Nyársapát Község Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 6/1997. (IV.25.) számú önkormányzati rendelete (egységes szerkezetben)
Nyársapát Községi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében az 1990. évi LXV. tv. valamint a többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) felhatalmazása alapján a szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. §1 (1) A rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel Nyársapát község közigazgatási területén lakóhellyel, annak hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı: a/ magyar állampolgárokra b/ bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre c/ letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre d/ a magyar hatóságok által menekültként elismert személyre e/ azokra a hajléktalan személyekre, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozat szerint. (2) A rendelet hatálya kiterjed az átmeneti segély, étkeztetés – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az elıbbi pontokban foglaltakon túlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. tv. rendelkezései szerint jogszerően Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is (3) Az e rendeletben szabályozott ellátások kérelemre vagy hivatalból lefolytatott eljárást követıen nyújthatók. A szociális ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmezı jövedelmi helyzetérıl kiállított nyilatkozatot, a jövedelmét megállapító számlákat, igazolásokat, szerzıdéseket. (4) A havi rendszerességgel mérhetı jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelızı 3 hónapban kapott jövedelmet kell igazolni. A havi rendszerességgel nem mérhetı jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelızı egy évi jövedelem igazolását kell mellékelni. (5) Amennyiben az igénylı vagy családtagja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve a kérelmezı által nyújtott igazolás valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a hivatal megkeresi a megyei Adóés Pénzügyi Ellenırzı Hivatalt a jövedelemadó alapjának igazolása tárgyában. (6) Az eljárás során a kérelmezıtıl vagyonára vonatkozó nyilatkozatot illetve adatot is be kell kérni. Vizsgálni kell, hogy a kérelmezınek illetve vele egy háztartásban élı családtagjának nincs-e az Sztv-ben megjelölt vagyona. Amennyiben a kérelmezı illetve tartásra képes és köteles hozzátartozója az Sztv-ben megjelölt vagyonnal rendelkezik, úgy nem állapítható
1
Módosította a 8/2004. (VI. 28.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos 2004. július 1-tıl.
2
meg részére olyan ellátás, amely méltányossági, vagy rászorultsági alapon egyébként járna. (7)2 Az e rendeletben szabályozott eljárásokban elektronikus ügyintézésnek nincs helye. 2. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátások (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybevevıt pedig visszafizetésre illetve megtérítésre kell kötelezni. (2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj és a legalább 3 hónapig folyósított átmeneti segély biztosításának idıtartama alatt visszamenılegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátásért térítési díjat kellett volna fizetni. (3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenılegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéig a megtérítést elrendelı határozat meghozatalát megelızı egy évre visszamenılegesen lehet elrendelni. (4) A képviselı-testület méltányosságból a megtérítéstıl teljesen vagy részlegesen eltekinthet feltéve, hogy az ellátást jóhiszemően vette igénybe. 3. § Adatkezelés (1) A jegyzı a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás az Sztv. 18. §-ában foglalt adatokat valamint a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító jelét (TAJ szám), valamint adószámát is tartalmazza.
4. § Hatáskörök (1) Az e rendeletben szabályozott feladat- és hatásköröket Nyársapát Község Önkormányzat Képviselı-testülete gyakorolja. A képviselı-testülettıl átruházott hatáskörében dönt a polgármester: - átmeneti segély - munkanélküli jövedelempótló támogatás - köztemetés - személyis gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátás - szociális otthoni beutaló - idıskorúak járadéka - rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2
Módosította a 8/2005. (IX. 19.) önk. rendelet 1. §-a. Hatályos 2005. november 1-tıl.
3
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - közgyógyellátás - temetési segély - ápolási díj - rendszeres szociális segély (2) A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátásról az önkormányzat értesíti a hatáskörrel rendelkezı illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejőleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
5. § Az ellátások folyósításának szabályai (1) A megállapított ellátások kifizetésérıl, folyósításáról, ellenırzésérıl az önkormányzat jegyzıje gondoskodik. (2)3A rendszeres ellátások kifizetése utólag történik, minden hónap 5. napjáig a helyben szokásos módon közzétett éves ütemterv alapján a helyi Takarékszövetkezet pénztárában. (3) Az esetenkénti pénzbeli kifizetések módját és idıpontját a megállapító határozat tartalmazza. (4) A rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként az ellátás tovább folyósítható, vagy az ellátást a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. (5) A rendszeres ellátások havi összegét a kérelem benyújtásának hónapjában az alábbiak szerint kell folyósítani: a) a megállapított szociális ellátás teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhó 16. napját megelızıen nyújtották be b)a megállapított szociális ellátás 50 %-a, ha a kérelmet a tárgyhó 16. napját követıen nyújtották be. II. fejezet Pénzbeli ellátások 6. § (1) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén szociális alapellátás keretében a jogosult számára munkanélküliek jövedelempótló támogatását, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt, rendszeres szociális segélyt, idıskorúak járadékát, rendszeres gyermekvédelmi támogatást, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. 7. § Munkanélküli jövedelempótló támogatás 3
Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl.
