I. Az intézmény alapvető jellemzői. 1. Alapító Okirat

2 I. Az intézmény alapvető jellemzői

1. Alapító Okirat Az intézmény legalapvetőbb jellemzőit az alapító okirat rögzíti meg. A mindenkor hatályos alapító okirat a Szabályzat 1. sz. függeléke PIR-szám: 674818 2. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola 4024 Debrecen, Csapó u. 29-35.

Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Mellett Működő Szakmai Vizsgabizottság 4024 Debrecen, Csapó u. 29-35.

Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola 4024 Debrecen, Csapó u. 29-35. Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Debrecen

Povolny Ferenc Szakképző Iskola 4028 Debrecen, Kassai u. 25. Adószám: 15460273-2-09 Számlaszám: 11738008-15460273 (Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola)

3 A bélyegzőhasználatot az I/1/749/2004. iktatószámú igazgatói határozat szabályozza. 3. Az intézményi kiadványozás joga: igazgató általános igazgatóhelyettes 4. Tanügyi okmányok, bizonyítványok aláírására jogosultak: igazgató általános igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető tagozatvezető osztályfőnökök 5. Az iskola oktatási, képzési rendszere 5.1. Nappali tagozatos szakközépiskola 5.2.

Levelező tagozatos szakközépiskola

(Az alapító okiratban felsorolt szakképzésekben.)

6. Az intézmény működésének jogi keretei:
a többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (Kt.)
a többször módosított 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről (Szt.)
a közoktatási és szakképzési törvény végrehajtására kiadott MKM-, MüM- és OM- OKM-rendeletek, különösen a
11/1194. MKM a nevelési-oktatási intézmények működéséről
23/2004 OM a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
az 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről (Mt.)
az 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)
a Kjt. végrehajtására kiadott kormány-, ill. miniszteri rendeletek
217/1998. Kr az államháztartás működési rendjéről
292/2009. (XII. 19.) Kr
jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), valamint az intézmény Kollektív Szerződése (KSZ)
Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének vonatkozó rendeletei, határozatai
az intézmény Pedagógiai Programja, valamint a szakképzés központi programjai 7. Az intézmény alkalmazottainak létszáma Az intézmény engedélyezett létszámát Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának mindenkori hatályos költségvetési rendelete tartalmazza.

4

7. Az intézmény jogi képviseletére jogosultak köre: az igazgató, valamint az általa megbízott, elsősorban vezető besorolású munkatársak

II. Az intézmény vezetési szerkezete, feladat- és hatáskörök

1. Az igazgató A szakközépiskola - határozott időre kinevezett - felelős vezetője. Munkáját az I. 6. fejezetben rögzített jogszabályok érvényesítésével, egyeztetési kötelezettségeinek megtartásával végzi. Munkaköréből adódóan felelős • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért; • a takarékos gazdálkodásért; • a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; • gyakorolja - az igazgatótanács jogosítványainak biztosításával - a munkáltatói jogokat; • képviseli az intézményt; • dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a KSZ nem utal más hatáskörébe; • rendkívüli szünetet rendelhet el, ha elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, ill. helyrehozhatatlan kárral járna (ezen intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, vagy, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell). Feladatkörébe tartozik különösen: • a nevelőtestület vezetése; • a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése; • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; • az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, ill. a szülői szervezettel való kapcsolattartás, • a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplésének megszervezése • a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; • a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;

5 • a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkafeltételeinek biztosítása, a vele való rendszeres egyeztetés; • az iskolavezetőségi munkamegosztás szerint: adott szakmai munkaközösség tevékenységének közvetlen felügyelete; • kapcsolattartás országos főhatóságokkal, a fenntartóval, a Kamarák képviselőivel, köz- és felsőoktatási intézményekkel.

2. Vezetőtestület

A szakközépiskola operatív vezetőtestülete. Tagjai: • • • • •

igazgató igazgatóhelyettesek (általános, műszaki) gyakorlatioktatás-vezető tagozatvezető PSZ főbizalmi, KT-elnök

Feladata: • döntés-előkészítés nevelőtestületi, alkalmazotti közösségi értekezletekre; • állásfoglalás, javaslattétel az intézmény szakmai tevékenységével és a működési feltételekkel összefüggő - igazgatói döntési hatáskörben megjelenő - operatív kérdésekben; • az arányos munkamegosztás biztosítása a vezetői tevékenységrendszerben • a vezetői információcsere folyamatosságának biztosítása. Működése: • igazgatói irányítással, féléves munka- és ütemterv alapján tanácskozik; • ülései - a személyi, vagy más, bizalmi témáktól eltekintve - nyilvánosak; • rendkívüli ülés összehívásáról az igazgató dönt, de azt bárki kezdeményezheti; • esetenként, egy-egy napirend tárgyalásához az állandó tagokon kívül más, meghívott személy(ek) jelenléte is biztosított; • a vezetőségi állásfoglalásokat az igazgató (vagy helyettese) az ülést követően ismerteti a nevelőtestülettel. 3. Alkalmazotti közösség Nevelőtestület A pedagógus elfogadja és képviseli a Szakközépiskola nevelőtestülete által kimunkált pedagógiai program szakmai és szervezetfejlesztési célkitűzéseit, ismeri és érvényesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat, ill. a Házirend előírásait; nevelői

6 munkáját az abban deklarált értékrend szerint látja el. Tevékenységével és megnyilvánulásaival arra törekszik, hogy mind az intézmény, mind a tanítványai, mind pedig önmaga sikeres legyen. A tanár felelős tanítványai felkészítéséért: a helyi tantervben rögzített művelődési anyag elsajátíttatásáért, az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények teljesítéséért. Ügyviteli dolgozók, oktatástechnikus, laboráns Közreműködnek az intézmény adminisztrációs, adatszolgáltatási, adatkezelési, kommunikációs feladatainak elvégzésében. Közreműködnek az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek folyamatos magas színvonalú biztosításában. Gondnok Irányítja, szervezi a hatáskörébe utalt takarítók, portások, valamint az udvaros munkáját; gondoskodik azok helyettesítéséről. Napi rendszerességgel figyeli, ellenőrzi az iskolában felmerülő karbantartási, javítási feladatokat, a hibák kijavításáról fontossági és sürgősségi sorrendben gondoskodik

Karbantartók, portások, takarítók Rendben tartják a gondnok által kijelölt helyiségeket, (mellékhelyiségek, folyosók, lépcsőházak), az iskola környékét, elvégzik a szakképzettségének megfelelő és nagyobb szakképzettséget nem igénylő javításokat. A portások felügyelnek arra, hogy az iskola épületé-

ben illetéktelen személy ne tartózkodjon. Az intézmény szervezeti felépítése a Szabályzat 6. sz. melléklete A részletesen kimunkált feladat- és hatásköröket a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.

7

III. A működés részletes szabályai a) A működés rendje Nyitvatartás: munkanapokon: 6.00 - 20.00 óráig (portai ügyelet) a tanítás rendje: nappali tagozat: levelező tagozat:

07.40 - 14.05 óráig (de.) 14.45 - 18.00 óráig (du.) konzultációs napokon (hétfő) 14.10 - 18.35 óráig beszámoló, vizsganapokon 14.00 - 20.00 óráig

munkaszüneti (szabad-, pihenő-, ünnep-) napokon: portai szolgálat nélküli elektronikus riasztórendszer A vezetők benntartózkodása (hétfő - péntek): a tanév munkatervében rögzített módon úgy, hogy minden munkanapon 7.30 - 15.30 óra között biztosított legyen a döntési jogkörrel felruházott magasabb vezető, illetve vezető besorolású munkatárs jelenléte.

b) A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az iskolai nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének és hatékonyságának vizsgálata, a tanulói teljesítmények mérése és értékelése részletesen szabályozott az Intézményi Minőségirányítás Programban A tanórai, tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzésére jogosultak köre: 1. igazgató 2. igazgatóhelyettesek 3. munkaközösség-vezetők 4. országos szakértői listán szereplő szakértők (felkérés esetén) Az ellenőrzés belső ellenőrzési program szerint történik, amelynek tartalmi és időbeli jellemzőit a tanév munkatervében kell rögzíteni, és nyilvánosságra hozni. c) A belépés és benntartózkodás rendje tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre A tanulók szülei a munkanap bármelyik szakaszában beléphetnek, és megkereshetik gyermekük osztályfőnökét, szaktanárát. Útbaigazításukról a portás gondoskodik, aki az érkezési naplóban rögzíti a belépő személy nevét. Hasonló eljárás követendő az iskolát hivatalos ügyben megkereső szervek képviselői esetében is.

