I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. §-a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén jogosultak a megélhetésükhöz szükséges ellátásra. Az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. Az Országgyőlés megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, melynek célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, a szociális igazgatás szervezetét, egyes szintek feladatait, kötelezettségeit. I.1. A koncepció szükségessége A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény, Szt) 1999. évi módosítása (1999. évi LXXXIII. törvény) átfogóan szabályozza a fenntartói feladatokat, valamint a fenntartónak az intézményekkel kapcsolatos felelısségeit és teendıit. Az Szt-t módosító 2001. évi LXXIX. törvény tovább bıvítette a fenntartói kötelezettségeket, így az állami fenntartók részére szolgáltatástervezési koncepció készítését írja elı a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében. A törvény értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik, köteles elkészíteni szolgáltatástervezési koncepcióját. A szolgáltatástervezési koncepciót a települési önkormányzatoknak a megyei önkormányzatok koncepciójához igazodva, illetve a megyei önkormányzat elızetes véleményének kikérését követıen kell elkészíteni. A települési koncepciónak szem elıtt kell tartania a megyei önkormányzat által készített koncepcióban foglaltakat, illeszkednie kell a megyei fejlesztési irányokhoz, javaslatokhoz. A törvényben elıírt egyeztetési kötelezettség a települési önkormányzatok autonómiájának garanciális eleme, s az Európai Unió egyik fontos alapelvének, a partnerség elvének érvényesülése. A koncepció elsıdleges célja, hogy átfogó helyzetképet adjon az önkormányzat ellátási kötelezettsége teljesítésének jelenlegi helyzetérıl, és alapul szolgáljon a szolgáltatások tervezéséhez. A koncepció a jövıkép felvázolásával kibontja a jövıben elérni kívánt célokat, feladatokat, fejlesztési irányokat. A koncepció képet ad a szolgáltatások mőködési, finanszírozási, fejlesztési feladatairól, azok ütemezésérıl, a hiányzó szolgáltatások megszervezésének módjáról, az ellátások területi, illetve strukturális összehangolásáról és egyéb (nem állami, egyházi) fenntartókkal történı együttmőködésrıl, kapcsolattartásról. A szolgáltatástervezési koncepciónak összhangban kell lennie a nemzeti és Európai Uniós szociális elvárásokkal törekvésekkel, a programozás elve szerint illeszkednie kell az Európai Unió Szociális Chartájához, a Nemzeti fejlesztési Terv, a Regionális Fejlesztési Terv a Megyei Fejlesztési tervek és kistérségi fejlesztési tervek szociális témájú fejlesztési elgondolásaival, kitőzött céljaival.
1
I. 2. A koncepció elkészítésének menete A helyzetkép feltárásához a mőködı intézmények megkeresése szükséges mőködésük, feladataik, tapasztalataik, finanszírozásuk, tárgyi, szakmai feltételeik megismerése, továbbá felmerülı igényeik, javaslataik feltérképezése vonatkozásában. Adatkérés szükségeltetik az illetékes szervektıl, intézményektıl a település adottságainak felmérése tárgyában. Felmérés kell továbbá a mőködı intézményekben gondozottak körében igényeik feltárására, és az önkormányzattól tájékoztatás kérése a finanszírozás alakulásáról, a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról, valamint ezekhez kapcsolódóan az önkormányzat szociális rendeleteinek felülvizsgálata. Az adatgyőjtés, tájékozódás után komplex elemzésre és helyzetértékelésre kerül sor. A helyzetkép alapján jövıkép kialakítása történik a célok, célirányok meghatározásával. A meglévı állapot és a jövıkép alapján a fejlesztési irányok meghatározására is sor kerül, valamint a fejlesztésekhez kapcsolódó idıtábla, felelısök kijelölése, költségek alakulásának kidolgozására. Az elkészült nyers változatot meg kell küldeni egyeztetésre a törvényben meghatározott szerveknek. A koncepció kidolgozása során szükséges az önkormányzati és intézményi, valamint civil szereplık szoros együttmőködése, hatékony közremőködése. A vélemények, javaslatok koncepcióban történı átvezetése után Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselı-testülete határozattal fogadja el a szolgáltatástervezési programot. A programot az önkormányzat kétévente felülvizsgálja. Értékeli az elért eredményeket, aktualizálja az adatbázist, a fejlesztési irányokat, megjelöli a konkrét feladatokat. I. 3. Elvi alapok I. 3. 1. Jövıkép Badacsonytomaj város számára alapvetıen fontos feladat a lakosság számára vonzó település kialakítása, ahol hozzájutnak a megfelelı ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Ehhez elengedhetetlen az igényeik kielégítéséhez szükséges szolgáltatások kialakítása, az életkörülményeik javítása, lehetıségeik kitágítása. A szociális szolgáltatások segítségével az életmód javulása, ezáltal az átlagos életkor meghosszabbítása várható. A városban az Ifjúságpolitikai Alapról szóló rendelet megalkotása eredményeként a lakosságszám növekedése, az elvándorlás csökkenése valószínősíthetı, mivel az Alapból lakáscélú támogatás, ösztöndíj igényelhetı. A megfelelı életszínvonal biztosítása érdekében az Önkormányzatnak munkahelyek kialakítását kell elısegíteni. Kiemelt cél a lakosság életminıségének javítása a szociális és egészségügyi szolgáltatások széles skálájával. A munkaerıpiac tendenciái azt mutatják, hogy stabilizálódott a munkanélküliek száma. Elengedhetetlen a jövıre nézve az állami támogatások csökkenése miatt is az együttmőködés kialakítása a civil és vállalkozói szférával a szociális ágazatban, és ezáltal külsı forrás bevonása a szolgáltatások fejlesztésére, bıvítésére.
