I. Az orosz birodalmi katonai repülıflotta (императорскій военно-воздушній флотъ) megalakulása és történetének rövid ismertetése

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

DR. SZABÓ BÉLA

LÉGIERİ AZ I. VILÁGHÁBORÚBAN AZ OROSZ BIRODALMI KATONAI REPÜLİFLOTTA AIR FORCES IN THE WORLD WAR I. II. THE IMPERIAL RUSSIAN AIR FORCE Jelen tanulmánysorozatomban másodikként az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflottát mutatom be, mint az Osztrák-Magyar Monarchia Légjáró csapatainak egyik legjelentısebb ellenfelét. Kitérek megalakulásuk körülményeire, és röviden vázolom az I. Világháborús küzdelmeiket is. A cári légierıt igyekszem idegen nyelvő szakirodalom és források bevonásával részletesen bemutatni. Természetesen ebben a tanulmányban is említést teszek a „levegı modernkori lovagjairól”, a legkiválóbb ászpilótákról. Kulcsszavak: Hadtörténelem, I. Világháború,, Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta, repülıgépek, az orosz légierı ászai.

In my second article I write about the Imperial Russian Air Force Troops. I write about the one of the biggest enemy of the Imperial and Royal Aviation Troops during the WWI. I shortly present forming and history of the Imperial Russian Air Force. Of course I make mention of “knights of the air and modern days”, of the most famous aces from Russia. Keywords: Military history, the WWI, the Imperial Russian Air Force, aeroplanes, the most famous aces from Russia.

I. Az orosz birodalmi katonai repülıflotta (императорскій военно-воздушній флотъ) megalakulása és történetének rövid ismertetése Az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta létrehozása a „nagy katonai reformok” keretében már 1910-ben elkezdıdött, amelynek keretében az adott kornak megfelelı modern francia repülıgépeket vásároltak. Elkezdıdött a pilóták kiképzése, két repülıiskolát is alapítottak, Gatchinóban és Szevasztopolban. A formálódó orosz légierı elsı vezetı személyisége Alexander Mihajlovics nagyherceg volt, nevéhez főzıdik a szevasztopoli 181

Katonatiszti Repülı Iskola megalapítása, majd a továbbiakban az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta elsı parancsnoka lett. 1912 nyaráig a kialakulóban lévı orosz légierı vezetése a katonaimérnöki ügynek számított, és a Honvédelmi Minisztérium Mérnöki Fıparancsnoksága alá tartozott. Önálló irányítását ezek után fokozatosan szerezte meg az orosz légierı. Kezdetben az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta felosztása a következı volt: 6-10 repülıgépbıl álló rajok voltak kialakítva, amelyek úgynevezett légicsoportot alkottak. Az orosz hadsereg csak néhány ilyen légicsoporttal rendelkezett. Ezek a légicsoportok vagy az Orosz Birodalmi Hadsereg (Szárazföldi Légierı) vagy a Flottához (Tengerészeti Légierı) kötelékébe tartoztak. Az orosz Szikorszkij repülıtervezı mérnök már 1913-ban megépítette a négymotoros Ilja Muromec bombázógép prototipusát, amelyek majd jelentıs szerepet játszottak a világháborúban. Az 5000 kilogrammos össztömegő repülıgép 1916-ban tökéletesített változatai a „repülı erıdök” korai változatának számítottak. Már 6-8 fıs személyzettel rendelkeztek, védelmi fegyverzetük 5-8 géppuskából állt, és 300-500 kg bombaterhet szállítottak.(Egyes átalakított repülıgépek akár 800 kg bombateher szállítására is képesek voltak, amelyek már nem mechanikus, hanem elektromos bombavetıvel voltak ellátva.)1

Az „Ilja Muromec” bombázó

1

Катышев Г. И., Михеев В. Р. Крылья Сикорского. Москва, Воениздат, 1992.

