Húsvéti szám A TERMÉSZET

Húsvéti

szám

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON: 220-400

XXXVI.

SZERKESZTI:

NADLER

MEGJELENIK MINDEN HO 15-EN ELŐFIZETÉSI DIJ: EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR

HERBERT

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

1940. M Á R C I U S

3. SZÁM

ÉVFOLYAM

*--»-*--

- «»-»-*

TÉLI

VILÁG

AZ ÁLLATKERTI Szombath László

NAGY

TAVON.

felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr. : V i r á g v a s á r n a p . Kormos Tivadar dr.: Madaras fa. Tasnádi-Kubacska András: Semsey A n d o r . Kubacska András dr.: A magyar s o l y m á s z a t m ú l t j á r ó l .

Rövid közlemények. Könyvekről. Á l l a t k e r t i liírek.

VIRÁGVASÁRNAP. í r t a : Rapaics Raymund.

M é g messze van május, a nagy tavasz, amikor az erdő és mező ragyogózöld köntösbe öltözik, még kopár a föld, szürkék a fák, de már meg­ érkeztek a tavasz hírnökei, a korai virágok és diadalmasan hozzák a boldogító üdvözletet. Még csak foltokban bukkan fel a tavasz, virágaiban is tökéletlenül, csak a lomb előfutárai jelennek meg, azok már tavaly készültek el s télen szürke rügyekben rejtőzve, készültek a nagy ünnepre, a koratavasz ünnepére, virágvasárnapra. Türel­ metlenül várták börtönükben az első tavaszi szellőt, az első édes napsugarat, hogy kinyílhassa­ nak ; nem törődnek vele, hogy lombjuk még fejletlen, elmaradt, s majd csak hetek múlva követi őket. Kivált a bájos barkák! vSzinte fékezni is alig lehet szürke, barna fejüket, annyira igyekeznek. Védett, meleg zugokban, ahol megsokszorozódik a tél végi napsugarak ereje, idő előtt kibontakoznak s éjjel fázósan borzongnak, de ellenállnak. A tavasz legjellegzetesebb és leggyönyörűbb hírnökei; min­ den évben újra megszeretjük, megcsodáljuk és koratavaszi sétáinkon titokban, amikor senki sem látja, mindig megsimogatjuk őket. Mennyi emberi történetről beszélnek ilyenkor s a természetnek mennyi titkát árulják el. A múlttal úgy vagyunk, hogy csak akkor eleveníthetjük fel, amikor kicsit a magunk képére hamisítjuk. Most a barka történetének eredetét keressük, pedig a mult nem ismerte a barkát. Mást ismert, a pálmát és az olajfát. Európai művelődésünk délről származik; ott a büszke pálma a diadal jelképe, a szürke olajág pedig a béke hírnöke. Ezeket az üzeneteket hirdette a pálma és az olajág akkor is, amikor a Megváltó­ nak jeruzsálemi bevonulásán eléje szórták, akkor is, amikor a bevonulás emlékére a húsvételőtti vasárnapon pálmát és olaj ágat szenteltek s ezt a vasárnapot a pálmák vasárnapjának - - Palmarum-nak — nevezték el. A pálma és az olajfa nem jöhetett el erre északra, a középkori írások és művészetek mégis ragaszkodtak hozzájuk. Az európai művelődés középkori derekát román kornak nevezik. E z a magyar történetnek is fontos korszaka. A román kor magyar művészeti maradványait szép képek­ ben felsorakoztató könyvben lapozgatok. Mennyi természeti tárgy a képeken. De, kivált a növény, mind idegen. Pálma, lótusz, akantusz, csupa déli, csupa ismeretlen növény. Meg is látszik a dombor­ műveken, egyik hamisabb a másiknál. Nem ter­ mészeti tárgyról készültek, hanem másolások másolásokról. Vájjon a természetet akkor nálunk nem is­ merték? A z írások sem felelnek erre a kérdésre. Magyarországon ennek a kornak legérdekesebb és leghíresebb emléke egy egyházi szertartáskönyv, ez az első magyarnyelvű szöveget, a Halotti beszédet őrzi. E z már a természet szava, helyi megnyilatkozás. A szertartáskönyv foglalkozik az ünnepek szertartásaival, a virágvasárnapi barkaszenteléssel is. De, bocsánat, elsiettem a szót, a

pálmák vasárnapjával és a pálmaszenteléssel fog­ lalkozik, természetesen latin nyelven. Leírja, hogyan kell megáldani a pálmaleveleket és az olajágakat. Azzal, hogy Magyarországon nem terem pálma és olajfa, nem törődik, miként a román templomok építői sem törődtek ezzel az egyszerű ténnyel. Pedig az életbe, a szertartásba akkor már bevonult a természet, a tavasz, a barka, a fűzfa. Pálmának és olajfának nevezték, pálmalevelet és olaj ágat láttak benne, mégis a természet vonult be vele az életbe. A szertartáskönyv szövegét a virágvasárnapi barkaszentelésről gondosan el­ olvasva, csak három növény ne vet találok benne, a pálmát, az olajfát és a virágot. Talán mind a három a barkázó fűzvesszőt jelenti, talán csak az első kettő takarja a barkát, a harmadik valóban valami tavaszi virág volt. K i tudja? Valahogyan azonban mégis jogosan sejtjük, hogy már akkoriban is köthettek virág-

tudományok magyarosítására. A z iskolákban sok­ száz növény és sokszáz állat nevét magyarosí­ tották meg és tanították. Mekkora igazságtalan­ ság, hogy ezeket a régi magyar tanárokat és szó­ jegyzékeiket azok ítélik el, akik e tanárok utódai lettek! A barkázó fűzágra is valamikor a X V I . vagy X V I I . században alkottak magyar nevet, gyapjasságáról báránykának, barkának mondták. Hogy hol, k i és mikor nevezte el í g y / n e m tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy végre megszületett a magyar barka, a magyar természet tavaszának hírnöke és megszületett a tavasz ünnepének szép neve, a virágvasárnap. Most már kivonulhatunk a természetbe és gyönyörködhetünk a barkázó fűzfában, sorra jár­ hatunk a barkázó fákhoz és megismerkedhetünk a magunk kívánsága szerint a barkával. E z nem olyan egyszerű dolog, amilyennek első tekintetre látszik. A barka igénytelen, szürke, barna vagy zöld fűzérvirágzat, vékony tengelyén kocsánytalan virágok vannak . . . így tanuljuk az iskolá­ ban. H a azonban a barkavirágzatokkal ponto­ sabban is megismerkedünk, kiderül, hogy többféle barka van. A barkavirágzat főképen erdei fáink jellemző virágzata, a fíízeké, nyárfáké, mogyoróé, tölgyé, gyertyáné, égeré és nyíré. Ezeknek virág­ zása, barkázása a tavasz egyik legszebb jelensége. De a fűz barkájában a tengelyen csak egyesével sorakoznak a virágok, a nyíren, gyertyánon és más fák barkájában hármasával külön kis virág­ zatokban csoportosulnak, ezek közül néha a középső, máskor meg a két szélső hiányzik. E z az oka, hogy ezt a hajdan egyetlen szoros rokon­ ságba, a barkások rendjébe kapcsolt sok fát a barka pontosabb elemzése, megismerése után sok A pirosló-hunyor lombelőző virágai. Nadler Ferenc f felvétele. családra és rendre osztották szét. bokrétát a barkaágakhoz, sőt talán éppen hóvirá­ Az élettan is foglalkozott a barkával. A szürke gokból kötötték a bokrétát, miként napjainkban. és barna barkának az a legjellemzőbb sajátsága, Nem tudjuk, mert a középkori ember mindebben a hogy mint a koratavaszi virágok egy része, meg­ déli pálmát és olajfaágat látta. De a déli álarc előzi a lombfakadást, ilyen például a fűzek, a kezd halványodni az embereken is, a természeti nyárfák, a mogyoró barkája ; a kései és már tárgyakon is. Elkövetkezett az újjászületés kora többnyire zöld barkák azonban együtt fakadnak és Európa közepén az ember is, a természet is a lombbal. A lombot előző barkák sokkal fel­ a maga nyelvén szólalt meg. A X V . század festői tűnőbbek, miként a lombot előző virágok általá­ már almafát festettek a pálma helyett, a mező ban mindig nagyon feltűnőek. Nálunk a korai pázsitjában pedig megjelent a pitypang és a barkákon kívül különösen a boglárkafélék család­ lóhere. Mátyás király olasz írói felfedezték, milyen jában sok a lombot előző koratavaszi virág, ilyen sok dolog különbözik Magyarországon attól, amit például az erdőben a pirosló-hunyor (Helleborus Itáliában megszoktak. A X V I . század elején, purpur ascens), a máj kökörcsin ( A nemone hepatica), 1513 és 1519 között, itt tartózkodott a ferrarai a mezőn pedig a pompás-kökörcsinek (Pulsatilla). születésű Monardus, Itáliában Pico herceg, Magyar­ Beporzásban is különböznek a barkák, például a országon 77. Ulászló és II. Lajos udvari orvosa. fűzek barkáiban a virágok mézet termelnek és Orvosi leveleiben sok érdekes magyar dologról ezzel vendégelik meg a rovarokat, a tavasszal írt, egyebek között a virágvasárnapi barka- előbújó pöszöröket, ellenben a legtöbb barka szentelésről is. Ebben már nem olvasunk pálmák­ szélnek nyílik, a tavaszi lágy szellőre bízza virág­ ról, olajágról, hanem arról, hogy Magyarországon porát, hogy eljuttassa a termős virághoz. nincsen olajfa, azért itt barkázó fűzágakat szen­ Valami különös ősiség sugárzik a barkákból, s telnek és szagtalan virágokat kötnek a barkákhoz. Mi más lehetett az a szagtalan tavaszi virág, akik a növénycsaládok eredetével foglalkoztak, amelyet Monardus tudományos nyelven strucc- mind azt tanítják, hogy a barkás fák a földtani itjkor legjellegzetesebb ősi fái, a barka egyike a virágnak nevez, mint hóvirág? legősibb virágoknak és virágzatoknak. Régi év­ De folytassuk csak. A természet még nem milliók üzenete száll felénk, amikor a mogyoró tört ki a régi álarc alól. A barka neve még csüngő barkazuhatagai avagy a fűzek illatos nem született meg. De már ez sem késhetett barkagyertyácskái előtt megállunk. Ősi idők üze­ sokáig. A X V I . század óriási munkát végzett az nete a természet tavaszi titkairól. újjászületéssel rohamosan tért hódító természet­

I r t a : Kormos Tivadar dr. A madaras fa feleségem ablaka előtt áll. Girbe­ g ö r b e , k i v é n h e d t tamariszkusz, á g a i t az a b l a k b ó l elér­ h e t j ü k . Nincsen rajta semmi szép, s ő t ez a l e g g y a t r á b b a kert összes fája k ö z ö t t . Mégis ezt az ócska f á t s z e r e t j ü k a legjobban. M i é r t ? . . . E n n e k nagy sora v a n . . . el­ m o n d o m elejétől végig. H á r o m é v v e l ezelőtt k ö l t ö z t ü n k ide. Ősszel. M i n d i g k e r t i l a k á s b a v á g y ó d t u n k . H á t ezt v á l a s z t o t t u k . A b b a n az é v b e n k o r á n k e z d ő d ö t t a hideg, s ezzel együtt hamarosan b e k ö s z ö n t ö t t e k a kertek téli vendégei, a c i n k é k is. T ü s t é n t beszereztem n é h á n y kiló n a p r a f o r g ó ­ magot, s a t t ó l kezdve k i s b a r á t a i n k a t m i n d i g t e r í t e t t asztal v á r t a feleségem a b l a k á b a n . A bőségesen t á l a l t finom olajos magvak e g y h a n g ú s á g á t a f a á g a k r a k ö t ö z ö t t szalonnadarabokkal, t e p e r t ő v e l t a r k í t o t t u k . M e g is volt az e r e d m é n y . A z o n a t é l e n l e g a l á b b h a r m i n c á l l a n d ó s z á r n y a s v e n d é g ü n k volt, l e g i n k á b b széncinkék, n é h á n y k é k c i n k e s egy ittrekedt, g y ö n y ö r ű veresbegy. N é h a - n é h a felkeresett b e n n ü n k e t egy-egy rigó, sőt o l y k o r egy szép vörösfejű h a r k á l y is. E z az eleven, s z á r n y a s fúrógép r ö g t ö n neki állt a madaras f á n a k s a k k o r a l y u k a k a t k a l a p á l t bele, hogy k o m o l y aggodalmunk t á m a d t f á n k jövője miatt. R o v a r t ugyan nem igen t a l á l t , e z é r t k á r p ó t l á s u l a szegény c i n k é k s z a l o n n a k é s z l e t é t fogyasztotta. N o , ez a veszedelem hamar e l m ú l t . Mada­ r a i n k mindjobban m e g s z e l í d ü l t e k és nyugodtan l a k m á r o z ­ tak a k k o r is, a m i k o r az ablakhoz á l l t u n k , hogy közelről gyönyörködjünk állandó étvágyukban. A n a p r a f o r g ó m a g n a k megvan az a n a g y s z e r ű tulajdon­ s á g a , hogy a v e r é b nem t u d vele m i t kezdeni. E z é r t nem sok bajunk volt v e l ü k . Egy-egy o d a s z e m t e l e n k e d ő verebet c i n k é i n k e g y - k e t t ő r e rendre t a n í t o t t a k . E l is maradtak n e m s o k á r a . . . K o m o l y a b b n é z e t e l t é r é s csak a s z é n c i n k é k , meg a kicsiny, de s o k k a l harciasabb k é k c i n k é k k ö z ö t t akadt. K i v á l t egy p á r o c s k a t ű n t fel vitézségével ; felborzolt t o l l a k k a l , berzenkedve t á m a d t a k egy-egy jobb falat m i a t t a s z é n c i n k é k r e , s ő t nem r i t k á n meg is f u t a m í t o t t á k ő k e t . A z e t e t é s t j ú n i u s k ö z e p é n - - fogyasztók h i á n y a m i a t t — b e s z ü n t e t t ü k . M á r ekkor e l h a t á r o z t a m , hogy j ö v ő r e s z o r o s a b b á teszem a kapcsolatot a c i n k é k meg a madaras fa k ö z ö t t . Őszre beszereztem egy j ó k é p ű , ereszes f é s z e k o d ú t és b e j á r a t á v a l kelet felé, pontosan az a b l a k k a l szemben, öreg tamariszkuszunk k é t g ö r b e á g a k ö z é szereltem. R ö v i d n y á r u t á n hideg, esős ősz k ö v e t k e z e t t . Meg­ k e z d ő d ö t t a fűtés s az első hidegebb napokra i s m é t m e g é r k e z t e k s z á r n y a s v e n d é g e i n k . Kevesebb j ö t t , de é t v á g y u k a n n á l jobb volt. A l i g g y ő z t ü k ő k e t napra­ f o r g ó m a g g a l , s z a l o n n á v a l , t e p e r t ő v e l . A z t is m e g t e t t ü k , hogy v é k o n y s p á r g á r a f ö l d i m o g y o r ó t f ű z t ü n k és ó r a ­ s z á m r a g y ö n y ö r k ö d t ü n k a k i s ü g y e s madarak lég­ t o r n á s z - és k ö t é l t á n c o s - m u t a t v á n y a i b a n . A madaras fa egész t é l e n hangos v o l t a csivitelő c i n k é k t ő l . Meg­ l e p e t é s e m r e a f é s z e k o d ú r a nem is h e d e r í t e t t e k , pedig a k e m é n y hidegek idején jó m e n e d é k lett volna. Igaz, hogy a k k o r a h ő m e n n y i s é g e t t ö m t ü n k b e l é j ü k , hogy a k á r szibériai fagyban is á t t e l e l h e t t e k volna. F e b r u á r végefelé m e g v á l t o z o t t a helyzet. É s z r e ­ v e t t ü k , hogy egy s z é n c i n k e p á r kezd a fészekodú i r á n t é r d e k l ő d n i . E l ő b b csak figyelmesen n é z e g e t t é k , k ö r ü l ­ j á r t á k , m e g k o p o g t a t t á k , v i z s g á l g a t t á k . A l i g h a n e m meg­

tetszett nekik, mert csakhamar e l k e z d t é k a b e j á r ó l y u k élesszélíí p e r e m é t egyengetni. N a p o n t a f i g y e l h e t t ü k , hogyan k o p á c s o l j á k a szorgalmas k i s esztergályosok az o d ú n y i l á s szélét. É l e s csőröcskéjükkel addig-addig s e r é n y k e d t e k , m í g a b e j á r a t pereme v é g r e olyan sima lett, m i n t h a reszelővel i g a z í t o t t á k volna helyre. K ö z b e n telt az idő, de a n y i r k o s t é l b ő l csak nem tudott a v i l á g tavaszba borulni. M á r á p r i l i s b a n j á r t u n k , de az orgonabokrok m é g alig r ü g y e z t e k . A madaras fa ágai s z o m o r ú a n , kopaszon meredtek az ég felé, de a m i k i s c i u k e p á r u n k h á z a t á j á n m á r nagy sürgés-forgás volt. A m i k o r ősszel felraktam a fészekodút a fára, a p r ó r a szabdalt t a r k a selyemrongyokat tettem bele. A z t hittem, j ó lesz fészekbélésnek. N e m kellett n e k i k a selyem. N a p o k i g egyebet sem tettek, m i n t a selyemdarabokat h o r d t á k k i az o d ú b ó l . T a k a r í t o t t a k . A m i k o r a z u t á n az u t o l s ó t is k i c i b á l t á k , m e g k e z d ő d ö t t a fészekrakás, c i n k é é k szerint megfelelőbb a n y a g b ó l , t o l l a k b ó l ! H o r d t á k a finom pilléket, k ö z b e n nagyon szerelmesek voltak, c s ó k o l ó d z t a k , repdestek, k ö r ü l - k ö r ü l t á n c o l t á k e g y m á s t és leendő fészküket. M i k o r , m i k o r nem, u t ó l a g m á r nem t u d t u k meg­ á l l a p í t a n i , bele-belepottyantott a cinkemama egy-egy t o j á s k á t a magasra bélelt o d ú b a . E g y r e t ö b b e t ü l t a fészekben; eleinte ugyan m é g rendszeresen k i j á r t , k é s ő b b azonban m á r csak r i t k á n , és engedte, hogy férje etesse. H é b e - h ó b a a papa is s e g í t e t t a k ö l t é s b e n . A z u t á n , egy csúf, esős m á j u s i reggelen feieségem boldogan újságolta, hogy »megszólalt a fészek«. E g y e l ő r e csak egércincogáshoz h a s o n l ó c é r n a v é k o n y hangocskákat hallottunk, de m e g e l é g e d t ü n k ennyivel is, hiszen ú j r ü g y e c s k é k f a k a d á s á t jelentette az É l e t fáján. A boldog c i n k e s z ü l ő k r e k e m é n y m u n k a k ö v e t k e z e t t . M á j u s b a n j á r t u n k m á r , de csúf, hideg, esős volt az idő, ami a rovaroknak bizony nem igen kedvez. K i s madaraink h a j n a l t ó l alkonyatig hangyaszorgalommal v a d á s z t a k h e r n y ó r a , pillére, legyecskére, de m i n d k e v é s volt a k i s feneketlen b e n d ő k n e k . Szerencsére ott volt az esőtől p u h á r a á z o t t jó, finom n a p r a f o r g ó m a g o c s k a , ezzel p ó t o l n i lehetett a »húshiány«-t. M e g h a t ó volt annak a k é t p ö t t ö m n y i m a d á r k á n a k szülői szeretete, g o n d o s s á g a é s t ö k é l e t e s önfeláldozása, ahogyan g y á m o l t a l a n fiókáit nevelgette. M a g u k r a alig gondoltak, egész nap nem ettek, csak estefelé, amikor a fészekalj m á r elcsendesedett, kezdtek s z a l o n n á z n i . Még arra is volt gondjuk, hogy a fészket t i s z t á n t a r t s á k . Minden a l k a l o m m a l , a m i k o r eleséget hoztak, c s ő r ü k b e n k e v é s hófehér m a d á r ü r ü l é k k e l t á v o z t a k . A ciukemama mindig ó v a t o s a n , figyelgetve k ö z e l e d e t t a fészekhez ; e l ő b b rendszerint az egyik t á v o l a b b i á g r a szállt s onnan u g r á l t a p r á n k é n t közelebb. A k i s családfő viszont b á t r a n és m i n d i g n y í l e g y e n e s e n r e p ü l t be a fészekajtón. A napestig t a r t ó k e m é n y m u n k a , a s o v á n y , rendszer­ telen t á p l á l k o z á s k ö v e t k e z t é b e n a fiókák h a n g j á n a k erősödésével egyenes a r á n y b a n fogytak az önfeláldozó szülők. A m i k o r egy hideg, esős, szeles d é l u t á n o n elsőízben tolakodtak a fiatalok az »ablakhoz<<, nem g y ő z t ü n k csodálkozni, m i l y e n nagyok és k ö v é r e k a »karcsú« s z ü l ő k h ö z k é p e s t . E z t , t e r m é s z e t e s e n , főképen a k e d v e z ő t l e n i d ő j á r á s n a k k ö s z ö n h e t t é k , mert az öregek 7