2
I. 3. 2. Célok Átfogó cél: „Minıségi élet biztosítása” Hosszú távú cél: „Életkörülmények javítása” Rövid távú cél: „A település szolgáltatásainak fejlesztése” A koncepció célja, hogy partnerek bevonásával minıségi és a lakosság igényeit kiszolgáló szolgáltatási rendszer kialakítására kerülhessen sor. A szolgáltatások középpontjában az egyén és szükségletei állnak, ezért a szolgáltatásokat egyénre szabottan kell kialakítani. Fontos cél, hogy a rászorulók széles körben hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz, ezáltal életminıségük javuljon. A szolgáltatások kialakításánál a minıségre, a költséghatékonyságra, a megfelelı szakmaiságra kell törekedni. A szociális szolgáltatások kialakításánál fontos cél a partnerség, az esélyegyenlıség biztosítása, a társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem és a széles elérhetıség. I. 3. 3. Alapelvek Esélyegyenlıség – Badacsonytomaj város valamennyi polgárának joga van az emberhez méltó élethez, ez a joga elidegeníthetetlen. Mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. Alapvetı jogok biztosítása – biztosítani kell, hogy Badacsonytomaj város valamennyi polgára élni tudjon törvényben rögzített jogaival, így a szociális jogaival is, ebben az önkormányzatnak aktívan részt kell vállalnia. Egyenlı bánásmód – Badacsonytomaj város valamennyi polgára – nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai más világi nézetére, korára, cselekvıképességére, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére - tekintet nélkül jogosult igénybe venni a szociális ellátásokat, szolgáltatásokat. Diszkrimináció tilalma - törekedni kell a hátrányos megkülönböztetés és elıítélet ellen. Minden polgár ugyanolyan ellátásban kell, hogy részesüljön. Partnerség – Badacsonytomaj Város Önkormányzata együttmőködik a szociális intézményekkel, a civil és vállalkozói szférával a megfelelı színvonalú szolgáltatások kialakítása és mőködtetése vonatkozásában. Egyén, családok védelme – a település szociálpolitikájának elsıdleges feladata, az egyén, a család, a helyi társadalom védelme. A szociális ellátások és szolgáltatások középpontjában az ember, az egyén, a közösség, a család áll. Badacsonytomaj Város Önkormányzata közremőködik a társadalmi hátrányok csökkentésében, az életesélyek közötti egyenlıtlenségek mérséklésében, a szociális biztonság megteremtésében, küzd az életminıség javítása érdekében. Badacsonytomaj Város szociálpolitikájának célja a polgárok szükséglet-kielégítése a szociális ellátások, szolgáltatások útján. A jó szociálpolitika támogatja a polgárok jólétének megteremtését.
3
A szolgáltatástervezési koncepció készítésénél törekedni kell az alulról - felfelé való építkezésre, a polgárok igényeinek felmérése, a valós és kielégíthetı igények alapján kell kialakítani a szolgáltatásokat, ellátásokat. Nyilvánosság – a koncepciót széles körben kell véleményeztetni, a nyilvánosság elé kell tárni és társadalmasítani szükséges.
I. 3. 4. Értékek Az értékek a gondolkodásunk, cselekedeteink irányítói, amelyek iránymutatást adnak a helyes döntés irányába. Segítséget nyújtanak a világ dolgainak megítélésében, befolyásolják döntéseinket, áthatják erkölcsi felfogásunkat. Bizonyos értékeknek érvényesülnie kell szociálpolitikánkban, a szociális szolgáltatásokban, ellátásokban. Törekedni kell a szociális biztonság megteremtésére annak érdekében, hogy a szükséget szenvedık ténylegesen ellátásban részesüljenek. A szociális szolgáltatásoknak és ellátásoknak egyénre szabottnak kell lennie, és a polgárok szükségletein és igényein kell alapulnia. A szociálpolitika fontos küldetése a biztonság területén, hogy a szociális szükséghelyzetben a család életszínvonala ne csökkenjen túl sokat. Az önkormányzat szociálpolitikájának preventív jellegőnek kell lennie, fontos, hogy megelızzük a krízis helyzetek kialakulását, elkerüljük a családok, egyének létét veszélyeztetı állapotok kialakulását. A szolgáltatások kialakításánál elsıdleges szempont kell, hogy legyen a hatékonyság és hatásosság érvényesülése. Jól mőködı ellátásokkal a lehetı legnagyobb segítség nyújtása. Törekedni kell a differenciált szolgáltatások, ellátások kialakítására, hogy mindenki a szükségletei és igényeinek megfelelıen a megfelelı módon és számára legjobban megfelelı szereplıktıl részesüljön ellátásban. A szociális szolgáltatások és ellátások terén is érvényesülnie kell a szubszidiaritás elvének, azaz a polgárokhoz legközelebbi szinten kell a döntéseket meghozni, hiszen itt rendelkeznek a legtöbb információval az érintettek igényeivel, szükségleteivel kapcsolatban. A szociálpolitika segíti a társadalmi integráció erısítését. Törekedni kell, hogy a társadalom minden szegmense ugyanolyan ellátásban részesüljön. A szociális szolgáltatásoknak és ellátásoknak innovatívnak kell lennie, képes kell, hogy legyen a folyamatos megújulásra az igények kielégítése és a hatékonyság növelése érdekében.
4
I. 3. 5. Célterületek A helyi szociális szolgáltatások és ellátások terén meg kell fogalmaznunk azon célterületeket, amelyek a legfontosabb beavatkozási lehetıségeket jelenthetik a szolgáltatások fejlesztése során. A jogállamiság és önkormányzatiság elvébıl következıen nagyon fontos a szociális szolgáltatások és ellátások formáinak, mőködésének a szabályozása. Ennek megfelelıen az önkormányzatnak felül kell vizsgálnia az eddig megalkotott helyi rendeleteket, azokat egységesíteni, módosítani szükséges az átlátható és komplex szabályok kialakítása végett. Az új szabályozásnak tükröznie kell a helyi lakosok igényeit, a törvényben elıírt kötelezettségeket, és az Európai Uniós elvárásokat. Ezen túl minden intézménynek külön meg kell alkotnia az intézmény belsı mőködésére, a más szervekkel való együttmőködésére, az ellátások nyújtására, a szakmai és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó szabályzatokat, igazodva az ágazati és helyi önkormányzati jogszabályokhoz. Az intézményekben meg kell vizsgálni a meglévı személyi tárgyi feltételeket, megfogalmazva a hiányosságokat, a fejlesztéseket. Az Önkormányzatnak és az intézményeknek el kell készíteni a részletes költségvetésüket jelen idıszakra, illetve a koncepcióban vázolt fejlesztések bevezetésére vonatkozóan. Meg kell vizsgálni az állami hozzájárulásokat, egyéb bevételeket és a kiadásokat. Ki kell dolgozni, hogyan lehet külsı forrást bevonni a mőködtetésbe. A finanszírozás megoldása és a minıségi szolgáltatás kialakítása érdekében ki kell alakítani a partnerségeket a nem állami szervekkel, azaz a civil szférával, ezáltal társadalmasítva az ellátásokat. Célszerő megvizsgálni a szolgáltatások és ellátások elvégzésére a kiszerzıdés lehetıségét. A szerzıdéseket részletesen ki kell dolgozni.
I. 3. 6. Célcsoportok Badacsonytomaj Város Önkormányzata számára nagyon fontos a teljes lakosság megfelelı szolgáltatásokkal való ellátása. A szociális ellátások terén a helyzetfeltárás során szerzett tapasztalatokból kiindulva azon célcsoportokat emeljük ki, amelyek számára prioritásokat kell megfogalmaznunk. •
Nyugdíjasok, egyedülálló idıskorúak – alapvetı cél a megélhetési, gondozási feltételek biztosítása, a házi segítségnyújtás étkeztetés fejlesztése, kiterjesztése, a körülmények javítása, az idısek megfelelı orvosi ellátáshoz való jutásának elısegítése.
