III./B. A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA
TARTALOMJEGYZÉK I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések II. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2 3 Informatikai megoldások 2.3
1 Elemző rész – 1. 1.1 Célok meghatározása g
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ¾
¾
Demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll1: ¾
egyrészt az operatív hatalmi működésből,
¾
másrészt s s e működés öd s társadalmi, s d , ccivil v kontrolljából. o o j bó .
A hatalom döntéseinek legitimitása – kormányzati és ö k önkormányzati á ti szinten i t egyaránt á t – nagymértékben é tékb függ fü a civil kontroll működésétől.
1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ¾Ugyanakkor
a nonprofit szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. vállalnak ¾A
mindenkori kormánynak és az önkormányzatoknak tehát érdeke, hogy az állami és a nonprofit szektor között g szabályozott, y , a civil szervezetek átlátható,, világosan sokszínűségéhez igazodó kapcsolat- és együttműködési rendszer alakuljon ki. ki ¾1
Harsányi Gábor nonprofit kutató
1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾
Alkotmány Alk á 63 § (1) A Magyar 63. M Kö á á b az Köztársaságban egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
¾
Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról 1 § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető 1. szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és bizt ítj annakk zavartalan biztosítja z rt l gyakorlását. k rlá át Az egyesülési ülé i jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, k illetőleg ll l közösségeket k k hozzon h l létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾2.
§ (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek
1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾
1990. évi 1990 é i LXV. LXV Törvény Tö é a helyi h l i önkormányzatokról ö k á k ól „A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési y határozza meg, g, melyy önszerveződő szabályzatában közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.”
1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ¾2003.
évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról gy jjogról g szóló 1989. évi II. civil szervezet: az egyesülési törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. 1959 évi IV. IV törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, pártot a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, l a létesítő lé í ő okirata ki szerint i munkaadói, k dói munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt);
1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI ¾
A civil szervezetek képesek p pótlólagos p g források bevonására is
¾
Rugalmasabban működnek
¾
Nem annyira berendezkedés
¾
Több emberhez jjutnak el
jellemző
rájuk
a
bürokratikus
1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI ¾
Működésük „polgárközelibb”
¾
A politikától sem függnek
¾
Több teret adnak a kreativitásnak, kreativitásnak vonzóbbak a kiváló szakemberek számára
¾
Készségük az innovációra nagyobb
1.1.4 KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÓKKAL ¾
„Hogyan lehet bevonni a vállalkozókat az önkormányzat munkájába? – Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás a kommunikáció. kapcsolattartás, kommunikáció ”
¾
David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő
1.1.5 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK ¾
Hogy néz ki jelenleg a civil közösség a településen?
¾
Mennyire segíti az önkormányzat a civil szférát, szférát illetve egyáltalán támaszkodik-e a nonprofit szférára a kötelező é önként és ö ké vállalt áll l feladatok f l d k ellátása llá á során? á ?
¾
A civilek is részt vesznek a döntések előkészítésében, tudják gyakorolni természetes ellenőrző funkciójukat?
¾
Mennyire aktív az vállalkozói szférával?
önkormányzat
kapcsolata
a
1 Elemző rész – 1. 1.2 Helyzetelemzés y
1.2.1 CIVIL SZERVEZETEK A KSH SZERINT ¾
Nonprofit szervezetek összesen: 62407 darab
száma
Magyarországon
¾
Magyarország népessége megközelítőleg 10 millió fő
¾
Ezek alapján: egy szervezetre 163,5 fő jut
1.2.2 HELYZETELEMZÉS ¾
Cece esetében (ahogy máshol sem) nem értelmezhető a civil szférával és a vállalkozókkal való kapcsolattartás, ha nem vizsgáljuk a nagyközség egészének problémáit és lehetőségeit
¾
Erre egy egyszerűsített SWOT analízist választottunk
1.2.3 ERŐSSÉGEK – SWOT ANALÍZIS ¾
