I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

ÜZLETI JOG II. 1. előadás 2016 A kötelem általános szabályai dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1

Áttekintés: I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

2

1

I. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

3

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés A.) Fogalmi alapvetés B.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban C.) A kötelmek az új Ptk.-ban D.) A félév ütemezése E.) A félévközi felmérők rendje F.) Az év végi vizsgák rendje G.) Tananyag H.) Az előadások diái I.2 A kötelem A.) A kötelem fogalma B.) A kötelem jellemzői C.) A kötelem keletkezése A jegyzet XII.1 pontjával együtt tanulandó 4

2

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés A.) A szerződés lényegi sajátosságai B.) Helytállás a szerződésért; az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás C.) Egyetemlegesség D.) A szerződési alapelvek E.) A szerződés tárgya: a szolgáltatás F.) A szerződés létrejötte: folyamat G.) A szerződés teljesítése H.) A szerződésszegés I.) A szerződés megszűnése I.4 A tartozáselismerés és az egyezség

A jegyzet XII.1 pontjával együtt tanulandó 5

Miről szól az üzleti élet?

6

3

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés A.) Fogalmi alapvetés

- A piacon termékek, szolgáltatások és ezek általános egyenértékese, a pénz cserélődnek az ügyleti forgalom magánjogi kereteit pedig a szerződési jog biztosítja.

7

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés B.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban

- Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás - A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része 8

4

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés C.) A kötelmek az új Ptk.-ban

- Az új Polgári Törvénykönyv egyik lényeges, szerkezeti újítását jelentette a kötelmekre vonatkozó közös szabályok a Hatodik Könyv élén, önálló részben való elhelyezése ezt követően tárgyaljuk a szerződések közös szabályait majd az egyes szerződéseket

9

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés D.) A félév tematikája

- Ebben a félévben az utolsó, 14. előadást kivéve, melyet a szerzői jognak szentelünk kizárólag a kötelmek, szerződések jogával foglalkozunk a következő ütemezés szerint

10

5

A kötelmek közös szabályai:

11

A szerződés általános szabályai:

12

6

Egyes szerződések:

13


2016. február 25. 14

7


2016. március 3. 15


2016. március 10 16

8


2016. március 17.. 17


2016. március 24. 18

9


2016. március 31. 19

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés D.) A félév tematikája 25 tesztes kérdés + 5 kérdéses irányított jogesetmegoldás, feladatonként 1-1, mindösszesen 30 pontért, 2 turnusban, javítási lehetőség nincs, méltányolható és igazolt mulasztás esetén pót héten egy felmérő pótlása lehetséges 2016. április 7. 20

10


2016. április 14. 21


2016. április 21. 22

11


2016. április 28. 23


2016. május 5. 24

12


… a már ismert szabályok szerint

2016. május 12. 25


2016. május 19. 26

13

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés E.) A felmérők pontozása

- A félévközi munka alapján – két felmérő megírásával és az órai plusz teljesítményre kapott pontokkal – megajánlott jegy szerezhető. - A jegyek megállapításához irányadó ponthatárok: 39 pontig nincs megajánlott jegy 40-46 közepes 47-53 jó 54-60 jeles A megajánlott jegy csak lehetőség! 27

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés F.) Az év végi vizsgák rendje

- Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga, amely 30 db feleletválasztós kérdésből és egy - irányított kérdésekhez kapcsolt - jogesetből áll. a kérdések lefedik a teljes féléves anyagot a vizsgán mindösszesen 40 pont szerezhető (ebből 10 a jogesetmegoldásra) - A ponthatárok a következők: 1-19 elégtelen 20-25 elégséges 26-30 közepes 31-35 jó 35- jeles 28

14

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.1 Áttekintés G.) Tananyag

- Tananyag: Pázmándi Kinga (szerk.): Üzleti jog, Typotext, 2014.