emiatt a s z o k o t t n á l j ó v a l hosszabb ideig m a r a s z t o t t á k az a p r ó s á g o k a t a fészekben. A fiókák első m u t a t k o z á s á t k ö v e t ő reggel, ú g y h a t ó r a tájt, m é g szorgalmasan etette a c i n k e p á r fiait. D e m á r ek­ kor nagy gondunk volt, mert a kertben m a c s k á k j á r t a k és nagyon f é l t e t t ü k a k i s c i n k é ­ ket. F é l n y o l c k o r elmentem hazulról. T í z ó r a k o r felesé­ gem t á v b e s z é l ő n s í r v a pana­ szolta, hogy ü r e s a fészek, el­ t ű n t e k a cinkék, b i z o n y á r a a macska szedte k i őket. Igye­ keztem megnyugtatni, hogy ez lehetetlen.de ő csak t o v á b b kesergett. Vigasztalhatatlan volt »kis gyerekek miatt. D é l ­ tájban azután háznépem bol­ dogan jelentette, hogy meg­ van az egész kis c s a l á d ; a fia­ talok k i r e p ü l t e k s a szülők villánk m ö g ö t t a nagy f á k o n etetik ő k e t . H e j , de nagy volt az ö r ö m aznap d é l u t á n ! E l ő v e t t ü k a m e s s z e l á t ó t és sorra g y ö n y ö r k ö d t ü n k az édes a p r ó s á g o k b a n . N é g y e n voltak. Feleségem nagyon helyesen »sárga, pihés g o m bócok«-nak nevezte őket. Kétszerte kövérebbek voltak szüleiknél; h á r o m nagyjá­ ból egyforma kis vas­ g y ú r ó , a negyedik — n y i l ­ v á n a fészekfentő — kissé gyengébbtestű. Erről a fiatalúrról — mert az volt — k é s ő b b m é g szó esik. A megszaporodott cinke­ család hetekig a h á z k ö r ü l t a n y á z o t t . A madaras f á r a azonban a fiatalok csak r i t k á n s z á l l t a k , a fészek­ B a r k á z ó fűz. Nadler Ferenc f felvétele. nek pedig fittyet h á n y t a k . Pedig h á n y s z o r v o l t k ö z b e n zápor, szélvihar, j é g v e r é s . De nem kellett ő k e t fél­ m e g t a n u l t á k az »önellátás« fortélyos t u d o m á n y á t . Csak teni, a bölcs öregek t u d t á k , m i t tesznek. E g y í z b e n , a negyedik, s a t n y á b b csemete volt k i v é t e l . A z e l nem a legszörnyebb f e l h ő s z a k a d á s k ö z e p e t t e , az egész maradt volna az a p j á t ó l a v i l á g é r t sem. Szegény, t á r s a s á g o t a fedett veranda p a d m a l y a alatt f e d e z t ü k fel. f á r a d h a t a t l a n cinkepapa, hol feleségének cipelt k ö v é r Szép nyugodtan ü l t e k a p á r k á n y o n és v á r t á k , a m í g h e r n y ó k a t , hol legkisebb f i a c s k á j á t h í v t a és t ö m t e j o b b r a fordul a v i l á g . r e n d ü l e t l e n ü l . E l is n e v e z t ü k a kicsit »papa kedvencének*. A szülők t o v á b b r a is e l j ö t t e k az elemózsiás ablak V é g r e megemberelte m a g á t az i d ő , b e k ö s z ö n t ö t t e k p á r k á n y á r a , egy-egy magot vagy k e v é s s z a l o n n á t a szép meleg napok. Megsokasodtak a h e r n y ó k , bogarak, csipegetni. M á j u s vége felé é s z r e v e t t ü k , hogy a cinke­ kukacok és e g y é b rovarok. A szorgalmas szülők megint m a m a ú j r a a fészek k ö r ü l s ü r g ö l ő d i k . E g y i k reggel napestig robotoltak és n e m s o k á r a a m á s o d i k fészekalj valóságos n a g y t a k a r í t á s t v é g z e t t ; m i n d e n tollat, p i h é t e g é r h a n g o c s k á i is m e g s z ó l a l t a k . J ú n i u s vége felé a kihordott a napra s z á r o g a t n i , szellőzni, k é s ő b b meg cincogás m á r o l y a n erőteljes lett, hogy n é p e s e b b fészek­ berakodott. J ú n i u s elején m á r i s m é t j a v á b a n ü l t a aljra k ö v e t k e z t e t t ü n k . A z első n e m z e d é k e z i d ő t á j t t o j á s o k o n , a k i s családfő pedig egyre t ö b b m u n k á t vett nem mutatkozott. A z t h i t t ü k , végleg elmentek. a n y a k á b a . M á r nemcsak a n é g y j ó k o r a kamasz, hanem J ú l i u s m á s o d i k á n d é l u t á n , b o r ú s , szeles i d ő b e n a megint k o t l ó a n y a m a d á r etetése is az ő gondja volt. i s m é t megjelent egy ciukebaba feje a f é s z e k a b l a k b a n . De megfelelt ennek is b e c s ü l e t t e l . Szerencséjére az De ő k e l m e nemcsak k u k u c s k á l t , hanem a k ö v e t k e z ő ifjú l e g é n y k é k igen j ó e r ő b e n v o l t a k és l a s s a c s k á n pillanatban merész e l h a t á r o z á s s a l k i p e n d e r ü l t a fészekből.

Óh, borzalom, é p p e n akkor s é t á l t á t a kerten a cinkék elsőszámú közellensége, egy s z ü r k e t a r k a cica. S az első fiókát nyomon k ö v e t t e a m á s o d i k , harmadik, negyedik és ö t ö d i k , majd k i s v á r t a t v a m é g egy, nagyon a p r ó k a , v é k o n y p é n z ű hatodik is! A k é t első úrfi — a legfejlettebbek — baj n é l k ü l á t r e p ü l t a szomszéd kertbe

s az egyik magas fán elhelyezkedett. N e m ú g y az u t o l s ó n é g y ! Ezek, szegénykék, r ö v i d s z á r n y p r ó b á l g a t á s u t á n bizony a földre tottyantak s ott viricskeltek a magas fűben. A kertbe rohanni, a m a c s k á t elzavarni, a négy gyengécske fiókát ó v a t o s a n megfogni s a fészekbe visszatenni, n é h á n y perc m ű v e volt. A cinkeszülők e veszedelmekről semmit sem tudtak, mert a s z o m s z é d kertben a k é t elsőszülöttel voltak elfoglalva. D e n e m s o k á r a r á e s z m é l t e k , hogy egy sereg gyerek h i á n y z i k és keservesen h í v n i k e z d t é k ő k e t . A z első nagy k a l a n d t ó l megriadt kicsinyek azonban nem mertek jelentkezni, hanem h a l á l o s csendben lapultak a fészekodúban. E r r e k ö v e t k e z e t t ennek a m e g t ö r t é n t kis m a d á r r e g é n y n e k egyik l e g m e g h a t ó b b jelenete. V á r a t l a n u l e l ő b u k k a n t az idősebb t e s t v é r , a »papa kedvence«, r á s z á l l t a madaras fára, majd a fészek a l á állt, figyelmesen h a l l g a t ó d z o t t és elkezdte h í v n i k i s t e s t v é r e i t ! E k k o r tudtuk csak meg, hogy f i ú m a d á r r a l van dolgunk, mert ugyanolyan hangja volt, m i n t a p j á n a k , csak v a l a m i c s k é v e l v é k o n y a b b . Addig-addig nyikorgott a k i s s z ö k e v é n y e k n e k , m í g n e m azok is m e g u n t á k a

h a l l g a t á s t és halkan visszacincogtak. Nosza felugrott a »kedvene« a fészek tetejére, kiállt az eresz szélére és m é l y e n lehajolva, b e k u k u c s k á l t . E k k é n t meg­ g y ő z ő d v é n róla, hogy az elveszettnek h i t t t á r s a s á g i s m é t a fészekben van, t ü s t é n t e l r ö p p e n t . B i z o n y á r a szüleinek jelentette a dolgot. A z öregek n y i l v á n t u d o m á s u l v e t t é k a t ö r t é n t e k e t és m e g b í z t á k a fiatalurat, segítsen az éhes test­ v é r k é k e t etetni. í g y kellett t ö r ­ t é n n i e , mert őkelme csakhamar j ó k o r a lepkével a csőrében j ö t t vissza. Igen á m , de m é g sohasem etetett kicsinyeket, a z é r t nem is tudta, m i k é n t fogjon hozzá. K ö r ü l ­ k e r ü l t e a fészket, felkúszott a nyíláshoz, b e n é z e t t , megint le­ szállt az alatta lévő ágra, majd újból felmászott, benézett és t é t o v á n n é z e t t k ö r ü l . A lepke m é g csőrében volt. Végre elunta a dicsőséget és bepottyantotta a z s á k m á n y t a fészekbe. B i z o n y á r a azt gondolta, hogy : — idáig el­ hoztam, most m á r a t i dolgotok, hogyan r a k j á t o k b e n d ő t ö k b e ! — K i r ö p p e n t , majd n e m s o k á r a hosszú, szőrös h e r n y ó v a l t é r t vissza. I l y ­ m ó d o n folytatta késő estig. L a s ­ s a c s k á n beletanult az e t e t é s tudo­ m á n y á b a , ü g y e s e b b lett és a test­ v é r k é k csőrébe adogatta a jó falatokat. K ö z b e n a kicsinyek, m i ­ u t á n t ö b b í z b e n k i akartak b ú j n i és csak erőteljes t a p s o l á s u n k r a h ú z ó d ­ tak vissza, e l á l m o s o d t a k és h a l k u l ó h a n g o c s k á j u k jelezte, hogy szunyó­ k á l n i szeretnének. A »kedvenc« azonban egyre hordta az elemó­ zsiát és felzavarta a kis kóficokat. K ö z b e - k ö z b e az öregek is odanéz­ tek, s amikor l á t t á k , hogy minden rendben van, nyugodtan visszatér­ tek a k é t »szabadlábon« lévő fiókához. De előkerült m é g egy idősebb t e s t v é r k e is, akit a szülők alkalma­ sint ő r n e k á l l í t o t t a k a fészekhez. V o l t is egy k i s lovagias ü g y e k é t szemtelen fiatal verébbel. E z e k m i n d e n á r o n a fészekbe akartak menni. A z ifjú cinkeőr b á t r a n r á j u k t á m a d t és a t o l a k o d ó k a t éles k i s csőrével hamarosan elzavarta. A z u t á n , m i n t a k i jól végezte dolgát, nyugodtan ottmaradt a madaras fa ágszövevénye k ö z ö t t . M á s k o r a kicsinyek m á r f é l h a t k o r elcsendesedtek, e z ú t t a l azonban m é g félnyolckor is serény jövés-menés volt a madaras fa k ö r ü l . H i á b a , nagy e s e m é n y e k t ö r t é n ­ tek ; k i r e p ü l é s , macskaveszedelem, földrepott\ anás, é l e t m e n t é s , elveszettnek hitt és m e g k e r ü l t gyermekek, idősebb t e s t v é r e k m i n t s z á r a z d a d á k , . . . csupa érdekes, komoly é l m é n y a cinkecsalád életében. 7

Végre, amikor m á r minden elcsendesedett és nyugodt lélekkel á l l a p í t h a t t u k meg, hogy lelkiismeretesen meg­ t e t t ü k kötelességünket védenceinkért, összehívtam a családi n a g y t a n á c s o t , hogy m e g t á r g y a l j u k : — m i lesz holnap? — Mert, hogy azok a k i s nyughatatlanok, amikor kivilágosodik, nem maradnak meg a fészekben, abban e g y i k ü n k sem k é t e l k e d e t t . H a j n a l t á j t pedig nagy m a c s k a j á r á s van a kertben. M i lesz, ha a kis totya-

kosok ú j r a f ö l d r e p o t t y a n n a k s a macska bekapja ő k e t ? Borzalom erre m é g gondolni is! — Nincsen m á s segítség,— mondta k i feleségem a családi t a n á c s h a t á r o z a t á t — hajnalban m i n d n y á j a n felkelünk és ő r k ö d ü n k ! A z asszony szava parancs, t e h á t m á s n a p m á r h á r o m ó r a k o r felkeltem és l á b u j j h e g y e n az ablakhoz l o p ó z t a m . A cinkemama m á r a fészekben volt, csak farkahegye l á t s z o t t k i ; reggelit hozott az éhes t á r s a s á g n a k . Ú g y l á t s z o t t , nem vette rossz n é v e n , hogy összefogdostam és visszaraktam kicsinyeit. N e m s o k k a l k é s ő b b felkeltette a k ö t e l e s s é g t u d á s c s a l á d o m h ö l g y t a g j a i t is és négy ó r a k o r m á r az egész család az ablak előtt ő r k ö d ö t t . A cinkemama és a »kedvenc« szorgalmasan t ö m t é k a fiatalok b e g y é b e a zsíros kukacokat, a szomszéd kertben meg az apa­ m a d á r h í v o g a t t a k é t szabadon lévő fiókáját. N e m l á t t a m semmi n y u g t a l a n í t ó jelenséget, ezért kis­ v á r t a t v a a f ü r d ő s z o b á b a mentem, hogy magam is felkészüljek napi m u n k á m r a . Á m alig t ö l t ö t t e m benn n é h á n y percet, amikor r é m ü l t k i á l t á s o k riasztottak fel. — Macska, macska! — hangzott vésztjóslóan. Nosza, felkaptam r u h á m a t , kezembe a f u r k ó s b o t o t és v á g t a t t a m k i , a kertbe, m a c s k á t kergetni. Meg is t a l á l t a m a b e t y á r t az egyik sarokban. A s ű r ű bokrok alján lapult, z s á k m á n y t v á r v a . S ü v ö l t v e z ú g o t t a bot s a fenevad meg­ ugrott. — N o , jól v a n — gondoltam — ez sem j ö n ide m a t ö b b e t ! — Bemegyek megint a fürdőszobába b e r e t v á l k o z n i , de alig n é h á n y perc m u l t á n ú j a b b v é s z k i á l t á s t h a l l o k : — Macska a m á s i k oldalon, nagy v ö r ö s t a r k a ! - Na, még csak ez h i á n y z o t t . A v ö r ö s e t m é g emberben sem szeretem, h á t m é g m a c s k á b a n ! A z o n m ó d vizesen, szappanosan rohanok le újra, de a macska m á r messziről m e g l á t és elinal, m i e l ő t t olőtávolság«-ba k e r ü l t volna. E r r e Márta l e á n y o m veszi á t az őrszolgálatot. A t ö b b i t lefektetem. M a g a m pedig harmadszor is bevonulok a fürdőszobába. E z ú t t a l s i k e r ü l t m e g b e r e t v á l k o z n o m . S ő t , u t á n a meg is reggelizem. K ö z b e n h é t ó r a lett. I n d u l ó b a n vagyok napi m u n k á m r a , előbb azonban lelkére k ö t ö m minden­ kinek, hogy ú g y v i g y á z z a n a k a k i s cinkékre, a k á r s z e m ü k fényére! Megyek le. A madaras fa alatt megállok, hallga­ tózom. E l ő b b csend, m a j d halk cincogás. Fejem fölött megjelenik a »kedvenc«, h e r n y ó v a l a csőrében, a m ö g ö t ­ tem álló m á s i k tamariszkuszon pedig megszólal az apa­ m a d á r h í v ó hangja. — N o , most k ö v e t k e z i k a ne­ mulass ! — gondolom. É s csakugyan, a k ö v e t k e z ő pillanat­ ban megjelenik az egyik c s ö p p legén}' b u k s i feje a fészekablakon és m á r r e p ü l is, nagy v i t é z ü l , apja felé. J ö n a m á s o d i k , a h a r m a d i k és nagy ö r ö m ö m r e m i n d ­ egyik »partot ér« egy-egy fa ágai k ö z ö t t . A negyedik azonban m é g g y e n g é c s k e , amint k i l i b b e n , majdnem l á b a m elé pottyan. H a m a r megfogom és felviszem a l a k á s b a . B e t e s s z ü k egy nagy dobozba. N a g y o n meg­ ijedt a k i s á r t a t l a n , hevesen zakatol szívecskéje. A doboz­ ban sehogyansem akar megmaradni, e z é r t l e á n y o m t e n y e r é r e teszi és melengeti. O t t csendesen ü l , sőt k i s idő m u l t á n m á r k ö r n y e z e t é t t a n u l m á n y o z z a . Forgatja kis fejét jobbra-balra s előbb s z e r é n y e n , m a j d egyre hangosabban k é r enni. H a m a r e l ő k e r í t e n e k egy j ó k o r a legyet. N é m i b i z t a t á s u t á n bekapja és m é g k é r . U t á n a sikeres r e p ü l ő g y a k o r l a t o t végez a függönyig, majd ismét letottyan. Megint k é z b e k e r ü l és t o v á b b cincog.

