I. BÉLA GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009

I. BÉLA GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a szükséges egyeztetésekkel, az intézmény vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat és a szülői közösség választmányának egyetértésével, a nevelőtestület elfogadó határozatával született meg 2009. június 15. napján, Szekszárdon.

1

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK........................................................................................................... 5 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (TOVÁBBIAKBAN: SZMSZ) CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ..... 5 1.2. ALAPELVEK ........................................................................................................................................ 6 1.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA .......................................... 6 1.4. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA, TEVÉKENYSÉGE .............................................................................. 7 1.4.1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ............................................................................................ 7 1.4.2. ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE, SZÁMA, JOGELŐDJE ..................................................................................... 7 1.4.3. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA: .................................................................................................................... 7 1.4.4. ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTOTT ALAPTEVÉKENYSÉG, KISEGÍTŐ ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK..... 7 1.4.5. VÁLLALKOZÁSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK ................................................................................. 8 1.4.6. AZ ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK FORRÁSAI ............................................................................... 8 1.4.7. FELADATMUTATÓK MEGNEVEZÉSE ÉS KÖRE ...................................................................................... 8 1.4.8. SZÁMLASZÁM ÉS AZ ÁFA ALANYISÁG KÉRDÉSE ................................................................................ 9 1.4.9. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVHEZ RENDELT RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ SZERVEZET ..................... 9 1.4.10. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, FELTÉTELEK ... 9 1.5. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE ........................................................................................ 9 1.6. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ................................................................................ 10 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.................................................................................... 11 3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE...................................................................................... 12 3.1. AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ FELADATOK INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, TAGINTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI MEGOSZTÁSA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS ............................................................................................... 13 3.2 INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, TAGINTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK .............................. 16 3.2.1. SZERVEZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS ....................................................................................................... 16 3.2.2. INTÉZMÉNYI SZINTŰ MUNKACSOPORTOK:........................................................................................ 16 3.2.3. INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, TAGINTÉZMÉNYEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ................................................. 16 4. A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A DÖNTÉSHOZATAL FÓRUMAI ................................................... 16 4.1. STRATÉGIAI SZINT ............................................................................................................................. 16 4.1.1. AZ ALKALMAZOTTI ÉRTEKEZLET .................................................................................................... 16 4.1.2.A NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET .................................................................................................. 17 4.1.3. IGAZGATÓTANÁCS (IT) .................................................................................................................. 18 4.2. NEM STRATÉGIAI KÉRDÉSEK DÖNTÉSI FÓRUMAI ................................................................................. 20 4.2.1. AZ INTÉZMÉNYI VEZETŐI ÉRTEKEZLET........................................................................................... 20 4.3. INTÉZMÉNYEGYSÉGI, TAGINTÉZMÉNYI DÖNTÉSHOZATALI FÓRUMOK ................................................... 20 4.3.1. ÓVODA .......................................................................................................................................... 20 4.3.2. ÖSSZETETT ISKOLA: ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY ............................................................. 22 4.3.3. ÖSSZETETT ISKOLA: KÖZÉPISKOLAI (GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLAI) SZÉKHELY ....................... 24 4.3.4. ÖSSZETETT ISKOLAI DÖNTÉSI FÓRUMOK .......................................................................................... 27 4.3.5. KOLLÉGIUM ................................................................................................................................... 28 5.

KÉPVISELETI JOG......................................................................................................................... 30 5.1. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE............................................................................................................. 30 5.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK, TAGINTÉZMÉNYEK KÉPVISELETE ............................................................... 30 5.3. A KIADMÁNYOZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA ......................................................................................... 30

6. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS............................................................................... 31 6.1. AZ INTÉZMÉNY IGAZGATÓJA ............................................................................................................. 31 6.2. AZ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES .............................................................................................. 33 6.3. AZ ÓVODAI ÉS KOLLÉGIUMI INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ, ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ ............................................................................................................................................................... 33 6.4. A HELYETTESÍTÉS RENDJE ................................................................................................................. 34 6.5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ................................................................... 34 6.6. A VEZETŐK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS ÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKBEN .. 35 6. 6.1. ÓVODA ......................................................................................................................................... 35 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ ......................................................................................................... 36 A HELYETTESÍTÉS RENDJE .......................................................................................................................... 36 6.6.2. ÁLTALÁNOS ISKOLA ....................................................................................................................... 36 6.6.3. GIMNÁZIUM- ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA (KÖZÉPISKOLA)........................................................................ 38

2

6.6.3.1. AZ IGAZGATÓ, MINT EGYSÉGVEZETŐ............................................................................................ 38 KIZÁRÓLAGOS JOGKÖRÉBE TARTOZIK: ..................................................................................................... 38 AZ IGAZGATÓ RENDSZERES KAPCSOLATOT TART ...................................................................................... 39 HATÁSKÖRÉBEN ÁTRUHÁZOTT FELADATOK .............................................................................................. 39 AZ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTESRE: ................................................................................................. 39 A KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTESRE:............................................................................................... 39 A GYAKORLATIOKTATÁS- VEZETŐRE:........................................................................................................ 40 A LEVELEZŐ TAGOZAT MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐJÉRE: ............................................................................ 40 6.6.3.2. AZ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES ......................................................................................... 40 6.6.3.3. AZ IGAZGATÓHELYETTES ............................................................................................................ 41 6.6.3.4. A GYAKORLATI OKTATÁS-VEZETŐ ............................................................................................... 42 6.6.3.5.A HELYETTESÍTÉS RENDJE ............................................................................................................ 43 6.6.4. KOLLÉGIUM ................................................................................................................................... 43 7. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN ÉRDEKELT KÖZÖSSÉGEK ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI.... 45 KAPCSOLATTARTÁS................................................................................................................................ 45 7.1.A VEZETŐSÉG, A NEVELŐTESTÜLET ÉS A NEM PEDAGÓGUS ALKALMAZOTTAK KAPCSOLATTARTÁSA ...... 45 7.2.A VEZETŐK, NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ................................................................ 45 7.3. A VEZETŐK, NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA .................................................................. 45 7.4. A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉNEK ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .............. 45 7.5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT, A DIÁKKÉPVISELŐK, ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK .... 46 FORMÁJA, RENDJE.................................................................................................................................... 46 Diákok osztályközössége.......................................................................................................................... 46 Diákönkormányzatok a tagintézményekben és a székhelyen ...................................................................... 46 8.MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ...................................................................................................................... 47 8.1. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS RENDJE ....................................................................................................... 47 8.2. A TANÉV, NEVELÉSI ÉV HELYI (ÁLTALÁNOS) RENDJE .......................................................................... 47 8.3. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ....................................................................................... 47 8.4. NYITVA TARTÁS ............................................................................................................................... 48 8.5. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE................................................................................... 48 8.6. BELÉPÉS ÉS A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK JOGVISZONYBAN ÁLLNAK AZ INTÉZMÉNNYEL ....................................................................................................................................... 48 8.7. NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK BENNTARTÓZKODÁSA, FOGADÁSA ....................................................... 48 8.8 A KÖZÖS TEREK HASZNÁLATA ............................................................................................................ 49 8.9. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE .................................................................. 50 Téli közlekedési veszélyek:....................................................................................................................... 50 8.10. MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, A TANULÓ ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS FELADATOK, ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................... 50 Az intézmény dolgozóinak általános feladatai a tanulóbalesetek esetén: .................................................. 52 A nevelő munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje.... 52 8.11.AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS RENDJE .............................................................................. 52 9.

KÜLSŐ KAPCSOLATOK................................................................................................................ 53 9.1 KAPCSOLATTARTÁS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYEIVEL A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ILL. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA, FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN ......................................................................................................................... 53

10.EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK.................................................................................................................. 53 10.1. VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG .............................................................................. 53 10.2. A REKLÁMTEVÉKENYSÉG INTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSA .................................................................... 54 11. INTÉZMÉNYEGYSÉGI SPECIALITÁSOK ........................................................................................ 55 11.1. ÓVODA ........................................................................................................................................... 55 11.1.2. AZ ÓVODA NYITVA TARTÁSA ........................................................................................................ 55 11.1.3. AZ ÓVODA MUNKARENDJE ............................................................................................................ 55 11.1.4. AZ ÓVODÁBAN DOLGOZÓ KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE .................................................... 56 11.1.5. AZ ÓVODA MUNKARENDJE, HELYETTESÍTÉS RENDJE ...................................................................... 56 11.1.6. AZ ÓVODAI PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................................... 57

3

11.1.7. AZ ÓVODA INTÉZMÉNYEGYSÉGEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE .............................. 58 11.1.8. AZ ÓVODA VEZETŐJE ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ...................... 58 11.1.9. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDJE ................................................................................ 58 11.1.10. ÓVODAI ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE ...................................................... 59 11.1.11. AZ ÓVODAI RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ................................. 59 11.1.12. AZ ÓVODAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................................................................ 60 11.1.13. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET -KIEGÉSZÍTÉS ÓVODÁRA VONATKOZÓ ........................ 61 SZABÁLYOZÁSA....................................................................................................................................... 61 11.2. ÁLTALÁNOS ISKOLA ........................................................................................................................ 63 11.2.1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSE ........................... 63 11.2.2. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI EGYSÉG RÉSZEI:..................................................................................... 63 11.2.3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÖSSÉGEI EZEK KAPCSOLATA A VEZETÉSSEL ....................................... 64 11.2.4. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ...................... 68 11.2.5. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ........................... 69 11.2.6. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ...................................................................... 70 11.2.7. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN .......................................................................................................................... 73 11.2.8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE .............................................. 74 11.2.9. A NAPKÖZIS FOGLALKOZÁSOKRA VALÓ FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI ........ 77 11.2.10. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ............................................................................................. 78 11.2.11. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI ......................................................... 78 11.2.12. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ........... 78 11.2.13. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI SPECIÁLIS VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSEKOR SZÜKSÉGES TEENDŐK .............................................................................................. 80 11.2.14. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................................................... 82 11.2.15. KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁRA VONATKOZÓ .... 84 11.3. KÖZÉPISKOLA ................................................................................................................................. 86 11.3.1.A KÖZÉPISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN ÉRDEKELT PARTNEREK FELADATAI ÉS A VEZETÉS .... 86 KAPCSOLATAI .......................................................................................................................................... 86 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI: ........................................................................................................... 86 A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI: ..................................................................................................... 89 AZ SZMK DÖNT ....................................................................................................................................... 89 EGYETÉRTÉSI JOGOT GYAKOROL ................................................................................................................ 89 VÉLEMÉNYEZÉSI JOGOT GYAKOROL ............................................................................................................ 89 A DIÁKKÉPVISELET ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA: .............................................. 90 A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJÉT ÉS FORMÁIT AZ ISKOLAI HÁZIREND SZABÁLYOZZA. .. 90 11.3.2. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A KÖZÉPISKOLÁBAN:............................... 90 AZ ELLENŐRZÉS MÓDSZEREI: ................................................................................................................... 90 11.3.3. A PEDAGÓGUS MUNKA ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI :................................................................. 91 11.3.4. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A KÖZÉPISKOLÁBAN ................................................................................................................................... 91 11.3.5. CÍMEK ADOMÁNYÁZÁSÁNAK FELTÉTELEI A KÖZÉPISKOLÁBAN ...................................................... 92 11.3.6. A KÖZÉPISKOLAI KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ................................................... 93 11.3.7. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A KÖZÉPISKOLÁB ..................................................................................... 95 11.3.8. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE AZ ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA ............ 101 11.3.9. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A KÖZÉPISKOLÁBAN ........................................................................... 102 11.3.10. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................... 102 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI:.................................................................... 102 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FŐ FUNKCIÓI: ............................................................................... 103 11.3.11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS A KÖZÉPISKOLÁBAN; A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ............................................................................................................................... 103 11.3.12. A KÖZÉPISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ........................................................................... 103 11.3.13. KÖZÉPISKOLAI MEGEMLÉKEZÉSEK ............................................................................................ 104 11.3.14. A FELNŐTTOKTATÁS MŰKÖDÉSE .............................................................................................. 104 11.3.15. MUNKAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, EGÉSZSÉGVÉDELEM................................................................ 105 A PEDAGÓGUSOK MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAI: ........................................................ 106 A KÖZÉPISKOLAI VÉDŐNŐ FELADATAI: .................................................................................................. 107 AZ ALKALMAZÁS EGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEI:........................................................................................ 108 11.4. A KOLLÉGIUM ............................................................................................................................... 108 11.4.1. A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE .................................................................................................... 108

4

11.4.2 A KOLLÉGIUMI TAGSÁGI VISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE ....................................................... 108 11.4.3. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .................................................. 109 11.4.4. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .............................................................................................. 110 11.4.5. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................................... 112 11.4.6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ...................................................................... 112 11.4.7. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG .......................................................................................................... 113 11.4.8. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁS RENDJE ............................................................................... 113 11.4.9. A KOLLÉGIUM HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE AZ ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA .................... 113 11.4.10. A KOLLÉGIUMI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE........................................................................... 114 11.4.11. A KOLLÉGIUM VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSAI ........................................................................................ 115 11.4.12. A DOHÁNYZÁS INTÉZMÉNYI SZABÁLYAI .................................................................................... 117 11.4.13. MUNKAVÉDELEM ..................................................................................................................... 117 11.4.14. A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES FELADATOK ................................. 118 11.4.15. BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK: ............................................................................ 118 11.4.16. A KOLLÉGIUM KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE ........................................................................... 119 12.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................................ 119 1. SZÁMÚ MELLÉKLET:........................................................................................................................... 121 AZ IGAZGATÓTANÁCS ÜGYRENDJE ......................................................................................................... 121 2. SZ. MELLÉKLET .................................................................................................................................. 123 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ........................................................................... 123 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................ 129 A MUNKÁLTATÓI JOGOK ÁTRUHÁZÁSA ................................................................................................... 129

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, jogszabályi alapja Az SZMSZ meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ intézményünk pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer, a tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony megvalósítását, kapcsolati rendszerét szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapját az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek alkotják:

· A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban Kt.), · A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, · A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (továbbiakban R.), · A 14/1994. (VI.24) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról · A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, · A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény · A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény · Az egyes vagyonnyilatkozati kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény

5

· A 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról · A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény · 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (továbbiakban ÁMR) · 249/2000 (XII.24) Kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (8.§) · 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, · 37/2001. (X.12.) OM rendelet a polgári védelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáról. · 26/2001.(VII.27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, · 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.

1.2. Alapelvek A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy

· a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, · a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, · ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek.

A közoktatás működtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. 1.3. A szervezeti és működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban és mellékleteit képező egyéb szabályzatokban foglaltak megismerése, betartása és betartatása feladata és kötelessége az intézmény minden dolgozójának, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával. és az iskola szolgáltatásait igénybe vevők teljes körére nézve kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek a jogelőd intézmények előző Szervezeti és Működési Szabályzatai. Az SZMSZ felülvizsgálatát kétévente el kell végezni. Felülvizsgálati cikluson belüli módosításra a nevelőtestület ill. az igazgató kezdeményezésére kerülhet sor. Az SZMSZ, ill.

6

módosításának elfogadásáról kétharmados többséggel kell dönteni. Módosítás esetén is végig kell járni a kötelező legitimációs utat. 1.4. Az intézmény meghatározása, tevékenysége 1.4.1. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Az intézmény rövid neve: I. Béla Gimnázium Az intézmény rövidített neve: (elektronikus nyilvántartás és ügyintézés számára): I. Béla Gimnázium Székhelye, címe: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 25-27. Tagintézmények neve és címe: I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj István Általános Iskolája 7056 Szedres, Arany János u. 1. I. Béla Gimnázium Szedresi Bezerédj Amália Óvodája 7056 Szedres, Széchenyi u. 44. Kollégium: 7100 Szekszárd, Kadarka u.29. (Székhelyen kívüli telephely) 1.4.2. Alapító okirat kelte, száma, jogelődje Kelte: 2008. július 14. (módosítás: 2009. július 1. hatállyal) Száma: VI. 79-4/2008. Jogelőd intézmény alapításának éve: 1967. Alapító neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Alapító címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 1.4.3. Az intézmény típusa: A tevékenység jellege alapján intézményünk közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. Többcélú intézmény: közös igazgatású intézmény - óvoda, összetett iskola (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola) és kollégium, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként, négy feladat-ellátási helyen látja el. Intézményegységek: Az összetett iskolai intézményegység: a székhelyen (a 001 kódszámú feladat-ellátási helyen) a középiskolai egység és székhelyen kívüli tagintézményként (a 003 kódszámú feladatellátási helyen) az általános iskola; a székhelyen kívüli telephelyen működik a kollégiumi egység (002 kódszámú feladatellátási helyen) és ugyancsak a székhelyen kívül működik az óvodai egység (004 kódszámú feladat-ellátási helyen), mely a székhelytől vett távolsága miatt egyúttal tagintézmény is. 1.4.4. Állami feladatként ellátott alaptevékenység, kisegítő és kiegészítő tevékenységek Az intézmény fő alaptevékenysége: általános középfokú oktatás, alapfokú oktatás, óvodai nevelés Alaptevékenységek: Óvodai nevelés

7

Általános iskolai oktatás Általános középfokú oktatás: Gimnáziumi tanulók négy- és ötosztályos képzése (nappali és levelező tagozat) Szakközépiskolások négyosztályos képzése informatikai szakmacsoportban (nappali tagozat) Érettségi utáni iskolarendszerű szakképzés (egy- és két évfolyamos) Kollégiumi nevelés Kiegészítő tevékenység: Felnőttképzés, sporttevékenység, egyéb kiegészítő tevékenységek 1.4.5. Vállalkozási feladatok, tevékenységek Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 1.4.6. Az alap- és kiegészítő feladatok forrásai · normatív állami támogatás, · helyi önkormányzat saját bevételeiből hozzájárulás, · az intézmény saját bevételei. 1.4.7. Feladatmutatók megnevezése és köre Szakfeladat

Feladatmutató

megnevezése

száma

Óvodai nevelés

80110

Gyermekek száma (fő)

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

80121-4

Tanulók létszáma(fő)

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű ált.isk. nevelése, oktatása

80122-5

Tanulók létszáma (fő)

Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás

80214-4


Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi nevelése, oktatása

80215-5


Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

80217-7


Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása

80218-8

Gimnáziumi felnőtt oktatás

80216-6

Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

80224-1

Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

802252

Iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők létszáma (fő) Tanulók létszáma(fő) Tanulók létszáma(fő)

802263


80341-6


80401-7

Oktatásban résztvevők létszáma (fő) Oktatásban résztvevők létszáma (fő) Foglalkozásokon résztvevők létszáma (fő) Gyógytestnevelésben részvevők száma (fő)

804028

Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

80511-3

Pedagógiai szakszolgálat-gyógytestnevelés

80521-2

8


55131-5

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

Kollégiumi elhelyezésben részesülők létszáma (fő) Kollégiumi elhelyezésben részesülők létszáma (fő) Intézményi étkezést igénybevevők létszáma (fő)

Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára

551326

Iskolai intézményi közétkeztetés

552323

Óvodai intézményi közétkeztetés

55231-2

intézményi közétkeztetés

Kollégiumi intézményi közétkeztetés

55233-4

Intézményi étkezést igénybevevők létszáma (fő)

Munkahelyi vendéglátás

55241-1

–

Nemzetközi kapcsolatok

75131-7

–

Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek

75195-2

–

Sporttevékenység-diáksport

92403-6

–

Sporttevékenység- sportlétesítmények működtetése

92401-4

–

Egyéb kiegészítő tevékenységek: felnőttképzés

75195-8

–

1.4.8. Számlaszám és az ÁFA alanyiság kérdése Számlavezető pénzintézet: OTP Bank NyRt. Elszámolási számla: 11746005-15416566-31410003 Pályázati források elkülönített kezelésére és az Arany János Kollégiumi program normatívájának fogadására az intézmény elkülönített számlákat hoz létre. Az intézmény ÁFA alany. Adószáma: 15416700-2-17 1.4.9. A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó szervezet Nincs 1.4.10. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat felsőbb jogszabályok, utasítások, a fenntartó költségvetési rendelete és belső szabályzatok határozzák meg. Az intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkezik, a gazdálkodási feladatokat az irányító szerv (fenntartó) rendelkezése alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Költségvetési Elszámoló Szervezete látja el. 1.5. Az intézmény jogállása és képviselete Az intézmény önálló jogi személy. Fenntartója: Szekszárd és Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulása Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Irányító szerve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

9

Az intézmény jogállására utaló bélyegzőinek felirata és lenyomata:

A bélyegzők használatára az alábbi személyek jogosultak: Körbélyegzők: · · · · · · ·

az igazgató (1.), az általános igazgatóhelyettes (2.) az ügyintéző titkár (igazgató vagy igazgatóhelyettesek aláírása mellett), titkársági körbélyegzőt az ügyintéző titkár (tanulói jogviszonyra, iskolalátogatásra igazolások kiadásához) tagintézmények körbélyegzőjét a tagintézmény-vezetők érettségi és szakmai vizsga jegyzője, a fentieken kívül az osztályfőnökök a félévi értesítő hitelesítésére, az általános igazgatóhelyettes bélyegzőjével ill. a tagintézmények bélyegzőivel

Egyéb bélyegzőkre és használatukra vonatkozóan a bélyegző- nyilvántartás rendelkezik.

1.6. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A fenntartó az intézményt az alábbi gazdálkodással kapcsolatos jogkörökkel ruházta fel: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó tevékenységet folytat. Gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Költségvetési Elszámoló Szervezete (KESZ) látja el. Az intézmény a költségvetésében szereplő előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv.

10

Az intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az intézmény a feladatainak ellátását szolgáló vagyontárgyakkal az alapító szerv vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló mindenkori rendelet szerint rendelkezik: a működéshez szükséges vagyon használati joga a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosított. Az irányító szerv egyetértésével az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában döntött arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre. Ennek megfelelően a KESZ alábbi szabályzatai vonatkoznak intézményünkre: A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok · · · · · · · · · · · · · · ·

Ügyrend, Számviteli politika, Számlarend, Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályzata Eszközök és források értékelési szabályzata, Bizonylati szabályzat, Belső ellenőrzési kézikönyv, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Önköltség számítási szabályzat, Közbeszerzési szabályzat, Bel- és külföldi kiküldetések szabályzata, Gépjárművek költségelszámolásának szabályzata Mobiltelefonok használatára vonatkozó szabályzat.

- FEUVE rendszer a) a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, b) a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala, c) a kockázatok kezelésének rendje.

2. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti rendszere funkcionális felépítésű, a szakmai feladatellátáshoz igazodik. Az intézményegységek, tagintézmények közötti feladatok megosztásánál, a vezetői szintek, a vezetők intézményi szintű feladatainak meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Szervezeti szempontból ezért a többcélú intézmény szervezeti egységeit azok székhelytől való távolsága és alaptevékenységük jellege, az irányítási és képviseleti feladatok megvalósításának lehetősége alapján határozzuk meg: kollégiumi szervezeti egység, középiskolai (gimnázium, szakközépiskola) és általános iskolai feladatot ellátó szervezeti egység valamint óvodai feladatot ellátó szervezeti egység. A szervezeti egységek feladatait, működési rendjét, a dolgozói feladatokat és hatásköröket egyéb szabályzatok, igazgatói utasítások, illetve munkaköri leírások tartalmazzák. A szervezeti rendszer:

11

I.Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános iskola és Óvoda

KT

Csúcs DÖK

Titkárság

Csúcs SZMK

Gazdasági ügyintézés

Kollégium

B.I. Általános Iskola

Gimnázium Szakközépiskola

B.A. Óvoda

Titkárság, gazd. Ügyint.

Kollégium DÖK

SZMK

SZMK

Kollégium SZMK

DÖK

DÖK

3. Az intézmény irányítási rendszere

12

SZMK

IGAZGATÓ Általános igazgató helyettes

Igazgató tanács

KT. elnök

DÖK elnök

Titkárságvezető

SZMK elnök

Gazdasági ügyintézők

Projektvezetők Minőségügyi csoport vezető

GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISK. ÁLTALÁNOS ISKOLA

KOLLÉGIUM Kollégium vezető

Óvoda tagintézmény vezető

SZMK

SZMK

AJKP programgazda Igazgató helyettes

Kollégiumi DÖK. Kollégiumi SZMK

Gyak.okt. vezető

Ifjúságvédő

Rendszergazda

Patrónus

Oktatástechnikus

DÖK

Informatika munkaköz. és szakképzés

Ált.igazgató helyettes

Munkaközösség vezetők

Általános iskola tagintézmény vezető Tagintézmény vez.helyettes

DÖK Alsós munkaköz.

Munkaközösség vezetők

Munkaközösség vezetők Idegen nyelvi

Matematika

Magyar és modultárgyak

Levelező

Történelem, művészetek

Természettudományi

Konyha Élelmezés vezető

SZMK Gyermekvédelmi felelős Kisegítő személyzet Felsős munkaköz.

3.1. Az intézményi szintű feladatok intézményegységek, tagintézmények közötti megosztása, a vezetők közötti feladatmegosztás Az intézmény élén az igazgató áll, aki egyben az összetett iskolai egység vezetője. Az igazgató munkáját az általános igazgatóhelyettes, a középiskolai igazgatóhelyettes és gyakorlati oktatás-vezető segíti. Tevékenységük során szorosan együttműködnek a székhelyen kívüli feladat-ellátási helyek vezetőivel. Az összetett iskolában a székhelyen kívüli általános iskolai tagintézményben a tagintézmény-vezető látja el a vezetési feladatokat, munkáját a tagintézmény-vezető helyettes segíti. Az óvodai intézményegység élén az óvodai tagintézmény-vezető (egyben intézményegységvezető) áll, munkáját a munkaközösség-vezető segíti. A kollégiumi intézményegység élén a kollégiumvezető (egyben intézményegység-vezető) áll, munkáját munkaközösség-vezető segíti. Tevékenységében szorosan együttműködik az Arany János Kollégiumi Program programgazdájával. Feladatok: Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló, foglalkozások kertében folyik. Ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő, a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott óvodai nevelési program alapján folyik.

13

A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülőkkel és a többi intézményegységgel együttműködve biztosítja a nevelést, a személyiségfejlesztést. Gondoskodik a rászoruló gyermekek felzárkóztatásáról, a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséről, fejlesztéséről. Az összetett iskola általános iskolából és középiskolából (gimnázium és szakközépiskola) áll. Az általános iskola nyolc évfolyamos általános iskolai oktatási feladatot lát el. Működteti a szülői igényeknek megfelelően a napközit, az 1-3. évfolyamon iskolaotthonos oktatást végez. Specialitása: kiemelten végzi a hátrányos helyzetű tanulók gondozását. Integrált formában, inkluzív pedagógiai módszerekkel gondoskodik a rászoruló tanulók felzárkóztatásáról, a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséről, fejlesztéséről. Roma etnikai programot valósít meg. A középiskola feladatai: felsőfokú továbbtanulásra felkészítő négy- ill. ötévfolyamos gimnáziumi oktatás és nevelés nappali és felnőttoktatási (levelező) munkarendben közép és emelt szintű érettségire történő felkészítés, szakközépiskolai feladatként érettségire épülő felsőfokú szakképzés folytatása a műszaki informatikai mérnökasszisztens és webprogramozó OKJ-s szakmában. Specialitásai: Tehetséggondozó középiskolaként matematika emelt szintű, magyar nyelv és irodalom emelt szintű képzés; angol nyelvi emelt szintű képzés; emelt óraszámú oktatás fizika, természettudomány, történelem, informatika tárgyakból (az informatikát minden középiskolás emelt óraszámban tanulja), nyelvi előkészítő évfolyam angol nyelvből az ötéves gimnázium keretében; Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja előkészítő középiskolai tanévének megszervezése. A kollégium megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához. Kiegészíti a családi nevelést, biztosítja a tanulók humánus légkörben folytatott nevelését, személyiségének fejlesztését, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségük kibontakoztatását, iskolai tanulmányaik segítését, a sportolási, művelődési és önképzési lehetőségeket. Specialitása: megvalósítja a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja keretében a programban résztvevő tanulók kollégiumi nevelését.

Az intézményi szintű feladatok megosztása, a vezetők közötti feladatmegosztás:

14

IGAZGATÓ

Kollégium

Gimnázium, Szakközépiskola

Kollégium vezető

Általános igazgató h.

Igazgató h.

B.I.Általános Iskola

B.A. Óvoda

Tagintézm.vezető

Tagintézm.vezető

Gyak.okt.vez.

Kollégium irányítás

Igazgató helyettesítése

Munkaközösségek irányítása

Szakképzés

Felsős munkaköz. irányítása

AJKP menedzsment

Munkaközösségek irányítása

Tanulm. versenyek és adatszolg.

Felnőttképzés

Beiskolázás

Alsós munkaköz. irányítása

Statisztikák

Kollégiumi felvételi

Tanügyigazgatás

Munkaidő elszámolás

Szakmai vizsgák szerv.

Továbbképzés belső képzés

Statisztikák

Beovodázás

Kollégiumi jogv.

Intézményi statisztikák

Osztályfőnökök irányítása

Neumann-verseny szerv.

Eszközbeszerzés

Pályázatok

Pályázatok

DÖK,SZMK

Beiskolázás

Tanulói nevelési ügyek

Informatikai munkaköz. vez.

Kompetencia és külső mérések

Tanulmányi versenyek

Eszközbeszerzés

Pályázatok

Eseménynaptár

Helyettesítési napló kez.

Informatikai tev. irányítása

Felsős of. tev. felügyelete

Munkaidő elszámolás

Nevelési program

Statisztika

Belső képzés, ped.továbbképzés

Tankönyvellátás

Tűzvédelem

Tanügyigazgatás

Alsós of. tev. felügyelete

Intézményi kommunikáció

KIR-INFO.

Eszközbeszerzés

Egyénileg vál. órák nyilv.

Pályázatok

Tanulás, nevelési ügyek

Helyettesítési napló kez.

Szülői kapcsolatok

Projektek irányítása

Pályázatok

Kapcsolat a DÖKel

CISCO képzés

SZMK

Diff. tanórán kívüli foglalk.

Tűz és munkavédelem

Eszközbeszerzés

Külső mérések, tanulm. al. vizsg.

Iskolai rendezvények

Ellenőrzés, értékelés

Iskolai rendezvények

Honlapinfo


Koll.Pedagógiai program

Pedagógiai program

Belső vizsgák

Tantárgyfelosztás

DÖK

Tűzvédelem


Pályázatok

Tűz és munkavédelem

KIR-INFO karbantartás

Belső képzés, továbbképzés

Házirend


SNI, HHH, IPR

Intézményi kommunikáció

Nemzetközi kapcsolatok

Helyi tanterv

Rendezvények

Honlap információ




15

Tagintézm.vezető helyettes

Munkaköz. tev. felügyelete

3.2 Intézményegységek, tagintézmények közötti szervezetek, kapcsolatok 3.2.1. Szervezeti együttműködés Az intézményegységek, tagintézmények (szervezeti egységek) munkájukat összehangolják, egymással együttműködnek. Az együttműködés formái: központi vezetői értekezletek, az alábbi pontokban részletezett kapcsolatok, a közös hagyományok ápolásában való közreműködés. A tanévenkénti szakmai együttműködés formáit és területeit az éves munkaterv tartalmazza. 3.2.2. Intézményi szintű munkacsoportok: Az intézményi szintű munkacsoportokat az intézmény igazgatója hozza létre, élén az általa megbízott munkacsoport-vezetők állnak. Munkatervben rögzített éves program alapján az igazgató ill. az általános igazgatóhelyettes szakmai felügyelete mellett működnek. Működésük személyi és tárgyi feltételeiről az intézményvezetés gondoskodik. A munkacsoport vezetők a munkaterv teljesüléséről minden tanév végén írásos beszámolót készítenek. 3.2.3. Intézményegységek, tagintézmények közötti kapcsolatok Áttanítások, közös foglalkoztatások A racionális munkaerő-gazdálkodás intézményi gyakorlata, hogy a pedagógusok a kötelező óráikat különböző intézményegységekben tarthatják meg. Az áttanításokat, a közös foglakoztatásokat a tantárgyfelosztásokban véglegesítik. Az érintett pedagógusokat változó munkahelyen foglalkoztatja az intézmény. Közös művészeti/sport/egyéb öntevékeny csoportok A közös művészeti/sport ill. egyéb öntevékeny csoportok a résztvevő feladat-ellátási helyek vezetőinek közös szakmai irányításával működnek. Működő művészeti/sport csoportok: · Színjátszó csoport/irodalmi színpad (Gimnázium, kollégium) · Sportköri csoport (Gimnázium, kollégium, általános iskola) · Szedres község hagyományainak ápolása (óvoda és általános iskola)

4. A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai 4.1. Stratégiai szint 4.1.1. Az alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: Az alkalmazotti értekezlet dönt az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) elfogadásáról.

16

Véleményezési jogköre van: · az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával, · az intézményvezető (igazgató) megbízásával és a megbízás visszavonásával, · a költségvetés meghatározásával, módosításával összefüggő döntésekben. Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívás az intézményegységekhez eljuttatott hivatalos igazgatói levél útján történik. 4.1.2.A nevelőtestületi értekezlet Tagjai: az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben (pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő) közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű közalkalmazottak. · Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakörök: - óvodapedagógus - tanító - gyógypedagógus - tanár általános és középiskolában - kollégiumi nevelőtanár · Az alaptevékenységet közvetlenül segítő (felsőfokú végzettséggel betölthető) munkakörök: - Pedagógiai felügyelő (pedagógus végzettséggel) - Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (pedagógus végzettséggel) - patrónus (pedagógus végzettséggel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére) - szociális munkás Döntési jogköre: · Az intézmény pedagógiai programjának elfogadása, módosítása. · Az intézmény szervezeti- és működési szabályzatának elfogadása és módosítása. · Az intézmény házirendjének elfogadása és módosítása. · Az intézményi minőségirányítási programjának elfogadása (pedagógus teljesítményértékelés, intézményi önértékelés) · Az intézményi munkaterv elfogadása · A nevelőtestületi képviseletében eljáró képviselők megválasztása, · Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. · A pedagógiai program valamint a szervezeti és működési szabályzat fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. Véleményezési jogköre: · Az igazgatói megbízással összefüggő, a jogszabályban előírt véleményezési jogkör. A nevelőtestületi értekezlet döntési jogköréből az Igazgatótanácsra ruházza: · ·

A döntés az éves intézményi munkaterv elkészítéséről és a munkaterv elfogadásáról. Az intézmény egészének munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

17

·

elfogadását. A nevelőtestületi értekezlet képviseletében eljáró alkalmazottak megválasztását.

A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény igazgatója, az igazgatótanács vagy a nevelőtestület egyharmada kéri. Az értekezletet az igazgató hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot fogalmazhat meg az intézményt érintő valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy az intézményi diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. Amennyiben a nevelőtestületi értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az igazgató azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Ennek közzétételéről az intézményegység-vezetők (tagintézmény-vezetők) gondoskodnak. 4.1.3. Igazgatótanács (IT) Tagjai: - az intézményegységek (óvoda, kollégium, összetett iskola) képviseletében két-két fő. Tanácskozási joggal állandó résztvevők: - az intézmény igazgatója, - az általános igazgatóhelyettes, - a középiskolai igazgatóhelyettes - az általános iskolai tagintézmény-vezető és helyettese - az óvodai intézményegység-vezető - kollégiumvezető, - gyakorlati oktatás-vezető, Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. Az Igazgatótanácsi tagság létesítése Az Igazgatótanács intézményegységi képviselőit az érintett egységek (óvoda, összetett iskola, kollégium) alkalmazottai titkos szavazással, egyszerű többséggel választják meg.

