I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. I.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, G Y E R M E K J Ó L É T I A L A P E L L Á T Á S O K AT N Y Ú J T Ó INTÉZMÉNY SZERVEZETI

ÉS

M Ű K Ö D É S I S Z A B Á LY Z ATA I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint a végrehajtásukra kiadott jogszabályok és egyéb – működéshez kapcsolódó – jogszabályokban előírtak, valamint az intézmény szakmai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. 1.2. Az SZMSZ tartalma nem lehet ellentétes a felsőbb jogszabályi előírásokkal.

I.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. 2.1. Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény működésére vonatkozó legfontosabb adatokat, melyet Nyírábrány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete készített el. 2.2. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szakmai program, Házirendek, Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások.

I.3. Az intézmény meghatározása, tevékenysége, jogállása 3.1. A költségvetési szerv neve HONESTAS Nyírábrányi Idősek Otthona és Szociális, Gyermekjóléti Alapellátásokat Nyújtó Intézmény 3.2. A költségvetési székhelye 4264 Nyírábrány, Határőr út 89. 3.3. A költségvetési szerv telephelye 4264 Nyírábrány, Hajnal u. 2. 3.4. A költségvetési szerv adószáma 15373357-2-09 Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

1

Módosítva: 10-09-20 11:43 Összes időráfordítás183:42:54 Utolsó nyomtatás:10-09-20 11:33

H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY 3.5. Jogszabályban meghatározott közfeladata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti személyes gondoskodáskeretében nyújtott alap és szakosított ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekjóléti alapellátás. 3.6. Tevékenysége 3.6.1. TEÁOR szerint: 8710 Bentlakásos, nem kórházi ellátás 8730 Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása 8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül 8892 Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások 8899 Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 5629 Egyéb vendéglátás 3.6.2. Alaptevékenység szerinti besorolása, mutatói: Tevékenység

mutató

871001 Bentlakásos, nem kórházi ellátás 873011 Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása 873013 Demens betegek bentlakásos ellátása

férőhelyek száma

40

873012 Időskorúak átmeneti ellátása

férőhelyek száma

4

881011 Idősek nappali ellátása

férőhelyek száma

30

889921 Szociális étkeztetés

ellátottak száma

100

889922 Házi segítségnyújtás

ellátottak száma

27

889201 Gyermekjóléti szolgáltatás

889924 Családsegítés 889928 Falu és tanyagondnoki szolgáltatás 3.6.3. Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3.6.4. Kisegítő tevékenysége: 562917 Munkahelyi étkeztetés (A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége folytatásából származó bevétele nem haladhatja meg a szerv tárgyévi intézményi költségvetése bevételi előirányzatának 5 %-át. A költségvetési szerv kisegítő tevékenysége folytatásából származó kiadása nem haladhatja meg a szerv tárgyévi intézményi költségvetése kiadási előirányzatának 5 %-át.) 3.7. Működési területe A 871 és a 873 TEÁOR szakmakódok alatti tevékenységek tekintetében a Magyar Köztársaság közigazgatási területe. A 881 és a 889 TEÁOR szakmakódok alatti tevékenységek tekintetében a Nyírábrány Nagyközség közigazgatási területe. 3.8. Irányító (alapító ill. felügyeleti) szerv neve, székhelye Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6. 3.9. Fenntartó neve, székhelye Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6. 3.10. Az intézmény típusa Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. Többcélú intézmény 3.11. Besorolása A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató közintézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan működő, előirányzatai felett rész jogkörrel rendelkező Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

2


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY költségvetési szerv. Szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységei – ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait – Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Előirányzatát más, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza. Az intézmény költségvetésében meghatározott előirányzatokon kívül is felelős a költségvetésben részére rendelkezésre álló működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért, az elvárható takarékosság betartása mellett. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti. Az irányító szerv, az önállóan működő költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg, jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv közötti – az intézmény alapító okiratának 2. számú melléklete szerinti – megállapodást, mely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti. 3.12. Az intézményvezető kinevezési, megbízási, választási rendje Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján, határozatlan / határozott időtartamra, legalább öt, de legfeljebb tíz évre Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. Az egyéb munkáltatói jogokat – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak szerint – Nyírábrány Nagyközség Polgármestere gyakorolja. Az intézményvezető képviseli az intézményt és gyakorolja az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat. 3.13. Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony (közalkalmazottak), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony (egyéb foglalkoztatottak), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény hatálya alá tartozó egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (megbízási jogviszony). 3.14. A feladatellátást szolgáló vagyon A z intézmény alapító okiratának 1. számú melléklete szerint. 3.15. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog Az intézmény által használt – az alapító okirat 1. számú mellékletben felsorolt – ingatlanok s a bennük lévő berendezések, felszerelések, ingóságok felett Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult rendelkezni, az önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete szerint. 3.16. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 89.§-ában és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek, valamint a mindenkori fenntartó által kibocsátott, a gazdálkodást érintő szabályozás alapján.