K ö z b e n o d a k ü n n ú j a b b m e g h a t ó és d e r ű s jelenet k ö v e t k e z i k . A z a n y a m a d á r h e r n y ó t hoz a fészekhez, mert azt hiszi, hogy a fészekfentő benne ü l . B e b ú j i k a lyukon, majd csalódottan kijön a hernyóval. Egyideig t é t o v á z i k , k ö r ü l n é z , majd gondol egyet és a h e r n y ó t — szemmelláthatóan némi lelkiismeretfurdalás árán lenyeli! A z ablakot behajtottuk, de a cinkepapa, a m i n t ugyancsak a fészekben keresi fiacskáját, meghallja a s z o b á b ó l g y e n g é n h a n g z ó c i n c o g á s á t és tele t o r o k k a l h í v n i kezdi az ablak előtt. E z t m á r h ö l g y e i m szíve nem bírja, k i t á r j á k az ablakot és m e g m u t a t j á k a t e n y é r e n ülő a p r ó s á g o t a p j á n a k . T ü s t é n t észreveszi és m é g i n k á b b h í v j a , csalogatja. S egyszerre felröppen a kis m a d á r , k i l e n d ü l az ablakon és o d a s z á l l a p u k á j a mellé. R ö g t ö n ott terem a cinkemama is és m e g h a t ó ö r ö m m e l ,

A májkökörcsin lombelőző virágai. Nadler Ferenc t felvétele.

s z á r n y r e p e s v e t á n c o l j á k , u g r á l j á k , repdesik k ö r ü l az elveszettnek h i t t gyermeket. A szülői szeretetnek p é l d á s m e g n y i l a t k o z á s a ! M e n n y i szeretet és jóság fér abba a csöppnyi szívbe! Ü n n e p l é s u t á n á t c s a l o g a t j á k a k i s fészekfentőt t ö b b i fiókájuk u t á n a h a r m a d i k kertbe. O t t t a n y á z n a k , mert a h á z i g a z d a nem t ű r m a c s k á t és p u s k á v a l ü l d ö z i ő k e t . Ott t e h á t nagyobb a b i z t o n s á g , ezt j ó l t u d j á k az öregek. É r d e k e s , hogy k u t y á n k t ó l sohasem féltek. M o n d j a m é g v a l a k i , hogy nincsen e s z ü k ! »Üres a h á z , nincs lakója«, de a n n á l nagyobb a b ú s u l á s a madaras fához h ű t l e n n é v á l t c i n k e c s a l á d u t á n . — N e m j ö n n e k t ö b b é vissza az én k i s gyerekeim, — s i r á n k o z i k feleségem. V i g a s z t a l o m , hogy a nagy melegben a c i n k é k e t is megilleti, k ü l ö n ö s e n ilyen nehéz s z o l g á l a t u t á n , egy kis n y a r a l á s az e r d ő b e n , de ő csak t o v á b b kesereg és naphosszait v i s s z a v á r j a k i s kedvenceit. N é g y napig h í r é t se hallottuk a c i n k é k n e k . A madaras fán csak t ö b b i v e n d é g ü n k , a z ö l d i k é k g ü g y ö g t e k nap­ estig. N á l u k is tele v olt a h á z ifjúsággal, e t e t t é k is szorgalmasan. A n a p r a f o r g ó m a g - t a r t a l é k rohamosan T

fogyott. A z ö l d i k e — a magyar k a n á r i — beleállt az e t e t ő b e és k i sem j ö t t addig, a m í g p ü f f e d t r e nem ette m a g á t . N e m s a j n á l t u k t ő l ü k sem, hadd egyenek szegények, k i tudja, m i l y e n sorsuk lesz a t é l e n . A kert e g y é b k é n t tele volt r i g ó v a l . A z a n y á n y i fiatalok szüleik n y o m á b a n u g r á n d o z t a k a fűben, t á t o g v a lestek a finom falatokat és m á r maguk is csipegettek h o l m i a p r ó b b rovarokat, h a n g y á t , bogarat, m i e g y m á s t . É r d e k e s , hogy a madaras fára, meg az elemózsiás ablakba r i t k á n j ö t t e k . I n k á b b a földön v i t y e r é s z t e k , estenden meg a h á z t e t ő n hangversenyeztek. H a j n a l b a n m á r h á r o m k o r r á z e n d í t e t t e k dallamos hangjukon és késő estig f ú j t á k s z ü n e t n é l k ü l a s z e b b n é l szebb n ó t á k a t .

SEMSEY

A r i g ó é n e k n e m z e t k ö z i ugyan, de i t t m é g a r i g ó f ü t t y is magyaros. F e l e s é g e m v i g a s z t a l á s á r a e l - e l l á t o g a t o t t h o z z á n k egy előkelő, f e k e t e - f e h é r t a r k a m a d á r k a is. Ö r v ö s l é g y k a p ó volt. F é l g y á s z b a ö l t ö z ö t t , nagyon csinos legény, azonban nem m a r a d ó s . A l k a l m a s i n t sietős volt az ú t j a . V á r t á k v a l a h o l a ligetben a l é g y k a p ó - k i s a s s z o n y o k . Ö t ö d n a p r a i s m é t megjelent a c i n k e c s a l á d előőrse, a »papa kedvence«. Alighanem v i s s z a j ö t t e k a n y a r a l á s b ó l . V a g y t a l á n el sem mentek. N a g y volt megint az ö r ö m . Telhetetlen h á z n é p e m azt v á r t a , hogy az ö r e g e k is visszajöjjenek és harmadszor is költsenek. M i n t h a nem lett volna elég dicső dolog, hogy t í z u t ó d o t neveltek!

ANDOR.

Irta : T a s n á d i K u b a c s k a A n d r á s . Az emberi bölcseség n e m az ismeretek s o k a s á g á b a n rejlik. V é g t e l e n ü l sok dolog v a n , a m i t n e m t u d h a t u n k . N e m az a bölcs, a k i t ö b b e t t u d , h a n e m az, a k i felismeri a sorrendet, hogy az ismeretek k ö z ü l m e l y i k a fontos és m e l y i k a k e v é s b b é fontos. V a l a m e n n y i s z ü k s é g e s ismeret k ö z ü l a legfontosabb : h o g y a n éljen az ember, hogy m e n n é l t ö b b j ó t tegyen — mondja Tolsztoj. E z lehetne a t u d o m á n y l e g t ö b b p á r t o l ó j á n a k j e l ­ m o n d a t a . F e l i s m e r n i az i d ő t és a helyzetet, m i k o r és h o g y a n h a s z n á l h a t az ember t ö b b e t . H a v a g y o n a v a n , maga f e k ü d j é k - e neki a p r ó t u d o m á n y o s k é r d é s e k meg­ fejtésének? Legyen a t u d o m á n y hangyaszorgalmú t é g l a h o r d ó j a , a m i l y e n v a n ezer és egy? V a g y á l d o z z a p é n z é t az arra h i v a t o t t a b b a k k u t a t á s á n a k m e g s e g í ­ t é s é r e é s k ö n n y í t é s é r e , hogy a t u d o m á n y é p ü l e t e m e n n é l h a m a r á b b t e t ő a l á jusson? B i z t o s , hogy a t á r s a d a l o m é r d e k e azt k í v á n j a , á l l j o n m i n d e n k i a m a g a h e l y é r e . H o r d j a az egyik a t é g l á t , a m á s i k pedig, a k i teheti, á l d o z z o n , hogy g y o r s í t s a é s k ö n n y í t s e a m u n k á t . A s e g í t s é g a r á n y a i t e r m é s z e t e s e n igen v á l t o z ó a k lehetnek. A z angolnak szinte n é p i s a j á t s á g a , hogy a m i k o r idegen o r s z á g b a n megfordul, gondol a B r i t i s h M u s e u m g y a r a p í t á s á r a . A z angol v i l á g b i r o d a l o m nagy­ ságát jelképező m ú z e u m számára vadászni, ásatni, k u t a t n i , m ű e m l é k e k e t g y ű j t e n i , m i n d e n k i n e k kész­ séggel v á l l a l t feladata. A m i k o r az a n g o l s z á s z szellem a v i l á g m á s o d i k legnagyobb m ú z e u m á t , az E g y e s ü l t Á l l a m o k n e w y o r k i m ú z e u m ó r i á s á t megteremti, az amerikai pénzmágnások körében valóságos versengés i n d u l meg, hogy é v r ő l é v r e e l ő t e r e m t s é k a t e r m é s z e t ­ tudományi múzeum kutatógárdájának a rendkívüli á s a t á s o k é s g y ű j t ő k i r á n d u l á s o k v a g y o n o k a t felemésztő összegeit. E z e k e t az a m e r i k a i m é r e t ű k i a d á s o k a t n e m az á l l a m fizeti. A s z ü k s é g e s p é n z t n é h á n y f ö l d b i r t o k o s és v á l l a l k o z ó adja össze. A g y ű j t ő u t a z á s o k pedig b e h á l ó z z á k a F ö l d e t . H a elfogy a p é n z , p ó t o l j á k . H a a tervbevett i d ő r ö v i d , m e g h o s s z a b b í t j á k . D e az ered­ m é n y e k is a m e r i k a i m é r e t ű e k á m ! M o n d h a t n á v a l a k i , hogy k ö n n y ű Amerikának! Lehet, hogy k ö n n y ű ! K ö n n y e b b , m i n t p é l d á u l n e k ü n k , v i l á g s z e g é n y m a g y a r o k n a k . M é g s e m lenne i g a z s á g o s m i n d e n t az a r á n y b e l i k ü l ö n b s é g r e h á r í t a n i . N á l u n k is lehetne, és t ö b b e t lehetne t e n n i ezen a t é r e n . H o g y a n és m i k é p e n , azt m e g m u t a t t a egy m a g y a r f ö l d b i r t o k o s , Semsey Andor, a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k

legnagyobb m a g y a r p á r t f o g ó j a . E z k ü l ö n ö s e n m a j u t h a t e s z ü n k b e , a m i k o r E u r ó p a h á z a i b a n és b ú z a f ö l d j e i n fegyverek c s ö r ö g n e k és a t u d o m á n y l y u k a s k ö p e n y é t t e s t é n ö s s z é b b vonja. Semsey Andor, Semsey Lajos f ö l d b i r t o k o s , császári és k i r á l y i k a m a r á s l e g i d ő s e b b fia, a F e l v i d é k e n , K a s s a v á r o s á b a n s z ü l e t e t t 1833 k a r á c s o n y h a v á b a n . K ö z é p ­ i s k o l a i t a n u l m á n y a i t K a s s á n v é g e z t e , m a j d a magyar­ ó v á r i g a z d a s á g i a k a d é m i á r a k e r ü l t , hogy k é s ő b b m a g a

P h e n a k i t - k r i s t á l y Norvégiából (Kragerő). A p á r a t l a n p é l d á n y 17 c m hosszú. Semsey Andor vette a Nemzeti Múzeum á s v á n y t á r á n a k .

g a z d á l k o d h a s s a k hatalmas b i r t o k á n . E z a terv azonban csak terv maradt. Gyenge szervezete n e m t u d o t t a feladattal m e g b i r k ó z n i . A megterhelt b i r t o k v e z e t é s é h e z nem v o l t t ü r e l m e és kedve. B é r b e adta és Pestre k ö l ­ t ö z ö t t . I t t , ahogyan m o n d a n i s z o k á s , v a g y o n á h o z »illő«

fényes, főúri é l e t e t é l h e t e t t volna, de m á s é l e t c é l t választott magának. A külföldet járt, t e r m é s z e t t u d o m á n y o s a n k é p z e t t gazda é r d e k l ő d é s e a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k korszakos felfedezései i d e j é n a t e r m é s z e t felé fordult. L á t t a , hogy

""' '/

1,11

'

A sürgönyileg megrendelt mexikói Stephanit. A legnagyobb kristály á t m é r ő j e 4 cm.

azok az i n t é z e t e k , amelyeknek feladata a t u d o m á n y és m ű v e l t s é g t e r j e s z t é s e és azok a k u t a t ó k , a k i k M a g y a r ­ ország t e r m é s z e t t u d o m á n y o s megismerésén fáradoznak, l e g y ő z h e t e t l e n n e h é z s é g g e l k ü z d e n e k . L á t t a , hogy a f i a t a l s á g m i l y e n k e s e r ű k ü z d e l e m m e l folytathatja csak t a n u l m á n y a i t . E m b e r i érzése f e l l á z a d t a t á r s a d a l o m n e m t ö r ő d ö m s é g é n és m i n d e n fillérével a s z e g é n y s é g g e l k ü z d ő t u d o m á n y s e g í t s é g é r e sietett. N e m h i ú s á g b ó l tette. S o h a egyetlen k r a j c á r t n e m a d o t t a z é r t , hogy az á l l a m t ó l v a g y az u r a l k o d ó t ó l c s e r é b e c í m e t v a g y rangot k a p j o n . A s z ó legnemesebb é r t e l m é b e n á l d o z a t ­ k é s z s é g volt, a m i t tett. A z t í r t a : »Nem á l d o z a t mindez, m e r t csak k ö t e l e s ­ s é g e m e t r o v o m le. M i n d n y á j u n k k ö t e l e s s é g e az, hogy hazánk előhaladásán közremunkáljunk. N á l u n k nyel­ vészet, történetírás és a velők egybefüggök régóta ápolt, gondosan fejlesztett t á r g y a i k u l t u r á l i s t e v é k e n y s é ­ g ü n k n e k . A t e r m é s z e t i e k t u d o m á n y á t azonban m é g m i n d i g n e m k a r o l t á k ú g y fel, hogy az e m l í t e t t e k k e l egy sorban volna. A t e r m é s z e t i e k tudományáról h i m n u s z t í r n i nem akarok. F o n t o s s á g u k ú g y i s ö n m a g u k ­ b a n g y ö k e r e z i k . A t e r m é s z e t b e n é l ü n k , az n y ú j t m i n ­ denhez s e g í t ő kezet és csak az az o r s z á g halad, amelyben a t e r m é s z e t i e k t u d o m á n y á t is k i v á l ó gonddal m ű v e l i k . En, a t e r m é s z e t t u d o m á n y t fejlesztő h i v a t o t t a k a t m u n ­ k á j u k b a n t á m o g a t n i é s a m ű v e l ő d é s h a l a d á s á t siettetni ó h a j t o t t a m . E l v é g r e az á l l a m m i n d e n t n e m tehet. K u l t u r á l i s tevékenységében a m a g á n o s o k n a k és a társa­ d a l o m n a k k ö t e l e s s é g e t á m o g a t n i . T u d o m , hqgy az, a m i t tettem, az i d ő k v á l t o z á s a s o r á n e l t ű n i k , de ha a t e r m é ­ s z e t t u d o m á n y m ű v e l é s é r e n á l u n k is é l e t r e v a l ó , m u n k á s n e m z e d é k t á m a d , a k k o r t u d o m , hogy n e m h i á b a t e t t ü n k m i n d a n n y i a n és é n is e l é r t e m a célom.« E z volt Semsey Andor

beköszöntője.

H í v e n b e v á l t o t t a , a m i r ő l b e s z é l t . V a l ó s á g g a l szegé­ nyesen élt, hogy m e n n é l t ö b b e t á l d o z h a s s o n . I g é n y ­ t e l e n s é g e ú g y s z ó l v á n az ö n s a n y a r g a t á s s a l v o l t h a t á r o s . H i t b i z o m á n y á t s i k e r ü l t t e h e r m e n t e s í t e n i e é s egész j ö v e d e l m é t a nemzet t u d o m á n y o s művelődésének á l d o z t a . N e h é z lenne m i n d a z t felsorolni, a m i t Semsey Andor-nák köszönhetünk. A z e l m ú l t f é l é v s z á z a d b a n alig v o l t nevesebb m a g y a r t e r m é s z e t b ú v á r , a k i t nem s e g í t e t t . É s nehogy v a l a k i azt gondolja, hogy h o l m i n e h á n y s z á z k o r o n á s s z e g é n y e s a j á n d é k r ó l v a n s z ó . Semsey t u d t a , hogy célt csak a k k o r ér, h a o l y a n anyagi t á m o g a t á s t ad, hogy azzal a v i z s ­ g á l a t i d e j é r e a k u t a t ó szakember v á l l á r ó l le t u d j a v e n n i az élet terheit. Idehaza is, k ü l f ö l d ö n is v a n n a k elegen, a k i k az Eötvös-inga nevét hallották. A szilárd földkéreg m é l y e n f e k v ő r é s z e i t k u t a t j á k vele. D e b i z o n y á r a kevesen t u d j á k , hogy ezt a v é g t e l e n ü l finom m ű s z e r t nemcsak Eötvös báró l á n g e s z e a j á n d é k o z t a a v i l á g n a k . Semsey a g y e r m e k k o r á t élő k í s é r l e t e k e t a t y a i k é z z e l s e g í t e t t e . M u n k a a l k a l o m és m u n k a e s z k ö z n é l k ü l a t u d ó s igyekezete v a j m i m e d d ő . A sors k ü l ö n ö s kegye, hogy Semsey Andor-t a k k o r a d t a m a g y a r h a z á n k n a k , a m i k o r báró Eötvös Lóránd elindult a h a l h a t a t l a n s á g ú t j á n . Semsey n é l k ü l o d á i g sem j u t h a t o t t volna, hogy k é s z ü l é k é v e l k í s é r l e t e z h e s s e n . A z első t o r z i ó s i n g á k e l k é s z í t é s é n e k és a föld t e r m é s z e t t a n á v a l foglalkozó k u t a t á s o k n a k k ö l t s é g e i t 1901-től 1907-ig Semsey egy­ m a g a fizette. A z összeg meghaladta a s z á z e z e r arany k o r o n á t ! E n n y i ideig t a r t o t t , a m í g az á l l a m meg­ g y ő z ő d ö t t Eötvös e s z m é i n e k é l e t r e v a l ó s á g á r ó l , s e t t ő l az i d ő t ő l kezdve maga is t á m o g a t t a a v i z s g á l a t o k a t . N a g y n e v ű h a z á n k f i a , Hermán Ottó ; a v i l á g h í r ű f ö l d r a j z t u d ó s és f ö l d b ú v á r , Lóczy Lajos ; a budapesti egyetem k i v á l ó á l l a t b ú v á r a , i d ő s e b b Entz Géza; a f ö l d t a n i i n t é z e t i g a z g a t ó j a , Szontagh Tamás ; B u d a p e s t f ö l d t a n i v i s z o n y a i n a k legalaposabb i s m e r ő j e , Schafarzik Ferenc m ű e g y e t e m i t a n á r és Krenner József, a N e m z e t i M ú z e u m i g a z g a t ó j a — hogy csak az e l h u n y t a k a t említsem — mind élvezte t á m o g a t á s á t . Egyiknek k ö n y v é t adta k i t ö b b e z e r - a r a n y k o r o n á s költséggel, a m á s i k a t hosszabb külföldi v a g y h a z a i t a n u l m á n y ú t r a k ü l d t e , a h a r m a d i k n a k a n y a g i gondjain segített. F i a t a l j a - ö r e g j e az ő p é n z é n j á r t a be a s z o m s z é d o s országokat, Olaszországot, Görögországot, Belgiumot, a k ö d ö s é s z a k i v i l á g o t , N o r v é g i á t és S v é d o r s z á g o t . S ő t m é g a t á v o l i K u d z s i r ha\ asai k ö z é , O r o s z o r s z á g déli t á j a i r a és A m e r i k á b a is az ő k ö l t s é g é n v i t t e a vonat, hajó vagy k a r a v á n a t u d o m á n y s z o m j a s magyart. T í z e z r e k e t k ö l t ö t t arra, hogy a főiskolai n ö v e n d é k e k e t az é v v é g é n t a n á r a i k h a z a i v a g y külföldi t a n u l m á n y ú t r a v i h e s s é k . S o k s z á z fiatal t u d ó s és k ö z é p i s k o l a i t a n á r l é p h e t t e í g y á t az o r s z á g h a t á r á t — é l e t é b e n t a l á n először és u t o l j á r a — hogy l á s s o n és tanuljon. A t a n u l n i v á g y ó f i a t a l s á g s e g í t é s e é l e t e e g y i k fő­ feladata v o l t . A m i k o r meghallotta, hogy Wlassics Gyula k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter m e g a l a p í t j a a »báró E ö t v ö s József intézet«-et, n y o m b a n levelet í r az i n t é z e t szer­ v e z ő j é n e k , meghitt b a r á t j á n a k , Eötvös Lóránd-nak. »Mindig ú j r a és ú j r a v i s s z a t é r e k arra a k é r d é s r e —• írja — m i k é n t lehetne odahatni, hogy egyre t ö b b e n foglal­ kozzanak h a z á n k b a n komolyan t u d o m á n n y a l . Ilyenkor é l é n k e n t ű n n e k föl e l ő t t ü n k a t á r s a d a l o m h i b á i . V a g y o ­ nos o s z t á l y a i n k a t a t u d o m á n y o s b a b é r m é g alig kecseg­ teti, a s z e g é n y s z ü l ő k gyermeke pedig arra szorul, h o g y l e h e t ő l e g gyorsan v i z s g á z z o n , hogy m i h a m a r á b b r

k e n y é r h e z jusson, a k á r h á n y s z o r t u d o m á n y o s t ö r e k v é s e feláldozása á r á n is. M e n n y i igazi k é p e s s é g veszett m á r n á l u n k k á r b a , mert kifejlesztésére nem v o l t i d ő és m ó d . M o z d í t s u n k h á t v a l a m i t a dolgon. V a l a m i t é n is a k a r o k tenni.« . . . Semsey Andor levele v é g é n bejelenti, hogy

Ferenc, a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m ö r ö k e m l é k e z e t ű i g a z g a t ó j a r á i r á n y í t o t t a f i g y e l m é t az o r s z á g legnagyobb m ú z e u m á n a k á s v á n y - és ő s l é n y t a n i g y ű j t e m é n y é r e . A z á s v á n y o k szépsége Semsey-t csakhamar m e g h ó d í ­ t o t t a és f e l t á m a d t benne a v á g y a F ö l d m é h é b e n rejlő kincsek m e g i s m e r é s é r e . N e k i k ö s z ö n h e t j ü k , hogy E u r ó p a egyik legszebb á s v á n y g y ű j t e m é n y e m a a mienk, m a g y a r o k é é s a szakemberek a t á v o l i A m e r i k á b ó l v a g y J a p á n b ó l zarándokolnak hozzánk, a világhírű gyűjte­ mény tanulmányozására. A g y ű j t e m é n y t a m ú z e u m i g a z g a t ó j a , az á s v á n y o k t u d ó s b a r á t j a , Krenner József tette n a g g y á Semsey segítségével. Krenner-nél aligha ismerte v a l a k i j o b b a n az á s v á n y o k a t . F é l é v s z á z a d o n végig, nap m i n t nap, múzeumbeli szobájában ü l t és v i z s g á l t a elmarad­ hatatlan n a g y í t ó l e n c s é j é v e l az á s v á n y o k a t . Rövid szemlélődés u t á n nemcsak az á s v á n y t ismerte fel, hanem l e l ő h e l y é t is biztosan meg t u d t a mondani. E z a k i v á l ó t u d ó s l e l k e s í t e t t e Semsey-t.