182

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

Most a repülıgépek korai katonai alkalmazásáról teszek említést. A világháború kitörése elıtt alkalmazásuk tipikus példája volt az, amikor a Varsói Katonai Körzet hadgyakorlatán 10 repülıgép és egy kormányozható léghajó vett részt. A repülıgéprajok a hadtestek parancsnokságai melletti tábori repülıtereken kerültek elhelyezésre, és utasításukra felderítést végeztek. A pilóták 600 méter magasról (ezen a magasságon már nem jelentett számukra veszélyt a szárazföldi tüzérségi fegyverek) pontosan megtudták határozni az ellenség elhelyezkedését és létszámát. Légifényképeket is készítettek, amelyek kiértékelése a hadvezetésre nézve igen hasznos volt. A felderítés mellett a légierı gépei összeköttetést létesítettek a törzsek és a magasabbegységek között. Kiválóan tudta támogatni a lovasság fıerıktıl elszakadó hadmozdulatait. A tapasztalatok bebizonyították, hogy a légierı kiváló támogatást tud nyújtani a szárazföldi haderı harci cselekményeit.2 Az orosz légierı elsı harci tapasztalatait 1912-ben a balkáni háborúk idején szerezte. A Bulgáriába küldött repülıgépraj önkéntes polgári pilótákból állt, mivel a honvédelmi miniszter megtiltotta a hivatásos állomány részvételét a harci cselekményekben. Az orosz légiegység kiválóan megállta a helyét3, felderítést végeztek, szórólapokat dobtak le, a törzsek között biztosították az összeköttetést.

Az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta felségjelzése 2

A légierı hasznosságáról a Legfelsıbb Parancsnokság parancsnoka speciális jelentésében kifejti, hogy “… a jól szervezett légi felderítésnek köszönhetıen a „déli hadseregcsoport” parancsnoksága mindig pontosan tájékozódott az ellenség elhelyezkedésérıl és létszámáról”. A forrás eredetije "Об участии авиационных отрядов Отдела Воздушного флота в маневрах войск Варшавского военного округа" címen a http://www.mil.ru/viz-06-06-15-20.pdf lapon található. 3 Többek között Hadrianopolis török erıd ostrománál.

183

Kísérleti jelleggel 10 kg körüli bombákat dobtak le, melyek kiválóan terjesztették a tőzvészt. Az ellenség által alkalmazott tőzfegyverek miatt ekkor már 1000 méter fölött kellett repülniük. Az adott harci tapasztalatokat alaposan elemezte az orosz hadsereg vezérkara és a légierıt egy komolyabb háborúhoz igyekeztek felkészíteni…4 Az I. Világháború kitörésének pillanatában Az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta a hadviselı felek közül rendelkezett a legtöbb repülıgéppel (Összesen 263 db), amelyek 39 rajba voltak összevonva. Kezdetben a repülıgépeket csak felderítésre és a tüzérségi tőz vezetésére használták, de rövidesen elkezdıdtek az ászok összecsapásai is…

Morane-J repülıgép. Ilyen típusú gépen kezdte el a világháború elején karrierjét, az oroszok legkiválóbb ásza Kozakov is

Itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a mennyiségi fölény nem ment át minıségibe, mivel a repülıgépek és hajtómőveik már a háború kitörésekor a gyors technikai fejlıdés miatt korszerőtlennek számítottak. A szállítóeszközök nem feleltek meg a légi technika szárazföldi mozgatására, tehát megfelelı tehergépkocsi alig volt, amin lehetett volna szállítani a repülıgépeket és a hozzájuk tartozó technikát és ez a háború elsı néhány 4

Российская армейская авиация в I мировой войне http://www.airwar.ru/history/af/russia1w/russia1w.html

184

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

hónapjában — a manıverezı háború idıszakában — negatívan hatott alkalmazásuk hatásosságára. Az 1914-es hadi események a keleti fronton a Kelet-Poroszországi hadszíntéren kezdıdött, majd Przemysl ostromával folytatódott. Az itt alkalmazott légicsoport válogatott, kiváló pilótákból állt, akik a felderítés mellett bombázták is az erıdrendszert. Az ostrom ideje alatt kb. 50 különbözı mérető bombát dobtak le (2,7-46,4 kg.). Az orosz légierı jelentıs intenzitással vett részt november 18-án, amikor is a repülıgépek 13 bevetést hajtottak végre, 14 légi felvételt készítettek az erıdrendszerrıl és 27 bombát dobtak le, már 1700-2200 méteres magasságból. A bombák nemcsak rombolták a védmőveket, hanem több helyen tőzvészt is okoztak. A légi felderítés segítségével az orosz csapatok szinte az ostromolt osztrák-magyar csapatok minden egyes manıverét szemmel tudták tartani és a légierı segítségével sikerült az erıdkomplexumot 1915. március 5-én elfoglalni.5 Az orosz légierı sikeres alkalmazásának másik példája a galiciai hadjárat lehet, amikor is a repülıgépek korlátozott akciórádiusza miatt, taktikai feladatok megoldására alkalmazták a légierıt. A csapattestek megtanulták egymás légi felderítési eredményeit értékelni és továbbítani a front parancsnokságának. Például, amikor a 8. Hadsereg támadásba lendült, a légi felderítésnek köszönhetıen tudták az ellenséges erık tartózkodási helyét és a visszavonulási irányukat és így komolyabb ellenállás nélkül hajtották végre az offenzívát.