I.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 4.1. Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény • valamennyi szervezeti egységére, telephelyére, • minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, • az intézménnyel szerződéses viszonyban álló munkatársakra, szervezetekre, • az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, • az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. 4.2. A jelen SZMSZ Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület jóváhagyása után lép hatályba.

Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

3


H O N E S TA S


II. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az intézmény szakmai feladatait az intézmény szakmai programja részletesen tartalmazza.

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERE III.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézményi által nyújtott szolgáltatások megszervezése integrált intézményi formában, azaz több intézménytípus egy bentlakásos intézményben történő megszervezésével történik. Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint:

intézményvezető orvos

szolgálatvezető

szociális, mentálhigiénés munkatárs foglalkoztatás-szervező ápoló, gondozó 10 fő

szociális gondozó szociális gondozó 3fő

szociális segítő

segédápoló

tanyagondnok

diétás nővér családgondozó Tanyagondnoki szolgáltatás

Családsegítés

családgondozó Házi segítségnyújtás

Szociális étkeztetés

Időskorúak nappali ellátása

Idősek otthona

Gyermekjóléti szolgálat

élelmezésvezető

Gazdasági, adminisztratív csoport

adminisztrátor szakács, főzőasszony 3fő

Élelmezési csoport

konyhalány 2fő takarító 2fő

Műszaki csoport

mosónő

Szociális alapellátások


Időskorúak átmeneti ellátása

Bentlakásos ellátások

4

Gyermekvédelmi alapellátás Módosítva: 10-09-20 11:43 Összes időráfordítás183:42:54 Utolsó nyomtatás:10-09-20 11:33

H O N E S TA S


III.2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény engedélyezett létszámát az Önkormányzat Képviselő-testülete a mindenkori költségvetési rendeletében határozza meg. A helyi adottságoknak megfelelően intézményünkben az alábbi belső szervezeti tagozódás, szervezeti egységek határozhatók meg: Alapszolgáltatási részlegek 1. A szociális alapszolgáltatási részleg egységei: a) tanyagondnoki szolgáltatás b) szociális étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) családsegítés e) nappali ellátás 2. A gyermekvédelmi alapszolgáltatási részleg egysége: a) gyermekjóléti szolgálat 3. A bentlakásos részleg egységei: a) Ápolási-gondozási egység aa) Gondozói csoport ab) Mentálhigiénés csoport b) Gazdasági-műszaki egység ba) Adminisztratív csoport bb) Műszaki csoport bc) Élelmezési csoport 2.1. A szociális alapszolgáltatási részleg és a gyermekvédelmi alapszolgáltatási részleg feladatai Az egyes egységek feladatait az intézmény szakmai programja tartalmazza. 2.2. A bentlakásos részleg feladatai 2.2.1.Gondozói csoport A csoport munkáját az intézményvezető irányítja és ellenőrzi. Gondoskodik az 1/2000 (I. 7.) SzCsM rendeletben megfogalmazott szakmai irányelvek megvalósításáról. Feladatai: Az ellátottak fizikai ellátásának, rendszeres orvosi felügyeletének, egészségi állapotának megfelelő gondozásának biztosítása, valamint gyógyszer és gyógyászati segédeszközökkel való ellátás megszervezése. Az intézményben lakók egészségi, fizikai állapotához igazodó napi életviteli segítségnyújtás. A feladatok bővebb leírását az intézmény szakmai programja tartalmazza. Szakmai munkáját az intézmény orvosának utasításai szerint végzi. Tagjai: szociális gondozók, ápolók, orvos, diétás nővér, segédápoló 2.2.2. Mentálhigiénés csoport Feladatai: Az ellátást igénybe vevők mentálhigiénés gondozása lelki egészségének védelme, egyéni és csoportos foglalkoztatása, személyre szabott bánásmód biztosítása, családi és társadalmi kapcsolat ápolásának elősegítése, hitélet gyakorlás feltételeinek megteremtése és a lakók érdekvédelme, kulturális programok szervezése, a mentális hanyatlás megelőzése, késleltetése, ütemének lassítása. Részt vesz az időskorúak nappali ellátásában. Ennek körében biztosítja: • személyre szabott bánásmódot, • a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, • a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, • a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, • az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, • a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását, Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