29

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem A.) A kötelem fogalma

- A Ptk. szerint a kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének kötelezettségére > a kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat

30

15

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem B.) A kötelem jellemzői

- Jellemzői: mindig meghatározott személyek között áll fenn, s általában ellenkező gazdasági érdekállású, két vagy több személy közti, mellérendelt jogviszonyt jelent alanya lényegében bárki lehet közvetett tárgya a dolog közvetetlen tárgya a szolgáltatás tartalma a kötelezett teljesítési kényszere > a kötelezettségért a kötelezett teljes vagyonával köteles helytállni diszpozivitás > a kógens normáktól való eltérés azonban semmisséget eredményez 31

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem C.) A kötelem keletkezése

- A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények:

32

16

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.2 A kötelem C.) A kötelem keletkezése

- A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények: szerződés károkozás személyiségi, dologi vagy más jog megsértése egyoldalú jognyilatkozat > a nyilatkozattevő egyoldalúan, sokszor saját vagyona terhére biztosít valaki más számára értékpapír, jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel és utaló magatartás

33

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés A.) A szerződés lényegi sajátosságai

- A szerződés lényegi sajátossága: kölcsönösen érdekek kielégítésére irányul a felek általában ellenkező érdekállásúak tudatosan, egyező akarattal ennek érdekében kötnek jogokat és kötelezettségeket keletkeztető megállapodást azonos érdekű pozícióban (kötelezettként illetőleg jogosultként) azonban egyidejűleg többen is megjelenhetnek 34

17

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés B.) Helytállás a szerződésért; az osztható és az oszthatatlan szolgáltatás

- A helytállás szabályainak megállapításához: a Ptk. alapvetően a szolgáltatás oszthatósága vagy oszthatatlansága felől közelít - A szolgáltatás osztható, ha a jogosult lényeges jogi érdekének sérelme nélkül önállóan használható részekre bontható > osztott kötelezettség esetén - a Ptk. eltérő rendelkezésének hiányában - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti 35

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés C.) Egyetemlegesség

- Ha egy nem osztható szolgáltatással többen tartoznak (egyetemlegesség) a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik ha bármelyikük teljesít ~ a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig (a teljesítő irányában megtérítési kötelezettség keletkezésével) ~ a többiek kötelezettsége is megszűnik

36

18

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés D.) A szerződési alapelvek

- A szerződési alapelvek: szerződési szabadság > a felek ~ szabadon köthetnek szerződést ~ szabadon választhatják meg a másik szerződő felet visszterhesség vélelme, arányosság (szinallagma) követelménye együttműködési és tájékoztatási kötelezettség ~ a feleket már a szerződéskötés során terheli > megsértése esetén kártérítés, DE! ~ az elmaradt szerződéskötésért a felek nem tartoznak felelősséggel > a szerződésekre vonatkozó, egyébként alapvetően diszpozitív polgári jogi szabályozás legáltalánosabb keretei

37

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés E.) A szerződés tárgya: a szolgáltatás

- A Ptk. szerint a szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére [Ptk. 6:58. §]. - A szolgáltatás közvetlen tárgya: az a magatartás, amit a jogosult követelhet és a kötelezett tanúsítani köteles közvetett tárgya: a – jogi értelemben vett - dolog, aminek az adására, szolgáltatására a szerződés létrejött

38

19

A szerződés létre jöhet így is…

39

… meg persze másképpen is.

40

20

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.3 A szerződés

F.) A szerződés létrejötte: folyamat

- A szerződés létrejötte: a szabályozás új szerkezete ~ a szerződés létrejöttének sémája alapján (ajánlattételtől a szerződés létrejöttéig) ~ a szerződés megkötésének speciális szabályai elvi alap: konszenzuális szerződések, ahol a szerződések létrejöttéhez a felek (kölcsönös, egybehangzó) akaratnyilvánítása szükséges > amennyiben legalább a szerződés lényegi kérdéseiben nincs egyetértés a felek között, a szerződés nem jön létre. 41


G.) A szerződés teljesítése

- A szerződés akkor éri el célját, akkor teljesül, ha a felek kölcsönösen teljesítik vállalt kötelezettségeiket DE! szenvedhet olyan hibában, mely a kívánt eredmény elérését megakadályozza ~ érvénytelenség ~ hatálytalanság ha a szerződésszerű teljesítés elmarad > szerződésszegés 42

21


H.) A szerződésszegés

- A szerződésszegés esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmaradása legfontosabb jogkövetkezménye: az a fél, aki a szerződésszegésért felelős, a másik fél felé kártérítési kötelezettséggel tartozik 43


I.) A szerződés megszűnése

- A szerződés megszűnése: a tartalmának megfelelő teljesítéssel más okból (valamely fél egyoldalú nyilatkozata, bíróság döntése) 44

