

enyhón lejtő, nagyrészt

gonit.

Aaz táblázatban L t:

2,4 m.

található,

kőtörmelék,

csak nehéz 'sziklamászással

szép hévizes

169,7 m

pontokat

.készitettük el. A vértes

László-barlang-

Szerk.~

Vid Jdön

használtunk. A Baradla Barlangkutató Csoport langrendszer sokirányu kutatás m~nká~ának gerincét az aggtelek-jósvafői Baradla bar~ k épez i , jI"unkánkfő t folyamatosan müveljük, és a ..'# éma t a csoport megalakulása óta kú t , z elkovetkezo években is f'olytatni akarjuk a megkezdett munu

é

/,.

í

- 217 - 216 -

A csoport

az a l.ábbi' kutatási

témókban

ményeit ;;>zilágyi Ferenc dolgozata foglalju össze. ~ozák hliklós érdekes munkahipotéz{st állitott fel az év során

tevékenykedik:

1. A Baradia feltáró kutatása fel nem térképezett járatok térképeinek elkésziEbbe a témakörbe a jelenleg ismert, de és az Alsó-barlangba történ6 behatolási kitése, a kUlönböz6 ágakban vég~ett bontások sér1etek tartoznak. 2. A Baradia hidrológiai Célunk

a barlang

kat, hogy ezt a hipotézist

vizháztartásá~ak

vizsgálata.

meghatározása.

Ide

tartoznak

a viznyomjelzési

3. K6zettani

). Kőzettani vizsgálatok Két kUiatótársunk, Piros

kiséle-

vizsgálatok , , o o o OOOtő területén tiilálható kőzetek mechanikai, kémí aa , szovettanl v i.zagé La A barlang V1ZgyUJ ' 'OOk Ez to'Oobbek közö t t a barlangi kőzethatárok meghatározását és a barlang genet, t v égezzu. " ' ti~ai vizsgálatához ~zükséges adalékok megszerzését célozza. 00

00

,

_

á

4. A barlang genetikai-morfológiai vizsgálata ' , .' rozló ésa korrózió Vizsgblatainkkal a barlang kialakulásának folyama, tát ',az e. . barlangban található üledék és hordalékszerepét szeretnénk ,tlsztáznl. A burlangban

adatgyüjtés és környékén

található

ősmaradványok

6. Lnmpaf16ra vizsgálatok A burla~g idegenforgalmi felhasználásából

,

gyüjtését

' származó

ket értük el. 1. JI. 13arudla feltáró kutatása Az év során a "Sirboi t"-ban végeztünk ményeként má n t egy ~yolC méterrel A Csónakúzó-tónál a Danca-aknával egy eddig

me1ékzónában

van. A be jutást

vesszük.

Müködési

területünket

kiterjesztjük

a

végezzük.

" elterJede~enek

kürtót

nem valószinü

a Vaskapu

kerü16

járat-

bontására Ikb~ 250 munka órai , azon~an nem és a Styxnek az országhatárnál lévo sza-

a bejutás,

csak egy táró hajtásával

mivel

uj bejáraton keresztül lehet bezáródását eredményezte. A , az ,az ág végénél lévő tör-

látjuk

biztosithatónak.

Ebben

a

Antal

a debreceni

Kossuth

Lajos

Tudom?ny-

pasztalatairól

dolgozatában

vizsgálatához

számol

genetikai-morfológiai

végzett

geoelektromos

próbaméréseket.