8 Az iskola korábbi tanítványai, illetve a jelenlegi diákok barátai csak külön engedéllyel tartózkodhatnak az épületben. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét a Házirend is szabályozza, de ezen a helyen is rögzítjük a legfontosabb előírásokat. laboratóriumok: külön szabályzat (laboratóriumi munkarend) szerint, speciális helyiségek: könyvtár, tornaterem (a helyiségre vonatkozó külön rend szerint), számítógép-termek: szabályzat alapján, tanári jelenlét tanári szoba előtti folyosó-szakasz: a tanulók részéről csak hivatalos ügyintézésre engedélyezett Munkaszüneti napokon: közösségi, sport- és egyéb rendezvények: igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel Ingyenesség: az iskola tanulói és tanárai részére biztosított Térítési díj: külső szervek, szervezetek részére történő átengedés bérleti szerződés alapján olyan időpontokra, ami eltér a tanulók és tanárok foglalkozásaitól. Felszerelési tárgyak és eszközök védelme: valamennyi tanuló és szakalkalmazott kötelezettsége, amelyet a hatályos Házirend is előír, így megsértése a Kt., ill. a Kjt. alapján szankcionálható. Az iskola területén az intézmény munkatársai csak a külön szabályzatban megjelölt helyiségben dohányozhatnak. A nagykorú tanulók részére az intézmény kijelölt dohányzóhelyet biztosít, amelynek rendben tartásáról az érintettek gondoskodnak. (Részletes szabályozás: Házirend II. 5.) d) A tagintézmények, intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje A tiszaújvárosi telephely tanulóinak hivatalos ügyeit az anyaintézményen belül intézzük. A napi működéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról a tagozatvezető és a TVK által kijelölt személy közösen gondoskodik.

e) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, vezetői munkamegosztás, helyettesítési rend Az intézményben szervezeti egységeket nem különítünk el, így a kapcsolattartás tárgytalan. Vezetői munkamegosztás: munkaköri leírások szerint Helyettesítési rend:

9 1. általános igazgatóhelyettes 2. műszaki igazgatóhelyettes 3. gyakorlatioktatás-vezető 4. tagozatvezető

f) A vezetők, az iskolaszék és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás Iskolaszékkel való kapcsolattartás
igazgató: állandó meghívott az iskolaszék-ülésekre,
igazgatóhelyettesek: napirend szerinti meghívás alapján, A szülőkkel való kapcsolattartás:
a szülői szervezetet azonos javaslattevő, véleményező és egyetértési jogok illetik meg, mint az Iskolaszéket. Ez alól kivétel a közoktatási törvény által kizárólag az Iskolaszék hatáskörébe utalt esetek;
igazgató: évente két alkalommal iskolai szintű szülői értekezlet keretében köteles tájékoztatni a szülőket az iskola eredményeiről, terveiről, problémáiról,
igazgatói fórum keretében: köteles egyeztetni a szülők képviselőivel a jogszabályban előírt témákra vonatkozó nevelőtestületi szándékokat (pedagógiai program, ifjúságvédelem stb.),
osztályfőnökök: évente két alkalommal (november, február) teljes körű elemzést kötelesek adni osztályszülői értekezleten, ezen kívül aktuális feladatokhoz igazodva eseti tájékoztatást tartanak
az intézmény pedagógusai állandó időpontban heti egy fogadóórát jelölnek ki, mely időpontokat az iskola a honlapján nyilvánosságra hoz. A fogadóórán való részvételi szándékát –legalább 1 nappal előtte- elektronikus levélben vagy az ellenőrző könyv útján a szülőnek jeleznie kell. Nem tarjuk meg a fogadóórát, ha arra nem jelentkezett senki. Félévente legalább egy, de legfeljebb két alkalommal általános fogadóórát tartunk, amelyen az iskola minden pedagógusa részt vesz. g)

A szakmai munkaközösségek és kapcsolattartásuk rendje

Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: •

magyar nyelv és irodalom, művészetek

•

történelem, társadalomtudományok

•

osztályfőnöki

•

idegen nyelvi

•

matematika, fizika és informatika

•

szakközépiskolai képzések szakmai munkaközössége

10 •

kémia

•

biológia

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: •

szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját,

•

részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében /tartalmi és módszertani korszerűsítés/,

•

egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,

•

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

•

javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,

•

központi tételsor hiányában összeállítják az érettségi és szakmai vizsgák tételsorait, ezeket értékelik,

•

segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját,

•

javaslatot tesznek a munkaközösség vezetőjének személyére

•

segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai javasolják, és az igazgató bízza meg határozatlan időtartamra A munkaközösség-vezetők folyamatos kapcsolatot tartanak az iskolavezetés kijelölt tagjával. A munkaközösség-vezetők kezdeményezhetik a rendkívüli kibővített vezetőségi ülés összehívását. A munkaközösségek hetente egy alkalommal (jelenleg kedden, a nagyszünetben) lehetőséget kapnak arra, hogy a nevelőtestület nyilvánossága előtt véleményüket, álláspontjukat ismertessék A tanév rendjének megfelelően (pl.: az intézményi munkaterv összeállításakor, a tantárgyfelosztás elkészítésénél) a munkaközösségek egyeztetnek egymással

11

h) A nevelőtestületi feladatok és átruházásuk A Kt. által a nevelőtestületi döntési hatáskörbe utalt feladatokat, az azokhoz fűződő jogosítványokat a tanári kar két kivétellel gyakorolja. 1. Szaktárgyi munkaközösségekre ruházza: a tantárgyi követelményszintet, az alkalmazandó tanítási-tanulási eljárások, valamint a tanulói teljesítmény elbírálásával összefüggő kérdéseket. Az átruházott hatáskörről a munkaközösségek a tanévzáró konferencián számolnak be. 2. A Fegyelmi Bizottságra (melynek tagjai: igazgató vagy helyettese, osztályfőnök, három szaktanár az adott osztályban tanító nevelők közül, ifjúságvédelmi felelős, osztály- és iskolai szintű DÖK-képviselő) ruházza a fegyelmi eljárások lefolytatását és a döntéshozatalt. Ennek előkészítése osztályfőnöki, a határozat írásba foglalása igazgatói (helyettesi) kötelezettség.. További szabályozás a pedagógiai tevékenység területén: a szakmai munkaközösségek, munkaközösség-vezetők c. mellékletben.

i) Külső kapcsolatok rendszere A partnerazonosítás alapján szabályozott külső kapcsolatrendszerünket részleteiben rögzíti az Intézményi Minőségirányítási program. Oktatási és Kulturális Minisztérium, szakminisztériumok, NSZFI: - igazgatói értekezletek, - körlevelek, - pályázatok, - eseti beadványok Fenntartó önkormányzat: - „Intézkedési Terv”, illetve „Önkormányzati Minőségirányítási Program” szerint, - igazgatói (vezetői) értekezletek, - körlevelek, - pályázatok, - eseti, konkrét értesítések, ill. beadványok Megyei önkormányzat: - igazgatói értekezletek, - körlevelek

Társintézmények: - igazgatói (helyettesi) egyeztetések, - munkaközösségi szintű szaktanári konzultációk, tanácskozások,

12 - beiskolázás: MPI, általános iskolák (ált. igh.), - felsőoktatási intézmények: gyakorlóiskolai feladatok, továbbtanulás, továbbképzés (igazgató, ált. igh.) Vállalatok: - az évközi és a nyári gyakorlatok előkészítése, - pályázatok véleményezése, - a szakképzési támogatásra vonatkozó egyeztetések, - az iskola által kínált szolgáltatások biztosítása. Felelősök: igazgató, műszaki igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatásvezető, tagozatvezető. Gyermekjóléti szolgálat: az igazgatói, ill. az ifjúságvédelmi felelősi munkaköri leírása szerint. Iskolaegészségügyi ellátás: a VESZ által biztosított iskolaorvosi ellátás rendjének megfelelően. A kapcsolattartásért felelős. igazgató, ált. igh.

j) Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás rendszere Az iskola 2004. évi felülvizsgált Pedagógiai programjának I. fejezete (Nevelési program) önálló részfejezetként taglalja. Nemzeti, állami ünnepek: - október 23., március 15.: iskolai szintű emlékünnepség Előkészítésért felelős: magyar és történelem munkaközösség, osztályfőnökök Egyéb, hagyományos (állami, családi, egyházi) események és ünnepek: - „Holocaust áldozatai”, kommunista diktatúrák áldozatai, - megemlékezések az osztályok szintjén Előkészítésért felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok Iskolai nagyrendezvények: - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély Előkészítésért felelős: igazgató, magyar munkaközösség - "elsősavatás", "elsősök napja" Előkészítésért felelős: 10. évfolyam - szalagavató, ballagás Előkészítésért felelős: 11. évfolyam

- Erdey-Grúz hét, diákönkormányzati nap Előkészítésért felelős: diákönkormányzatot segítő pedagógus, szaktárgyi munkaközösségek

13

Rendezvények (kirándulás, disco, mikulás stb.) Előkészítésért felelős: osztályfőnökök, ill. diákönkormányzatot segítő pedagógus A felügyelet rendje:

20 tanuló/1 tanár

m) Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás Iskolaorvosi szolgáltatás: 2 nap/hét Rosszullét, baleset esetén: tanítási órán a szaktanár, óraközi szünetben az ügyeletes nevelő, rendezvényen a szervező köteles intézkedni (elsősegély, mentők értesítése).

n) Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény területén mérgezés, baleset, tűz bekövetkezése esetén rendkívüli állapot, esemény állhat elő. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor elsődleges cél a helyzet ellenőrzés alá vonása, a veszélyforrás, a sikeres beavatkozás, a mentés feltételeinek ismerete. A riasztással és mentéssel kapcsolatos feladatok irányítása a helyszínen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető, közvetlen megvalósítása a munkavédelmi, ill. tűzvédelmi megbízottak kötelessége. A balesetelhárítási és tűzvédelmi teendők ismertetése, az ezzel összefüggő vizsgáztatás megszervezése az említett felelősök kötelessége. A beosztott nevelők és tanulók kötelezettségeit az intézményi Tűzvédelmi, illetve Balesetelhárítási Szabályzat rögzíti. Mind az intézményen belüli, mind az intézményen kívüli, de az intézményünk által szervezett rendezvényeken a szervező felelős a résztvevő tanulók biztonságáért. A veszélyeztetés észlelése esetén köteles - iskolai rendezvényen - a jelen lévő iskolavezetőségi tagot, külső rendezvény alkalmával a hatóságot értesíteni és segítséget kérni tanítványaink biztonsága érdekében. o) Teendők bombariadó, rendkívüli esemény esetén •

Az a szakalkalmazott, aki telefonon az értesítést fogadja, köteles azonnal az intézményegység felelős vezetőjét tájékoztatni a hírről. A vezető intézkedései: - a rendőrség azonnali értesítése, majd részletes tájékoztatása, - az intézményegység kiürítése, a tanulók és a szakalkalmazottak biztonságos távolságban történő elhelyezése,

14 -

•

a rendőrségi vizsgálatot követően a foglalkozás, munka zavartalan folytatásának biztosítása és egyidejűleg az elmaradt foglalkozások kötelező pótlásának bejelentése.