18

Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatárs javaslatot tehet és választható az igazgatótanácsi tagságra. Az igazgatótanács tagjainak megválasztása egységenként kétfordulós. Első forduló: a megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 főnek titkos szavazás során megszerzett szavazata szükséges. Ha van második forduló, a második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. A megbízás kettő évre szól, a tanév első hónapjában történő megalakulással. A tagság megszűnik: · a megbízás elteltével · a tagságról való lemondással · a tagságból való visszahívással · a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. A lemondás írásban az intézményegység vezetőjének történt átadással, a visszahívás az intézményegységi alkalmazottak 50 %-a + 1 fő javaslata alapján, a megválasztással azonos javaslati és szavazási folyamat végén, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszűnésekor az új tag megválasztása megkezdhető.

Az Igazgatótanács működése Az Igazgatótanács évente legalább négy alkalommal ülésezik előzetes ütemterv alapján. Ügyrendje az SZMSZ függeléke. Rendkívüli ülést az intézmény igazgatója vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az igazgatótanácsot az intézmény igazgatója hívja össze. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vitaszakasz újbóli megnyitása után a szavazást meg kell ismételni. Az intézményegységvezetői megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez, az igazgatótanácsi tagok kétharmadának titkos szavazás keretében adott, igenlő szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Az Igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elő az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetői megbízás tárgyában, amelyet az előkészítő bizottság végez. Napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet az IT választott tagjain keresztül. Az előterjesztők köre kiegészülhet a javaslattevővel. A javaslattevők által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik. Az Igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül. Az Igazgatótanács személyi döntéseket érintő ügyekben valamint saját hatáskörében zárt üléseket rendelhet el. Döntési jogköre:

19

· · · · · · ·

Az intézményegység-vezetői pályázatok kiírásának feltételeiről és ütemezéséről. Az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Az intézményegység-vezetőkkel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi büntetés megállapításáról. Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról. Szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről. A pedagógiai programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről. Saját ügyrendjéről.

Átruházott hatáskörben dönt · · ·

Az éves munkaterv elkészítéséről és a munkaterv elfogadásáról. Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezlet képviseletében eljáró alkalmazottak megválasztásáról.

Véleményezési jogköre: · A kibocsátásra kerülő intézményi színtű szabályzatok, az intézmény éves beszámolója. · A fejlesztési, beruházási és felújítási tervek, intézményi szintű pályázatok beadása. · Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete. · A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igények. · Minden olyan kérdés, melyről az igazgató véleményt kér.

4.2. Nem stratégiai kérdések döntési fórumai 4.2.1. Az intézményi vezetői értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti az Igazgatótanács elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. Az intézményegység-vezetői értekezletet az igazgató, távollétében az általános igazgatóhelyettes vezeti. Tagjai: · az igazgató és helyettesei, · a tagintézmény-vezetők, tagintézmény vezető-helyettese · kollégiumvezető · gyakorlati oktatás-vezető Az intézményi vezetői értekezlet saját munkaprogramja szerint havonta ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is. Az értekezletet az igazgató hívja össze. 4.3. Intézményegységi, tagintézményi döntéshozatali fórumok 4.3.1. Óvoda Óvodai intézményegységi alkalmazotti értekezlet

20

Tagjai: Az óvoda valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozója. Döntési jogköre: Az óvoda IT képviselők megválasztása. Véleményezési jogköre: Az óvodai egység vezetésére pályázó személyének vezetői megbízása és a megbízás visszavonása Összehívása: Az óvodai alkalmazotti értekezletet a döntés és véleményezési jogkörébe tartozó, minden kérdésben össze kell hívni. Az értekezletet az egység vezetője hívja össze, az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével. Óvodai intézményegységi nevelőtestületi értekezlet Tagjai: Az óvoda valamennyi pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozója Döntési jogköre: · az óvodai éves feladatterv elfogadása. · A foglalkozási tervek és módosításuk elfogadása. · az óvoda 5 éves továbbképzési programjának elfogadása. · a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának elvei az óvodában · a szülőkkel való kapcsolattartás elveinek meghatározása. · az óvodai nevelőtestületi jogkörök átruházása, a képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. · az óvodai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. Véleményezési jogköre: · az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdés. · a pedagógusok külön megbízatása. · az óvodai egység vezetésére érkezett pályázatok vezetői programja. A nevelőtestület javaslatot fogalmazhat meg az intézményt és az óvodát érintő valamennyi kérdésben. Az óvodai nevelőtestületi értekezletet az óvoda feladattervében előre meghatározott időben és témában az óvodai intézményegység vezetője hívja össze, az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az óvoda vezetője (az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével) a pedagógusok egyharmadának kezdeményezésére. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, nyolc napon belül meg kell tartani. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz meg kell hívni a Szülői Szervezet képviselőjét. A nevelőtestület levezető elnöki feladatait az óvodavezető akadályoztatása esetén a munkaközösség vezető látja el. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha 50 % + 1 fő jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza. Ha a döntéskor szavazategyenlőség keletkezik, az óvodavezető szavazata dönt. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni.

21

Az értekezletről készült jegyzőkönyvet a hiányzókkal meg kell ismertetni. Az intézményegység-vezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. Óvodapedagógusok Szakmai Munkaközössége értekezlete Munkáját munkaközösség vezető szervezi, irányítja. Az óvodai nevelőtestület véleményének figyelembevételének az óvodavezető bízza meg egy nevelési évre. A nevelőtestület tagjainak kezdeményezésére hozható létre. Feladata: · az óvodai nevelőmunka tartalmi, módszertani fejlesztése. · helyi továbbképzések szervezése, óvónők önképzésének, továbbképzésének segítése. · a gyermekek fejlődésének mérése, értékelése. · a nevelés eredményességének ellenőrzése, javaslat a továbbfejlesztésre. · éves feladattervük és beszámolójuk elkészítése. · speciális feladata: hagyományápolás · pályázatok gondozása Tagjai: Munkaközösségbe jelentkező óvodapedagógusok. Döntési jogköre: Működésének rendjéről, munkatervéről. Véleményezési jogköre: A szakmai területéhez tartozó eredmények, és szakmai fejlesztésekkel kapcsolatban van. 4.3.2. Összetett iskola: általános iskolai tagintézmény Általános iskolai tagintézményi alkalmazotti értekezlet Tagjai: az általános iskolában közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó: a pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők, és a közalkalmazotti jogviszonyban lévő adminisztratív és technikai dolgozók. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: Az összetett iskolai IT képviselők megválasztása. Véleményezési jogköre: A tagintézmény-vezetésére pályázó személyének vezetői megbízása visszavonása

és a megbízás

Összehívás módja, gyakorisága: a tagintézményi alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az értekezletet a tagintézmény vezetője hívja össze, az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével. Általános iskolai tagintézményi nevelőtestületi értekezlet

22

A nevelőtestület az általános iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a tagintézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: A tagintézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az általános iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Döntési jogköre: · a helyi tantárgyi tantervek és módosításuk elfogadása; · az általános iskola éves feladattervének elfogadása; · az általános iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; · az általános iskolai nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; · a házirend specifikus szabályainak elfogadása; · az általános iskolai feladatot ellátó pedagógusok öt évre szóló továbbképzési programjának elfogadása; · a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának elvei az általános iskolában · a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása az általános iskolai tanulmányok befejezéséig; · az általános iskolai tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; · a tagintézmény- vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; · saját ügyrendjének és működési rendjének, döntéshozatali rendjének megállapítása; · jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleményezési jogköre: · a tagintézmény-vezetői beosztásra érkezett pályázatok vezetői programja. · a tagintézményvezető-helyettes megbízásával kapcsolatban; · tantárgyfelosztás; · a működést érintő minden kérdésben; A nevelőtestület javaslatot fogalmazhat meg az intézményt és az általános iskolát érintő valamennyi kérdésben. Az általános iskolai nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át a szakmai munkaközösségekre: · tantárgyfelosztás véleményezése · tankönyv-választás előkészítése A tagintézményi nevelőtestületi értekezletet az általános iskola feladattervében előre meghatározott időben és témában a tagintézmény vezetője hívja össze, az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze a tagintézmény vezető (az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével) a pedagógusok egyharmadának kezdeményezésére. Az értekezletet nyolc napon belül meg kell tartani.

23

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha 50 % + 1 fő jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza. Ha a döntéskor szavazategyenlőség keletkezik, a tagintézmény-vezető szavazata dönt. A tagintézmény-vezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. A tagintézményi nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestületi jogkör átruházását nem lehet alkalmazni az alapdokumentumok (nevelési program, helyi tanterv, minőségirányítási program, házirend, szervezeti és működési szabályzat) elfogadásánál. Általános Iskolai Tagintézményi Tanács értekezletei Operatív ügyekben a tagintézmény-vezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint a tagintézmény-vezető által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik az általános iskolai tantestület felé. Élén a tagintézmény-vezető áll, tagjai: a tagintézmény-vezető helyettes,a munkaközösség vezetők, a közalkalmazotti tanács tagja, a szakszervezeti titkár. A rendszeresen megbeszéléseket a tagintézmény-vezetője hívja össze – a napirendi pontoktól függő tagokkal – és ő vezeti a megbeszélést. A döntésekről, intézkedésről feljegyzés készül. Tagintézményi Szakmai munkaközösségek értekezletei Tagjai: az adott munkaközösséghez tartozó pedagógusok Az egyes munkaközösségek vezetőjét a munkaközösséget alkotó pedagógusok javaslatára a tagintézmény-vezető bízza meg. Munkáját az év elején eltervezett munkaterv alapján végzi. Feladatai: § a szakterület gondozása, folyamatos fejlesztése. § rendezvények meghirdetése, lebonyolítása. § képzések, önképzések szervezések, segítője. § szaktermek gondozása. § az éves munkatervben, tagintézményi feladattervben meghatározottak lebonyolítása. § a tankönyvválasztás előkészítése. § a tantárgyfelosztás véleményezése. 4.3.3. Összetett iskola: középiskolai (gimnázium és szakközépiskolai) székhely A középiskolai alkalmazotti értekezlet

24

Tagjai: a középiskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozó: a pedagógusok, pedagógiai munkát közvetlenül segítők és a közalkalmazotti jogviszonyban vagy a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatott adminisztratív és technikai dolgozók. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: Az összetett iskolai IT képviselők megválasztása. Véleményezési jogköre: A középiskolai feladatok megváltoztatásával összefüggő kérdések véleményezése. Mivel az intézmény igazgatója egyidejűleg az összetett iskolai intézményegységet is vezeti, az intézményegység-vezető megbízásával kapcsolatos véleményező jogkörét az igazgatói megbízással (ill. annak visszavonásával) egyidejűleg az intézményi alkalmazotti közösségben gyakorolja. Összehívás módja, gyakorisága: az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az értekezletet az igazgató hívja össze. Középiskolai Nevelőtestületi értekezlet Tagjai: a középiskolai egység minden pedagógus és pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő (felsőfokú végzettségű) alkalmazottja. Döntési jogkör: · a helyi tantárgyi tantervek és módosításának elfogadása; · az éves feladatterv elkészítése és elfogadása; · a középiskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; · a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; · a házirend középiskola-specifikus szabályainak elfogadása; · a középiskolai feladatot ellátó pedagógusok öt évre szóló továbbképzési programjának elfogadása; · a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának elvei a középiskolában · a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása · a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés ill. a fegyelmi jogkör gyakorlásának átruházására vonatkozó döntés, · a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, ha a tanuló hiányzásai miatt nem osztályozható; · saját ügyrendjének és működési rendjének, döntéshozatali rendjének megállapítása; a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elveinek és szempontjainak kidolgozása, elfogadása; · minden olyan esetben, amelyre a nevelőtestület speciális eljárásrendet dolgoz ki és fogad el. · jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át a szakmai munkaközösségekre: · tantárgyfelosztás véleményezése · tankönyvválasztás előkészítése Véleményezési jogkör: · az igazgatóhelyettesek megbízásával kapcsolatban; · tantárgyfelosztás; · a működést érintő minden kérdésben; · az egyes pedagógusok külön megbízatása.

25

·

mivel az intézmény igazgatója egyidejűleg az összetett iskolai intézményegységet is vezeti, az intézményegység-vezető megbízásával kapcsolatosan a vezetői program véleményezési jogkörét az igazgatói megbízással (ill. annak visszavonásával) egyidejűleg az intézményi nevelőtestületben gyakorolja. A nevelőtestület javaslatot fogalmazhat meg az intézményt és a középiskolát érintő valamennyi kérdésben. A döntések végrehajtásáról való beszámoltatás a nevelőtestületi értekezleten történik. A középiskolai nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. Ha a szülői közösség vagy a középiskolai diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A középiskolai nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestületi jogkör átruházását nem lehet alkalmazni az alapdokumentumok (nevelési program, helyi tanterv, minőségirányítási program, házirend, szervezeti és működési szabályzat) elfogadásánál. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. melyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető és egy, az értekezleten végig jelen lévő (hitelesítő) ír alá. Középiskolai Tanács értekezletei A középiskola döntés-előkészítő, véleményező, elemző, javaslattevő fóruma. Tagjai: · az igazgató és helyettesei, · gyakorlati oktatás-vezető · minőségirányítási vezető · a munkaközösség-vezetők, · az érdekképviselet (KT képviselő, szakszervezet), · ifjúságvédő, DÖK-segítő felnőtt A témától függően további meghívottak is jelen lehetnek (projektek megvalósítására létrehozott teamek vezetői) A testület heti rendszerességgel szerdánként, más szerdai program esetén havonta legalább egyszer ülésezik. A megbeszélésekről írásos emlékeztető készül. Középiskolai Szakmai Munkaközösségi értekezlet A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez.

26

Feladatuk a szakmai munka összehangolása: · Elvégzik és koordinálják a pedagógiai program szakterületükre vonatkozó feladatait. · Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertanát. · Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket. · Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. · Ellátják a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. · Összeállítják a belső vizsga, a felvételi anyagait, lebonyolítják a méréseket. · Véleményt nyilvánítanak a középiskolai pedagógus állásra jelentkezők esetében. · Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra. · Támogatják az új kollégák munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. · Szakmai, módszertani segítséget nyújtanak panaszkezelési eljárásban érintett tagjaiknak; · Helyesbítő-megelőző tevékenységet kezdeményeznek munkaközösségen belül és a szakmai munkaközösségek közötti együttműködéssel pedagógiai vagy tanügyi problémák megoldására. · Tagokat delegálnak a feladatra szerveződő teamekbe. · Vezetőik részt vesznek a vezetés munkájában: a tervezésben, a szervezésben és az ellenőrzésben. Tagjai: az adott munkaközösséghez tartozó pedagógusok Döntési és véleményezési jogkör: · dönt a munkaközösség szakterületét érintő továbbképzési programról; · az iskolai tanulmányi versenyekről; · saját működéséről és munkatervéről; · a pedagógiai program elveinek megfelelően arról, hogy milyen tankönyvet használ. Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintően: · a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről; · a pedagógiai program elfogadásához; · a felvételi követelmények meghatározásához. · a tantárgyfelosztásról · új pedagógusok pályázatáról. A munkaközösségek évente legalább négy alkalommal tartanak megbeszélést. Ezekről az alkalmakról írásos emlékeztetőt készítenek. Az operatív (középiskolai) vezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezető) a feladatoktól függően napi gyakorisággal tart megbeszélést. 4.3.4. Összetett iskolai döntési fórumok A kollégiumot és az óvodát nem érintő és az egyes iskolai feladat-ellátási helyek nevelőtestületeinek döntési jogkörét meghaladó, közös iskolai oktatási és nevelési ügyekben az összetett iskolai nevelőtestület nyilvánít véleményt ill. fogalmaz meg javaslatot az intézményegységi nevelőtestület útján. A nevelőtestületi értekezleteket úgy kell megszervezni, hogy azokon a másik feladat-ellátási hely vezetői szintű képviselete és a nevelőtestület képviselői jelen lehessenek. Az így kialakított vélemény ill. javaslat ismeretében, azt figyelembe véve az összetett iskolai egység vezetőiből álló testület az adott ügyről tanácskozva, konszenzussal dönt.

27

4.3.5. Kollégium Kollégiumi Alkalmazotti értekezlet Tagjai: A kollégiumban közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott valamennyi dolgozó. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Döntési jogköre: az Igazgatótanács kollégiumi képviselőinek személyéről. Véleményezési jogköre: A kollégium vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggésben van. Összehívás módja, gyakorisága: a kollégiumi alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az értekezletet a kollégium vezetője hívja össze, az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével. Kollégiumi Nevelőtestületi értekezlet Tagjai: A kollégium valamennyi pedagógusa, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú pedagógiai végzettségű alkalmazottja (pedagógiai felügyelők). Döntési jogköre: · Éves feladatterv elfogadása. · Éves foglalkozási terv elfogadása. · A fejlesztő foglalkozások tematikájának elfogadása · A kollégium munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. · Öt éves továbbképzési program elfogadása a kollégium vonatkozásában · A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. · Kollégiumi napirend elfogadása. · A nevelőmunkával összefüggő kutatások, kísérletek indítása és értékelése. · A tanulók fegyelmi ügyében való döntés ill. a fegyelmi jogkör gyakorlásának átruházására vonatkozó döntés, · A szülőkkel való kapcsolattartás rendjének meghatározása. Véleményezési jogköre: · A nevelőtestület véleményt nyilváníthat a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Így különösen: · A kollégiumvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. · egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során · a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A kollégiumvezető megbízásával kapcsolatban a vezetésre vonatkozó program támogatásáról vagy elutasításáról a nevelőtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. Összehívás módja, gyakorisága: A kollégiumi nevelőtestületi értekezletet a feladattervében előre meghatározott időben és témában a kollégium vezetője hívja össze, az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze a kollégiumvezető (az intézmény igazgatójának egyidejű értesítésével) a pedagógusok legalább felének kezdeményezésére. Az értekezletet nyolc napon belül meg kell tartani. A kollégiumi nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a

28

diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestületi jogkör átruházását nem lehet alkalmazni az alapdokumentumok (nevelési program, helyi tanterv, minőségirányítási program, házirend, szervezeti és működési szabályzat) elfogadásánál. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. melyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető és egy, az értekezleten végig jelen lévő (hitelesítő) ír alá. Nevelőtanári Munkaközösség A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményegységben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Koordinálja a pedagógiai program különböző szakterületekre vonatkozó feladatait. Szakmai segítséget nyújt az Arany János Kollégiumi Program (AJKP) keretében gondozott tanulók éves foglalkoztatási tervében szereplő képzési feladatok ellátásában és egyéb, szabadidős programok sikeres végrehajtásában. Összeállítja az intézmény pedagógiai és minőségirányítási programja és a tanév kiemelt feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét, kitűzi a kollégiumi minőségcélokat, vizsgálja teljesülésüket. Döntési jogköre: Nevelési értekezletek témáinak meghatározása. Tagjai:kollégiumvezető nevelőtanárok Tanévenként legalább négy alkalommal tartja foglalkozásait. A munkaközösség értekezletét a munkaközösség vezetője hívja össze, a kollégiumvezető egyidejű értesítésével Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi programjának kollégiumi munkacsoportja (AJKP-csoport) Az AJKP csoportot a programgazda vezeti. Munkáját programasszisztens segítheti. Az AJKP csoport tagjai valósítják meg kollégiumi keretek között a programban részt vevő kollégisták kulcskompetenciáinak tervszerű fejlesztését. Feladatuk a program szerinti szakmai munka összehangolása: · Elvégzik és koordinálják a kollégiumi Arany János Program pedagógiai rendszerének megvalósítására vonatkozó feladatokat. · Fejlesztik a kulcskompetenciák fejlesztésének tartalmát, módszertanát. · Felmérik és értékelik a tanulók felkészültségét, tudásszintjét. · Egyéni fejlesztési terveket készítenek és gondoznak, lebonyolítják a méréseket. · Javaslatot tesznek a csoportbeosztásra · Családot látogatnak · Szervezik a beiskolázási tevékenységet · Támogatják az új kollégák munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. · Vezetőjük (programgazda) részt vesz az intézményvezetés és a kollégiumvezetés munkájában: a tervezésben, a szervezésben és az ellenőrzésben. Tagjai: az AJKP programban részt vevő pedagógusok Döntési jogkör: · saját működéséről és munkatervéről; Véleményét ki kell kérni: · a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztéséről;

29

· · · · ·

a pedagógiai program felülvizsgálatához; a beiskolázási tevékenységhez. a csoportbeosztásokhoz az előkészítő középiskolai évfolyam programjáról a kollégiumi és középiskolai együttműködés tervezéséhez

Az AJKP csoport heti gyakorisággal tart munkamegbeszélést, problémamegoldó esetmegbeszélést. Ezekről az alkalmakról írásos emlékeztetőt készítenek.

5. Képviseleti jog 5.1. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgatója képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: · az óvoda, általános iskola, kollégium vezetőjére a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét · bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján A képviselet főbb elvei, szabályai: · · · · · · ·

az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően az igazgató jogosult nyilatkozni az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős a nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése

5.2. Az intézményegységek, tagintézmények képviselete Az intézményegység (tagintézmény) szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység (tagintézmény) illetékességét az intézményegységvezető, tagintézmény-vezető látja el. A vezető e jogkört egysége dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: - Akadályoztatása esetén –helyettesére (helyetteseire). - Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára. 5.3. A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az intézményigazgató jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali

30

intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettes (vagy annak akadályoztatása esetén az általános helyettesítést ellátó intézményegység-vezető írja alá) Az intézményegység-vezetők (tagintézmény-vezető) aláírási jogköre az irányításuk alá tartozó feladatellátási-hely szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást az igazgató, ellenjegyzését a gazdasági szervezet vezetője vagy annak megbízottja végzi. Az igazgató a kötelezettségvállalási jogkört az erre vonatkozó gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint az ott meghatározott összeghatárig (20 ezer Ft) és a szabályzatban rögzített eljárás szerint a tagintézmény-vezetőkre ruházhatja. Pénzfelvétel, banki forgalom terén csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. Az aláírók aláírásuk mellett igazgatói körbélyegzőt használnak. Az intézményegységek, tagintézmény által készített pályázatokat (ha azok űrlapjaiból egyértelműen más nem következik) az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes írják alá. Amennyiben a szakmai és a pénzügyi kötelezettségvállalás a pályázati dokumentációban elkülönül, akkor a következő módon: a pályázatok szakmai felelőseként az intézményegység-vezetők ill. tagintézmény-vezető, a pénzügyi kötelezettséget vállalók felelőseként az igazgató, ellenjegyzője a gazdasági szervezet vezetője.

6. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatás-vezető, a kollégiumvezető, az általános iskolai tagintézmény-vezető és helyettese, az óvodai intézményegység-vezető látják el. 6.1. Az intézmény igazgatója Az intézmény élén a magasabb vezető beosztású igazgató áll (aki egyben az iskolai egység vezetője), akinek feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki: · Felel a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért és összehangolásáért. · Irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági életét. · Gondoskodik a pedagógiai program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeiről. · Gondoskodik az ágazati, városi és kistérségi feladatok végrehajtásáról, az intézményegységek(tagintézmények) tevékenységének koordinálásáról. · Az intézmény egészére kiterjedően gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerőgazdálkodás jogát · Gyakorolja – az illetékes intézményegység-vezetővel/tagintézmény-vezetővel történt egyeztetés után– közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos, valamennyi közalkalmazottra kiterjedő kizárólagos munkáltatói jogkört, valamint a közvetlen irányítása alá tartozó középiskolai közalkalmazottak tekintetében a teljes

31

· ·

· · · · ·

· · ·

munkáltatói jogkört. Előkészíti az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi végrehajtásukat. Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról. Gondoskodik a munka- és tűzvédelmi, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok ellátásáról. Az Igazgatótanács állásfoglalása alapján dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveiről és módjáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek az intézmény szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. Teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az intézményigazgatót illeti meg. Érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát. Mint az intézmény egyszemélyi vezetője, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni. A tanulók, a szülők kiértesítését megelőzően felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos vezetői döntéseket és a létszám és csoportszám alakulását.

A hatáskörök átruházása Az igazgató – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – a következő hatásköröket ruházza át: · A képviseleti jogok köréből: A hatáskör átruházásának szabályait az 5.pont tartalmazza. · A gazdálkodási jogkörből A kötelezettségvállalási jogkör (20 ezer Ft értékhatárig) és szakmai teljesítés-igazolás az intézményre vonatkozó számviteli és pénzügyi szabályzatokban foglaltak betartásával. · A munkáltatói jogköréből: A közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése és módosítása kivételével a munkáltatói jogkört a tagintézmény-vezetőkre és a kollégiumvezetőre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. Az erre vonatkozó összefoglaló táblázat az SZMSZ melléklete. · A munka- és tűzvédelmi illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a kollégiumvezetőre és az óvodai és általános iskolai tagintézmény-

32

vezetőkre illetékességi területükön. 6.2. Az általános igazgatóhelyettes Az igazgatót intézményvezetési munkájában általános igazgatóhelyettes segíti. · ·

· · ·

Magasabb vezetői megbízását a kötelező pályázati eljárást követően az igazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, az igazgató akadályoztatása esetén igazgatói jogkörrel rendelkezik, de ekkorhosszabb távra szóló szervezeti-, bér és gazdasági döntéseit az Igazgatótanáccsal egyetértésben hozhatja, az Igazgatótanács ügyrendje szerint levezeti az IT üléseit, az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntések végrehajtását koordinálja, koordinálja és szakmailag szervezi az oktatási intézményegységeknek a pedagógiai programban meghatározott szakmai együttműködését.

6.3. Az óvodai és tagintézményvezető

kollégiumi

intézményegység-vezető,

általános

iskolai

Az intézményegység-vezetők magasabb vezetői megbízásáról - a kötelező pályázati eljárást követően- és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt. A további munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. A tagintézmény-vezetői megbízásról a kötelező pályázati eljárást követően az igazgató dönt, gyakorolja a teljes munkáltatói jogkört. · Irányítják, szervezik szervezeti egységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet/tagintézményt. · Döntenek a feladatellátási helyük működésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik igazgatóhoz ill. amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. · A hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. · A jogszabályban meghatározottak szerint végzik tanügyigazgatási, illetőleg más, törvényben előírt kötelezettségeiket. · Gondoskodnak a munkaerő-gazdálkodási feladatok ellátásáról, ezek során egyeztetnek az igazgatóval. · Gondoskodnak a közzétételi lista honlapon való megjelenéséről · A pedagógiai program, minőségirányítási program és az intézmény belső szabályzataiban szereplő valamennyi területen együttműködnek egymással. · Gyakorolják az egyetértési jogot az intézményegység/tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor. · Szervezik az együttműködést külső szervekkel, civil szervezetekkel.

33

· ·

Szorosan együttműködnek egymással. Az igazgató által átruházott hatáskörben korlátozott gazdálkodói és munkáltatói jogkörrel rendelkeznek. · Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi szabályzatban előírt ellenőrzéseket. · Ellátják és irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését a belső szabályzatának megfelelően. · Intézményegységük/tagintézményük vonatkozásában működtetik a pedagógus teljesítmény-értékelési rendszert. · Az eredményes gazdálkodás érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik és az igazgatón keresztül a gazdasági szervezet vezetőjéhez eljuttatják az intézményegység/tagintézmény következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. · Felelősségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett szervezeti egység szakmai munkájáért és korlátozott gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn. · Elkészíti az éves munkaterv intézményegységre, tagintézményre vonatkozó feladattervét. · Gondoskodik a nyilvánosság biztosításáról, közzétételről a közoktatást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint 6.4. A helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében az általános helyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat a gimnáziumi székhely igazgatóhelyettese, az ő egyidejű távolléte esetén az igazgató által írásban megbízott vezető látja el. E két utóbbi esetben a helyettesítő felelőssége és intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az igazgatóhelyettesek távolléte esetén helyettesítésükről az igazgató gondoskodik. 6.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak: Az igazgató Az igazgató általános helyettese Az intézményegységek (tagintézmények) vezetői, helyettesei, gyakorlati oktatás-vezető, munkaközösség vezetői, AJKP programgazda Az ellenőrzés formái: · · · ·

beszámoltatás óralátogatás dokumentumelemzés értekezleteken való részvétel

34

·

tanügyi dokumentumok ellenőrzése

A visszacsatolás formái és fórumai · · ·

Az intézményegység/tagintézmény-vezetés tájékoztatása Munkaközösségi, nevelőtestületi értekezletek Igazgatótanács

Az igazgató és általános helyettese az intézményegységekben a pedagógiai ellenőrzést az intézményegység-vezetőkkel (tagintézmény-vezetőkkel) való egyeztetés alapján végzi. A részletes ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza. 6.6. A vezetők közötti munkamegosztás és a helyettesítés rendje az intézményegységekben 6. 6.1. Óvoda Az óvodai tagintézmény-vezető az óvoda felelős vezetője. Magasabb vezetői megbízásáról az óvodai nevelőtestület, az óvodai alkalmazotti közösség és az óvodai szülői közösség véleményének figyelembevételével az Igazgatótanács dönt. Munkáltatója az igazgató. Megbízása öt évre szól. Az óvoda vezetőjének felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. Mint intézményegység-vezető, feladatait a 6.3.pont tartalmazza. Felelős: · A takarékos gazdálkodásért. · A pedagógiai munkáért. · Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési, és minőségirányítási programjának működéséért. · A dajkák és technikai dolgozók munkájának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért. · A helyettesítések megszervezéséért, a beosztás elkészítéséért és az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőkért. · A szabadságolási tervért, a szabadság nyilvántartás vezetéséért, a csoportbeosztás megszervezéséért. · A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. · A nevelőmunka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtéséért. · A gyermekbalesetek megelőzéséért. · A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. · A nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. · A pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítéséért. · A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. · Az óvodai nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért. · Az óvodai szülői szervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért. · A döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért.

35

· A jogszabályoknak megfelelően végzett tanügy igazgatási feladatokért. Gondoskodik: a munkaerő gazdálkodási feladatok ellátásáról az igazgatóval történt egyeztetésnek megfelelően. Dönt: a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt minden olyan kérdésben, amelyben nincs egyeztetési kötelezettsége az igazgatóval, illetve a döntés nem tartozik az óvoda más döntéshozó testületének hatáskörébe. Együttműködik: · · · ·

a többi intézményegységgel; a szülői szervezettel; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; közalkalmazotti tanáccsal.

Képviseli: az óvodát külső szervek előtt pedagógiai kérdésekben, illetve meghatalmazza az óvoda képviseletére jogosultakat. A szakmai munkaközösség vezető Részt vesz a pedagógiai munka tervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, a munkaközösség éves munkatervének megfelelően. Tevékenységének megfelelő, belső szakmai - tanácsadói feladatokat lát el. Feladata a belső szakmai továbbképzés irányítása, koordinálása. Munkáját munkatervben meghatározottaknak megfelelően végzi. A munkaközösség éves munkájáról tanévzáró nevelési értekezleten számol be. A munkaközösség vezetőjét az óvodai nevelőtestület véleményének meghallgatása után az óvodavezető bízza meg egy éves időtartamra. A helyettesítés rendje A munkaközösség-vezető az óvoda vezetőjének akadályoztatása esetén, korlátozott jogkörben - el nem halasztható ügyek intézésével - ellátja az óvoda vezetőjének helyettesítését. Az óvodai tagintézmény-vezetőt tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti kivéve, ha az igazgató másként rendelkezik. Tartós távollétnek minősül a 2 hetet meghaladó távollét. Az óvoda vezetőjének és a munkaközösség-vezetőnek kivételes egyidejű távolléte esetén, a helyettesítési feladatokra óvodapedagógus írásos megbízást kap az óvodavezetőtől. 6.6.2. Általános iskola Az általános iskola tagintézmény- vezetőjének megbízásáról a nevelőtestület, a tagintézményi alkalmazotti közösség, a DÖK és a szülői szervezet, területileg illetékes fenntaró véleményének figyelembe-vételével az igazgató dönt. Munkáltatója az igazgató. Megbízása 5 évre szól. Az általános iskola tagintézmény-vezetője: irányítja, szervezi és ellenőrzi az általános iskola szakmai, gazdasági tevékenységét, szakmai ügyekben képviseli az általános iskolát. A tagintézmény székhelytől való távolsága és a pedagógiai feladatellátás jelleg miatt feladatai az intézményegység-vezetőjére vonatkozó feladatokkal egyezőek, a 6.3.pont tartalmazza. Felelős:

36

· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

A takarékos, ésszerű, a szakmai munka minőségét nem csorbító gazdálkodásért. Az általános iskola tagintézményének gazdálkodásáért. A pedagógiai munkáért. Az általános iskola ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. A technikai és adminisztrációs munkát végző dolgozók munkájának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért. Az általános iskolai közalkalmazottak munkaköri leírásaiért. A helyettesítések megszervezéséért, a beosztás elkészítéséért és az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendőkért. A szabadságolási tervért, a szabadság nyilvántartásának vezetéséért. A tagintézményi nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítéséért, vezetéséért. A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, az általános iskola gyermekvédelmi felelősének megbízásáért, munkájának ellenőrzéséért. A nevelő oktató munka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtéséért. Gyermekbalesetek megelőzéséért. Az általános iskola tűzvédelmi feladatainak ellátásáért. A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítéséért. A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. A tagintézményi szülői szervezettel és az érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért. A döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért. A hit- és vallásoktatás feltételeinek megteremtéséért. A jogszabályoknak megfelelően végzett tanügy igazgatási feladatokért. Az általános iskola tantárgyfelosztásáért, túlórakeretéért, pótlékkeretéért.

Gondoskodik: A jogszabályi előírásoknak megfelelően a munkaerő gazdálkodási feladatok ellátásáról. Dönt: A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt minden olyan kérdésben, amelyben nincs egyeztetési kötelezettsége az igazgatóval, illetve a döntés nem tartozik az általános iskola más döntéshozó testületének hatáskörébe. Együttműködik: · · · · ·

a többi intézményegységgel, a középiskolával a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervvel, a közalkalmazotti tanáccsal.

Képviseli:

37

Az általános iskolát külső szervek előtt, illetve meghatalmazza az intézmény képviseletére jogosultakat. A munkaközösség vezetők (alsó és felső munkaközösség) Részt vesznek a pedagógiai munka tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében a munkaközösségek éves munkatervének megfelelően. Tevékenységüknek megfelelő szakmai – tanácsadói feladatokat látnak el. Feladataik a belső szakmai továbbképzés irányítása, koordinálása. Munkájukat a munkatervben meghatározottaknak megfelelően végzik. A munkaközösségük éves munkájáról a tanévzáró nevelési értekezleten számolnak be. A munkaközösségek vezetőjét a nevelőtestület véleményének meghallgatása után az általános iskola tagintézmény vezetője bízza meg egy éves időtartamra. A helyettesítés rendje Az általános iskola tagintézmény vezetőjének tartós távolléte esetén a tagintézmény vezető helyettes teljes jogkörrel helyettesít. Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes, folyamatos távollét. Ha a tagintézmény vezető és annak helyettese is akadályoztatva van, akkor – el nem halasztható ügyek intézésével – a tagintézmény vezető által megbízott munkaközösség vezetője helyettesít korlátozott jogkörben.