5


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY • a hitélet gyakorlásának feltételeit, • segíti az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. A feladatok bővebb leírását az intézmény szakmai programja tartalmazza. A csoport napi teendőit a szociális és mentálhigiénés munkatárs irányítja. Tagjai: szociális és mentálhigiénés munkatárs, foglalkoztatás szervező. 2.2.2. Gazdasági-műszaki egység Általános feladata: A fenntartó által jóváhagyott költségvetési keretből a szakmai feladatok ellátásának optimális mértékű elősegítése, az ésszerű és takarékos gazdálkodás a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A felügyelete alá tartozó kisegítő üzemek munkájának napi szintű irányítása és ellenőrzése. A gazdasági – műszaki egység feladatellátása az élelmezésvezető felügyeletével és felelősségével folyik. 2.2.2.1. Adminisztratív csoport Pénzgazdálkodási feladatai: • pénz- és értékkezelés, • kötelezettségvállalások nyilvántartása • számla ellenőrzése, érvényesítése, • kifizetések, átutalások, bevételezések lebonyolítása, illetve előkészítése • térítési díj ügyek, • pénzügyi- és költséginformáció, • bizonylati rend megtartása, • a nyilvántartási és elszámolási rend megtartása, • zárlati munkák elvégzése. Anyag- és eszközgazdálkodási feladatok: • gazdálkodási- és ellátási tevékenység, • az éves felhasználás és a készletek mennyiségi alakulásának figyelemmel kísérése, • szükségletek felmérése, • beszerzés, készletezés (a legkedvezőbb beszerzési forrás felkutatása), • raktározás, • textilgazdálkodás (textíliák beszerzése, tisztítása, javítása, cseréje, selejtezése, védő- és munkaruhával való ellátás), • leltározás Élelmezési feladatok: • a konyha üzemeltetése, működtetése, az ellátottak és alkalmazottak - szükség esetén vendégétkeztetés – biztosítása, • élelmezési anyagok beszerzése, raktározása, • előkészítési feladatok, • az élelmezéssel kapcsolatos ügyvitel, • az élelmezési üzem naprakész dokumentálása (raktári fejlapok napra kész vezetése, az anyagmozgások feldolgozása), • az élelmezési anyagszükségletek biztosítása, • ételkészítés, tálalás, tárolás, az ételminták meglétének ellenőrzése, • az élelmiszerek, nyersanyagok tárolásával, elkészítésével kapcsolatos közegészségügyi és egyéb előírások maradéktalan betartása, • nyersanyagok beszerzése (a legkedvezőbb beszerzési forrás felkutatásával) • étlapkészítés, • napi főzési adagszám meghatározása, • napi anyagkiszabás elkészítése, Az élelmezési feladtok ellátása tekintetében az élelmezési üzem (konyha) felügyelete az élelmezésvezető feladata. Az élelmezési feladatok bővebb leírását az intézmény élelmezési szabályzata tartalmazza. Karbantartási feladatok: • épületekkel kapcsolatos karbantartási feladatok, a karbantartási munkálatok szervezése, irányítása és ellenőrzése, • a folyamatos épületgépészeti rendszer üzemeltetése, • gépek, eszközök javításai, mosodai gépek, konyhai gépek, fűtési rendszerek külső kivitelezőivel történő – esetenként átalánydíjas szerződés alapján – javításának, karbantartásának elvégzése és figyelemmel kísérése. Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

6


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY • •

park gondozása, a parkgondozás irányítása, szervezése, általános anyagbeszerzés.

Adminisztrációs feladatok: a szervezeti egységek igényeiről tájékozódás, egyeztetés, leltározási feladatok az éves ütemtervnek megfelelően, a költségvetésben jóváhagyott keretek figyelembevételével anyag és eszközbeszerzések, a raktározási tevékenység (beérkezett anyagok nyilvántartásba vétele, kiadása, szükséges nyilvántartások vezetése), • az intézményvezető rendszeres tájékoztatása a tevékenységről, • a különféle jelentések határidőre történő elkészítése, • a konyhai dolgozók munkabeosztásának, szabadságának elkészítése, • szabadságolási terv elkészítése, • nyilvántartások vezetése, • telefonközpont kezelése • postázással kapcsolatos feladatok, • az ellátottak érkezésének, távozásának nyilvántartása, létszámjelentés előkészítése. Tagjai: élelmezésvezető, gazdasági adminisztrátor. • • • •

2.2.2.2. Műszaki csoport Feladatai: • a mosoda működtetése, mosodai feladatok ellátása, a mosási technológia megteremtésével a folyamatos tiszta ruha biztosítása, valamint az intézményi textília és a lakók saját ruházatának vasalása, • takarítói teendők elvégzése Tagjai: mosónő, takarítók. 2.2.2.3. Élelmezési csoport Feladatai: • a konyhaüzem működtetése, napi háromszori étkezés, ebből legalább egyszeri meleg étel biztosítása, az orvos előírásának megfelelően diétáról, gyakoribb étkezésről való gondoskodás, • ételkészítés, • az élelmezési üzem higiénéjének a biztosítása, • feladatát a HACCP minőségbiztosítási rendszer előírásainak megfelelően végzi. Tagjai: szakács, főzőasszonyok, konyhalányok.

III.3. Munkaköri leírások A szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások az SZMSZ 1. számú mellékletét képezik. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: a) intézményvezető és a gyermekjóléti szolgálat vezetője esetében kinevező szerv b) az intézmény egyéb beosztott dolgozói esetében az intézményvezető.