•
Többgyermekes családok, veszélyeztetett gyermekek – családvédelem erısítése, a családok anyagi és szociális helyzetének javítása támogatásokkal, képzések szervezésével, közmunka szervezésével, a gyermekek részére külön fejlesztı programok szervezése, a gyermekek felügyeletének megoldása a fiatal anyák munkába való visszatérése érdekében.
5
•
Tartós munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetben élık – ingyenes ellátások szervezése, képzés, átképzés, tanácsadás szervezése, közremőködés a munkahelykeresésben, munkahelyteremtés, közmunka program szervezése, családgondozás fokozása
•
Fogyatékos, szenvedélybetegek – a speciális alapellátások megszervezése, mint támogató szolgálat a fogyatékos személyek körében, közösségi gondozás a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében.
6
II. FEJEZET HELYZETKÉP II. 1. A település bemutatása Badacsonytomaj Nagyközség 3 éve 2004. július 1-én kapta meg a városi rangot az önkormányzati törvényben megfogalmazott feltételek, teljesítése alapján, amely a város életében, fejlıdésében ez meghatározó tényezı volt. Badacsonytomaj városa kedvezı közlekedési és földrajzi adottságokkal rendelkezik, tekintve, hogy Balaton-parti település és a 71-es számú fıút mellett helyezkedik el, mint közúton, mint vasúton jól megközelíthetı. Badacsonytomaj területének nagysága 35 km2. Az állandó népesség jelenleg 2437 fı. Badacsonytomaj a Közép-Dunántúli Régióban, Veszprém megyében található. Badacsonytomaj Város legfıbb vonzereje a szılıtermesztés és az idegenforgalom. A Badacsony hegy oldalában már a rómaiak is szılıt termesztettek. A város egy közigazgatási egységet alkotó három településrészbıl áll: Badacsony, Badacsonyörs, Badacsonytomaj. Európa egyik legszebb tája övezi, vulkanikus eredető hegyek sora, a Badacsony, a Gulács, a Szent-György hegy, a Tóti-hegy ırzi a vidéket, délrıl pedig a Balaton zárja hangulatos fürdıivel. Az ıskor óta lakott hely, a honfoglaláskor Tomaj nemzetség jutott birtokhoz ezen a tájon. Badacsonytomaj Város távolsági közlekedése jónak mondható, tömegközlekedési eszközökkel a környékbeli és a távolabbi települések is könnyen megközelíthetıek. A lakosság egy része szılıtermesztéssel és idegenforgalommal foglalkozik, míg egy részükre jellemzı a napi ingázás. A település közmőellátottsága megfelelı, minden mőszaki infrastruktúra megtalálható (víz, villany, gáz, csatorna, telefon). A villamos energia teljes egészében kiépült a település bel-és külterületén. A villannyal ellátott fogyasztók aránya 100%. A szolgáltatást az E-ON Áramszolgáltató Rt. Gyır végzi. A közvilágítás területén részben megtörtént az energiatakarékos mőködésre való átállás. A város ivóvízellátását a DRV Zrt. Keszthely szolgáltatja. A település belterületén az ivóvízhálózat döntıen kiépítésre került. Az ellátatlan részeken a hálózat kiépítését a magántulajdonú utak tulajdonosainak hozzájárulás megtagadásának hiánya akadályozza. A szennyvízelvezetést szintén a DRV Zrt. Keszthely végzi. A csatornázás részben állami támogatásból, részben a lakók befizetéseibıl valósult meg több ütemben. A csatornarendszerbe bekapcsolt lakások aránya: 70 %. A csatorna beruházás utolsó üteme (IV. ütem) 2006. évben készült. Az eddig még kiépítetlen szennyvízcsatorna hálózat megvalósítása a pályázati forrás igénybevételével 2008-2009. évre várható. Ezzel a befejezı ütemmel a település teljes belterületén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése megtörténik. A település földgázellátása 1999- ben valósult meg közép nyomású gázvezeték hálózat kiépítésével. A Magyar Gázszolgáltató Kft. (Nagykanizsa) a földgáz közüzemi, szolgáltatási és elosztási feladatait 2005. július 1-tıl látja el. A társaság folyamatosan törekszik – anyagi lehetıségeihez mérten – az eddig még el nem látott belterületi ingatlanok földgázellátásba 7
történı csatlakozására. A kivitelezés a lakosság anyagi áldozatvállalásával valósult meg (átalagosan 150.000,- Ft/ingatlan befizetéssel). A település belterületén a gázellátottság megközelíti a 80 %-ot. Városunk földrajzi adottságainak figyelembevételével egyes részeken a T-Com Rt. ún. rádiótelefon vonalakat üzemelt be. Ennek oka elsısorban az, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó védett természeti területeken új telefonoszlopok elhelyezése az ún. Balaton-törvényi elıírások alapján nem engedélyezhetı. Ezeknek a „mobil” telefon vonalaknak az üzemmódja kevésbé biztonságos. A szolgáltató szükséges igény esetén új telefonvonal kiépítését biztosítja. A város badacsonyi, illetve badacsonyörsi település részeiben a telefonvonal 3 éve került kiépítésre, igény esetén a bıvítés lehetıségei adottak. A város területén a csapadék elvezetı rendszer túlnyomó részben nyílt árok kiépítésével került megvalósításra. A település úthálózata megfelelı állapotban van. A 2006. évben megvalósult csatorna beruházás után a belterületi utak nagy része teljes burkolatszélességő új aszfaltréteget kapott. Az önkormányzat tervezi a csatorna beruházással nem érintett utak felújítását. Az úthálózat karbantartására évi 2.370.000,- Ft-ot tud költeni az önkormányzati költségvetés. A lakásállomány évrıl-évre gyarapszik, köszönhetı ez az Önkormányzat által biztosított Ifjúságpolitikai Alap támogatásnak. A lakásállományra jellemzı, hogy az épülı lakások nagy alapterületőek. Az önkormányzat szándékai szerint a város 71-es fıúthoz közeli részén társasházak építését tervezi. A város középületei megfelelı állapotban vannak, némelyik felújításra szorul. A város jól felszerelt egészségügyi intézményekkel rendelkezik, ahol megfelelıen ellátják a betegeket (errıl részletesen lesz szó a késıbbiekben). A településen 1 közös fenntartású óvoda, 1 közös fenntartású általános iskola mőködik. A gyereklétszámra itt is jellemzı a csökkenés. A gyerekek többsége a nem messze található Tapolca, Balatonfüred és Veszprém városában tanul tovább középiskolában, és felsıoktatásban. A szabadidı eltöltésére több színteret is biztosít a város a Mővelıdési Központ és Könyvtár, valamint az általános iskolai könyvtár tekintetében. A város szociális ellátását az önkormányzat egyrészt a pénzbeli és természetbeni támogatások útján, másrészt a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulás, valamint a Magyar Vöröskereszt Tapolcai Szervezete útján látja el. Badacsonytomaj Város Önkormányzata a fent említett Társulással és a Magyar Vöröskereszt Tapolcai Szervezetével biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat: szociális információs szolgáltatást, étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást. A városban különálló rendırség nem mőködik, de körzeti megbízott és polgárırszolgálat vigyáz a rendre és közbiztonságra.