be., vizsgálata

A barlang kialakulási folyamatának megismeréséhez az év során megkezdtük szinlők és a fosszilis teraszok szintezési munkáit. Ez a munka várhatóan tart. A barlang

kialakulásán~

hordalék. Gyuricza sának vizsgálatávaL

folyamatában

jelentős

szerepet

játszik

a barlangban

és a barlangot

magába

foglaló

kőzetnek

tapasztalatokat

átvizsgálásakor

rán számos ősmaradványt sikerült begyüjtenünk. A mintagyüjtést és Borka Zsolt végezték. Az eddig begyüjtött anyagöt Dr Detre

el-

található hatábar-

1

lang és a Pálvölgyi-barlang üledékét vizsgálta, az ott szerzett la-barlang vizsgálatánál szeretnénk felhasználni. 5. ÓSlénytani adatgyü,jtés

gozatukban

a barlangi még évekis

György több éve foglalkozik a hordalék szállitásának és eróziós A debreceni KL1 E hallgatójaként TDK dolgozatban a MátyáS-hegyi

környékének

Ta-

a Barad-

az év so-

elsősorban Dr Detre Csaba Csaba és Borka Zsolt dol-

ismertetik.

6. Lámpaflóra

vizsgálatok

A lúmpaflóra vizsgálatok ez évben is folytatódtak a jósvafői és az aggteleki megvilágitott szakaszokban. A. vizsgálatok értékekése fontos ad at ok hiányában la barlangi Ldö t.ar= tama, turák ges. A, csoport

számai nem végezhető

egyéb

Terepbejárás Lószló

a barlane

vezetőségének

a segitsége

szüksé-

tevékenységei

során a Kecs6-völgybeh

aggteleki

el, ehhez

a határ

lakos a Tucsi-barlangot.

közelében

A csoport

mutat~a

meg csoportunknak

a barlangot

felmérte,

Majoros

a térképet

jelentésünkhöz megtalálóról.

dal ágakban. ~. A Baradla hidrológiai viszonyainak 11. csoport 1977-ben a VizügyiTudományos

hetetlenné tette, Helybeliek szerint a Tucsi-barlang nyilásán időnként nagy mennyiségü viz szokott kiömleni, amelynek nyomait mi is megtaláltuk. A járat felsőbb részében ki-

épitett

oa kapcsolatot

és Pukánszky

káról számolnak be dolgozataikban. Pu~zta Sándor a barlangi kitöltés

A Baradla

l? m magas

Hajnalka

az OKTH BarlangtaniIntézetével. o f' emeres 1 ' , ét ,szln. tezése't , ezt a munkát J'övőre Az év során folytattuk a Főág tachim~trlkus fejezzük be.' További felméréseket végeztünk a Csernai-ágban, valamint a Főágból nyiló 01-

lózatot

felvettük

a

folyamatos Vlzs~álatát :régezzuk. végez tük és a kovetkez6 eredménye-

kaszót kutatni biztonságosan csak egy Csernai-ágba nyitott , . . 1 a' 0tyx be épitett vizhozammérő aszifonok e1 vegeznl, IlU ve .., , ' a nyelő felől

".. ~ mohák

hatását,

munkáka t IF6ág, 2300 m-nél/. lVlUnkánk eredjutnunk az oldalágban. sikerültbeljebb szemben egy kb. 30 m magas kürtón sikerült kimásznunk.

rendszerében. Jelentős energiát forditottunk a Csernai-nyelő értUnk el lényeges előrenaladást. A Csernai-ág

kérdésben

is figyelembe

egyetem hallgatói TDK munka keretében 1975. óta végeznek kózettani vizsgálatokat. IViUnkájuk elsősorban a barlangban lévő kőzethatárok meghatározására irányult. Az eddigi mun-

4. A barlang

bontási

be nem járt, mintegy

Csernai-ágban

és dokumentálását

lámpaflórából

feltételeit, életkörülményeiket befolyáso~ó tényezők 1978-ban a felsorolt hat, témakörben az alábbi munkát

Átvizsgáltunk

és Béke-bar-

Böke-barlangra. viszonyainak

tek ésovizhozammérések.