6.6.3. Gimnázium- és szakközépiskola (középiskola) A középiskola élén közvetlenül az igazgató áll, akinek a középiskolára vonatkozó feladatait a 6.3. pont tartalmazza. Az igazgató középiskolai vezetői tevékenységét közvetlen munkatársai, az általános igazgatóhelyettes, igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa az előbbieken kívül az ügyintéző titkár (iskolatitkár). Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezetőnek. 6.6.3.1. Az igazgató, mint egységvezető Kizárólagos jogkörébe tartozik: · A középiskola képviselete, · a középiskolai nevelőtestület vezetése; · a szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása és ellenőrzése, · a középiskolai nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; · a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog gyakorlása, · a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a szakmai teljesítés igazolásának jogköre megosztása a KESZ érvényes szabályzata alapján · a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján, · a folyamatos belső ellenőrzés a KESZ érvényes szabályzata alapján , · együttműködés az érdekképviseleti szervekkel:

38

§ a Közalkalmazotti Tanáccsal, § a szakszervezeti képviselővel § a szülők képviselőivel (SZMK), § a diákönkormányzattal (DÖK), · együttműködés a fenntartóval a jogszabályban rögzítettek szerint. Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart · az irányító szervvel (fenntartóval), · a gazdálkodási feladatokat ellátó szervezettel, · az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel, · a pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetekkel, · az egyetemekkel, főiskolákkal, · a környezetében működő általános- és középiskolákkal · konzorciumi együttműködésben a kompetencia alapú képzést bevezető általános-és középiskolákkal. Az igazgatói tevékenységet segítő demokratikus fórumok: · · · · · ·

a vezetőség, a munkaközösségek, a tantestület, a szülői közösség választmánya (továbbiakban SZMK) a diákönkormányzat (továbbiakban DÖK), a diákközgyűlés,

Hatáskörében átruházott feladatok az általános igazgatóhelyettesre: · a nevelő-oktató munka tervezése, matematika, természettudomány, felnőttoktatási munkaközösségek, AJKP csoport ellenőrzése, · a tantárgyfelosztás matematika és természettudományi óráinak felosztása · A középfokú beiskolázás előkészítésével és megszervezésével kapcsolatos tevékenység, · az SZMK szervezési, adminisztrációs segítése, · kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés-igazolás a KESZ érvényes szabályzata szerint. · Gondoskodik a nyilvánosság biztosításáról, közzétételről a közoktatást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint. a középiskolai igazgatóhelyettesre: · a tantárgyfelosztás humán és idegen nyelvi óráinak elosztása · a nevelő-oktató munka tervezése és ellenőrzése az osztályfőnöki munkában, a humán és idegen nyelvi munkaközösségekben, a könyvtár tevékenységében · a továbbképzések, belső képzések tervezése, felügyelete · kapcsolattartás a diákönkormányzat képviselőivel, · a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása, · az ifjúságvédelmi tevékenység irányítása, · a tanulók jogainak gyakorlásához szükséges feltételek garantálása, · a tanulmányi versenyek, helyi alapvizsgák szervezése,

39

· a nevelőtestületi értekezletek, az iskolai rendezvények megszervezése, · a tankönyvrendelés felügyelete, · kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés-igazolás a KESZ érvényes szabályzata szerint. a gyakorlatioktatás-vezetőre: · a tantárgyfelosztás informatikai és szakképzési óráinak elosztása, · az érettségi utáni szakképzésben az elméleti és gyakorlati képzés tervezése, felügyelete · az informatikai szakmai képzés színvonalának ellenőrzése, · szakmai vizsgák előkészítése és megszervezése, · a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása, · az informatikai rendszer felügyelete, a rendszergazda munkájának irányítása. · kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés-igazolás a KESZ érvényes szabályzata szerint. a levelező tagozat munkaközösség-vezetőjére: · a levelező tagozat ügyintézése, tantárgyfelosztásának, órarendjének előkészítése jóváhagyásra. Az igazgatóhelyettesek, a gyakorlatioktatás-vezető tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. 6.6.3.2. Az általános igazgatóhelyettes -

-

-

Távollétében nevelési, oktatási, adminisztrációs és gazdasági kérdésekben teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. Az igazgató pénzügyi döntéseiben részt vesz. Irányítja és felügyeli az iskola tanügy-igazgatási munkáját: tanulói felvételek, felmentések, egyéb tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó határozatokat, belső továbbhaladáshoz kapcsolódó határozatokat, érettségi vizsgák előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységet, bizonyítványok, törzslapok adminisztrációját, a diákigazolványok kiadását, az iktatás és iratkezelés rendjét, az ezzel kapcsolatos ügyek jogszabályi ellenőrzését végzi. Saját munkaterületén készülő dokumentumok tartalmi és jogszabályi megfelelését ellenőrzi, javítja. Felelős a központi (KIRSTAT) és városi, megyei nyilvántartások, statisztikák elkészítéséért, velük egy iskolai adatbank karbantartásáért. Felügyeli a különböző külső elektronikus nyilvántartó rendszerek adminisztrációját és hiteles, naprakész vezetését (OEP, diákigazolvány, diákhitel, KIR tanulói és pedagógus nyilvántartási rendszer, baleseti nyilvántartás) Felel a saját elektronikus aláírásával elküldött dokumentáció hitelességéért. Karbantartja, frissíti a KIR oktatási adatbázisában az intézményi adatokat, általános információkat, kezdeményezi és elvégzi a szükséges módosítások átvezetését. A belső informatikai nyilvántartási rendszer (Magiszter) adatbázisa karbantartásának irányítása, felügyelete. Karbantartja, feltölti, frissíti az intézményi „Adatszolgáltató Rendszert”. Közreműködik az érettségi vizsgák előkészítésében, szervezésében, a vizsgára bocsátás dokumentációjának ellenőrzésében. Segíti az informatika érettségi vizsgák bonyolítását. Az igazgatói feladatok megosztása esetén teljes felelősséggel tartozik az általa felügyelt vizsgacsoport ill. vizsgabizottság vonatkozásában. A külső mérések felelős szervezője (10. évf. kompetenciamérés, szocio-kulturális központi mérések) Felelős az iskolai oktatáshoz, állami és egyéb külső vizsgáztatáshoz, felméréshez kapcsolódó statisztikák elkészítéséért. Javítóvizsgák, osztályozóvizsgák és különbözeti vizsgák szervezése, dokumentáltatása. A 9. évfolyamra történő beiskolázással kapcsolatos tevékenység, a felvételi eljárás bonyolításáért felelős: KIFIR rendszer működtetése - adatszolgáltatás, továbbítás, felvételi jegyzékek közzététele. Felvételi tájékoztató kiadványok elkészítése, hitelesítése. A beiskolázással kapcsolatos nyílt napok felelős szervezője. A felvételi eljárást megelőző központi írásbeli vizsga szervezése, beiratkozás. Felelős a tanévkezdő tábor előkészítéséért, megszervezéséért, lebonyolításáért.

40

-

-

-

Felügyeli egyes szakmai munkaközösségek tevékenységét: matematika, természettudomány területen. A csoportokhoz tartozó pedagógusok közvetlen felettese. Felügyeli a levelező tagozat működését, a felvételt, továbbhaladást, tanulói nyilvántartást, az oktatás menetét, a vizsgázást, a dokumentációt. A térítési díjak mérséklésére javaslatot tesz; Vezetői tevékenysége során a minőségirányítási rendszer – feladathoz, folyamathoz kapcsolódó– eljárásait alkalmazza. Tájékoztatja a tantestületet a továbbképzési lehetőségekről. Elkészíti és gondozza az ötéves továbbképzési tervet, az éves beiskolázási tervet, annak anyagi vonzataival együtt. Tervezi, ütemezi és szervezi a belső képzést. Az igazgatóhelyettes társa, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével és figyelembe vételével javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, annak megváltoztatására. A tantárgyfelosztást a javaslatok alapján jóváhagyásra előkészíti. Megszervezi a tanulók rendszeres felügyeletét. A szaktantermek használati rendjében foglalt előírások karbantartása. Ügyeleti napjain szervezi a napi oktatási tevékenységet, megoldja az ezzel kapcsolatos eseti feladatokat (váratlan helyettesítések, felügyeletek szervezése, teremcserék, tanulók irányítása). Ügyeleti napjain kívül az előre bejelentett távollétek esetén szervezi a felügyelete alá tartozó munkaközösségekben a feladatellátást. Óracserék, bejelentett (MT. szerinti) távollétek írásban (távolléti lapon) történő engedélyezése (vezetőtársaival, igazgatóval egyeztetve) a felügyelete alá tartozó munkaközösségekben. Javaslatot ad az igazgatónak a pedagógusok és az adminisztrációs személyzet erkölcsi és anyagi elismerésére, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felhasználására. Tanulókat és a tantestületet hirdetésekkel tájékoztatja a soron levő feladatokról. „Gondozza” a tanári és igazgatói hirdetőtáblát, a hivatalos tanulói hirdetések tábláját. Számon tartja az elmaradó órákat. A 90 %-os teljesítés alatti esetekben javaslatot tesz a pótlásra. Koordinálja a kötelező eszközbeszerzést Ellenőrzi az iskolában folyó pedagógiai és ügyviteli munkát (belső ellenőrzési terv szerint), a pedagógusok adminisztrációs tevékenységét. Pályázatokat ír, folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati tevékenységet. Felelős a munkaterületéhez kapcsolódó pályázatok szakszerű megvalósításáért és jogszerű elszámolásáért. Aláírási joga és felelőssége van: - csekken, - iskolai bizonyítványokon (kezdő és befejező évfolyam kivételével) - érettségi és szakmai vizsga bizonyítványokon, ha ő képviseli az iskolát, - az igazgató távollétében minden hivatalos iraton. Munkaterületén az igazgatóval előzetesen egyeztetve 20 ezer Ft értékhatárig kötelezettséget vállal, majd erre vonatkozóan szakmai teljesítést igazol. Utalványozási jogkörét az igazgató akadályoztatása esetén 20 e Ft összeghatárig gyakorolja (kivéve az igazgató munkáltatója által engedélyezett kifizetéseket, melyeket összeghatár nélkül utalványozhat)

6.6.3.3. Az igazgatóhelyettes

Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolában folyó tanulmányi versenyeket (iskolai, regionális, megyei vagy országos ill. nemzetközi). Karbantartja, frissíti a belső és a KIR oktatási adatbázisában az intézményi versenyadatokat, kezdeményezi és elvégzi a szükséges módosítások átvezetését. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulók felzárkóztatását, a tehetséggondozást, ennek dokumentációját, értékelését. Felügyeli az esélyegyenlőséget minden szinten előmozdító tevékenységet. Előkészíti és ellenőrzi a szakkörök (sportkörök, tanórán kívüli tehetséggondozásra szerveződő csoportok) munkáját. Felelős az iskolai belső alapvizsgák előkészítéséért, a tételek kitűzéséért, a vizsgák megszervezéséért és a tapasztalatok összegyűjtéséért, az értékelésért. Ezekről tájékoztatja az igazgatót és az értekezleteken a tantestületet. Helyettesítési napló vezetése Ellenőrzi a pedagógus tanítási időkeret teljesítését, az ehhez kapcsolódó feladatellátást valamint a teljesítménymutató számítását megalapozó feladatellátást. Felügyeli egyes szakmai munkaközösségek tevékenységét: idegen nyelv, és a humán tárgyak műveltségterületein. A csoportokhoz tartozó pedagógusok közvetlen felettese.

41

-

-

-

-

Ügyeleti napjain szervezi a napi oktatási tevékenységet, megoldja az ezzel kapcsolatos eseti feladatokat (váratlan helyettesítések, felügyeletek szervezése, teremcserék, tanulók irányítása). Ügyeleti napjain kívül az előre bejelentett távollétek esetén szervezi a felügyelete alá tartozó munkaközösségekben a feladatellátást. Óracserék, bejelentett (MT. szerinti) távollétek írásban (távolléti lapon) történő engedélyezése (vezetőtársaival, igazgatóval egyeztetve) a felügyelete alá tartozó munkaközösségekben. Osztályfőnökök körében koordinációs és ellenőrző tevékenységet végez, feladata az osztályfőnökök adminisztrációs tevékenységének ellenőrzése, szervezése. (Naplók, jelentkezések egyénileg választott órákra, ezek nyilvántartásai, alapvizsga jelentkezések). Felelős a szülői értekezletek és a fogadó órák szervezéséért, tapasztalatok feldolgozásáért, az igazgató és a tantestület tájékoztatásáért. Az iskolai (és tanulmányi ill. osztály-) kirándulások előkészítéséről tájékozódik. A tapasztalatokat összegyűjti és feldolgozza. Ezekről tájékoztatja az igazgatót és értekezleten a tantestületet. Felelős a neveltségi helyzetre vonatkozó nyilvántartások, statisztikák elkészítéséért, velük egy iskolai adatbank karbantartásáért. Munkaterületén a tantárgyfelosztásra, feladatellátásra javaslatot ad. Koordinálja a tanulók egyénileg választott órákra való jelentkezési eljárását. Pályakövetési nyilvántartások gondozása (eredményesség a felsőoktatási továbbhaladásban). Az osztálykereteken kívüli csoportok tanuló-nyilvántartásának elkészítése és gondozása. Felügyeli az iskolai tankönyvellátást. Vezetői tevékenysége során a minőségirányítási rendszer – feladathoz, folyamathoz kapcsolódó– eljárásait alkalmazza. Javaslatot ad az igazgatónak a pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerésére, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felhasználására. Tanulókat és a tantestületet hirdetésekkel tájékoztatja a soron levő feladatokról. „Gondozza” a tanári hirdetőtáblát, a hivatalos tanulói hirdetések tábláját. Iskolai hirdetéseket az általános igazgatóhelyettessel egyeztetve ad ki. Saját munkaterületén készülő dokumentumok tartalmi és jogszabályi megfelelését ellenőrzi, javítja. Felügyeli a diákönkormányzati munkát. Irányítja és szükség szerint segíti az ifjúságvédő- közösségszervező munkáját és a patrónus tevékenységét. Felügyeli az Útravaló ösztöndíjprogramban folyó szakmai tevékenységet. Ellenőrzi az iskolában folyó pedagógiai és az ügyviteli munka egyes területeit (oszt.fői, tanulmányi verseny, tanulmányi mozgalom). Az éves ellenőrzési terv szerint részt vesz az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésében. Feladata a tanulói fegyelmi eljárások, vizsgálatok lebonyolítása. Pályázatokat ír, folyamatosan figyelemmel kíséri a pályázati tevékenységet. Felelős a munkaterületéhez kapcsolódó pályázatok szakszerű megvalósításáért és jogszerű elszámolásáért. Munkaterületén az igazgatóval előzetesen egyeztetve 20 ezer Ft értékhatárig kötelezettséget vállal, majd erre vonatkozóan szakmai teljesítést igazol.

6.6.3.4. A gyakorlati oktatás-vezető

Fő feladata a szakmai elmélet és gyakorlat pedagógiai folyamatának tervezése, szervezése, ellenőrzése, irányítása, összehangolása, az ezzel kapcsolatos dokumentumok fejlesztése. Ápolja a szakképzési tevékenységhez szükséges szakmai kapcsolatokat. Felelős az intézményi felnőttképzési tevékenység megszervezéséért. Irányítja és szervezi a Neumann-csoport munkáját. A csoporthoz tartozó pedagógusok közvetlen felettese. A Neumann verseny felelős megvalósítója. Közvetlen felettesként irányítja és ellenőrzi saját területén az informatikai tárgyakat oktatók és a szakképzésben oktatók pedagógiai szakmai munkáját. Ellenőrzi a szakmai elméleti és gyakorlati tanmeneteket. Az éves ellenőrzési terv szerint részt vesz a pedagógiai munka ellenőrzésében. Szervezi és ellenőrzi az informatikai szakkörök tevékenységét, az informatikai és szakmai tanulmányi versenyeket, az ECDL felkészítést és vizsgakoordinációt, dokumentálását és értékelését. A CISCO Hálózati Akadémia Lokális Központjának felelős vezetője. Javaslatot tesz a következő tanév szakmai és informatikai tantárgyainak feladatellátására. Szakterületén előkészíti az informatikai érettségi és a szakmai vizsgákat. A vizsgára jelentkezésben és az írásbeli és szóbeli vizsgák szervezésében és lebonyolításában együttműködik az általános igazgatóhelyettessel. A szakmai vizsga szervezését, jogszerű lebonyolítását végzi. Elkészíti az EUROPASSbizonyítványokat. Felel a saját elektronikus aláírásával elküldött dokumentáció hitelességéért. Javaslatot tesz saját területén a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerésére, jutalmazására. Gondoskodik a hiányzó szakmai elméleti és gyakorlati tanárok helyettesítéséről.

42

-

-

Ügyeleti napjain szervezi a napi oktatási tevékenységet, megoldja az ezzel kapcsolatos eseti feladatokat (váratlan helyettesítések, felügyeletek szervezése, teremcserék, tanulók irányítása). Ügyeleti napjain kívül az előre bejelentett távollétek esetén szervezi a felügyelete alá tartozó munkaközösségben és a szakképzésben a feladatellátást. Gondozza a teljesítménymutatók alkalmazásához szükséges elektronikus nyilvántartási rendszert. Elkészíti a számítástechnikai szaktantermek, laboratóriumok tárgyévi fejlesztési tervét. Szervezi és irányítja az iskola informatikai tevékenységét, irányítja a rendszergazda és az oktatástechnikus tevékenységét. Koordinálja a szakképzési és informatikai beszerzéseket. Felelős a szoftverek jogszerű használatáért. Gondoskodik az informatikai szabályzatban foglaltak gyakorlati alkalmazásáról. Vezetői tevékenysége során a minőségirányítási rendszer – feladathoz, folyamathoz kapcsolódó– eljárásait alkalmazza. Gondoskodik a tűz illetve egyéb próbariadók megszervezéséről, dokumentálásáról, közvetlenül irányítja a munka-és tűzvédelmi feladatokat. Pályázatokat készít versenyekre, informatikai és szakképzési területen a munkaerő piaci keretekre. Felelős a munkaterületéhez kapcsolódó pályázatok szakszerű megvalósításáért és jogszerű elszámolásáért. Segíti a KIFIR, KIRSTAT rendszerrel kapcsolatos munkát. Munkaterületén az igazgatóval előzetesen egyeztetve 20 ezer Ft értékhatárig kötelezettséget vállal, majd erre vonatkozóan szakmai teljesítést igazol.

Az igazgató az igazgatóhelyettesek, a gyakorlatioktatás-vezető részére további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat. 6.6.3.5.A helyettesítés rendje Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Legalább három hétig tartó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre. Együttes – alkalmi – akadályoztatásuk esetén az igazgatóhelyettes, ezt követően a gyakorlati oktatás-vezető látja el – a fentieknek megfelelően – a helyettesítői feladatokat. Az igazgató külön szóbeli (2 óra távollétnél hosszabb időtartam esetén írásbeli) megbízásával a helyettesítői feladatokat a közalkalmazotti tanács vezetője is elláthatja. Felelőssége és intézkedési jogköre a működéssel és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 6.6.4. Kollégium A kollégiumvezető megbízásáról a kollégiumi nevelőtestület, a kollégiumi alkalmazotti közösség, a kollégiumi DÖK és a szülői szervezet véleményének figyelembe-vételével az igazgatótanács dönt. Munkáltatója az igazgató. Megbízása 5 évre szól. A kollégiumvezető irányítja, szervezi és ellenőrzi a kollégium szakmai tevékenységét, szakmai ügyekben képviseli a kollégiumot. A kollégiumvezető, mint intézményegység-vezető feladatait a 6.3. pont tartalmazza A kollégiumi pedagógusok és pedagógiai felügyelők munkáját közvetlenül irányítja, ellenőrzi és értékeli a kötelező és a szabad sávban zajló foglalkozásokat. · A terv szerinti ellenőrzésben részt vesz: · gondnok, portások munkáját ellenőrzi · Felelős a pedagógiai adminisztrációjáért: vezeti a helyettesítési naplót ellenőrzi a naplók vezetését összesíti a helyettesítéseket, az ügyeleti órákat

43

· · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

gondoskodik a hiányzó nevelő helyettesítéséről létszámnyilvántartások naprakész vezetése, létszámadatok kéthavonkénti leadása bejelentkezések, kijelentkezések megléte (lakónyilvántartó-, törzskönyv) Képviseli a kollégiumot a kapcsolatos iskolák értekezletein, biztosítja az iskolák és a kollégium közötti összhangot és a folyamatos kapcsolattartást. Elkészíti a kollégiumi dolgozók szabadságolási tervét. Megtervezi a kollégiumi nevelők továbbképzését. A nevelési területek koordinálása: Koordinálja a minőségirányítási program megvalósítását a kollégiumban Pályázatok figyelése, írása, elszámolása Kollégiumi férőhelyek hasznosításának irányítása Tűz- és munkavédelmi, valamint katasztrófavédelmi feladatok ellátása (intézményegységi szinten, kapcsolattartás) Kapcsolattartás a többi intézményegységgel Felügyeli a pedagógusok az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét Előkészíti, vezeti a kollégiumi nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteket Felelős a takarékos gazdálkodás megvalósításáért Felelős a nevelő oktató munka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtéséért, a tanulói balesetek megelőzéséért. Felelős a tanulói fegyelmi eljárások, vizsgálatok lebonyolításáért. Felel a munka-és tűzvédelmi előírások betartásáért, a rendszeres tűzvédelmi és munkavédelmi ellenőrzésekért. Felelős a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Támogatja az AJKP menedzsmentjének munkáját. Dönt a kollégiumi jogviszony létesítésének rendjéről. Gondoskodik a pályázati tevékenységek lebonyolításáról. Gondoskodik szakmai projektek (mérés, kísérletek), ill. rendezvények, versenyek lebonyolításáról. Felel a belső képzés és továbbképzés 5 éves tervének elkészítéséért. Végzi a munka- és tűzvédelmi szabályzatban előírt ellenőrzéseket. Elkészíti az éves munkaterv kollégiumra vonatkozó feladattervét, és tevékenyen vesz részt az intézményi alapdokumentumok elkészítésében. Hozzájárul a KIR-INFO statisztikai adatszolgáltatás elkészítéséhez. Felméri és javaslatot tesz a kollégium eszközbeszerzésének pótlására. Együttműködik a DÖK, ill. a SZMK és más érdekképviseleti szervekkel. Felelős a kollégium szakmai és működési feladatainak ellátásáért. Gondoskodik a nyilvánosság biztosításáról, közzétételről a közoktatást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint.

A helyettesítés rendje A kollégiumvezetőt távollétében a szakmai munkaközösség-vezető helyettesíti. Mindkettőjük együttes távolléte esetén helyettesítést az azonnali döntést igénylő ügyekben a kollégiumvezető által megbízott nevelő látja el.

44

7. A nevelő-oktató munkában érdekelt közösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás 7.1.A vezetőség, a nevelőtestület és a nem pedagógus alkalmazottak kapcsolattartása A nevelőtestület és a nem pedagógus alkalmazottak különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: · vezetőségi értekezletek, · munkaközösségi megbeszélések, · megbeszélés az érdekképviseleti szervekkel, · értekezletek, · különböző - adott probléma köré szerveződő – megbeszélések. Az intézményi vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, a honlap nem publikus felületén, értekezleten, illetve a munkaközösségi megbeszéléseken értesíti a nevelőket. 7.2.A vezetők, nevelők és a tanulók kapcsolattartása Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató vagy helyettese a diákközgyűlésen vagy a diákönkormányzat vezetőségi ülésein ad tájékoztatást. 7.3. A vezetők, nevelők és a szülők kapcsolattartása Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a gyermekekről, tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, egyéni tájékoztatása pedig a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek és a pedagógusok fogadóóráinak időpontját az intézményi munkaterv tartalmazza. Ezekben az időpontokban az illetékes vezetők is jelen vannak és a szülők rendelkezésére állnak. Az intézmény igazgatóját vagy a vezetés bármely tagját a tanuló szülője, osztály vagy évfolyam szülői képviselője írásban vagy előzetes, telefonon történt egyeztetés után felkeresheti problémájával. 7.4. A szülők közösségének és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás rendje Csúcs SZMK Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére, az intézmény működésében érdekelt partnereink együttműködésének előmozdítására valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért Csúcs-SZMK működik, melynek tagjai a tagintézmények ill. egységek szülői szervezetének elnöke valamint az egységek által delegált képviselők. Az egységek a testületben a gyermek ill. tanulói létszám arányában (száz diákonként egy, illetve ha a meghatározott számon felül minimum 51 diák marad, akkor még egy 1 fő) rendelkeznek képviselettel. A Csúcs SZMK maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. (Páros számú SZMK tag esetén, szavazategyenlőségnél az elnök dönt.) A Csúcs SZMK-t az elnök képviseli. Az elnökét vagy képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülések azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyetértési vagy véleményezési joga van. A kapcsolattartás formája, rendje A Csúcs SZMK-val való együttműködést az igazgató szervezi. Az igazgató és a CsúcsSZMK elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv

45

és az SZMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. 7.5. A diákönkormányzat, kapcsolattartásának formája, rendje

a

diákképviselők,

és

az

intézményvezetés

Diákok osztályközössége Az osztályközösség/nevelési csoport, ami az iskola/kollégium diákjainak legkisebb egysége, megválaszthatja az osztály diákbizottságának tagjait, valamint küldötteket (osztálytitkárt és helyettest) delegálhat az intézményegységi diákönkormányzatba. Az osztályközösség/nevelési csoport élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök/nevelőtanár áll. Megbízásukat az igazgató (székhelyen kívüli feladatellátási helyen az illetékes vezető javaslatára) adja. Az osztályfőnökök/nevelőtanárok tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az intézményegységekben működő diákönkormányzat látja el. Diákönkormányzatok a tagintézményekben és a székhelyen A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a szervezeti egységben tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézményben az alábbi diákönkormányzatok működhetnek: · középiskolai · kollégiumi · általános iskolai diákönkormányzat. Az intézményegységekben működő diákönkormányzatokkal az általános iskola, kollégium, középiskola közvetlen vezetői tartják a kapcsolatot. A vezető a kapcsolattartást helyettesére ruházhatja. Csúcs DÖK A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és nevelőtestülete előtt az intézményi diákbizottság (Csúcs-DÖK) képviseli. Az intézményi diákbizottságba mindegyik diákönkormányzat delegál -százasokra kerekítetten- száz tanulónként egy képviselőt. A „csúcs DÖK” tagjai az iskola vezetőségét kéthavonta felkereshetik kérdéseikkel, javaslataikkal. Diákközgyűlés Az intézmény vezetősége évente egy alkalommal diákközgyűlést szervez. A diákközgyűlés az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, ill. a Csúcs-DÖK működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze.

46

8.Működési szabályok 8.1. A működés általános rendje Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetőleg az irányító szerv (fenntartó) által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza. Az intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, illetve képviselőik. Az intézmény működésének helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az intézmény munkatervét az Igazgatótanács fogadja el átruházott hatáskörben. A munkatervben kell szabályozni a vezető beosztásúak munkaidő-beosztását és a vezetők fogadóóráit. A feladat-ellátási helyek működési sajátosságait a 13. fejezet tartalmazza. 8.2. A tanév, nevelési év helyi (általános) rendje A tanév, nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az illetékes miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének közvetlen előkészítése augusztus 21-31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a fenntartó utasításának megfelelően a nevelőtestület, a szülői közösség és az intézményegységi diákönkormányzatok javaslatai alapján az éves munkatervben kell meghatározni. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal (az óvodában az életkori sajátosságokhoz igazodóan a gyerekekkel), az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév tagolódása: - szorgalmi időszak, - felsőfokú szakképzésben vizsgaidőszak, - tanítási szünetek (téli-, őszi, tavaszi), és nyári szünet, - felsőfokú szakképzésben szakmai gyakorlat. A szorgalmi időszak utolsó napját az éves munkaterv tartalmazza. A tanév helyi rendjében jelentős esemény a diákok vizsgáztatása (érettségi, szakmai vizsga, felvételi-, tanulmányok alatti osztályozó-, különbözeti, javítóvizsga, modulzáró vizsga, helyi vizsgák). A tanév intézményegységekre vonatkozó helyi rendjét a munkaterv intézményegységi feladattervei fejezet tartalmazza. 8.3. Az intézmény általános munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a munkavégzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a munkaidő beosztását a Munka Törvénykönyve, ill. a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban a munkaköri leírások tartalmazzák. A személyre szóló munkaköri leírás az alkalmazotti kör feladatait a törvények és helyi szabályzatok alapján tartalmazza. Ezeknek ismerete, betartása és betartatása kötelező. A munkaköri leírásokat a feladatellátási helyek vezetői számára,

47

valamint a középiskolai vezetők esetében az igazgató készíti el, más estben az illetékes vezető. Minden év szeptember 20-ig felül kell vizsgálni azokat. Az alkalmazottak évi rendes szabadságát a feladatellátási helyek vezetői ütemezik és engedélyezik. A szabadságok kiadása nem zavarhatja meg a tanév szorgalmi időszakának rendjét, nem okozhat nem tervezett többlet-költségeket. 8.4. Nyitva tartás Az intézményegységek nyitva tartását a különböző alapfeladatok ellátásának megfelelve az intézményegységek szabályozzák. A speciális szabályokat a 13. fejezet feladatellátási helyenként tartalmazza. Általános szabályok a nyitva tartással kapcsolatban: · A tanítási időszakban az iskolákban a folyosókon tanári ügyelet működik. · A tanárok ügyeleti beosztását az iskolai egység vezetői készítik el minden év szeptember 3-ig. Az ügyeleti rendet a hirdetőtáblákon kell elhelyezni. · A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a feladatellátási hely vezetője ad engedélyt eseti kérelmek alapján. · Szombaton és vasárnap (pihenőnapon és munkaszüneti napon) a nyitva tartás – kollégium kivételével – csak a vezetők által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az épületeket egyébként zárva kell tartani. · A tanítási órák, foglalkozások védelme alapvető feladat. A tanítási órát, foglalkozást senki sem zavarhatja meg. Ha erre indokolt esetben mégis szükség lenne, ezt az ügyeletes vezető ill. az igazgató engedélyezheti és szakíthatja félbe az órát ill. foglalkozást, tájékoztatást adva a zavarás okáról. 8.5. A vezetők benntartózkodásának rendje Az intézményben mindaddig az időpontig, amíg gyermekek, tanulók vannak, felelős vezetőnek is kell lennie. A felelős vezető annak az intézményegységnek/tagintézménynek a vezetője, ahol a gyermekek, tanulók tartózkodnak. A vezetők benntartózkodásának pontos beosztását az éves munkaterv tartalmazza. 8.6. Belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel Az intézmény nyitvatartási ideje alatt a dolgozók az intézmény területén tartózkodhatnak. A gyermekek, tanulók benntartózkodásának rendjét az intézményegységek szabályozzák. (13. fejezet) Az óvodában, általános iskolában az intézmény felügyelet nélküli elhagyása egyáltalán nem engedélyezett. A középiskolában tanítási időben a tanuló az iskolát csak osztályfőnöki (az osztályfőnök távollétében ügyeletes vezetői engedéllyel hagyhatja el. Az iskolában, kollégiumban, óvodában tartózkodás további rendjét a házirend határozza meg. 8.7. Nem jogviszonyban állók benntartózkodása, fogadása Azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a belépés és benntartózkodás rendjét az intézményegységek szabályozzák, illetve a benntartózkodás szabályait az egységekben nyilvánosságra hozott (kifüggesztett) házirend tartalmazza.

48

Valamennyi intézményegységre vonatkozó általános rendelkezések: Az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonyban nem álló személyek az ügyintézés időtartamára az intézményben csak úgy tartózkodhatnak, ha e tényt a portán vagy a titkárságon, ennek hiányában az ügyeletes vezetőnek, ügyeletes pedagógusnak ill. pedagógiai felügyelőnek jelzik. Kilétüket a portás, az ügyeletes pedagógus, indokolt esetben az intézmény bármely dolgozójának kérésére igazolniuk kell. A dolgozók gondoskodnak arról, hogy jövetelük céljának megfelelő személlyel találkozhassanak. · Diákokat, gyermekeket csak közvetlen hozzátartozóik különösen indokolt kérése esetén kereshet meg a nevelőtestület valamelyik tagja. · A tanulók barátaikat, ismerőseiket az épületeken belül nem fogadhatják. Ettől eltérő szabályozást a kollégium a földszinti aulájára alkalmazhat, a házirend kollégiumra vonatkozó fejezetében. · A tanulók/gyermekek szüleit kivéve – vagyonbiztonsági okok miatt – az intézménybe látogatók csak elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületekben. · A kollégium emeleteire látogató csak az intézmény dolgozójának kíséretében mehet fel. · Ügynökök, kereskedők stb. tevékenységét az igazgató, a szedresi tagintézményekben a tagintézmény-vezető engedélyezheti, és csak a kijelölt helyen és kijelölt időben tartózkodhatnak. · A helyiséget bérlők csak az általuk használt területeken és a szociális helyiségekben tartózkodhatnak. · Az intézmény bármely dolgozójának joga és kötelessége, hogy az ismeretlen személynek tájékoztatást adjon, érdeklődjön jövetele céljáról. Amennyiben az illető személy elfogadható ok nélkül tartózkodik az intézmény területén, úgy az intézmény dolgozójának kötelessége, hogy őt távozásra szólítsa fel. A kollégium területén működik a Diákétkeztetési Kft., amely a „nem iskolai dolgozók” számára is biztosítja az étkezést. A tevékenységével összefüggésben a · a Kft. felelős vezetőjének kötelessége, hogy az intézményi SZMSZ előírásait betartsa és betartassa. · Kft. vezetője és az iskola igazgatója esetenként külön megegyezésben rögzíti a speciális szabályozást. Az intézmény székhelyén folyó gazdasági ügyintézést a Költségvetési Elszámoló Szervezet (KESZ) munkatársa(i) végzik. Tevékenységükkel összefüggésben a · a KESZ felelős vezetőjének kötelessége, hogy az intézményi SZMSZ előírásait betartsa és betartassa. · A KESZ vezetője és az intézmény igazgatója esetenként külön megegyezésben rögzíti a speciális szabályozást. 8.8 A közös terek használata Az intézményben a közös terek használatáról az igazgatói értekezleteken történt egyeztetések után, az Igazgatótanács állásfoglalása alapján az intézményigazgató dönt. Az intézmény helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik, az Önköltség-számítási szabályzatban előírtak figyelembevételével. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek,

49

tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A feladat-ellátási helyekre vonatkozóan a 13. fejezet tartalmazza a használatukban lévő létesítmények és helyiségek használati rendjét. 8.9. Intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje Járművek közlekedése az intézmény területén: Az intézmény területére csak iskolai dolgozók, az iskola vagy kollégium vendégei, a szolgáltatást végző takarító, karbantartó szervezetek, a gazdálkodó szervezet, az étkeztetést végző gazdálkodó szervezet gépjárművei, valamint árut szállító gépjárművek hajthatnak be. Tanulók az intézmény területén személygépkocsival nem parkolhatnak. Az intézmény udvaraiban parkoló gépjárművekben keletkezett esetleges károkért az intézmény semmiféle felelősséget nem vállal. A közlekedési szabályokat az intézmény területén is be kell tartani, a maximális sebesség 5 km/h. Téli közlekedési veszélyek: Az udvarok egyenetlenségük miatt hajlamosak a jegesedésre. Az intézményegységek udvarának és az épületek előtti utcaszakasz jég- és szennyeződésmentes tartásáért a székhelyen és a kollégiumban a gazdasági szervezet, a tagintézményekben a karbantartó-udvaros felel. Hirtelen nagy mennyiségű hó esetén az intézményegységek tanulói (7-8. és középiskolai évfolyamokon) vezetői utasításra közreműködhetnek a veszélyhelyzet elhárításában. Ez esetben az érintett tanár is felügyeli a munkát. A tanulók munkavégzésének időtartama nem haladhatja meg a 45 percet. Sózást, jégfeltörést csak felnőttek végezhetnek. Bombariadó esetén a lehetőségekhez képest azonnal értesíteni kell a rendőrséget, és a továbbiakban a rendőrség által javasolt magatartás valamint utasítások szerint kell eljárni (az épület kiürítése, lezárása, a tanulók/gyermekek biztonságos elhelyezése). A részletes teendőket az intézményegységek/tagintézmény szabályozzák (13. fejezet) Általános érvényű szabály, hogy a rendőrségi hívás után azonnal értesíteni kell az intézmény igazgatóját és az illetékes önkormányzatot. 8.10. Munkavédelem, tűzvédelem, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos általános feladatok, előírások · Az intézmény alkalmazottai és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt (33/1998. (VI.24.) NM rend.). · Az iskolák titkárságán, a testnevelőknél, a kollégium portáján és tanárijában, az óvodai betegszobában mentődobozt kell elhelyezni. · Az intézmény dolgozói és a tanulók számára évenként munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatást kell tartani. · Évente két alkalommal az intézmény minden telephelyén tűzriadót kell tartani. A tűz és bármely más, a tanulók/gyermekek testi épségére veszélyt jelentő esemény alkalmából az épületek minden kijárati ajtaját azonnal ki kell nyitni, folyamatos csengetéssel és kolomppal az épületben tartózkodókat riasztani kell. Az épületek gyors elhagyása a menekülési útvonalakon történjen, majd az épülettől távol kell megvárni a további intézkedést. A menekülési útvonalak rajza a folyosókon kifüggesztve

50

található. Ezt az intézmény alkalmazottainak és pedagógusainak ismerni kell. Ezen kívül a termek, csoportszobák kijáratánál piktogramok segítik a menekülés irányát. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek, tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekek, tanulók baleset-megelőzésében: · a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, különösen annak 2. sz. mellékletének ismerete, alkalmazása, · a Munkavédelmi Szabályzat ismerete és alkalmazása, · a Tűzvédelmi Szabályzat és tűzriadó terv ismerete és alkalmazása, · a bombariadó esetén szükséges teendők ismerete és alkalmazása. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, ügyeleti beosztásban a tanulók tevékenységét, óvodában a gyermekek tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, a rendet meg kell tartani, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal, gyermekekkel be kell tartatni. Ha tanulónál, gyermeknél – bármelyik pedagógus – olyan rendellenességet észlel, ami iskolai, óvodai alkalmasságát befolyásolhatja, értesíti az egység vezetőjét, aki a tanulót soron kívül orvosi felülvizsgálatra küldi. Az osztályfőnököknek/csoportvezetőknek a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán/csoportfoglalkozáson ismertetni kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az óvodában az óvodapedagógusok az óvodai tevékenységbe ágyazottan a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva végzik ugyanezt a tevékenységet. Ennek keretében ismertetni kell a tanulókkal (óvodában a gyermekekkel) · az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, · az iskolába, óvodába járásra, iskolai, óvodai rendezvényekre vonatkozó közlekedési szabályokat, · a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat és a menekülés rendjét, · a tanulók kötelességeit (a gyermekek követendő magatartás-mintáit) a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A tájékoztatás, ismertetés tényét dokumentálni kell az intézményegységekben szokásos formában és a haladási (csoport, nevelői) naplókban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt a balesetek veszélyeire fel kell felhívni a tanulók, gyermekek figyelmét. A gyakorlati képzésben dolgozó vagy szakmai, illetve szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusoknak ismernie és alkalmaznia kell a közoktatási törvény 11. § (2) bekezdésében foglaltakat.