22

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI I.4 A tartozáselismerés és az egyezség

- Tartozás elismerés és egyezség: [Ptk. 6:26-6:27. §] • a tartozáselismerést kiemelte a szerződések közül ~ a jognyilatkozat érvényességéhez nem megkövetelt az írásba foglalás ~ a tartozáselismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása alacsonyabb összegben áll fenn • az egyezséget korábban a Ptk. a szerződésmódosítás körében szabályozta ~ most a kötelmi közös szabályok közé került ~ akkor is sor kerülhet egyezségkötésre, ha csak az egyik fél enged az eredeti követeléséből 45

II. A szerződések tipizálása

46

23

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.1 Áttekintés A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések B.) Tevékenységkifejtő szerződések C.) Használati szerződések D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések E.) A társasági szerződés sajátosságai F.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban A jegyzet XII.2 pontjával együtt tanulandó 47

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.1 Áttekintés A.) A szerződés gazdasági alapja és a jogi konstrukció kapcsolata

- A szerződéskötéskor a felek (vélhetően): a gazdasági érdeküknek legmegfelelőbb, a tranzakció számára legkedvezőbb jogi konstrukciót fogják választani ez lehet ~ típusszerződés ~ vegyes (többféle szerződéstípust kombináló) szerződés ~ atipikus (nem nevesített) szerződés 48

24

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.1 Áttekintés B.) A szerződések megkülönböztetése a főszolgáltatás jellege alapján

- A főszolgáltatás jellege szerinti csoportosítás legalapvetőbben adási, tevési, használati és helytállási szerződéseket különböztet meg.

49

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek A.) Adási szerződések

- Lényegét: dolog vagy jogosultság más személy részére való ~ ideiglenes (pl. kölcsön) vagy ~ végleges (pl. adásvétel) átadása, átengedése képezi > az üzleti életben tipikusan ide tartoznak a termékforgalom szerződései.

50

25

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek B.) Tevékenységkifejtő szerződések

- A tevékenységkifejtő jellegű szerződés alapján munkával, tevékenység-kifejtéssel elérhető valamilyen eredmény (vállalkozás) létrehozására vagy a lehető legnagyobb gondosság melletti ügyellátásra (megbízás) kerül sor.

51

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek C.) Használati szerződések

- Használati kötelmek az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében

52

26

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek D.) Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések

- Helytállási kötelezettséget tartalmazó szerződések: teljesítésre csak bizonyos körülmények bekövetkeztekor kerül sor (pl. káresemény esetén a biztosító fizet a károsultnak) addig azonban csak a szerződés alapján a jövőre nézve a kötelezettségvállalásért áll helyt - rendelkezésre áll. 53

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek E.) A társasági szerződés sajátosságai - A társasági szerződés alapvető jellemzője a felek ellenkező érdekállásának hiánya és az organizatorikus funkció > az együttműködés kereteit rögzíti kötelező tartalmát a Ptk. határozza meg ~ részben a Ptk. általános szabályai (3:5–3:10. §) ~ részben a 3:95–3:99. § (cégnév, székhely, tagok felsorolása, tevékenységi kör, időtartam stb.) ~ az egyes társasági formáknál az adott társasági forma jellegzetességei miatt szükséges további törvényi kellékek rendelkeznie kell a társaság ~ cégnevéről ~ székhelyéről ~ által folytatott tevékenységről ~ vagyonáról > a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszemélyes kft. és rt. alapszabályára, a zártkörűen alapított rt. alapszabályára és a nyilvános alapítású rt. alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályára > egységesen: létesítő okirat

27

II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA II.2 A főszolgáltatás szerinti csoportosítási lehetőségek F.) Új szerződéstípusok megjelenése a polgári jogban

- A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése nyomán úgy a Polgári Törvénykönyvben, mint a Ptk.-n kívüli jogszabályokban új szerződéstípusok (pl. lízing, franchise) jelentek meg > az új Ptk.-ban új szerződéstípus bevezetésére kizárólag abban az esetben került sor, ha az önálló, más szerződésektől elkülöníthető gazdasági tartalom kimutatható volt

55

III. Ellenőrző kérdések (10 db.)

56

28

I. A KÖTELEM ÉS A SZERZŐDÉS FOGALMI KÉRDÉSEI II. A SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Recommend Documents