? 6s1énytani

a Uaradla-

lang hidrológiai egymásrahatásáról és apannon kőzettakaró vizháztartásáról, amiről dolgozatában részletesen beszámol. A jövőben ugy foly tat juk majd hídrológiai vizsgálatain-

ki a Baradlában,

vizsgálata Kut:.itóintézet részére

amelyek

segitségével

vizhozammérőkből

a bariang

vizháztartását

álló hálehet

vizsgálni. A csoport vállálta, hogy rendszerese~ elvégzi a regisztráló müszerek sza1agcseréjét. A szalagcserét április óta hetente végezzük. A vizhozammérő rendszer állapot6ról és próbaüzemének

tapasztalatairól

év közben

jelentést

adtunk

le a Magyar

Karszt

és

Barlangkutató Társulat részére. il barlang vizháztartásának vizsgálatához szükségesnek tartjuk csapadékmérő állomások i"elJllitásót. Amennyiben anyagi eszközeink lehetővé teszik, 5-6 regisztrálÓ müszerrel ellátott csapadékmérő álloIDbst fogunk a barlang vizgyUjtő területén felállitani. Az év sorún két ulkll.lommal végeztLink vizfestést. il. vizfestések és vizhozammérések eddigi ered-

A Tucsi-barlang

mellékeltük. felmérése

A barlangot

a helybeliek

során levegőhiányt

nevezték

tapasztaltunk,

el Tucsi-barlangnak ami a mérés

befejezését

a le-

sebb omlásból származó törmelék, lejjebb pedig agyaglerakódás található. A barlang tovúbbi kutatását megfelelő technikai felszerelések beszerzése után tervezzük végrehajtani. A Baradlában folyó munkúk elvégzéséhez nl.árhosszabb ideje szükségesnek látszott egy kutatóház berendezése. Ebben az évben sikerült Aggteleken egy lakóházat rilegvásárolnunk. A ház belső rendbehozását saját erőből Gunk berendezni, amint sikerüi a húzba

elvégeztük. A házban a vizet bevezetnünk.

kisebb

laboratóriumot

fo-

A cooport fenntartás6hoz szüksGt,;es ony!).::;." eszközöket különböző munkák elvégzésével szel'In Wic meg. Ezek közül szakmai szempontból is jelentős a Pest megyei Tanács megbizásából :JIII:.1!l.l1rOS községben végzett pince1'elmérési munkánk. A községben a Lö sz be vágva nagyon

- 219 - 218 -

30k pince van, amelyek elhelyezkedése és Bllapota ti község fejlesztése szempontjából n dyon lényeges. Az év során 82 pincét mértünk fel, és megvizsgáltuk ezek állapotát. 8

I

A munka valószinüleg folytatódni fog 1979-ben is. A jelentés kézirata tartalmazza még az alábbi dolgozatokat: Jelentés a Baradla-barlangban 1978-ban végz e'tt hidrológiai munkákról ról /~zilágyi Ferenc/ A Béke- és Baradia vizrendszer nyek ez.erepe a karsztos

kommunikációs

területek

lehetőségei,

tizk6rf'orgalmában

K6zettani vizsgálatok a Baradla-barlangban Mikroszkópi vizsgálatok a Baradla-barlang

valamint

!Kozák

vizsgBlatok

és környékén

W

1-

Z N

Z N

>

/P.ukánszky Antal/ mészkőtipusainak meghatározásához.

a Baradla-barlangban

el

>-

a pannonk~pződmé-

Miklós/ /Piros

~

Ha~nalka/ VESZ mérések a Baradla-barlangban és környékén /Puszta Sándor/ Üledékvizsgálatok a budai Mátyás-hegyiés Pálvölgyi barlangokban Paleontológiai

--l

=0

és megfigyelések-

j'! /Gyuricza

/Dr Detre

ctN

György/

Csaba

-W a KPVDSZ

Vörös Meteor TE. "Diogenes" évi munká,iáról Thieme

Kutatási

területünk

pu szt.a _ Balla-völgy négy fontosabb

továbbra

objektumot

Csoport

1978.

>

-w

>

<{-w

~ <{

O

z

-<{ "1

o...