Rendkívüli eseménynek tekintünk minden olyan váratlan jelenséget, amely megakadályozza az intézmény munkarendje szerinti tevékenység folytatását (robbanás, tűzeset stb.). A jelenséget érzékelő személy (pedagógus, nem pedagógus dolgozó, tanuló) köteles azonnal jelenteni tapasztalatát az adott napon vezetői ügyeletet ellátó vezető beosztású munkatárs felé, aki a helyi szabályzat (pl.: Tűzvédelmi Utasítás) szerint intézkedik és értesíti az ügyben illetékes külső hatóságot, valamint a fenntartót.

p) A Szülői Szervezet - dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. - kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. - Véleményezi a maximális létszám tíz százalékkal történő túllépését, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt - Véleményezi az iskolai munkatervet, ami meghatározza az iskolai tanév helyi rendjét. - Véleményezi a vezetők és az iskolaszék valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját, - Véleményt mond intézményben üzemelő büfé nyitvatartási rendjével kapcsolatban - Véleményezi az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdését - Igény esetén részt vehet a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. - ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. - évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. r)

Az intézmény működésével / működtetésével és kapcsolatrendszerével összefüggő további szabályozó elemek: • Önálló, intézményi szintű szabályzatok rögzítik a munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatrendszert, valamint a pedagógus továbbképzési tervet. • Az önállóan működő státuszú intézményünk és a szakközépiskolai gazdasági egység együttműködését, munkamegosztását a fenntartó által legitimált együttműködési megállapodás rögzíti. A megállapodás tartalmazza a költségvetés tervezésének rendjét is. • Az intézmény alapdokumentumairól (Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házi-

15

• •

•

•

• •

•

rend) a szülők és a tanulók folyamatosan és bármikor tájékozódhatnak o a titkárságon és a könyvtárban elhelyezett dokumentumokba való betekintés formájában, o osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken, o diákfórumokon, iskolaszék-, illetve szülői szervezeti választmányi ülés keretében, o a Házirend átadása / átvétele, illetve hirdetőtáblai kihelyezése útján, o az iskola honlapján. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók nem állítanak elő olyan terméket, amelynek vagyoni jogaival összefüggésben a Kt. 12. § (4) bekezdésben foglaltak aktuálissá válnának. Az iskolarendszerű szakképzésben részesülők ellátását az intézmény költségvetési forrásainak felhasználásával biztosítja, amely kiterjed a védőköpenyre és védőfelszerelésekre, az összefüggő szakmai gyakorlatok utazási és ellátási költségeinek megtérítésére. A kiemelkedő munkavégzés anyagi elismerése odaítélésének szempontrendszere elveit a Kollektív Szerzés tartalmazza. Tanévenkénti aktualizálása, a konkrét felosztási elvekre vonatkozó javaslat kimunkálása minden év augusztus 25-ig iskolavezetőségi szinten történik, jóváhagyása a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A konkrét öszszegek véglegesítése a z ily módon kimunkált elvek érvényesítésével igazgatói hatáskörben valósul meg. A nevelőtestületi információ-csere, a tájékoztatás / tájékozódás szervezett módon történik, amelynek fórumai és eszközei: o hetenkénti igazgató tájékoztató a vezetőségi megbeszélésekről o a tanév helyi rendjében meghatározott nevelőtestületi értekezlet, évi 6 alkalommal o indokolt, rendkívüli esetben: röpgyűlés, rendkívüli megbeszélés, o írásbeli tájékoztatók: tanári hirdetőtábla. Az iskolában reklámanyagok kihelyezése tilos A könyvtári könyvek kölcsönzésével összefüggésben – amennyiben azok tanulói / dolgozói gondatlanság miatt nem kerülnek vissza a kölcsönzési helyre – a következő eljárást alkalmazzuk: könyvesbolti forgalomból pótolja az olvasó, fénymásolat formájában pótolja, antikvár értéken megtéríti. Önálló igazgatói intézkedések (utasítás, határozat) formájában szabályozzuk a következő területeket: o a nemdohányzók védelméről szóló törvény érvényesítése, o a szakképzési hozzájárulás igénylésének, dokumentálásának, felhasználásának és elszámolásának rendje, o a diákigazolványokról szóló 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet alkalmazása,

s) Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

16 Tantárgyi: felzárkóztató, korrepetáló, tehetséggondozó (verseny-előkészítő, felvételi előkészítő) foglalkozások munkaközösségi tervezés és iskolavezetőségi jóváhagyás alapján. Dokumentálásuk a tantárgyfelosztásban és a csoportnaplókban történik. Utóbbiak ellenőrzése kéthavonta, a túlóra-elszámolás részeként valósul meg. Diákköri: tanulói igények és az iskolai hagyományok alapján diákönkormányzati kezdeményezésre szerveződik. Dokumentálásuk és pénzügyi elszámolásuk a tantárgyi foglalkozások rendszeréhez hasonlóan történik. Szervezés, adminisztrálás: a Kt. 52. és 53. §-ában meghatározott arányok szerint, a pedagógiai programban jóváhagyott műveltségi területeken. A foglalkozásokról haladási naplót köteles vezetni a foglalkozást tartó nevelő. A csoportszervezés alsó létszámhatára: 8 fő A foglalkozások időbeli ütemezését úgy kell megvalósítani, hogy az érintett tanulók számára az ebédelés, illetve a másnapra történő felkészülés biztosított legyen.

t.) A felnőttoktatás formái Levelező tagozat: működése az Alapító Okirat szerint konzultációs forma: 1 nap/hét (6 óra/hét) beszámoltatási, vizsgáztatási rendszer: a helyi tanterv alapján, éves ütemtervben rögzített beosztás szerint Iskolarendszeren kívüli képzés: tanfolyami forma a munkaerő-piaci igényekhez igazítva

u) A diákönkormányzat Rendszere, működési szintjei: osztály (ODB), iskolai (DÖK), Pedagógiai támogatása: osztályfőnökök, diákönkormányzatot segítő pedagógusok Ez irányú feladataikat a pedagógus, illetve DÖK-segítő tanár munkakörre megállapított előírások rögzítik. A kapcsolattartás rendje: diákönkormányzati fórum az iskolavezetéssel (félévenként 1 alkalommal), diákközgyűlés (tanévenként 1 alkalommal), intézményvezetőségi megbeszélések, eseti egyeztetések (munkaköri leírások szerint) A működési feltételek biztosítása:

17 diákönkormányzati iroda, amelynek működési rendjét a DÖK által kimunkált szabályzat rögzíti. A helyiség térítésmentes igénybevételének lehetősége gondatlanság, károkozás esetén visszavonható. stúdió, hirdetőtáblák, anyagi támogatás: költségvetés, pályázatok v.) A mindennapi testedzés, iskolai sportkör Kötelező tanórai foglalkozások: óraterv szerint, a pedagógiai program alapján Tanórán kívüli foglalkozások: szervezett tömegsport, DSE – sportcsoportok (szakosztályok) működtetése, iskolai házibajnokságok, városi, megyei szervezésű diákolimpiai rendezvények, eseti rendezvények (Sportcsoportok: kosárlabda leány, fiú, kézilabda leány, röplabda leány, fiú, labdarúgás) z.) Határidők, teendők a tankönyvellátásban: Az OH által javasolt igényfelmérő lapok kiosztása. -

A leendő 9. évfolyam számára a felvételi értesítővel egyidejűleg, a 10–12. évfolyamoknak október 15ig, - a szakképző évfolyamokon a jelentkezési lap átvételekor Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult- - A leendő 9. évfolyam számára a beság igazolása. A határidők elmulasztása iratkozás napja jogvesztő! - a 10–12. évfolyamoknak november 15. - a szakképző évfolyamokon a beiratkozás napja A munkaközösségek elkészítik a tan- Január 15. könyvigénylést. Intézményi összesített tankönyvrendelés A tanév rendjében meghatározott dátum elkészítése. Egyéni tankönyvrendelő lapok átadása - A leendő 9. évfolyam számára a felvételi értesítővel egyidejűleg, - a 10–12. évfolyamoknak március 31. - a szakképző évfolyamokon a jelentkezési lap átvételekor A tankönyvrendelő lapok visszajuttatása - A leendő 9. évfolyam számára a be(szülővel aláíratva) iratkozás napján - a 10–12. évfolyamoknak április 15-ig - szakképző évfolyamokon a beiratkozás napján

18 Tankönyvosztás, fizetés

Augusztus 25. és szeptember 1. között, évfolyamonként ütemezett rendben

1. 1 2. 3.

sz. függelék: Alapító Okirat sz. melléklet: A Könyvtár szervezeti és működési szabályzata sz melléklet: Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet: Az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének szabályai és a tanügyi nyomtatványok 4. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat 5. sz melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje

Debrecen, 2010. január 18.