Székesfehérvár csak 20 percre van Cecétől, Cecétől Szekszárd és Dunaföldvár is viszonylag közel van
¾
Teljesen kiépült infrastruktúra
¾
Jó minőségű ős g termőföld, ő ö d, so sokrétű agrár g éss kertészeti s hasznosítás lehetősége
¾
A híres hí ceceii paprika ik és é görögdinnye ö ö di
¾
Hagyományőrzés
¾
Sportkörök, sportlétesítmények
¾
Természetvédelmi területek aránya nő, nő de még az országos átlag alatti
1.2.4 GYENGESÉGEK – SWOT ANALÍZIS ¾
A lakosságszám jelenleg csak 2644 fő
¾
Kevés nagyvállalkozás települ meg itt
¾
Munkanélküliség
¾
Nincs egyetlen, a Falusi Turizmus Szövetség által y szálláshelyy sem nyilvántartott
¾
A helyi lakosság nem rendelkezik kellő információval a turizmusfejlesztéssel kapcsolatban
¾
Turisztikai szempontból jellemző az erős átmenő forgalom, ami azonban nem áll meg
1.2.5 LEHETŐSÉGEK – SWOT ANALÍZIS ¾
Tartalékok a foglalkoztatottság szintjének növelésére (inaktívak bevonása, munkanélküliek újbóli munkába állítása)
¾
A lakosság l k á diszkrecionális di k i áli jövedelmeinek jö d l i k növekedése ö k dé a belföldi turizmus élénkülésével jár; fokozódó igény a rendezvényturizmusra
1.2.5 LEHETŐSÉGEK – SWOT ANALÍZIS ¾
A mezőgazdasági vállalkozások megerősítése a befektetések ösztönzésével. Agrár innovációs komplex program megvalósításán belül a vidék gazdasági teljesítményének és jövedelemtermelő képességének fokozása (minőségi árutermelés)
¾
Erdőtelepítés és vadgazdálkodás EU-s és hazai támogatása (a vadgazdálkodás jelentősége az élőhelyi feltételek megteremtésével bővítésével a megye többi területén is fokozható))
1.2.5 LEHETŐSÉGEK – SWOT ANALÍZIS ¾
Erősödő környezeti (környezetvédelmi) érzékenység és szemlélet a lakosságban, a gazdálkodók körében és az önkormányzatoknál
1.2.6 VESZÉLYEK – SWOT ANALÍZIS ¾
É ől é jelentkeznek Évről-évre j l k k a belvizes b l i problémák. blé ák
¾
A turisztikai kínálat helyettesíthető, erősödik a verseny a bel- és külföldi piacokon. Figyelmeztető jel az utóbbi g évek csökkenő vendégszáma.
¾
A községi oktatási intézmények erodálódása, a városi és a vidéki idéki oktatási kt tá i színvonal í l közti kö ti különbségek külö b é k mélyülése él ülé
1.2.6 VESZÉLYEK – SWOT ANALÍZIS ¾
A kedvezőtlen k d ő l tendenciák d iák erősödése ő ödé a munkanélküliek k élküli k körében (tartós munkanélküliek, alacsony végzettségűek, egészségkárosodottak, deviánsak stb.) Újbóli munkába állításuk csak komplex programok keretében lehetséges
¾
Hosszabb távon kedvezőtlen demográfiai tendenciák (pl. romló korstruktúra, aktivitás csökkenése)
1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK ¾
Cece civil szervezetei a következők: ¾
„Cecei Cecei” Gazdakör
¾
Cecei „Hunor” Vadásztársaság
¾
Sárbogárd Aranyvölgy Vadásztársaság
¾
Cecei Községi Tűzoltó Egyesület
¾
Dr. Fodor Lajos Alapítvány
¾
Gerlice Néptáncegyesület
1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK ¾
Cece civil szervezetei a következők: ¾
Cecei Római Katolikus Templom Alapítványa
¾
Cecei Lovas Egyesület
¾
Cecei Lövész Egyesület
¾
Cece Polgári Sportegyesület
¾
„Kamasz” Alapítvány a Hátrányos T h é Tanulók Tehetséges T lók Megsegítésére M íéé
¾
„Flórián 07” Lövészklub Sárbogárd g
Helyzetű
1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK ¾
Mint látható a civil szervezetek nevéből is, a civil élet fő mozgatórugói a sport és a hagyományőrzés a nagyközségben.
¾
A lövészegyesületek lö é ül k mellett ll megtalálhatók lálh ók a különböző külö bö ő sportegyesületek is (ezeken belül pedig a lovaglás játssza a legnagyobb szerepet) Cecén.
1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK ¾
Ezekk mellett E ll f fontos szerepe van a templomi l i alapítványnak és a hagyományőrző néptánckörnek is.
¾
A településen található a Csók István Emlékmúzeum, j festőművész szüleinek Cecén 1890 ahol a Kossuth-díjas körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait. bútorait
¾
Ezen kívül Mezőgazdasági Tájmúzeum is van Cecén, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg (a Fisi-család egykori épületében, ami ma tájházként funkcionál).
1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK ¾
A civileket nem hívják meg rendszeresen a képviselőtestületi, illetve a bizottsági ülésekre. Évente egyszer vesznek részt az ülésen, amikor beszámolnak a támogatás felhasználásáról
1.2.8 CIVILEK A VILÁGHÁLÓN
¾
Néhány civil szervezet rendelkezik saját honlappal, honlappal ilyen példának okáért a Cecei Polgári Sportegyesület.