Légicsata az I. Világháborúban 5

Российская армейская авиация в I мировой войне http://www.airwar.ru/history/af/russia1w/russia1w.html

185

Az orosz légierı alkalmazása a fent ismertetett példák ellenére nem volt sikeresnek mondható, mivel általában kevés bevetésen vettek részt és a nem megfelelı szervezési feltételek miatt kellemetlen és váratlan események következtek be a harctéri alkalmazás során. A veszteségek dinamikáját tanulmányozva elmondható, hogy két hónap alatt elérte a 45,8%-ot. A veszteségek jelentıs részét a gépek elavult állapota, vagy anyaghibásodás okozta (Volt olyan egység, ahol ez a 90%-ot is elérte!) Az orosz repülıgépipar teljesítménye ezt a veszteséget nem tudta pótolni6. Ezek a gépek gyakran „defektesek” voltak és már meghibásodtak a repülıtéren való végleges összeszerelés során. Például az Oroszországban elıállított francia licencő repülıgépek nagy tömegőek és alacsony technikai kivitelezésőek voltak az importált, nyugaton összeszerelt gépekkel összehasonlítva.

Orosz gyártású Moran-Monokok, eredeti francia nevén Morane Monocoque

Az Orosz Flotta Neuiport-10-e

6

Például az orosz repülıgépgyárak a háború kitörésétıl 1915. január 1-ig csak 157 gépet gyártottak.

186

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

Az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta 7 Elsı Harci Repülıcsoport ászainak repülıgépei és szimbolikája 7

A táblázat forrása: Летающие тузы. Российские асы Первой мировой войны. СПб, ГИЦ "Новое культурное наследие", 2006.

187

1916-ban már az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta jelentıs helyet foglalt el az orosz fegyveres erık struktúrájában. Új modern repülıgépek kerültek beszerzésre: Moran, Neuiport-10/11/12 és Farman-27/30 típusú gépek. Az év végére 724 orosz katonai repülıgép állt szolgálatban. Öszszegezve 1916-ban az orosz pilóták 15 435 harci bevetést hajtottak végre és 25 686 repült órával rendelkeztek. A személyzettel és a technikával való problémák mindezek ellenére továbbra is fennálltak, amely a veszteségekre is jellemzı volt: az elhalálozott pilóták 52%-a a gépek technikai hibái, 23%-a légi manıverezési hiba, 18%-a az ellenség légvédelme, 7%a légi párbaj következtében hunyt el. Az 1917-es év októberében az orosz légierı szintén körülbelül 700 repülıgéppel rendelkezett, és ezzel mind mennyiségben és minıségben alulmaradt a hadviselı felek között, és ezzel már nem tudott eleget tenni alapvetı feladatainak. Gyakorlatilag az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta története 1917 októbere után ért véget, amikor is a bolsevik forradalom többek között a cári Oroszország széteséséhez, fegyveres erejének felbomlásához és amúgy is gyenge repülıgép-gyártó iparának megszőnéséhez vezetett.

1. Az orosz birodalmi katonai repülıflotta kiválóságai Ahogy már említettem a korabeli szabályzatok szerint, ha egy pilóta 5 légi gyızelemmel rendelkezett, akkor ászpilóta minısítésővé vált. Az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta is számos ászpilótával rendelkezett. A legeredményesebb orosz ászpilóták a következık voltak, akik közül néhányat részletesebben is bemutatok: 8, 9, 10

OROSZ ÁSZOK AZ ELSİ VILÁGHÁBORÚBAN

Kazakov, Alexander törzskapitány Kruteny, Evgraf törzskapitány 8

19 lgy. 15 lgy.