III.4. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai 4.1. Intézményvezető feladatai: • vezeti az intézményt, egy személyben felelős az intézmény működéséért, gazdálkodásáért, az intézményben folyó szakmai munkáért. A szakmai irányelveknek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők ellátását. Kiemelt figyelmet fordít az integrált rendszer működtetésére, az integráció nyújtotta előnyök mind hatékonyabb kihasználására, elősegítve az egyes ellátások közötti rugalmas átmenetet. •

biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,


7


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY •

képviseli az intézményt külső szervek előtt,

• tervezi, szervezi, irányítja, összehangolja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, Biztosítja a korszerű, magas színvonalú, hatékony szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások megvalósítását. Ennek keretében tanulmányozza az új módszereket, figyelemmel kíséri, és intézkedéseivel elősegíti az ellátásra szorulók közösségi beilleszkedését, valamint az emberi és állampolgári jogok maradéktalan érvényesítését, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját segítő, humanizált környezet kialakítását. Ellenőrzi a szervezeti egységek működését és a munkamegosztást, az intézmény alapdokumentumaiban, szabályzataiban foglaltak megtartását, a munkafegyelem, az etikai követelmények betartását. Ellenőrzi az ellátásokhoz kapcsolódó szakmai dokumentációk vezetését. A bentlakásos ellátások esetében: • ellenőrzi és felügyeli az orvossal együtt elkészített gyógyszerlistát, a lakó erről való tájékoztatását, a lakó részére történő elszámolást és szükség esetén elvégzi ezen teendőket, • gondoskodik a szükséges gyógyszerek beszerzéséről, tárolásáról, nyilvántartásáról a hatályos törvényben előírtaknak megfelelően, • ellenőrzi a gondozási egység eseménynaplóját, munka napi gyakorlatát, naponta megbeszéli az aktuális teendőket. • lefolytatja az előgondozást. Értékeli az intézmény mutatóit, ellenőrzi az előírt normatívák betartását, s ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás)az intézmény feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési, vagy más teljesítési (szerződési), vagy ilyen követelés (bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő) előírása.

gyakorolja a munkáltatói jogokat, Elkészíti, elkészítteti, kezeli a munkaviszony létesítésével kapcsolatos iratokat. Elkészíti a munkaidő beosztást. Ellenőrzi a jelenléti ívek vezetését. Megszervezi a dolgozók időszakos kötelező orvosi vizsgálatát, valamint új ismereteket nyújtó rendszeres képzését a dolgozóknak. Gondoskodik a munkavédelmi tevékenység ellátásáról. •

• ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat Ellátja az intézményi jogviszonyban állók érdekvédelmével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében különösen: gondoskodik az Érdek-képviseleti Fórum megfelelő működéséről és a szükséges feltételek biztosításáról. Végzi a panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálását és gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről. Az intézményi jogviszony létesítésekor elkészíti a leendő lakó és az intézmény közötti megállapodást. A megállapodás tekintetében aláírási joggal rendelkezik. Az feladatait a fenntartó szerv által meghatározott munkaköri leírás alapján végzi. Intézi a működési nyilvántartással kapcsolatos ügyeket, a gyermekjóléti szolgálat tekintetében felügyeli ezeket. • elkészíti, elkészítteti és folyamatosan aktualizálja az intézmény szakmai programját, szervezeti és működési szabályzatát és mellékleteit, gondoskodik a házirendek, valamint az egyéb, hatályos jogszabályokban kötelezően előírt szabályzatok, rendelkezések elkészítéséről, valamint a felsorolt szabályzatoknak a fenntartó által történő jóváhagyásáról.

kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, Kapcsolatot tart az intézmény orvosával, egészségügyi intézményekkel, az otthonban lakók hozzátartozóival. • •

támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét,

folyamatosan értékeli a szervezeti egységek és az intézmény tevékenységét, munkáját. Felügyeli a szükséges szakmai dokumentáció szabályszerű vezetését, tartalmát. Folyamatos figyelemmel kíséri az ellátott-jog érvényesülését, kivizsgálja az ellátottak által bejelentett panaszokat, kapcsolatot tart az ellátott-jogi képviselővel. Folyamatos figyelemmel kíséri az intézet higiénés rendjét. Ellenőrzi a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtását. Kezdeményezéseket tesz a település szociális ellátásainak fejlesztésére, korszerűsítésre. •

Pénzgazdálkodási feladatai: Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

8


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY • • • • • • • • • • • •

éves költségvetés tervezése, az intézmény előző évi gazdálkodásának értékelése, szakfeladatok igényeiről tájékozódás, a beérkezett igények felülvizsgálata, egyeztetése, a költségvetési előirányzatok alapjául szolgáló részlettervek összeállítása és döntés-előkészítése, a költségvetési javaslat előkészítése, véleményezése a pénzügyi feltételek biztosítása, a gazdálkodás pénzügyi lebonyolítása, ellátottak letéteinek ellenőrzése, kezelése, illetmény-gazdálkodási, nyilvántartási feladatok ellátása, bérszámfejtéshez szükséges jelentések határidőre történő megküldése, vagyonvédelem, tulajdonvédelem biztosítása.