4
(1) A munkanélküli jövedelempótló támogatás részletes szabályait az Sztv. 33-37 §-ai tartalmazzák. 8. § Rendszeres szociális segély (1) 4Az önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott (munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül) vagy b) nem foglalkoztatott, és vállalja a beilleszkedését segítı programban való részvételt, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Ha rendszeres szociális segélyben részesülı személynek van olyan ingatlan vagyona, amelybıl az ellátás egészben vagy részben fedezhetı, a folyósított támogatás összegét az önkormányzat a jogosult halálakor hagyatéki teherként az illetékes közjegyzınél bejelenti. Errıl a támogatás megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. (3) A rendszeres szociális segély összegét úgy kell megállapítani, hogy - az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át érje el, jövedelemmel rendelkezı esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 %-át érje el, jövedelemmel rendelkezı esetén az egyéb jövedelmekkel együtt érje el. (4) A rendszeres szociális segély részletes szabályait az Sztv. 37./A-37/G §-a tartalmazza. (5) 5Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a munkanélküli köteles az a) illetékes munkaügyi központtal együttmőködni, a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül, a késıbbiekben az általuk megadott idıpontban, de legalább 3 havonta egy alkalommal megjelenni. A munkaügyi központ által felajánlott munkát, amely a szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább 6 hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, köteles elfogadni. b) A beilleszkedést segítı programban részt venni. A beilleszkedést segítı program végrehajtására az önkormányzat képviselı-testülete együttmőködési megállapodás alapján a Pest Megyei Munkaügyi Központ Ceglédi Kirendeltségét (Cegléd, Dózsa Gy. u. 1.) jelöli ki. c) az önkormányzat által felkínált közmunkát, vagy az önkormányzat közremőködésével felajánlott egyéb munkát elfogadni, ha az az Sztv. 37/H § (6) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel. (6) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben akkor állapítható meg rendszeres ellátás, ha a munkanélküli igazolja, hogy továbbra is együttmőködik az illetékes munkaügyi központtal.
4 5
Módosította a 8/2005. (IX. 19.) önk. rend. 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2005. szeptember 19-tıl. Módosította a 8/2005. (IX. 19.) önk. rend. 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2005. szeptember 19-tıl.
5
(7)6 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott aktív korú nem foglalkoztatott személy az illetékes munkaügyi központtal vagy az önkormányzattal nem mőködik együtt, a részére megállapított segély folyósítását meg kell szüntetni. Ebben az esetben nem állapítható meg újból a szociális segély a megszüntetést követı 6 hónapon belül.”
8/A. § Idıskorúak járadéka (1) Az önkormányzat idıskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított 1 fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén a 95 %-át. (2)7 Az önkormányzat idıskorúak járadékában részesíti az Európai Gazdasági Térség állampolgárát, illetve harmadik állam állampolgárságával rendelkezı egyeneságbeli rokonát, házastársát, amennyiben az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. (3) A járadék havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a. 8 (4) . (5) Az önkormányzat az idıskorúak járadékában részesülı személy halála esetén a folyósított járadék összegét - hagyatéki teherként - az illetékes közjegyzınél bejelenti. A bejelentés tényérıl a járadék megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell.
9. § Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (1) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a kiskorú részére, a családban történı nevelésének elısegítése és veszélyeztetettségének megelızésére, megszüntetésére, amennyiben: a) a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét b) és a családban történı nevelkedés nem áll a gyermek érdekeivel ellentétben. c)9 a családnak nincs az Gyvt-ben meghatározottak szerinti vagyona d)10 munkanélküli szülı, hozzátartozó igazolja, hogy együttmőködik az illetékes munkaügyi központtal. (2) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jogszabályban elıírt nyilatkozatot a szükséges mellékletekkel együtt. 11 (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege 2003-ban gyermekenként 4.600,-Ft, a 2003. évet követıen megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 22 6
Módosította: 12/2001. (IX.14.) sz. önk. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2001. november 1-tıl. Módosította: 8/2004. (VI. 28.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos 2004. július 1-tıl. 8 Hatályon kívül helyezte 3/2006. (II. 10.) önk. rendeletének 1. §-a. Hatálytalan 2006. február 10-tıl. 9 Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 10 Megállapította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 7
6
%-ával. Az emelt összegő rendszeres támogatás havi összege 2003. évben gyermekenként 9.200,-Ft. (4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás óvodai, iskolai térítési díjfizetés formájában is megállapítható, amennyiben a támogatás megfelelı felhasználása más módon nem biztosítható. 12 (5) A feltételek fennállása esetén emelt összegő rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezı, tartásra köteles nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban, valamint idıskorúak járadékában részesülı hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. (6)13 A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az idıpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik évének betöltéséig. (7)14 A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható, ha a jogosult felsıfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
9/A. § Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a kiskorú részére, ha a gyermeket gondozó család a) idıszakos létfenntartási gondokkal küzd - szülık átmeneti munkanélkülisége
b) létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került - hosszabb betegség, gyógykezelés - gyermek beiskolázása (tankönyv, iskolaszer, ruházat) - házastársi életközösség felbomlása - elemi csapás és a gyermek eltartásáról a család más módon nem tud gondoskodni. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jogszabályban elıírt nyilatkozatot a szükséges mellékletekkel. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás gyermekenként éves szinten a 15.000,-Ft-ot nem haladhatja meg. (4) A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható az alábbiak szerint: - óvodai, iskolai térítési díj kiegyenlítése - tankönyv, egyéb iskolaszer - étkezési utalvány 9/B. § 15
11
Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 13 Megállapította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 14 Megállapította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 15 Hatályon kívül helyezte: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2003. április 1-tıl. 12
7
10. §16 Lakásfenntartási támogatás
(1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a Nyársapát község közigazgatási területén lakó személynek, családnak, aki tulajdonosként, bérlıként vagy használóként igazoltan, életvitelszerően lakik a lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás részeit. (3) A településen elismert minimális lakásnagyság, ha a háztartásban a) 1 személy lakik 35 nm b) 2 személy lakik 45 nm c) 3 személy lakik 55 nm d) 4 személy lakik 65 nm e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Lakásfenntartási támogatás akkor nyújtható, ha a háztartásban az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25 %-át meghaladja. (5) Lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (6) Havi költség az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az elismert havi költség 2004. évben 400,-Ft. (7) A lakásfenntartási támogatás havi összege a) a lakásfenntartás költségének 20 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át. b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (továbbiakban TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2.500,-Ft. A támogatás összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell megállapítani. (8) A (7) bek. b) pontja szerinti támogatás mértékének kiszámítása: TM =0,2 mínusz (egy fıre jutó havi jövedelem mínusz nyugdíjminimum 50 %-a osztva a nyugdíjminimum összegével, szorozva 0,1). A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. 16
Módosította a 8/2004. (VI. 28.) sz. önk. rendelet 3. §-a. Hatályos 2004. július 1-tıl.
8
(9) A támogatást az igénylés benyújtása hónapjának elsı napjától kell megállapítani.”
11. § Ápolási díj (1)17 Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.” 18 (2) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévet betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és bizonyíthatóan a gondozási, ápolási teendık miatt keresı tevékenységet nem folytathat, emiatt fizetés nélküli szabadságon van, illetve egyéb keresı tevékenysége a beteg ápolása miatt szőnt meg. (3)19Az (1) bekezdés szerinti ápolási díjra jogosult a) az Európai Gazdasági Térség állampolgára, b) az Európai Gazdasági Térség állampolgárát ápoló hozzátartozó, amennyiben az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. (4) 20Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének. a) az (1) bekezdésben foglalt esetben 100 %-a b) fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását végzı részére 130 % (5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. (6) 21Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Sztv. 42. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, ha a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a családban az egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át meghaladja.
12. § Átmeneti segély (1) A létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került személy valamint idıszakonként vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személy részére, abban az esetben, ha kérelmezı önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezı többletkiadások, betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul, átmeneti segély adható.
1.
17
Móodsította az 5/2005. (IX. 19.) önk. rend. (1) §-a. Hatályos 2005. szeptember 19-tıl. Módosította: 12/2001. (IX.14.) sz. önk. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2001. november 1-tıl. 19 Módosította a 8/2004. (VI. 28.) önk. rendelet 4. §-a. Hatályos 2004. július 1-tıl. 20 Módosította a 8/2005. (IX. 19.) önk. rend. 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. szeptember 19-tıl. 21 Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 18
9
(2) Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel, ha a kérelmezı háztartásában az egy fıre esı havi nettó jövedelem családok esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át. (3) Rendkívüli élethelyzet fennállta esetén jövedelemhatártól függetlenül megállapítható átmeneti segély, körültekintı környezettanulmány alapján. (4) Átmeneti segély évente családonként négy esetben nyújtható. (5) Átmeneti segély természetbeni ellátásként, az igénybevett szolgáltatás térítési díjaként is megállapítható.