LL

<{

'(f)

--l

o:::

LL

cr: w cn ::E: w

(f)

> o z

00

fn

-

cr: w cn

N

-o 1-

~ o

A.

is a Rejteki-munkásház

- Répáshuta

Barlangkutató

x

gJ

z z O

és Borka

Zsolt/ Jelentés

=0

.;., Kajla-völgy

- Rejteki-munkásház

- Hór-völgy

által határolt

terület,

- Tebe-

,...c

o,

melynek

W N (fl

t~rtunk számon. r. Szarvasetetői-viznyelő II. A Csunya-völgy és barlangjai Ill. Pénz-pataki-viznyelőbarlang IV. Diós-pataki 1.-11.-111. sz. barlangok

Szarvasetetői-viznye16: Az 'év során ezt a munkahelyet igéretet.

A lehetőségekhez

a viz utját mélyebb ujabbat

furtunk.

tás a következő

szintre

Mivel

reaktiváltuk,

képest

vezetni.

a megigért

év feladata

mivel hatásos

biztonságossá

épitettük

Feluji tottuk

technikai

technikai

egy régebbi

segitség

segitségre

ki' a bejáratot,

elma~adt,

furólyukat, a döntés

kaptunk

s igyekeztünk és a közelében és a továbbju-

lesz.,

A Csunya-völgy és barlangjai E területen a tervezettnél kevesebb inuhkát tudtunk végezni. Ennek fő oka, hogya völgy tüzérségi gyakorlatok lőtúvolúba esik, és tényleges bacsapódások is előfordultak. Emi-

(fl

::>

..

att terepi munkákról alig lehetett szó, s a barlangokban is csak nagyon kis létszámmal dolgozhat tunk. Számottevő eredményről igy nem számolhatunk be. N,Unkánk további irányát, t'eLada te t továbbra í,

is az 1977. évi jelentésünkben

megjelölt

célok képezik.'

A Pénz-pataki -viznyiüőbarlang Idei tevékenységünk egyik sulypontjavolt ez az objektum volt. Munkánk alapját a mult évi jelentéSben leirtak képezték. Ivlérakkor jeleztük, hogya szifon vizszintje ingadozik, és ennek mértéke meglepően jelentős. Az idén juniusban rendszeres méréseket kezdtünk, s ennek során minden elképzeléstfelülmuló vizszintingadozást tapasztaltunk. A mérési értékek a "Nagy l"al" tetejéről, mint "O" pontról számitandók. A "O" pont a bejárattól számitva - 95,~m. Az észlelés általában két hetenként történt, - az első négy hónapban különösen - nehéz körülmények között. A csapadékos nyár miatt nem volt ritkaS3í~ a 600-800 l/perc vizroham, ami lehetetlenné tette a barlang egyes pontjain a haladúst, különösen visszafelé. Nehezitette a helyzetet, hogy tisztességes gumiruhánk nincs.

z

-::> o

7

o

o --t

If)

I

I

o
o r:-

I

I

-- 220

-

- 22l -

o

v

2

Diosi II. vlznyelo

4

X'

6

8 \

10

\

\

,,

,

,

<,

14

""-

16

I

,.... -

,:-,

<,

I

,

18

I

I

Jellemzo ker e sztsz elvény az also felso jórat kiala kula sara

es

.....

20m

<, Kiteritett

hossz-szelveny

vizeI fol ya s

/

,

/ /----

I

DIÓSI

I

II vrznvelo

n

/ I

C'

8V8'

I

,-----,,;!:---

,

Felszin fele vezeto vakkürtö

O

"E .__E'

Keresztszel venyek

I

I I \

ALAPRAJZ

o

I I I I

,

5m

\ I I

@Diosill Viznyelö bejÓrata

Helyszinrajz

QI

- 223 -

- 222 -

Az utolsó lejutást

mért

egy, a uZáporosnál"

A vizszint VI. VII.