8
A városban, mint már említettük a legnagyobb munkáltató a Varga Kft, valamint az Elsı Magyar Borház Kft., de vannak kis létszámot foglalkoztató vállalkozók is. A településen 2006. évben 121 egyéni vállalkozás volt bejelentve. A civil szervezetek száma az évek során jelentısen nem változott a településen, ık a kultúra, oktatás, szórakozás, sport, bőnmegelızés területén tevékenykednek. Ezek közül jelentıs a Badacsonytomajért Közalapítvány, a Polgárır Egyesület Badacsonytomaj, a Nık a Balatonért Egyesület, valamint a Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület, illetve az óvodát segítı „Picikét a Kicsikért Alapítvány” munkája.
II. 2. Demográfiai adottságok Badacsonytomaj városában az állandó népesség 2007. január 1-én 2437 fı. lakónépessége az elmúlt években stagnálást mutat.
A város
Év
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
Állandó népesség
2429
2420
2451
2437
2437
A város lakosságának nemenkénti megoszlására teljesül az országos helyzet, mivel a nık aránya magasabb a településen. A statisztika szerint évek óta nık élnek többen a városban. A turisztikai szezonban az üdülınépességgel együtt a településen élık száma megközelíti a 810 ezer fıt. A településre is jellemzı az elöregedés. Az idıskorúak száma évrıl-évre növekszik. A születések száma általában alacsonyabb, mint a halálozások száma. A statisztikai adatokból kitőnik, hogy Badacsonytomaj városában a házasságkötések száma folyamatosan csökken, és a válások száma növekedést mutat. Egyre többen élnek élettársi kapcsolatban, illetve csonka családban. A település szociálpolitikájának kialakításakor kiemelkedı figyelmet kell fordítani az idıskorúak, és egyedülállók számának növekedésére. Fontos feladat a támogatásra szorulók részére a megfelelı ellátási formák kialakítása. II. 3. Egészségügyi és szociális helyzet A városban 1 felnıtt, 1 gyermek háziorvosi és 1 fogorvosi szolgálat mőködik. A felnıtt háziorvosi szolgálatoknál évrıl-évre többen jelennek meg. (1991. évben 10256 fı, 1997-ben 12837 fı, 2000. évben 16610 fı, 2006. évben 17.829 fı). A településen 1 fı orvos asszisztens és 1 fı védını foglalkozik a lakossággal. A településen 1 gyógyszertár mőködik, amely a környékbeli települések lakosait is kiszolgálja. A szenvedélybetegek száma nem számottevı, legalábbis azon személyek tekintetében, akik segítségért fordultak a Családsegítı Szolgálathoz. Önkormányzatunk a „TÁMASZ” Szociális Alapszolgáltató Társulás keretében, 3 fı fıállású gondozó foglalkoztatásával biztosítja a házi segítségnyújtást. Az ellátást igénybe vevık száma
9
106 fı. A szociális alapellátás keretében ellátjuk az étkeztetést is. 2006. évben 95 fı részére biztosítottuk az étkeztetést. A helyi önkormányzat biztosítja ezen felül a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat. Ezeken a jogcímeken évrıl-évre egyre több pénzösszeg kerül felhasználásra, amelyeknek csak egy részét téríti meg az állam teljes egészében. Badacsonytomajon több éve mőködik a Magyar Vöröskereszt Tapolcai Szervezetével megbízás keretében a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat.
II.4. Munkaerıpiaci helyzet Badacsonytomaj Városában évek óta stagnál a regisztrált munkanélküliek aránya. Folyamatosan ugyanazok a személyek jelentkeznek a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ Tapolcai Kirendeltségén munkanélküli ellátásért, valamint önkormányzatunknál rendszeres szociális segélyért. A munkanélküliek számát és végzettség szerinti megoszlását a következı táblázat mutatja be: Megnevezés Regisztrált munkanélküliek száma:
Ebbıl: Férfi Nı 8. osztálynál kevesebb végzettségőek:
Általános iskolai végzettségőek: Szakmunkásképzı végzettségőek: Szakközépiskolai, gimnáziumi végz.:
Fıiskolai végzettségőek: Egyetemi végzettségőek: Fizikai foglalkoztatottak: Szellemi foglalkoztatottak:
2003. év 31 16 15 14 13 2 1 1 31 -
2004. év 31 17 14 14 13 2 1 1 31 -
2005. év 43 23 20 21 18 2 1 1 43 -
2006. év 31 15 16 13 14 2 1 1 31 -
Az adatokból kitőnik, hogy a munkanélküliek többsége férfi, illetve 8 általános iskolai és szakmunkásképzı végzettséggel rendelkeznek. A fıiskolai és egyetemi végzettségőek aránya nagyon kicsi. A munkanélkülieken belül a fizikai foglalkoztatottak aránya a jellemzı. Területünkön az alacsonyabb iskolai végzettségő munkanélküliek munkába állítása könnyebben megoldható, elsısorban a település tisztaságáért felelıs Városüzemeltetı Kht-nál közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatásban. II.5. Jövedelmi viszonyok A településen nyugdíjban részesülök száma 620 fı. A nyugdíjban és nyugdíjszerő ellátásban részesülık száma évrıl-évre közel azonos. II. 6. Gyerekkorosztály jellemzıi Badacsonytomaj városában jelenleg az állandó lakosság 2437 fı, ebbıl a gyermekkorosztály 0-18 éves korig 359 fı a településen. A településen az oktatási intézményekben 51 fı óvodás, 120 fı iskolás van.