51

Az informatikát, mérési gyakorlatot, fizikát, kémiát, testnevelést tanító kollégák kötelesek a speciális munka- és balesetvédelmi oktatás elvégzésére, ennek dokumentálására a haladási naplóban, és ügyelnek annak folyamatos betartására. Feladataikat részletesen a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. A veszélyes anyagokkal való munkavégzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása a szaktanár számára kötelező. A balesetvédelmi, illetve munkavédelmi oktatás tényét az osztályfőnök/szaktanár a napló haladási részében rögzíti. A tanulók aláírásukkal igazolják a megismerést és tudomásul vételt. Az intézmény dolgozóinak általános feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók, gyermekek felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót, gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: · a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie (csak annyit tehet, amihez biztosan ért), szükség esetén orvost kell hívnia, · a veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, · azonnal jelentést kell tennie az egységvezetőnek, vagy az őt helyettesítő személynek, E feladatok ellátásában a helyszínen jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Az intézményben történt minden súlyosnak minősíthető balesetet az intézményegység-vezető kérésére az ERGONOM Kft -legalább középfokú munkavédelmi végzettségű- dolgozója vizsgál ki, felveszi a szükséges jegyzőkönyvet, majd továbbítja az illetékeseknek. Tájékoztatja a történtekről az intézményegység-vezetőt, aki felelős a baleseti jegyzőkönyvek továbbításáért az erre szolgáló elektronikus felületen. Súlyos baleset esetén az egységvezető a baleset bekövetkezéséről azonnal jelentést tesz az intézmény igazgatójának majd a fenntartónak. Az iskolák igény esetén biztosítják a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai ügyintéző titkárok feladata, hogy a balesetekről nyilvántartást, a nem súlyos balesetekről jegyzőkönyvet vezessen. A nevelő munka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendje Az intézmény igazgatója minden tanév kezdetekor az intézmény épületeinek bejárásával győződik meg a munkavégzés feltételeiről, az épületek állapotáról. Az intézményben a munkavédelmi feladatokat ellátó szolgáltató szervezet megbízottja az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi, amelynek szabályozását a szolgáltató által rendszeresen felülvizsgált munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az intézményegységek az általános szabályozással összhangban további szabályozást határozhatnak meg (13. fejezet).

speciális

8.11.Az egészségügyi ellátás általános rendje Az intézmény- a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodása alapján – biztosítja az iskolai, kollégiumi tanulók és az óvodai gyermekek rendszeres egészségügyi

52

felügyeletét. Az általános iskolai tanulók és az óvodás gyermekek félévente, a középiskolások évente fogorvosi szűrővizsgálaton vesznek részt. Az intézmény felnőtt dolgozói részére a foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatásait veszi igénybe. Az egészségügyi ellátás ütemezéséről a helyileg illetékes vezetők gondoskodnak. Erre vonatkozóan kapcsolattartás rendjét, egyéb specialitásokat a 13. fejezet tartalmazza.

9. Külső kapcsolatok Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményigazgató és helyettesei valamint az egységvezetők szervezik a kapcsolattartást az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda többcélú intézménnyel kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. Az intézményegységekkel kapcsolatban álló szervezetekkel a kapcsolattartás rendjét az intézményegységek a 13. fejezetben szabályozzák. 9.1 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel a sajátos nevelési igényű ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátása, fejlesztése érdekében Az intézmény az alapító okiratában rögzített körben integrált oktatás-nevelés keretében gondoskodik a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátásáról, fejlesztéséről. Amennyiben a sajátos nevelési igény gyanúja az intézmény pedagógusaiban felmerül, az illetékes intézményegység vezetője a vonatkozó jogszabályban (14/1994. sz. MKM rendelet) rögzítettek szerint a Nevelési Tanácsadóhoz fordul segítségért. Az intézményegységekbe érkező szakvélemények alapján az intézményegység vezetője minden esetben felveszi a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, hogy a gyermek, tanuló állapotára vonatkozó, szakvéleményben rögzített megállapításokat közösen értelmezzék, a fejlesztés pontos tartalmát, időkeretét, a kiscsoportos fejlesztés lehetőségeit, a fejlesztés és a fejlődés szükséges dokumentálását minden egyes gyermek, tanuló esetében meghatározzák. A kapcsolatfelvételt intézményünk részéről attól függetlenül kell kezdeményezni, hogy melyik szakszolgálati szervezet szakvéleményéről van szó. Az egyeztetésen részt vesznek a gyermek, tanuló fejlesztésében közreműködő pedagógusok ill. a nevelési tanácsadó érintett/kijelölt szakemberei. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést kell készíteni. A feljegyzésnek ki kell térnie a fejlesztési folyamat ellenőrzésének ütemezésére, módjára is. Amennyiben a gyermek, tanuló pedagógusai úgy ítélik meg, hogy a tanuló megváltozott viselkedése a nevelési tanácsadás kereteibe tartozó szakértelmet kíván, az intézményegységvezető kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a szülővel és a nevelési tanácsadóval. Vita, véleménykülönbség esetén a jogszabályban rögzített eljárást kell alkalmazni.

10.Egyéb szabályozások 10.1. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség

53

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre az intézmény igazgatója, mint a kiadmányozási jogkör gyakorlója kötelezett. Az igazgató vagyonnyilatkozatát a munkáltatója (Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata) hivatala kezeli, őrzi. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, gazdálkodási feladatait az intézményen kívüli szervezet látja el, az intézményi költségvetés felhasználásának átláthatóságáról a gazdasági szervezet gondoskodik. Az intézmény igazgatójának kizárólagos jogköre a javaslattétel, döntés vagy ellenőrzés a törvényben felsorolt, az intézményre vonatkozó esetekben: · · · · · ·

közbeszerzési eljárás során, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében.

10.2. A reklámtevékenység intézményi szabályozása Az óvodában, általános iskolában és kollégiumban - ha a kollégiumban általános iskolai tanuló is lakik) tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére. Az óvodában és az általános iskolában az e körbe tartozó reklámok közzétételére a tagintézmény-vezetők adhatnak engedélyt. A középiskolában és –ha a kollégiumban nincs általános iskolai tanuló- a kollégiumban nem tilos a reklámtevékenység, azonban ezekben az intézményegységekben is meg kell felelni az alábbi előírásoknak: · Tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja. · Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. · Tilos az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be. · Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol (pornográf reklám). · Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. · Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul. · Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja. · Tilos a veszélyes eb, továbbá az állatviadal reklámja. · Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen felhasználás céljára reklámozni. · Tilos a terhességmegszakítás, a terhességmegszakítást végző intézmény, arra alkalmas eszköz vagy eljárás reklámja. · Tilos alkoholtartalmú ital olyan reklámja, amely

54

a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól, b) gyermek- vagy fiatalkorút mutat be, c) alkoholtartalmú ital mértéktelen fogyasztására ösztönöz, vagy negatívan tünteti fel az önmérsékletet, illetve az alkoholfogyasztástól való tartózkodást, d) az alkohol fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel vagy járművezetéssel kapcsolja össze, e) olyan benyomást kelt, hogy az alkohol fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez, f) azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, serkentő vagy nyugtató hatású, g) azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkohol személyes konfliktusok megoldásának eszköze lehet, vagy h) a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként hangsúlyozza. · Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját · Tilos a dohánytermék reklámja. A középiskola és a kollégium területén reklámtevékenységet folytatni, árusítani a fenti tiltó rendelkezések mellett is csak az igazgató engedélyével szabad. Reklámtevékenységnek minősül minden olyan hirdetés, amely nem az iskola belső életéhez kapcsolódik, és amelyet nem az intézményi feladatokat megoldó alkalmazott tesz közzé. A reklámtevékenységnél középiskolában, kollégiumban általában közzétehető: - az egyetemek, főiskolák továbbtanulási tájékoztatói, - a diákjaink munkába-állását elősegítő tájékoztatók, - az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a kulturális- és sporttevékenységgel összefüggő tájékoztatók. A diákújság, iskolarádió csak tanári felügyelettel, a megbízott vezető ellenőrzésével működhet. A diákönkormányzatok (középiskolában a diákigazgató) a saját közéleti tevékenységükkel kapcsolatos hirdetéseket közzé tehetik az iskolákban, kollégiumban A hirdetések tartalmáért, stílusáért a diákönkormányzat vezetője ill. a diákigazgató a felelős.

11. Intézményegységi specialitások 11.1. Óvoda 11.1.2. Az óvoda nyitva tartása Az óvoda nevelési évben a tömegközlekedési és munkavégzési rendhez igazodóan 6.30-tól 17 óráig tart nyitva. A hivatalos ügyek intézése az óvodában 8-16 óra között lehetséges. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a tagintézmény vezető adhat engedélyt. 11.1.3. Az óvoda munkarendje Az óvoda 5 napos / hétfőtől-péntekig / 52,5 órás munkarenddel üzemel.

55

Eltérő az óvodai munkarend, a gyerekek fogadásának rendje abban az esetben, ha munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő szeptember 1-től május 31-ig. Nyári udvari élet június 1-től augusztus 31-ig / összevont csoportok /. Az óvoda egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthat, amelyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. A gyerekek fogadása óvónő jelenlétében történik. Az óvoda iskola előkészítő feladatait 8-12 óráig látja el. Az iskola-előkészítő foglalkozás napi 4 óra, melynek érdekében a gyerekek 5 éves kortól ezen idő alatt kötelesek az óvodában tartózkodni. Az óvoda nyári időszakban augusztus hónapban az augusztus 20-i munkaszüneti napot megelőző 10 munkanapon át zárva tart. Ez alatt az időszak alatt kell elvégezni a felújítást, karbantartást, nagytakarítást. Ilyenkor gyermek nem tartózkodhat az óvodában. A nyári zárás idejéről a gyermekek szüleit február 15-ig értesíteni kell. Ez az óvodai hirdetőtáblán és a szülők írásbeli megkeresésével történik meg. Indokolt esetben a zárás ideje alatt a gyermeket a szülő kérésére másik óvodában helyezzük el. A másik óvodában történő felügyelet igényéről a szülőket a zárva tartási értesítéssel egyidejűleg írásban nyilatkoztatjuk. Az óvoda az iskolai tavaszi, iskolai őszi szünet idején az igények figyelembevételével tart nyitva. A felügyelet igényéről a szülőket írásban nyilatkoztatjuk. Az iskolai téli szünetben a konyha nem működik, ezért ellátás hiányában lehetőség szerint zárva tartunk. Az indokolt esetben kérhető felügyelet igényéről a szülőket minden év november 20-ig írásban nyilatkoztatjuk. A fenntartó az igények száma és indokoltsága ismeretében dönt az óvoda zárva vagy nyitva tartásáról a december 20-a és január 2-a közötti időszakra. Az óvodai felügyeleti igényeknél indokolt igénynek minősül azon gyermekek napközbeni ellátása:

· akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni; · akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, · akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy · akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A területileg illetékes fenntartó meghatározhatja a felügyeleti időszakban az óvoda szokásostól eltérő nyitva tartási rendjét

11.1.4. Az óvodában dolgozó közalkalmazottak munkarendje A napi munkavégzés igazolására kötelezően előírt jelenléti ív szolgál. Munkarendjük változhat: szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, az iskolai szünetek alatt, illetve munkanap áthelyezéskor. 11.1.5. Az óvoda munkarendje, helyettesítés rendje Az intézmény teljes működési idejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért a tagóvoda-vezető vagy a munkaközösség vezető heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. 6,30-7-ig és 16-17 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködik a munkarend szerint munkát végző óvodapedagógus. Az ügyeletes

56

vezető akadályoztatása esetén a közalkalmazotti tanács tagja az ügyeleti feladatokat ellátó személy. Az óvodavezető és a munkaközösség vezető egyidejű távolléte esetén a közalkalmazotti tanács tagja, egyéb esetben a vezető által megbízott személy helyettesíti, aki felel az óvoda biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvodavezető szabadsága, betegsége vagy más okból való távolléte esetén a munkaközösség vezető látja el a vezetői feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra, mely a kötelező órákból / 32 /, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyerekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Ezek a következő feladatok: · a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása / csoportnapló, mulasztási napló vezetése / · felkészülés a foglalkozásokra, eszközök előkészítése, feladatlapok másolása stb. · értekezleten való részvétel / nevelőtestületi, szülői, munkaközösségi / · óvodai rendezvényeken való részvétel / ünnepély, szüreti nap, alapítványi bál stb. / · szakmai továbbképzéseken való részvétel · részvétel intézményi dokumentumok elkészítésében · kiránduláson, színházlátogatáson, úszás oktatáson való részvétel, kísérés · fogadóóra tartása · faluünnepeken való részvétel 11.1.6. Az óvodai pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az óvodai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát, harmadrészt szempontokat szolgáltat a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítéléséhez, valamint a minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működtetéséért az óvoda vezetője a felelős. Az ellenőrzési terv része az éves munkatervnek. A pedagógiai munka eredményessége, a helyi nevelési programban meghatározott célkitűzések megvalósítása és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrizni és értékelni kell évente egy alkalommal a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett pedagógussal ismertetni kell. Az értékelésről írásos dokumentum készül. Az óvodavezető az ellenőrzési ütemterv alapján ellenőrzi a munkát. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. · Az ellenőrzés fajtái: · tervszerű előre kiadott szempontok szerinti ellenőrzés · spontán, alkalomszerű ellenőrzés · a problémák feltárása, megoldása érdekében · a napi felkészültség felmérésének érdekében · Az ellenőrzés területei: · helyi program megvalósulásának nyomon követése · írásos dokumentumok Az ellenőrzés formái: csoportlátogatás, pedagógiai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzése, beszámoltatás. Ellenőrzést végzők: igazgató, tagóvoda-vezető

57

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általános tapasztalatait a nevelési év záró értekezletén értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 11.1.7. Az óvoda intézményegységekkel való kapcsolattartásának rendje Óvodánk a helyi általános iskolával, mint tagintézménnyel tart folyamatos napi kapcsolatot. A tagiskola vezető és helyettese az óvodavezetővel napi szinten személyesen vagy telefonon beszélik meg a problémákat, feladatokat. Az iskola tanárai tartják a következő foglalkozásokat: angol, német, foci, logopédia, fejlesztő foglalkozások az SNI-s gyerekeknek és a részképesség fejlesztésére szoruló gyerekeknek. Az intézmény igazgatója heti gyakorisággal egy nap információ cserére, feladatok, problémák megbeszélésére ellátogat az óvodába, a tagóvoda- vezető ez alkalommal beszámol az intézményben folyó munkáról. A rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefonés e-mail kapcsolatban állnak egymással. 11.1.8. Az óvoda vezetője és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülők az óvodában a közoktatási törvény alapján meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Segíti az intézmény hatékony működését. Támogatja a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, véleményezi a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét. A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet. A szülői közösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az óvodai egység vezetőjével. A szülői szervezet tagjai a csoportszintű ügyekben a gyermekcsoportot vezető óvónőkkel tartanak kapcsolatot. A szülői közösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait, a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőjéhez. Az óvodai egység vezetője a szülői szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelő munkáról és a gyerekeket érintő kérdésekről. A szülői szervezet jogosultságai: Véleményezési jog: Nevelési Program, IMIP, SZMSZ, Házirend, Munkaterv elfogadásakor, szülőket érintő anyagi ügyekben. Az óvodai szülői közösség véleményét a szülői közösség elnöke képviseli a Csúcs-SZMK-ban. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje: Az óvoda a közoktatási törvénynek megfelelően a gyerekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásénak módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon és a családlátogatásokon történik. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik. 11.1.9. Az óvoda külső kapcsolatainak rendje A külső kapcsolatok célja, formája és módja

58

Az óvoda a feladatok elvégzése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázása érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart más intézményekkel. Rendszeres külső kapcsolatok Az óvoda kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: · Szedres község önkormányzatával · közoktatási intézményekkel / iskola / napi szinten · a gyermek egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel / évente több alkalommal / · gyermekvédelmi hatóságokkal / folyamatosan / · Nevelési Tanácsadóval / szükség szerint / · Családsegítő Központtal · Pedagógiai szakmai szolgáltatóval / szakmai téren folyamatosan / · Nyugdíjas Érdekszövetséggel / közös rendezvények alkalmával / Ezekkel a szervezetekkel az óvodai tagintézmény-vezető tartja a kapcsolatot, képviseli az óvodát. 11.1.10. Óvodai ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések rendje Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda nevelési programja tartalmazza. Az óvoda hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, az óvoda minden dolgozójának joga és kötelessége. A konkrét időpontokat s felelősöket az éves munkaterv határozza meg. Ünnepeink nyilvánosak, a szülőket részvételére számítunk. Ilyen ünnepünk: Mikulás ünnepély, Farsang, Anyák napja, Gyereknap, Nagycsoportosok búcsúztatása. Évek óta hagyomány a szüreti nap és az azt követő szüreti bál. A gyermekközösséggel kapcsolatos csoportonkénti hagyományok a születésnapok megünneplése. 11.1.11. Az óvodai rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvoda működése során az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani / fertőtlenítés, takarítás, mosogatás /. Az óvodában a munkakör betöltéséhez kötelező az alkalmassági vizsgálaton való részvétel, illetve az arról érvényes szakorvosi nyilatkozat. Az óvoda konyhájában csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az egészségügyi előírások az óvoda dolgozóira is kötelező érvényűek. A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevés és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni. Az intézményen belül dohányozni és szeszes italt fogyasztani szigorúan tilos! Az orvossal, védőnővel együttműködve az óvoda vezetője előzetes időpont egyeztetés után gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező szűrésekről, a gyermek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. Amennyiben a szülő nem járul hozzá gyermeke vizsgálatához, arról írásban kell nyilatkoznia. Az óvodába járó gyerekek egészségügyi gondozását a fenntartó és a háziorvos közötti megállapodás alapján az orvos és védőnő látja el. Az óvoda biztosítja a szükséges óvónői felügyeletet és szükség szerint a gyerekek vizsgálatra való előkészítését.

59

Betegség-gyanús, lázas, hasmenéses gyereket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyereket el kell különíteni. Gondoskodni kell a szülő mielőbbi értesítéséről. 11.1.12. Az óvodai védő, óvó előírások Az óvoda vagyonának védelme Az intézmény teljes területén, az épületben és udvaron tartózkodó minden személy köteles : · a közösségi tulajdont védeni · a berendezéseket rendeltetésszerűen használni · az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni · az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni · tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni · a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület riasztóberendezését felelősséggel kezelni. Az épület kulcsaiért, a riasztókódért megőrzési felelősséggel tartozik. Az épület riasztórendszerét csak azok kezelhetik akik arra az óvodavezetőtől írásban megbízást kapnak. Az épület bejárati és hátsó ajtajáért, az ablakok bezárásáért a 17 órás dajka felel. Köteles minden dolgozó a bejárati / utca / ajtót becsukni és beakasztani, a szülőket is erre kérni. A gyermekek szüleinek írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy ki viheti el a gyermeket az intézményből. Az óvoda dolgozóinak mindent meg kell tenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. Úgy kell kialakítani a gyermekek környezetét, hogy abban az esetleges balesetforrások a lehető legrövidebb idő alatt kiküszöbölhetők legyenek. Balesetek megelőzése: A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvónők a gyermekeket balesetmegelőző oktatásban részesítik. A csoportnaplóban rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek betartása kötelező az óvoda épületében, játszóudvaron, játék során, kiránduláson, utazáskor, uszodában, rendezvényeken. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást gondosan áttanulmányozni és betartani. A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a karbantartó, a dajka, az óvónő rendszeresen ellenőrizni. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot köteles jelezni az óvoda vezetőjének és a veszélyforrás megszüntetéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani. Az óvoda részére eszközök, berendezések csak minőségi tanúsítvánnyal szerezhetők be. A gyermekek részvétele óvodán kívül szervezett programok idején: A szülők év elején egy nevelési évre érvényes nyilatkozatot adnak arról, hogy gyermekük részt vehet-e a csoport pedagógusai által szervezett rövid, járművel utazást nem igénylő sétákon. Az óvoda nyitvatartási idejében, de az óvoda épületén kívül szervezett programokon a gyermekek szüleik engedélyével vehetnek részt. A járművel való utazáskor a szülő írásban köteles nyilatkozni, és aláírásával hitelesíteni, hogy engedi-e a gyermekét Ha az óvoda bármelyik csoportja sétálni vagy kirándulni szeretne menni az óvoda vezetőjének engedélyét kell kérni. A tervezett kirándulás feltételeiről szóbeli tájékoztatást kell adni az óvoda vezetőjének / időpont, helyszín, a közlekedés útvonala, eszköze, költségvonzata /. A

60

program kizárólag abban az esetben szervezhető, amennyiben az engedélyt ad.

óvoda vezetője

erre

Gyermekbalesetek Ha a gyereket baleset éri, az óvodapedagógus kötelessége az általános rendelkezéseken túl az alábbi szabályok szerint eljárni. · horzsolásos balesetek, ütésből származó sérülések esetén elsősegélynyújtás, szülő tájékoztatása · nyílt törések, életveszélyes sérülés esetén azonnal mentő hívása és a szülő értesítése · életveszélyt nem jelentő, de orvosi baleseti ellátást igénylő sérülések esetén a szülő értesítése és közös döntés a további intézkedésekről · minden balesetet köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, részt venni a kivizsgálásban és a jegyzőkönyv elkészítésében · a hasonló balesetek megelőzése érdekében számára meghatározott intézkedések betartása, ennek dokumentálása a csoportnaplóban · a felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálását a munkavédelmi ellenőr végzi. Belépés az óvodába, benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyerekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az őt fogadó alkalmazottnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodai csoportok látogatását az óvodavezető engedélyezi. A szülők egészségügyi okokból és csak engedélyezett alkalmakkor / ünnepély, szülői értekezlet / tartózkodhatnak a csoportszobában. A szülők huzamosabb ideig az intézményben a meghirdetett rendezvényeken illetve előzetes megbeszélés alapján tartózkodhatnak. Olyan személyek akik esetenként keresik fel az intézményt, előzetes egyeztetés alapján meghatározott időben tehetik azt, amennyiben az intézmény érdekei azt indokolttá teszik.

11.1.13. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés óvodára vonatkozó szabályozása Általános rendelkezések Az intézmény minden évben költségvetésében megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés pénzügyi fedezetét. Az intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, az átmeneti többletfeladatok ellátását. A kereset kiegészítés felosztását és feltételeit az alábbiakban szabályozzuk: Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés óvodára vonatkozó szabályozása Általános rendelkezések Az intézmény minden évben költségvetésében megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés pénzügyi fedezetét.

61

Az óvoda vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, az átmeneti többletfeladatok ellátását. A kereset kiegészítés felosztását és feltételeit az alábbiakban szabályozzuk: · Keresetkiegészítésben részesíthető a teljes vagy részfoglalkozású, az intézménnyel legalább 1 éve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat, aki munkáját kiemelkedő színvonalon, ill. eredménnyel látja el, és teljesítményértékelése is ezt tükrözi (kiválóan alkalmas) · Minőségi és többletmunkára fordítható összeg aránya ¾ és ¼. · A tagintézmény vezetője a munkaközösség-vezető véleményének kikérése után évente dönt arról, hogy kiknek a munkáját ismeri el kereset-kiegészítéssel és milyen mértékben. A hozott döntést és annak indoklását a közalkalmazotti körrel ismertetni kell. Szempontok a kereset-kiegészítés odaítéléséhez Kereset kiegészítés annak a közalkalmazottnak adható: 1. Aki munkáját kiemelkedő színvonalon példás munkafegyelemmel látja el: · Az óvodai nevelési program megvalósításáért felelősséggel dolgozik · A rá bízott gyermekek fejlesztésében az átlagosnál jobb eredményeket ér el · a hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztatva az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintre juttatja őket · gyermekvédelmi tevékenysége kimagasló · a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kiemelten foglalkozik · bemutató foglalkozásokat szervez és tart · színvonalas szemléltetőeszközöket, dekorációt, játékokat készít. 2. Aki nevelőmunkája során közösségteremtő, fejlesztő tevékenységben eredményes; munkájával az óvodai/intézményi közélet minőségét emeli ·

rendszeresen közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a gyermekek fejlődése, nevelése érdekében.

3. Aki a tartalmi munka megújításában aktív szerepet vállal: · · · · ·

szakmai munkájának színvonalát rendszeres önképzéssel emeli intézményi, térségi szakmai előadásokat tart, programokat szervez, rendez pedagógiai innovatív tevékenysége kiemelkedő pályázatokat nyújt be (tárgyi feltételek fejlesztésére is) nagyfokú önállóság jellemzi, képes megújulni.

4. Aki az intézmény hagyományainak kialakításában, továbbvitelében részt vállal · ·

Községi és intézményi (óvodai) rendezvényeken munkájával hozzájárul az intézmény jó hírnevének ápolásához Kiállítások, bemutatók, ünnepélyek, kulturális rendezvények szervezésében, lebonyolításában

·

5. Aki kiemelkedő munkát végez szervezésében és lebonyolításában;

a

62

gyermekek

szabadidős

tevékenységének

Kirándulások, szakkörök, sporttevékenységek, kulturális rendezvények, táborozások szervezése, lebonyolítása, a gyermekek felügyeletének, kíséretének rendszeres ellátása, tanfolyamok 6. Az intézmény vezetőinél a fentieken túl figyelembe lehet venni a vezetési munkából adódó sajátos feladatok elvégzését is. Az elbírálást nem befolyásoló tényezők: · kor · beosztás · végzettség Kizáró okok, melyek megléte esetén az érintett személyt figyelmen kívül kell hagyni az illetménykiegészítésre való jogosultság megítélésénél: Fegyelmi büntetés Munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások megszegése Magatartásával az intézmény megítélését kedvezőtlenül befolyásolja

· · ·

11.2. Általános iskola 11.2.1. Az általános iskolai intézményegység szervezeti felépítése, vezetése · · · · · ·

Tagintézmény - vezető Tagintézmény - vezető helyettese Alsó iskolai pedagógusok Felsős iskolai pedagógusok MK vez. Technikai dolgozók

11.2.2. Az általános iskolai egység részei: · · · · ·

általános iskola és napköziotthon, egésznapos nevelés könyvtár (községi és iskolai) ügyintézői iroda konyha sportcsarnok

Általános iskola és napközi- otthon Az általános iskola épületeiben rendelkezésre áll 11 tanterem, tornacsarnok, sportudvar és sportpálya,fejlesztő szobák, konyha, számítógép-terem és könyvtár, ebédlő, tanári szobák és irodák. Az intézmény igazgatójának irányításával vezető beosztású tagintézmény-vezető áll a tagintézmény élén. Könyvtár

63

Az általános iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységében, az oktató-nevelő munkában, a tanításban, tanuláshoz szükséges dokumentumoknak rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, használatát biztosító szervezeti egység, mely a község lakosainak igényeit is kielégíti. A könyvtár használatát, állománygyarapítását a könyvtári SZMSZ gyűjtőköri szabályzata határozza meg. Ügyintézői iroda Funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egység. Létszáma: 2 fő (iskolatitkár, élelmezésvezető). Szervezi a gyermekélelmezést és a szociális étkeztetést ellátó konyha tevékenységét, az épületek szükség szerinti felújítását, az általános karbantartást, a takarítást és az egyéb segédmunkát. Az iskolatitkár, az élelmezésvezető és a technikai dolgozók a tagintézményvezető irányításával dolgoznak. Konyha A saját üzemelésű konyha biztosítja az óvodás- és iskoláskorúak, az általános iskola aktív és nyugdíjas dolgozóinak, az időskorúak szociális étkezését, valamint a vendégétkeztetést. Tevékenységét az élelmezésvezető irányítja közvetlenül. Sportcsarnok A tornacsarnok a kötelező tanórai és a mindennapos testedzés feltételeit biztosítja. Tanórán kívül szolgáltató sportlétesítmény: esti és hétvégi nyitvatartási időben az ifjúság, a lakosság rendelkezésére áll meghatározott rend és díjtételek szerint. A tanórán kívüli működést szabadidő-szervező irányítja. A Házirend melléklete a sportcsarnok rendje. 11.2.3. Az általános iskola közösségei ezek kapcsolata a vezetéssel Az általános iskola közössége Az iskolaközösséget az általános iskolában foglalkoztatott alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

. .Az általános iskolai alkalmazottak közössége Az általános iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt, az ezekhez kapcsolódó rendeletek) és az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata, valamint a Kollektív Szerződés rögzítik. A nevelők közösségei Az általános iskolai nevelőtestület:

64

A nevelőtestület tagjai az általános iskolában pedagógus munkakört betöltő alkalmazottak. A nevelőtestület magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, véleményét ki kell kérni a jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyeit nem adja át, jogköréből jogokat nem ruház át. Egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja: · tanévzáró- és nyitó értekezlet · félévi és év végi osztályozó értekezlet · egy alkalommal nevelési értekezlet A tanévzáró- és nyitó értekezletről és a nevelési értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az iskolatitkár vezet. A hitelesítésre az értekezlet kettő nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyvet a tagintézmény-vezető, a hitelesítők és a jegyzőkönyv vezető írja alá. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal a tagintézmény-vezető hívja össze. A tagintézmény-vezető rendkívüli általános iskolai nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: · A nevelőtestületi értekezletet az iskola tagintézmény-vezetője készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló véleményezését,elfogadását. · A nevelőtestület vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői közösség és diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. · Ha a testület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot a tagintézmény-vezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, sorszámozni és nyilvántartásba venni. · Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola tagintézmény-vezetője vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. Jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 50 %-a + 1 fő jelen van. Döntéseit – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. A nevelők szakmai munkaközösségei A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát a tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezető helyettes és a munkaközösség-vezetők szervezik. . A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkaközösség-vezető a nevelőtestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. Írásban továbbítja a tagintézmény-vezető a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez.

65

A szakmai munkaközösségek · A szakmai munkaközösségek a 11/1994.MKM 30. §. szerinti döntési, javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. · A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. · A munkaközösség vezetője az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola tagintézmény-vezetője által megbízott pedagógus. · A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A szakmai munkaközösségek feladatait – működésük esetén –az éves munkatervük irányozza elő. A szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységet folytatják: · javítják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, · fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, módszereit, · végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, versenyek kiírását, lebonyolítását, · kialakítják az egységes követelményrendszert, összehangolják a szakterület munkáját, · különböző felmérések (ismeret-, nevelési-szint, minimum, stb.) anyagát összeállítják, lebonyolítják, értékelik, · tagjaik továbbképzésére, házi továbbképzés szervezésére javaslatot tesznek, · javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, · támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a tagok szakmai fejlődését. A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: · összeállítja a munkaközösség éves programját, · elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület vagy a tagintézményvezető számára a munkaközösség tevékenységéről, · elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, · módszertani és szaktantárgyi megbeszéléseket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, · segíti a tagok szakmai fejlődését, továbbképzését, · javaslatot tesz a tagok jutalmazására, átsorolására, · képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. Az általános iskolánkban a következő szakmai munkaközösségek működésének van lehetősége: alsó tagozatos-, felső tagozatos. Amennyiben szakmai munkaközösség nem működik, akkor az adott területen ellátandó feladatokat a szakterületen dolgozó nevelők kötelesek ellátni, megbízás, kijelölés alapján, a tagintézmény-vezető vagy helyettese irányításával. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

66

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a tagintézmény-vezető bízza meg. A Szülői Szervezet Az SZSZ iskolaszintű képviselőjével és a Választmánnyal az általános iskola tagintézményvezetője tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben az SZSZ.-nek véleményezési joga van, a véleményt a tagintézmény-vezetője kéri meg, valamint meghívja az SZSZ. képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához. Az intézmény SZSZ választmányának részére az iskola tagintézmény-vezetője tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad az iskola munkájáról, rendezvényekről. Az osztályok szülői munkaközösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az SZSZ elnöke és elnökén kívüli delegáltja részt vesz a Csúcs-SZMK munkájában. A tanulók közösségei · Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége az osztályközösség. Élén, mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. A közösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: küldött az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. · Az iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója. Vezetője az igazgató által megbízott felnőtt. Az iskola támogatja az ISK működését minden felszerelés és létesítmény ingyenes használatával, illetve hozzájárul kiadásainak fedezéséhez (pl. utaztatás, óradíjak, versenyzők ellátása). Működéséhez az tagintézmény költségvetése biztosítja a fedezetet. Az iskolavezetés és az ISK vezetőjének rendszeres napi munkakapcsolata biztosítja a folyamatos együttműködést. · Az iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: · A diákönkormányzat (DÖK) a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ- ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével a tagintézmény-vezető útján kéri meg. · A közoktatási törvény és a Vhr. vagy más jogszabályban meghatározott esetekben (Ktv.63. §./7/), Vhr.31. §./1/ ) a DÖK véleményének megszerzéséről a tagintézményvezető gondoskodik az előterjesztés 15 nappal korábban történő átadásával. · A tagintézmény-vezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit és/vagy segítő tanárait bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. ·A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli.