Az eredeti táblázat forráshelye: ДОКУЧАЕВ, Анатолий: Русские слыли искусными боевыми летчиками в первую мировую войну, и многие из них вошли в число асов. In. «Красная звезда», 9 сентября 1995 г. 9 A táblázatban csak a megerısített légi gyızelmek szerepelnek. 10 Néhány szakértı kutatásai nyomán a szerzı úgy véli, hogy Marinovich, P., Fedorov,V. és Orlov, I. orosz pilóták is legalább 10 légi gyızelmet arattak. Pulpe, E., Szuk, G., Teter, O., Mahlapuu J., Jancsenko, V. és még 11 orosz pilóta ért el minimum 5 légi gyızelmet, ezzel eleget téve az ászpilóta minısítésnek.

188

HADITECHNIKA TÖRTÉNET 11, 12, 13

OROSZ ÁSZOK AZ ELSİ VILÁGHÁBORÚBAN

Argeev, Pavel kapitány Szeverszkij, A.,P. hadnagy Szmirnov, Ivan hadnagy Szafonov, Mihail hadnagy Szergievszkij, Borisz kapitány Tomszon, Eduard zászlós Arceulov, Konstantin zászlós

15 lgy. 13 lgy. 12 lgy. 11 lgy. 11 lgy. 11 lgy. 10 lgy.

A legeredményesebb orosz ász a herszoni születéső Alexander Alexandrovics Kozakov volt, aki 19 évesen 1908-ban jelentkezett katonai szolgálatra. Kezdetben a 12. Belgorodi Ulánus Ezrednél szolgált,14 majd a légierıhöz jelentkezett, és pilótaként 1913-tól a 4. Hadtest Légicsoportjánál szolgált. A világháború kitörése után 1914 decemberében érkezett a frontra, ahol technikai nehézségek után csak 1915-ben tudott bevetésre indulni. Néhány bombázógép sikeres légi kisérete után hıstett főzıdik a nevéhez: Március 22-éig, Nesterov halálos kimenetelő „légi öklelése” után fél évig nem volt légipárbaj az orosz-német fronton. Ekkor Kozakov több sikertelen légi párbajra való kihívás után egy komolyabb német ellenfélre akadt, aki vállalta a megmérettetést. A párbaj során — amelyet végignéztek a lövészárkokban lévı 11

Az eredeti táblázat forráshelye: ДОКУЧАЕВ, Анатолий: Русские слыли искусными боевыми летчиками в первую мировую войну, и многие из них вошли в число асов. In. «Красная звезда», 9 сентября 1995 г. 12 A táblázatban csak a megerısített légi gyızelmek szerepelnek. 13 Néhány szakértı kutatásai nyomán a szerzı úgy véli, hogy Marinovich, P., Fedorov,V. és Orlov, I. orosz pilóták is legalább 10 légi gyızelmet arattak. Pulpe, E., Szuk, G., Teter, O., Mahlapuu J., Jancsenko, V. és még 11 orosz pilóta ért el minimum 5 légi gyızelmet, ezzel eleget téve az ászpilóta minısítésnek. 14 Ez az orosz lovasezred azzal a katonadiplomáciai érdekességgel, rendelkezett, hogy tiszteletbeli parancsnoka az osztrák-magyar uralkodó, I. Ferenc József volt. Kozakov fél évet sem szolgált, amikor érdekes módon elsı katonai kitüntetését (Bronz vitézségi érem, Ferenc József portréjával) az osztrák-magyar uralkodótól kapta 1908. december 2-án, mivel ezrede tiszteletbeli parancsnoka trónralépésének 60. évfordulójának alkalmával az ezred tisztikarát - közöttük az ifjú zászlóst is – kitüntette.