10
III. FEJEZET FELNİTTVÉDELEM III.1. Szociális ellátási kötelezettség A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (Szt.) 86. §-a szerint a települési önkormányzat köteles biztosítani - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést. Az Szt. által elıírt ellátási kötelezettségeket Badacsonytomaj Város Önkormányzat a „TÁMASZ” Szociális Alapszolgáltató Társulás keretében, valamint a Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal látja el. Az étkeztetés és házi segítségnyújtás lebonyolításához gépkocsi áll rendelkezésre. A településen az Sztv. által kötelezıen elıírt ellátásokon kívül önként vállalt szociális szolgáltatás jelenleg nincs. Badacsonytomaj Város önkormányzata az Sztv. 58. § (2) bekezdése értelmében 2004. évben létrehozta a szociálpolitikai kerekasztalt, amelynek tagjai: -
Badacsonytomaj Város Önkormányzat Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Sport Bizottságának elnöke a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa gyermekorvos a rendırség Ifjúságvédelmi felelıse gyógyszertár vezetıje
A kerekasztal vezetıje: Badacsonytomaj Város Önkormányzat Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Sport Bizottságának Elnöke.
III.1.1. Pénzbeli ellátások Az Szt. szabályai szerint, annak felhatalmazására a helyi önkormányzatoknak helyi rendeletet kell alkotniuk a szociális ellátásokról, támogatásokról. A helyi rendeletben meghatározott feltételek szerint - amelyek eléggé kötöttek a törvényi elıírásokhoz – pénzbeli ellátásban kell részesítenie a rászorultakat. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2007.(II.09.) számú „a szociális igazgatásról és szociális ellátásról” szóló rendeletében került szabályozásra a szociális támogatások helyi rendszere. A rendelet szerint az abban megfogalmazott feltételek fennállása esetén szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátás: -
rendszeres szociális segély lakásfenntartási támogatás átmeneti segély temetési segély 11
-
ápolási díj egyéb támogatás (Ifjúságpolitikai Alap /felsıoktatási intézményben tanulók támogatása, fiatalok lakásvásárlási és lakásépítési támogatása/, újszülött támogatás)
adható az állampolgároknak. A rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni támogatásokban évrıl-évre több lakos részesül és egyre nagyobb kiadásokkal jár az önkormányzatnak. Ezt mutatja az alábbi táblázat is. Az alábbi támogatások pénzbeli és természetbeni formában kerültek megállapításra.
Támogatások Rendsz. szociális segélyben részesültek fı Felhasznált összeg e Ft
2004.
2005. 39
49
42
1.323
2.608
1.664
-
-
-
-
-
-
Lakásfenntartási támogatásban rész fı Felhasznált összeg e Ft Átmenti segélyben részesültek fı Felhasznált összeg e Ft
2006.
114
147
126
2.280
5.538
7.046
18
18
13
602
705
520
Temetési segélyben részesülık száma fı Felhasznált összeg:
2006. évben rendszeres szociális segélyben 42 fı részesült, 14 fı vett részt közcélú foglalkoztatásban. Megfigyelhetjük, hogy az önkormányzat által nyújtott rendszeres szociális segélyben részesültek többsége a középkorosztályból, illetve a nyugdíj elıtt állókból kerül ki, továbbá, hogy a férfiak nehezebben tudnak munkát vállalni.
III. 1. 2. Természetben nyújtott szociális ellátások Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2007.(II.09.) számú „a szociális igazgatásról és szociális ellátásról” szóló rendelete alapján természetben nyújtott ellátások: - közgyógyellátás - átmeneti segély - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Közgyógyellátási igazolvánnyal 2004. évben 105 fı, 2005. évben 90 fı, 2006. évben 61 fı, rendelkezett.
12
Alanyi jogon 2004. évben 19 fı, 2005. évben 10 fı, 2006. évben 19 fı részesült ebben az ellátásban. A méltányosságból kiadott igazolványok után a társadalombiztosításnak 2004. évben 1.025.550,- Ft, 2005. évben 1.065.187,- Ft, 2006. évben 561.712,- Ft került befizetésre. Az önkormányzat az átmeneti segélyek jelentıs részét pénzbeni ellátásként nyújtja.
III. 2. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK III. 2.1. ALAPELLÁTÁS A településen az Szt. által elıírt ellátási kötelezettségeket Badacsonytomaj Város Önkormányzat a „TÁMASZ” Szociális Alapszolgáltató Társulás keretében, valamint a Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal látja el. III. 2 .1.1. Szociális információs szolgáltatás A szociális információs szolgáltatás célja, hogy a Szt-ben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A szociális információs szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást kell nyújtani: a. • a Szt-ben, illetve a Gyvt-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban, • a helyben igénybe vehetı ellátások és szolgáltatások körérıl, feltételeirıl és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekrıl, • a helyben nem elérhetı ellátások, szolgáltatások elérhetıségérıl és igénybevételük módjáról. b. • a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggı ellátásokkal kapcsolatban • az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı szerv elérhetıségérıl, • az ellátások igényléséhez szükséges iratokról, c. •
ifjúsági ügyekben.
III. 2. 1. 2. Étkeztetés Azon személyek számára nyújtjuk, akik: •
Badacsonytomajon állandó lakóhellyel rendelkezı személyek, és önmaguk vagy ellátottjaik részére tartósan, átmeneti jelleggel nem képesek a napi egyszeri meleg étkezést biztosítani.
13
•
étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes a napi egyszeri meleg étkezést biztosítani
Az étkeztetési alapellátás a város egész területét lefedi. Az étkeztetés két formában az étel elvitelével és házhozszállítással történik. Az étel házhoz szállítását az önkormányzat a „TÁMASZ” Szociális Alapszolgáltató Társulás keretében látja el. Az étkeztetést a MENÜ Bt. konyhájáról (Badacsonytomaj, Kert u. 14.) való elszállítással biztosítjuk. Az éthordók házhozszállítása 11.00 és 13.00 óra között történik. Az étkeztetés keretein belül – ha van rá igény- lehetıség van arra, hogy valaki diétás étkezést vegyen igénybe, de erre hozzánk még nem érkezett igény. Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 20. § (2) bekezdése 4. számú mellékletében szereplı igénybevételi napló vezetése az éthordók szállítását végzı szociális segítı feladata. Az étkeztetésben részesülıknek térítési díjat kell fizetni az étkezésért. Az étkeztetés térítési díját átruházott hatáskörben a Polgármester állapítja meg. A jelenleg érvényben lévı szabályozás a Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2007.(II.09.) „a szociális igazgatásról és szociális ellátásról” szóló rendelete szerint az étkeztetésért fizetendı személyi térítési díj a kérelmezı szociális helyzetétıl, jövedelmétıl függıen kerül megállapításra. Ingyenes ellátásban részesül, aki jövedelemmel nem rendelkezik. A mindenkori étkezési térítési díj 50 %-át kell fizetnie annak, akinek családjában az egy fıre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150-200 %-a, egyedül álló esetén 200-250 %-a között van. Az étkezési díj állami támogatással csökkentett hányadát kell fizetnie annak, akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %át, egyedül álló esetén 200 %-át nem haladja meg. Badacsonytomajon jelenleg 28 fı részesül szociális étkeztetésben, ezek közül mindenkinek kiszállításra kerül az ebéd. Az étkezıkbıl 16 fı étkezik 50%-s térítési díj fejében, (230 Ft/fı/nap), 10 fı az étkezési díj állami támogatással csökkentett hányadát fizeti (137 Ft/fı/nap), 2 fı ingyenesen kapja az ebédet, mert ık semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek. 22 fı nem részesül önkormányzati támogatásban, ık 100%-s térítési díjat (460 Ft/fı/nap) fizetnek. Az ételek kiszállítását az önkormányzat által biztosított személygépkocsival látják el.