67

· Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – a tagintézmény-vezető, a szűkebb közösséget érintő ügyekben a tagintézmény-vezető helyetteshez vagy a felelősökhöz fordulhat. · A DÖK működését az iskola támogatja: ingyenes és teljeskörű helyiség és felszerelés használattal (egyeztetés alapján) és egy állandó helyiség használatának biztosításával, valamint anyagi támogatással. · A DÖK elnöke és elnökön kívüli delegáltja részt vesz a Csúcs- DÖK munkájában. 11.2.4. Az általános iskola közösségeinek kapcsolattartása, együttműködése Szülőkkel és a lakóhellyel való kapcsolat: · A szülőket a lehetőség szerint minél több alkalommal és minél több területen be kell vonni az iskolai tevékenységbe: információt adni, véleményüket kérni, részvételüket és segítségüket az iskolai rendezvények lebonyolításában, szervezésében, tanulók kíséretében, társadalmi munkában az egész iskoláért, vagy egy-egy osztályért, stb. ·

A kapcsolattartás rendszeres formái: szülői ért., évi 2 · választmányi ülés, évi 2 · nyílt nap, évi 1 · fogadóóra igény szerint · családlátogatások (új of.) + 1.5.8. évf.

Ezek időpontját az éves munkarend tartalmazza, ezen kívül rendkívüli szülői értekezlet és választmányi ülés is összehívható, konkrét probléma megtárgyalására, a szülők vagy nevelők kérésére. ·

·

Az iskola tanulói és nevelői szerepet vállalnak – igény esetén – a községi ünnepek és egyéb rendezvények lebonyolításában (okt.23.,márc.15., idősek napja, anyák napja, karácsony) Tanulóink – pedagógus irányítással – segítenek a községben működő szervezeteknek és a helyi Polgármesteri Hivatalnak a mozgósításban, meghívók eljuttatásában, életkoruknak megfelelő közhasznú munka végzésében.

Óvoda – alsó tagozat kapcsolata · A leendő 1.osztályos nevelő hospitál a nagycsoportban (ápr., máj.), megtartja az első szülői értekezletet az iskolában (március), gondoskodik az új elsősök ünnepélyes fogadásáról. · A leendő elsősöket a 2. félévben 1-2 alkalommal fogadja az iskolában a kijelölt osztály. · A tanév elején órát látogat az 1. osztályban a tanulók volt óvónője. · Az alsós és az óvodás nyílt napokon, bemutató foglalkozásokon kölcsönösen részt vesznek az óvónők és alsós nevelők. Alsó- és felső tagozat átmenete · A szaktanárok lehetőség szerint hospitálnak a 4.osztályban, részt vesznek az év végi felmérésekben, 3. és 4. osztályban már részben a szaktanárok is taníthatnak. · Az első félévben az 5. osztályban hospitál a volt negyedikes osztálytanító.

68

·

· · · ·

Fontosnak tartjuk a nyílt órák, bemutató foglalkozások kölcsönös látogatását, a nevelők tapasztalatcseréjét, a közös-, iskolai szintű rendezvényeken való együttes részvételt. 5-6. évfolyamon bevezetésre kerül a nem szakrendszerű oktatás. d./ Iskola és napközi otthon együttműködése Legfontosabb az érintett nevelők napi jó munkakapcsolata, a tapasztalatok és problémák megbeszélése, a hospitálás. Lehetőség szerint napközis csoportközi foglalkozásokat kell tartani, amelyeken esetenként a nem napközisek is részt vehetnek (karácsonyi-, húsvéti készülődés, vetélkedők stb.).

Osztályok közötti kapcsolat · A párhuzamos osztály kapcsolata közös rendezvényekkel, a gyerekek életkora és igénye szerint · Évnyitón és ballagáson az ünnepeltek köszöntése (4. és 7. évfolyamosok.) · Életkorban közeli osztályok közös rendezvényei, kirándulásai. · Az osztályok, az iskolaközösség tagjai kapcsolatának erősítésére, élményszerűvé tételére fontosak az iskolaszintű rendezvények, évente több alkalommal, változatos területeken. · A szakköri munka is része az iskolai munkának, nyílt szakköri napokon ismerkedhetnek vele a tanulók. 11.2.5. Az általános iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő színtű irányításának érdekében az iskola tagintézményvezetőjének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: · A Községi Önkormányzattal, mint fenntartóval: az önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal,illetve a roma kisebbségi önkormányzattal · A Gyermekjóléti Szolgálattal · A helyi egészségügyi szervekkel · A Nevelési Tanácsadóval · A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal · A megyei pedagógiai szakmai szolgáltató szervezettel · A civil szervezetekkel(Nyugdíjas Érdekszövetség,Sziget Egyesület,Horgászegyesület) Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal Az 1997. évi XXXI. törvény 39 §. rendelkezik a gyermekjóléti szolgálat létrehozásáról. Intézményünk szoros kapcsolatot kíván fenntartani a szolgálattal. A kapcsolattartást a gyermekvédelmi munkával foglalkozó pedagógus és az tagintézmény-vezető végzi. A gyermekjóléti szolgálat segíti az iskola gyermekvédelmi munkáját az alábbi területeken: · a veszélyeztetettséget előidéző okokat feltárja, megoldásra javaslatot készít · elősegíti a családi konfliktusok megoldását · kezdeményezi a gyermek egészségügyi és szociális ellátást, valamint hatósági beavatkozást · javaslatot készít a gyermek családjából történő kiemelésére A kapcsolattartás formája: telefon, levél, rendszeres személyes konzultáció. Kapcsolat a helyi egészségügyi szervekkel

69

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: · ·

·

Az általános iskola tanulói tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt. Tanévenként meghatározott rendben és időpontokban iskolaorvosi és védőnői vizsgálatokon és szűréseken vesznek részt, valamint megkapják a védőoltásokat. A védőnő rendszeres időközönként és eseti híváskor is látogatja az iskolát, vezeti a 8. osztályosok pályaválasztás előtti vizsgálatát is, szakrendelésre utalja szükség esetén a tanulókat a szűrővizsgálatok alapján. Az orvos és a védőnő az általánosítható tapasztalatokról tájékozatja az iskolavezetést, javaslatokat tehetnek az egészségnevelés érdekében.

11.2.6. Működési szabályok az általános iskolában A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje: Nyitva tartás · · ·

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az ügyintézés munkanapokon reggel 7.15 órától délután 16 óráig lehetséges. Tanítási szünetekben is zárva van, kivéve az ügyeleti rend szerinti időt, amit a tagintézmény-vezető tanévenként határoz meg. Ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületekben.

.A tanítás rendje · · · ·

·

·

·

·

A tanítás kezdete reggel 7.45 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A páros órák tömbösítve is tarthatók, az igazgató előzetes engedélyével. A tanórák színhelye: az iskola osztálytermei, a tornaterem, sportudvar, sportpálya, a fakultációs- és csoportszobák és a könyvtár. Külső helyszínen tartott órára (tornaterem, sportpálya, másik iskolaépület) a tanulók a nevelő felügyeletével, az óra kezdete előtt indulnak. Az oda-vissza vonulás rendezetten, vagy csoportban, az órát tartó nevelő felügyeletével történik. Tanítási órát, illetve délutáni foglalkozást bármely módon zavarni, a nevelőt vagy tanulót óráról, foglalkozásról kihívni, kiküldeni tilos. Indokolt esetben a tagintézmény-vezető adhat engedélyt hirdetésre az óra utolsó 2 percében. A tanítási órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden más esetben látogatásra a tagintézmény-vezető adhat engedélyt. Kivétel: nyílt napok, szervezett bemutatók. A tanuló az iskola épületét a tanítás- illetve a foglalkozások végéig csak a szülő írásos kérelmére, az osztályfőnöke vagy a tagintézmény-vezető, ill. helyettes engedélyével hagyhatja el. Iskolánkban délután a tanulók csak szervezett foglalkozásokon, nevelő, szakkörvezető, hitoktató vezetésével vehetnek részt. A tanulóknak előzetes megbeszélés után lehetőségük van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák.

70

· ·

A könyvtárat egyénileg látogathatják. Sürgős esetben a szülők, illetve más érdekeltek a nevelőkkel vagy gyermekükkel a szünetek ideje alatt a nevelői szobában-, ill. a folyosón vagy udvaron beszélhetnek.

. Az ügyelet rendje: · ·

·

A nevelői ügyeletet tanulói (6.,7.,8. évf. heti váltással) ügyelet segíti. A folyosókon, az aulában, az udvaron 7.00-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben ügyeleti rendszer működik. A napköziben csak ebédelő és a bejáró tanulók felügyeletére a buszok indulásáig tanári ügyeletet szervezünk. Egyéb esetekben az ebédlőben és a folyóson az éppen ott tartózkodó nevelők figyelnek rájuk, figyelmeztetik őket.

. Az étkezés rendje: ·

· ·

Az ebédelés 11.30-tól 13.30-ig folyamatosan történik a napközis csoportoknál, a sorrendet az órarend alapján a tagintézmény-vezető helyettes és a napközis vezetők állapítják meg. A nem napközis tanulók az évfolyamuk napközis rendje szerint ebédelnek, folyamatosan. Az étkező nevelők már csoportjuk étkezése előtt elfogyasztják ebédjüket, kivéve ha délelőtti beosztásuk azt akadályozza.

A pedagógusok munkarendje: · ·

· ·

·

· ·

Munkarendjüket alapvetően az órarend és a Koll. Szerződés szabályozza. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának helyén köteles megjelenni. Az osztálytermet, a foglalkozás helyét, az iskolát csak azután hagyhatja el a nevelő, ha minden tanuló elment, akire felügyelt. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30-ig köteles jelenteni az iskola tagintézmény-vezetőjének vagy helyettesének, a tanítandó anyagkiírás egyidejű átadásával. Indokolt esetben a pedagógus a tagintézmény-vezetőtől kérhet engedélyt – legalább1 nappal előbb – a tanóra (foglalkozás) elhagyására, elcserélésére, vagy eltérő tartalmú óra tartására. A tanulók ezzel kapcsolatos tájékoztatása a pedagógus feladata. Intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken minden pedagógus jelenléte kötelező,az alkalomhoz illő öltözékben. A pedagógusok helyettesítésének rendje: az alsó tagozatos pedagógusoknál a délelőttös kollégát hiányzása esetén a napközis kolléga helyettesíti és fordítva. A felső tagozatos pedagógusoknál az azonos szakot tanítók helyettesítik egymást elsősorban.Ha ez nem megoldható,akkor az osztályt tanító hasonló műveltségterületű kolléga helyettesít.

71

A tanulók munkarendje: ·

Az iskola tanulóinak munkarendjét a Házirend szabályozza.

A vezetők benntartózkodása: ·

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.00 és du.16.00 között a tagintézmény-vezető és helyettese közül egyiküknek az iskolában kell tartózkodnia. Eseti akadályoztatásnál személyes megbízott helyettesíti. A munkaterv tartalmazza az általános iskola tagintézmény-vezetőinek benntartózkodási rendjét.

A létesítmények és helyiségek használati rendjeaz alkalmazottak számára, az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodásának rendje Általánosan betartandó szabályok: · ·

· ·

·

Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója (és tanulója) felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a tagintézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad. Az épületet és egyes helyiségeket zárni kell, iskolai kulcsaikat csak vezetői engedéllyel adhatják át közalkalmazottaink. Minden alkalmazott köteles gondoskodni és meggyőződni arról, hogy az épületet bezárt állapotban (ablakok is) hagyta-e, tanulót felügyelet nélkül nem hagyhat ott. Bármilyen rendellenességet észlelnek, haladéktalanul értesítsék a leggyorsabban elérhető vezetőt.

Egyes helyiségek és létesítmények használata ·

· · · · ·

Kerékpárral érkezők a kapuban leszállnak, az udvarra betolják és a kerékpártárolóban helyezik el kerékpárjukat, távozáskor csak az utcán szállnak fel. Szellőztetés: lehetőleg szünetekben kell szellőztetni, ügyelni kell arra, hogy ajtó és ablak ne legyen nyitva egyidejűleg. Villamos berendezések kezelés nem bízható tanulóra (főkapcs.). A tanteremből a nevelő jön ki utoljára. Nevelői szobában, igazgatói- vagy más irodában a tanulót egyedül hagyni nem lehet. Eszközök tárolására kijelölt helyek: tanterem, szertár, nevelői szoba. A nevelőnek kötelessége és felelőssége használatkor az oda-vissza szállításról és elhelyezésről gondoskodni.

72

·

·

Ebédlőt, konyhát csak az intézmény vezetője engedheti át rendezvényekre, előre meghatározott időpontra, megszabott díjtételekkel. A konyhában csak a konyhai dolgozóink tartózkodhatnak, oda idegen, vagy a dolgozók hozzátartozója nem mehet be. Az élelmezésvezetőhöz a bejárás az udvaron át történik.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépési és benntartózkodási rendje: Az általános iskolához nem tartozó, külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a munka- és tűzvédelmi szabályokat. Az intézményben biztosítani kell a zavartalan működést, a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket, a gyermekek védelmét, ezért · az iskolába lépők a tanórákat nem zavarhatják · a szülők gyermekeikkel a tanórák közötti szünetben beszélhetnek. · A szülők · megismerhetik az intézmény nevelési, pedagógiai programját, működési szabályzatát, · házirendjét, melyek a nevelői szobákban vagy a titkárságon megtekinthetők. · tájékoztatást kaphatnak gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről. Ezek szervezett fórumai a szülőértekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok. · ezeken túl a tanulókat érintő személyes ügyekben a pedagógusokat felkereshetik a tanórák közötti szünetekben, lyukas órájukban, vagy időpont egyeztetés után munkanapok délutánján. A hivatalos ügyekben a belépőket a tagintézmény-vezető, a helyettes, az iskolatitkárság, az élelmezésvezető fogadja, illetve a megfelelő ügyintézőhöz irányítja. A fenntartó hivatalos képviselői jogaik gyakorlásához a tagintézményvezetőt vagy az helyettest keresik fel, akik biztosítják számukra a szükséges dokumentumokat illetve utasítják a közalkalmazottakat a szükséges feladatok ellátására, az intézkedések végrehajtására. Akik üzleti tevékenységükkel vagy bármilyen más eseti ügyükkel kapcsolatosan kívánnak az intézménybe belépni, a titkárságon és az élelmezésvezetőnél kapnak tájékoztatást. A szabadidő sporttal kapcsolatos információt a tornacsarnok sportszervezőjétől is lehet kérni a csarnok nyitvatartási idejében. A kisgyermeküket kísérő szülők, hozzátartozók az udvaron vagy a folyosón várakozhatnak. Az iskola konyhájáról ebédet elszállítók a konyhába nem léphetnek be, a kijelölt helyen várakozhatnak. Az egészségügyi szolgáltatást, szűrést végző egészségügyi dolgozók a tagintézményvezetővel vagy az helyettessel egyezetnek időpontot. Iskolai rendezvényekre érkező vendégeket kijelölt pedagógus vagy tanuló kíséri a rendezvény színhelyére. 11.2.7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok az általános iskolában A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az általános iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

73

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősöket a nevelőtestület az éves feladatterv határozza meg. A hagyományápolás területei és módjai: Ø Tanulási tevékenységben · Évente – változó tartalommal és formában – részt veszünk a különböző tanulmányi versenyeken, helyi és továbbjutó rendszerben (szaktárgyi, levelezős, stb.). · Vers- és prózamondó, nyelvhelyességi versenyek iskolánkban · Az iskolai könyvtár gyakori felhasználása könyvtári órákra, más tanítási és fakultációs órákra. · Tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, tanfolyamok indítása.

·

·

Rajzpályázatokon veszünk részt, kiállításokat szervezünk o művészek alkotásaiból az iskolagalériában, iskolai dolgozóink, o tanulóink körében hobbikiállítást rendezünk. Tanulóinknak lehetőségük van az iskolai faliújságok szerkesztésére.

Ø A sport terén · Megrendezzük iskolai- vagy közösségi szinten a · Bezerédj-kupát. · megfelelő számú jelentkező · sítábort · nyári üdülőtábort · Részt veszünk az atlétika, kézilabda, sakk és labdarúgó körzeti · versenyeken. · Bekapcsolódunk a természetjárók és természetvédők tevékenységébe, · évente legalább egy alkalommal szerveznek az iskolai közösségek · (osztály, tagozat,csoport) is közös túrát, kirándulást, zöld napot, · hulladékgyűjtést, madarak és fák napját, stb.) Ø Hagyományos ünnepeink : · Tanévnyitó ünnepély, itt történik az elsősök fogadása · Tanévzáró ünnepély és ballagás · Nemzeti ünnepeink: okt.23. és márc.15., · Bezerédj-nap · Iskolai karácsony · farsangi bálok · anyák napja, gyermeknap A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait az éves feladatterv határozza meg. 11.2.8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Az általános iskolában az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozások vannak, illetve lehetnek:

74

napközis foglalkozások, tanulószoba, · szakkör, · énekkar, · iskolai sportkör, vagy egyesület, · tanfolyamok, · korrepetálás, · tanulmányi- és sportversenyek, · kulturális rendezvények, · könyvtár látogatás, · hitoktatás, · diákönkormányzat rendezvényei, · fakultáció, · középiskolai előkészítő, · logopédiai foglalkozás · egyéni fejlesztés, stb. Ezekről a foglalkozásokról évente az általános iskolai nevelőtestület dönt – igény és lehetőség szerint – idejük és helyük a tanórán kívüli órarendben kerül meghatározásra. · ·

Napközi otthon működtetése az általános iskolában A szülők kérésétől függően, minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának szempontja elsősorban az évfolyamok szerinti működés, de lehet összevont is. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A téli-, tavaszi szünetben, ill. tanítás nélküli munkanapokon – igény esetén – összevont ügyelet van. Nyári szünetben akkor szervezünk szünidei foglalkoztatást, ha ezt min. a tanulók 10 %-a igényli folyamatosan, akinek mind a két szülője dolgozik és felügyeletük nem megoldott. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16.00 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően max. 17 óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. Napközis foglalkozásokról való elengedés esetenként a szülő írásbeli vagy személyes kérelmére történhet, a napközis nevelő engedélyével, a rendszeres eltávozásra – az osztályfőnök javaslata alapján- a tagintézmény-vezető ad engedélyt egész tanévre, figyelembe véve a tanuló iskolai előmenetelét és magatartását. A napközi rendjét külön- vagy a házirenddel egybeszerkesztett otthonrend szabályozza, melyet évente felül kell vizsgálni. Szakkörök az általános iskolában A szakköröket és tanfolyamokat, diákköröket a szülők igényei, az iskola hagyományai és lehetőségei szerint a pedagógiai program alapján szeptemberben hirdetjük meg, a tanulók jelentkezése után, igény szerint indítjuk a csoportokat. A foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi idő végéig tartanak.. A tanulók írásban jelentkezhetnek osztályfőnöküknél szeptember harmadik hetének végéig. A tagintézmény-vezető bízza meg a szakkörvezetőt ( külső szakember is lehet), aki a működésért szakmailag és pedagógiailag felelős. Munkaterv alapján dolgozik, naplót vezet, lehetőség szerint nyílt foglalkozást, bemutatót, szereplést, kiállítást, versenyt szervez . A tanulóknak a jelentkezése önkéntes, a szülő és osztályfőnök tudtával történik, felvétele 1 tanévre szól, kimaradása is a szülő és osztályfőnök tudtával történik. A csoportlétszámokat rendelet és a tantestület határozza meg, erőteljes létszámcsökkenés esetén a megszűnésről a tagintézmény-vezető dönt.

75

A szülők által fizetendő költség-hozzájárulásról a szülőket év elején tájékozatni kell. Énekkar A tanulók önként jelentkeznek, kiválasztásukról a karvezető dönt, a részvétel ingyenes. Iskolai sport-, tömegsport foglalkozások ·

· ·

·

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét elsősorban a testnevelő tanár (tanítók) szervezik a szorgalmi időben, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére, tehetséggondozásra, versenyre való felkészítésre, edzésre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves feladattervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére a tagintézmény-vezető mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A tagintézmény-vezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – csoportok – eredményes szereplését az egész iskolaközösség ismerje. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.

Korrepetálás, felzárkóztatás · · · ·

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az órarendbe illesztett korrepetálás vagy felzárkóztatás a szaktanár, tanító javaslatára kötelező jellegű is lehet a tanuló számára. A korrepetálás mértéke tantárgyanként heti 1 óra lehet. A korrepetálás ingyenes.

Általános iskolai könyvtár ·

·

A könyvtár nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a házirend és a helyiséghasználati rend rendelkezik. Az iskolai könyvtáros-pedagógus kiemelt feladatai: önálló ismeretszerzésre és a szabadidő tartalmas eltöltésére nevelés, szoktatás, a nevelő-oktató munkához szükséges, illetve kapcsolódó könyvek és folyóiratok biztosítása, bibliográfiák készítése.

Hitoktatás · ·

A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes, illetve a szülő dönt. A tanulókkal az egyház által kijelölt hitoktató foglalkozik.

76

·

Az intézmény együttműködik a községben működő református- és katolikus egyházakkal a hitoktatással kapcsolatosan, ehhez igény esetén tantermet biztosít, az iskola tanítási rendjéhez igazodva.

Középiskolai előkészítő a nyolcadik évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő foglalkozásokat tarthatunk heti 1 órában matematika, magyar tantárgyakból. Egyéb rendezvények ·

·

A tanulmányi- ,szakmai-, kulturális-, sportverseny vagy vetélkedő, a diáknap, a szórakoztató- és szabadidős rendezvények, a kirándulások, a közhasznú munkák (iskola, DÖK. szervezésében) mindegyike része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves feladattervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A tanulók iskolán kívüli szervezet-, egyesület-, intézmény munkájában rendszeresen, vagy esetenként részt vehetnek (a szülő tudtával) – ezt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.

11.2.9. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei Napközi · ·

·

·

·

A szülő igénye alapján minden tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. Túljelentkezés esetén a felvételről az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, a tagintézmény-vezető dönt, a következő elvek érvényesítésével: o veszélyeztetett-, v. hátrányos helyzetű, o gyenge képességű, felzárkóztatást igényel, o szociálisan- v. otthoni helyzet miatt rászoruló, o mind a két szülő dolgozik. A felvétel egy tanévre szól. Év közben kimaradó (ezt a napközis nevelőnél és osztályfőnöknél jelenti be a szülő) vagy kizárt tanuló tanéven belül nem vehető fel újra. A következő tanévre a napközibe való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején, illetőleg tanév közben kérje (utóbbi esetben a napközis nevelőnél). Az 1. osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik.

Iskolaotthon Iskolaotthonos osztály akkor indítható, ha az osztályba jelentkező mindegyik tanuló szülője ezt írásban igényli. A felvételről az alsó tagozatos munkaközösség és a gyermekvédelmi felelős véleményének kikérése után a tagintézmény-vezető dönt. Étkezés

77

Étkezést – a napközis vagy tanulószobai ellátástól függetlenül – minden igénylőnek (választhatóan rész-étkezést is) a szorgalmi időben biztosítunk. Jelentkezés megegyezik a napközivel. 11.2.10. A mindennapi testedzés formái · Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az úszásoktatással (1.évf.), a rendszeres tömegsport és edzés órákkal, a hagyományos iskolai tömegsport rendezvényekkel (házi bajnokságok, stb.), a körzeti sportversenyekre való felkészítéssel és részvétellel, sportszakkörök indításával, az ISK. támogatásával, stb. biztosítja. · Az iskola biztosítja a tanórákon kívüli időszakban a tornaterem, a sportudvar használatát tanulóinak, tanári felügyelettel 16 óráig. · A tornaterem vagy sportudvar nem adható ki használatra külső személynek vagy szervezetnek olyan esetben, ha az iskolai sportrendezvényt zavarná.

11.2.11. Az általános iskolai tankönyvrendelés szabályai ·

· ·

Az általános iskola tagintézmény-vezetője gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke – elérhetőségét követően 3 munkanapon belül – eljusson minden pedagógushoz, illetve szakmai munkaközösséghez . Az érintett nevelők megbeszélik és véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyveket. A pedagógusok írásban közlik az általuk kiválasztott és használni kívánt tankönyvekre és segédkönyvekre vonatkozó igényüket a tagintézmény-vezetővel, aki összegyűjti és átadja a tankönyv-felelős megbízott alkalmazottnak, aki ezek megfelelő összesítésével 3 munkanapon belül tagintézmény-vezetői aláírásra elkészíti a rendelést.

11.2.12. Az általános iskolában folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Területe: a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra és minden más tevékenységre, amit az iskola vagy napközi szervez, valamint a pedagógusok adminisztrációs munkájára is. Felelőssége: a nevelő-oktató munka belső ellenőrzéséért a tagintézmény-vezető és az iskola vezetősége felelős, a feladatmegosztás alapján, a saját területükön. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét az éves munkatervvel összhangban kell tervezni és nyilvánosságra hozni. Az ellenőrzés lehet folyamatos, időszakos és eseti, utóbbi az ellenőrzési tervben nem szerepel, lefolytatásáról a tagintézmény-vezető dönt. A tanóra és más foglalkozások látogatását – minden, amiről naplót vezetünk – minden látogató a naplóba bejegyzi.

78

Az ellenőrzésre jogosultak számára biztosítani kell az órarendi-szervezési feltételeket az ellenőrzéshez, ez a tagintézmény-vezető és helyettese feladata. Jogosultak a belső ellenőrzésre: · ·

· ·

·

A tagintézmény-vezető és helyettese: minden területen, munkaköri megosztásuk szerint. A munkaközösség-vezetők: a megfelelő tantárgycsoport, vagy nevelési területen, tapasztalataikról tájékoztatják a tagintézmény-vezetőt vagy helyettesét, a tantestületet. megbízott felelősök, osztályfőnökök és nevelők: a megbízás szerinti területen vagy feladatnál, tájékoztatják az illetékes vezetőt. a belső ellenőrzés vagy eredménymérés segítésére, sikeres módszerek bemutatására, tanácsadási-, fejlesztési céllal külső szakember, szaktanácsadó is hívható. kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra.

Az ellenőrzés céljai: · a tantervi követelményeknek való megfelelés, az eredményesség (kiemelt ellenőrzés), · nevelési követelményeknek való megfelelés, elért szintek, · munkatervi feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, folyamatellenőrzés a tapasztalatok felhasználásával, · egy-egy problémás, vagy különösen fontos terület átfogó ellenőrzése, fejlesztési feladatok meghatározásával. Az ellenőrzés módszerei és eszközei: · tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása · írásos dokumentumok vizsgálata (tanmenetek, naplók, veszélyeztetett- és hátrányos helyzet nyilvántartása, etnikai kisebbség foglalkozási feljegyzései, osztályozás folyamatossága, jegyek beírása, a szülő tájékoztatása, stb.) · tanulói munkák vizsgálata, nevelői javítások · beszámoltatás szóban, írásban · mérések végzése, végeztetése és azok elemzése: minimum mérések (témánként és év végén), év végi (félévi) felmérések a tantervi követelmények alapján, készségmérések és más standartizált mérések, vizsgák – központi mérőlapokkal, összehasonlítási lehetőséggel, pedagógiai mérések. Értékelés: Az ellenőrzést mindig követnie kell visszacsatolásnak, értékelésnek, további feladatok meghatározásának. Az ellenőrzés, látogatás tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg – szükség esetén a munkaközösség tagjaival – meg kell beszélni. Fontos szerepe van az önellenőrzésnek és önértékelésnek is. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

79

11.2.13. Az általános iskolai speciális védő, óvó előírások, rendkívüli események bekövetkezésekor szükséges teendők Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti. Feladatai: Gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének feltárása · A tanulók, szülők, pedagógusok jelzései alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást végez. Az ott tapasztaltakról és a megtett intézkedésekről feljegyzéseket készít. · Segíti az intézmény egészségnevelési programjának elkészítését és végrehajtását. · Tájékoztatást nyújt a tanulók, szülők, pedagógusok részére. Hetenként fogadóórát tart az iskolában. · A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a tagintézményvezető indítson eljárást a polgármesteri hivatalnál gyermekvédelmi támogatás megállapítására. · Tájékoztatást ad a tanulók részére szervezett szabadidős programokról · Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsokat ad a tanulóknak és szülőknek. · Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi, hogy a tagintézmény-vezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. · A szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tagintézmény-vezető felügyeli a gyermekvédelmi felelős és a gyermekjóléti szolgálat munkakapcsolatát. A gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címe és telefonszámát a tanév elején a tanulóknak szóló hirdetőn és a tanáriban közzé kell tenni: Tanulói és gyermekbalesetek megelőzésének feladatai, illetve baleset esetén történő eljárási szabályok Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata a tanulók részére az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, baleset vagy fennállásának veszélye esetén a szükséges intézkedések megtétele. a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi utasítás, a tűz- és bombariadó rendelkezéseit. b.) Az iskola helyi feladatterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési normákat. c.) A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásokban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a baleset megelőzési szabályokat betartatni. d.)Az osztályfőnököknek tanévkezdéskor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell · az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat · a házirend balesetvédelmi előírásait · rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét · a tanuló kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

80

Osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartás formákat. · Minden tanulót baleset- és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni · tanulmányi kirándulások, túrák előtt · közhasznú munkavégzés megkezdése előtt · rendkívüli események után · aktuális feladatok végzésénél · tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. Az oktatás tényét dokumentálni kell. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulókat ért bármilyen baleset, sérülés, rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni. A segítséget nyújtó dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A tanulói és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége Az iskolában történt baleseteket, sérüléseket ki kell vizsgálni. Tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset, megállapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek elkerülése érdekében. A szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. Egy példányt a fenntartónak, egy példányt a szülőnek, egy példányt az intézmény igazgatójának kell megküldeni, egy az tagintézményi irattárba kerül. · Súlyos balesetet telefonon jelenteni kell a községi önkormányzati fenntartónak és az igazgatónak. A baleset kivizsgálásához legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert kell meghívni · A tanulói és gyermekbalesetek kivizsgálásánál lehetővé kell tenni az iskola képviselőjének részvételét. · Minden bekövetkezett gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzése érdekében. A teendő bombariadó esetén: · Az az intézményi dolgozó, aki először értesül a robbantással történő fenyegetésről, haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét, távollétében helyettesét. · A tagintézmény-vezetője intézkedést tesz az intézmény kiürítésére (a teendők azonosak a tűzriadó jelzésével, menekülési útvonallal, a tanulók a betonos sportpályán gyülekeznek), majd értesíti a rendőrséget és a postát. Az épületek kiürítésekor mindenki magával viszi személyes holmiját (táskát, kabátot, stb.)-ha ez lehetséges. · Az épületek minden ajtaját nyitva kell hagyni. A bombakutatók segítségére épületenként rendelkezésre áll 1 fő intézményi dolgozó (takarító). · A tűzvédelmi berendezések felelősének elérhetőnek kell lenni.

81

· A közben érkezett postai és egyéb küldemények felbontása tilos. · Az épületekben végzett karbantartói, szerelési munkákról, melyeket a fenyegetés előtt 12 órán belül végeztek, tájékoztatást kell adni a bombakutatást vezetőnek. · Az osztályfőnökök (délután a napközis nevelők) összeírják a hiányzó tanulókat, a tervezett számonkérések helyét, idejét. · A kiürítés miatt elmaradt tanítási órákat, számonkéréseket tanítási időn kívül meg kell tartani. Minden rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 11.2.14. Az általános iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtárra vonatkozó adatok Az iskolai könyvtár az általános iskola épületében helyezkedik el, alapterülete 25 m2. A könyvtár anyagi fenntartását a helyi önkormányzat vállalja, a szakszerű működtetést az általános iskola biztosítja. A könyvtáros tanár felelősséggel tartozik az iskola igazgatójának. Szaktanácsadói segítség az Illyés Gyula Megyei Könyvtártól igényelhető. A könyvtár használatára jogosultak az iskola tanulói és nevelői. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A könyvtári költségvetésből a tervszerű és folyamatos beszerzést biztosítani kell év elejétől fogva. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtári dokumentumokat a könyvtáros szerzi be. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár feladatai (16/1998.sz. rendelet alapján) -

a könyvtár gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról tanórai foglalkozások tartása egyéni és csoportos helyben használat biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése tanórán kívüli foglalkozások tartása

Gyűjtőkör: A pedagógiai program határozza meg. Gyűjteményszervezés:

82

állománygyarapítás, állományapasztás gyűjteményszervezést. A beszerzés forrásai: vétel, ajándék, csere

egyenrangú

feladat.

Együtt

képezik

a

a./ vétel a vásárlás történhet: · jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel · a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel b./ ajándék · ez független a könyvtár költségvetésétől · kaphat ajándékot a könyvtár: intézményektől · egyesületektől · magánszemélyektől · a kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. c./ csere · szintén független a könyvtár költségvetésétől · a csere alapja lehet fölöspéldány vagy/és az iskola saját kiadványa Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre alacsony példányszámmal. Gyarapítás nyilvántartása - leíró betűrendes katalógus, leltárkönyv segítségével Egyéb nyilvántartások · · ·

deziderátum rendelési nyilvántartás megrendelőjegyzék

Állománybavétel A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár bélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A dokumentumok végleges és időleges megőrzés céljából kerülnek a könyvtárba. Adataikat a leltárkönyvben, betűrendes katalógusban rögzítjük. Tulajdonbélyegzés módja Az iskolai könyvtár bélyegzőjének felirata: „I. Béla Gimnázium Bezerédj István Általános Iskolájának Könyvtára” A bélyegzés a következőképpen történik: Könyvek esetén · a címlap hátoldalán · az utolsó szövegoldalon (minden kiemelhető egység hátoldalán)

83

Időszaki kiadványok esetén · az első és az utolsó szövegoldalon

Állományapasztás · elavult, fölösleges dokumentumok kivonása lsd. Gyűjtőköri szabályzat · természetes elhasználódás · hiány (olvasónál maradó dokumentum, állományellenőrzésnél mutatkozó hiány, egyéb ok, pl.betörés) Kivonási nyilvántartásban kell feltüntetni a kivonás okát, tételesen felsorolva a mű címét, szerzőjét, leltári számát.(iskola igazgatójának az aláírásával, bélyegzővel hitelesítve ! ) A könyvtári állomány védelme Az állomány ellenőrzésére az igazgató által meghatározott időközönként kerül sor. A könyvtáros tanár anyagilag, fegyelmileg felel a költségvetés tervszerű felhasználásáért, hozzájárulása nélkül senki nem vásárolhat semmit a könyvtár részére. Szaktanári beszerzés esetén az állománybavétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. Felelősségre vonható, ha bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár működési szabályait vagy kötelességszegést követett el, vagy a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. Biztosítani kell az állomány fizikai védelmét is: illetéktelen személyek ne férjenek hozzá. A könyvtári helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, hozzáférhetősége A könyvtári állomány szabad polcokon van elhelyezve. A dokumentumok nagy része könyv. Tagolása: kézikönyv, ismeretközlő irodalom, szépirodalom, pedagógus irodalom, folyóiratok. A dokumentumok egy része kölcsönözhető, másik része helyben használható. (kézikönyvek, időszaki kiadványok) 11.2.15. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés általános iskolára vonatkozó Általános rendelkezések Az intézmény minden évben költségvetésében megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés pénzügyi fedezetét. A tagintézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, az átmeneti többletfeladatok ellátását. A kereset kiegészítés felosztását és feltételeit az alábbiakban szabályozzuk: · Keresetkiegészítésben részesíthető a teljes vagy részfoglalkozású, az intézménnyel legalább 1 éve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat, aki munkáját kiemelkedő színvonalon, ill. eredménnyel látja el. Teljesítményértékelése kiváló.