Adminisztrációs feladatai • dokumentumok iktatása, vezetése, irattározás, • az ellátottak törzsadatának vezetése, létszámjelentés készítése, továbbítása, • munkaügyi feladatok ellátása. Döntési jogköre: Döntési jogköre kiterjed az intézmény szakmai, humánpolitikai és munkáltatói, valamint gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos érdemi kérdéskörökre. A fenntartó által évenként megállapított intézményi térítési díj figyelembevételével megállapítja, illetve felülvizsgálja az ellátásban részesülők személyi térítési díját. Utasítási jogköre: Közvetlen utasítási jogkörrel bír az intézmény valamennyi dolgozója felé. Ellenőrzési jogköre: Ellenőrzi és értékeli a szakmai program végrehajtását. Ellenőrzi a szervezeti egységek közötti együttműködést és munkamegosztást, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartását, a munkafegyelem és etikai követelmények maradéktalan betartását. Értékeli az intézmény gazdasági mutatóit, figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását, az előírt normatívák betartását, s ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Felelős: • Felelős az intézmény szakmai működéséért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, az intézményre vonatkozó szabályok megtartásáért, az intézmény személyügyi feladatainak irányításáért, az intézeti szabályzatok kiadásáért, • Felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. • Felelős az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért a finanszírozó és egyéb országos hatáskörű szervek (KSH, ÁNTSZ stb.) felé, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, a vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért. • Felelős a kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátásáért. Jogosult az intézmény képviseletére.

4.2. Gyermekjóléti szolgálat vezető feladatai: • Alapvető feladata a gyermekvédelmi alapszolgáltatás tevékenységeinek szervezése, felügyelete, ellenőrzése, értékelése. •

Irányítja, szervezi a gyermekjóléti szolgálat dolgozóinak tevékenységét.

• Ügyel az ellátással, a tevékenységgel kapcsolatos feladatok teljesítése során a szakmai előírások maradéktalan betartatására. • Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szolgálathoz kerülők a helyzetüknek, állapotuknak megfelelő ellátást kapjanak. •

Vezetői feladatai ellátása során arra törekszik, hogy érvényesüljön az egységes szemlélet és módszer igénye.

•

Kiemelt figyelmet fordít a prevencióra, illetve a rehabilitációra.


9


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY • Gondoskodik az ellátási forma szakmai programjának megvalósításáról, rendszeres időközönkénti felülvizsgálatáról. •

Figyelmet fordít a rendszeres esetmegbeszélésekre, az alkalmazottak továbbképzésére, szupervíziójára.

•

Gondoskodik a szolgált épületének, berendezéseinek rendeltetésszerű használatáról, a vagyonmegőrzésről.

• Ellenőrzi a szolgáltatás ellátáshoz szükséges dokumentumok előírás szerint meglétét, illetve vezetését. Részt vesz a szakmai munka kialakításában, végrehajtásában. •

Részt vesz a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelmében.

•

Részt vesz a település szociális szolgáltatásainak fejlesztési koncepciójának kidolgozásában.

•

Kezeli a működési nyilvántartással kapcsolatos ügyeket.

•

Eseti megbízás alkalmával ellátja az intézményvezető helyettesítését.

•

A gyermekjóléti szolgálat tekintetében részt vesz az intézmény irányításában.

•

Segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat.

•

A csoport szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek.

III.5. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetője a hatékony és a magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. 5.1. Az intézményi munka irányítását segítő fórumok: • • •

vezetői megbeszélés, csoport (belső szervezeti egység) értekezlet, dolgozói munkaértekezlet.

Az intézmény vezetője szükség szerint a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével vezetői megbeszélést tart. A vezetői megbeszélés feladata: • tájékozódás a belső szervezeti egység (gyermekjóléti szolgálat), szakmai közösség munkájáról, • az intézmény, valamint a belső szervezeti egység, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Csoport értekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint csoportértekezletet tart. A csoport értekezletét az intézmény vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi dolgozóját, gyermekjóléti szolgálat esetében a szolgálat vezetőjét. A csoport (belső szervezeti egység) értekezlet feladata: • a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, • a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, • a munkafegyelem értékelése, • a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, • a szervezeti egység munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása. Dolgozói munkaértekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten: • beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, • értékeli az intézmény programjának teljesítését, • értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, • ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak.


10


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY 5.2. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek: Érdek-képviseleti fórum: Az érdek-képviseleti fórum működésére vonatkozó információkat az Érdek-képviseleti Fórum Működési Szabályzata tartalmazza.

IV. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI IV.1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. Az intézményi dolgozók részére általában csak közvetlen felettesük ad utasítást, minden dolgozó csak közvetlen felettesétől fogadhat el utasítást. Ettől csak sürgős esetben lehet eltérni, a tett intézkedésről a felettest haladéktalanul tájékoztatni kell. Minden utasításra jogosult dolgozó köteles gondoskodni arról, hogy beosztottai mindenkor tudják, hogy a tevékenysége ellátásában történő akadályoztatása esetén ki helyettesíti őt, kitől fogadhat el utasítást. A munka folyamatosságának biztosításáért a szervezeti egységek vezetői felelősek. 1.2. Általános elvárások: • A személyzet külső megjelenése (öltözék), személyi higiénéjére fordítson kiemelt figyelmet. • Az ápolást, gondozást végző személyzet szakmai és egészségügyi alkalmassága (szakmai alkalmasság az 1/2000. (I. 7.) SzCsM jogszabály szerinti képesítés megszerzése, foglalkozás-egészségügyi vizsgálat). • Valamennyi alkalmazott eredményes munkájának feltétele a saját egészsége, mindnyájuk számára kötelező az időszakos foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon való részvétel. • A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő • Az intézmény köteles biztosítani a munkahelyi rendet és fegyelmet. • A munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel veszélyezteti munkáltatója jó hírét, gazdasági érdekeit. • A munkavégzési kötelezettség az alábbiakat foglalja magában: • munkavégzésre a munkaidő kezdésére megjelenés kötelezettsége, • munkára képes állapot, • a munkaidő munkában töltése, • az előírásoknak megfelelő munkavégzés, • együttműködési kötelezettség. 1.3. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. 1.4. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