III. 2. 1. 3. Házi segítségnyújtás Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2007.(II.09.) számú rendelete alapján házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról: • akik Badacsonytomajon állandó lakóhellyel rendelkezı szociálisan rászoruló személyek, és akik önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak. Az ellátást az igénylı lakásán, saját környezetben kell biztosítani. A szolgáltatások körét a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet 25. §-a határozza meg. Ilyen többek között: • az igénylıvel segítı kapcsolat kialakítása és fenntartása, • bevásárlás, meleg étel biztosítása, • segítés a szociális ellátáshoz jutásban • segítségnyújtás az ellátást igénybe vevınek a környezetével való kapcsolattartásban.
14
Az ellátásért a gondozottnak térítési díjat nem kell fizetnie. A házi segítségnyújtást a Képviselı-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester hivatásos házi szociális gondozók közremőködésével végzi. Jelenleg házi segítségnyújtásban 104 fı részesül, nemenkénti megoszlásban ez 78 fı nıt, 26 fı férfit jelent. Házi segítségnyújtás keretében végzendı feladatok: -
gyógyszerek felíratása, kiváltása, háziorvossal kapcsolattartás, vérnyomásmérés, vércukormérés, kisebb takarítás, mentális segítségnyújtás, egyéb szociális ellátáshoz jutásban közremőködés, orvoshoz szállítás
III. 2 .1. 4. Családsegítés Badacsonytomaj Város a Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat keretében segítséget nyújt a szociális és mentálhigiéniás problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. A családsegítı szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítı szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat az általános szolgáltatás keretében a megelızı tevékenységek körében: • figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiéniás helyzetét, feltárja a nagy számban elıforduló, az egyén és család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé, • veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtet, ennek keretében elısegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. A Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat az általános segítı szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı probléma megszüntetése érdekében: • • • •
tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, szociális életvezetési és mentálhigiéniás tanácsot nyújt, segítséget nyújt az egyénnek a szociális gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében, meghallgatja az egyén, család panaszát, problémáját és lehetıség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében,
15
•
családgondozással elısegíti a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását.
A családsegítı szolgálat egyéb, az általános segítı szolgáltatás körében az alábbi feladatokat látja el: • •
elısegíti és ösztönzi a humán jellegő civil kezdeményezéseket, kezdeményezi a települési önkormányzatnál: egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek az Szt-ben meghatározott vagy más speciális ellátását.
A legtöbb család a rossz anyagi helyzete, átmenetileg szőkössé vált pénzügyi helyzete miatt fordul a szolgálathoz segítségért, illetve hivatalos ügyek intézésével kapcsolatban. A Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által nyújtott ellátások életviteli, családi, kapcsolati, lelki, mentális, krízis helyzet miatti, gyermeknevelési, információkérési, anyagi, foglalkoztatással kapcsolatos, egészségügyi károsodás következménye miatti és ügyintézéshez segítségnyújtási jogcímeken történtek. A központ tevékenyen részt vesz a munkahelykeresésben, folyamatos álláshirdetés figyeléssel és a helyi vállalkozókkal való kapcsolattartással. A Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat mőködési adatait 20052006. évre vonatkozóan az alábbi táblázat mutatja. Megnevezés Családgondozásban részesülık fı Esetszám az éves forgalmi naplóból Foglalkoztatottak száma fı
2005. 25 49 1
2006. 23 41 1
2001. január 1-tıl Badacsonytomaj Város a Szolgálattal kötött megállapodás alapján látja el a feladatokat, amelynek háttere: •
A családgondozás a teljes bizalomra és elfogadásra épülı segítı kapcsolatot jelenti, melyben a segített motiváltsága határozza meg a tevékenység vonalát.
•
Hálózatként használják a kliensek problémáinak megoldása során az intézményeket és a települési szinten szervezett egyéb szolgáltatásokat: ilyenek az egészségügyi alapellátás intézményei, az iskola- óvoda, bölcsıde intézményei, a nevelési tanácsadás, a gyermek és ifjúságvédelem teljes rendszere, a társadalombiztosítás, a helyi önkormányzat hivatalai, az önkormányzat képviselı testülete. A koordinációba bevonják a településen mőködı érdekképviseleteket és a nonprofit szféra segítıtámogató szervezeteit, valamint az egyházak közösségeit
•
A családgondozói feladatokat az 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelete 7. sz. melléklete alapján forgalmi naplóban és esetnaplóban dokumentálják, minden olyan esetben vezetik, amikor a szakmai tevékenység az elsı interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le.
•
A veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzırendszer megszervezésekor a társintézményeken kívül, a humán szolgáltatókra és a karitatív szervezetekre is építenek.
16
•
Az egyéni esetkezelés mellett a prevencióra, a családon belüli kapcsolaterısítést szolgáló programokra, az életvezetési képesség megırzését célzó szociális munkára, a közösségi szociális munkára nagy energiát fordítunk.
•
Adományok (ruha, játék…) győjtése, szétosztása nagy segítséget jelent a nehéz anyagi helyzetben levı családoknak.