84

· · ·

Minőségi és többletmunkára fordítható összeg aránya ¾ és ¼. A minőségi munkáért járó kereset kiegészítést az intézményi létszámnak 15 %-a kapja A tagintézmény vezetője a tagintézmény-vezető helyettes, és munkaközösségvezetők véleményének kikérése után évente dönt arról, hogy kiknek a munkáját ismeri el kereset-kiegészítéssel és milyen mértékben. A többletmunkáért járó kereset kiegészítésről negyedévente hoz döntést. A hozott döntést és annak indoklását a közalkalmazotti körrel ismertetni kell.

Szempontok a kereset-kiegészítés odaítéléséhez Kereset kiegészítés annak a közalkalmazottnak adható: 7. Aki munkáját kiemelkedő színvonalon példás munkafegyelemmel látja el: · a pedagógiai program megvalósításáért felelősséggel dolgozik · tanítványai fejlesztésében az átlagosnál jobb eredményeket ér el · tanulóit felkészíti az önálló tanulásra; az ismeretszerzés és tanulás iránti igényüket fejleszti · a hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztatva az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintre juttatja őket · gyermekvédelmi tevékenysége kimagasló · a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel kiemelten foglalkozik · tanulmányi versenyekre tanulóit benevezi, felkészíti · bemutató órákat szervez és tart · az intézményben gyakorlati munkájukat végző hallgatókat fogadja, tevékenységüket segíti, értékeli · színvonalas szemléltetőeszközöket, dekorációt, játékokat készít. 8. Aki nevelőmunkája során közösségteremtő, fejlesztő tevékenységben eredményes; munkájával az iskolai közélet minőségét emeli ·

rendszeresen közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében.

9. Aki a tartalmi munka megújításában aktív szerepet vállal: · · · · ·

A NAT-hoz és a helyi sajátosságokhoz igazodó helyi tantervet, tananyagot, programot dolgoz ki szakmai munkájának színvonalát rendszeres önképzéssel emeli intézményi, térségi szakmai előadásokat tart, programokat szervez, rendez pályázatokat nyújt be (tárgyi feltételek fejlesztésére is) nagyfokú önállóság jellemzi, képes megújulni.

10. Aki az intézmény hagyományainak kialakításában, továbbvitelében részt vállal · ·

Községi és intézményi rendezvényeken munkájával hozzájárul az intézmény jó hírnevének ápolásához Kiállítások, bemutatók, ünnepélyek, kulturális rendezvények szervezésében, lebonyolításában

85

11. Aki kiemelkedő munkát végez szervezésében és lebonyolításában;

a

gyermekek

szabadidős

tevékenységének

Kirándulások, szakkörök, sporttevékenységek, kulturális rendezvények, táborozások szervezése, lebonyolítása, a tanulók felügyeletének, kíséretének rendszeres ellátása, tanfolyamok 12. Az intézmény vezetőinél a fentieken túl figyelembe lehet venni a vezetési munkából adódó sajátos feladatok elvégzését is. Az elbírálást nem befolyásoló tényezők: · kor · beosztás · végzettség Kizáró okok, melyek megléte esetén az érintett személyt figyelmen kívül kell hagyni az illetménykiegészítésre való jogosultság megítélésénél: · · ·

Fegyelmi büntetés Munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások megszegése Magatartásával az intézmény megítélését kedvezőtlenül befolyásolja

·

A vezetői döntés előkészítése Az intézmény valamennyi közalkalmazottja az előbbiek alapján javaslatot tehet a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülő személyekre. 11.3. Középiskola 11.3.1.A középiskolai nevelő-oktató munkában érdekelt partnerek feladatai és a vezetés kapcsolatai Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei: · a tanév állandó értekezletei: alakuló-tanévnyitó értekezlet, félévi ill. tanévi munkát értékelő értekezlet · osztályozó értekezletek: félév végén, a tanév végén, a végzős évfolyamok számára május elején · nevelési értekezletek (a tanév munkaterve szerint, legalább egy) · tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal) · Rendkívüli értekezletek (szükség szerint) · osztályértekezletek Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges, az iskolai életet átalakító problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek) megtárgyalására, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 30%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. Ha az SZMK vagy a DÖK kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

86

A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés (jegyzőkönyv) készül az elhangzottakról, melyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető és egy, az értekezleten végig jelen lévő (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség munkájának, neveltségi szintjének elemzését, aktuális problémájának megoldását osztályértekezleten végzi. Az osztályértekezleten az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt. Osztályértekezlet az osztályfőnök kezdeményezésére bármikor összehívható. Fegyelmi határozatot osztályértekezleten hozni nem lehet. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezés, továbbá a pedagógusok megbízásának és az iskola felvételi követelményeinek meghatározásának jogát azzal, hogy a szakmai munkaközösségek évente beszámolót készítenek tevékenységükről. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére – pl. fegyelmi bizottság – tagjaiból bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, az oktatási feladatok megvalósítását szolgálja. A munkaközösségek a helyi tanterv alkotói, az egységes értékelési rendszer kialakítói. Középiskolánkban egyes tudományterületeknek megfelelően öt szakmai munkaközösség működik: magyar és modultárgyak, művészeti modulok és történelem, idegen nyelvi, matematikai, természettudományi és a levelező tagozati. Az osztályfőnöki tanári közösség tevékenységét az igazgatóhelyettes, az informatikaiszakképzési tanári közösségét pedig a gyakorlatioktatás-vezető munkakörében koordinálja. Az osztályfőnöki tanári közösség munkáját az intézményi kiemelt munkavégzési keresetkiegészítés terhére megbízott pedagógus szevezheti, ha erre az igazgatótól megbízást kap. A megbízás kiadásakor a munkaközösség-vezetői megbízásnál alkalmazott követelményeket kell érvényesíteni. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre. Feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A szakmai munkaközösségek feladatai: · · · · · ·

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, véleményt mondanak az egyes tagozatok kialakításakor. Kidolgozzák ill. módosítják a tantárgyi helyi tantervet (tantárgyi programokat) Kezdeményezik helyi pályázatok és tanulmányi versenyek, pontversenyek kiírását, mozgósítanak, szervezik és lebonyolítják a tanulmányi versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, minőségcélokat valósítanak meg. Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését, szakterületükön véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

87

·

·

· · · · ·

Összeállítják az intézmény számára a felvételi vizsgák (szóbeli meghallgatás), bemeneti felmérések, az iskolai alapvizsga és a középszintű érettségi vizsga szóbeli feladat-és tételsorait, ezeket értékelik. Az intézmény fejlődése érdekében az igazgató javaslata alapján az ezzel megbízott pedagógusok (pl. pályázati program részeként) alkalmi, önkéntes pedagógiai kísérletet végeznek. Javaslatot tesznek a költségvetésben a szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget Szaktanári javaslatok alapján meghatározzák (kiválasztják) az alkalmazott tankönyveket, segédkönyveket Segítik tagjaik szakmai fejlődését Együttműködnek a több munkaközösséget érintő szakmai feladatok megoldásában

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: ·

·

· ·

· · · · · · ·

·

Összeállítja az intézmény pedagógiai és minőségirányítási programja, aktuális kiemelt feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét, kitűzi a minőségcélokat, vizsgálja teljesülésüket. Vezeti, és irányítja a munkaközösség előző pontban vázolt tevékenységét, a szakmai és pedagógiai munkát, felügyeli a helyi tanterv , a követelményrendszer teljesülését. Felülvizsgálatot követően jóváhagyja a szaktanári tanmeneteket Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, koordinálja és teszteli a hatékony oktatási módszereket, önkéntesen vállalt bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, órát látogat, szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgatónál. Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, további óralátogatásokat végez. Az igazgató megbízásából részt vesz a munkaközösségi tagok teljesítményértékelésében. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésre. Javaslatot tesz a szertárak fejlesztésére. Felmérések, elemzések alapján javaslatot tesz a tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti összhang megteremtésére ill. fenntartására. Állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Az igazgató kérheti a munkaközösség-vezető személyes véleményét is.

A középiskolai szülők közössége Az középiskolai iskolavezetés és az SZMK (szülői munkaközösség választmánya) képviselői közötti együttműködés tartalmát és formáját évente a középiskolai feladatterv állapítja meg. A szülői munkaközösség választmányának elnökével, annak munkaprogramja alapján az általános igazgatóhelyettes tart kapcsolatot. Tanévenként legalább két alkalommal az igazgató ad tájékoztatást az iskola munkájáról. A szülői munkaközösség ugyanakkor figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A tanulók nagyobb csoportját (évfolyamok, gimnáziumi tanulók, szakközépiskolai tanulók)

88

érintő döntéseket hozó nevelőtestületi értekezleteken az SZMK képviselőinek tanácskozási jogát biztosítjuk. A pedagógiai program megvalósítását segítő bármely kérdésben a szülői munkaközösség javaslattételi jogával élhet. A szülői közösség évente értékeli a minőségirányítási program végrehajtását. Az együttműködés fórumait, a kapcsolattartás formáit a Pedagógiai Program részletezi. Szülői javaslatok, észrevételek, panaszok kezelésére minőségirányítási programunk tartalmaz eljárást. A szülők tájékoztatásának formái: · · · ·

nyílt nap (felvételi tájékoztató nap) szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatás a tanulmányi előmenetelről és a tanulók

neveltségéről.

Az SZMK dönt · saját szervezeti és működési rendjéről, · munkatervének elfogadásáról, · tevékenységének szervezéséről, · elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. Egyetértési jogot gyakorol · · ·

a helyi tanterv elfogadásakor (módosításakor) a szabadodon választható tárgyak meghatározásában, a kirándulás eldöntésében (osztálykeretben), minden anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában (tankönyvtámogatás, tankönyvválasztás).

Véleményezési jogot gyakorol · · · · · · ·

a pedagógiai program elfogadásában, a házirend megállapításában, a tanulók közösségét érintő bármely kérdésben, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, az érettségivel kapcsolatos jogosítványok gyakorlásában (részvétel a szóbeli vizsga egyes részein), az iskola és a család közötti kapcsolattartás rendjének megállapításában a minőségirányítási program éves értékelésében

A középiskolai tanulók közössége A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott iskolai diákbizottság (DÖK-vezetőség) áll. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár (vagy felsőfokú képzettségi szintű pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazott) támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a segítő felnőtt közvetítésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez.

89

A diákképviselet és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás módja: · · ·

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményét, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő felnőtt közreműködésével kéri meg. A diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgatóhelyettes gondoskodik. Az előterjesztést a döntést megelőző tizenöt napon belül kell átadni. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Összehívása az igazgató kezdeményezésére vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint történik. Az igazgató (megbízása alapján az igazgatóhelyettes) évente kétszer ad tájékoztatást a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről.

A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnöke a diákönkormányzat diákbizottságának elnöke. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. Az iskolaparlamenten az iskola alkalmazotti közössége és a tanulók vesznek részt. Évente egyszer az igazgató kezdeményezi az összehívását. Levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő felnőtt. Az iskolaparlament a kölcsönös kérdések, problémafelvetések és válaszok, megoldások fóruma. A kérdést vagy problémát felvetőnek a tanulói véleménynyilvánítás szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának (minimum 10 % - ának) írásbeli támogatottságával kell rendelkeznie. Az alkalmazotti körből feltett kérdések, problémák támogatottságához az alkalmazottak 10%-ának aláírása szükséges. A tanulók véleménynyilvánításának rendjét és formáit az iskolai Házirend szabályozza. Az önkormányzat működéséhez az iskola biztosítja · költségvetésben megjelölt pénzügyi keretet (kötelező jogszabályszerű elszámolással). · egy külön helyiséget foglalkozások megtartásához, egyet a stúdió működéséhez, hirdetési lehetőséget a folyosói táblákon, saját rendezvényekhez tantermet vagy előadótermet, · hivatalos ügyintézésükhöz a számítógépeket, telefonhasználati lehetőséget, jutalomkönyveket, okleveleket, emléklapokat a diákközéletben végzett példás munka elismerésére. 11.3.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje a középiskolában: A középiskolai intézményegységben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az igazgatóhelyettesek, a gyakorlatioktatás-vezető és a munkaközösség-vezetők az igazgató utasítása és az éves feladatterv ellenőrzési tervében megfogalmazottak szerint vesznek részt az ellenőrzési feladatokban. A középiskolai tanács más tagjai – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv részeként nyilvános éves ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzés módszerei: · a tanórák, gyakorlati foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlatioktatás-vezető, szakértő, szaktanácsadó) · a tanulói munkák vizsgálata,

90

· · · ·

munkarend vizsgálata (pl. órakezdés és befejezés, tanári ügyelet) a tanügy-igazgatási dokumentumok vizsgálata (haladási és osztályozónaplók ellenőrzése legalább évi 3 alkalommal), a szakmai-pedagógiai munka dokumentációjának ellenőrzése (pl. tanmenetek, mérések, egyéni statisztikai lapok, osztályszintű statisztikák stb.) írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, működési interjúk.

Az ellenőrzési feladatok végrehajtásáról feljegyzések készülnek, melyet legalább a tanév végéig meg kell őrizni. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni és dokumentálni, az általános tapasztalatokat pedig a tantestületben minimum évente kell összegezni. 11.3.3. A pedagógus munka értékelésének szempontjai: Az intézményi minőségirányítási program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási program rögzíti a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. Az értékelés során a dokumentumokban foglaltakat kell alkalmazni az ott rögzített eljárásrend szerint. 11.3.4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapításának feltételei a középiskolában A rendelkezésre álló keretet az érvényes jogszabálynak megfelelően egy v. több havi, határozott idejű kereset-kiegészítés formájában használjuk fel. A kereset-kiegészítés megállapításának feltételei: Alapfeltétel: az alapfeladatok jó színvonalú, eredményes ellátása; a minőségcélok megvalósulásának tevékeny segítése, elkötelezett szakmai tevékenység Az alapfeltételek teljesülése esetén a kereset-kiegészítés további feltételei: Tehetséggondozás: A tanulók segítése a kötelező tananyag magas szintű, valamint a követelmények optimális szintjét meghaladó ismeretek elsajátításában, ehhez kapcsolódóan eljárások, tevékenységformák gyakorlásában és alkalmazásában · csoportja kiemelkedő érettségi eredményéért; · eredményes „C” típusú középfokú nyelvvizsgáért (az évfolyamra kitűzött mutatót jelentősen meghaladó számban); · tanulmányi versenyek és pályázatok eredményeiért: ha a tanuló az iskolából külső értékelés alapján a II. fordulóba jut; · sportversenyeken regionális és országos helyezések azokban a sportágakban, amelyekre való felkészítésben a szaktanár részt vett; · megyei vagy regionális kulturális vetélkedőkön elért I. – III. helyezés, ha a felkészítésben részt vett a szaktanár; · megyei vagy regionális kulturális rendezvényen való olyan sikeres szereplés, melyek az iskola elismertségét növelik, és a felkészítésben a szaktanár közreműködött. Felzárkóztatás Differenciált, jól szervezett munkával, tartós erőfeszítéssel elért érettségi eredményekért a gyengébb felkészültségű osztályokban, ill. csoportokban.

91

A képzés fejlesztése: az emelt szintű képzésre való felkészülés; új szemléletű alapvizsgafeladatsorok kidolgozása; a szakképzés alkalmazható programjának kidolgozása; az emelt óraszámú képzés és az emelt szintű érettségire felkészítő képzés tartalmi és módszertani fejlesztése; sikeres pályázatok írása. Minőségbiztosítási rendszerünk hatékony működtetésének segítése · a dokumentáció gondozása; · az Eljárások Kézikönyvében rögzített folyamatszabályozás szerinti működés biztosítása és javítása; · aktív közreműködés az évenkénti felülvizsgálatokban. Hatékony és eredményes nevelőmunka · az osztály kiemelkedő neveltségi szintje; · az osztály iskolai szintű tevékenysége. Az iskola arculatának építése · publikációk; · előadások diákoknak, tanároknak; · versenyek, táborok szervezése; · mentori feladatok rendszeres ellátása; · tanórán kívüli, városi szinten elismert tevékenység szervezése; · központi szakkörök munkájában való tevékeny részvétel; · kiemelkedő beiskolázási tevékenység, eredményes pályaorientáció. Eredményes pályázati tevékenység a források bővítésére Az elfogadás kritériuma (az alapfeltétel mellett): · a mérhető kritériumok legalább egyikének teljesülése; · az alapfeltétel és a „hozzáadott érték” mértékének megítélésében a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak; · az elismerésre a munkaközösség-vezetők javaslatot tesznek. A felhasználás elveit, szabályait a szakmai munkaközösségek, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet szeptember 30-ig írásban benyújtott javaslatai alapján a középiskola vezetése tanévenként a tanév kiemelt feladatához igazodóan - a fenti, minőségi munka elismerésére szolgáló támogatás elosztásának alapvető szempontjaival összhangban - kiegészítheti. A kiegészítést nevelőtestületi értekezleten vitára bocsátja. A jóváhagyott kiegészítések a tanévre vonatkozóan érvényesek.

11.3.5. Címek adományázásának feltételei a középiskolában A címek adományozásának alapfeltétele a hosszú távú finanszírozási feltétel fennállása. Pedagógusok (minimum H besorolási kategória esetén) ill. felsőfokú végzettségű nem pedagógus alkalmazottak esetén: ·

Tanácsosi cím esetén 10 év munkaviszony (iskolánkban eltöltött legalább 5 év), főtanácsosi cím esetén 15 év munkaviszony (iskolánkban legalább 10 év).

92

· · · · ·

A tantestületben is elismert szakmai felkészültség, ennek az oktató-nevelő munkában megnyilvánuló folyamatos, példás hasznosítása. Aktív részvétel az iskola belső szakmai, kulturális vagy sport tevékenységének szervezésében. Az iskola működéséhez, folyamatos megújulásához szükséges dokumentumok készítésében való tevőleges részvétel (tantervek, vizsgakoncepciók, pedagógiai program, belső szabályzatok, stb.) Az iskola törekvéseinek nyíltan vállalt képviselete a tantestületben, a tanulóifjúság és a szülők körében egyaránt. Az iskolai célkitűzések érdekében a mozgósító feladatokat is vállalja, akkor is, ha ez nem népszerű. Jó az emberi kapcsolata az iskola pedagógus és nem pedagógus alkalmazottaival.

(A címpótlékok egy részének fedezetét a fenntartó önkormányzat biztosította, más részét egy álláshely (298/1997. ikt. sz.) megszüntetésével finanszírozzuk.) Nem pedagógus alkalmazottak (A-D besorolási kategória esetén) A munkatársi cím elnyerésének feltételei: · Intézményünkbem legalább 5 év munkaviszony. · Az iskola napi működést meghatározó folyamataiban átfogó ismeretekkel rendelkezzen. · Ennek megfelelően mind több területen helyettesítő feladatok ellátására alkalmas legyen és azt rendszeresen vállalja is. · Kapcsolata a tantestülettel, a tanulóifjúsággal és saját munkatársaival egyaránt példás, elismert. 11.3.6. A középiskolai külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézmény a pedagógiai program cél-és feladatrendszerének megfelelően együttműködik más intézményekkel. A kapcsolatrendszer közoktatási, közművelődési, humán szolgáltató szervezetek mellett más civil szervezetekre ill. gazdálkodó szervezetekre is kiterjed. Az együttműködés színterei, formái: Kollégiummal: Iskolánk tanulóinak 10-15 %-a kollégista. A kollégium közvetlen szomszédságából adódóan kollégista tanulóink nevelési-oktatási gondjainak megoldásában folyamatos együttműködési lehetséges és szükséges az osztályfőnökök, a szaktanárok és a kollégiumi nevelőtanárok között. ·

· Sportegyesületekkel, kulturális csoportokkal, művészeti alapiskolával, civil szervezetekkel: Támogatjuk és elismerjük tanulóink iskolán kívüli, a felsorolt szervezetekben végzett tevékenységét. Törekszünk arra, hogy a tanulásban kiemelten segítsük őket. A tanulóinkat foglalkoztató szervezeteket az iskolai rendezvényeinkbe bevonjuk.

Az I. Béla Alapítvánnyal: Pedagógiai programunk megvalósításában nagy segítségünkre van az iskola mellett működő alapítvány, mely céljaink megvalósításának, hagyományaink megőrzésének egyik legfontosabb anyagi biztosítéka. A Kuratórium elnökét valamennyi rendezvényünkre meghívjuk, az immár hagyományossá vált I. Béla Alapítványi bálon pedig a nevelőtestület nagy része részt vesz, diákjaink a lebonyolításban is közreműködnek. ·

93

Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral: Író-olvasó találkozókkal, rendezvényeiken részvétellel. ·

A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Házával: Hangversenyek és színházi programok szervezésével, kiállítások látogatásával, ill. nagyszabású rendezvényeink (I. Béla Napi kulturális bemutató, szalagtűző ünnepség) színhelyeként. Igény esetén a Művelődési Ház nyári informatikai táborának helyszínt biztosítunk. ·

· A Tolna Megyei Levéltárral és a Wosinsky Mór Megyei Múzeummal: Rendezvények, kiállítások, levéltári és múzeumi órák látogatásával.

A helyi médiával (újságok, szekszárdi tv): Marketing tevékenységünk egyik legfontosabb eleme iskolánk munkájának folyamatos bemutatása. ·

A gazdálkodó szervezetekkel: A szakmai gyakorlati képzés terén. Az együttműködő gazdálkodó szervezetek képviselőit szakmai előadóként is meghívjuk. ·

A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a pedagógiai szakszolgálattal: A szakmai szolgáltatást nevelőtestületi belső képzéshez, továbbképzéshez vesszük igénybe. Bekapcsolódunk a szakmai szolgáltatók által szervezett szakmai programokba. Iskolánk két tanára lát el szaktanácsadói feladatokat a megyei szakmai szolgáltató megbízásából. A pedagógiai szakszolgálat segítségét (szakvizsgálatát) szükség esetén igénybe vesszük. A kapcsolattartás módja megegyezik az intézményi résznél leírtakkal. · A Megyei Munkaügyi Központtal: Az osztályfőnökök közösségformáló munkáját a központ pszichológusa segíti. „Pályaválasztás” című rendezvényüknek hagyományosan résztvevői vagyunk. ·

Az általános iskolákkal: Intenzív kapcsolatot tartunk a beiskolázási tevékenységünk kapcsán. Részt veszünk a nyolcadik osztályosok szüleinek az általános iskolában szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. A nyolcadikosok osztályfőnökeit és az általános iskolák vezetőit minden évben – egymás munkájának megismerésére – találkozóra hívjuk iskolánkba. Tehetséggondozó programunk részeként 2002 óta szervezünk általános iskolások számára ún. gimnáziumi előkészítőt, tehetséggondozó foglalkozásokat. Együttműködünk az általános iskolákkal minőségbiztosítási rendszereik működése terén is. ·

A város és a megye középiskoláival: A vizsgáztatás, a tehetséggondozás terén az együttműködésben már vannak kialakult hagyományaink. Törekszünk a tapasztalatcserére, pedagógiai gyakorlatunk kölcsönös megismerésére. Nyitottak és készek vagyunk minden további, tartalmi vagy szervezeti együttműködésre. Pedagógusok közös foglalkoztatásában és a közös képzésekben rejlő lehetőségeket tervezzük kölcsönösen előnyös együttműködéssel megvalósítani. ·

·

HEFOP Konzorciumi partnereinkkel:

94

A kompetencia alapú képzés bevezetésére a Dél-dunántúli régióban konzorciumi együttműködésben veszünk részt. A konzorciumot egy óvoda, négy általános iskola és három középiskola hozta létre. A kompetencia alapú képzésben szerzett tapasztalatokat a tagok rendszeresen megosztják egymással. Nemzetközi oktatási kapcsolataink: Iskolánkban tanulóink számára tanórai keretekben biztosítjuk az élő idegen nyelvek és az elektronikus kommunikációhoz szükséges készségek elsajátítását. A nemzetközi kapcsolatokban való részvételre az elmúlt években elsősorban pályázatok révén nyílt lehetőségünk. Ha a cserelátogatásokat is tartalmazó projektrész lezárul, diákjaink szaktanári irányítással elektronikus úton tartják a kapcsolatot és valósítják meg a pályázati programot projektmunka keretében. A nemzetközi kapcsolatok megőrzésében, újak felkutatásában, a lehetőségek feltérképezésében a kapcsolatokat koordináló team vállal vezető szerepet. ·

·

A gyermekjóléti szolgálattal:

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. A feladatot az intézmény vezetőjének megbízásából a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, mint speciális feladatot ellátó munkaköri leírását a szervezeti és működési szabályzat 4. számú függeléke tartalmazza. A középiskolai tanulók szociális, egészségügyi, mentális problémákkal osztályfőnökükhöz, az iskola ifjúságvédelmi felelőséhez, a Családsegítő Központhoz (címe: Szekszárd, Vörösmarty u. 5., telefonszáma: 74/511 482) a Szociális Irodához (címe: Szekszárd, Vörösmarty u. 5., telefonszáma: 74/ 311 630), a Nevelési tanácsadóhoz (Szekszárd, Kinizsi u. tel.: 511-958), az Ifjúsági lelki segély szolgálathoz (06/80-204-075), drogambulanciához (RÉV Szenvedélybeteg Szolgálat, Szekszárd, Munkácsy M. u. 7/A. tel.: 74/511 585) fordulhatnak. Pályaválasztási ügyekben elsősorban az osztályfőnök, ill. az iskola pályaválasztási felelőse és az ifjúságvédelmi felelős adnak tanácsot, segítséget a szülőknek és tanulóknak. Az iskola-egészségügyi szervezettel: Az iskola-egészségügyi szervezettel való kapcsolattartás rendszerét a szervezeti és működési szabályzat 11.3.15. fejezete tartalmazza. ·

11.3.7. Működési szabályok a középiskolában A tanév helyi rendje A tanév szorgalmi idejét a közoktatási törvény, rendjét miniszteri rendelet, helyi rendjét a nevelőtestület az SZMK-val és a DÖK-kel egyeztetve határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.

95

A középiskolában oktató-nevelő munkát végző pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a Kt. 19.§-a, feladatait a Kt. 16.§-a és a Kt. 1. számú mellékletének harmadik része rögzíti. Pedagógusi, szakvizsgázott pedagógusi munkakörökben az alábbi, nevelő-oktatói munkával, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő pedagógiai feladatokat kell munkakörbe tartozóként ellátni: · Óratervi órák ellátása, a tantárgyfelosztás alapján nappali és levelező tagozaton, dolgozatok javítása, házi feladatok ellenőrzése, pedagógiai adminisztráció és a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása (osztálynapló, csoportnapló, törzslapok, bizonyítványok, különböző vizsgák adminisztrációja), nappali és levelező tagozaton érettségi, szakmai és helyi vizsgák, tanulmányi versenyek felügyeletének ellátása. · A tanulói teljesítmények értékelése (évközi folyamatos és a tanulmányok alatti osztályozó, különbözeti és javító vizsgák) · Felkészülés a tanítási órákra, foglalkozásokra (kísérletek, audiovizuális eszközök, számítógép program előzetes kipróbálása), a tanórák előkészítése, feladatlapok, vizsgaanyagok (írásbeli és szóbeli vizsgarészekhez) összeállítása · Részvétel a tanulók, egyéni foglalkozás keretében történő felzárkóztatásában és tehetséggondozásban, tanórán kívüli ill. egyéni foglalkozások vezetése · Minden főállású pedagógus a hét meghatározott napján tanévenként megállapított rend szerint „nevesített” ügyeletet lát el az épület meghatározott részén. (A és B épületben.) Az óraközi szünetekben a diákok közelében tartózkodó tanár is ügyeletes tanárnak minősül. Részmunkaidőben foglalkoztatottak munkaidejükben arányosan vesznek részt az ügyeletben. A testnevelő tanárok felügyelnek a tornaterem, illetve az öltözők körüli rendre. · Értekezleteken való részvétel (tantestületi, munkaközösségi értekezletek, osztályértekezlet, szülői értekezlet, fogadóóra). Távolmaradás előzetes bejelentéssel, nyomós indokkal lehetséges. · A munkatervben külön meghatározott iskolai rendezvényeken való részvétel, úgymint ünnepély, diáknap, Béla-nap, iskolanap, diákközgyűlés, szalagtűző, ballagás, beiskolázási nap, egyéb tanítás nélküli munkanap, részvétel a kulturális – és sportélet, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében. · Szakmai továbbképzéseken való részvétel (a tantestület által elfogadott továbbképzési és beiskolázási vagy iskolai munkaterv, belső oktatási terv szerint). · Szertárak kezelése és leltározása (a munkaköri leírás alapján). · Részvétel a diákmozgalom segítésében. · Tevékeny közreműködés az ifjúságvédelemmel, a tanulói balesetek megelőzésével összefüggő feladatok ellátásában. · Részétel az intézményi dokumentumok elkészítésében. · A tanév előkészítésében minden tantestületi tagnak részt kell vennie. A „Szabadságok ütemezése” tanévenként rögzíti a tanévkezdést megelőzően az utolsó szabadságon töltött napot. Ha a szabadságok ütemezése ettől eltérő módon nem rendelkezik, akkor az első tanítási hetet megelőző legalább öt munkanap rendes munkaidő (alakuló értekezlet, munkaközösségi egyeztetések, javító vizsgák, szertárak rendezése, munkatervi értekezlet). A pontos időbeosztást tanévenként az iskolavezetés határozza meg. Az egyes pedagógusok feladatait, hatáskörét az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák.

96

Pedagógusi munkakörben az alábbi, a nevelői-oktató munkával összefüggő pedagógiai feladatokat lehet a kötelező óraszámba beszámítani a közoktatásról szóló törvény és a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendeletében rögzített korlátozások betartásával: · Szakkör, diákkör, énekkar, színjátszó csoport, önképzőkör · Differenciált képességfejlesztő foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyre előkészítő foglalkozás) · Iskolai sportkör keretében szervezett órák, gyógytestnevelés, mindennapos testedzés keretében szervezett foglalkozások (asztalitenisz, kondi terem) · Pedagógiai programban rögzített tanítási órák keretében meg nem valósítható csoportfoglalkozás (tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, sportrendezvény, egészségnevelést szolgáló projektoktatás). · Pedagógiai program felülvizsgálatával, készítésével, összefüggő feladatok, az oktatási törvény rendelkezései szerint. A pedagógiai feladatellátás középiskolai rendje: Vezető beosztásban dolgozók: Az intézmény vezetője a közoktatási törvény rendelkezése szerint a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A vezető beosztásban dolgozók a heti 40 órás munkaidő kötelező óraszámokon felüli részében ellátják a vezetői megbízással járó feladataikat (a kapcsolattartáshoz tartozó feladatokat intézményen kívül is) azzal, hogy ebből az időből legfeljebb a tanórákra való felkészülést, a tanulók ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükséges feladatlap-vizsgaanyag összeállítást, a hazaszállítható tanulói munkák értékelését végezhetik a kötelező óraszámnak munkaórába átszámított időtartamában otthoni környezetben. A többletórák a vezetői feladatellátás idejébe nem számíthatók be. Pedagógus beosztásban dolgozók: A pedagógusok esetében a heti törvényes munkaidő 40 óra, a napi munkaidő 8 óra, mely kötelező órákból és - a tanítással le nem kötött időben teljesített - a nevelő-oktató munkával ill. a tanulókkal való, a pedagógiai feladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A közoktatási törvény rendelkezésének megfelelően a pedagógusok munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezni.. Intézményünkben két hónapnál csak annyival több az időtartama, hogy az teljes héttel végződjön. A tanítási időkeret megadása mindig naptári napokkal történik. A tanítási időkeret teljesítésére minden pedagógus heti rendszerességgel adatokat szolgáltat, vagyis saját nyilvántartását az erre rendszeresített mappájában elektronikusan vezeti. A nyilvántartásba az adott napon a ténylegesen megtartott, tantárgyfelosztás szerinti órarendi órák, összevonáson kívül a helyettesítések, valamint az elrendelt tanórán kívüli tevékenységek ill. egyéni foglalkozások kerülnek. Minden olyan tanítási hétre, amikor a pedagógusnak van ténylegesen teljesített tanítási órája, jár az órakedvezmény egésze. A kieső napok miatt levonható órák számát minden pedagógusnak az adott naptári napon az iskolai órarend szerint tervezett órarendi kötelező óráival kell megadnia. (Kieső nap pl. munkaszüneti nap, szabadság, tanítás nélküli munkanap, táppénz, egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott engedélyezett távolmaradások) A kéthavi időszakot követő három munkanapon belül a pedagógus a nyilvántartást kinyomtatva és aláírva átadja a területet felügyelő vezetőnek. Az aláírás a nyilvántartás

97

helyességét igazolja, anyagi felelősségvállalással jár (a bérszámfejtés alapjául szolgáló bizonylat). Az egyéni órakedvezmények miatt a heti tanítással lekötött idő munkakörtől ill. beosztástól függő. A részfoglalkozásúaknak foglalkoztatásuk arányában kell a feladatokat ellátni. A heti 40 órás munkahéten belül van egy olyan időtartam, melyet iskolánkon kívül is végezhető feladatokkal lehet lekötni, mert ellátásukhoz nincs szükség az iskolai környezetre ill. a tanulók vagy más partnerek jelenlétére. A munkaidő nyilvántartására az órarend, a tanórán kívüli és egyéni foglalkozások beosztása, naplók és egyéb tanügyi dokumentumok elegendőek. Visszakeresésükhöz a naponta vezetett pedagógus jelenléti ív elegendő. A jelenléti ívbe a kieső napon az érintett pedagógusnak be kell írnia a távolmaradás okát. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes, az igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatás-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A napi munkabeosztások összeállításánál a feladatellátás, zavartalan működés biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel első tanítási, foglalkozási, ügyeleti órája előtt a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb a tanítási óra kezdete előtt 15 perccel köteles az intézmény vezetőjének vagy helyettesének bejelenteni. Az előre tudott hiányzás esetén a távollétet erre rendszeresített űrlapon kell bejelenteni. A szaktanárnak a kijelölt szakos helyettesítővel és /munkaközösség-vezetővel a feldolgozandó anyagot meg kell beszélnie. A hiányzó pedagógus várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor köteles tanmeneteit az illetékes vezetőnek átadni, hogy a tantervi előrehaladás biztosított legyen. A távollétek bejelentési, kérvényezési, engedélyezési eljárását tanévente ill. a vonatkozó jogszabályok változásakor munkáltatói utasításba kell foglalni. A pedagógus a helyi tanterv megvalósításának megfelelő, évfolyamszinten összehangolt saját igénye szerinti tananyagbeosztással (tanmenet) dolgozza fel a tanagyagot és tervezi az osztályfőnöki órák programját, illetve az osztályfőnök tevékenységét. A tanmenetben kötelezően figyelembe veszi a helyi tantervet, jelzi a kötelező tankönyveket, a kötelező segédeszközöket, tervezi a dolgozatok, témazárók időpontjait, témaköreit, (az osztályfőnöki programban a közös rendezvényeket, kirándulásokat). E tananyag-ütemezésnek szeptember 15-ig el kell készülnie és azt a pedagógus köteles az adott osztály érettségijéig megőrizni. A helyi tanterv megvalósítását tükröző tananyagbeosztást a munkaközösség-vezető felülvizsgálja és jóváhagyja. (Az osztályfőnöki programot az igazgatóhelyettes.) Fejezetek, anyagrészek évfolyamon belüli átcsoportosítását a munkaközösség-vezetővel, gyakorlatioktatás-vezetővel, ahol nincs munkaközösség-vezető, abban az esetben az illetékes igazgatóhelyettessel; anyagrészek elhagyását minden esetben az igazgatóval és a területet felügyelő igazgatóhelyettessel kell egyeztetni és ennek tényét az adott osztály haladási naplójában rögzíteni kell. Ennek során alkalmazni kell a minőségirányítási programban rögzített eljárást a tanmenet átalakítására is.