11


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: a) a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, b) az ellátottak, gondozottak személyiségi jogaihoz fűződő adatok Az intézmény dolgozóját az ellátottak és hozzátartozói egészségi állapotával-, családi-, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az információkat milyen módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól az érintett cselekvőképes ellátott felmentést adott, vagy ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 1.5. A munkaidő beosztása (A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény /MT/, a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók.) Az intézményben alkalmazott hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: - hétfőtől csütörtökig

730 órától 1600 óráig

- pénteken

730 órától 1330 óráig

Az esetleges munkaidőhiányt adott hónapban pótolni kell. A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak a) az intézményvezető, b) a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, c) a bentlakásos ellátás (megszakítás nélküli munkarend) ca) gondozói, ápolói, cb) konyhai alkalmazottai, cc) takarító személyzete. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás áll be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. 1.6. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. 1.7. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja.


12


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY 1.8. Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: • az átadás-átvétel időpontját, • a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, • a folyamatban lévő konkrét ügyeket, • az átadásra kerülő eszközöket, • az átadó és átvevő észrevételeit, • a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 1.9. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: a) a továbbképzésben résztvevő köteles leadni a konzultációs időpontokat. b) a tandíjat az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Az úti költséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. 1.10. Etikai szabályok Az intézmény dolgozója tevékenységét csak az ellátottak és munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti. Az intézmény valamennyi dolgozójának és ellátottjának egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát. A személyzet tevékenysége során az ellátott személyes szabadságát és szeméremérzetét köteles tiszteletben tartani. Az ellátott személyes szabadsága - fizikai, kémiai, biológiai szerekkel és pszichikai módszerekkel csak az egészségügyi törvényben (1997. évi CLIV. tv. 10. § (3-5) bekezdésben meghatározottak szerinti mértékben, a veszélyeztető magatartásra vonatkozó szabályzatnak megfelelően korlátozható. Az intézmény dolgozója munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem az ellátottak emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti! Az intézmény dolgozója az intézmény ellátottjaival szexuális érintkezést, kapcsolatot nem kezdeményezhet, és nem tarthat fönn. Az intézmény dolgozója az általa végzett tevékenységéért, okozott kárért, mulasztásért felelősséggel tartozik. Az intézmény dolgozója, valamint a közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az intézmény ellátottjával tartási, életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt, illetve annak megszüntetésétől számított 1 évig nem köthet. Az intézmény dolgozója munkájáért az ellátottól pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem követelhet, nem fogadhat el. 1.11. Egyéb szabályok • Telefonhasználat Az intézményben lévő telefonokat magáncélra csak térítés ellenében lehet használni. • Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni. • Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.


13


H O N E S TA S


IV.2. Az intézmény képviselete Az intézmény képviseletének rendje a személyes képviseletet, az aláírás jogosultságát, valamint a cégszerű aláírás szabályait tartalmazza. 2.1. Személyes képviselet Az intézmény önálló jogi személy, melynek képviseletére az intézményvezető jogosult. Az intézményvezető – az intézmény kereteit meg nem haladó mértékben – teljes kötelezettségvállalással és utalványozási joggal rendelkezik. Átruházott jogkörben az intézmény képviseletére az alábbiak jogosultak: Bármely dolgozó – a feladatkörükbe tartozó területeken – eseti megbízás alapján. A képviseletre jogosult közalkalmazott e jogkörében eljárva tett nyilatkozatairól, tevékenységéről az intézmény vezetőjét tájékoztatni köteles. 2.2. Aláírási jogosultság Az intézmény hatáskörébe tartozó ügyekben az intézmény vezető rendelkezik aláírási joggal. Az intézményvezető távolléte, illetve tartós akadályoztatása esetén az őt helyettesítő személy(ek) gyakorolják a kiadmányozási jogot. 2.3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: • Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. • Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. • A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. • Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. • A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. • Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.

IV.3. Saját gépkocsi használata A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével lehet igénybe venni.

IV.4. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Megjegyzés: A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi átlagkeresetig határozhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A térítési díjakat kezelőt e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Megjegyzés: Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

14


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172-173.§-a az irányadó.