189

orosz és német katonák — Kozakov számításai nem jöttek be, ezért Nesterov példáját követve szándékosan összeütközött ellenfele Albatrosával. A repülés történetében ez volt a második szándékos „légi öklelés” és Kozakov volt az elsı, aki túlélte. Az ellenfél repülıgépe „kıdarabként zuhant a mélybe”, személyzete szörnyethalt. Kozakov gépének csak a futómőve sérült meg (a leszállásnál fel is borult), pilótája viszont megúszta könnyebb sérülésekkel.15 Kozakov a saját modernizált repülıgépével 1916 nyarán, a Bruszilovoffenzíva alatt összesen 4 légi gyızelmet aratott. Július 29-én Dvinszknél, akkor még ritkán elıforduló csoportos légi ütközet folyt, mindkét fél 1212 gépével. Ebben az ütközetben aratta 5. légi gyızelmét és ezzel ász minısítéső lett. Az ekkor létrehozott 1. Légicsoport vezetı pilótája ı lett, és sorra semmisítették meg az ellenéges gépeket. 1916 utolsó négy hónapja során Kozakov és társai 8 ellenséges gépet lıttek le és 14 gépnek okoztak súlyos sérülést. Eközben 9 ellenséges repülıs meghalt és 7 fogságba esett. Az orosz légicsoport veszteségei: 1 repülıgép és 3 pilóta.16 Ez, figyelembevéve az orosz légierı általános állapotát, kiemelkedı sikernek számít. 1917 elején Kozakov az I. légicsoport parancsnoka lesz és a Délnyugati Frontra vissahelyezve az egységét újra kiveszik a részüket a légi háborúból. Egységüket kiegészítették, és új, együléses Neuiport vadászgépekkel látták el. Saját tapasztalataiból kiindulva egysége számára megírta a „légi harcászat kézikönyvét”, és megfigyelı pontokat hozott létre, amelyek szemmel kisérték az ellensége gépek mozgását. A megfigyelıpontok adatait elemezve tervezték meg a következı bevetést. A késıbbiek folyamán ez a többi repülıalakulatnál is rendszeresítve lett. Ami Kozakovot illeti nemcsak egységének parancsnoka volt, hanem bevetéseken is részt vett és továbbra is sorra aratta légi gyızelmeit egyedül, vagy csoportosan. Kozakov az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta állományában az utolsó légi gyızelmét 1917. szeptember 11-én aratta. Jelentése szerint: „Bevetésre indulva Okala térségében egy kelet felé tartó ellenséges gépet észleltem. Átengedtem a vonalainkon és kb.16 órakor Kutkovec telepü15

„Летающие тузы. Российские асы Первой Мировой войны”. Изд. ГИЦ, СПб., 2006. (Ред.: Митюрин, Д.) 16 Козаков Александр: http://airaces.narod.ru/ww1/russia/kazakov.htm

190

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

lésnél megtámadtam és légi csatában legyıztem. A Brandenburg típusú ellenséges repülıgép Kutkovecnél kényszerleszállást hajtott végre. Az ellenséges gép könnyebben sérült. A személyzet tagjai, a pilóta és a megfigyelıtiszt az Osztrák-Magyar Monarchia Légjáró csapatainak Flik18. századában szolgáltak, akik hadifogságba kerültek.”17 A jaltai születéső Argeev Pavel Vlagyimirovics hivatalos 15 légi gyızelmével az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta egyik legeredményesebb pilótája is volt. Katonai szolgálatát 20 évesen, 1907-ben kezdte el a gyalogságnál. A katonai ranglétrán gyorsan emelkedett, de 1912 júniusában függelemsértés miatt hadbíróság elé került, az orosz hadsereg nyílvántartásából törölte. Franciaországba távozott, ahol d’Argueeff néven élt.18 Az I. Világháború kitörésekor jelentkezett a francia hadseregbe, résztvett a Marne-i csatában, többször is elıléptették, kitüntették. 1915 végéig ötször sebesült meg. Ezek után már gyalogoskatonai szolgálatra alkalmatlannak nyílvánítva, kérte áthelyezését a légierıhöz. A repülıiskolát befejezve a francia 48. felderítıszázadhoz került, majd 1916 októberében visszatért Oroszországba, ahol törzskapitányként az 1. Légicsoport 12. vadászszázadnál teljesített szolgálatot, majd 1917 márciusától, Kozakov helyett ennek az alakulatnak a parancsnoka lett. Kinevezési okmányában így írnak róla: „jelentıs katonai repülı, feladatának ellátására feltétlenül alkalmas”. Júliustól kinevezték a 2. Légicsoport parancsnokává. 1917 végéig az Orosz Birodalmi Katonai Repülıflotta szolgáltában összesen 9 légi gyızelmet aratott, majd a bolsevik fordulat után visszatér Franciaországba, hogy tovább folytathassa légi harcát a német pilóták ellen.191918 májusától a 124. vadászszázadnál szolgált, amely fıképpen külfıldi önkéntesekbıl állt. Argeevrıl a francia parancsnokság egyik nyílt parancsában a következıket írta: „… társai példaképének számít, mivel kitőnt bátorságával, szívósságával és vidámságával… Egy17