98

Tanulmányi kirándulást a tanév helyi rendjében foglaltak szerint tanítás nélküli munkanapra lehet tervezni. A kirándulások időpontját az éves munkaterv tartalmazza; helyét és célját az osztályfőnöki (szaktanári) tanmenetben kell rögzíteni. Heti pihenőnapra, munkaszüneti napra fő szabályként iskolai tanulmányi kirándulás nem szervezhető. Ettől eltérni csak az iskolavezetés külön engedélye esetén lehet. Az osztályfőnök a napló tanulókra és pedagógusokra vonatkozó részeit szeptember 10-ig, a statisztikai részt szeptember 15-ig kitölti, a tanítási napokat előre sorszámozza, a heti órarendet a megelőző hét péntekéig beírja, a hiányzásokról havonta összesítést készít. Az osztályfőnök feladata a szülői értekezletek és fogadóórák közlése, azokon a megjelenés nyilvántartása, a szülői értekezlet megtartása, erre – szükség esetén – a szaktanárok meghívása, a tanulók igazolatlan hiányzásai esetén a szülők értesítése, általában a szülőkkel való folyamatos kapcsolat: különösen akkor, ha a tanuló feltűnően rontott tanulmányi eredményén, kirívó a magatartása, vagy ha elégtelen minősítés várható félévkor vagy év végén. Feladata az osztálynapló ellenőrzése, a bejegyzések átvezetésének kontrollja (a csoportnaplókból), ha az osztálynaplóban a bejegyzések nyilvánvalóan hiányoznak (Bővebben l. „A naplóvezetés szabályai” belső szabályozást). Az osztályfőnök, mint speciális feladatot ellátó munkaköri leírását a szervezeti és működési szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. A szaktanár (az osztály, a szakköri, az egyénileg választott tanórai csoportok, a nyelvi csoportok és a gyakorlati foglalkozási, stb.) naplóban köteles feltüntetni a tanóra számait, a feldolgozott tananyagot, a foglalkozás jellegét és jelöli a hiányzó tanulókat (egyéni, kiscsoportos foglalkozásokon, tanórán kívüli foglalkozásokon a jelenlévőket). A külön foglalkozások naplójából az osztályzatokat havonta, a hiányzásokat hetente átvezeti az osztálynaplóba. A tanítási szünetek napjait és a tanítási napnak nem minősülő (tanítás nélküli) munkanapokat, valamint azokat a helyettesítési órákat, melyek az adott tantárgy tananyagában nem eredményeznek továbbhaladást, nem számozzuk. A naplókban minden megtartott iskolai foglalkozás tényét, idejét és témáját, a foglalkozást vezető, felügyelő nevét rögzíteni kell. A hivatalosan – iskolaérdekből, verseny, stb. miatt – távol lévő tanulók hiányzásait regisztráljuk, de ezt az összesítésben nem kell feltüntetni. A szaktanár bármely dolgozatot maximum 2 héten belül köteles kijavítani, és a tanulóknak visszaadni (a megőrzendő dolgozatokat természetesen csak betekintésre – térítési díj ellenében a másolási lehetőséget ebben az esetben is a tanuló számára az iskolában megadjuk). Az órarendben (1-5. óráig) minden főállású tanárnak heti kettő, a részfoglalkozásúaknak heti egy órát H-betűvel jelölünk meg. Ezen az órán a tanárnak az iskolában kell tartózkodnia váratlan helyettesítésre. A H betűs órák egyike a pedagógus szülői fogadóórája is egyben A helyettesítések koordinálásában a munkaközösség-vezető együttműködik az illetékes vezetővel. Amennyiben a szakos helyettesítés nem oldható meg, a helyettesítésre kijelölt tanár az általa tanított osztályban, saját tantárgyában órát is tarthat. A csupán felügyeletre kiírt órán a tanulókkal a következő foglalkozásokat célszerű tartani: videofilm-vetítés, zenehallgatás, kiállítás látogatása, aktuális nevelési-iskolai problémák megbeszélése. Ha a szaktanárnak a tantárgy éves óraszámának arányos teljesítésében elmaradása van, keresnie kell a helyettesítési lehetőségek igénybevételével az elmaradás kompenzálását.

99

A kötelező órabeosztást és a rendes munkaidőn belüli, kötelező óraszámot meghaladó többlettanítások számát a tantárgyfelosztás tartalmazza. A tanítási időkeret és az összevonások teljesítésének ellenőrzése a haladási (szakköri, csoport, sportköri stb.) naplók, a helyettesítési napló alapján, az egyéni nyilvántartás, az órarend és a naplók összevetésével történik. Az ellenőrzést az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatás-vezető végzik. Az ügyelet teljesítése az iskolán kívüli programok esetén a meghívók vagy más bizonylatok alapján történik. Ezekből ki kell derülnie a tanulókkal töltött elszámolható időnek, ezen belül a mérhető vagy nem mérhető munkavégzéssel járó ügyelet, esetenként készenlét arányának is. Óraközi szünetekben a pedagógusok mindkét épületben állandó ügyeletet látnak el 730-től 1410-ig. A tanári ügyelet beosztását az általános igazgató-helyettes készíti el. A testnevelők a tornaterem és öltözők előtti folyosórész rendjére ügyelnek. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét, a munka végzésének és díjazásának szabályait a munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendelete (138/1992. kormányrendelet) szabályozza. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával a zavartalan működés érdekében az intézményvezető a munkaköri leírások elkészítésével állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevétele mellett, előzetes egyeztetéssel lehetséges a napi összehangolt munkarend megváltoztatása, a szabadságok kiadása. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető hatásköre, írásos utasításával történik. Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje mint belső jogforrás tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulói munkarend részletes szabályozását. A házirendet – az intézményvezető előterjesztésére- a nevelőtestület fogadja el a jogszabályban meghatározott szervezetek egyetértésével. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és nevelés pedagógiai program, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben, az igazgató engedélyével lehet. A tanítás kezdete 745 óra. A tanórák 45 percesek, a szünetek 10, ill. 20 percesek, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét pedagógusok felügyelik. Indokolt esetben, azaz, ha tanulásszervezési forma ill. alkalmazott módszer azt megkívánja, adott tárgyból egy napon két egymást követő óra összevontan is megszervezhető. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát nem szabad zavarni. A nyitva tartás, az intézményben tartózkodás rendje

100

Szorgalmi időben munkanapokon az iskola 700 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 1830 óráig (levelező oktatási napon - hétfőn és csütörtökön- 19.30-ig) tart nyitva. Tanuló az intézményben 16 óra után csak (igazgatói engedéllyel) szervezett tanulmányi, kulturális, sport ill. közösségi rendezvényen tartózkodhat, kivéve, ha a tanuló a felnőttoktatásban órarendi órákon köteles részt venni. 1930 után az intézményben a takarító személyzeten kívül csak az igazgató külön engedélyével lehet tartózkodni. Az iskolát heti pihenőnapon és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények miatt ettől eltérő rendre az igazgató ad engedélyt. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet tanévenként az igazgató határozza meg. Tanítási időben tanuló az iskolát csak kilépési engedéllyel hagyhatja el. Az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem álló személyek (a gazdasági feladatellátást végző szervezetnek feladatellátásra az intézménybe kirendelt alkalmazottait kivéve) az ügyintézés időtartamára az intézményben csak úgy tartózkodhatnak, ha e tényt a portán vagy a titkárságon jelzik. Kilétüket a portás, az ügyeletes tanár, indokolt esetben az iskola bármely dolgozójának kérésére igazolniuk kell. E két helyen dolgozók gondoskodnak arról, hogy jövetelük céljának megfelelő személlyel találkozhassanak. Diákokat csak közvetlen hozzátartozóik indokolt kérése esetén kereshet meg a tantestület valamelyik tagja. A tanulók barátaikat, ismerőseiket az épületeken belül nem fogadhatják. A tanulók szüleit kivéve vagyonbiztonsági okok miatt az intézménybe látogatók csak kísérővel és csak elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületekben. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik, 800–1600 óra között, tanulóknak a nagyszünetben. 11.3.8. A létesítmények és helyiségek használati rendje az alkalmazottak számára A középiskola minden dolgozója (és tanulója) felelős · a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; · az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért; · a takarékos energiafelhasználásért, valamint; · a tűz- és balesetvédelmi, továbbá munkavédelmi szabályok betartásáért. A berendezéseket, felszereléseket és más eszközöket az iskolából kivinni csak igazgatói engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. A csak tanár jelenlétében kinyitható, használható termek a következők: · fizika szaktanterem, · kémia szaktanterem, · biológia szaktanterem, · tornaterem, · konditerem, · számítástechnika szaktantermek, · elektronikai labor, · nyelvi labor.

101

Szaktanteremben, laboratóriumban, számítógépteremben (a kommunikációs termet és Internet-folyosót kivéve) az eszközöket csak szaktanár irányításával lehet használni. A szertárakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik (munkatervben rögzítve). A tanulók és tanárok az iskola létesítményeit a házirend szabályai szerint használhatják. A csak tanár jelenlétében használható termek speciális használati rendjét belső szabályzatok tartalmazzák. A könyvtár használati rendjét és gyűjtőköri szabályzatát a 2. számú melléklet tartalmazza. A B épület nagytermének befogadóképessége klubszerű vagy táncos rendezvényeken tűzvédelmi szempontból 100 fő. (A B/7-es terem felé nyíló ajtó nem tekinthető menekülési útvonalnak.) Azokon a rendezvényeken, amelyeken a B/7-es terem felé nyíló ajtó nyitva tartható (beiskolázási tájékoztató, több tanár által felügyelt ünnepély) a befogadóképesség 200 fő lehet. Ilyen rendezvényeken mindkét ajtó nyitva tartásáról a gondnoki teendőket ellátó portás gondoskodik Az intézmény helyiségeinek bérbeadása: A tantermek, egyéb helyiségek bérbeadása mindig egyedi megállapodás révén történik, engedélyt az igazgató adhat. A megállapodás készítése, betartásának figyelemmel kísérése a mindenkori gazdasági ügyintéző feladata. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi, tűz- és balesetvédelmi kötelezettség terheli, továbbá kártérítési felelősséggel tartoznak. Az iskola épületében csak azok a személyek tartózkodhatnak, akik a megállapodásban rögzített rendezvény, tanfolyam, tevékenység résztvevői és azt a szervezők kérésre igazolni tudják. 11.3.9. Kártérítési felelősség a középiskolában A szertárakat, laborokat, szaktantermeket használók a berendezésekért, eszközökért felelősséggel tartoznak. Folyamatosan ügyelnek a termekben elhelyezett eszközök állagára, a meghibásodásról, az esetleges hiányról azonnal értesítik az intézményvezetőt. A raktárban talált –normalizált hiányon túli- leltárhiányért a raktáros felelős. A kártérítés formái: gondatlan károkozásért a közalkalmazott legfeljebb három havi illetményével felel; szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. Amennyiben a leltározás során a munkahelyi eszközök körében hiány mutatkozik, azért az eszközök felelősei, őrzői és a szertárhoz, szekrényhez kulccsal rendelkezők felelnek illetményük 10 %-áig. A normalizált hiány mértékét a leltározási időszakra (két leltár közt eltelt idő) vonatkoztatva kell számításba venni. Ha a személyi használatra kiadott eszközökben mutatkozik hiány, a leltár-felelősnek (az eszközt átvevőnek, őrzőnek) azonnali jelentési kötelezettsége van. Amennyiben az eltűnésért felelőssé tehető, úgy ugyanolyan elhasználtságú („korú”) eszköz beszerzési értékét köteles megfizetni. 11.3.10. A tanórán kívüli tevékenységek Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások számát, jellegét a pénzügyi feltételek ismeretében az igazgató dönti el a diákönkormányzat és a tantestület véleménye alapján. A tanórán kívüli foglakozások szeptember 15-től május 15-ig tartanak. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái: · szakkör, · öntevékeny diákkör, · egyéni és kiscsportos fejlesztés, korrepetálás, · énekkar, · iskolai sportkör,

102

· · · · ·

tanulmányi, szakmai vagy műveltségi versenyek, diáknap, iskolanap, sportnap, természetvédelmi nap, ifjúsági klub, filmklub, kulturális rendezvények, önköltséges tanfolyamok.

A tanórán kívüli foglalkozások fő funkciói: · Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a munkaközösség vezetőinek javaslata alapján indít az iskola a pedagógiai programban tervezett órakeret erejéig. · Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik (pl.: művészeti). A diákkörök létrehozását és működtetését a Házirend szabályozza. · A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás elősegítése. · Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés célja a tehetség fejlesztése. · A versenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. · Az ifjúsági klub, a filmklub, az iskolarádió a diákönkormányzat felügyelete alatt áll. · Az iskola tanulóközösségei igazgatói engedéllyel, pedagógus részvétele mellett egyéb rendezvényeket is tarthatnak. · Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indít (l. pedagógiai program). A tanulók iskolán kívüli egyesület, szervezet munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt célszerű az osztályfőnöknek bejelenteni. (l. a pedagógiai programot: ennek elismerése csak így lehetséges.) 11.3.11. A mindennapi testedzés a középiskolában; a sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás Az iskola biztosítja, hogy a sportudvar és a tornaterem – a konditerem - minden tanítási napon a tanulók rendelkezésére álljon 730 és 1600 óra között. A mindennapos testedzés feladatait, formáit a pedagógiai program tartalmazza. A pedagógiai programnak megfelelő tevékenységet évente a testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. Az iskolai sportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáit tanévenként készített tervezési dokumentum tartalmazza. 11.3.12. A középiskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás rendjét a tankönyvpiac rendjéről szóló módosított 2001. évi XXXVII. Törvény és a 23/2004. (VII. 24) OM rendelet szabályozza. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, technikáját a jogszabályoknak megfelelően a pedagógiai program, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét és rendjét a Házirend szabályozza. Az intézményben mindezzel összhangban évente október 20ig kell elkészíteni az iskolai tankönyvellátás rendjét, ütemezni a feladatok elvégzését. A tankönyvrendelés összeállításával megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a miniszter által engedélyezett tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai

103

munkaközösségek és a pedagógusok számára időben rendelkezésére álljon. A szakmai munkaközösségek a szaktanár javaslata alapján minden tanév első felének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozóan. Az SZMK, a DÖK és az igazgató állást foglal a tankönyvek és a segédkönyvek legmagasabb beszerzési árának kérdésében is annak érdekében, hogy az alanyi jogon járó ingyenesség biztosítható legyen. 11.3.13. Középiskolai megemlékezések · · · · · ·

Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja Október 23. Az 1956-os forradalom Január 22. A Magyar Kultúra Napja Február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja Március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja

A pedagógiai programban részletezzük az iskola tanévente ismétlődő rendezvényeit. A pedagógiai programban ill. a tanévet szabályozó rendeletben előírt iskolai megemlékezések keretei, formái: ·

kerek évfordulókon (5, 10, 15…) közös iskolai ünnepélyen

· egyéb alkalmakon osztálykeretben és/vagy kiállítással (okt.6, okt.23, márc.15, holocaust és a komm. áldozatai). A megemlékezések konkrét formáját az éves munkaterv határozza meg. 11.3.14. A felnőttoktatás működése A felnőttoktatás speciális szabályai: · emelt szintű érettségire felkészítést nem tervezünk, · idegen nyelvből csak a német nyelv oktatását tervezzük, · a felvétel feltétele: a tankötelezettség megszűnése, lehetőleg legalább közepes általános iskolai végzettség, · A 11-12. évolyamon a képzés és az érettségi vizsga térítési díjas. Az érettségi vizsga térítési díját a tanévre megállapított térítési díj nem tartalmazza. Az érettségi vizsgára jelentkezés elfogadásának egyik feltétele a térítési díj befizetése. · A tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a tanulót az adott félévi munkarendről (tanterv, órarend, teljesítményértékelés időpontjai és módja, hiányzások mértéke és jogkövetkezményei) · a tanítást két délután 14.20-tól szervezzük 45 perces órákban, · A tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását a nappali munkarend szerinti módon dokumentálni kell. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról –

104

legalább tíz nappal korábban – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán. · Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. Az osztályfőnök félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. A jogviszony megszűnését a tanulóval határozatban közölni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását három munkanapon belül nem igazolta; ezáltal tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztott. · a minősítés félévi beszámoltató vizsga segítségével és év végi osztályozó vizsgán történik. Ezek időpontjai: § a félévi csak írásbeli vizsga: január közepe. A félév értékelésébe a félévközi beszámolók, dolgozatok teljesítményét a szaktanár figyelembe veszi. § az év végi vizsga osztályozó vizsga (a második félév anyagából): június első és második hetében. A félévi osztályzat és az év végi második félévi anyagból letett osztályozó vizsga osztályzatának átlaga (egészre kerekítve) adja a tanuló tanév végi osztályzatát az adott tárgyból, mely bekerül a bizonyítványba. · az év végi vizsgák rendje: § magyar irodalomból és anyanyelvből, német nyelvből: írásban és szóban, § matematikából, fizikából, kémiából, biológiából írásban, § történelem és társadalomismeretből, földünk és környezetünk című tantárgyból és művészeti ismeretekből szóbeli. A pontos időpontot a munkaterv rögzíti. 11.3.15. Munkavédelem, tűzvédelem, egészségvédelem · Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola igazgatója és a gondnoki teendőket ellátó portás esetenként, az iskola takarítószemélyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők: Ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. A értesített vezető a bejelentés valódiságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bombariadó elrendelése az iskolai csengő folyamatos jelzésével és a kolomp megszólaltatásával történik. Az iskola épületeiben tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületeket a tűzriadó-tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület a sportpálya. A szaktanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A tanulói létszámot a sportpályára érkezést követően ellenőrizni kell.

105

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktalanul köteles az eseményt a fenntartónak és a főjegyzőnek bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő alkalmazott törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse és igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó alatt kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

· Munkavédelem, tűzvédelem, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Az iskola alkalmazottai és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt (33/1998. NM rend.). A fertőzésre gyanús tanulót vagy alkalmazottat orvosi vizsgálatra kell küldeni, és az iskolaorvosnak (munkahelyi orvosnak) intézkedni kell a fertőzés megakadályozásáról. Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (szertárak, tornatermek, laboratóriumok). Az iskola dolgozói és a tanulók számára évenként munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást kell tartani (testnevelés, szertárak, szaktantermek – iskolaépületre vonatkozóan). Évente két alkalommal tűzriadót kell tartani. A tűz és bármely más, a tanulók testi épségére veszélyt jelentő esemény alkalmából mindkét épület minden kijárati ajtaját azonnal ki kell nyitni, folyamatos csengetéssel és kolomppal az épületben tartózkodókat riasztani kell. Az épületek gyors elhagyása a menekülési útvonalakon történjen, majd az épülettől távol kell megvárni a további intézkedést. (A sportpályán.) A menekülési útvonalak rajza a folyosókon kifüggesztve található. Ezt az iskola alkalmazottainak és pedagógusainak ismerni kell. A tanulók balesetéről jegyzőkönyvet kell felvenni, ezekről nyilvántartást kell vezetni. Negyedévenként jelentést kell küldeni a városi jegyzőnek és az iskolaorvosnak. A pedagógusok munkavédelemmel kapcsolatos feladatai: o Tanévkezdéskor az osztályfőnök munkavédelmi oktatást tart az első osztályfőnöki órán. o Ennek tényét a napló haladási részében rögzíti. o Kirándulások előtt munkavédelmi oktatást tart, erről jegyzőkönyv készül. o Tanulói hiányzások, észlelt rendellenességek esetén (pl. begipszelt végtag, kötés, egyéb sérülés, stb.) felderíti, hogy a tanulót nem iskolai baleset érte-e, baleset esetén értesíti az iskola munkavédelmi feladatokkal megbízott dolgozóját. o Ha tanulónál – bármelyik pedagógus – olyan rendellenességet észlel, ami iskolai alkalmasságát befolyásolhatja, értesíti az iskola igazgatóját, aki a tanulót soron kívül orvosi felülvizsgálatra küldi. o Az informatikát, mérési gyakorlatot, fizikát, kémiát, testnevelést tanító kollégák kötelesek a speciális munka- és balesetvédelmi oktatás elvégzésére, ennek dokumentálására a haladási naplóban, és ügyelnek folyamatos betartására. A veszélyes anyagokkal való munkavégzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a biztonsági és környezetvédelmi előírások betartása a szaktanár számára kötelező.

106

· A dohányzás intézményi szabályai A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény és a R. 6. és 34. §-a alapján intézményünk alkalmazottai, az intézményben tartózkodó idegenek és a tanulók számára (nappali és felnőttoktatási tagozaton egyaránt) a dohányzás tilos. · 4 A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje, Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. A kapcsolattartást az iskola igazgatója az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel biztosítja. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere: Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a titkárságvezető (iskolatitkár) végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptemberében a védőnő egyezteti az iskolatitkárral. Az iskolatitkár az egyeztetést követően a diákok szűrővizsgálatának tervezetét a tanári faliújságon kifüggeszti. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: · Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. · A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele. · A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése. · A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, részben felmentett ill. normál testnevelési csoportokba való besorolási javaslatát folyamatosan elvégzi. · A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat, a sportegyesületben nem tag, de sportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, az igazolások kiadását elvégzi. · Ellenőrzi a járványügyi intézkedések végrehajtását. · Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő segítségével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. · Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és a testnevelőkkel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. · Segíti az iskola egészségnevelési programjának megvalósulását (l. pedagógiai program). Az Iskolaorvos székhelye: Szekszárd, Szent István tér 18., tel.: 74/315-454) Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen és tüdőszűrésen vesznek részt, ennek egyeztetése az igazgatóhelyettes, megszervezése az iskolatitkár feladata. A kötelező orvosi vizsgálatot lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást ne zavarja. A középiskolai védőnő feladatai: · A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az iskolatitkárral. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét.

107

· · ·

Elvégzi a szűrővizsgálatokhoz kapcsolódó ellenőrző méréseket. Végzi a diákok körében a szükséges egészségnevelő munkát, meghívásra osztályfőnöki órán vagy egészségnevelő foglalkozáson előadást tart Rendszeresen fogadóórát tart az iskola diákjai számára.

Az alkalmazás egészségügyi feltételei: · Új belépő alkalmazottat csak munkaköri-alkalmassági orvosi vizsgálat után lehet munkába állítani. Vizsgálatra küldés az ügyviteli titkár feladata. · Fizikai állományban foglalkoztatott alkalmazottak az egészségügyi kartonon meghatározott időközönként ismétlődő orvosi vizsgálaton kötelesek részt venni. · Az iskola minden alkalmazottja - előírt időközönként - tüdőszűrő vizsgálaton köteles részt venni, a megjelenésről az igazolást a titkárságon kell leadnia. Ellenőrzése minden szeptemberben az igazgatóhelyettes feladata. · Kétévenként minden alkalmazott köteles üzemorvosi szűrővizsgálaton megjelenni. A figyelemfelhívás az ügyviteli titkár feladata. 11.4. A kollégium 11.4.1. A kollégium munkarendje A kollégium sajátosságaiból adódóan hétfőtől péntekig az intézmény napi 24 órás munkarendben működik. Ennek megfelelően a kollégiummal munkaviszonyban álló dolgozók munkaideje - a MT szabályainak megfelelően - a nap bármely időpontjára megállapítható. A kollégium munkarendje alkalmazkodik az intézmény tanulóinak iskolai rendjéhez. Működési rend A tanulók az iskolai tanévkezdés (tanévnyitás) előtti napon 12 órától foglalhatják el helyüket a kollégiumban. Az utolsó tanítási illetve gyakorlati nap hetének végén, illetve az érettségi vagy szakmunkásvizsga rendes idejének napján, de legkésőbb július 15-ig elszámolás után távozik.

11.4.2 A kollégiumi tagsági viszony létesítése, megszűnése A kollégiumi felvétel - a jogszabályban meghatározott kivétellel - egy tanévre szól. A tanuló az iskolája útján közvetlenül is kérheti kollégiumi felvételét. A kollégiumba való felvételről – jognyilatkozatra képes személy által kitöltött és aláírt jelentkezési lapok alapján - a kollégium vezetője dönt. a./ Ha a tanuló kollégiumi elhelyezési igényét az iskolájánál jelenti be, a kollégium vezetője az iskolája által írásban megküldött névszerinti javaslat (névsor), valamint a kitöltött és aláírt jelentkezési lapok alapján dönt a felvételről. Amennyiben az iskolák által megküldött javasolt tanulók közül férőhely hiányában mindenkinek a felvétele nem megoldható, a felvétel szempontjai: · a bejárás nehézségei, · a megállapítható szociális indokok.

108

b./ Az előző tanévben volt kollégista tanuló (felsőévesek) május 15-ig kérhetik felvételüket a következő tanévre is. A csoportvezető tanár javaslatának figyelembevételével és a felvételről kitöltött és aláírt jelentkezési lapok alapján a kollégium igazgatója dönt. Nem vehető fel a következő tanévre a tanuló, ha: - magatartása közösségellenes vagy súlyos fegyelmi vétséget követett el és a fegyelmi eljárás a tanév végéig már nem folytatható le, - a kollégiummal szembeni tartozást nem rendezte. c./ A felvételt és az elutasítást határozatba kell foglalni. d./ Az elutasított tanuló gondviselője az igazgatói döntés ellen felülbírálati kérelmet nyújthat be a Szekszárd Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez a közléstől számított 15 napon belül. e./ Évközi felvétel, átvétele esetén a felvételről a kollégiumvezető dönt. A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik a./ A jogszabályban meghatározott esetben a tanulói jogviszony megszűntével, egyébként a tanév végén. b./ A kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével. c./ Ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt az intézmény igazgatója – a szülő ill. a tanuló eredménytelen felszólítása után - megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. d./ Ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon. e./ A b./ és c./ pontokban megfogalmazottakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. 11.4.3. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások · A kollégium a törvényi előírásoknak megfelelő heti órakeretben valamennyi tanulója számára felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó - felkészítő foglalkozásokat szervez. o Foglalkozási formák: - tanulócsoport (nevelési csoport) o kiscsoportok o egyéni foglalkozások · A kollégium a szabadidő eltöltését szolgáló és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. o Ezek formái: - szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, klub o a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házibajnokságok, kollégiumok · közötti verseny ismeretterjesztő előadások, vitaklubok.

109

· A kollégium a mindennapi testedzés lehetőségét a kollégiumi konditeremben, az V. emeleti aerobik teremben és az I. Béla Gimnázium sportpályáinak, ill. tornatermének igénybevételével, biztosítja. · Az ébresztőtől a takarodóig terjedő idő beosztását a házirend tartalmazza. . 11.4.4. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a Kt. 19.§-a, feladatait a Kt. 16.§-a és a Kt. 1. számú mellékletének harmadik része rögzíti. Nevelőtanárként, szakvizsgázott pedagógusi munkakörben az alábbi, nevelő-oktatói munkával összefüggő pedagógiai feladatokat kell ellátni: · Foglalkozási órák (pl. AJKP diákok részére) vezetése, a házi feladatok ellenőrzése, pedagógiai adminisztráció (csoport-napló, ügyeletes napló, egyéni fejlesztési tervek), · Felkészülés a kollégiumi csoportfoglalkozásokra, szakkörökre, érdeklődési körök foglalkozásaira, · Részvétel a tanulók, egyéni foglalkozás keretében történő felzárkóztatásában és tehetséggondozásban . · Értekezleteken való részvétel (tantestületi, munkaközösségi értekezletek, szülői értekezlet,). Távolmaradás előzetes bejelentéssel, nyomós indokkal lehetséges. · A munkatervben külön meghatározott kollégiumi rendezvényeken (pl. Kollégiumi Napok, ballagás, beköltözés napja, stb), valamint a kulturális–és sportélet, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében való részvétel. · Szakmai továbbképzéseken való részvétel . · A tanulócsoport eszközeinek kezelése és leltározása (a munkaköri leírás alapján). · Részvétel a DÖK segítésében. · Tevékeny közreműködés az ifjúságvédelemmel, a tanulói balesetek megelőzésével összefüggő feladatok ellátásában. · Részétel a kollégiumi dokumentumok elkészítésében. · A tanév előkészítésében minden tantestületi tagnak részt kell vennie. A „Szabadságok ütemezése” tanévenként rögzíti a tanévkezdést megelőzően az utolsó szabadságon töltött napot. Ha a szabadságok ütemezése ettől eltérő módon nem rendelkezik, akkor az első tanítási hetet megelőző legalább öt munkanap rendes munkaidő (alakuló értekezlet, munkaközösségi egyez-tetések, csoportszobák, tanulók rendezése, munkatervi értekezlet). A pontos időbeosztást tanévenként a kollégium vezetése határozza meg. A nevelőtanár feladatait, hatáskörét az egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. Nevelőtanári munkakörben az alábbi, a nevelői-oktató munkával összefüggő pedagógiai feladatokat lehet a kötelező óraszámba beszámítani: · Szakkör, diákkör, klubfoglalkozás, önképzőkör · Differenciált képességfejlesztő foglalkozások (felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyre előkészítő foglalkozás) · A mindennapos testedzés keretében szervezett foglalkozások · Az iskolákkal történő kapcsolattartás ( heti 1 óra) · Minőségbiztosítási feladatok ellátása, minőségirányítási program megvalósítása

110

· Pedagógiai programban rögzített kollégiumi foglalkozások keretében a kollégiumban meg nem valósítható csoport-foglalkozás (tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, sportrendezvény, egészségnevelést, művelődést szolgáló külső helyszínen tartott foglalkozás). · Pedagógiai program, nevelési program felülvizsgálatával, készítésével, a helyi foglalkozási terv készítésével összefüggő feladatok, az oktatási törvény rendelkezései szerint. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a kollégiumvezető koordinálja a kollégium órarendjének függvényében. A napi munkabeosztások összeállításánál a feladatellátás, zavartalan működés biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles foglalkozási, ügyeleti órája előtt időben megérkezni és a munkát órarend szerint pontosan elkezdeni. A pedagógus munkakörében meghatározott feladatok ellátásán túl nem köteles a kollégiumban tartózkodni. Kivétel: ha erre a kollégium működésének zavartalansága, rendezvények miatt külön feladatot kapott. A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az órarend szerinti munkakezdése előtt 15 perccel köteles a kollégium vezetőjének, vagy annak akadályoztatása esetén felsőbb vezetőjének bejelenteni A tanulókkal való közvetlen nevelőfoglalkozás a főhivatású és egyéb megbízás alapján működő pedagógus munkakörben dolgozók kötelessége. Minden főhivatású nevelőtanárnak nevelési csoporttal kell rendelkeznie. Ez alól az intézmény igazgatója indokolt esetben felmentést adhat. A csoportvezető tanár személyes erkölcsi- pedagógiai és munkajogi felelősséggel tartozik a csoportjáért. Minden tanárnak nevelési tevékenysége kiterjed a kollégium minden tanulójára. (ügyeleti tevékenység, korrepetálás, szakköri tevékenység, kollégium szintű rendezvények stb.) Intézményünkben 2004-ben bevezetésre került a pedagógiai felügyelői munkakör, ez lehetővé teszi a kettős munkakörben ( pedagógiai felügyelő és kollégiumi nevelő ) történő foglalkoztatást is. Kettős munkakörben történő foglalkoztatás esetén a kollégiumi nevelői feladatellátásra meghatározott munkaidőhányadnak megfelelően csökkentett számú kötelező órát kell teljesíteni a kollégiumi nevelői munkakörben, illetve a pedagógiai felügyelői feladatnak megfelelően csökkentett munkaidőt kell teljesíteni a teljes munkaidőből a pedagógiai felügyelői munkakörben. A nevelőtanárok heti kötelező munkaidejükön felül - a kollégium sajátosságainak megfelelően - éjszakai felügyeletet láthatnak el, külön elszámolás szerint. Túlóradíj a heti kötelező óraszámon felül a szolgálati beosztásban meghatározott időn kívül ellátott felügyeletért, illetve a tanulókkal való foglalkozásért jár az idevonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A többletórák ellenőrzése az ügyeleti naplók, illetve a kollégiumion kívüli programok esetén a meghívók vagy más bizonylatok alapján történik. Ezekből ki kell derülnie a tanulókkal töltött elszámolható időnek, ezen belül a mérhető vagy nem mérhető munkavégzéssel járó ügyeletnek, esetenként készenlét és a teljes díjazású óra arányának is. Akik nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban a kollégiummal, tevékenységüket megbízási szerződés alapján végzik.

111

11.4.5. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje a.

Az ellenőrzés alapelemei · Az ellenőrzést végző legfőbb törekvése, hogy megerősítse az ellenőrzöttben mindazt, amit eredményesen végez. Ösztönöz a hibák kijavítására, elősegíti az eredményesebb munkát. · Erősíti az ellenőrzöttet pozitív emberi tulajdonságaiban. · Az ellenőrzés középpontjában az eredményesség vizsgálata áll, elemzéskor az okkeresés az egyik legfontosabb szempont.

b.

Az ellenőrzés formái: · tanórák, foglalkozások látogatása · eredményvizsgálatok (felmérések) · adminisztrációs tanügyigazgatási feladatok elvégzésének ellenőrzése · a rendszeresen visszatérő, napi feladatok elvégzésének ellenőrzése

c.

Az ellenőrzést végzik: · Az intézmény igazgatója bármikor a nevelőmunka bármely fázisát bejelentés nélkül ellenőrizheti. · A kollégiumvezetőt ugyanez a jog illeti meg. · Az ellenőrzés tapasztalatairól az intézmény igazgatóját tájékoztatni kell. · Az ügyeletes tanárnak a tanulói foglalkozások ellenőrzésére van joga. · Ez a jog nem terjed ki a foglalkozást vezető tanár szakmai és módszertani munkájának ellenőrzésére. · Az ellenőrzés tapasztalatairól a nevelőtestületet tájékoztatni kell.

d.

A pedagógus munka értékelésének szempontjai: · a nevelő-oktató munka színvonala, az eredményes felkészítés vizsgákra, versenyekre, · a csoportvezetői irányító, szervező tevékenység, · a kollégiumi közösségért végzett munka. 11.4.6. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

a. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. b. A kollégiumban diákönkormányzat működik. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. c. A diákönkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi munkájában. d. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen kollégiumvezető által kijelölt helységeit, berendezéseit.

112

kollégiumi

használhatja

a

e.