12/A. § 22 Tanulmányi ösztöndíj (1)Az önkormányzat ösztöndíjat állapíthat meg azoknak a szociálisan rászoruló, felsıoktatási intézményben tanuló, vagy tanulmányokat megkezdeni kívánó hallgatók számára, akiknek havi jövedelme, vagy családjuk egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 12023 %-át b) az alábbi esetekben 150 24%-át - árva vagy félárva - családjában lévı eltartottak száma 3 vagy annál több - egyedül neveli gyermekét - valamilyen betegségben szenved, vagy rokkant, családjában folyamatos ellátást igénylı beteg vagy rokkant van, - eltartója/szülıje munkanélküli vagy öregségi nyugdíjban részesül - nem részesül kollégiumi ellátásban. (2) A szociális rászorultság igazolására csatolni kell - jövedelemnyilatkozatot mellékletekkel együtt - vagyonnyilatkozatot (3) Az ösztöndíj összege havonta maximum 5.000,-Ft/hallgató. (4)Az önkormányzat mindenben a Bursa Hungarica Felısoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat Általános Szerzıdési Feltételei szerint jár el.
13. § Temetési segély
22
Megállapította: 10/2000. (XII.12. ) sz. önk. rendelet. Hatályos: 2000. december 12-tıl. Módosította az 5/2004. (II. 16.) sz. önk. rendelet 2. §-a. Hatályos 2004. február 16-tól. 24 Módosította az 5/2004. (II. 16.) sz. önk. rendelet 2. §-a. Hatályos 2004. február 16-tól. 23
10
(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A kérelemben a jövedelemnyilatkozat mellé csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlák másolatát is. 25 (3) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb koporsós, illetve hamvasztásos temetés költségének, 2003. évben 100.000,-Ft-nak a) 15 %-a, ha a kérelmezı eltemettetı családjában az egy fıre esı jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át meghaladja b) 30 %-a, ha a kérelmezı eltemettetı családjában az egy fıre esı jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg c) különösen indokolt esetben 50 %-áig állapítható meg. (4) 26Nem állapítható meg temetési segély annak a hozzátartozónak, akinek családjában az egy fıre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %ánál, egyedülálló esetén annak 250 %-ánál magasabb. 14. § Természetben nyújtott szociális ellátások (1)Pénzbeli ellátás helyett egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás nyújtható. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható: a) átmeneti segély b) lakásfenntartási támogatás c) rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás d) temetési segély (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelı segély, a közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztése. (3) A jogosultság megállapítására hatáskörrel rendelkezı dönt arról, hogy mely esetben nyújt természetbeni ellátást pénzbeli ellátás helyett annak érdekében, hogy a támogatás rendeltetésének megfelelı felhasználása biztosított legyen.
15. § Közgyógyellátás (1)
27
Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedülálló esetén a 210 %-át nem haladja meg, és havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át. 16. § Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
25
Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. Módosította: 4/2003. (III.24.) sz. önk. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2003. április 1-tıl. 27 Módosította: 8/2006. (VIII.11.) sz. önk. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2006. augusztus 11-tıl. 26
11
(1) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítás szabályait az Sztv. 54. § és 55. §-ai tartalmazzák. (2) Nem állapítható meg egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság akkor, ha a kérelmezı és a vele közös háztartásban élı családtagja létfenntartást biztosító vagyonnal rendelkezik. Nem minısül létfenntartást biztosító vagyonnak az az ingatlan, amelyben kérelmezı és családja lakik. (3) A kérelem elbírálásánál a háziorvos, kezelıorvos illetve gyógyszerész – egészségügyi állapotra, gyógyszer illetve gyógyászati segédeszköz beteg által kifizetett térítési díjára vonatkozó – igazolását figyelembe kell venni. 17. Köztemetés (1) A köztemetésre vonatkozó szabályokat az Sztv. 48. §-a tartalmazza. III. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 18. § Nyársapát Község Önkormányzata személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében biztosítja a gyermekek napköziotthonos óvodai, iskolai napköziotthonos ellátását, étkeztetését. Értelmezı rendelkezések 19. § (1)
28
A rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. §-a tartalmazza. Záró rendelkezések 20. §
(1)
29
E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. rendelkezéseit kell alkalmazni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben, illetve a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben foglalt eltérésekkel (2) E rendelet 1997. május 1. napját lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (3) Hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a módosított 8/1993. (III.26.) számú önkormányzati rendelet. (4) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik.
Labancz Árpád polgármester 28 29
dr. Bicskei Krisztina jegyzı
Módosította: 10/1998. (XII.15.) sz. önk. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 1998. december 15-tıl. Módosította a 8/2005. (IX. 19.) önk. rendelet 3. §-a. Hatályos 2005. november 1-tıl.