„Летающие тузы. Российские асы Первой Мировой войны”. Изд. ГИЦ, СПб., 2006. (Ред.: Митюрин, Д.) 18 Авиаторы – кавалеры ордена Св. Георгия и Георгиевского оружия периода Первой мировой 1914 – 1918 годов. Биографический справочник. Составители М. С. Нешкин, В. М. Шабанов. Москва, РОССПЭН, 2006. 25-26. 19 Аргеев Павел: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/pilot/argeev.html

191

szer egyedül 8 német repülıgépet támadott meg, és egyet sikerült is lángra lobbantania.”20

A Dél-nyugati Front 1. Légicsoportjának ászai. Középen a parancsnok, Kazakov, Argeev jobbról a legszélsı. 1917 nyara.

A háború végén is sorozatban aratta légi gyızelmeit21, többek között szeptember 27-én a legújabb német repülıgépet, egy Fokker D-VII.-t gyızött le.

Pavel Argeev Spad S. XIII vadászgépe. 1918 júniusa

20

Авиаторы – кавалеры ордена Св. Георгия и Георгиевского оружия периода Первой мировой 1914 – 1918 годов. Биографический справочник. Составители М. С. Нешкин, В. М. Шабанов. Москва, РОССПЭН, 2006. 30. 21 Századában csak a „nagy vadásznak” hívták.

192

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

Az utolsó légi gyızelmét október 30-án érte el. Összesen a franciaországi harcok öt hónapja alatt 9 új légi gyızelmet könyvelhetett el. A háború összeségében számára a legjelentısebb orosz és francia állami és katonai kitüntetéseket, 5 sebesülést és 18 légi gyızelmet jelentett, amibıl 15 volt hivatalosan megerısítve.22 A vlagyimiri születéső Ivan Vasziljevics Szmirnov nemcsak a 12 hivatalos légi gyızelmével tünt ki ásztársai közül. 19 évesen, az I. Világháború kitörésekos önkéntesként jelentkezett katonai szolgálatra és gyalogoskatonaként az Észak-nyugati Front kötelékben harcolt. Többször is kitüntették, 1914 decemberében súlyosan megsérül és egy petrográdi kórházba, kerül, ahonnan — elmondása szerint — elıször látott le- és felszálló repülıgépeket egy közeli repülıtérnek köszönhetıen. Ekkor született meg benne az a döntés, hogy felépülése után nem a gyalogságnál, hanem a légierınél teljesítene szolgálatot. Álma teljesült, és petrográdi és moszkvai képzés után 1916. szeptember 7-én a jó hírő 19. repülıszázad kötelékébe kerül, ahol néhány harci bevetés után december 20-án aratja elsı légi gyızelmét. A hivatalos jelentés szerint: „1916. december 20-án a 19. repülıszázad 8 repülıgépe harci bevetésre és fényképezésre indult. Négyszer léptek harcérintkezésbe az ellenéggel, és két ellenséges gépet lıttek le. Az egyik gép fölött Szmirnov tiszthelyettes aratott gyızelmet. Az ellenséges gépek személyzete (4 fı) a légiharc következtében életét vesztette.”23 Ezek után egymást érik a harci bevetések, összecsapások és a légi gyızelmek, ekkor már több jelentıs kitüntetés birtokosa. Május 20-ára már túl van a 42. harci bevetésén, ezért a megtisztelı „hadi pilóta” címet kapja. 1917 nyarán a Kozakov vezette 1. Légicsoport, azt a feladatot kapta, hogy biztosítsanak légi fedezetet Ilja Muromec bombázóknak. Így június 19-én a bevetésre induló bombázók légi kiséretét a 19. vadászszázad – köztük Szmirnov – hajtotta végre. Ez volt az Ilja Muromec bombázók és az ıket fedezı vadászgépek elsı csoportos repülése.24 22