IV.5. Anyagi felelősség A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

IV.6. Az intézmény belső és külső kapcsolattartásának rendje 6.1.1. A belső kapcsolattartás Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, stb. 6.1.2. Az intézmény szervezeti egységeinek és dolgozóinak együttm űködése Az intézmény szervezeti egységei és dolgozói egymással alá-fölérendeltségi, ill. mellérendeltségen alapuló munkakapcsolatban állnak. Az alá- fölérendeltségi kapcsolat az utasítás jogát a mellérendeltségi kapcsolat kölcsönös együttműködés kötelezettségét jelenti. A dolgozók kapcsolatait az általuk betöltött munkakör határozza meg és a munkaköri leírás tartalmazza. A közös, egymással összefüggő feladatok végrehajtása során a szervezeti egységek, illetve a dolgozók kezdeményező, kölcsönös együttműködési kötelezettsége előírás nélkül fennáll. 6.2.1. A külső kapcsolattartás Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 6.2.2. Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel A helyi és országos társintézményekkel folyamatosan kell a kapcsolatot tartani, szükség szerint segíteni kell egymás munkáját. Az intézmény szoros kapcsolatot tart a különböző szakmai szervezetekkel. 6.2.3. Üzleti kapcsolatok Az intézmény feladatainak eredményesebb ellátása érdekében kapcsolatot tart olyan gazdálkodó szervezetekkel, amelyek anyagilag és erkölcsileg segítik a magasabb szakmai munka ellátását.

IV.7. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik, kivéve az önállóan működő szervezeti egység (gyermekjóléti szolgálat) esetén, ahol külön történik az ügyiratok kezelése. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.

IV.8. Az intézményi szabályalkotás 8.1. Az intézmény belső tevékenységét a mindenkor érvényes jogszabályok, valamint belső szabályok: Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

15


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY „Szabályzatok”, „Utasítások” és „Szakmai protokollok” szabályozzák. 8.2. A szabályalkotás hierarchiája: • Az intézmény egészét érintő, általános jellegű, tartósan érvényesülő szabályok „Szabályzat” formájában kerülnek kiadásra. Az intézmény belső szabályzatait az SzMSz függeléke tartalmazza. • Az intézmény egészét érintő, egy adott témára vonatkozó tartósan érvényesülő szabályok „Utasítások” formájában kerülnek kiadásra. • A szakmai munka megkönnyítése, az ellátásokat igénybe vevők gondozása, szükség szerinti ápolása érdekében un. „Szakmai protokollok” kerülnek meghatározásra. A szakmai protokollok a szakmai előírások szerint a téma szakértőinek bevonásával készülnek, a szakmai jogszabályok betartásával. Az intézményvezető jóváhagyásával válnak hatályossá. 8.3. Az intézményi belső szabályok nem tartalmazhatnak jogszabállyal vagy a hierarchiában magasabb fokon álló szabállyal ellentétes rendelkezéseket. 8.4. A szabályok tervezetét az intézményvezető megbízása alapján elkészítheti az érintett tevékenység vezetője is az érvényes jogszabályok, utasítások figyelembevételével. 8.5. A belső szabályok közzétételéről az intézményvezető gondoskodik. A kiadásra került szabályoknak a dolgozók által történő megismeréséről a szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni. 8.6. A szabályzatokról, utasításokról és a szakmai protokollokról az intézményvezetőnek olyan nyilvántartást kell vezetni, mely alkalmas annak megállapítására, hogy adott időpontban mely szabályok vannak, ill. voltak hatályban. 8.7. A szabályokban foglaltakat a szervezet minden dolgozója köteles megismerni, betartani és végrehajtani. 8.8. A munkaköri leírás a dolgozók kinevezésében meghatározott munkaköri feladata részletes egyedi meghatározása (tartalma nem lehet ellentétes az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörrel) 8.9. A vezetői, eseti utasítások megjelenítési formája általában szóbeli (a feladat jellegéből adódóan írásbeli, az adott munkavégzésre vonatkozó utasítás tartalmának, határidejének, felelősének meghatározása)

IV.9. Adatkezelés 9.1. Az intézményben az ellátottak és munkavállalók adatkezelése vonatkozásában az alábbi törvények alkalmazandók: • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvény • Az 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény 18-25. §-a. 9.2. Adatbiztonság: Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatot védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy törlés, ill. a sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Ha a törvény máshogy nem rendelkezik a nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A Sztv. felhatalmazása alapján a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatók, illetve azokból statisztikai célra adat szolgáltatható. 9.3. Adattovábbítás: A nyilvántartásból adat csak az adatigénylésre jogosult szervnek és a jogosultságot megállapító szociális hatáskört gyakorló szervnek szolgáltatható. Az adatok akkor továbbíthatók, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. 9.4. Az érintettek jogai és érvényesülésük az adatkezelés során: Az, akire a nyilvántartás adatot tartalmaz a személyre vonatkozó adatok tekintetében: • érvényesítheti a betekintési, a helyesbítési vagy törlési jogát, • az intézmény vezetőjétől vagy a nyilvántartást kezelő személytől kérheti a jogai gyakorlásához szükséges Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

16


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY adatainak közlését. Az érintettek tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a törvény lehetővé teszi. (Ebben az esetben is köteles az adatkezelő a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni.) Az érintett jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. E szabályozás célja, annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen.