Szabó Zoltán igazgató

19

1. sz. melléklet AZ ERDEY-GRÚZ TIBOR VEGYIPARI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A szabályzat a következő jogszabályok alapján készült: • 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról, 1999. évi LXVII. tv. a módosításról • 1992. évi XXXIII. tv. és módosításai a közalkalmazottak jogállásáról • 3/1975. (VII.17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és törléséről • 1976. évi XV. tv. a könyvtárakról, valamint a végrehajtási rendelet: 17/1976. (VI.7.) PM-MT sz. (egységes szerkezetben) • 5/1978. (XII.12.) KM rendelet a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről • 19/1981. (XII.8.) MM sz. rendelet a könyvtárközi kölcsönzésről • 11/1994. (VI.8.) MKM számú rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, valamint ennek 8/2000. (V.24.) OM sz. módosítása • 11/1993. (XII.20.) MKM sz. rendelet a pedagógusok kötelező óraszámáról • 203/1986. (M.K. 24.) MM sz. útmutató az iskolai könyvtárak fejlesztéséről • 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete az iskolai könyvtárak működéséről a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez • a Nemzeti Alaptanterv • az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Pedagógiai Programja és helyi tantervei II. A működési szabályzat tartalma A működési szabályzat céljainak megfelelően tartalmazza: • • • • •

a könyvtár vezetésére és működésére, a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint az állományvédelem feladatait, módjait, a könyvtárpedagógiai tevékenységét, az egyéb ide vonatkozó rendelkezéseket. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Gyűjtőköri szabályzat A könyvtár használati rendje A könyvtárostanár munkaköri leírása A katalógusok szerkesztésének szabályai Könyvtárpegagógiai program Periodikák jegyzéke

20

III. A könyvtárra vonatkozó adatok: 1. Azonosító adatok: a) neve: Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola könyvtára címe: 4024 Debrecen, Csapó u. 29-35. sz. b) létesítésének időpontja: 1952. XII. 31. c) elhelyezése: az iskola épületének II. emeletén alapterülete: 180 m2 helyiségeinek száma: 2 d) személyi feltételek: 1 főhivatású könyvtárostanár e) használói köre: az iskolai pedagógusai, nappali és levelező tagozatos hallgatói, az iskola adminisztratív és technikai dolgozói f) a könyvtári rendszerben elfoglalt helye: a Hajdú-Bihar megyei iskolai könyvtári hálózat tagkönyvtára g) a könyvtár pecsétjének leírása: 38 x 24 mm-es, ovális alakú, körben az ív mentén Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Könyvtára, 4024 Debrecen, Csapó u. 29-35. felirattal 2. A könyvtár fenntartása: a) Az iskolai könyvtár az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola iskolai szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat az iskola költségvetésében gondoskodik. b) A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a helyi önkormányzat közösen vállal felelősséget. c) Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja, és ellenőrzi a nevelőtestület és az intézményi szintű munkaközösségek véleményének, javaslatainak meghallgatásával. 3. Szakmai szolgáltatások • Az iskolai könyvtár a Hajdú-Bihar megyei iskolai könyvtári hálózat tagkönyvtáraként működik. Hálózati központja a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet könyvtára.

21 • Koordinációs központja az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest. A könyvtár munkáját a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet könyvtára szakmai szolgáltató tevékenységével (szaktanácsadás, szakértői munka, továbbképzés stb.) segíti, bevonva ebbe a tevékenységbe a szaktanácsadókat, szakértőket, könyvtári munkaközösség-vezetőket. • Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakember végzi.

IV. A KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA

1. A könyvtár feladatainak ellátásához az iskola költségvetésében évente meghatározott keretet biztosít a dokumentumok beszerzésére. 2. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 3. Az iskola gazdaságvezetőjének kell gondoskodni a könyvtár megfelelő működéséhez szükséges tárgyi eszközökről. 4. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. 5. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős. Ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni.

V. A KÖNYVTÁR FELADATAI

Az iskolai könyvtár alap és kiegészítő feladatait a 16/1998. (IV. 8) MKM rendeletben megfogalmazottak szerint látja el. 1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai: • Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, feladata, hogy segítse az iskolai oktató-nevelő munkát, és előmozdítsa a tanulók olvasásra, könyvtárhasználatra nevelését. • Igazodnia kell a NAT-ban megfogalmazott, a műveltségterületekre vonatkozó tantárgyi és érettségi követelményekhez és a helyi tantervhez. • Biztosítani kell az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges információ-hordozókat (könyv, folyóirat, AV- és egyéb dokumentumok).

22

2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: • Az alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs igények kielégítése érdekében fogadnia kell más könyvtárak és intézmények ilyen irányú szolgáltatásait. • Részt kell vennie a könyvtárak közötti információcserében. VI. A könyvtár gyűjtőköre

1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a tantestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. 2. Állományalakítási szempontjait, kereteit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. 3. A könyvtárban elkülönítetten kell gyűjteni, és a diákok, pedagógusok, az iskola dolgozói, valamint a szülők számára nyitvatartási időben hozzáférhetővé kell tenni az iskola működésének dokumentumait (Pedagógiai Program, Kollektív Szerződés, Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, hatályos jogszabályok stb.). 4. A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát a gyűjtőköri szabályzat szerint (1. sz. Melléklet / Könyvtár). 5. Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató és a szakmai munkaközösségek javaslatait.

VII. Gyűjteményszervezés

A folyamatosan és tervszerűen gyarapított állomány tükrözi az iskola pedagógia programját és helyi tantervét. Az állomány gyarapítása Vétel, ajándék és csere útján történhet. A vásárlás megrendeléssel, előfizetéssel vagy készpénzes fizetéssel történhet. Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől, a gyűjteménybe nem illő műveket könyvtári állományba nem vesszük. A csere alapja lehet fölös példány, vagy/és az iskola saját kiadványa. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre alacsony példányszámban.

23 A dokumentumok állományba vétele 1. A könyvtárba érkező (gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni a címleltár és a csoportos leltárkönyv szakszerű vezetésével, valamint számítógépes feldolgozással.

2. A nevelői példányok (tankönyvek, tantervek, tantervi útmutatók stb.), valamint a gyorsan avuló tartalmú, egy ívnél kisebb terjedelmű, vagy könnyen rongálódó kiadványról brossúra-nyilvántartást kell vezetni. 3. A kurrens periodikumokról ideiglenes állomány-nyilvántartást kell vezetni. Állományapasztás A könyvtár állományából folyamatosan, legalább kétévente egy alkalommal ki kell vonni az elavult, feleslegessé váló dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az olvasók által elveszített és pénzben megtérített, valamint az elhasználódott dokumentumokat is. Az állomány ellenőrzése Az állományellenőrzést - akár időszaki, akár rendkívüli - az iskola igazgatójának írásban kell elrendelnie a 3/1975. KM-PM együttes rendeletek alapján. Az időszakos állományellenőrzést az iskolai könyvtárban célszerű júniusban elvégezni. Az állományellenőrzés ideje alatt a könyvtárban a kölcsönzés szünetel, könyvet sem bevinni, sem kihozni nem lehet. Az időszaki állományellenőrzés előtt az összes könyvet be kell gyűjteni. Az állományellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben a felmerülő hiányok tételes felsorolásán kívül a könyvtár működésére vonatkozó megjegyzéseket, az elvégzendő feladatokat is rögzíteni kell. A leltározás lebonyolítása A leltározáshoz legalább két személy folyamatos munkája szükséges. A leltár lezárása zárójegyzőkönyvvel történik. Ennek mellékletei: - jóváhagyott ütemterv - az igazgatói elrendelés - a hiányzó vagy többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke VIII. Az állomány védelme Az állomány jogi védelme 1. Az állomány védelméért a könyvtárostanár felel

24 2. Állománybavétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum együttes megléte alapján történhet 3. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásával, elvesztésével okozott kárért. 4. A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személy a felelős. 5. A letéti állomány védelméért az átvevő szaktanár és/vagy a pedagógus munkaközösség felel.

Az állomány fizikai védelme 1. A könyvtárban minden tűzrendészeti intézkedést megteszünk. Erre vonatkozó tilalmi táblákat elhelyezünk. (Tűz esetén tilos a vízzel oltás.) 2. Tilos a dohányzás! Erre vonatkozó tilalmi táblákat helyezünk el! 3. A könyvtár raktári helyiségéhez csak a könyvtárosnak, az olvasóteremhez az iskolatitkárnak, az oktatástechnológusnak, a takarító személyzetnek és a portásnak lehet kulcsa. 4. Szigorúan ügyelünk a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás porszívó használatával, fertőtlenítés, féregtelenítés)

IX. A könyvtári állomány tagolása

1. Az iskolai könyvtár a könyvtári helyiségben , a szertárakban szervezi meg állományát. A könyvtári helyiségben a könyveket (kézi- és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány, folyóiratok) teljes egészében szabad polcon tartjuk. A könyvtári helyiségben az állomány elhelyezése a könyvtári raktározási táblázatok szerint történik, az ismeretközlő irodalom szakrendben, a szépirodalom betűrendben. 2. A könyvtár állományából kihelyezett letétek helye: A szertárakban csak zárható szekrényekben tarthatók a letéti állományba adott dokumentumok. A könyvtár állományából kihelyezett letétek: - közismereti szertárban, - földrajzi szaktanteremben - biológia szertárban

25 Letéti állományként kezelendő a hivatali segédkönyvtár. X. Az állomány feltárása A könyvtáros a könyvtár állományáról folyamatosan cédula-katalógusokat készít, a személyi ellátottság és a feldolgozandó anyag függvényében. Elrendezésük szerint: Raktári katalógus Betűrendes = szerzői katalógus Szakkatalógus Dokumentumtípus szerint: könyv folyóirat hanglemez video Formája szerint: cédula XI. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

1. Az iskolai könyvtár feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos használatát. A csak helyben használható (kézikönyvtár) könyvek kivételével az állományát kölcsönzi. 2. A kölcsönzést könyvkártyával történő tasakos nyilvántartással biztosítja. 3. Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről, igény szerint bibliográfiai tevékenységet végez, és adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom-kutatásban. 4. Közvetíti más könyvtárak és információs központok szolgáltatásait, igény szerint könyvtárközi kölcsönzést végez. 5. Ellátja a szolgáltatással összefüggő nyilvántartási feladatokat, oktatási és kölcsönzési nyilvántartást vezet.