„Летающие тузы. Российские асы Первой Мировой войны”. Изд. ГИЦ, СПб., 2006. (Ред.: Митюрин, Д.) 23 Смирнов Иван: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/pilot/smirnov_iv.html 24 Российские асы: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/sk_russia.html

193

Október végéig rendszeresen felszállt, harcba bocsátkozott és sorra növelte légi gyızelmei számát. A hetedik légi gyızelmét a következı módon örökítették meg a korabeli újságok: …”Október 28-án Guszjatyin körzetében (Dél-nyugati Front) légicsata bontakozott ki három német Brandenburg és két orosz vadászgép (a 19. vadászszázadból) között. Az egyik pilóta Szmirnov zászlós volt, aki rövid küzdelem után az egyik német gépet lelıtte, amely hosszú lángcsóvát húzva maga után zuhant az orosz vonalak mögé. A másik két német gép menekülıre fogta a dolgot, de az orosz gépek kitartóan üldözték ıket. Az üldözés során Szmirnov társa lelıtte a második Brandenburgot, amely pont az orosz és német lövészárkokat elválasztó szögesdrótakadályra esett. A harmadik német gép súlyos károkat szenvedve kényszerleszállást hajtott végre a német vonalak mögött.”25 November13-án Kozakov alezredes és Szmirnov zászlós bevetésen egy német gépet támadott meg, amelynek sikerült elmenekülnie. Két órával késıbb az orosz pilóták két német vadászt támadtak meg és a légicsata során Szmirnov az egyik gép felett légigyızelmet aratott – amely az I. Világháború során számára az utolsó volt.26

Szmirnov egyik repülıgépe – „Morane – Saulnier I” 25 26

Смирнов Иван: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/pilot/smirnov_iv.html Szmirnov háborús eseményekben való részvétéle ezzel nem ért véget, ugyanis külföldre emigrált, a KLM légitársaságnál dolgozott, és amikor kitört a II. Világháború, katonai szolgálatra jelentkezett. Századosi rangban a Holland-KeletIndiai Légi Hadtestnél szolgált teherszállító Dakota DC-3 pilótájaként. 1942. március 2-án útban Ausztrália felé, Broome fölött egyszerre három japán vadászép támadta meg. Súlyos sérülései ellenére zseniális manıverekkel sikerült a japán Zérókat lerázni és biztonságos helyen, Ausztrália partvidékén megrongálódott gépével leszállni.

194

HADITECHNIKA TÖRTÉNET

A háború Oroszország számára lassan befejezıdött, a hadsereg szétesése és a bolsevik propaganda az 1. Légicsoportnál is éreztette hatását, amely lassan megszünt létezni, mint harcoló egység. A kialakuló zavaros helyzetben Szmirnov és pilótatársai jelentıs része úgy döntött december 14-én, hogy elhagyja a már szinte teljesen felbomlott katonai egységet… 27

27

Смирнов Иван: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/pilot/smirnov_iv.html

195

Felhasznált irodalom [1] Авиаторы - кавалеры ордена Св.Георгия и Георгиевского оружия периода Первой мировой войны 1914-1918 годов. Биографический справочник. Составители М.С. Нешкин, В.М. Шабанов. М.,РОССПЭН. 2006. [2] Аргеев Павел: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/pilot/argeev.html (9-20) [3] ДОКУЧАЕВ, Анатолий: Русские слыли искусными боевыми летчиками в первую мировую войну, и многие из них вошли в число асов. In. «Красная звезда», 9 сентября 1995 г. [4] Катышев Г. И., Михеев В. Р.: Крылья Сикорского. Москва, Воениздат, 1992. [5] Козаков Александр: http://airaces.narod.ru/ww1/russia/kazakov.htm (2010-09-20) [6] Летающие тузы. Российские асы Первой мировой войны. СПб, ГИЦ "Новое культурное наследие", 2006. (Ред.: Митюрин, Д.) [7] "Об участии авиационных отрядов Отдела Воздушного флота в маневрах войск Варшавского военного округа" - http://www.mil.ru/viz-06-0615-20.pdf (2010-09-20) [8] Российская армейская авиация в I мировой войне http://www.airwar.ru/history/af/russia1w/russia1w.html (2010-09-20) [9] Российские асы: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/sk_russia.html (2010-09-20) [10] Смирнов Иван: http://www.airwar.ru/history/aces/ace1ww/pilot/smirnov_iv.html (9-20)

196