I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny
Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24.
1
Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: • A megoldásra rendelkezésetekre álló idı összesen 60 perc, 2012. február 24-én • A feladatsor összpontszáma 28 pont, az egyes feladatoknál feltüntettük a maximálisan elérhetı pontszámot. • Egy csapatnak egy feladatlapot kell megoldania. • A megoldáshoz a laborban rendelkezésre bocsátott eszközöket lehet használni. • Más segédeszköz használata nem megengedett. • A feladatlapon javítást nem fogadunk el, ellenkezı esetben a javított választ nem vesszük figyelembe! Piszkozatpapírt minden csapatnak biztosítunk. • A megadott helyeken tüntessétek fel a csapatnevet, a csapattagok nevét, valamint az iskola nevét! • Figyelmesen olvassatok el minden kérdést és a megadott instrukciók alapján oldjátok meg a feladatokat!
A kísérletek végrehajtásához minden szükséges eszközt elıkészítettünk a munkaasztalokra. Ügyeljetek az idıbeosztásra! Bizonyos kísérletek idıigényesek ezért célszerő lehet a csoporttársaknak akár párhuzamosan is dolgozni, ill. amíg az egyik kísérlet zajlik, egy másikat elıkészíteni, elindítani. Kérünk benneteket óvatosan dolgozzatok, a laboratóriumi eszközök törékenyek, így némi balesetveszélyt rejtenek magukban! Bármely felmerülı probléma esetén forduljatok a laboratóriumban tartózkodó segítıhöz, felügyelıhöz!
2
Földrajzi ismeretek alkalmazása a laboratóriumban A talaj vízáteresztı/víztartó és szőrı képessége 1. A talajok fizikai minıségüktıl függıen (homok, vályog, agyag) más - más vízáteresztı ill. vízmegkötı tulajdonsággal rendelkeznek. Ez befolyással van a talaj számos tulajdonságára, mint pl. a víz-, hı- és tápanyag gazdálkodására. Anyagszükséglet: 3 db tölcsér, 3 db fızıpohár, szőrıpapír vagy vatta, 3x10 g talajminta (különbözı fizikai féleségő), 3x20 cm3 víz, mérıhenger v. mérıkémcsı Állítsuk a tölcsért a lombikba és helyezzük bele a szőrıpapírt vagy a vattát. Tegyük bele a 10 g talajt, majd lassan töltsük rá a 20 cm3 vizet. 15 perc elteltével az átcsepegett vizet töltsük mérıhengerbe/mérıkémcsövekbe, s olvassuk le az átfolyt víz mennyiségét. Írd le a megfigyelteket! Melyik mintánál jelent meg az elsı vízcsepp a minta alján? ……………………………
1 pont
Hány ml víz csepegett át az 1. sz. minta esetében: ………………………………ml 2. sz. minta esetében:………………………………ml 3. sz. minta esetében:………………………………ml
0,5 pont 0,5 pont 0,5 pont
Melyik talajtípus (homok, vályog, agyag) rendelkezik a legnagyobb vízmegkötı képességgel? …………………………………………………………………….. 1 pont Melyik talajtípuson végzett növénytermesztés lesz a leginkább …………………………………………………………………….
aszály-érzékeny? 1 pont
Elért részpont : ………..
3
2. A talaj számos funkciója közül igen fontos a talaj szennyezés megkötı képessége. Ennek bizonyítására végezzük el az alábbi egyszerő kísérletet. Anyagszükséglet: 1 db fızıpohár, tölcsér, vattacsomó, kb. 10 g talaj, 20-25 ml víz, tinta. Helyezzük a vattacsomót a tölcsér aljába, majd tegyük rá a talajmintát. A vízbe keverjünk tintát, majd a színes oldatot öntsük a talajra. Írd le a megfigyelteket! ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... 1 pont Mit gondolsz, milyen környezetvédelmi vonatkozásai vannak e jelenségnek? Miért kedvezı a talaj általad is megfigyelt tulajdonsága? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2 pont Milyen szempontból lehet káros, kedvezıtlen a talaj ezen tulajdonsága? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2 pont
Elért részpont : ………..