26 6. Számítógépes információs szolgáltatás-keresés, egyszerű adatbázisok használata az iskola anyagi lehetőségeinek megfelelően kerül kiépítésre - remélhetőleg a közeljövőben. 7. Könyvtári rendezvények szervezése, lebonyolítása. 8. A könyvtár használati rendjéről a 2. sz. Melléklet / Könyvtár intézkedik, amelyet a könyvtárban is ki kell függeszteni jól látható helyen.

XII. A könyvtárostanár munkaköri feladatai

1. A könyvtári teendőket egy főfoglalkozású könyvtárostanár látja el. Munkafeladatai részletes felsorolását a munkaköri leírás tartalmazza (3. sz. Melléklet / Könyvtár). XIII. ZÁRADÉK A Szabályzat az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának része. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha a jogállásban, szervezeti felépítésben, a feladatok rendszerében alapvető változások következnek be. A Szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.

27

2. sz. melléklet GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT I. A gyűjtőköri szabályzat indoklása, célja 1. INDOKLÁS A 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet a korábbiaknál differenciáltabban határozza meg az iskolai könyvtárak szerepét az oktató-nevelő munkában. Az elmúlt években bekövetkezett változások a módosított törvényi szabályozás szükségessé teszi a gyűjtőköri szabályzat átdolgozását. 2. CÉL A gyűjtőkör olyan körülhatárolása, részletes kimunkálása, amely képes az iskolai könyvtár megnövekedett feladatköréből adódó szakmai igényt kielégíteni. 3. GYŰJTŐKÖRI INDOKLÁS A folyamatos, tervszerű és arányos állomány-gyarapítást az iskola pedagógiai programja (az intézmény szerkezete és profilja, nevelési-oktatási célja, helyi tanterve, az egyes műveltségterületek tantárgyi követelményrendszere),16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet és a 203/1986. (MK 24.) MM sz. útmutató figyelembevételével ezen gyűjtőköri leírás alapján kell végezni. 4. HELYI SAJÁTOSSÁGOK Az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola a diákok részére a tanulási programok gazdag választékát kínálja. Általános tantervű gimnáziumi osztály mellett a világbanki fejlesztési program szakmacsoportjai közül a vegyész, a környezetvédelmi és az elekrotechnikaelektronika szakmacsoportokban kínál képzési lehetőségeket. Ezen kívül az érettségi vizsgát követően 2 éves képzéssel technikusi végzettséget szerezhetnek tanulóink több - az intézmény profiljához illő - szakterületen: általános vegyész, ipari biotechnológia, környezetvédelem, minőségbiztosítás, drog- és toxikológia, elektrotechnika, műszaki számítástechnika. Célunk az, hogy nyitott, megfelelő szintű tárgyi tudással rendelkező fiatalok kerüljenek ki iskolánkból. A könyvtár csak úgy tud eleget tenni ezen célkitűzésekből eredő feladatoknak, ha állománya gyűjtemény-jellegű, az iskola minden funkciójának megfelelő állománycsoporttal rendelkezik, s azokat a feladatoknak megfelelő tartalmi mélységben és mennyiségben szerzi be. A könyvtár fő gyűjtőköri területeit az intézmény elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok alkotják. • Iskolánkban oktatott tantárgyak szakkönyvei: angol, német, magyar nyelv és irodalom, földrajz, történelem, biológia, kémia, fizika, ének, rajz, testnevelés. • Szakmai tárgyak dokumentumai: fizikai kémia, technológia, biokémia, környezetvédelem, elektrotechnika, számítástechnika, drog- és toxikológia. • NÉVADÓNK ERDEY-GRÚZ TIBOR MUNKÁSSÁGÁHOZ TARTOZÓ MŰVEK. Ezeknek teljes egészében ki kell elégíteniük az oktató-nevelő munka szükségleteit.

28 II. A GYŰJTŐKÖR A könyvtár funkciója szerint: FŐGYŰJTŐKÖR 1. kézikönyvek 2. a tanított szaktárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom 3. pedagógiai kiadványok az intézmény jellegének megfelelő válogatással 4. válogatott szépirodalom 5. aktuális témák irodalma, iskolai ünnepélyek, megemlékezések, vetélkedők megrendezéséhez szükséges dokumentumok 6. legfontosabb helytörténeti kiadványok, az iskola és a névadó életével kapcsolatos dokumentumok 7. időszaki kiadványok MELLÉKGYŰJTŐKÖR Szakirodalom: - a tanult tantárgyakból a részletesebb ismereteket közlő dokumentumok, - a pedagógusoknak a szaktárgyi órákra való elmélyültebb felkészülést biztosító művek, - a szakirodalom olyan újdonságai, amelyek megjelenését igen nagy társadalmi érdeklődés kíséri. Szépirodalom: - a különös társadalmi érdeklődés által kísért szépirodalmi művek, - azok a dokumentumok, amelyek a tanulók nyelvtudását, irodalmi-művészeti ismereteit gazdagítják. Gyűjtőköre formai szempontból: - írásos dokumentumok:

könyv brosúra periodikák

- kéziratok: az iskola pedagógiai dokumentumai pályázati munkák iskolaújság iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációi - hangzó dokumentumok: hangszalagok -

hangzó képes dokumentumok: video, CD-rom

III. A gyűjtés szintje és mélysége állományrészenként

29 Könyvtárunk a képzés jellegének megfelelően az iskolában oktatott tantárgyak középszintű irodalmát gyűjti (tantárgyakat lásd a helyi sajátosságoknál). NYELVI HATÁROK: Magyarországon, magyar nyelven megjelenő szak- és szépirodalmat gyűjt könyvtárunk (kivéve az idegen nyelv tanításához kapcsolódó tankönyveket és szépirodalmat) IDŐHATÁR: Kurrens ismerethordozókat gyűjt. Kivéve a kézikönyvtári állomány és a tantárgyi ismeretközlő irodalom utólagos pótlására régebbi irodalmat is. Névadónk munkái és a róla szóló irodalom gyűjtésénél nincs időhatár. Állománycsoportok 1. KÉZIKÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY (nem kölcsönözhető) A műveltségi terület dokumentumai közül a középszintű képzésnek megfelelően: - TELJESSÉGRE TÖREKVŐEN gyűjtjük a magyar nyelvű általános és szaklexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, fogalomgyűjteményeket, kézikönyveket és összefoglalókat. - VÁLOGATÁSSAL: adattárakat, atlaszokat, életrajzi lexikonokat, monográfiákat, név- és címtárakat, periodikákat és a tantárgyak nem nyomtatott információkat. 2. Szépirodalom (kölcsönözhető) TELJESSÉGRE TÖREKVŐEN gyűjtjük a - házi és ajánlott olvasmányokat, - tananyagban szereplő teljes életműveket, - legfontosabb magyar antológiákat, - népköltészeti irodalmat, - a tananyag által meghatározott klasszikus és kortársszerzők életrajzait, VÁLOGATÁSSAL: - a nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiákat, - regényes életrajzokat, történeti regényeket, - a nyelvtanulás szintjének megfelelő idegen nyelvű olvasmányokat és szakirodalmat 3. Ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető) TELJESSÉGRE TÖREKVŐEN gyűjtjük a - magyar nyelvű általános lexikonokat és enciklopédiákat, - középszintű elméleti és történeti összefoglalókat, - középszintű szakirányú segédkönyveket, - szaktudományok elméleti és történeti összefoglalóit, - munkáltató eszközként használatos könyveket, - szakmai tárgyak középszintű ismeretközlő irodalmat, - az iskola történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos irodalmat,

30 - az intézmény érvényben lévő tanterveit, tankönyveit, munkafüzeteit, feladatlapjait, - a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat, - a tantárgyaknak megfeleltetett legfontosabb folyóiratokat. VÁLOGATÁSSAL - középszintű elméleti és történeti összefoglalókat, - középszintű szakirányú segédkönyveket, - szaktudományok elméleti és történeti összefoglalóit, - munkáltató eszközként használatos könyveket, - szakmai tárgyak középszintű ismeretközlő irodalmat, - idegen nyelvű segédleteket. 4. Pedagógia ALAPSZINTEN - pedagógiai szakirodalom: pedagógiai lexikonokat, neveléstörténeti műveket, a nevelés és oktatás elméletével foglalkozó kézikönyveket, művelődés- és oktatáspolitika, családi életre nevelés, értelmi és érzelmi nevelés, személyiségformálás műveit, tanári kézikönyveket, segédkönyveket, felsőoktatási intézmények tájékoztatóit. VÁLOGATVA - érintőleges pedagógiai szakirodalmat, - határtudományok szakirodalmat (pszichológia: enciklopédiák, általános és fejlődéslélektan, az ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia legalapvetőbb művei), szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás, - általános pedagógiai folyóiratokat 5. KÜLÖNGYŰJTEMÉNY (nem kölcsönözhető) - muzeális értékű könyveink 6. KÖNYVTÁRI SZAKIRODALOM (segédkönyvtár) Teljességre törekvően gyűjti az - általános bibliográfiák, szakbibliográfiák, - kiadói katalógusok, - feldolgozó munkához a gyarapítás, nyilvántartás, osztályozás, katalógusszerkesztés szabályait, szabványait tartalmazó segédletek, könyvtári, olvasáspedagógiai, könyvtárhasználati ismereteket tartalmazó művek, - az OPKM és a pedagógiai intézetek által kiadott iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kiadványok, VÁLOGATVA:- módszertani folyóiratok 7. Hivatali segédkönyvtár (prezens) - munkaviszonnyal, munkarenddel, bérezéssel, munkaidővel, - munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom, - intézményi költségvetéssel, betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, - iskolavezetéssel kapcsolatos művek.