P o m p á s a n megmaradt miocénkori hallenyomatok Észak-Amerikából. Semsey Andor a j á n d é k a a Nemzeti "Múzeumnak.

é v e n t e h á r o m fiatal t u d ó s n a k f e j e n k é n t k é t e z e r forintot fog a d n i m i n d a d d i g , a m í g t a n u l m á n y a i k k a l foglalkoz­ nak és m á s t é n y l e g e s a l k a l m a z á s t n e m v á l l a l n a k . U g y a n e k k o r t í z e z e r k o r o n á t a j á n d é k o z az i n t é z e t i k ö n y v t á r l é t e s í t é s é r e . E z t ö r t é n t 1895 n y a r á n . E t t ő l kezdve k é t é v t i z e d b e n k é t s z á z e z e r a r a n y k o r o n á t k ö l t ö t t az i n t é z e t felszerelésére és t a n u l m á n y i ö s z t ö n d í j a k r a .

A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m á s v á n y t á r á b a abban az i d ő b e n h e t e n k é n t é r k e z t e k a l á d á k , telve á s v á n y o k k a l . A legnagyobb külföldi k e r e s k e d ő c é g e k M ü n c h e n b ő l , Bonnból, Londonból, Piladelfiából ásványújdonságaikat először Krenner-nek a j á n l o t t á k m e g v é t e l r e é s csak a z u t á n k í n á l t á k m á s o k n a k , a B r i t i s h M u s e u m n a k . E s Krenner s z e n v e d é l y e s e n v á s á r o l j a Semsey p é n z é n az é r t é k e s n é l é r t é k e s e b b darabokat, s ő t g y ű j t e m é n y e k e t . 1878-ban a p á r i s i v i l á g k i á l l í t á s remekeit v á s á r o l j á k meg h a r m i n c ­ nyolcezer k o r o n á é r t . A k ö v e t k e z ő e s z t e n d ő b e n hatezer darabot vesznek. E z t k ö v e t i az Eszterházy-cssdáá híres g y ű j t e m é n y e , az e z r e d é v e s k i á l l í t á s erdélyi aranyleletei, f r a n c i á k n a k , n é m e t e k n e k , oroszoknak hatalmas m a g á n ­ g y ű j t e m é n y e i . A s z á z a d f o r d u l ó n á r v e r e z i k Don Pedro, B r a z í l i a c s á s z á r a , remek g y ű j t e m é n y é t . Semsey ennek is legszebb darabjait v á s á r o l j a meg. N é h á n y százezer koronát fizet ásványokért. A m e x i k ó i Sonorabányából ritka ezüstércet kínálnak megvételre. Hozzánk csak f é n y k é p é t k ü l d i k L o n d o n b ó l és Semsey m é g aznap táviratozva, megvásárolja a csodálatosan szép példányt a Nemzeti Múzeum számára ötszáz dollárért! Krenner h á l á s . A b ő k e z ű p á r t f o g ó t i s z t e l e t é r e k é t új magyar á s v á n y t nevez el. A z egyik a semseyit, a m á s i k az andorit.

Nemes s z á n d é k á t , nagy á l d o z a t k é s z s é g é t h a s o n l ó példák tömegével b i z o n y í t h a t n á m . A z állami polgári iskolai t a n á r k é p z ő f ő i s k o l á n a k p é l d á u l h é t é v alatt h á r o m s z á z e z e r k o r o n á t adott. K í s é r l e t i m ű h e l y e k e t rendezett be, m ű s z e r e k e t , k ö n y v t á r a k a t vett az isko­ l á n a k . M e g é p í t t e t t e a t e s t n e v e l ő p á l y á t , fel is szerelte. N ö v é n y k e r t e t l é t e s í t e t t a főiskola s z á m á r a , t i z e n ö t v i z i m e d e n c é t é p í t t e t e t t és azokba m e l e g é g ö v i á l l a t o k a t v á s á r o l t . O l y a n óriási az, a m i t tett, hogv h i á b a k e r e s ü n k s z a v a k a t é r z é k e l t e t é s é r e . Csak a s z á m o k és adatok v é g e l á t h a t a t l a n sora adhat n é m i fogalmat.

Krenner-nek és Semsey-nek gondja v a n arra is, hogy a M ú z e u m n a k ő s á l l a t m a r a d v á n y o k a t szerezzenek. í g y k e r ü l a g y ű j t e m é n y b e a barlangimedve, az ó r i á s - s z a r v a s , az ó r i á s m a d á r c s o n t v á z a . A d e l f i n a l a k ú halgynknak, az Tchthyosaurusnak, őstengerikrokodiloknak szörnyű fogakkal felfegyverzett k o p o n y á i és c s o n t v á z a i . T í z ­ e z r é v e l v á s á r o l j á k az o s z t r á k , n é m e t , belga, olasz, svájci, francia és angol k ö v ü l e t e k e t a k ő s z é n k o r b ó l , k r é t á b ó l , h a r m a d k o r b ó l . A v á l o g a t o t t , r i t k a s z é p anyag termeket t ö l t meg. E z v o l t a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m aranykora!

A m i t az ifjúságért koronája.

Semsey Andor a N e m z e t i M ú z e u m á s v á n y t á r á v a l csaknem e g y i d ő b e u a M a g y a r F ö l d t a n i I n t é z e t e t vette p á r t f o g á s á b a . A z I n t é z e t n a g y n e v ű i g a z g a t ó j a , Böck János panaszkodott neki, hogy nincsen külföldi össze­ h a s o n l í t ó anyag a m a g y a r k ö v ü l e t e k m e g h a t á r o z á s á r a . Semsey k é t szakembert k ü l d Marseillebe és tízezer f r a n k é r t huszonnyolcezer k ö v ü l e t e t v á s á r o l meg. V a l a ­ m e n n y i p o m p á s v á l o g a t o t t p é l d á n y , a f r a n c i á k egyik legnagyobb ő s é l e t b ú v á r á n a k majdnem teljes g y ű j ­ t e m é n y e . E g y m á s u t á n szerzi m e g a s z e b b n é l szebb külföldi és hazai leleteket. B á m u l a t o s é p s é g b e n maradt

tett,

az nemes

törekvéseinek

K ü l ö n ö s e n a s z á z a d f o r d u l ó t ó l kezdve f o r d í t o t t sokat erre a célra, a m i k o r felismerte, hogy n e m a holt anyag szeretete, hanem az é l ő ember m u n k á j á n a k é r t é k e l é s e és m e g b e c s ü l é s e a fontosabb. A m í g erre a magaslatra jutott, v a g y h a r m i n c évig, m ú z e u m a i n k a t és o r s z á g o s g y ű j t e m é n y e i n k e t g y a r a p í t o t t a m a g y a r földön soha n e m tapasztalt s z e n v e d é l y e s á l d o z a t k é s z s é g g e l . E l s ő a d o m á n y a a budapesti á l l a t k e r t n e k jutott. T í z e z e r p e n g ő a hetvenes é v e k b e n ! N e m s o k á r a u t á n a Pulszky

ő s h ü l l ő l e n y o m a t o k a t , t ö b b e z e r m á r k á t érő p é l d á n y o k a t . A z i n t é z e t v é g ü l m á r nem fér el régi h e l y i s é g é b e n . Ú j r ó l k e l l gondoskodni. Semsey felajánlja Festetich gróf f ö l d m ű v e l é s ü g y i miniszternek, hogy segít a c é l n a k megfelelő, hatalmas palota felépítésében. Százezer k o r o n á t ad, annyit, m i n t az á l l a m , és 1899 őszén, Darányi Ignác miniszter­ sége idején, elkészül az épület.

i n d u l á s á t . A z a k a d é m i a k i a d á s á b a n megjelenő »Magyar N a g y Szótár* k i d o l g o z á s á r a é v e n t e nyolcezer k o r o n á t adott. A z a k a d é m i á t k ü l ö n b e n is lelkesen s e g í t e t t e m u n k á j á b a n . J e l l e m z ő eset a k ö v e t k e z ő . A z a k a d é m i a n a g y d í j a n é g y e z e r k o r o n a v o l t . E z volt a legnagyobb

A földtan t u d o m á n y á n a k újabb hajléka hát meg­ volna, de n a g y o n h i á n y o s a felszerelés. Semsey r ö v i d idő alatt ötszázezer koro­ n á t ad k ö n y v t á r r a , k é t s z á z ­ ezret a v e g y é s z e t i d o l g o z ó ­ helyiségek felszerelésére s m é g vagy ö t v e n e z r e t k ü l ö n ­ böző b e r e n d e z é s i t á r g y a k r a . Közben a gyűjtemények g y a r a p í t á s á t is folytatja és H a l g y í k csontváza a földtörténeti középkorból. A p o m p á s ő s m a r a d v á n y o n a test rákölt háromszázezer koro­ körvonalai is jól látszanak. Semsey Andor vette többezer m á r k á é r t n á t . V é g ü l pedig, hogy a a Nemzeti Múzeum őslénvtárának. , szakemberek is könnyeb­ ben dolgozhassanak, k u t a t á ­ sokra, u t a z á s o k r a , s z e m é l y i t á m o g a t á s r a é v t i z e d e k j u t a l o m . Semsey tíz, e g y e n k é n t h ú s z e z e r k o r o n á s p á l y a ­ során k ö r ü l b e l ü l ö t v e n e z e r a r a n y k o r o n á t ajándékoz d í j a t t ű z ö t t k i . »Ezzel a c s e l e k e d e t é v e l hallgatagon azt az i n t é z e t n e k , ezt az i g a z g a t ó b e l á t á s a szerint oda­ a felfogását a k a r t a kifejezni - - mondja a k a d é m i a i f o r d í t h a t j a , ahol legnagyobb a s z ü k s é g . E g y m i l l i ó e m l é k b e s z é d é b e n Ilosvay Lajos — hogy M a g y a r o r s z á g a r a n y k o r o n á n á l t ö b b e t a j á n d é k o z o t t így a E ö l d t a n i a n n y i r a gyenge és szegény, hogy tekintélyt a I n t é z e t n e k , illetve magyar h a z á j á n a k . nemzetek k ö z t csak a t u d o m á n y erejével v í v h a t k i A Magyar Földtani Társulat, a Földrajzi Társaság, az egyetemi i n t é z e t e k egész sora, a B a l a t o n t k u t a t ó és az A l f ö l d - B i z o t t s á g o k , a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t n é h á n y százezer k o r o n á s t á m o g a t á s t k ö s z ö n h e t n e k neki. Gondoljuk el, hogy ennek m i a j e l e n t ő s é g e . E g y ember­ öltőre szinte m e g v á l t o z t a t t a a t u d o m á n y o s v i l á g k é p é t , Á l l a m és m a g á n o s o k , i n t é z e t e k és m ú z e u m o k , agg t u d ó s o k és fiatal k e z d ő k , m i n d h o m l o k u k o n viselik szerető g o n d o s k o d á s a jelét. O l y a n é v t i z e d e k v o l t a k ezek, amelyek a m a g y a r t e r m é s z e t t u d o m á n y é l e t é b e n hosszú ideig nem fognak m e g i s m é t l ő d n i . N e gondoljuk azonban, hogy Semsey Andor csak a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k n a k v o l t b a r á t j a . Széles l á t ó k ö r e , emelkedett g o n d o l k o d á s a nem t ű r t e az i l y e n kicsinyes sorompót. Sokat köszönhet neki a Néprajzi Múzeum, a Magyar N y e l v t u d o m á n y i Társaság. Többezer pengővel tette l e h e t ő v é a »Magyar Nyelv« c í m ű f o l y ó i r a t meg­

magának.« Semsey azt r e m é l t e , hogy a szokatlanul nagy d í j a k az o r s z á g legjelesebb t u d ó s a i t k ü z d e l e m r e s z ó l í t j á k és a m a g y a r t u d o m á n y o s irodalom r ö v i d idő alatt m i n t a ­ szerű m ű v e k k e l gyarapodik. R e m é n y e nem v á l t be. N e m a k a d t p á l y á z ó és a t u d o m á n y legnagyobb m a g y a r p á r t o l ó j á n a k legszebb k í s é r l e t e a cél elérése n é l k ü l , r á t e r m e t t emberek h i á n y á b a n , e r ő t l e n ü l h u l l o t t a porba. Semsey A ndor sohasem k ö l t ö t t t ö b b e t , m i n t amennyi j ö v e d e l m e v o l t . De amije volt, azt j ó f o r m á n az u t o l s ó garasig a haza o l t á r á r a tette. A h á b o r ú t k ö v e t ő nyomo­ r ú s á g o s e s z t e n d ő k k ö z e p é n ö t s z á z h o l d földet a j á n l o t t a haza v é d e l m é b e n ö n f e l á l d o z á s s a l h a r c o l ó v i t é z e k j u t a l m a z á s á r a . F ö l d j e i n e k l e g j a v á b ó l adott. T ö b b e t t e t t a n n á l , h o g y szobrot emeljenek neki. N e v e fogalom. P é l d a a d á s a pedig ö n v á d a t fakaszt m i n d e n t e h e t ő s m a g y a r ember s z í v é b e n .

A MAGYAR SOLYMÁSZAT

MÚLTJÁBÓL.

í r t a : Kubacska András dr. A s o l y m á s z a t elődeink férfiainak és hölgyeinek egy­ a r á n t legkedvesebb m u l a t s á g a volt, ú g y k é s z ü l t e k rá, a k á r v a l a m i m e n y e g z ő r e . K ü l ö n ö s e n a X V I . s z á z a d volt a s o l y m á s z a t v i r á g k o r a . M i n d e n u d v a r h á z n a k megvolt a sólyma, r á r ó m a d a r a , k a r v a l y a . K ü l ö n ö s e n a n y i t r a vidéki r á r ó m a d a r a k — a k é k l á b ú sólyom vagy k é k l á b ú ölyv — v e r g ő d t e k nagy h í r r e . A z egyik »szép ölyű« madarat »kiköcsén« (kerecsen)-nek n e v e z t é k . I. Ferdinánd és Miksa t ö b b s z ö r felszólította a n y i t r a i urakat és a n y i t r a i p ü s p ö k ö t , hogy s ó l y m o k a t küldjenek. A Balassá-knak pedig m e g h a g y t á k , hogy a felvidéki

v á r a i k falain fészkelő s ó l y m o k b ó l m e n n é l t ö b b e t k ü l d ­ jenek. Mária k i r á l y n ő Thurzó Ferenc n y i t r a i p ü s p ö k n e k B e l g i u m b ó l í r t , hogy megint kellene n é h á n y ö l y v N y i t r a vidékéről, mert ott az ö l y v e k k i v á l ó a k és igen magasra szállnak. A z á r p á d h á z i k i r á l y o k idejében a s z a t m á r v i d é k i » k a r u l y m a d a r a k « (vadászsólymok) v o l t a k híresek. Szatm á r és N é m e t i v á r o s o k p o l g á r a i — m é g első k i r á l y u n k neje, Gizella á l t a l i d e t e l e p í t e t t idegenek l e s z á r m a z o t t a i — n e v e l t é k és i d o m í t o t t á k a s ó l y m o k a t s v e l ü k a k i r á l y ­ n ő k n e k kedveskedtek. Szívesen cselekedték, hiszen m á r

1230-ban k a p t a k II. Endré-től titkos k i r á l y i pecséttel, lefüggő a r a n y b u l l á v a l m e g e r ő s í t e t t k i v á l t s á g l e v e l e t a z é r t , hogy a nagy v a d á s z t e r ü l e t e k k ö z é p p o n t j á n a k i r á l y t é s u d v a r á t királyi v a d á s z a t o k a l k a l m á v a l e b é d d e l és v a c s o r á v a l v á r j á k . A királyi »solymárok« b i r t o k a és faluja a szomszédos K i r á l y d a r ó c volt. Gizella k i r á l y n ő s o l y m á r a i n a k m á s i k faluja a budai h a t á r b a n S o l y m á r volt ; a pecéreké (vadászebek gondozóié) pedig Pilis­ vörösvár.

ország északi részében, a F e l v i d é k e n a »karoly-(karvaly) m a d á r r a l a d ó t fizettek, t e h á t a j o b b á g y o k n a k akarva, nem akarva, m a d a r á s z n i o k kellett. Székely Mihály egy h ó n a p r a m a d a r á s z t k é r t Batthyány Boldizsár-tói, azután Ormósdról november 30.-án diavasi v a d tikokat* k ü l d ö t t neki a j á n d é k b a . Balassa Bálint is k i t ű n ő solymász volt. J ó paripái, derék sólymai és ü g y e s v a d á s z ó k u t y á i voltak. 1569-ben, a pozsonyi gyűlés a l k a l m á v a l , az akkor m é g fiatal —