4
A természetes vizek keménysége és a karsztosodás
1. A természetes vizek keménységét a kalcium-hidrogén-karbonát, ill. a magnézium-hidrogénkarbonát vegyületek (változó keménység), és más oldott Ca- és Mg- vegyületek (állandó keménység) okozzák. Anyagszükséglet: 3 db kémcsı, bennük különbözı keménységő oldatok (kalcium és magnézium-sókat tartalmazó oldat, desztillált víz, csapvíz), szappanreszelék. A 3 kémcsı egyikébe kalcium és magnézium-sókat tartalmazó oldatot, a másikba csapvizet, a harmadikba pedig desztillált vizet öntöttünk. Mindegyik kémcsıbe szórjunk egyforma mennyiségő késhegynyi szappanforgácsot, majd rázzuk jól össze a kémcsövek tartalmát. Írd le megfigyelésed, mit tapasztalsz a különbözı számozású vizek/oldatok esetében? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 1 pont Kösd össze megfigyeléseid alapján az oldatokat a megfelelı, kémcsöveken olvasható sorszámmal: kalcium és magnézium-sókat tartalmazó oldat 2 0,5 pont desztillált víz 3 0,5 pont csapvíz 1 0,5 pont Állítsd sorrendbe a kapott oldatokat keménységük szerint a szappanreszelék segítségével! Megoldás: ……………………………….< ………………………………..< …………………………… 1,5 pont Melyik víznek nagyobb a keménysége? Kezdd a leglágyabbal!!!! Használd a reláció jeleket (<, >, =) tengervíz,
desztillált víz,
csapvíz,
ivóvíz,
felforralt víz
…………….. …..……….. ………..…. ……………. ……………… ………………….. 2,5 pont
Elért részpont : ………..
5
2. A víz keménységét leggyakrabban német keménységi fokban (nKo) mérik. Az alábbi térkép a magyarországi felszín alatti vizek keménységét mutatja be. Nevezz meg olyan tájegységeket (legalább 2-2 tájat), amelyek területén: 1. A víz magas keménységi fokú, a kicsapódó vízkı károsíthatja az ipari berendezéseket és a háztartási gépeket: ……………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………… 1 pont 2. A víz keménységi foka optimális, a német keménységi fok alapján közepesen kemény: ………………………………………………………………………………………… 1 pont 3. A víz igen lágy, benne a mosószer erısen habzik: …………………………………… …………………………………………………………………………………………….. 1 pont
Elért részpont : ………..
6
3. A természetes vizek különféle oldott anyagokat tartalmaznak. A szén-dioxid és a víz kölcsönhatása során keletkezı szénsav (szódavíz) a mészkövet, valamint a talaj mésztartalmát képes oldani. A szénsav kémiai reakcióba lép a mészkıvel. Oldjunk fel kis mészport 10 ml szénsavban (szódavízben), majd forraljuk fel és párologtassuk el a kapott oldatot. Anyagszükséglet: fızıpohár, elektromos melegítı, szénsav (szódavíz), késhegynyi mészpor Írd ide a karsztos oldódás reakció egyenletét: ………………………………………………………………………………………………….. 1 pont Írd le a forralás következtében megfigyelteket: ……………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………. 1 pont Írd le a forralás közben lejátszódó folyamat reakció egyenletét: ………………………………………………………………………………………………….. 1 pont Mely fontos tényezı különbözteti meg a mészkı oldódását más kızetek mállási folyamataitól? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 1 pont
Elért részpont : ………..
7
A kísérletben tapasztaltak és korábbi tanulmányaid alapján egészítsd ki az alábbi, a CO2 körforgását és a karsztosodásban betöltött szerepét feldolgozó ábrát a következı tartalmakkal: H2O, H2O, H2O, Ca(HCO3)2, CO2, CO2, H2CO3, CaCO3, CaCO3, CaCO3
Esı Talaj
Folyó Tenger Felszín alatti víz
Üledékképzıdés, majd új hegyek keletkezése
5 pont
Elért részpont : ………..
Elérhetı összes pont: 28 pont Elért összes pont: ………………………………..
8