8. PERIODIKA-GYŰJTEMÉNY (prezens) Teljességégre törekvően az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok

31

-

VÁLOGATÁSSAL: az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani folyóiratok és a tanítás során felhasználható folyóiratok (részletezve lásd a 6. sz. melléklet / könyvtárban)

9. KÉZIRATOK (prezens) Az iskola pedagógiai dokumentumai - pályázati munkák - iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációi - iskolaújság.

10. AV-GYŰJTEMÉNY A tantárgyakhoz kapcsolódó nem nyomtatott dokumentumok erősen válogatva: hangszalag, CD, CD multimédia köréből, a kötelező és ajánlott olvasmányok filmadaptációit. Az iskolában tanított nyelvek, nyelvkönyvek tanári kézikönyvek hangzó anyagai a nyelvoktatás szintjének megfelelően. A jövőben a számítógépes rendszer kiépülésével számítógépes adatbázisok beszerzése.

IV. A beszerzendő könyvek példányszámait a következők határozzák meg - a dokumentum a könyvtár fő- vagy mellékgyűjtőkörébe tartozik-e, - hány elkülönített állományrészbe kell osztani a könyveket. típusonként: - házi olvasmányok: - ajánlott olvasmányok: - a szaktantermekben munkaeszközként használt művekből annyi példány, hogy legalább - a szaktanárok által kijelölt, és az oktató-nevelő munkában használt művekből - a mellékgyűjtőkörbe tartozó és egyéb művekből

5 tanulónként 1 pld., 10 tanulónként 1 pld., 2 tanulónként 1 pld., 3-4 pld., 1-2 pld.

A jelzett példányok a minimumot jelentik. Kedvezőbb anyagi feltételek esetén nagyobb példányszám beszerzésére törekszünk. V. Gyűjteményszervezés 1. A beszerzés forrásai Vétel: - Könyvtárellátó Közhasznú Társaság, (Budapest), - könyvesboltok, - pedagógiai tevékenységeket folytató intézetek, intézmények. Ajándék: A könyvtár állományába ajándékozás útján csak a gyűjtőkörbe tartozó művek kerülhetnek.

32

Csere:

Más intézményekkel a fölös példányainkat vagy/és az iskolai kiadványainkat cseréljük

2. Állományapasztás A gyűjtőköri határok betartását szolgáló állományépítés szerves része a tervszerű és rendszeres selejtezés. A 3/1975. (VIII. 17.) KMPM számú együttes rendelet alapján történik az alábbi címeken: tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás, fölöslegessé vált, hiány. VI. Záradék A Gyűjtőköri Szabályzat az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola könyvtára Szervezet és Működési Szabályzatának része. A feladatok és rendeletek változásával a gyűjtőkör összehangolását a könyvtáros mindenkori feladatának tekinti. A szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe. Debrecen, 2001. február 8.

Kiegészítve, javítva: 2011. 05.05.

2. sz. Melléklet / Könyvtár AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE I. A könyvtár szolgáltatásai 1. A könyvtár állományának egyéni és csoportos használata 2. A könyvtárban tartott órák, foglalkozások (könyvtárhasználattal) 3. Könyvtári tájékoztatás (bibliográfiai adatszolgáltatás, irodalomkutatás, témafigyelés) 4. Kölcsönzés 5. Könyvtári rendezvények szervezése, lebonyolítása II. A könyvtár használói köre 1. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár 2. A könyvtárat az iskola tanuló, pedagógusai és technikai dolgozói ingyenesen használhatják. 3. A könyvtár az ott megtartott órarend szerinti tanítási órák kivételével csak nyitvatartási időben vehető igénybe: Munkanapok Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Nyitvatartás 7. 45 - 12.45 7. 45 - 12.45 10.00 - 15.00 7. 45 - 12.45 10-12

33 III. A könyvtárhasználat módjai 1. Helybenhasználat - helyben használható a kézikönyvtári állományrész - különgyűjtemény: muzeális dokumentumok, folyóiratok, AV anyagok 2. Kölcsönzés - A könyvtári könyveket vagy egyéb dokumentumokat csak a könyvtáros tudtával, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabad kivinni. - A kölcsönzésről a könyvtáros nyilvántartást vezet. - A tanulók iskolai beiratkozása, valamint a dolgozói munkaviszony egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. - Az iskolából eltávozó tanulónak, illetve dolgozónak - eltávozása előtt - a könyvtárossal igazoltatnia kell, hogy tartozása nincs. - Egy-egy alkalommal maximum 5 kötet kölcsönözhető 4 hét időtartamra, illetve folyóiratok és egyéb dokumentumok 1 napra vagy hétvégére. (Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni.) - Az iskolai könyvtár rendkívül indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzésre is vállalkozik, melynek költségeit az iskola fedezi. - Az elveszett vagy használhatatlanságig megrongálódott könyvet a használónak be kell szereznie és beadnia az elveszett példány helyett a könyvtárba. Amennyiben az nem szerezhető be, árát a napi forgalmi áron meg kell térítenie az olvasónak. 3. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére, a könyvtárostanár, az osztályfőnök és a szaktanárok szakórákat tarthatnak. 3. sz. Melléklet / Könyvtár

A KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI FELADATAI

I. A könyvtár vezetésével, ügyvitelével összefüggő feladatok • Az iskola vezetésével és közösségeivel együtt a könyvtár használatának, működési feltételeinek és tartalmi munkájának tanévre vonatkozó és hosszú távú tervezése. • A könyvtár működésének szervezése az iskola pedagógiai programjának megfelelően. • A könyvtár használatának folyamatos figyelemmel kísérése, a nevelőtestület vagy kisebb csoportjainak (iskolavezetés, munkaközösségek) tájékoztatása a tanulók és tanárok könyvtárhasználati szokásairól tanévenként legalább egyszer. • Felmérések tervezése és végzése a tanulók és tanárok könyvtárhasználati szokásairól, ezek dokumentálása. • A költségvetési keret felhasználásának irányítása és adminisztrálása, a költségvetés elkészítésekor javaslattétel a beszerzési keret összegére. • A könyvtári ügyviteli dokumentumok vezetése és ellenőrzése. • A tantestületi és egyéb értekezleteken a könyvtár képviselete.

34 • Könyvtári átadás-átvétel, időszaki vagy soros állományellenőrzés megszervezése és irányítása. • Részvétel az iskolai könyvtárostanárok munkaközösségének munkájában, továbbképzéseken és értekezleteken. Szakmai ismeretek folyamatos gyarapítása.

II. Állományalakítás, állományba vétel, leltározás, állományvédelem • A könyvtári állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítása. • Nyilvántartás vezetése a megrendelésekről és a beszerzési összege felhasználásáról. • Állományba vétel a hagyományos címleltárkönyvbe. • A helyi feldolgozást igénylő dokumentumok leírása és feldolgozása. • A katalógusok folyamatos szerkesztése, az állomány bibliográfiai hozzáférhetőségének biztosítása. • Rendszeres állománykivonás megszervezése, a törlési adminisztráció elvégzése. • Letétek kihelyezése, nyilvántartása, rendszeres frissítése, ellenőrzése. • Állományellenőrzés, állománykivonás, a raktári rend fenntartása. III. Olvasószolgálat, tájékoztató munka, könyvtár- és olvasáspedagógia • Tájékoztatás a könyvtárhasználati ismeretekről. • Bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatás. • Igény szerint témakutatás, témafigyelés, pályázatok figyelemmel kísérése és ajánlása a munkaközösség-vezetőknek. • Az állomány egyéni és csoportos helyben-használatának biztosítása és kölcsönzése. • A könyvtárhasználati ismeretek bővítésének gondozása a munkaközösségvezetőkkel együttműködve. • A NAT informatika műveltségterületén belül a könyvtárhasználati ismeretek oktatása, tanterv és tanmenet készítése. A tapasztalatok folyamatos értékelése. • Igény szerint könyvtárhasználati órák szervezése a különböző tantárgyak oktatásának keretén belül. • Más könyvtárak pedagógiai szakirodalmi és információs szolgáltatásainak közvetítése, könyvtárközi kölcsönzés. • A kölcsönzési adminisztráció végzése. • Sajátos könyvtári eszközökkel segíti a tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészülést. • Könyvtárhasználati órák tartása tanév folyamán informatika órákon a szaktanárokkal való egyeztetés után. • Kiemelkedő eseményekhez és évfordulókhoz kapcsolódó dokumentumkiállítások szervezése.

35 4. sz. Melléklet / Könyvtár A katalógusok szerkesztési szabályzata

I. AZ ÁLLOMÁNY FELTÁRÁSA - jelenti a dokumentum formái (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását és a raktári jelzet megállapítását - a könyvtáros a könyvtár állományáról folyamatosan cédulakatalógusokat készít a személyi ellátottság és a feldolgozandó anyag függvényében -az elketronikus katalógus építését is folyamatosan végzi II. KÖNYVTÁRUNK KATALÓGUSAI - a tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus, tárgyszó) - dokumentumtípus szerint: könyv, folyóirat, hanglemez, video. - formája szerint: cédula - számítógépes katalógus kiépítése III. KATALÓGUSOK SZERKESZTÉSE Raktári katalógus: A könyvtár helyrajzi nyilvántartása tükrözi az állomány felállítási rendjét Raktári jel szerint, s azon belül szerzők, címek betűrendjébe rendezzük a dokumentumokat Betűrendes leíró katalógus: Szerkesztése szabványokban rögzített szabályok szerint történik. Szakkatalógus: ETO szerinti szakkatalógusunk van. Tárgyszókatalógus: Rendszerező, a kémiai tárgyú művek népszerűsége miatt ennek a tudomány területnek a tárgyszókatalógusát építem. IV. A KATALÓGUS GONDOZÁSA Folyamatosan történik: - hibajavítások - bővülésével új osztólapok készítése - törölt művek katalógustételeinek kiemelése - teljeskörű leltározással egyidőben a katalógusok ellenőrzése