IV. László k i r á l y n a k (1272—1290) S á g — m a Ipoly­ ság — volt kedvelt solymászó t e r ü l e t e . A k a n y a r g ó s Ipoly széles v ö l g y é n e k rétjei b ő v e l k e d t e k kisvadban, n y ú l b a n , fogolyban, fürjben, s z a l o n k á b a n , harisban é s v í z i s z á r n y a s o k b a n . Lőrinc p r é p o s t a k i r á l y n ő k ö z b e n ­ j á r á s á t k é r t e , hogy a k i r á l y kímélje meg a p r é p o s t s á g j o b b á g y a i t a pecérek és s o l y m á r o k t ú l s á g o s a n g y a k o r i beszálíásolásától. A k i r á l y n a k és k í s é r e t é n e k elszállásolása a p r é p o s t n a k nem okozhatott gondot, mert v a d á s z a t a i n a k i r á l y és k í s é r e t e is selyemmel bélelt, szőnyegekkel díszített, k é n y e l m e s s á t o r b a n lakott. K i r á l y i s á t r á b a n is g y i l k o l t á k meg 1290-ben Biharban, a kőrösszegi v á r alatt. A királyi v a d á s z o k és erdőcsőszök S á g szomszéd­ s á g á b a n , Tesmagon laktak. Áz Ipoly p a r t j á i g t e r j e d ő Börzsönyhegység tölgyes, b ü k k ö s erdőségeiben m a is sok a v a d d i s z n ó , az őz és az e r d ő k legnemesebb k o r o n á s vadja, a szarvas. Mátyás k i r á l y n a k Pesten a »Rákos mezején« voltak fejedelmi v a d á s z a t a i . A királyi v a d á s z o k a m a i »Paskálmalom« h e l y é n gyülekeztek, a »pecérek« szíjselyem­ p ó r á z o n vezetett v a d á s z k u t y á k k a l , a »madarászok« pedig b e t a n í t o t t s ó l y m o k k a l és selyemből font h á l ó k k a l . A nagy k i r á l y és fényes kísérete osebesen iramló főlovakon«, a R á k o s m e z ő n á d a s a i b a n , mocsaras partjain rend­ szerint a v á n d o r m a d a r a k v o n u l á s a idején v a d á s z t a k s ó l y m a i k k a l szép vízi madarakra. A r é t e k e n és s z á n t ó ­ k o n k u t y á k k a l n y u l á s z t a k vagy r á r ó m a d a r a k k a l ker­ g e t t é k t e r í t ő - és z s á k o s h á l ó k b a a fürjeket, foglyokat, p a c s i r t á k a t , a s z a l o n k á k a t és harisokat. Estei Hippolyt ferrarai herceg, Beatrix királynő unokaöccse, előbb esztergomi érsek, 1517 t e l é n jelent meg előkelő vendégeivel székhelyén, Egerben. V a d á ­ szatra j ö t t . N a g y s z e r ű s o l y m á s z a t o k a t rendezett v i z i s z á r n y a s o k r a a télen sem befagyó egri meleg vizeken. Hippolyt b í b o r n o k »vadászó madarak híresek voltak. Gonzaga Frigyes-nek egyszerre olyan tíz magyar s ó l y m o t k ü l d ö t t , amely nagyobb v i z i s z á r n y a s o k r a és n y u l a k r a e g y a r á n t v a d á s z o t t . A z olasz urak ugyancsak meg­ c s o d á l t á k e merész s ó l y m o k a t , k ö z ü l ü k az egyik egy­ szerre k é t vadludat fogott. A b í b o r n o k Gonzagá-nak M a g y a r o r s z á g b ó l egy s o l y m á s z a t h o z v a l ó d r á g a »sebesen i r a m l ó főlovat« is k ü l d ö t t . A z erdélyi v a j d á k is magyar s ó l y m o k k a l kedves­ kedtek a t ö r ö k s z u l t á n n a k és a b a s á k n a k . A z udvarhely­ széki híres s o l y m á r o k s ó l y m o k a t v i t t e k K o n s t a n t i n á p o l y b a és k i s z a b a d í t o t t magyar r a b o k k a l t é r t e k haza. /. Rákóczi György é v e n k é n t h u s z o n n é g y s ó l y m o t k ü l d ö t t k ö v e t e i v e l a s z u l t á n n a k . 1639-ben a s z u l t á n n a k s z á n t t i z e n k é t sólyom m i n d e g y i k é n k é t e z ü s t csengő volt. Itthon mindig gondoskodott elég sólyomról. 1642-ben a fejedelem maga í r t a : »vagyon most majd h a t v a n sólymunk.« 1639-től 1647-ig Gyárfás Ferenc volt az erdélyi k ö v e t és K o n s t a n t i n á p o l y b ó l jelentette : »Két s o l y m á r maradt ott a madarakkal, de nincsen p é n z ü k s nem adhatnak enni a sólymoknak.* A magyar b a s á k is s ó l y m o k a t , t o v á b b á szép l á n y o k a t és szép f i ú k a t küldözgettek a szultánnak. A magyar c s a l á d o k n á l is j á r t a a v a d á s z ó madarak küldözgetése vagy a m a d a r á s z á s idejére a kölcsönzés. K ü l ö n ö s e n a Batthyány-aknák volt sok madaruk. Zrinyi Miklós 1562-ben k ö s z ö n t e meg Kristóf-nak a kapott s ó l y m o k a t . í r t a is, hogy hasznukat veszi, mert Sziget k ö r ü l sok a fácán. Boldizsár-tói — j ó fiától — Batthyány Ferencné k é r t 1568-ban egy r á r ó t és egy vizslát. A Batthyány'-aknák viszont Bánffy László k ü l d ö t t 1569-ben Beczkó v á r á b ó l r á r ó m a d a r a k a t . 1579-ben Forgách Simon, a h ő s h a d v e z é r , Zrinyi György-nek k ü l d ö t t k é t s ó l y m o t a nyitramegyei S u r á n y b ó l , Batthyány Boldizsár~nak pedig k é t r á r ó t k ü l d ö t t ilyen csalogató levél k í s é r e t é b e n : »Jöjj el i m m á r s t ö l t s d be s z í v ü n k n e k k í v á n s á g á t . Segítse meg kegyelmed szegény atyafiait, k i é r t i m á d h a s s a n a k Istent. H á r o m r á r ó t tartok kigyelmednek.« M a g y a r ­

Magyar solymász sólyomhordozó állvánnyal a gödöllői korona­ uradalom solymártelepén. Kubacska Béla felvétele.

t i z e n n é g y éves — Nádasdy Ferenc-nek a j á n d é k o z o t t egy jeles agarat, mert a v a d á s z ó m a d á r h o z v a d á s z ó eb is kellett. E z hajszolta fel a madarakat. Nádasdy s z á m a d á s a i ­ ban olvassuk : »Balassa B á l i n t ada uramnak ő nagy­ s á g á n a k egy agarat; az p ö c é r é n e k adtam 16 dénárt.« B e t a n í t o t t karvalyokat, ö l y ü k e t , r á r ó k a t és kiköcsénmadarakat az é d e s a n y a k ü l d ö t t Ferenc fiának Pozsonyba a szükséges szerszámokkal, láncokkal, harangokkal, k é z íj j a k k a l és tegezekkel e g y ü t t . T ö b b s z ö r k ü l d ö t t magyar ebet, vizslát és t ö r ö k agarat is. Szüksége volt ezekre, mert a k i r á l y fiaival is e g y ü t t v a d á s z g a t o t t . Balassa Bálint, a X V I . század legnagyobb magyar költője, a k i t ű n ő t á n c o s , v i r á g é n e k e k e t is í r t főúri b a r á t a i n a k . Ilyen v i r á g é n e k e k k e l udvarolgatott ifjú Batthyány Ferenc is m á t k á j á n a k , k é s ő b b feleségének, a m a g y a r r á lett Lobkovitz Poppel Évá-nak, a Zrinyiá r v á k — Miklós és Péter — n e v e l ő a n y j á n a k . A z agár volt a l e g r i t k á b b v a d á s z ó eb, pedig ezt t a r t o t t á k a legtöbbre. K ü l ö n ö s e n a »strázsát álló«, meg a »szelektől fajzott« t ö r ö k agarak voltak becsesek. Sok p é n z t is fizettek é r t ö k . Debreczeni Menyhárt 1591-ben s z á z h u s z o n ö t f o r i n t é r t v á s á r o l t egy t ö r ö k főagarat. »Kormos« volt a neve s Balassa Ferenc sokszor k é r t e tőle, de h i á b a ! »Huszonöt forintos p á n c é l o n vettem az agarat — í r t a Zay Ferencnek E g e r b ő l — s az mely rabom meghozta, engedtem el 100 forintot s a r c z á b a n . A z a g á r n a k e földön nincsen mása!«

Kemény János szerint Bethlen Gábor »igen v a d á s z ­ ember* volt. H a t - n y o l c agarat is tartott. Kemény nagyon magasztalta a szelektől fajzott »Dervis«-t és »Bestiá«-t, meg a szuszogó »Drómás«-t. A fejedelem legkedvesebb k é t agara »Ilóka« és »Kormos« volt. A m i n ő s é g lehe­ tett m á s , de az agarak neve o l y a n volt, m i n t m a n a p s á g . A magyarok a k o p ó k a t is t ö b b n y i r e a t ö r ö k ö k t ő l szerezték és t ö b b e n h a s z n á l t á k v a d á s z a t r a , m i n t az agarat. A m i k o r Batthyány Ferencné 1558-ban Nádasdy-tól k o p ó t k é r t , e k k é n t í r t : »Vadam volna elég, de nem foghatom meg.« A z e r d é l y i fejedelmek a T ö r ö k o r s z á g b ó l . M o l d v á b ó l és H a v a s a l f ö l d r ő l szerzett fejedelmi ebeket »szíjselyempórázon« v e z e t t é k . Báthory Zsigmond 1597ben v a d á s z ó okét szelindeket aranyos, k ö v e s ö r v e k k e k k ü l d ö t t a j á n d é k b a a flórenci hercegnek ; a h e r c e g n ő n e k pedig »egy indiai k u t y á c s k á t , m e z í t e l e n t , t a r k a babost. E n n e k az ö r v e felette igen d r á g a és szép volt, m e r ő arany.« A legelterjedtebb v a d á s z e b volt a vizsla. A foglyot »feküvizslaval« f o g t á k ; v o l t »fyrezeő wyzsla« (fürjező vizsla), »nyúlászni v a l ó vizsla«. A m i k o r Bebeh György né, a hős Patócsy Zsófia 1564-ben l e á n y a i v a l A b a ú j - T o r n a v á r m e g y é b e n S z á d v á r á b ó l v a d á s z n i ment, h ú s z n á l t ö b b n y u l á s z ó v i z s l á t v i t t m a g á v a l . U r a az 1562.-Í szeren­ csétlen ofüleki kaland« u t á n m á r K o n s t a n t i n á p o l y b a n raboskodott, de a m í g i t t h o n volt, szeretett feleségével és l e á n y a i v a l g y a k o r t a v a d á s z o t t . F a l k a s z á m r a t a r t o t t a a d r á g a v a d á s z ó ebeket. Vadaskertjeinek h í r e m é g az ország h a t á r á n is t ú l t e r j e d t . A harcokon k í v ü l a v a d á s z a t és m a d a r á s z a t v o l t s z e n v e d é l y e . Bebeh György -nek v o l t a k abban az i d ő b e n l e g h í r e s e b b s ó l y m a i is. Tehette, hiszen ő v o l t a X V I . s z á z a d d e r e k á n a F e l v i d é k e n a leggazdagabb f ő u r a k egyike. T ö b b , m i n t harminc k ő v á r a t és k a s t é l y t , száznál t ö b b falut mondhatott a m a g á é n a k . A v e n d é g l á t á s b a n és m u l a t o z á s b a n is alig akadt p á r j a . K ü l ö n ö s e n borsodmegyei S z e n d r ő v á r á n a k falai visszhangzottak gyakran a magyar lantosok, hege­ d ő s ö k és é n e k m o n d ó k v i d á m h a n g j á t ó l . E l e i n k nagyon sokra b e c s ü l t é k a d e r ű t . Bebek György v á r a i n a k , k a s t é l y a i n a k és a h o z z á j u k t a r t o z ó hatalmas uradalmak b i z t o s í t á s á r a a t ö r ö k k e l , János Zsigmond-dal és Miksa k i r á l l y a l , e l ő b b / . Ferdi­ nánd-dal is j ó viszonyban akart lenni. E z a helytelen politikai m a g a t a r t á s , v a l a m i n t g y a k o r i e r ő s z a k o s k o d á s a i v é g r e is h ű t l e n s é g i perbe k e v e r t é k s amikor 1567-ben f i ú u t ó d n é l k ü l elhunyt, Miksa összes j a v a i t hőslelkű felesége, Patócsy Zsófia örökségével e g y ü t t elkoboztatta. János k i r á l y n a k Báthory András szerint 1551-ben p á r d u c a is volt, »kit n é h a n y ú l u t á n b o c s á t a n a k . « A v a d á s z e b e k e t a v a d á s z a t r a szekereken vagy ölben v i t t é k . A z ebek gondozói, a pecérek, v a l a m i n t a v a d á s z ó m a d a r a k é , a m a d a r á s z o k az á l l a n d ó u d v a r n é p tagjai voltak, t e h á t szabad asztaluk volt és jól fizették ő k e t . A m a d a r á s z o k k ö z ü l k e r ü l t e k k i nemcsak a b e t a n í t o t t s ó l y m o k mesterei, a s o l y m á r o k , hanem a m a d a r á s z o k á l h t o t t á k fel a t e r í t ő - és z s á k o s h á l ó k a t , meg a kosarakat is, ezekbe a z u t á n s ó l y m o k , vagy r á r ó k k e r g e t t é k a m e n e k ü l ő madarak falkáit. A z izgató, v á l t o z a t o s , sok v i d á m s á g g a l és ö r ö m m e l j á r ó m a d a r á s z á s b a n nemcsak a férfiak, hanem a n ő k is r é s z t v e t t e k , m é g p e d i g »jó i r a m l ó főlovakon.« A s ó l y o m ­ félék nyílsebesen r e p ü l t e k , s ha idejében nem é r t é k u t ó i ő k e t és a v a d a t nem v e t t é k el t ő l ü k , menten fel­ falták vagy l e g a l á b b is s z é t m a r c a n g o l t á k . A z ilyen v a d á s z a t o n t e h á t az volt a l e g é r d e k e s e b b feladat, hogy a z s á k m á n y élve k e r ü l j ö n k é z r e . N e m lehet csodálkozni, hogy a férfiak és n ő k szen­ vedélyesen h ó d o l t a k a m u l a t s á g o s és i z g a t ó sofymászatnak. Gersei Petheö Benedekné m é g akkor is v a d á s z o t t »karoly«-madaraival n y u l a k r a , amikor m á r k í m é l n i e kellett volna m a g á t . Meg is j á r t a őkigyelme. M a g a az ura írja róla 1562-ben : »Mindaddig n y ú l á s z a , hogy tegnap kilenc ó r a k o r egy fiat foga. I m mostan m i n d ­ ketten fekszik az g y e r m e k á g y a t . « Erdődi Pálffy Miklós, a hős h a d v e z é r , Pozsony v á r m e g y é b e n V ö r ö s k ő ura, is szerette a s o l y m á s z a t o t . H a m e g j ö t t az ideje, u t á n a kellett k ü l d e n i a madarakat és agarakat. Trombitás János u r a m írja 1585 augusztus 12.-én Pálffy-nak : oSzegény V a s P é t e r elvesztette az egyik madarat és féltében el akart f u t n i ; é n b i z t a t t a m és Isten harmad­ napra meghagyta t a l á l n u n k . «

A X V I . s z á z a d b a n az u d v a r n á l nevelkedett ifjaink e g y ü t t s o l y m á s z t a k a k i r á l y i hercegekkel, f ő u r a i n k pedig a királlyal. Zrinyi György, a s z i g e t v á r i hős fia írja s ó g o r á n a k , Batthyány Boldizsár--nak 1574-ben: »Tegnap v a d á s z n i mentem vala k i r á l l y a l (Miksával). F u k p á n c z o t (cigánykereket) akarok v a l a e l ő t t e vetni, azonban ú g y esém, hogy az l á b a m k i m e n y ü l t és most s á n t a vagyok.« U n o k á j á r a , a d ú s g a z d a g Péter-re, már a k i r á l y t a n á c s o s a i v a d á s z t a k s a k i r á l y — I. Lipót —

F e l s a p k á z o t t vándorsólyom (Falco peregrinus) csörgős-szíjpórázzal a solymász kesztyűs kezén. Kubacsha Béla felvétele.

1671-ben Bécsújhelyen, m i n t a Wesselényi-féle szövet­ kezés egyik t a g j á t , lefejeztette. F ő ú r i c s a l á d a i n k m é g a X V I I I . s z á z a d b a n is soly­ másztak. A betanított vadászó madarakkal gémeket, k ó c s a g o k a t , darvakat, v a d k a c s á k a t , v a d l i b á k a t s e g y é b v i z i s z á r n y a s o k a t , m i n t a B a l a t o n »fuacskáját«, t o v á b b á harist, s z a l o n k á t , fürjeket, foglyokat, f á c á n o k a t , nyula­ kat, h a m á s nem volt, h o l l ó k a t , varjakat fogtak. Sok­ ezer vízi s z á r n y a s é l t a mocsarakban, l á p o k o n s e g y é b v i z e n y ő s helyeken, nemcsak a X V I . században, hanem m é g a X V I I I . - b a n is. A s o l y m á s z a t t e h á t , különösen a vándormadarak v o n u l á s a . idején, fő­ u r a i n k n a k m é g a X V I I I . s z á z a d b a n is egyik leg­ kedveltebb m u l a t s á g a volt. Erdődi Pálffy Miklós gróf n á d o r és János gróf, a v i t é z t á b o r n o k , k ü l ö n ö s e n Pozsony v á r m e g y é b e n stomfai v á r k a s t é l y u k körül v a d á s z t a k szenvedélyesen. A nádor onnan í r t a 1721-ben gróf Károlyi Sándor f ő t á b o r n o k n a k K á r o l y b a : »A szarvasok és r á r ó m a d a r a k m á r ide p e n e t r á l t a k , melyeket kedvesen v e t t e m kigyelmedtől.« Pálffy a r á r ó m a d a r a k h o z Károlyi-tói lengyel k o p ó k a t is szerzett ; pedig d r á g á n a d t á k , p á r j á t száz a r a n y é r t . A szálkásszőrű, k o r m o s o r r ú , v ö r ö s k o p ó k r ó l ezt í r t a a t á b o r n o k n a k : »A k ü l d ö t t lengyel k o p ó k a t e g y n é h á n y ­ szor m e g p r ó b á l t a m ugyan, de a n n y i az j ó s á g b e n n ö k , hogy a g y o n l ö v é s n é l egyebet nem é r d e m e l n e k . N a g y o n b á n o m bizony s k á r oly szép k u t y á k b a n oly m e g v e t ő

rosszaság. H a m a g á n v a d á s z n a k , s é t á l n a k , ha pedig t ö b b k o p ó m a t b o c s á t o m , t e h á t lefeküsznek.« A z ilyen nagy urakat azonban efféle kis kellemetlen­ ségek alig z a v a r t á k kedves s z ó r a k o z á s u k b a n , a sóly­ mokkal, r á r ó m a d a r a k k a l és v a d á s z e b e k k e l való v a d á ­ szatban. A m a d a r á s z a t , s o l y m á s z a t m á s i k kedvelt m ó d j a volt a hálóval való vadászás. A h ó d o l t s á g k o r á b a n eleink jó v a d á s z f e g y v e r e k h í j á n h á l ó v a l fogták a nagyobb vadat, p é l d á u l a farkast is.

Vándorsólyom g a l a m b z s á k m á n y á v a l . Kubacsha Béla felvétele.