17
IV. FEJEZET
GYERMEKVÉDELEM
A szociális törvény 92. § (3) bekezdésében megfogalmazott szolgáltatástervezési koncepció készítési kötelezettség szerint, az önkormányzatnak fel kell mérnie a gyermekek helyzetét, a gyermekvédelem mőködését és meg kell határoznia a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A Magyar Köztársaság Alkotmányában, valamint a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérıl szóló 1991. évi LXIV. törvényben is megfogalmazódnak a gyermekeket megilletı jogok. A legteljesebb formában a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza a gyermeki jogokat és szól a gyermeki jogok védelme érdekében. A legfıbb gyermeki jogok: - saját családban való nevelkedés, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a bántalmazással, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelem, - családjától csak a törvényben meghatározott esetekben való elválasztás, - lelkiismereti- és vallásszabadság, nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozás, - szabad véleménynyilvánítás, - panasz benyújtása, - bírósági eljárás kezdeményezése, - szülıkkel való kapcsolattartás - a szülıi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítı védelemhez. Gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok biztosa segíti. A gyermeki jogok védelmében a legfontosabb szerepet a gyermekjogi képviselı látja el, aki segít a gyermekek panasza megfogalmazásában, segíti a gyermeket az állapotának megfelelı ellátáshoz való jutásban, eljár a gyermek vagy más törvényes képviselıje felkérése alapján. A gyermekek védelmének rendszere: a gyermekek védelme a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítésére, veszélyeztetettségének megelızésére és megszüntetésére, valamint a szülıi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülı gyermek helyettesítı védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, és hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer mőködtetése állami és önkormányzati feladat. IV.1. Gyermekvédelmi ellátási kötelezettség A gyermekvédelemmel kapcsolatban a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 94. § értelmében a települési önkormányzat feladata:
18
-
a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mőködtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése, biztosítani a rendszeres gyermekvédelmi, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezni és közvetíteni a máshol igénybevehetı ellátásokhoz való hozzájutást.
A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátást a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban. Ötv.) 81. § (1) bekezdése szerint, valamint a 94. § (6) bekezdésének figyelembevételével más szervvel, személlyel kötött ellátási szerzıdés útján, illetve társulásban biztosítja.
IV.2. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások IV.2.1. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı különösen - a közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvodában, általános iskolában és napköziben.
IV.2.1.2. Óvoda Az önkormányzati törvény és a közoktatási törvény szabályai szerint a községi, városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésrıl és az általános iskolai oktatásról. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény, amely ellátja a gyermek napközbeni ellátásával kapcsolatos feladatokat is. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatainak. A Pipitér Közös Fenntartású Napközi Otthonos Óvoda 3 csoporttal mőködik. Nyitvatartási ideje 6.30 órától 17.00 óráig tart. Az óvodában 6 fı óvónı és 3 fı dada foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodai férıhelyek száma: 75 fı. 2006/2007-es nevelési évben a beíratott gyermekek száma 69 fı. Badacsonytomajon is megmutatkozik az országos és megyei tendencia, hogy a beíratott gyermekek száma nem éri el a férıhelyek számát, így csökken a kihasználtság, csökken a csoportlétszám, így a mőködési költségek növekednek. A hátrányos helyzető gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve 50, 100 %-os óvodai térítési díj támogatásban, vagy kiegészítı családi pótlékben részesülnek. Az intézményben foglalkoztatott 6 óvónı mindegyike rendelkezik óvodapedagógus fıiskolai végzettséggel, 3 fı szakképesítéssel rendelkezı dada segíti a munkát. Az óvodában játékokra, fejlesztı eszközökre 2006. évben külsı támogatók segítségével és pályázati támogatásból 240.000,- Ft-ot fordítottak.
19
Az óvodában külsı szakemberként logopédus és pszichológus foglalkozik a gyerekekkel. Minden évben szerveznek a gyerekeknek külön programokat, így bábszínházi elıadásokra viszik ıket, kirándulásokat szerveznek részükre, minden évben úszásoktatásra viszik a gyerekeket Ajkára. A Káptalantóti községbıl érkezı óvodásokat kisbusz szállítja.
IV. 2. 1. 3. Általános Iskola Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik nyolc évfolyamon. Az általános iskolában a tanuló az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészül a továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskolának külön jól felszerelt tornacsarnoka van, ahol sokféle sport és egyéb rendezvény zajlik. Az alsó tagozatban napközis csoport mőködik. A tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek részére külön korrepetálási órákat szerveznek. Megnevezés Beíratott gyermek fı Alsó tagozatos fı Felsı tagozatos fı Napközisek fı Pedagógusok fı Ebbıl fıállású Óraadó Napközis Szakkörök db Korrepetásra fordított idı óra
2004.
2005.
2006.
213 86 127 43 18 18 3 2 11 29/óra/hó
198 85 113 44 17 17 2 2 12 30/óra/hó
182 79 103 46 17 17 2 2 12 28/óra/hó
Az iskolában törekednek arra, hogy a gyerekek igényeinek megfelelı tehetséggondozó szakköröket, tartalmas szabadidıs programokat szervezzenek. Jelenleg 11 szakkört indítottak, mint pl.: számítógépes, futball, kézilabda, énekkar stb. Erıs az iskola sportélete is, kézilabda, foci, játékos sport keretében. Ezen kívül farsangi bált, ünnepélyeket szerveznek, színházba viszik a gyerekeket és minden évben sítábort szerveznek. Az iskolában egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs dolgozik, aki próbál segíteni a problémával küzdı családok és gyermekek helyzetének javítása, a megfelelı ellátásokhoz, juttatásokhoz való hozzájutás érdekében. Vizsgálja a gyermekek helyzetét, veszélyeztetettség esetén jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. A veszélyeztetett tanulóknál felmerülı magatartási problémák közé sorolhatók a lopások, kisebb gyermekek megfélemlítése, verekedés, hazudozás, igazolatlan hiányzások, beilleszkedési zavarok. Az iskola rendszeresen tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, folyamatosan részt vesznek a jelzırendszeri megbeszéléseken. A szülıkkel a kapcsolatot rendszeresen tartják a fogadóórák, szülıi értekezletek, családlátogatások útján, illetve telefonon és az ellenırzıbe történı beírás útján.
20
Megnevezés
2004.
2005.
2006.
Hátrányos helyzető tanuló (fı)
63
58
27
Ingyenes tankönyvben részesült (fı)
105
92
82
1
1
1
Gyermek és ifjúságvédelmi felelıs (fı)
A rendezvényeket az Önkormányzat és a szülıi Munkaközösség is szponzorálja. A gyermekvédelemmel foglalkozó munkatársak közvetlenebb kapcsolatot próbálnak felvenni a szülıkkel, a gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi felelıs még intenzívebben tartja a kapcsolatot az osztályfınökkel, hogy naprakészen tudja, melyik tanuló szorul segítségre pl. otthoni verés, lelki terror miatt.
IV.2.2.2.Gyermekek és családok átmeneti otthona Badacsonytomajon nem mőködik átmeneti gondozást megvalósító otthon. A Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete Családok Átmeneti Otthonát nyitotta meg Taliándörögd, Kossuth u. 26. szám alatt.