36 5. sz. Melléklet / Könyvtár A könyvtárban megtalálható periódikumok

Folyóiratok megőrzésének jelölése: k = kötve 0 = 3 évig őrizzük t = évente töröljük 1. Biotechnológia 2. A biológia tanítása 3. A földrajz tanítása 4. A matematika tanítása 5. A magyar tanítása 6. Az ének tanítása 7. A fizika 8. A kémia 9. Új Pedagógiai Szemle 10. Szakképzési Szemle 11. Szakoktatás 12. Köznevelés 13. Középiskolai Kémiai Lapok 14. Középiskolai Matematikai Lapok 15. Környezetvédelmi Füzetek 16. História 17. Rubikon 18. Educatio 19. A Természet Világa 20. Temészet Búvár 21. Környezetvédelem 22. Iskolakultúra 23. Felnőttoktatás 24. Tisza táj 25. Üzenő 26. Labinfo 27. Magyar Vegyészet 28. Európai Dialógus 29. Lombik és Reaktor 30. Műszaki Magazin 31. Modem Kor

k k k k k k k k k k k k k k k o o o o o o o o o t t t t t t t

37

3. sz. melléklet AZ INTÉZMÉNY ÜGINTÉZÉSÉNEK, IRATKEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI ÉS A TANÜGYI NYOMTATVÁNYOK (Az SZMSZ 3. sz., egyidejűleg az Iratkezelési Szabályzat 7/c. sz. melléklete a 8/2000. (V. 24.) OM rendelet alapján)

FELELŐSSÉGI KÖR

Szabályzati hely 1-3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

végrehajtásért iskolatitkár osztályfőnök pedagógusok osztályfőnök osztályfőnök ig.helyettesek iskolatitkár leíró adminisztrátor osztályfőnök pedagógusok osztályfőnök pedagógusok

Felelős ellenőrzésért igazgató ált.igh., tag.vez. ig.helyettesek ált.igh., tag.vez. ált.igh., tag.vez. igazgató igazgató ált.igh., tag.vez. ált.igh., tag.vez. ált.igh., tag.vez.

Az ügyintézés és az iratkezelés 1. a) Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a ,,sérülten érkezett'', illetőleg a ,,felbontva érkezett'' megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja. b) A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. c) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a szülői munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. 2. a) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékletei-

38

b) c) d) e)

f)

g)

h)

nek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. Az iktatott iratokat az ügy elintézőjének a nevelési-oktatási intézményen belüli rendelkezések szerint kell átadni. Az iratnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézőjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

39 3. a) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá — ha a levéltár másképpen nem rendelkezett — ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. b) Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. c) A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak — a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett — hozzájárulása alapján lehet. d) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. e) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a d) pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét — az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást — a nevelési-oktatási intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

40 A tanügyi nyilvántartások A beírási napló 4. a) Az iskolába, a kollégiumba felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt — nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott— alkalmazott vezeti. b) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. A foglalkozási napló 5. A tanórai, a tanórán kívüli, valamint a kollégiumi foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót stb.) vezet. A törzslap 6. a) Az iskola a tanulókról — a felvételt követő harminc napon belül — nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni — a teljes tanulmányi időre kiterjedően — a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót. b) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett — a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján — póttörzslapot kell kiállítani. A póttörzslapot az a) pontban foglaltak szerint kell kiállítani.

41 A bizonyítvány 7. a) A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga letételét. b) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról — kérelemre — a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. c) Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján — kérelemre — pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot, mikor végezte el. d) Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló — írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és — nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. e) A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. A tantárgyfelosztás és az órarend 8. a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója — a nevelőtestület véleményének kikérésével — hagyja jóvá. b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A jegyzőkönyv 9. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

42 A tanügyi nyilvántartások vezetése 10. a) A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. b) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. c) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója vagy helyettese által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat. 11. a) A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. b) Névváltozás esetén — a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján — a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt, beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték. c) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt az a)–b) pontban meghatározottak szerint ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.

A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése 12. a) Az iskola az üres bizonyítvány-nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. b) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. c) Az iskola nyilvántartást vezet – az üres bizonyítvány-nyomtatványokról, – a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról, – az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról.

43 A nevelési-oktatási intézmény irattári terve, az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok I. Irattári terv Irattári tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető Személyzeti, bér- és munkaügy 50 Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek 10 Fenntartói irányítás 10 Szakmai ellenőrzés 10 Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10 Belső szabályzatok 10 Polgári védelem 10 Munkatervek, jelentések, statisztikák 5 Panaszügyek 5 Nevelési-oktatási ügyek

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

21. 22. 23. 24. 25. 26.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10 Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető Felvétel, átvétel 20 Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5 Naplók 5 Diákönkormányzat szervezése, működése 5 Pedagógiai szakszolgáltatás 5 19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése 5 20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5 Gyakorlati képzés szervezése 5 Vizsgajegyzőkönyvek 5 Tantárgyfelosztás 5 Gyermek- és ifjúságvédelem 3 Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1 Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai 2

44 Gazdasági ügyek 27.

28.

31. 32.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek táridő nélküli Társadalombiztosítás 50 29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok A tanműhely üzemeltetése 5 A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak 5 II.

ha-

10 5

Az iskolák által alkalmazott záradékok 1 Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe) .............. iskolába. Bn., N., TI., B. 1/A. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül, tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Bn., N., Tl., B. 2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Bn., TI. 3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., TI., N. 4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével folytathatja. Bn., TI., N. 4/A. ........ tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N., Tl., B. 4/B. Mentesítve ......... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N., Tl., B. 4/C. ...... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ....... N., Tl., B. 5. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól a......./….... tanévben felmentve ............................................ miatt. N., TI., B. Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni. 6. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja. N., TI. 7. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól. N., TI., B. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 8. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni. N., TI. 1

A 4. számú melléklet II. részében ,,Az iskolák által alkalmazott záradékok'' alcím alatti rendelkezések a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 29. §-a, illetve 3. számú melléklete szerint megállapított szöveg.

45 9. 10.

11. 12.

13. 14.

15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. 28.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket N., TI., B. a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig. N. Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. N., TI. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy N., TI., B. A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. N., TI. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B., A javítóvizsgán .............. tantárgyból ....................... osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. TI., B. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. N., TI., B. 15/A. Az ..................... évfolyamot a Ktv. 72. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján megismételte. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. TI., B. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. Osztályozó vizsgát tett. | TI., B. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. TI., B. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. TI., B. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott. TI., B. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ..................... TI., B. iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N. Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. Bn., TI. A tanuló jogviszonya a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. Bn., TI., B., N. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ..............................-ig felfüggesztve. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn., TI., N. a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem.

46 Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 29. Tankötelezettség megszűnt. Bn. 30. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t .................-ra helyesbítettem. TI., B. 31. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B. 32. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 33. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI. 33/A. A bizonyítványt ........ kérelmére a ....... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B. 34. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ....................................................................... a(z) .............................................. iskola ................................ szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte. Pót. B. 35. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki. 36. Érettségi vizsgát tehet. TI., B. 37. Gyakorlati képzésről mulasztását ........-tól .........-ig pótolhatja. TI., B., N. 38. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába. 39. Ezt a haladási naplót ............. tanítási nappal (órával) lezártam. N. 40. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval 2lezártam. N. Alkalmazott rövidítések: Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap TI. Bizonyítvány B.

2

A Magyar Közlöny 1998. évi 42. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

47

III. Az iskola által kötelezően használt nyomtatványok 2. Beírási napló 3. Bizonyítvány (szakmai vizsga alapján) 5. Diákigazolvány 6. Ellenőrző 8. Érettségi bizonyítvány 13. Javítóvizsga-jegyzőkönyv 14. Jegyzőkönyv a vizsgához 19. Órarend 21. Összesítés a vizsgát tett tanulókról 22. Osztálynapló (csoportnapló) 23. Osztályozóív a vizsgához 24. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv 27. Tantárgyfelosztás 28. Törzslap külív (volt anyakönyvi külív és törzslap) 29. Törzslap külív, belív, érettségi vizsgához 30. Törzslap külív, belív, szakmai vizsgához 32. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről 33. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről

4. sz. melléklet

Adatkezelési szabályzat a szervezeti és működési szabályzat 4.sz. melléklete 1. Általános rendelkezések 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”) - A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról - A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

48 -

-

azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

1.2 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok:

49 a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen – felvételivel kapcsolatos adatok. - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, d/ a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, e/ a tanuló diákigazolványának sorszáma - a tanuló azonosító száma, f/ a többi adat az érintett hozzájárulásával. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

50 e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: -

-

a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek:

51 -

a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 3.2 fejezet e),f),h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Iskolatitkár: -

a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a),b),e) szakaszai szerint a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben

Osztályfőnökök: -

-

a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: -

a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok, a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás

Munkavédelmi felelős: -

2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.

Az érettségivizsga-bizottság jegyzője: -

a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára.

Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: -

-

beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg. Beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges)

52 -

A fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: -

nyomtatott irat elektronikus adat az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: -

a közalkalmazott személyi anyaga a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok) a közalkalmazott bankszámlájának száma a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: -

a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: -

az intézmény vezetője és helyettesei,

53 -

az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, ebellenőr, revizor) saját kérésére az érintett közalkalmazott.

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: -

az intézmény igazgatója az intézmény gazdaságvezetője az adatok kezelését végző iskolatitkár

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: -

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor a közalkalmazott áthelyezésekor a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

54

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek -

az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettesek az iskolatitkár

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: -

összesített tanulói nyilvántartás törzskönyvek beírási napló osztálynaplók a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: -

a tanuló neve, osztálya születési helye és ideje, anyja neve állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az igazgató felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell.