A diákönkormányzat munkáját nevelőtanár segíti. 11.4.7. Szülői munkaközösség

A kollégiumban a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget működtethetnek. A szülői munkaközösség jár el a diákok szülőinek képviseletében. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A szülőimunkaközösség véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői munkaközösséget a kollégium vezetője évente 2 alkalommal hívja össze. (munkaterv szerint) A szülői munkaközösség feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helyiségeit, berendezéseit. 11.4.8. Ünnepélyek, hagyományápolás rendje A pedagógiai programban ill. a tanévet szabályozó rendeletben előírt kollégiumi megemlékezések keretei, formái: · Az iskolai ünnepségektől függetlenül a kollégiumban o a kilencedikesek avatása, o karácsonyi ünnepély, o végzős hallgatóink ballagási ünnepsége, díszvacsora. · Társadalmi ünnepeinket csoport-megemlékezés formájában ünnepeljük. o Október 6. Az aradi vértanúk emléknapja o Október 23. Az 1956-os forradalom o Január 22. A Magyar Kultúra Napja o Február 25. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja o Március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc o Április 16. A holokauszt áldozatainak emléknapja A megemlékezések konkrét formáját az éves munkaterv tartalmazza. · Minden év áprilisában kollégiumi napokat rendezünk. · A leendő kilencedik évfolyamos növendékeink részére egy hetes gólyatábort szervezünk a tanév végén. 11.4.9. A kollégium helységeinek használati rendje az alkalmazottak számára A kollégium minden dolgozója és tanulója felelős · a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; · a kollégium rendjének és tisztaságának megőrzéséért; · a takarékos energiafelhasználásért, valamint; · a tűz- és balesetvédelmi, továbbá munkavédelmi szabályok betartásáért. A berendezéseket, felszereléseket és más eszközöket az iskolából kivinni csak igazgatói engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet.

113

A tanulók és a pedagógusok az iskola létesítményeit a házirend szabályai szerint használhatják. A csak pedagógus jelenlétében használható termek speciális használati rendjét belső szabályzatok tartalmazzák. Kártérítési felelősség az intézményben: A csoportvezető tanár a tanév elején leltár-felelősként működőképesen , hiánytalanul átveszi - az emeletéhez tartozó valamennyi helységre vonatkozó , a leltárban szereplő – használati eszközöket, tárgyakat, berendezéseket, majd a tanév végén, a diákok kiköltözése után , azokkal leltárilag elszámol. A tanév során a csoport tanulói használatra - szobai leltáríveken – az eszközöket, kártérítési felelősség mellett a csoportvezetőtől átveszik. A kollégiumi számítógépes rendszer leltári – felelőse az informatikus. A tanév során a szoba lakói használatra - a szobában lévő számítógépet, s tartozékait leltáríveken – kártérítési felelősség mellett az informatikustól átveszik, majd a tanév végén, a diákok kiköltözésekor leltárilag visszaveszi. A nyelvi labort, a könyvtárat, a társalgót, a kondi-termet, az aerobic-termet és az aula helyiségit használók a berendezésekért, eszközökért felelősséggel tartoznak. Folyamatosan ügyelnek a termekben elhelyezett eszközök állagára, a meghibásodásról, az esetleges hiányról azonnal értesítik az elérhető dolgozót.(pedagógiai felügyelő, nevelőtanár, gondnok, portás) A kártérítés formái: gondatlan károkozásért a közalkalmazott legfeljebb három havi illetményével felel; szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. Amennyiben a leltározás során a kollégiumi eszközök körében hiány mutatkozik, azért az eszközök felelősei, őrzői felelnek illetményük 10 %-áig. Ha a személyi használatra kiadott eszközökben mutatkozik hiány, a leltár-felelősnek (az eszközt átvevőnek, őrzőnek) azonnali jelentési kötelezettsége van. Amennyiben az eltűnésért felelőssé tehető, úgy ugyanolyan elhasználtságú („korú”) eszköz beszerzési értékét köteles megfizetni. A helyiségek bérbeadása, használati szabályok: · A kollégium egyes helyiségeit az igazgató engedélyével térítés ellenében mások is igénybe vehetik. A bérbeadásról, a helységek használatáról szerződést kell kötni. · A bérlők kötelesek a helyiségeket, eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használni, az okozott károkat megtéríteni. 11.4.10. A kollégiumi könyvtár működési rendje Könyvtár használók köre: az intézmény · tanulói · pedagógusai, · dolgozói. Beiratkozás módja: kölcsönző füzetbe · Felnőttek: név, anyja neve,születési adatok, szem.szig.szám, lakcím

114

· Tanulók: a fenti adatokon kívül iskola-osztály jelzés, lakószint/ szobaszám, csoportszám Az adatokban bekövetkezett változásokat az érintett írásban közli a könyvtárossal. A szolgáltatások igénybevételének feltételei: · az intézménnyel fennálló munka- ill. tanulóviszony, · a könyvtárhasználat rendjének elfogadása. A könyvtárhasználat szabályai: · a könyvtárba beiratkozási díj nincs, · kölcsönzési határidő: · szépirodalom 3 hét · kötelező, ajánlott irodalom 1 hónap ( 1 héttel meghosszabbítható kellő példányszám esetén) · kézikönyvek, olvasótermi példányok, folyóiratok helyben használhatók rongált, elveszett példányt meg kell téríteni, vagy cserepéldánnyal pótolni. Nyitva tartás, kölcsönzés ideje: hétfő – csütörtök: 16-19 óra között 11.4.11. A kollégium védő, óvó előírásai A tanév megkezdésekor és a csoportfoglalkozások keretén belül a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A foglalkozásokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A kollégium a lakókörzet háziorvosain keresztül, valamint intézményi ápoló alkalmazásával biztosítja az intézményben elhelyezett diákok számára a rendszeres felügyeletet és ellátást. A beteg diáknak orvosi javallatra haza kell utaznia, háziorvosi kezelésre. Ha a kollégiumban lakó megbetegedett tanuló hazautazása nem oldható meg, betegszobában kell tartózkodnia. Felügyeletéről az orvos, vagy ápolónő útmutatása alapján a pedagógiai felügyelők, ill. az ügyeletes tanár gondoskodik. Tűzvédelem Általános előírások: A kollégiumban tűzveszélyes tevékenységet csak az igazgató vagy megbízottja írásos engedélye alapján szabad végezni. A tűzoltó készülékek, vízszerzési helyek, elektromos főkapcsolók hozzáférhetőségét állandóan biztosítani kell. Tűz- és robbanásveszélyes anyagokat az épületbe behozni nem szabad. Minden tüzet késedelem nélkül be kell jelenteni a 105-ös telefonszámon.

115

A tűz megelőzésével kapcsolatok teendők: Mindazok figyelmeztetése, akik figyelmetlenségből vagy szándékosan megsértik a tűzvédelmi utasítás előírásait. Ha olyan jelenséget észlel valaki, ami tűz kialakulását eredményezheti, az ellen köteles fellépnie. Az esetről értesítenie kell az elérhető nevelőtanárt, pedagógiai felügyelőt, gondnokot, vagy portást. Tűzjelzéssel kapcsolatos teendők: Elsődlegesen és minden körülmények között gondoskodni kell tűz esetén a tanulók, felnőttek, az épületből gyors, pánik nélküli kivonulásáról, a személyek biztonságba helyezéséről, a tűzoltóság értesítéséről, az égő helyiségek áramtalanításáról. Tanuló csak olyan tűz oltását kezdheti meg, amely számára - testi épségének veszélyeztetése nélkül -biztonságban eloltható. .Tűzjelzéskor- a tűzoltóság értesítésekor- a következőket kell közölni: · a tűz helyének pontos megjelölése - helyiség, utca, intézmény, emelet, · mi ég, és mi van veszélyeztetve, · milyen terjedelmű a tűz, · a tűz által elzárt helyen tartózkodik-e ember. A Kollégiumi tűzriadó terve: A tűzjelzés módja: · Lárma, hangos „tűz van!” kiáltások, a tűz helyének megjelölésével, · elektromos csengő szaggatott működtetése 2 percig, · tűzjelző kolomp félreverése a csengővel egyidőben, · stúdión keresztüli információk közlése. Épületben tartózkodók riasztási rendje A tüzet észlelő - meggyőződvén a veszélyhelyzetről és annak mértékéről - lármát csapva riasztja környezetét, miközben jelzi észlelését a portásnak, és segédkezik a további riasztásban. Az észlelő által riasztottak további lármával riasztják környezetüket. A portás a jelzés után szaggatottan működteti a csengőt 2 percig. Az épületben tartózkodók tennivalói: Mindennemű foglalkozás, tevékenység azonnali befejezése. A riasztást észlelők (betegek is) gyorsan, de kapkodás nélkül - magukhoz véve személyes értékes tárgyaikat - lehetőleg csoportosan távoznak az épületből. Kiürítési útvonalak · főkijárati ajtó,

116

· a szerver-szoba és a tanári szoba közötti, északi vészkijárati ajtó, · a könyvtár és a kollégiumvezetői, ill. a munkaközösség-vezetői szoba közötti déli vészkijárati ajtó. o Lány - I., III., V. emelet - főbejárati ajtó jobb oldali o Lány- II. és IV. emelet - jobboldali vészkijárati ajtó o Fiúknál értelemszerűen a baloldali ajtók ! Szükséges vészkijáratok az alagsorban is találhatók. Gyülekező hely: épület körüli területek - nem akadályozva a tűzoltóság felvonulását - lehetőleg közösségi egységekben (háló, csoport, emelet), lehetővé téve a pontos létszám-ellenőrzést. 11.4.12. A dohányzás intézményi szabályai A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény és a R. 6. és 34. §-a alapján intézményünk alkalmazottai, az intézményben tartózkodó idegenek és a tanulók számára tilos a dohányzás. 11.4.13. Munkavédelem · Villamos berendezések szerelését és átalakítását csak szakember végezheti. · A csatlakozó vezetéket sérülésektől, hőhatástól és nedvességtől gondosan óvni kell. · Hordozható készülékek bekapcsolásakor először a készülékbe dugaszoljuk a csatlakozó-zsinórt és csak utána a fali csatlakozóba. Kikapcsoláskor ezzel ellentétesen járjunk el. · Vasalás közben ne álljunk nedves helyen, ne érintsünk víz- vagy gázvezetéket, fűtőtestet. Kőpadlón vagy bármilyen nedves padlón csak száraz, fémszegtől mentes farácson, gumi vagy műanyag lapon állva vasaljunk. A vasaló fém részeit bekapcsolás után ne fogjuk meg. · Száraz deszkán, fémszegtől mentes farácson, gumi- vagy műanyag lapon állva, illetve gumi műanyag talpú cipőben mossunk, centrifugáljunk. · Ha valamelyik gép bármilyen gyengén is - villamosan ráz, azonnal kapcsoljuk ki, szakemberrel vizsgáltassuk meg és javíttassuk ki. · A mosás és centrifugálás befejezése után a készüléket a rászerelt kapcsolóval kapcsoljuk ki, és ezután közvetlenül a csatlakozó dugóját a fali csatlakozóaljzatból szárazra törölt kézzel húzzuk ki. Csak ezután ürítsük ki és tisztítsuk meg a készüléket. · Az étterem tetejére csak felügyelettel, horgos létrán szabad le- ill. felmenni. · Ha mosás és centrifugálás miatt közlekedési útvonalakra folyadék kerül, az e tevékenységet folytató személy köteles folyamatosan biztosítani az útvonal szárazon tartását. · A fényezőarmatúrákra tilos bármit felaggatni! · A zuhanyozás kezdetekor előbb a hideg víz, majd a meleg víz csapját kell kinyitni, a zuhanyozás végeztekor pedig fordított sorrendben kell eljárni.. A pedagógusok munkavédelemmel kapcsolatos feladatai: Tanévkezdéskor a csoportfoglalkozáson.

csoportvezetők

munkavédelmi

117

oktatást

tartanak

az

első

Ennek tényét a csoportnaplóban rögzítik, ill. a diákok – az erre a célra szerkesztett lapon aláírásukkal igazolják, az ismeretek tudomásulvételét. Ha tanulónál – bármelyik pedagógus – olyan rendellenességet észlel, ami kollégiumi alkalmas- ságát befolyásolhatja, értesíti a kollégiumvezetőt, aki a tanulót soron kívül orvosi felülvizsgálatra küldi. 11.4.14. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok · A kollégium területén történt tanulóbaleseteket az előírt nyomtatványon kell nyilvántartani. · A három napon túl gyógyuló sérülést haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, 1pld-t a fenntartónak, 1pld-t a tanulónak kell átadni. · A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a baleset, amely o a sérült halálát, o valamely érzékszerv elvesztését, ill. jelentős mértékű károsodását, o életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, o súlyos csonkolást, o a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, ill. bénulást okozott. · Lehetővé kell tenni a kollégiumi diákönkormányzat képviselője részvételét a · tanulóbaleset kivizsgálásában. · Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a · hasonló esetek megelőzése érdekében. 11.4.15. Bombariadó esetén szükséges teendők: A rendkívüli események megelőzése érdekében a kollégium vezetője, a gondnoki teendőket ellátó személy, a kollégium – vállalkozói –takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokat-lan jelenség tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet vesznek észre, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon jelenteni a rendőrségnek. Ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet kap, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti a kollégium, ill. az intézmény legkönnyebben elérhető vezetőjének. A értesített vezető a bejelentés valódiságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Bombariadó elrendelése a kollégiumi csengő folyamatos jelzésével és a kolomp megszólaltatásával történik. A kollégium épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületeket a tűzriadó-tervnek megfelelő rendben, azonnal kötelesek elhagyni. Gyülekezésre kijelölt hely az épület előtti terület. A nevelőtanárok kötelesek a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A tanulói létszámot ellenőrizni kell. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

118

Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse és igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. 11.4.16. A kollégium külső kapcsolatrendszere · A kollégium napi munkakapcsolatban áll a kollégiumot igénybe vevő tanulók iskolájáival. A kollégiumi csoportvezető tanárok - kötelező óráik terhére- heti 1 órában az érintett iskolákkal tartják a kapcsolatot. · A kollégium foglalkozási és pedagógiai programját a kapcsolatos iskolák pedagógiai programjaira építve , velük konzultálva készíti el. · A kollégium együttműködik Szekszárd Város területén működő kulturális közművelődési és egyéb intézményeivel a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerinti tanórán kívüli foglalkozások szervezése érdekében. · .A kollégium nyitott minden olyan külső kapcsolatrendszer kialakítására és folyamatos működésére, amely a tanulók fejlődését, közösségi tevékenységét, szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja. · Gyermekvédelmi tevékenységünkben jó kapcsolatot építettünk ki a városi Nevelési Tanácsadóval, a helyi önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatával, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. · .A szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattól segélyeket, az étkezési térítési díj átvállalását kezdeményezzük. (rendszeres vagy rendkívüli) · .A tanulók szüleit a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

12. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestületi értekezlet fogadja el. Az elfogadás előtt a Közalkalmazotti Tanács, a szülők közössége és a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolja. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá, és az a jóváhagyással válik érvényessé. A hatálybelépés napja az SZMSZ fenntartói jóváhagyásának napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatálybelépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. Az SZMSZ hatálybalépésével érvényét veszti az intézmény eddig hatályos jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata.

119

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint a szülőkkel és más intézményhasználókkal. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése fegyelmi felelősséggel jár. A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát elrendelheti a fenntartó, kezdeményezheti az igazgató, az Igazgatótanács valamint a nevelőtestület 50%-a + 1 fő. Magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése –az SZMSZ módosítása nélkül–, az I. Béla Gimnázium igazgatójának felelőssége. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága: A Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy nyomtatott példánya megtalálható az intézményegységekben, eredeti példányuk a tanárikban, óvodai vezetői szobában. Elektronikus formában a www.ibela.sulinet.hu honlapon olvasható. Az intézményegységek a napi használatra a mindenkire érvényes és az intézményegységre vonatkozó speciális szabályozásokat tartalmazó rövidített változatot készíthetnek. Az SZMSZ-ről a Pedagógiai programról, a Minőségirányítási programról munkaidőben a székhely és az általános iskola titkárságán, a könyvtárában és valamennyi intézményegység vezetőjétől kérhető tájékoztatás. A Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület határozatképes ülésén elfogadta. Hajós Éva Igazgató Mellékletek: 1. Az Igazgatótanács ügyrendje 2. Könyvtári és gyűjtőköri szabályzat 3. Munkáltatói jogok átruházása

120

2009. június 15-én megtartott

1. számú melléklet:

Az Igazgatótanács ügyrendje Az I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Igazgatótanácsának ÜGYRENDJE 1. Üléseit az intézmény éves munkatervében rögzítetteknek megfelelően tartja. 2. Az időpontról legalább 1 héttel előtte értesíteni kell a tagokat, a javasolt napirend és az egyes pontokban készült előterjesztések közzétételével együtt. 3.

A rendkívüli IT-ülések időpontjáról a tagokat legalább 2 nappal az értekezlet előtt tájékoztatni kell a napirend pontos közlésével, ellenkező esetben az ülésen való részvétel nem kötelező.

4. Az IT üléseit az intézményigazgató általános helyettese, ill. az intézményigazgató által megbízott elnök vezeti. 5. Minden olyan napirendi ponthoz, mely igazgatótanácsi döntést igényel, előterjesztés készítése kötelező. 6. Az IT döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve az igazgató az ülés után legfeljebb egy héttel megküldi valamennyi intézményegység alkalmazotti közösségének. 7. A napirendi pont előterjesztője az az IT-tag, aki a napirendi javaslatot tette. 8. Az IT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Több javaslat előterjesztése vagy felvetése esetén többlépcsős szavazást alkalmaz. 9. Az előterjesztések feletti vita menete (szabályai): · A szó jelentkezési sorrendben illeti meg az IT tagjait. · Az előterjesztő max. két alkalommal kaphat szót, melynek együttes időtartama nem haladhatja meg a hozzászólások időtartamának kétszeresét, 20 perc vita után váltott érvelési technikát kell alkalmaznia. · A vitában a hozzászólások időtartama, témánként és személyenként nem haladhatja meg a három percet. A vita lezárása után viszontválaszra 3 perc áll rendelkezésre. 10.

· · · ·

Az elnök feladatai és kötelességei: A tárgyalandó témák felvétele előterjesztésre A tárgyalandó témák felvétele a vitához az IT ülésen Az előterjesztések és témák sorrendjének meghatározása A napirend vitára bocsátása

121

· · · · · · · · · · · · · ·

A határozatképesség megállapítása A témák megvitatására szánt időhatár megszavaztatása Az ülés vezetése A szó megadása A szavazás elrendelése A szavazás eredményének megállapítása A határozat kimondása A hozzászólások időtartamának elrendelése szükség esetén Szünet elrendelése Az ülés berekesztése Az ülés rendjének fenntartása Az IT tagjaként az elnök is szavaz Döntés előtt, a döntéshez köteles valamennyi javaslatot szavazásra feltenni. Ügyrendi kérdésekben soron kívül ad szót.

122

2. sz. melléklet Könyvtárhasználati és gyűjtőköri szabályzat Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Középiskola könyvtára korlátozottan nyilvános könyvtár. Szolgáltatásait igénybe vehetik az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, levelezős hallgatók, illetve külső személy, ha az intézmény vezetője erre külön engedélyt ad. A szolgáltatások igénybevétele és a beiratkozás díjtalan. A könyvtár két helyisége közül az egyik a kölcsönzésre szánt könyvek és információhordozók tárolására, a másik (az olvasóterem) a kézikönyvek, az egyéb tájékoztató anyagok elhelyezésére és helybeni olvasására, tanulmányozására szolgál. A tanulóknak ezt a helyiséget ajánljuk a lyukas órák hasznos eltöltésére is. A könyvtárhasználat módjai : - helybenolvasás, - kölcsönzés, - olvasótermi csoportos használat. 1. Csak helyben használhatók : a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények egy része (folyóiratok, AV anyagok), de a szaktanár egy-egy tanórára, illetve a könyvtár zárástól a következő nyitásig ezeket is elviheti. (Tanuló csak indokolt esetben, szaktanári kérésre kölcsönözheti a fenti időre.) 2. Kölcsönzési feltételek : - A könyvtárból bármely dokumentumot, illetve technikai eszközt csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. - A dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel lehet. Az átvételt a kölcsönző aláírásával hitelesíti. - A kölcsönzéseket a könyvtáros tartja nyilván kölcsönző füzetekben. - Egyidejűleg korlátlan számban kölcsönözhető dokumentum. - A kikölcsönzött könyveket 3-4 hetes időtartamra kapják az olvasók. Esetenként megegyezés szerint hosszabb időre is lehet kölcsönözni. A nevelők kölcsönzése ( a tanításhoz szükséges dokumentumok ) a tanéven belül időben nem korlátozott. - A tanév vége előtt a könyvtáros jól látható helyen kifüggeszti a könyvtári tartozást és az osztályfőnökökön keresztül is figyelmezteti a tartozó tanulókat. - A végzős diákoknak a szóbeli érettségiig rendezniük kell könyvtári tartozásaikat ! - Annak a tanulónak, aki év közben vagy a tanév végén iskolát vált, igazolást kell kérnie arról, hogy nincs nála könyvtári dokumentum. - Az elveszített vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy forgalmi áron megtéríteni ( a befizetés csekken történik az iskola számlájára ). Adott esetben - megegyezés szerint - a könyvtár számára szükséges más művel is pótolható az elveszett vagy megrongálódott dokumentum. 3. Csoportos használat : - az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére szakórák, foglalkozások tarthatók a könyvtárban a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, szakkörvezetők irányításával. - a könyvtárhasználati, könyvtárismereti órákat a könyvtárostanár, míg a könyvtárban tartott órákat a szaktanárok vezeti. A könyvtárban tartott órák alatt az óravezető tanár felel a könyvtár rendjéért. A könyvtár egyéb szolgáltatásai - Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek lehetőségein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja : - információszolgáltatás - irodalomkutatás - ajánló bibliográfia készítése

123

- letétek telepítése - Információszolgáltatás : Az iskolai könyvtár információszolgáltatást nyújt a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához, illetve tájékoztat az újonnan megjelent dokumentumokról. Alapja : - a gyűjtemény dokumentumai - a könyvtár adatbázisa - katalógusok, új kiadványok - Irodalomkutatás : A könyvtárostanár a tantárgyi programok ( mikrotantervek ) elkészítésénél és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget ad a szaktanároknak. A tantárgyi jegyzékek későbbi gondozását a gyűjteményváltozás tükrében elvégzi. - Ajánló bibliográfia készítése : Kérésre tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készít ajánló bibliográfiát a könyvtárostanár szaktanároknak / tanulóknak a könyvtári állomány alapján. - Letétek telepítése : A könyvtár állományából letét adható a tanári szobába illetve a szaktantermekbe. A letéti anyagért a kölcsönző tanár illetve a munkaközösség teljes anyagi felelősséget vállal. A letéti anyag nem kölcsönözhető, és megegyezés szerinti időben kerül vissza a könyvtárba. A könyvtár nyitvatartása A könyvtár nyitvatartását tanévenként határozza meg az iskola igazgatója a könyvtárossal egyeztetve. A nyitvatartási idő egyben kölcsönzési idő, mely alatt tanár és diák egyaránt igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait. A nyitvatartási időt úgy kell megállapítani, hogy tanítási napokon az iskola minden diákjának legyen módja a könyvtári szolgáltatás igénybevételére. A nyitvatartási rendet a könyvtár ajtaján is el kell helyezni, és minden órarendváltozás után módosítani szükséges. . A kifüggesztett rendtől csak akkor lehet eltérni, ha a könyvtáros : a./ továbbképzésen van, b./ rendkívüli vagy betegszabadságon van, c./ tanórát tart. Nyitvatartási időn túl a könyvtárat csak igazgatói engedéllyel lehet használni, mivel a könyvtár állományáért és berendezéséért a könyvtáros, illetve az igazgató tartozik anyagi felelősséggel. A könyvtáros feladata - A könyvtári állomány célszerű és szakszerű gyarapítása, - alkalmi információs anyagok gyűjtése, meglétének hirdetőtáblán történő kihirdetése és ezek olvasótermi használatának megszervezése, a./ továbbtanulási, elhelyezkedési, tanfolyami hirdetések, b./ kirándulási, szórakozási lehetőségek prospektusai, c./ egyéb, tanulók és alkalmazottak számára hasznos propaganda anyagok (gyűjtése tematikusan történik) és felelős a leltári és egyéb nyilvántartások rendjéért, elvégzi a katalogizálást, könyvtárosi ügyeletet tart. Feladata a könyvtári állomány tartalmának megismertetése tanulókkal és alkalmazottakkal, könyvkiállítások szervezése a könyvtári előtérben, és egyéb dokumentációs kiállítások rendezése a "suligalériában". A könyvtáros a 40 órás munkaidőből a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását. A teljes munkaidő többi részének 70 %-át az ügyelettel együtt el nem látható nyilvántartó munkára fordítja, a további 30 %-ot beszerzésre, külső megbeszélésekre, információcserére használja fel. . A könyvtáros az állománygyarapításban az igazgatóval, munkaidő-beosztásuk és napi szervezési feladataik végzésében az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot.

124

Egyéb rendelkezések - A könyvtár munkahely, ezért minden használójától csendes, fegyelmezett magatartást várunk el. A használók kötelesek ügyelni a könyvtár rendjére, tisztaságára. Tilos a könyvtárban enni, inni, szemetelni ! - Állományvédelmi okokból a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. Szintén állományvédelmi okokból a könyvtárba kabátot és táskát bevinni nem lehet.

Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer határozza meg, amely megjelöli a könyvtár alapfunkcióját, feladatát is. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány egyik eszköze a pedagógiai program megvalósításának. Az intézményben folyó oktató-nevelő tevékenységet kell elősegítenie, az ehhez szükséges könyvek, folyóiratok és egyéb könyvtári anyagokat kell biztosítania, azokat feltárni, használatukat megszervezni. Gyűjteni kell a műveltségi területek, tantárgyak alapdokumentumait az életkori sajátosságok, a fejlettségi szint figyelembevételével, illetve a tantestület részére biztosítani és folyamatosan megújítani a pedagógiai munkához és szaktudományok karbantartásához szükséges nélkülözhetetlen dokumentumokat, kézikönyveket.

Kézikönyvtári állomány Nyomtatott dokumentumok : a.) Könyvek : - általános és szaklexikonok, - általános és szakenciklopédiák, - szótárak, fogalomgyűjtemények, - kézikönyvek, összefoglalók, - adattárak, címtárak, kronológiák, statisztikák, - atlaszok, térképek, - bibliográfiák, - tankönyvek, tanári kézikönyvek. b.) Folyóiratok, napilapok ( a tantervben tárgyalt, a tanítási órákhoz használt, használható ismeretterjesztő folyóiratok, pedagógiai módszertani lapok ) Nem nyomtatott ismerethordozók : a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó ismerethordozók - magnó- és videokazetták, - CD-lemezek, CD-ROM-ok

Ismeretközlő (szak)irodalom Teljességgel gyűjti az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat legalább 4-5 példányban, válogatva gyűjti a felsőoktatási felvételik anyagához szükséges dokumentumokat ( 2-3 példányban ). A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igényeket - a mellékgyűjtőkör által meghatározott körben - részlegesen elégíti ki ( 1-1 példányban ). A munkáltató eszközként használatos dokumentumokból legalább egy tanuló csoportnyi (15-16) példányt. Főgyűjtőkörben : - általános, összefoglaló jellegű munkák; - az átfogó filozófiatörténeti művek, válogatva a klasszikus filozófusok legfontosabb munkái, illetve a róluk szóló szakirodalom; - a lélektan, a logika, az etika és az esztétika területéről az összefoglaló jellegű művek; - válogatva a nagy világvallásokat bemutató szakirodalom, az oktatás igényeinek megfelelő mélységben a kereszténységről szóló és a klasszikus mitológiát ismertető anyag;

125

- a társadalomtudomány köréből az általános jellegű szakirodalom, válogatva a szociológia, politika, közgazdaságtan, jog, hadtudomány szakirodalma; - a néprajz az adott műveltségterületek igénye szerinti mélységben; - a pedagógiai szakirodalomból az általános valamint az iskolatípusnak megfelelő irodalom; - az egyes szaktárgyak ( matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia ) igényeinek megfelelő teljességgel az általános, átfogó, rendszerező művek; - válogatva az orvostudomány, egészségügy, technika, háztartás köréből, elsősorban az általános, átfogó, jellegű művek az adott tantárgy illetve műveltségi terület igénye szerint, - számítástechnika - informatika köréből a szaktantárgyi követelményeknek megfelelő mélységben; - az egyes művészeti ágak ( képzőművészet, zene, film, színház ) szakirodalma az adott műveltségi területek igényeinek mélységében, - a sport témaköréből az átfogóbb történeti jellegű munkák, illetve az oktatott sportágakhoz kapcsolódó irodalom ( játékleírás, versenyszabályok ), a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó kiadványokból csak erősen válogatva - a nyelvészet köréből a magyar nyelvvel kapcsolatos munkák a tananyag követelményei szerinti teljességgel, - az idegen nyelvek szakirodalmából az intézményben tanított nyelvek nyelvkönyvei, szótárai, nyelvvizsgákra felkészítő kiadványok teljességben, az egyéb nyelvek szakirodalmából erősen válogatva, csak a legalapvetőbb dokumentumok, - az irodalomtudomány köréből a világirodalom a tananyagnak és az érettséginek megfelelően válogatva, a magyar irodalomhoz kapcsolódó szakirodalomból az átfogó irodalomtörténeti munkák és a tantervben szereplő alkotókról szóló monográfiák, elemzések; a verselemzés-gyűjtemények, a kötelező és ajánlott olvasmányok elemzései a tantárgyi igények szerinti példányszámban és mélységben; - a városra és a megyére vonatkozó irodalom válogatva, a földrajztudományhoz kapcsolódó irodalom a tantárgyi követelmények szerinti mélységben, az életrajzok válogatva, a magyar történelmi munkák széleskörűen, a többi nemzet történelméről szóló művekből az átfogó munkák, illetve a tananyaghoz kapcsolódó szakirodalom válogatva. Mellékgyűjtőkörben A főgyűjtőkörben fel nem sorolt, a tananyagon túlmutató szakirodalom válogatással 1-1 példányban.

Szépirodalom Főgyűjtőkörben Az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikrotantervekben meghatározott : - antológiák, szöveggyűjtemények ( legalább fél tanulócsoportnyi példányszámban ) - házi és ajánlott olvasmányok ( legalább fél tanulócsoportnyi példányszámban ) - teljes életművek, illetve a tananyagban szereplő írók, költők gyűjteményes munkái ( tantárgyi igények szerinti példányszámban ) - nemzeti antológiák ( egy-egy példányszámban ). A magyar irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkáit a lehetőség szerint teljességgel, a világirodalom klasszikusait válogatva gyűjti a tantárgyi igényeknek megfelelő példányszámban. A mai magyar- illetve világirodalomból a tananyaghoz, versenyekhez, felvételi vizsgákhoz kapcsolódókat válogatva 1-2 példányban. Mellékgyűjtőkörben A szabadidő kultúrált eltöltéséhez szükséges, értékes szórakoztató irodalom, az ifjúsági irodalom legjava, műsorokhoz, rendezvényekhez használható gyűjtemények válogatva egy-egy példány.

Pedagógiai gyűjtemény A könyvtár az iskola típusának és pedagógiai programjának megfelelő szintű pedagógiai szakirodalomból és határtudományainak dokumentumaiból gyűjti : - a pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat ( 1-1 példány ) - fogalomgyűjteményeket, szótárakat ( 1-1 példány )

126

- a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat ( 1-2 példány ) - a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát ( 1-2 példány ) - az alkalmazott pedagógia, lélektan, szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket ( 1-2 példány ) - a műveltségi területek módszertani segédkönyveit ( 2-3 példány ) - a pedagógus-továbbképzést segítő módszertani kiadványokat, tanulmányköteteket ( 1-2 példány ) - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait ( 1-2 példány )

Könyvtári szakirodalom - A könyvári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket. - Könyvtártani összefoglalókat. - Könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket.

Hivatali segédletek - a gazdasági ügyintézéshez szükséges, az iskolavezetés által gyűjtött dokumentumok

Kéziratok - a pedagógiai dokumentációk az iskolavezetés gondozásában találhatók és részben irattározva - egy-két dokumentum ( pedagógiai program, házirend az iskolai könyvtár olvasótermében munkaközösség illetve a tanulók részére).

a szülői

Különgyűjtemények - Az középiskola könyvtárában letétként található az Esze Tamás hagyaték ( 2660 kötet ), többnyire szépirodalom illetve tanulmány-gyűjtemény. Ez az állomány a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tulajdonát képezi, tovább nem bővítjük. - Ugyancsak letétként egy a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet tulajdonában lévő angol nyelvi szakkönyvtár ( 421 kötet ), amely állományát fenti intézet tovább bővíti. Mindkét letéti állomány kölcsönözhető.

A gyűjtőkör nyilvántartása - A leltárba vétel során a könyvtáros a dokumentumokat könyvtári bélyegzővel, leltári számmal illetve raktári jelzettel látja el. A gyűjtőköri összetételből végleges és időszaki nyilvántartás készül a könyvtárba érkező dokumentumokról. ( Számítógépes nyilvántartás folyamatban van. ) A nevelői kézipéldányokból, a gyorsan avuló kiadványokról tankönyvekről, tanítási segédletekről összesített ( brosúra ) nyilvántartás készül.

Gyarapítási módozatok A könyvtár gyarapítása vétel, ajándék, csere és egyéb módon történhet.

Záradék

A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz és tanuláshoz szükséges dokumentumokat gyűjti elsődlegesen. A tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. Az iskolai könyvtár erősen válogatva, teljességgel egyetlen

127

szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Arra törekszik, válogatással tartalmilag teljes legyen.

hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő

Az állomány fejlesztése tervszerűen, arányosan és folyamatosan történik. Elsősorban magyar nyelvű kiadványokat, illetve az iskolában tanított idegen nyelvek megjelent irodalmát szintén válogatva gyűjti. Az iskolai könyvtár állománya alakításánál figyelembe veszi a Szekszárdon található nyilvános könyvtárak, elsősorban a Megyei Könyvtár és az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola könyvtárának állományát és szolgáltatásait. A főiskola könyvtára pedagógiai szakkönyvtár is, ahol a fontosabb pedagógiai témájú könyvek és időszaki kiadványok hozzáférhetők, ezért az iskolai könyvtár ezeket erősen válogatva gyűjti. Az iskolai könyvtár jelenlegi állománya tudományterületenként lehetőség szerint tartalmazza a legújabban megjelenő szakirodalmat, s továbbra is szeretne időszerű lépést tartani. A dokumentumok kiválasztása, ennek megtervezése az iskolavezetés jóváhagyásával a könyvtáros illetve a tanári munkaközösségek együttműködésével történik.

128

3. számú melléklet

A munkáltatói jogok átruházása Magasabb vezető: Vezetők:

az I. Béla Gimnázium (I.BG) igazgatója (egyben intézményegység-vezető) általános igazgatóhelyettes, óvodai intézményegység-vezető, kollégiumvezető középiskolai igazgatóhelyettese gyakorlati oktatás-vezetője általános iskolai tagintézmény-vezető általános iskolai tagintézmény-vezető helyettes

Az igazgató által közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok az alábbi munkakörökben alkalmazottak felett: Munkakör 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. az intézmény + + + alkalmazottai általános igazgatóh. + + + + + + + + + + igazgatóhelyettes + + + + + + + + + + gyakorlati oktatás+ + + + + + + + + + vezető int. egység* * + + * + * + + + vezető,tagintézményvezető Tagintézmény-vezető + + + + + helyettese a * – gal jelölt munkáltatói jogokkal az Igazgatótanács rendelkezik

Az intézményegység-vezetők és az általános iskolai tagintézmény-vezető által közvetlenül gyakorolt munkáltatói jogok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Munkakör A feladat-ellátási + + + + + + hely alkalmazottai 1. Közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése 2. Közalkalmazotti jogviszony módosítása 3. Átsorolások 4. Jutalmazás 5. Büntetés, fegyelmi 6. Kártérítési kötelezés 7. Vezetői megbízás adása és visszavonása 8. Egyéb (nem vezetői) megbízás adása és visszavonása (pótlékok) 9. Teljesítményértékelés, minősítés 10. Távollétek engedélyezése, szabadság kiadása

129

I. BÉLA GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009

Recommend Documents