A nagyobb vadat erős k ö t é l b ő l font h á l ó k k a l , a kiseb­ beket s a madarakat v é k o n y a b b s z ö v e t ű h á l ó k k a l fogták. I. Rákóczi György K o n s t a n t i n á p o l y b a n selyemből k é s z í t t e t t e m a d a r á s z ó hálóit. Réthy u r a m 1646-ban a s z u l t á n i u d v a r b ó l jelentette a fejedelemnek, hogy a s e l y e m b ő l k ö t ö t t sszederjes vagy szekfűszín fogolym a d á r h á l ó elkészült és a s e l v e m h á l ó h o z 46 litra, a zsinórhoz 7 l i t r a selyem kellett. « A t e r í t ő - és z s á k o s h á l ó k a t , meg a kosarakat mada­ r á s z o k á l h t o t t á k fel s a madarak, p a c s i r t á k , fürjek, foglyok, f á c á n o k falkáit a s ó l y m o k vagy a r á r ó k ker­ gették a hálókba. Csaknem minden v á r u n k b a n , k a s t é l y u n k b a n voltak különféle h á l ó k . P a l o c s á n volt k é t f a r k a s h á l ó . Z b o r ó n 1684-ben volt egy húsz részből ö s s z e r a k h a t ó v a d á s z h a t ó ; M a k o v i c z á n 1634-ben h é t v a d f o g ó h á l ó volt, 1670-ben pedig h á r o m n y u l á s z ó h á l ó és nagyvadra tizennyolc háló. T a s n á d o n 1644-ben egy kisvadra v a l ó h á l ó huszonnyolc öl hosszú és k é t öl széles, de »idegei« h i á n y o z t a k . A z összeírások nagyon sok f o g o l y m a d á r - h á l ó t és pacsirta­ fogásra v a l ó h á l ó t is említenek. Még »madárfogni v a l ó enyvvek is f o g t á k a madarakat. L ő f e g y v e r e k k e l csak a vadaskertekben a szarvasokat, a d á m v a d a t , no meg az e r d ő k b e n is szerte t a l á l h a t ó »erdeit« vagy »bakonyit« (vaddisznót) l ő t t é k . 'Úgylátszik azonban, hogy a X V I . és X V I I . s z á z a d b a n m é g főuraink is jobban szerettek b e t a n í t o t t m a d a r a k k a l és v a d á s z ­ ebekkel, m i n t lőfegyverrel v a d á s z n i . A betanított madarakkal való vadászat, a solymá­ szat, ez a nemes sport, a l o v a g l á s t k e d v e l ő hölgyek és urak l e g ú j a b b divatja. r

RÖVID KÖZLEMÉNYEK

|

Kövesült igazgyöngy a Börzsöny-hegységből. S o k á i g az volt a nézet, hogy az igazgyöngy c s u p á n a jelenkori k a g y l ó k — és kivételesen csigák — k é p z ő d m é n y e , mert k ö v e s ü l t á l l a p o t b a n nem k e r ü l t n a p f é n y r e . E b b ő l t ö b b e n arra k ö v e t k e z t e t t e k , hogy a g y ö n g y k é p z ő d é s é t okozó élősködő (mert akkoriban c s u p á n élősködővel h o z t á k összefüggésbe) a földtörténelmi m ú l t b a n m é g nem élt, vagy ha igen, a kagylófajok voltak vele szemben ellen­ állóbbak. Ezeknek az o k o s k o d á s o k n a k egyszersmindenkorra v é g e t vetett az első angliai ősgyöngylelet. N o h a ez csak afféle álgyöngy, vagyis a k a g y l ó g y ö n g y h á z r é t e g é n l á t h a t ó k i d u d o r o d á s volt, mégis elég arra, hogv a régi tétel t a r t h a t a t l a n n á váljék. É s ekkor eszméltek arra, hogy k ö v e s ü l t igazgyöngy csak r i t k a s á g k é p e n k e r ü l h e t elő, mert m i n d a t e n g e r i - g y ö n g y k a g y l ó ( A vicula), m i n d pedig a f o l y a m i - g y ö n g y k a g y l ó (Margaritana) csak igen ritkán található a régibb üledékekben, i A z első k ö v e s ü l t g y ö n g y irodalmi i s m e r t e t é s é t hama­ rosan t ö b b ú j a b b lelet leírása k ö v e t t e . Francia-, majd Olaszország területéről, de m é g i n k á b b N a g y - B r i t a n n i a és az E g y e s ü l t - Á l l a m o k földjéről k e r ü l t e k n a p f é n y r e a t o v á b b i k ö v e s ü l t g y ö n g y ö k . M a m á r mintegy harminc p é l d á n y t tartanak n y í l v á n . Legnagyobb részük álg y ö n g y ; de akad j ó a l a k ú szabad g y ö n g y is, t e h á t olyan, amely a hajdani állat t e s t é b e n keletkezett. A k ö v e s ü l t g y ö n g y ö k e t t e r m ő ő s k a g y l ó - n e m z e t s é g e k k ö z ö t t leg­ t ö b b s z ö r az ősosztrigát (Ostrea), valamint a f ö l d t ö r t é n e t i k ö z é p k o r végén kihalt Inoceramus-t említik. De szerepel ebben a sorozatban a Lima, Mytilus, Hippurites, Gryphaea és m é g n é h á n y r i t k á b b k a g y l ó n e m z e t s é g is. A legrégibb e r e d e t ű lelet a k ö z é p k o r elejéről — a triaszidőszakból — való. E z t a legkorosabb, mintegy száznyolcvanmillió-éves g y ö n g y ö t a n e m r é g e n elhalt Kutassy Endre t a l á l t a a V é r t e s b e n . N o h a ez is csak álgyöngy, de t e k i n t é l y e s k o r á n á l fogva és ezenfelül a z é r t é r d e m e l t figyelmet, mert h a z á n k földjéről ez volt az első i l y n e m ű lelet. A m a g y a r o r s z á g i m á s o d i k leletet l e g ú j a b b a n (1939ben) Tordai Vilmos ismertette röviden. E r r ő l közli, hogy Zebegény közelében, a Malom-patakba bemosott őso s z t r i g a t e k n ő t ö r e d é k é b e n b u k k a n t r e á és 1 5 x 1 0 x 6 milliniéteres m é r e t ű álgyöngy. S i e t ü n k megjegyezni, hogy ez az á l g y ö n g y v o l t a k é p e n nem igazi álgyöngy, mert eredetileg a k a g y l ó k ö p e n y é b e n keletkezett és csak n ö v e k e d é s e k ö z b e n jutott érintkezésbe a héjjal, ú g y h o g y u t ó b b hozzá is tapadt. Nevezetessége, hogy b ú b j á n , mint­ egy b o r s ó n y i felületen, szép g y ö n g y fénye is v a n . A z o s z t r i g a t e k n ő - t ö r e d é k annak a neogén (vagyis újkor­ végi) tengernek üledékeiből származik, amely t e n g e r b ő l a Börzsöny-hegység sziget m ó d j á r a emelkedett k i . Meg­ j e g y z e n d ő , hogy ebből az ö t - h a t m i l l i ó é v e s üledékből nemcsak Zebegény és Nagymaros k ö r n y é k é n , hanem m é g i n k á b b Szokolyán, K e m e n c é n és a H o n t i - s z a k a d á s b a n nagyon sokféle csigaházat, k a g y l ó h é j a t , tengerisűn-, tengericsillag- és k o r a l l m a r a d v á n y t , valamint c á p a f o g a t gyűjthetünk. T

M i \ e l ennek a t e r ü l e t n e k ő s m a r a d v á n y o k b a n v a l ó g a z d a g s á g a a g y ű j t ő k e t m á r r é g ó t a foglalkoztatja és ennek ellenére Tordai ő s g y ö n g y e az első i l y n e m ű lelet, l á t h a t ­ juk, hogy a k ö v e s ü l t g y ö n g y — k i v á l t a s z a b a d g y ö n g y valóban ritkaság. Gaál István

A szél m u n k á j a és a Balaton. A t e r m é s z e t hatalmas erői á l l a n d ó a n m ű k ö d n e k . E g y i k helyen rombolnak, m á s u t t építenek, de sohasem pihennek. A föld felszínét á t a l a k í t ó t e r m é s z e t i e r ő k k ö z ö t t igen fontos szerepe van a szélnek. P u s z t í t ó h a t á s á n a k a l e g k e m é n y e b b kőzet sem t u d ellenállni, mert a m a g á v a l ragadott finom homok­ ban t ö m e g e s e n vannak a p r ó k v a r c s z e m e c s k é k . Ezek pedig az ü v e g n é l is k e m é n y e b b e k , e z é r t m é g a t ű z h á n y ó e r e d e t ű t ö m ö r k ő z e t e k e t is m a r j á k . De a szélnek r o m b o l ó m u n k á j á b a n segít a n a p s u g á r , a nedvesség és a fag\ , sőt segítségére vannak a tengerek és a tavak felkorbácsolt h u l l á m a i is ; m i n d gyengíti a k e m é n y e n dacoló hegyeket és partokat. T

A szél azonban — é p p e n ú g y , m i n t a t ö b b i t e r m é s z e t i erő — nemcsak rombol, hanem é p í t is. A szakadatlan t á m a d á s a i s o r á n l e t ö r d e l t és f i n o m m á őrölt kőzet­ részecskéket felkapja és — n é h a c s o d á l a t o s a n szép fel­ színi alakulatokat é p í t v e belőle — m á s v i d é k e n ejti le. A levegőben s z á l l í t o t t p o r b ó l halmozza fel a l ő s z t a k a r ó k a t , a földön t o v a g ö r d í t e t t h o m o k b ó l pedig fodrokat, b u c k á ­ kat, s z é l b a r á z d á k a t , g á t a k a t és b a r k á n o k a t é p í t . A por és a homok pedig engedelmes utas m ó d j á r a v á n d o r o l a szél s z á r n y á n mindaddig, a m í g valahol d ú s n ö v é n y z e t v é d e l m e alá nem k e r ü l v e , hosszabb i d ő r e megnyugodhat, vagy pedig tengerek és tavak vizébe hullva, év­ századokig p i h e n ő h e l y e t t a l á l . N a g y o n m é l y n e k k e l l azonban lennie annak a tenger- vagy t ó f é n e k n e k , ahol v a l ó b a n nyugalom van. Mert ezek a nagy vizek éppen úgy játékszerei a szélnek, a k á r az a p r ó porszemecskék. Mégpedig a n n á l i n k á b b , m e n n é l sekélyebbek. Hatalmas kiterjedésű, gyönyörű Balatonunknak például közepes mélysége h á r o m m é t e r , t e h á t annyira sekély, hogy ha nem b o r í t a n á víz, t a l á n fel sem t ű n n e ez a j e l e n t é k t e l e n m é l y e d é s . E z é r t g y ö n y ö r k ö d h e t ü n k olyan gyakran fehéren t a r a j z ó h u l l á m a i b a n , mert. a sekély v í z b e n a fenékhez s ú r l ó d ó v í z t ö m e g meglassul, a fölötte lévő pedig á t b u k i k rajta. K ü l ö n ö s e n szépen látszik ez a déli partokon. Ott sokkal s e k é l y e b b a víz, mint a medence északi o l d a l á n , ' a Balatonfel vidék l á b á n á l , ahol m á r a part közelében n é g y - ö t m é t e r e s mélységek vannak. De a szél is t ö b b n y i r e é s z a k n y u g a t r ó l fúj, e z é r t a déli part majdnem á l l a n d ó h u l l á m v e r é s t kap. A h u l l á m v e r é s mosta a l á a somogyi oldalon a t ó széléig érő dombokat annyira, hogy most függőleges falak h a t á r o l j á k a B a l a t o n felé. L e g n a g y o b b r é s z t e dombok p u s z t u l á s á b ó l s z á r m a z i k az a finom homok, amely k ö r ü l b e l ü l k é t - h a r m a d f é l k i l o m é t e r szélesen végigkíséri a déli p a r t s z e g é l y t és n a g y s z e r ű anyagnak k í n á l k o z i k fürdők létesítésére. E n n e k a sekély v í z a l a t t i homok­ szegélynek részecskéi nem sokat pihenhetnek. A foko­ zatosan sekélyesedő parton ugyanis az e g y m á s u t á n kigördülő hullámok megmozgatják a homokszemecskéket, magukkal r a g a d j á k és a part felé s o d o r j á k a kavics­ darabokat is. A Balaton déli partjain fürdőzők m á r gyakran észre­ v e h e t t é k , hogy a t ó k ö z e p e felé t a r t v a , merőlegesen halad­ nak b a r á z d á k o n át. E z e k a h u l l á m o k á l t a l é p í t e t t b a r á z d á k a h u l l á m o k v o n a l á h o z idomulva, v á n d o r o l n a k a part felé. M á r a gyenge vízfodrozódás is m e g m o z d í t j a a finom f ö v e n y h o m o k o t és s ű r ű e n k ö v e t k e z ő p á r h u z a m o s kis homokfodrokat é p í t belőle. K é p ü n k is i l y e n fodrozódást mutat. E z e k a b a r á z d á k és fodrok nagyon hasonlí­ tanak a f u t ó h o m o k s z é l b a r á z d á i r a és h o m o k f o d r o z ó d á s á r a , ami nem m e g l e p ő , hiszen m i n d a k e t t ő a szél m u n k á j a . Csak az egyiket k ö z v e t l e n ü l , a m á s i k a t pedig a víz k ö z v e t í t é s é v e l építi meg.

A föveny homokjának fodrozódása a Balaton fenekén. Halier László dr. felvétele.

A h u l l á m o k a p a r t s z é l i homokot és kavicsot is m a g u k k a l r á n t j á k és hosszú g á t a k a t halmoznak fel belőle. Ezeket a g á t a k a t a t u d o m á n y »turzás«-oknak nevezi. A t u r z á s o k addig magasodnak, a m í g a leg­ nagyobb h u l l á m o k elérik a t u r z á s g e r i n c v o n a l á t , a z u t á n m á r csak hosszanti i r á n y b a n n ö v e k e d n e k . A p a r t r a ferdén kifutó h u l l á m o k ugyanis felgördítik a t ö r m e l é k e t a t u r z á s o l d a l á r a , de e g y ú t t a l el is t o l j á k a h u l l á m v e r é s irányában. A t u r z á s o k annyira t e r e b é l y e s e d h e t n e k , hogy v a l ó ­ ságos ö b l ö k e t z á r h a t n a k el. A balatoni n é p ezeket, a b e l é j ü k h u l l ó porral és t ö r m e l é k k e l lassan f e l t ö l t ö t t és e l m o c s a r a s í t o t t ö b l ö k e t »berkek«-nek nevezi. K é s ő b b belepi ő k e t a n ö v é n y z e t is. Ilyet a Balaton déli p a r t j á n sokat t a l á l u n k . É r d e m e s is ő k e t figyelemre m é l t a t n i , mert t ö r t é n e t ü k a Balaton és a szél ö r ö k h a r c á n a k múltjában kezdődik. Halier dr. A k e n d e r p á l m a . Legszebb és legjobb s z o b a p á l m á n k a k e n d e r p á l m a (Trachycarpus excelsa). E d z e t t s é g é n e k az a m a g y a r á z a t a , hogy h a z á j a nem tartozik a forróégövi t á j a k h o z , K í n a északi részében és J a p á n b a n honos. E u r ó p á b a n , a R i v i é r á n és a G a r d a - t ó k ö r n y é k é n , a szabad ég a l á ü l t e t i k , legészakibb h e l y é n , M e r á n ó b a n , t é l e n négy lécen álló fafedéllel v é d i k . N á l u n k m á r csak ü v e g ­ h á z b a n , vagy a s z o b á b a n telel á t , k ü l ö n ö s e n alkalmas hely erre a f ű t e t l e n előszoba vagy lépcsőház, ha e g y é b ­ k é n t eléggé világos. E g y é t l e n s z o b a p á l m á n k , amely n á l u n k v i r á g z i k és g y ü m ö l c s ö t is érlel. V i r á g z a t a , m i k é n t a bemutatott k é p e n is l á t h a t ó , nagyon gazdag. H a z á j á ­ ban a g a z d a s á g i n ö v é n y e k k ö z é tartozik, mert a t ö r z s é t b o r í t ó l e v é l h ü v e l y e k idővel elkorhadnak, csak erős rost­ jaik maradnak h e l y ü k ö n . A p á l m á k l e v é l h ü v e l y r o s t j a i t

t é n y e z ő , a z é r t ennek h a t á s á t akarta elsősorban vizsgálni. E célból k í s é r l e t i á l l a t a i t — n a g y p e l é k e t — egy ideig Z ü r i c h b e n tartotta, ahol k e t r e c ü k b e n é b r e n v o l t a k és t á p l á l k o z t a k mindaddig, a m í g a külső h ő m é r s é k l e t + t í z fok fölött volt. November végén a k ü l s ő h ő m é r s é k l e t alacsonyabbra szállt, s ekkor az á l l a t o k k e t r e c ü k b e n e l b ú j t a k és m e g k e z d t é k téli a l v á s u k a t . Minthogy azonban az 1936.—37.-i t é l Z ü r i c h b e n is nagyon meleg volt és a h ő m é r s é k l e t az á l l a t o k i s t á l l ó j á b a n + t i z e n ö t fok fölé is emelkedett, a n a g y p e l é k egy része nem aludt igazi téli á l m o t ; egy r é s z ü k fel-felébredt, t á p l á l k o z o t t , m a j d i s m é t á l o m b a m e r ü l t . Csak egy pele aludt n é m i meg­ s z a k í t á s s a l o k t ó b e r 21-étől m á j u s végéig, pedig k ö z b e n + h u s z o n k é t f o k o s meleg nap is volt. Április elején Hess á l l a t a i t a Jungfraujoch-on lévő havasi k u t a t ó i n t é z e t b e k ü l d t e ; ott az á l l a t o k a t eleinte átlagosan - f tizenkétfokos hőmérsékleten tartották. A p e l é k ott é l é n k e n mozogtak és j ó é t v á g g y a l ettek. K é t h é t m u l t á n olyan i s t á l l ó b a v i t t é k ő k e t , amelynek h ő m é r s é k l e t e csak k é t - ö t fok volt. E r r e az á l l a t o k hamarosan téli á l o m b a m e r ü l t e k és aludtak augusztus 5-éig, t e h á t a n y á r i h ó n a p o k b a n ! E z e n a napon — aug. 5-én — i s m é t o l y a n f ű t ö t t helyiségbe k e r ü l t e k , amelynek h ő m é r s é k l e t e t i z e n e g y — h ú s z fok k ö z ö t t váltakozott. N é h á n y napon b e l ü l felébredtek és v í g a n ettek. M i v e l az á l l a t o k t a r t ó z k o d á s i h e l y é n e k h ő m é r s é k l e t e augusztus végétől az egész őszön és t é l e n á t m á j u s közepéig húsz fok k ö r ü l volt, a p e l é k nem aludtak téli á l m o t .

Kerschbaummayer

Károly

virágzó kenderpálmája Sziklay felvétele.

Esztergomban.

a n e m z e t k ö z i kereskedelemben »piasszavá«-nak nevezik. T ö b b olyan p á l m á t i s m e r ü n k , amely p i a s s z a v á t termel. A kereskedelemben brazíliai, afrikai, indiai és m é g m á s ­ féle p i a s s z a v á t k ü l ö n b ö z t e t n e k meg, mindegyik m á s p á l m a levélhüvelyrostja. A kenderpálma levélhüvely­ rostja a k í n a i piasszava, ebből h a z á j á b a n s z ő n y e g e t , k ö t e l e t fonnak, a kereskedelembe azonban nem k e r ü l , mert sokkal r ö v i d e b b a v i l á g k e r e s k e d e l m i p i a s s z a v á k n á l . A d u r v a r o s t o k r ó l kapta »kenderpálma« n e v é t . Rapaics

R.