55

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

56

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

57

5. sz melléklet SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

1. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA 1.1.

A szabálytalanságok kezelésének célja

Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják az intézmény sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését. A szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetési ellenőrzésnek (FEUVE). A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 1.2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: - a szabálytalanságok fogalma, - a szabálytalanságok észlelése (útvonal), - az intézkedések, eljárások meghatározása, - az intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, - jelentési kötelezettség.

2. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE 2.1. A szabálytalanságok fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létező: - szabálytól, - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasításról, - való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat:

58 - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás működési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely területén, - a költségvetési intézmény valamely feladatellátásában

2.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkaszás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A csalás vagy hamisítás az alábbiakat foglalhatja magában: • adatok vagy dokumentumok manipulálása, meghamisítása vagy • megváltoztatása, eszközök jogellenes eltulajdonítása, • a gazdasági események hatásának eltitkolása vagy kihagyása a • nyilvántartásokból vagy dokumentumokból, • valótlan ügyletek rögzítése, • az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen • alkalmazása. Hiba A „hiba” a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal. A hiba az alábbiakat foglalhatja magában: • számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokat • alátámasztó nyilvántartásokban és számviteli adatokban, • tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok, közé kell sorolni a következőket: • - figyelmetlenségből elkövetett szabálytalanság, • - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság,

59 • •

- hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság.

2.3. A szabálytalanságok megelőzése Kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre: • - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, • - az intézmény a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, • - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság megszüntetésére, a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az igazgatónak a felelőssége. Az Államháztartási törvényben meghatározott kötelezettség, az igazgatónak a feladata, a költségvetési szerv struktúrájában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szerv munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

2.4. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása az intézmény vezetőjének feladata. Az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia a - belső utasítási rendszerének megfelelően - arról, hogy az intézmény valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak az intézmény feladatainak ellátásához, célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: • hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) • keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az igazgatónak a feladata, amely feladatot az igazgató a költségvetési szervnél kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az adott szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma

60 A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata.

3.2. Felelősségi szabályok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába más személyeket is bevonhat.

3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje, meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. Az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. Az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.

3.4. Általános elvek A költségvetési intézmény vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének, és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. Az intézmény azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. 3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.

3.5.1. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. • Az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot köteles értesíteni az igazgatót. Az igazgató kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. •

Az igazgató észleli a szabálytalanságot:

61 Az igazgató illetve igazgatóhelyettes észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. • Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot: A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ. KEHI, PM, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a vizsgált szervezeti egységnek intézkedési tervet kell kidolgozni, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.)

3.5.2. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megoszthatja más területek vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportba oszthatók: - külső szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntető ügyben, szabálysértési ügyben) - intézményen belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszerűen, hanem tényleges, többrétegű feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válasz intézkedések hatásának áttekintése, majd - a megfelelő intézkedés megtétele. 3.5.3.AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Az ilyen helyzetek kiküszöbölésére a folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni.

62

Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is. Az igazgató a feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során: • • •

•

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság lehetőségeket” beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. Ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor az igazgató javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

4. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Az igazgató feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: • • •

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

63

6. számú Melléklet

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

igazgató

iskolavezetés

nevelőtestület

gondnok


ügyviteli dolgozók
oktatástechnikus
laboráns


takarítók
karbantartók
portások

i

64 1. sz. függelék Sorszám: B/68. ALAPÍTÓ OKIRAT

Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola Erdey-Grúz Tibor Secondary Technical School for Chemistry and Enviromental Protection 4024 Debrecen, Csapó utca 29-35.

1.

A költségvetési szerv neve:

1.1.

Székhelye:

1.2.

Telephelye:

2. 2.1.

A költségvetési szerv besorolása: Tevékenység jellege alapján:

2.2.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint:

3. 3.1. 3.2. 3.2.1. 3.2.2.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az intézmény típusa: Tagozat megnevezése:

3.3. 3.3.1. 3.3.2.

Évfolyamok száma: Szakközépiskolai évfolyamok: Szakképzési évfolyamok:

4 vagy 5 1 vagy 2 vagy 3

3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3.

Felvehető maximális tanulólétszám Szakközépiskolai évfolyamokon: Szakképzési évfolyamokon: Felnőttoktatási (szakképzési) évfolyamokon:

700 fő 210 fő 210 fő

4. 4.1. 4.2.

Alapító szerv neve és székhelye: Alapításról rendelkező határozat száma: Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye:

Nehézipari Minisztérium ─ ─

5.

Fenntartó neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20.

6.

Irányító szerv neve és székhelye:

7.

A költségvetési szerv működési köre:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar

Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Központi Laboratórium Épülete 3181 Tiszaújváros, Gyári út 1.

Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény Önállóan működő költségvetési szerv Középfokú nevelés - oktatás Szakközépiskola Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés Felnőttoktatás az esti és levelező oktatás munkarendje szerint

65 megye közigazgatási területe 8.

Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 – 85.31 Általános középfokú oktatás ban 85.32 Szakmai középfokú oktatás meghatározott besorolás: Szakágazat 853100 Általános középfokú oktatás száma 853200 Szakmai középfokú oktatás A költségvetési szerv szakfeladatai: 8.1. 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése; két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás) 8.2. 853122 iskolai

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépOktatása (9-12/13. évfolyam) (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás)

8.3. 853211 szakmai

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, idegen nyelvű szakképesítés)

8.4.

853212

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló, idegen nyelvű szakképesítés)

8.5.

853214

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

8.6. 853221 szakmai

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, idegen nyelvű szakképesítés)

8.7.

853222

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló, idegen nyelvű szakképesítés)

66

8.8.

853224

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

8.9. tás a

853231

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktaszakképzési évfolyamokon (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, idegen nyelvű szakképesítés)

8.10.

853232

Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló, idegen nyelvű szakképesítés)

8.11.

853234

Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés

A 8.3.- 8.11. szakfeladatokon oktatható szakmák: 54 524 01 0010 54 04

gyógyszeripari laboratóriumi technikus

54 524 01 0010 54 01

általános vegyipari laboratóriumi technikus

54 524 01 0010 54 02

drog és toxikológiai laboratóriumi technikus

54 524 01 0010 54 05

környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi technikus

54 524 02 1000 00 00

vegyipari technikus

8.12.

856091

8.13.

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás)

8.14.

855917

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása)

8.15.

855918

Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló)

8.16.

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

8.17.

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

8.18.

931204

Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása

8.19. 931205 mogatása 8.20.

562913

Szakképzési és felnőttképzési támogatások

Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és tá-

Iskolai intézményi étkeztetés

67

8.21.

562917

Munkahelyi étkeztetés

8.22.

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

9.

Ellátandó kiegészítő tevékenysége:

Van

10.

Ellátandó kisegítő tevékenysége:

Van

11.

Ellátandó vállalkozási tevékenysége:

Nem folytat vállalkozási tevékenységet

12.

A kisegítő és vállalkozási tevékenység arányának felső határa a költségvetési szerv kiadásaiban: A kisegítő tevékenység arányának felső határa: A vállalkozási tevékenység arányának felső határa:

1% ─

13.

Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható.

14.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján.

15.

Jogi személyiségű szervezeti egységének adatai:

16.

Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Povolny Ferenc Szakképző Iskola látja el. A munkamegosztás, a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét az alapító okirat mellékletét képező együttműködési megállapodás rögzíti.

17. 17.1. 18.

─

A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: 8466 hrsz.-ú Debrecen, Csapó utca 29-35. sz. alatti 4486 m2 területű ingatlan A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására.

68 Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.

Debrecen, 2010. július 9.

P.H.

……………………………….. irányító szerv vezetőjének aláírása Záradék: Az alapító okiratot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 191/2010. (VII. 8.) Ö. h.-val, a 256/2009. (XI. 26.) Ö. h.-val, a 211/2009. (IX. 24) Ö.h.-val, a 95/2009. (V. 28.) Ö.h.-val, a 49/2009. (III.31.) Ö.h.-val, a 45/2009. (III.31.) Ö.h.-val, a 173/2008. (VI.26.) Ö.h.-val, 186/2007. (VII.5.) Ö.h.-val és a 192/2005. (VI.30.) Kh. határozattal módosított 90/2004. (IV.22.) Kh. határozatával elfogadta.

69

2.

Tartalomjegyzék

I. Az intézmény alapvető jellemzői II. Az intézmény vezetési szerkezete, feladat- és hatáskörök III. A működés részletes szabályai a) A működés rendje b) A pedagógiai munka belső ellenőrzése c) A belépés és benntartózkodás rendje tanulói jogviszonnyal nem rendelkező személyekre d) A tagintézmények, intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje e) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, vezetői munkamegosztás, helyettesítési rend f) A vezetők, az iskolaszék és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás g) A szakmai munkaközösségek és kapcsolattartásuk rendje h) A nevelőtestületi feladatok és átruházásuk j) Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápolás rendszere m) Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás n) Intézményi óvó, védő előírások o) Teendők bombariadó, rendkívüli esemény esetén p) A Szülői Szervezet r) Az intézmény működésével / működtetésével és kapcsolatrendszerével összefüggő további szabályozó elemek: s) Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái t.) A felnőttoktatás formái u) A diákönkormányzat v.) A mindennapi testedzés, iskolai sportkör z.) Határidők, teendők a tankönyvellátásban: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

sz. melléklet: A Könyvtár szervezeti és működési szabályzata sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet: Az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének szabályai és a tanügyi nyomtatványok sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat sz melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje sz. melléklet: Szervezeti felépítés 1. sz. függelék: Alapító Okirat

1 3 6 6 6

7 7 8 8 10 10 11 12 12 13 13 14 15 15 16 16 18 26 36 46 56 62 63