érték december

helyzete

16.-i, mivel kezdődő

a "O" ponthoz

és 4w-5.m hosszu

viszonyi tVL::

8 - 32 m 22 - 41 m

22.-70,5 m XI. 4.-72 m

·5 - 46 m

5.-72,2 m 6.-12 m

9

alkalommal jégdugó

a barlangba

Pl. :

történő

44 m

'1.-71,8

II - 44 m

19.-71,8

13 - 44 m 16 -.45 m 18 - 45 m

17JT71,7

20 - 45 m IX. 2 - 62 m 16 - '10 m 23 - 70 m Szeptemberbensikerült lyet első alkalommal

hogy a kráter belül

m

Az év során elkészült

m

ő szerkesztette

m

beszerezni egy nagyteljesitményű hordozható zagyvaszivattyút, November 7-én próbáltunk ki komolyabban. Ekkor sikerült elérni

emeltük

tartozik

felszini

fon részletesebb

vizsgúlatához.

szivattyuzástól,

illetve

Ht. Nytri

táborunkban

a pontrendszer

u rögzitett

teljes kiépitése:

hogy ez az ingadozás gát épi tését, Érdekes

valamint-

eseményeket

ennek a vizszintingadozásra

A Diós-pataki viznyelők 1977-Jen vettük észre, hogya

mennyire

térképezési meglehetősen a pontokkal.

a vizszint

periouikus,

további

rendszeres.

70 m+n stég beszerelését gyakorolt

meg a térképet

II.sz.

barlang

is. Nyári

távolság

pedig

ismeretlen

magyarázatát

vertikálisa~

bonyolitja,

közel

1,5-2 méter

között

járatrendszerben

térképe.

A mérést

táborunkbilll a II.sz

a friss

törmeléket,

TE. Tektonik

és uj védőácsolatot

Barlangkutató

tünik

- 1 m-en van. el. Ennem

Kékesi

György vezette,

barlangban

a belső

6s

patakme-

Ez utóbbiak sz. barlang-

készitettünk.

Csoportjának

1978.

évi ,jelen-

tése Hegedüs

Gyula

Az 1978-8s évben tovább folytattuk a dokurnentáló munkát. szitettük a Nádaskai-zsomboly és a Humusz-lyuk térképét,

Ezen munka keretén belül elkévalamint 16 barlang fotódoku--

mentHciójához

munka tervÜnknek

készitettünk

f'elvételeket.

Az év folyamán,

megtisztitott átlagosan vasajtót,

megfelelően,

és emiatt

kicsit

kitágitott

bejárat

II. sz •.viznyelő

vizfórgalma

különösképpen

alakul.

létezik vizhozam

mégegy között.

eltérés,

mégpedig

a kráterbe

lévő,

ütvefur6val

készitett,

tartóvasak közeit rácsszerüen rek szabadon átjárhassanak.

behegesztettük

ugy, hogy a megmaradó

nyilásokon

a a

a denevé-

A KPVDSZ

Vörös Meteor

TE. Vass Imre BHrlangkutató jelentése

Csoportjának

1978.

évi

Z.

Erről 1. Az 1978.

bejutó viz többilletve konkrét

bukkantunk. ,B'ebelfolyó vizhozam

befolyó,

oldalában

50 cm mélységü lyukak ba 30 mm-es betonacélt cementeztünk. Ezekre heiyeztük amelyet lánghegesztéssei erősitettünk oda. Az ajtó ésa ·fal közötti részen

Házi

közötti nagyságrendi különbség. De mert a téli kis - 60-80 l/perc - vizhozamot nem találtuk döntő tényezőnek, a nyári táborunkban különÖs gonddia végeztük a méréseket. Igy megjelenő

a Diósi

hatásától.