A hőmérséklet hatása a nagypele téli alvására. A m i h e g y v i d é k e i n k e n is élő n a g y p e l é r ő l (Glis glis L.) köz­ t u d o m á s ú , hogy téli á l m a nagyon hosszú ideig tart ; onnan ered »nagyalvó-«, »hétalvó-« pele neve. K i t ű n ő kísérleti állat is. A kísérleti helyiségekben k ö n n y e n el­ t a r t h a t ó s a mesterséges életfeltételeket k ö n n y e n elviseli. A kísérletező k u t a t ó k a z é r t az á l l a t o k téli a l v á s á r a v o n a t k o z ó t i t k o k kiderítéséhez m á r r é g ó t a é s gyakran h a s z n á l j á k . T ö b b e k k ö z ö t t Brumann csak n e m r é g e n d e r í t e t t e k i , hogy a téli á l m á t a l v ó á l l a t b a 0 2 — 0 ' 4 k ö b ­ c e n t i m é t e r n y i e g y - h á r o m százalékos atropinoldat be­ fecskendezése az a l v á s t m e g s z ü n t e t t e , az á l l a t felébredt, noha erre a t e r m é s z e t e s i d ő m é g nem é r k e z e t t el. L e g ú j a b b a n Hess W, R. k í s é r l e t e z e t t és azt a k é r d é s t igyekezett k i d e r í t e n i , v á j j o n a nagypele téli a l v á s a a szervezetben gyökerező i d ő s z a k o s jelenség-e vagy pedig a k ü l s ő , k ö r n y e z e t i k ö r ü l m é n y e k h a t á r o z z á k meg. ) A k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t legfontosabb a h ő m é r s é k l e t i 1

') Hess, W. R.: »Beziehungen zwischen Winterschlaf u n d Aussentemperatur beim Siebenschlafer«. Zeitschrift für vergleichende Physiologie, 26. k ö t . 1939, 529—536. old.

M á j u s k ö z e p é n a p e l é k e t egy hétig nyolc-tízfokos h ő m é r s é k l e t ű s z o b á b a n t a r t o t t á k , a z t á n megint olyan k a m r á b a v i t t é k , amely egy s z i k l á b a volt v á g v a és h ő ­ m é r s é k l e t e + e g y - k é t fok volt. O t t h á r o m k í s é r l e t i á l l a t téli á l o m b a m e r ü l t , de az nem volt á l l a n d ó , mert j ú n i u s b a n és j ú l i u s b a n i d ő n k é n t f e l é b r e d t e k és keveset ettek. E g y pele k ö z b e n elpusztult. Ezeknek a k í s é r l e t e k n e k az volt a fontos e r e d m é n y e , hogy a n a g y p e l é k téli a l v á s a a k ü l s ő h ő m é r s é k l e t v á l t o z ­ t a t á s á v a l befolyásolható. Hideg k ö r n y e z e t b e n a tavaszi h ó n a p o k b a n a késő n y á r i h ó n a p o k i g is á l o m r a k é n y s z e r í t ­ h e t ő k . R ö v i d ideig t a r t ó felébredés u t á n i s m é t téli á l o m r a s z o r í t h a t ó k , ha a külső h ő m é r s é k l e t e t mester­ ségesen + t í z fok alá c s ö k k e n t j ü k . E z a k é n y s z e r í t e t t a l v á s is h ó n a p o k i g tarthat. Viszont f ű t ö t t helyiségben a n a g y p e l é k t é l e n is é b r e n maradnak, t e h á t rendszeres téli á l o m b a nem m e r ü l n e k . H ű v ö s helyiségben azonban a »téli alvás«-t a n y á r r a lehet á t h e l y e z n i . A h ő m é r s é k l e t mellett a n a g y p e l é k t e s t é b e n lévő t a r t a l é k t á p l á l é k o k n a k is nagyon fontos s z e r e p ü k v a n . H a k e v é s v a n a t e s t ü k b e n , akkor az éhség a hideg helyi­ ségben is felébreszti ő k e t . E k k o r t á p l á l k o z n a k , m a j d rövid időre megint á l o m b a m e r ü l n e k , ha a k ü l s ő h ő m é r s é k ­ let alacsony. A v i z s g á l a t o k t e h á t azt b i z o n y í t j á k , hogy a nagy­ pelék téli a l v á s a l e g i n k á b b a külső k ö r ü l m é n y e k t ő l függ. í g y v a n ez a m i d e n e v é r e i n k e s e t é b e n is ; e z e k r ő l Eisentraut h a s o n l ó k í s é r l e t e k k e l b e b i z o n y í t o t t a , hogy t e t s z é s szerint téli á l o m r a k é n y s z e r í t h e t ő k , vagy felébreszth e t ő k , ha a k ü l s ő h ő m é r s é k l e t e t megfelelően s z a b á ­ Varga

lyozzuk.

Lajos

dr.

Füleskosbor. A k o s b o r f é l é k e t m a m á r a v i r á g k e d v e l ő k ö z ö n s é g is egy re j o b b a n megismeri, mert az ü v e g ­ h á z a k b a n nevelt többféle d í s z k o s b o r a virágkeresiredésekben sem r i t k a s á g ; ezeket a c s a l á d t u d o m á n y o s neve a l a p j á n t ö b b n y i r e o r c h i d e á k n a k nevezik. A k o s b o r f é l é k T

sen a k k o r volt erre a l k a l m a , a m i k o r életéből csaknem tíz e s z t e n d ő t m i n t ö n k é n t e s remete A f r i k a déli részében, a W a t e r b e r g - h e g y s é g v a d o n á b a n t ö l t ö t t . M i n t a n n y i sok szakember és t e r m é s z e t b a r á t é r d e k l ő d é s é t , az ő t u d á s ­ v á g y á t is i z g a t t á k a termeszek, vagy ahogyan m á s k é p e n nevezni s z o k t á k ő k e t , a fehér h a n g y á k é l e t é n e k rejtett titkai. B á m u l a t o s t ü r e l e m m e l és l e l e m é n n y e l k u t a t t a a t e r m e s z é l e t részleteit és arra a végső e r e d m é n y r e jutott, hogy a t e r m e s z á l l a m egységes szervezet, v a l ó s á g g a l önálló élőlény, amelyet nem az egyes e g y é n e k lelke, é r t e l m i világa, hanem egy nagy t ö m e g l é l e k i r á n y í t , mozgat. E z az egységes i r á n y í t ó e r ő a k a m r á j á b a z á r t k i r á l y n ő ­ ben ö s s z p o n t o s u l . O a lelke az egész á l l a m n a k . T á v o l b a ­ h a t ó c s o d á l a t o s erejével ő i r á n y í t j a , s z a b á l y o z z a az e g y é n e k t e v é k e n y k e d é s é t . H a m e g s é r ü l vagy é p p e n elpusztul, megbomlik a rend, odavesz az egész termesz­ á l l a m , mert m e g s z ű n i k a v a r á z s e r ő , nincs t ö b b é i r á n y í t á s , nincsen lelke a közösségnek.

Füleskosbor (Orchis signifer) Tahin. Nadler Ferenc f felvétele.

c s a l á d j á n a k azonban n á l u n k a t e r m é s z e t b e n is s z á m o s képviselője van, t ö b b n e m z e t s é g , ezek k ö z ö t t fajokban maga a k o s b o r - n e m z e t s é g (Orchis) a leggazdagabb. A sok s z é p kosbor hajdan r é t j e i n k e n g y a k o r i l á t v á n y v o l t , s z á m u k most m á r kezd nagyon fogyatkozni, rész­ ben a r é t e k p u s z t u l á s a , r é s z b e n a v i r á g o k oktalan p u s z t í t á s a miatt. Mert a szabadföldi kosborok is nagyon s z é p e k á m s a k i r á n d u l ó k h a b o z á s n é l k ü l t é p i k . A z el­ terjedtebb szabadföldi kosborok k ö z ü l egyike a legszeb­ beknek a füleskosbor (Orchis signifer), ennek, m i k é n t leg­ t ö b b kosborunknak, a F ö l d k ö z i - t e n g e r m e l l é k e , A f r i k a északi, E u r ó p a déli szegélye a h a z á j a , onnan azonban felnyomult E u r ó p a k ö z e p é b e is. N y ú l á n k f ü r t b e n sora­ kozó b í b o r s z í n ű v i r á g a i minden v i r á g k e d v e l ő figy elmét magukra vonják. A Magyar-Középhegységben réteken, cserjésekben, ligetekben m é g elég g y a k o r i , az Alföldön h i á n y z i k . T u d o m á n y o s faji neve m a g y a r u l jelzettet jelent, ezt a z é r t kapta, mert alsó levelei t ö v ü k ö n pontozottak. Rapaics R. T

KÖNYVEKRŐL Eugene N. Marais : A fehér hangya lelke. 166 o l d . Budapest, é v s z á m n é l k ü l . A F r a n k l i n - T á r s u l a t k i a d á s a . A f r a n c i a - b ú r telepes c s a l á d b ó l s z á r m a z ó szerzőt — noha nem v o l t igazi szakember — a t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y o k i r á n t é r z e t t hajlama a r r a k é s z t e t t e , hogy az állat- és n ö v é n y v i l á g kérdéseivel is foglalkozzék. K ü l ö n ö ­

E z a veleje k ö n y v é n e k . V i z s g á l ó d á s a i t m i n d abba az i r á n y b a i p a r k o d o t t b e á l l í t a n i , hogy e l m é l e t é t , amely szerint a t e r m e s z á l l a m o t önálló, egységes élőlénynek tartja, m e n n é l m e g g y ő z ő b b e n b i z o n y í t h a s s a . K u t a t á s a i s o r á n a t e r m e s z á l l a m s z e r v e z e t é n e k és é l e t é n e k t e r m é ­ szetesen sok ú j , ismeretlen részletét is s i k e r ü l t meg­ figyelnie, b á r e g y - k é t t é v e s eszméjével is t a l á l k o z u n k . T ö b b e k k ö z ö t t megoldotta azt a r e j t é l y t , honnan szerzik a termeszek a s z á m u k r a n é l k ü l ö z h e t e t l e n vizet m é g a l e g p u s z t í t ó b b s z á r a z s á g idején is. H ó n a p o k i g figyelte s z ö r n y ű k ü z d e l m ü k e t a v í z é r t mindent k i s z á r í t ó a s z á l y idején, m í g v é g r e felfedezte a termeszek sokszor hihe­ tetlen m é l y s é g e k b e levezető függőleges csatornáit, amelyek végén m i n d i g t a l á l h a t ó víz. A m u n k á s o k onnan hoznak szinte e l k é p z e l h e t e t l e n szorgalommal és igyeke­ zettel a b o l y b a vizet. Érdekesek a termesznyelvre vonat­ kozó tapasztalatai, ezek a r é g e b b i b ú v á r o k e z i r á n y ú megfigyeléseit b ő v í t i k . A m ű m i n d v é g i g v o n z ó o l v a s m á n y k ü l ö n ö s e n azok számára, akik a természet izgató titkai iránt érdeklődnek. A f o r d í t á s m u n k á j á t angolból Nagypál István v é g e z t e sok szeretettel és sikerrel. Csak az a k á r , hogy megfelelő k é p e k nem díszítik a k ö t e t e t . Szalay László dr. Miall Stephen és Miall Laurence Mackenzie : Anyag és élet. F o r d í t o t t a : Eperjessy György dr. A f o r d í t á s t á t ­ n é z t e : Doby Géza dr. Budapest, 1939. 353 oldal, 32 t á b l á v a l és 35 szövegképpel. A k i r . magy. T e r m é s z e t ­ tudományi Társulat kiadása. A Természettudományi Társulat természettudományi k ö n y v k i a d ó v á l l a l a t a ú j a b b é r t é k e s m u n k á v a l lepte meg a magyar k ö n y v p i a c o t . A k ö n y v t ö b b e t ad, m i n t amenyn y i t magyar címe igér, mert az anyagon k í v ü l nemcsak az élőlény i z g a t ó a n é r d e k e s v e g y t a n á t , hanem a gyakor­ lati élettel kapcsolatos mindennapi vegytani folyamato­ k a t is ismerteti. A k ö n y v elolvasása u t á n v i l á g o s a n l á t j u k , hogy vegytan n é l k ü l nincs t e r m é s z e t t u d o m á n y , ez n é l k ü l ö z h e t e t l e n alapja t e r m é s z e t t u d o m á n y i ismere­ teinknek, m ű v e l t s é g ü n k n e k . A k ö n y v e t elsősorban az o k t a t á s i n t é z ő i n e k figyelmébe ajánlom, mert h a el­ o l v a s s á k és a vegytan j e l e n t ő s é g é t megismerik, gondos­ k o d n i fognak arról is, hogy a vegytan ne legyen csak nagyjában előadott t a n t á r g y a középiskolában. A k ö n y v t e h á t p ó t o l j a azt, amit az iskola elmulasztott, meg­ ismertet a m a i élet l e g n a g y s z e r ű b b , legforrongóbb, lege r e d m é n y d ú s a b b a l a p v e t ő t u d o m á n y á v a l , a vegytannal ; nem a nehéz, helyesebben az avatatlanoknak nehezen

é r t h e t ő vegytani k é p l e t e k k e l , hanem a mindennapi élet jelenségeivel. A l e g ú j a b b k u t a t á s o k a l a p j á n k ö n n y e n é r t h e t ő , világos és nagyon élvezetes modorban b e t e k i n t é s t ad az anyag szerkezetébe, fogalmat ad az a t o m r o m b o l á s k é r d é s é n e k m a i állásáról, a villamos jelenségek h á t ­ teréről, fellebbenti a f á t y o l t a k r i s t á l y o k s z á m o s t i t k á r ó l , foglalkozik a katalízis fontos jelenségkörével, a fémek és ö t v ö z e t e k s a j á t s á g a i v a l , az égés és r o b b a n á s jelen­ ségével. T á r g y a l j a s a j á t s z e r v e z e t ü n k és é l e t ü n k vegy­ tani alapjait és a cukrok, a k e m é n y í t ő k és a cellulózé v e g y t a n á t . A k ö n y v l e g é r d e k e s e b b része az élet vegy­ tana. É r d e k e s fejezetek s z ó l n a k a lélekzésről és emész­ tésről, a v i t a m i n o k r ó l , a növények n ö v e k e d é s é r ő l és t á p l á l k o z á s á r ó l , a levelek és v i r á g o k színéről. Mindezt b e t e t ő z i az ö r ö k l é s t a n v e g y t a n á r ó l szóló világos és mindenkit érdeklő fejtegetés. A pompás könyv a Királyi Magyar Egyetemi N y o m ­ d á b a n készült. M ű v e l ő d n i v á g y ó o l v a s ó i n k figyelmébe a legmelegebben a j á n l o m . Éhik Gyula dr. R. Brecht-Bergen : tiKarhu — der Bár, Hirvi — der Elchi. J . N e u m a n n - N e u d a m m k i a d á s a ; 102 oldal, 40 fényképpel, félvászonkötésben 4-20 M á r k a . N e m r é g jelent meg Brecht-Bergen n é m e t u t a z ó és v a d á s z k i t ű n ő tollából egy k i s k ö n y v m e d v é k r ő l és j á v o r s z a r v a s o k r ó l . E z a k ö n y v m a nemcsak v a d á s z o k és t e r m é s z e t b a r á t o k s z á m á r a k ü l ö n ö s e n é r d e k e s , hanem b i z o n y á r a érdekel mindenkit, a k i egyszerű és k ö z v e t l e n leírásból k í v á n j a megismerni F i n n o r s z á g o t , t e s t v é r ­ n e m z e t ü n k h a z á j á t , amely most hősies k ü z d e l m e folytán az egész világ é r d e k l ő d é s é t m a g á r a vonta. A k i egy o r s z á g o t v a d á s z a t céljából j á r be, az a v i d é k e t és t e r m é s z e t i a d o t t s á g a i t sokkal jobban és alaposabban ismeri meg, m i n t az egyszerű t e r m é s z e t j á r ó , s a k i v a d á s z ­ é l m é n y e i t írja le, az o l v a s ó t is k ö z v e t l e n ü l ismerteti meg a v a d á s z a t o k színterével. M a t e h á t m i n d e n k i k e t t ő z ö t t figyelemmel és érdeklődéssel olvassa a szerző élményei színterének leírását. A v a d á s z t pedig ezen felül m é g lebilincselik a j á v o r s z a r v a s és a medve v a d á s z a t á ­ nak leírásai.

é r d e m e l figyelmet, k ü l ö n ö s e n azért, mert Afrikának egyik alig ismert és k e v é s v a d á s z t ó l j á r t részéről, P o r t u g á l - A f r i k á r ó l szól. O t t a neves szerző igen v a d d ú s t e r ü l e t e k e t fedezett fel. S z á m o s hatalmas elefántot, kudut, fekete-antilopot és sok m á s é r d e k e s vadat ejtett el. A kis k ö t e t é r t é k e s függeléke m é g az ottani néger lakosság a j k á n élő n é p m e s é k g y ű j t e m é n y e . Boroviczény Aladár

Á L L A T K E R T I HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Téli világ a?, állatkerti nagy tavon. A t a v a l y o k t ó b e r ­ ben hirtelen b e k ö v e t k e z e t t hideg a s z a b a d é g alatt tartott madarak kezelésében az á l l a t k e r t vezetőségének sok gondot okozott. A forróégövi, valamint a hideg i r á n t é r z é k e n y e b b hazai madarainkat sokkal k o r á b b a n kellett f ű t ö t t t e l e l t e t ő helyiségbe v i n n ü n k , m i n t m á s e s z t e n d ő k b e n . A z a r á n y l a g enyhe november és december m é g l e h e t ő v é tette, hogy a k e v é s b b é k é n y e s madarak a szabad levegőn maradhassanak, de a j a n u á r i s z á r a z erős hideg elől m é g ezeknek is nagy részét v é d e t t helyre kellett vinnünk. Ily m ó d o n madárállományunkat s ú l y o s a b b veszteség nem é r t e . A nagy tavon az északi v i d é k e k e n honos madarakon k í v ü l csak a lúdfélék, a szárcsák, daruk és s z ü r k e g é m e k maradtak k i n t . A melegebb v i d é k r ő l v a l ó k közül az ausztráliai fekete­ h a t t y ú , az A f r i k a északi részén élő nilusilúd és az indiai-csíkoslúd telelt s z a b a d é g alatt. Ezek é g h a j l a t u n k a t m á r megszokták. A nagy hidegben a t ó sekély vize hamar befagyott. C s u p á n a tavat t á p l á l ó vizek beömlése h e l y é n maradtak