¾
Ha a jövőben elkészül Cece hivatalos honlapja, akkor érdemes lenne ott helyet adni a civil élet szereplőinek
1.2.9 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZ ÉRÁVAL SZFÉRÁVAL ¾
A nagyvállalkozások nem települnek meg a községben
¾
A településen jellemzően csak kisebb, és egyéni vállalkozók vannak
¾
Éppen ez az oka annak, hogy a kapcsolattartás a vállalkozókkal áll lk ókk l leginkább l i kább informális i f áli csatornákon ák történik
1.2.9 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZ ÉRÁVAL SZFÉRÁVAL ¾
A vállalkozók főleg a sportot (lövészet, lovaglás) támogatják
¾
JJótékonysági y g bálokon ajándékokat j adnak
1.2.10 VÁLLALKOZÁSOK A HONLAPON Ha Cece rendelkezni fog hivatalos honlappal, érdemes lenne: ¾
helyi gazdaságról feltüntetni információkat
¾
helyet adni a térség vállalkozásainak
1 Elemző rész – 1. 1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK ¾
Passzivitás figyelhető meg a vállalkozók köreiben, míg a civil élet szemmel láthatóan virágzik a nagyközség területén
¾
Úgy tűnik, Ú ű ik hogy h míg í a közösség, kö ö é a civil i il szerveződés ődé jól működik a településen, addig Cece nem tudja magához vonzani a vállalkozókat
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK ¾
A civil életben is akadnak azonban hiányosságok: hiányoznak a szociális, az egészségügyi, a jogvédő, a településfejlesztő nonprofit szervezetek
¾
A vállalkozók áll lk ók hiánya hiá miatt i ú úgy tűnik, ű ik hogy h a nagyközség már nem is akar kapcsolatot keresni velük – mintha lemondtak volna erről
1.3 KÖVETKEZTETÉSEK ¾
A szegényes helyi médiakínálat és a honlap hiánya egyáltalán nem ad alkalmat a hivatal és a civilek/vállalkozók közötti párbeszédre
¾
Az önkormányzat A ö k á nem él azokkal kk l a lehetőségekkel, l h ő é kk l amelyekkel jobban bevonhatná munkájába a civileket és a vállalkozókat
2 Tanácsadó rész – 2. 2.1 Stratégiai g tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK ¾
Az önkormányzat (civil szempontból) elsődleges feladata, hogy meglegyen a folytatólagosság, és képes legyen bekapcsolni a civilek életébe a fiatalokat, az új generációt is, j lehet építeni p hiszen rájuk
¾
Köztük lehetnek azok, akik újszerű kezdeményezésekkel f lfri íth tik a nagyközség felfrissíthetik n köz é civil i il szektorát z kt rát
¾
A vállalkozásokkal is meg kell találni a közös hangnemet: olyan érdekek mentén kell eljárni, melyek közösek a y is vállalkozóknál és az önkormányzatnál
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK ¾
Fontos, hogy rendezzék a már meglévő egyesületek jogi és pénzügyi viszonyait is, hiszen ezáltal majd ők is pályázhatnak.
¾
Emellett E ll az igazán i á működő űködő közösségeket kö ö é k arra kell k ll sarkallni, hogy váljanak egyesületté maguk is, hiszen ez hasznot hozhat számukra
¾
Megg kell vizsgálnia g az önkormányzatnak, y , hogy gy nem tud-e valamilyen kötelező vagy önként vállalt feladatot civil szervezetre bízni
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK ¾
A vállalkozókkal (vagy akár a civilekkel) való jobb, hatékonyabb kapcsolattartás első lépése az lehet, hogy helyet kapnak a döntéselőkészítési folyamatokban
¾
A különböző külö bö ő jogosítványok, j í á k amelyek l k megadhatók dh ók a civilek és a vállalkozók számára: ¾
tárgyalás
¾
véleményezés
¾
egyeztetés
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK ¾ajánlás ¾együtt-döntés ¾állásfoglalás ¾megállapodás áll dá ¾a
döntés részleges átengedése
2 Tanácsadó rész – 2. 2.2 Taktikai tanácsok
2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK ¾
A polgármester és a testület tagjai kommunikációt kezdeményezhetnének a településen élő értelmiségiekkel és fiatalokkal, így új ötletekhez jjuthatnának,, megismerhetnék g a helyi y igényeket g y és szükségleteket, sőt saját pozíciójukat is erősíthetnék
2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK ¾
Civil stratégia kell a településnek
¾
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pályázatokra, pályázatokra hiszen ezek bármely projekt fontos forrását képezhetik
¾
A pályázati támogatásban minden civil szervezetnek részesülnie kell
2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK ¾
Be kell kapcsolódniuk a vállalkozóknak az önkormányzat munkájába. Meg kell hívni őket a képviselőtestület üléseire, és el kell gondolkozni a gy lehet fejlődni. j tanácsaikon,, hiszen így
¾
Érdemes lenne úgy tervezni, hogy az hatni tudjon a vállalkozók áll lk zók érzelmeire érz lm ir is. i
¾
Érdemes lenne kötetlen összejöveteleket szervezni a vállalkozókkal.
2 Tanácsadó rész – 2. 2.3 Informatikai megoldások g
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Fontos lenne saját honlap létrehozása, létrehozása melyen a következő pontok feltüntetése ajánlott: ¾ A civil szervezeteket feltüntetni és leírást adni róluk ¾ A helyi gazdaság megjelenítése, információk ¾ Fel kellene ajánlani hirdetési lehetőséget a lakossági szolgáltatásokban érintett vállalkozásoknak ¾ A vállalkozóknak havi hírlevelet lehetne küldeni helyi és országos g ügyekről, gy így gy vonva be őket a kommunikációba