adavok beszerzésére koncentrál tuk, de ennek során nem várt eredményre ruár közepén már bizonyossá vált a barlangban meglévő, és a végponton

ki, hogy ezen kivül

van, a horizontális

a barlangban

a ·szi-

a teljes nyári tábor alatti

várunk

éves jelentésünkben a következőket irtuk: "A t..ibor ideje al.a t t lezudult esők nyomán tünt fel az, hogya barlangba sége nem a végpont on folyik elo"· Munkánkat a megfigyelés megerősitésére,

ve a barlangban

van szó. A jelenség

pontja

lezártuk aszögligeti Rejtek-zsoinbolyt~ A munkát az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének: megbizása alapján vegeztük el. A hulló kövektől

pontok elhelyezését. Mivel a lyukak furásához gépi segédeszközünk nincsen, La s'aan jutottunk előre. Jelenleg közvetlenül a "Hetyi-kürtő" előtt tartunk közé

mérésekről

viz 75T80 %-a egy eddig

A Vörös Meteor

meelő-

közben

annak eldöntésére,

utáni

dolgoztunk, illetve a végponton 4 db furólyukat készitettünk. sajnos nem került sor. A.krátert 6 m-ig bontottuk ki. A Ill.

ból eltávolitottuk

XI. 1. -71,6 mért értékek .A patak vizét a Csúnya-völgybe

derült

hogy~a

der mélyitésén hasznositására

XI. 5. -12,2 m XI. 6. -72 ill szivattyúzás

'fervezzük egy komoly

magasságban

20 l/p. 30 l/p.

nek létét bizonyitaná, ha a kráter talpának mélyitésével elérnénk, hogy a barlangba be többé viz. E munka elvégzése a következő táborok feladata.

XI. 4. -72 m

A jövő év feladatai

~azonos

lyó vizhozam

50 l/p. 80 l/p.

és a viz megjelenési

elfo-

f'o Lyna

ször, hogy El barlangban gyakorlatilag nem folyt viz. iVJivelazonban a nyomótömlő rövidnek bizonyult, a második de különösen a 3. napon intenziv vizfolyás indult meg, amely legjobban a Nagy Fal-on volt észlelhet6. Ezt tükrözi a szifon viz szintjének ingadozása is:

megfigyelése

talpa

Feltételezzük,

a végpontokon

vizhozam

1978. 2501/p. VIII.ll. 320 l/p. VIII.18. Mindkét alkalommal zivatar

.

megjelenő

a barlangban

vizhozam

m·

XII. 4.-71,65

el t üno

Kráterben

zártEi el.·

X.l. -70 m 15.-70 m

10 - 30 m 24 - 30 m

VILI.

a következő

illet-

Csoportunk

évi terveink, az 1978.

kutatási

évi hagyományos

területeink munkaterületein

ban az Aggteleki-Karszton - Szögligeten Az év folyamán a ~átyás-hegyi-barlangban részben végeztük el. 2. BeszQmoló

tervezett

kutatómunkát,

igy elsősor-

és a Budai-hegységben a Mátyáshegyi-ba~langban. illetve környékén tervezett munkáinkat csak

a lVlátyús-hegy körn.yékén végzett

mupkáról

Csoportunk több éve folytat kutató és térképező munkákat a ÍI',átyás-hegyi-barlangban valamint a lliátyás-hegy Keleti-kőfejtőjében. Ez évben is lolytattuk munkáinkat időnkhöz mérten, azonban

a térképezési

munkákat

ez évben

nem végeztük

el. Elsősorban

birintusról terveztünk új térképet késziteni, mely az eduiginél uabb , A l':'átyás-hegyKeleti-kőfejtőjében fiatal csoportttagjaink ennek eredményeképpen néhúny fülkét /1 'bb ereJményt nem értek el.

két-három

méterrel

a törmelék

lu-

részletesebb és pontotöbb fülkét megbonto t t ak ,

meghosszabbitottak,

de jelentő-

-

224 -

Humusz -lyuk

o

2

I

FELMERTE :

VM TE

TEKTONIK

CSÖNOŐR GYULA HEGE OUS GYULA I

HELTAY TAMAS I

DR. MIKO JUD;T 1978.

3