A szerző k ö z v e t l e n őszinteséggel s a j á t és t á r s a i é l m é n y e i t mondja el és megismertet az északi v i d é k és az ott élő emberek és á l l a t o k s a j á t o s s á g a i v a l . Beszámol a finn s z o k á s o k r ó l , v a l a m i n t a z o k r ó l a k o r m á n y r e n d e ­ letekről is, amelyek ott a v a d á s z a t o t s z a b á l y o z z á k m i n d a b e n n s z ü l ö t t e k , m i n d az idegenek s z á m á r a . Jellemzi az egyes é r d e k e s e b b v i d é k e k e t , leírja az ott élő e l e j t h e t ő á l l a t o k a t és különleges északi é l e t m ó d j u k a t , valamint a v a d á s z a t i m ó d o k a t . Megemlékezik a finnek és lappok é l e t m ó d j á r ó l és jelleméről, a n é p v e n d é g s z e r e t e t é r ő l , amelyre az ott j á r ó v a d á s z bizony igen sokszor r á s z o r u l , de biztosan s z á m í t h a t is. A z egész k ö n y v ö n á t v o n u l az északi ország bájos, de zord, élettől l ü k t e t ő , de m é l a b ú s hangulata, a hosszú téli éjszaka fagyos csendje és a r ö v i d n y á r pezsgő élete. E u r ó p a legfejlettebb j á v o r s z a r v a s a i F i n n o r s z á g b a n élnek, s ha ott i s m é t b é k e lesz, magyar v a d á s z s z á m á r a nem e l é r h e t e t l e n trófea a finn j á v o r s z a r v a s l a p á t j a . S a k i ilyen k i r á n d u l á s r a gondol, annak a j á n l o m , szerezze be ezt a k i s k ö n y v e t , mindent megtud belőle, hogy Finnországban eredményesen vadászhassék. Boroviczény Aladár Waldemar Gráf von Schwerin : Nyassaland. J . N e u m a n n - N e u d a m m k i a d á s a , 32 fényképfelvétellel, á r a 4 50 M á r k a . A l e g ú j a b b n é m e t v a d á s z a t i irodalom t e r m é k e i k ö z ö t t Schwerin gró/-nak ez az új k ö n y v e -

Tőkésrécék serege az állatkerti kis tavon télvíz idején. Szombath László felvétele.

szabad vízfelületek. A t a r t ó s zord hidegben ezek is kisebbek lettek és a t ó m a d á r á l l o m á n y a — a k é t s z á z n á l is t ö b b idetelepedett t ő k é s r é c é v e l e g y ü t t — f o l y v á s t s z ű k e b b t e r ü l e t r e szorult. E z é r t az összetűzések gyako­ riak voltak és a g y e n g é b b e k k ö z ü l n é h á n y elpusztult. A szürkegémek között a háborúskodás különösen n a g y a r á n y ú volt. E z e k é v e k i g b é k e s s é g b e n éltek. E g y m á s t soha sem b á n t o t t á k és szépen szaporodtak. De amennyire a szabad vízfelület kisebbedett, az élettér is összeszűkült. A c i v ó d á s o k napirenden voltak. E g y m á s t ü l d ö z v e , a t á r s a s á g b ó l k e t t e s é v e l k i v á l t a k és egy t á v o l a b b i helyen d ü h ö s e n e g y m á s n a k rontottak. H a szét is válasz­ tottuk ő k e t , n e m s o k á r a megint ö s s z e v e r e k e d t e k . Hegyes c s ő r ü k k e l vagdalkoztak és a k ü z d e l e m b e n k a p o t t súlyos sérülések k ö v e t k e z t é b e n elpusztultak. A p á r v i a d a l majd­ nem n a p o n k é n t m e g i s m é t l ő d ö t t és i l y m ó d o n nyolc s z ü r k e g é m e t v e s z t e t t ü n k el. A h á b o r ú s k o d á s n a k a nagy h ó t ö m e g vetett v é g e t . A k ü z d e l e m h e v é b e n ugyanis a k é t v e r e k e d ő fél n y a k i g a h ó b a s ü p p e d t és ú g y m e g r é m ü l t , hogy nagy sietséggel b i z t o n s á g o s a b b t e r ü l e t r e , a h ó t ó l m e g t i s z t í t o t t víz­ partra, v o n u l t vissza. A h ó és jég a z ó t a l a s s a n k é n t elolvad. A víz szabad felülete növekszik. T á g u l az élettér. A madarak viselkedése m e g v á l t o z o t t . J ö n a tavasz és n e m s o k á r a i s m é t m a d á r fiókák csipognak a t ó k ö r n y é k é n . Szombath Langheld- vagy h o s s z ú l á b ú - p á v i á n c s a l á d u n k . Brehm szerint az A f r i k a keleti r é s z é b e n honos világosszínű p á v i á n o k a t összefoglaló n é v e n »babuinok«-nak nevezik. E z e n a csoporton b e l ü l s z á m o s földrajzi v á l t o z a t o t k ü l ö n b ö z t e t n e k meg. I l y e n az A f r i k a keleti részében, az egykori n é m e t g y a r m a t s z í v é b e n élő Langheld- vagy h o s s z ú l á b ú - p á v i á n is. Á l l a t k e r t i p é l d á n y a i n k zöldes­ s z ü r k e b u n d á j ú , k a r c s ú t e s t ű , k ö r ü l b e l ü l 60—70 centi­ m é t e r magas á l l a t o k . H o s s z ú l á b u k m i a t t k a p t á k egyik e l n e v e z é s ü k e t . »Langheld-pávián«-nak első i s m e r t e t ő j ü k , Langheld ő r n a g y u t á n n e v e z t é k el. Á l l a t k e r t ü n k n e k hat h o s s z ú l á b ú - p á v i á n j a van. K é t i d ő s e b b és n é g y k ü l ö n b ö z ő k o r ú fiatal. A legkisebb k é t ­ h ó n a p o s , a l e g i d ő s e b b h á r o m és féléves. A fejlett p é l d á ­ n y o k a s z ü l ő k , a fiatalok a gyerekek. K ö z i s m e r t dolog, hogy a p á v i á n o k a szabad t e r m é ­ szetben nagy f a l k á k b a n élnek, rendszerint a l e g i d ő s e b b h í m vezetése alatt. A csapatban c s a l á d o k r a k ü l ö n ü l n e k . E g y h í m , t ö b b n ő s t é n y és a szaporulat alkot egy c s a l á d o t . E z az ö s s z e t a r t á s m é g a f o g s á g b a n is a p á v i á n o k igen jellemző t u l a j d o n s á g a . P á v i á n c s a l á d u n k b a n is nagy az ö s s z e t a r t á s és a szeretet. A legfőbb p a r a n c s o l ó a h í m , ennek a k a r a t á t k ö t e l e s a c s a l á d minden tagja elismerni. Ő t illeti a legjobb falat, kiszolgálja az egész c s a l á d és jaj az ellenszegülőnek, mert a b ü n t e t é s sohasem k é s i k . E z t a nagy t e k i n t é l y t meg is é r d e m l i , mert ha a c s a l á d egyik t a g j á t veszedelem fenyegeti, r ö g t ö n segítségére siet és a t á m a d ó t igyekszik b á t o r fellépésével megfélemlí­ teni. E g y é b k é n t f é l r e v o n u l v a , h o s s z ú ideig csendesen üldögél és figyeli a fiatalok j á t é k á t . A fiatal p á v i á n o k n á l elevenebb, j á t é k o s a b b á l l a t o k alig vannak. P i h e n é s nélkül állandóan húzzák-vonják egymást, majd villám­ gyors m o z d u l a t o k k a l m e n e k ü l n e k és a k ö v e t k e z ő perc­ ben, f é r ő h e l y ü k m á s i k s a r k á b a n , ú j r a kezdik j á t é k u k a t . É r d e k e s megfigyelni, m i l y e n hamar igyekeznek a fiatalok ö n á l l ó a n mozogni. M á r a h á r o m - n é g y n a p o s majom is ott b u k d á c s o l t ö b b i t e s t v é r e k ö z ö t t , az e g y h ó n a p o s pedig m á r k e t r e c é n e k r á c s á n m á s z k á l . M i n d i g a leg­ fiatalabb a kedvenc. E z t d é d e l g e t i , á p o l j a az egész c s a l á d .

Hosszúkarú-páviáncsalád az á l l a t k e r t i m a j o m h á z b a n . i Halier László dr. felvétele.

T a n u l é k o n y s á g u k felülmúlja a t ö b b i p á v i á n o k é t . A fogságot jól t ű r i k , e z é r t majdnem minden á l l a t k e r t b e n m e g t a l á l j u k ő k e t . M i v e l k ö n n y e n tanulnak, á l l a t i d o m í t ó k is szívesen foglalkoznak v e l ü k . Szabó dr. A nyest igen fürge, eleven m o z g á s ú kis á l l a t . K e t ­ rece a t i g r i s h á z mellett van. A ketrec falai s ű r ű vas­ h u z a l h á l ó b ó l k é s z ü l t e k , hogy ez a k a r c s ú k i s á l l a t meg ne s z ö k h e s s e n . A h o l ugyanis fejét k i tudja dugni, ott teste is átfér. A nyest j á t é k o s mozdulatai v i l l á m g y o r s a k , n é h a s z e m k á p r á z t a t ó g y o r s a s á g g a l vet c i g á n y k e r e k e t . U g r á n d o z á s a i k ö z b e n h o s s z ú f a r k á v a l e g y e n s ú l y o z és kor­ m á n y o z . E z a s z é p s z ü r k é s b a r n a b u n d á j ú kis á l l a t k ö r ü l b e l ü l hetven c e n t i m é t e r hosszú, ennek azonban e g y h a r m a d r é s z e a farka. Torokfoltja hófehér, r ö v i d k i s l á b a i és farka s ö t é t e b b barna. H o s s z ú , k a r c s ú alakja egyébként a nyusztra emlékeztet. Apró szemének t e k i n t e t é b ő l k í v á n c s i s á g és k e g y e t l e n s é g s u g á r z i k . E z a csinos, fürge k i s á l l a t ugyanis m i n d e n kisebb s z á r n y a s n a k és e m l ő s n e k veszedelmes ellensége. A szabad t e r m é s z e t b e n élő nyest a b a r o m f i ó l a k és g a l a m b d ú c o k r é m e . H a c s a k teheti, a k ö z e l ü k b e férkőzik és k e g y e t l e n ü l g a r á z d á l k o d i k . Á l d o z a t a i n a k m i n d i g a t o r k á t ragadja meg és addig el nem engedi, a m í g á t nem harapta. A n n y i r a v é r s z o m j a s , hogy r i t k á n elégszik meg e g y - k é t á l d o z a t t a l , lehetőleg az ól összes l a k ó j á t e l p u s z t í t j a . B a r o m f i n k í v ü l t o j á s t , egeret, p a t k á n y t , m ó k u s t és g y ü m ö l c s ö t is eszik. R a b o l n i éjjel j á r . N a p p a l v a c k á b a n t a r t ó z k o d i k és alszik. V a c k á t odvas f á b a n vagy s z é n a r a k á s b a n k é s z í t i

Xyest az á l l a t k e r t b e n . Halier

László

dr. felvétele.

7

el. A k é n y e l e m r e nem nagy gondot fordít, v a c k á t csak r i t k á n béleli k i szőrrel vagy t o l l a l . A nyest j ú l i u s b a n , augusztusban p á r z i k , o l y a n k o r a h í m erős p é z s m a ­ szagot á r a s z t . P á r z á s idején m a c s k a s z e r ű n y á v o g ó hangot is hallat. A n ő s t é n y á p r i l i s b a n v a g y m á j u s b a n n é g y vagy ö t k ö l y k ö t hoz a v i l á g r a . A fiatal k o r á b a n fogságba k e r ü l t nyest k ö n n y e n m e g s z e l í d ü l , de r a b l ó t e r m é s z e t é r ő l nem t u d leszokni. K ö r ü l b e l ü l h á r o m h é t t e l e z e l ő t t az á p o l ó k az á l l a t ­ k e r t i egyik nyestketrecet ü r e s e n t a l á l t á k . L,akója éjjel k i r á g t a a v a s h u z a l h á l ó r o z s d á t ó l m e g v é k o n y o d o t t egyik részét és m e g s z ö k ö t t . M á s n a p a s z o m s z é d o s r á g c s á l ó h á z p i n c é j é b e n s z á r a d ó n y ú l b ő r ö k e t ö s s z e m a r c a n g o l v a s az egyik sarokba s z ó r v a t a l á l t u k meg. A g y a n ú m i n d j á r t a s z ö k e v é n y r e t e r e l ő d ö t t és m á s n a p éjjel s i k e r ü l t c s a p ó ­ l á d á v a l s é r t e t l e n ü l elfogni. K é t nap m u l t á n t e h á t vissza­ k e r ü l t a k ö z b e n k i j a v í t o t t ketrecbe. Stokovszky A z Állatkert ajándékozói. 1939-ben j ú n i u s t ó l decem­ berig a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t k e r t b e : Dobos Ldszlónétól és Tóth Jolántól egy-egy erdei-füles­ bagoly ; a Magyar Solymász-Egyesülettől n é g y karvaly és egy g a l a m b á s z h é j a ; iff. Makay Miklóstól eg) s z ü r k e ­ g é m ; Nasal Venceltől ö t kisőrgébics ; Ilovszky Endrétől, Borbás Antaltól és Bayer Domokostól egy-egy vízicsibe ; Nemeskéri Kiss Gézától egy t ö r p e s a s ; Fi Istvántól, Cser­ falvi Farkas Árpádnétól és Bánháty Lászlótól egy-egy macskabagoly ; Csanak Jenőtől h á r o m t ú z o k ; Vadász Jáger Józseftől é s Kiss Gáli Lajostól egy-egy erdeipinty ; Tőkey Józseftől egy d a n k a s i r á l y ; Rimanóczy Ernőtől k é t egerészölyv ; dr. Komáromy Károlytól ö t b ú b o s b a n k a ; Szál Lajostól egy egerészölyv ; Weingruber Ignáctól é s Rigó Istvántól egy-egy bibic ; Stützer Andrásnétól két b ú b o s b a n k a ; Grundtner Máriától, Nagy Bernáttól, Balogh Kálmántól é s Tóth Györgytől egy-egy p o c g é m ; Schreiber Bélától egy c s ó k a ; Benis Iréntől egy v ö r ö s g é m ; a Szinyei Merse-utcai elemi iskolától egy d o l m á n y o s v a r j ú ; Cserfalvy Endrétől k é t k a c a g ó g e r l e ; Lechner Gézától egy s z a r k a ; Tóth Jánostól egy h u l l á m o s p a p a g á j ; Jeges János­ tól, Szlama Lászlótól, Ignát Gyulától, Czeh Emmától, Faragó Lajosnétól, Goldfinger Gyulánétól, Szabó Ferenctől, Stannel Páltól, Stechnó Arankától, Buncsák Lajosnétól, Szűcs Lászlótól, Teasdale Jamestól, Jenéi Ferenctől, Molnár Jánostól, Diel Károlytól, Biermann Miksánétól, Wilk Gottfriednétól, Tuschák Gábortól, Mánya Józseftől, 7

7

Janiska Miklóstól, Fiedler Magdától, Bánhegyi Árpádtól, Székely Ambrustól, Darányi Páltól és Bélától, Kovács Jánostól, Kálma Stefániától, dr. Mály Jánostól, Kovács Józseftől, Szöllősy Endrénétől, Böschalt Józseftől és Farkas Jánosnétól egy-egy m o c s á r i t e k n ő s ; Takács Sándortól és Semadam Sándortól egy-egy k a c a g ó g e r l e ; Petenykó Ldszlónétól ö t m o c s á r i t e k n ő s ; Harcos Ferenctől, Koszmovszky Sándortól és Nádassy Józsefnétól k é t - k é t m o c s á r i t e k n ő s ; Medveczky Jenőtől egy s z o n g á r i a i - c s e l ő p ó k ; Kiben Gyulától és Schipner Tibortól egy-egy t ö r é k e n y g y í k ; Wagner Dánielnétöl, Vavra Károlytól, Brém Ernőtől é s Temessy Józsefnétól egy-egy g ö r ö g t e k n ő s ; a Székesfővárosi Házinyomdától egy f á t y o l h a l ; Rulit Jánostól egy tengeri­ malac ; Fényes Bélától egy m e z e i n y ú l ; Hudetz Józseftől, Biermann Miksánétól é s Vasváry Józsefnétól egy-egy m ó k u s ; Domokos Ldszlónétól egy ü r e g i n y ű l ; Babos Mihálytól n é g y s ü n d i s z n ó ; Urbán Pálnétól egy Agavé és egy Araucaria excelsa; Vál Józseftől egy j é g m a d á r ; Jeszenszky Gábortól egy vadkacsa ; Ferpász Pálnétól egy kisvöcsök ; Müller Istvántól egy erdeisikló ; Farkas Jenőitől és Hársi Lajostól egy-egy fürj ; Bánfalvy Lajostól, Gál Jánostól és dr. Hardy Dreher Bélánétól egy-egy fehér­ gólya ; Iker Vilmostól egy csíz ; Farkasfalvi Farkas Kál­ mán dr.-tól egy g a l a m b á s z h é j a ; Boros Antaltól öt t ö r é ­ k e n y g y í k ; Csiszár Kálmántól, Kaleczhy Nándortól és a Rákospalotai reálgimnáziumtól egy-egy füstifecske ; Bumb Józseftől egy seregély ; Bartalos Dávidtól k é t gerle ; Felzner • Ádámtól egy tengelic ; Venczel Istvántól két vörösvércse ; Csányi Jánostól egy k a b a s ó l y o m ; Molnár Lajostól egy b ö l ö m b i k a ; Uhri Testvérektől egy egerész­ ö l y v ; Szilágyi Józseftől k é t fehér-kacagógerle ; dr. Beretzk Pétertől egy f ü s t ö s c a n k ó és egy u g a r t y ú k ; Diamantstein Miklóstól ö t k a n á r i ; Schvella Ferenctől egy l á n g b a g o l y ; Hamar Jánostól egy s z ü r k e g é n i ; Balázsi Sándornétól egy f e k e t e r i g ó ; a Szelevényi Vadásztársaságtól egy rétisas ; Halmos Jánostól egy k u v i k ; a Gödöllői Udvari Vadászhivataltól egy l á r m á s s a s és egy v á n d o r ­ sólyom ; Németh Róbertnétól k é t a r a n y m á l i n k ó ; Orbán Lászlótól egy u h u ; Tóth Páltól egy vörösvércse ; Balogh Jánosnétól egy v ö r ö s r ó k a ; Siktér Páltól, Gyóré Rezsőnétől, Kőhalmi Máriától és Molnár Sándortól egy-egy s ü n d i s z n ó ; Gróf Esterházy Mórictól egy őz ; Szalóky Navratil Dezsőtől egy pele ; Szabó Edithtől k é t vadmacska ; Bradák Mihálynétól egy m e z e i n y ú l ; Hercz Margittól és Piacsek Esztertől k é t - k é t s ü n d i s z n ó ; Vadász Tivadartól egy m e n y é t ; Vencel Ákostól egy pele ; Kiricsi Zoltántól egy g í m s z a r v a s ; Szöcsinyi Erzsébettől egy n y ú l ; Volkmann Reneétől h á r o m vadmacska ; a dr. Korányi-szanatóriumtól h á r o m kuvasz ; Schwarz Gyulánétól egy komondor ; az Állatvédő egyesület­ től egy v ö r ö s r ó k a ; Götler Istvántól egy tengerimalac ; Okányi Schwartz Józseftől h á r o m komondor ; Sacher Bélától egy vizsla ; Roxer Egonnétól egy v i d r a ; Kullmann Vilmostól egy citromfa ; Verebits Istvántól k é t m o c s á r i ­ t e k n ő s ; Kriván A ntalnétól egy s z a j k ó ; a Madártani intézettől egy e z ü s t s i r á l y ; Pártos Zsigmondtól egy l i l i k ; Hegedűs Mártontól egy k a r v a l y és Drechsler Ágnestől é s Pétertől egy g ö r ö g t e k n ő s A z 1939-ben j ú n i u s t ó l decemberig b e é r k e z e t t a j á n d é ­ k o k a t e z ú t o n is h á l á s a n köszöni az Állat- és Növénykert igazgatósága.

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem a d u n k v i s s z a .