IV. 2. 3. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális gondoskodás, amely - a gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, - a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, - a veszélyeztetettség megszüntetését, - a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését szolgálja. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése érdekében: a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás, vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése c) szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása d) szabadidıs programok szervezése, e) hivatalos ügyek intézésének segítése, f) preventív célú elıadások szervezése A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelızése érdekében:
21
a) b) c) d)
a veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, a veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, meghatározott személyekkel, intézményekkel való együttmőködés megszervezése, Éves gyermekvédelmi tanácskozást szervez
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: a) a gyermekek problémáinak rendezése, a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozása, b) családi konfliktusok megoldásának elısegítése, c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésére A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: a) családgondozás biztosítása, a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülı-gyermek közötti kapcsolat helyreállításához b) utógondozó szociális munka biztosítása a gyermek családjába történı visszailleszkedéséhez Badacsonytomaj városában a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Tapolca látja el. A gyermekek veszélyeztetettségének megelızése érdekében észlelı és jelzırendszert mőködtet, melynek keretében kezdeményezi, szervezi és összehangolja az érintett személyek, szervek részvételét a gyermekeket veszélyeztetı okok idıben történı felismerése érdekében. Évente több alkalommal tartanak jelzırendszeri megbeszélést, ezen felül a problémás esetek érdekében esetmegbeszéléseket hívnak össze. Családjából kiemelt gyermekek visszahelyezésének elısegítése, utógondozás feladatának elvégzése során együttmőködik a Veszprém Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal. A családgondozó a szülıket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, valamint elısegíti a gyermekkel való folyamatos kapcsolattartást. A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját 2006. évre vonatkozóan az alábbi táblázatból ismerhetjük meg. Megnevezés Gyermekvédelmi alapellellátásban részesülık Védelembe vételek száma Családgondozás (kiemelt gyermek) Ügyintézés Tanácsadás Irányított beszélgetés Jelzırendszer által küldött Családlátogatás Foglalkoztatottak száma
2006. ------------------8 alkalom 24 alkalom 18 alkalom ------34 alkalom 1 fı
22
A jelzırendszer tagjaira vonatkozó elıírást a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdés ad. Badacsonytomaj városában a jelzırendszer tagjai: -
a háziorvos, a házi gyermekorvos, védınıi szolgálat, általános iskola, óvoda a családsegítı-és gyermekjóléti szolgálat, körzeti megbízott, szociális ügyintézı
A jelzırendszer tagjai kötelesek együttmőködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni, illetve kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más súlyos veszélyeztetı ok fennállása esetén, továbbá a gyermek önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén. A veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer hatékonyan együttmőködik Badacsonytomajon, idıben feltárásra és orvoslásra kerülnek a problémák, illetve valamilyen intézkedés kezdeményezése megtörténik. A veszélyeztetettség oka legtöbbször a szülık életvitele, magatartászavar, gyermeknevelési problémák, szülıi elhanyagolás, szenvedélybetegségek, családi konfliktusok
IV. 3. Pénzbeli ellátások A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI, törvény 18. § értelmében a.) a települési önkormányzat jegyzıje az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot b.) a települési önkormányzat képviselı-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.
IV. 3. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a.) a törvényben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b.) szintén a törvényben meghatározott pénzbeli támogatásnak, c.) a külön jogszabályban meghatározott egyéb pénzbeli kedvezményeknek az igénybevételére. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló mód. 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 19.§.(2) és (7) bek. alapján a települési önkormányzat jegyzıje a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapítja, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, 2007-ben 32.556.- Ft-ot.
23
130 %-át, - 2007-ben 35.269.- Ft-ot - ha a gyermeket egyedül álló szülı gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, vagy fogyatékos, illetve a gyermek nagykorú, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát, 2007-ben az 542.600.- Ft-ot, együtt számítva a hetvenszeresét, 2007-ban az 1.899.100.- Ft-ot. A jegyzı 2006. évben a gyermekek helyzetének javítása érdekében 14 fı gyermek részére állapított meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben általában a veszélyeztetett, illetve védelembe vett gyermekek részesülnek.
hátrányos
helyzető,
a
Badacsonytomaj település területén az önkormányzat által védelembe vett gyermekek számát az alábbi táblázat szemlélteti. Megnevezés Védelembe vett gyermekek Gyermekjóléti Szolgálat alapján Más szerv jelzése alapján Érintett családok száma Környezeti ok Szülınek felróható ok Gyermeknek felróható ok
jelzése
2003. ----
2004. -----
2005. 1
2006. -----
----
-----
1
-----
---------------------
---------------------
---1 ------1
---------------------
A védelembe vételre a gyermeknek felróható ok miatt került sor a sorozatos igazolatlan hiányzás miatt.
IV.4. A gyermekek védelmének fıbb finanszírozási szabályai A gyermekvédelmi rendszer mőködéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit szülı által fizetendı térítési díj egészít ki. Az állam a gyermekvédelmi feladatok ellátásához • szociális és gyermekjóléti normatívával, • a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó normatív állami hozzájárulással, • valamint kötött felhasználású támogatásokkal járul hozzá.
24
V. FEJEZET FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselı-testülete a mőködése idıtartamára szóló gazdasági programjában /13/2007.(VII.02.) rendelet/ az alábbi irányokat határozta meg: Általános iskolai oktatás • A Képviselı-testület által elfogadott pedagógiai program idıarányos végrehajtása. • Az intézmény közös fenntartás keretében történı mőködtetése, a struktúra továbbfejlesztése, a többcélú kistérségi társulás keretében. Óvodai nevelés • Az óvodai nevelési programban foglaltak végrehajtásához a fedezet biztosítása. • A logopédiai gondozás és kisgyermekkori fejlesztı és korrekciós nevelés támogatása. • Gyermekpszichológus foglalkoztatásának támogatása (pályázati önrész biztosítása). • Intézményfenntartó társulás továbbfejlesztése a többcélú kistérségi társulással együttmőködve. Egészségügyi és szociális alapellátás • Az idegenforgalmi idényben az üdülıorvosi feladatok ellátásának támogatása. • A szociális gondozó hálózat igények szerinti mőködtetése és a gyermekvédelmi rendszer fenntartása, szükség szerint intézményesítése. • Háziorvosi szolgálatok személyi, tárgyi feltételének a jogszabályban elıírt feltételek szerinti biztosítása. Gyermek és ifjúsági feladatok • A helyi ifjúsági közösségek mőködésének támogatása. • A felsıfokú és középfokú képzésben résztvevı helyi fiatalok támogatására létrehozott Ifjúsági Alap fenntartása. • Részvétel a fiatalkori bőnözés és a kábítószer fogyasztás megelızésében. • Játszóterek szükség szerinti korszerősítése, felújítása. • A fiatalok szórakozási lehetıségeinek, a szabadidı kultúrált eltöltés feltételeinek javítása.
Badacsonytomaj, 2007. október 31.
Dr. Gelencsér Ottó jegyzı
25