IV.10. A kiadmányozás rendje Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. A kiadmányozás rendjének szabályait a Számviteli szabályzat tartalmazza. Az intézményben a kiadmányozás általános rendje az alábbi: Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult. Távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános intézményvezető-helyettes. Az önállóan működő szakmai egység esetében a vezető, távolléte esetén helyettese a jogosult a kiadmányozásra.

IV.11. Bélyegzők használata, kezelése 11.1. Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. 11.2. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: • intézményvezető, • élelmezésvezető, • az önállóan működő szakmai egység esetében külön szabályozzák a bélyegzőhasználatot. 11.3. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A bevételezett és kiadott bélyegzőkről felfektetett nyilvántartás, tartalmazza: • a bevételezés időpontját, • a bélyegző lenyomatát, • a kiadásának időpontját, • a kezelő, az átvevő személy aláírását, • a visszavételezésnek időpontját, • a visszavevő személy aláírását. A bélyegzőt csak az a személy kezelheti, aki azt nyilvántartás szerint átvette. A kezelő személy akadályoztatása esetén felettesének – az időtartamot pontosan meghatározó – írásbeli engedélyével a bélyegzőt más, arra kijelölt személy részére aláírása ellenében átadhatja. A nyilvántartás vezetéséért …......... xy................ felelős. 11.4. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A cégbélyegző kezelésével írásban megbízott személy felelős azért, hogy a bélyegzőket csak a már szabályosan kiadmányozott iratokra üssék rá, továbbá, hogy a bélyegzők használatával kapcsolatban visszaélés ne történjen. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról …......... xy................ gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

IV.12. Az intézmény gazdálkodásának rendje 12.1. Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézmény vezetőjének feladata. 12.2. Ügyviteli szabályok Az intézmény gazdasági szervezetét, feladatait, a költségvetés tervezését, az intézmény pénzellátását, költségvetési gazdálkodását, a beszámolás rendjét a fenntartói ügyrend tartalmazza. 12.3. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok • Számviteli szabályzat • Pénzkezelési szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

17


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY • •

Anyaggazdálkodási, eszközök és a források leltárkészítési, leltározási- és selejtezési szabályzata Vagyonvédelmi szabályzat

12.4. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét részben a fenntartó az intézményen belül az intézményvezető határozza meg. 12.4.1. Érvényesítés A kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelése előtt a bizonylatok alapján ellenőrizni és igazolni kell: • azok jogosultságát (intézményt illeti-e a kifizetés), • összegszerűségét (a benyújtott számla számszakilag helyes-e), • az előírt alaki, tartalmi követelményeket betartották-e, • csatolva van-e valamennyi szükséges bizonylat, • a számlázott készlet, szolgáltatás vagy munka átvétele megtörtént-e, • az okmányokon megtörtént-e az áru átvételének igazolása, nyilvántartásba vétele megtörtént-e, a hivatkozás és az ügyintéző kézjegye szerepel-e. Érvényesítésre jogosult: az intézményvezető 12.4.2. A követelések kiegyenlítése Az utalványozás után történhet a pénzügyi követelések kiegyenlítése: • készpénzfizetéssel, • készpénzkímélő fizetéssel (MNB postautalvány), • készpénz nélkül, átutalással (fenntartói jogkör).

IV.13. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézmény épületeit címtáblával, zászlóval kell ellátni. Az intézmény saját bevételének növelése érdekében helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja.

– ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad

A bérbeadás szabályait az Anyaggazdálkodási, eszközök és a források leltárkészítési, leltározási- és selejtezési szabályzata tartalmazza.

IV.14. Az intézményben végezhető reklámtevékenység Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne.

IV.15. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a költségvetési belső ellenőrzésről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben foglalt előírások szerint a fenntartó gondoskodik. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó • szakmai tevékenységgel összefüggő • gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

IV.16. Intézményi óvó, védő előírások 16.1. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Szervezeti és Működési Szabályzat(munkaanyag - 133 verzió)

18


H O N E S TA S

NYÍRÁBRÁNYI IDŐSEK OTTHONA ÉS SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKAT NYÚJTÓ INTÉZMÉNY 16.2. Bombariadó esetén követendő eljárás Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. Az intézmény dolgozói közreműködnek az intézmény elhagyásának lebonyolításában. Az intézményvezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az Szervezeti és Működési Szabályzat Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával 201......................... napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2008. január 1. napján életbe lépett Szervezeti és Működési Szabályzat. Az Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Az Szervezeti és Működési Szabályzat azonnali nyilvánosságra hozataláért (közzétételéért) az intézmény vezetője felelős. Kelt: Nyírábrány, 2010. augusztus 31. 2010. szeptember 20. P. H. Prill László intézményvezető Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében Nyírábrány Nagyközségi Önkormányzat …./2010.(.........) sz. határozatával jóváhagyom. Kelt: Nyírábrány, …………………………...

P. H.

……………………………………


19


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. I.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

Recommend Documents