HUNYADIVÁROSI HÍRMONDÓ UNYADIVÁROSI HÍRMONDÓ BEKE JÓZSEF IRODALOMTÖRTÉNÉSZ BESZÉLGETÉS BORONKAY PÉTER VILÁGBAJNOKKAL PORTRÉ:

HUNYADIVÁROSI HÍRMONDÓ A HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZAT LAPJA

ALAPÍTVA 2008-BAN

III. évfolyam 1. szám

A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ÚJ SZABÁLYAI PARKOSÍTÁS A NAPSUGÁR ÓVODÁBAN

BESZÉLGETÉS

B O R O N K A Y P É T ER VILÁGBAJNOKKAL

PEDAGOGIA SUB ROSA

PORTRÉ:

BEKE J Ó ZS E F

IRODALOMTÖRTÉNÉSZ

AZ ÖRÖKLÉT GYÜMÖLCSEI

Áprilisban tekinthették meg az érdeklődők a Helyőrségi Klubban Sitkei András művésztanár „Linómetszetek” című kiállítását, melyen a művész harminc alkotása volt látható. Sitkei András több mint 23 évig élt a Hunyadivárosban. Munkája máig ideköti: több mint negyedszázada tanít a Gáspár András Szakközépiskolában. Művészi tevékenységét a Kecskeméti Fiatal Alkotók Klubjának tagjaként végzi. „Sitkei András rejtekezése fokról-fokra haladó elmélyült elemzéssel felfejthető” - mondta munkáiról a kiállítást megnyitó Dr. Turai G. Kamil. A fotón is látható „Minószi szűz 2” című metszetén az esztéta vélekedése szerint a művész a mítoszok őstípusai közül az érett asszonyi, perszefonéi szépséget keresi és fogalmazza meg. Ő – a Szűzanyához, a fordított Évához (Ave!) hasonlóan – kezében tartja a gonoszságot megtestesítő kígyót. Már a hatezer éves sumér eposztól kezdve a Bibliáig a kígyó lopja el az öröklét gyümölcsét. A Genezisben Éva – a nehézszülés ellensúlyozásaként – a sarka alá szegzi a kígyót. Jelképe ez annak, hogy a szeretetnek gyűlölnie kell a gonoszságot. A „Noé álma” című metszet – az emberi kézen található madár – a következő gondolatokra késztették az esztétát: „Az emberi tenyér, kisugárzó központ, keresztreszegzési centrum, a Vízözön után megmaradó teremtés menedéke. Keleten Buddha tenyere maga a világegyetem, melynek megtartó oszlopai a világ végén az ujjak. Benne a béke lélekmadara, a galamb – vagy a fényé, a magyar kerecsensólyomé, amely kiszabadítja a Napot. Jelképek halmazai vegyülnek itt tisztán átlátható egységben.” UDVARSZÉPÍTÉS A NAPSUGÁR ÓVODÁBAN

Öntevékeny segítők, szülők, a Corvina-intézmények dolgozói, a nyugdíjasklub és a részönkormányzat tagjai tevékenykedtek együtt április 26-án délután – a felajánlásként kapott növények elültetésével – a gyerekek méltó környezetének kialakításáért.

(A CÍMLAPON SZEREPLŐ FOTÓ A BABA-MAMA KLUB FOGLALKOZÁSÁN KÉSZÜLT)

VÁLASZTÁS 2010. REMÉNYSÉGET ADNI, HITET ADNI, JÖVŐKÉPET ADNI

Először indult az országgyűlési választásokon Varga László nyugalmazott református lelkész, a Dunamelléki Egyházkerület korábbi püspök-helyettese, aki a FIDESZKDNP jelöltjeként a Bács-Kiskun megyei lista 8. helyéről jutott be református egyházi személyiségként a parlamentbe, s lett ily módon városrészünk első országgyűlési képviselője. - Hogy jutott arra a döntésre, hogy a politikai pályán kamatoztatja a félévszázados lelkész-pályafutásán szerzett ismereteit, tapasztalatait? – kérdeztük Varga Lászlótól. - Bár a társadalmi szerepvállalás és felelősségérzet korábban sem volt idegen tőlem, a választásokon való indulás gondolata nem tőlem származott. 2009 decemberében jött egy felkérés Orbán Viktor elnök úrtól, amelyben a tudomásomra hozta, hogy szüksége lenne a református egyházi képviselet megerősítésére. Igen megtisztelő volt, hogy rám gondolt, s mivel elképzeléseink a legtöbb vonatkozásban egyeznek, igent mondtam. „Sok ember számára a fellélegzés időszaka kezdődik, még akkor is, ha tudjuk, hogy a beszorítottság és a megkötöttség leszűkíti a mozgásteret” – nyilatkozta Bölcskei Gusztáv püspök. - Ahhoz már hozzászoktam az elmúlt rendszer negyven éve alatt, hogy az egyházat igyekeznek a templomba beszorítani. Márpedig annak, amit a templom jelent – nem a kultikus része, hanem a tartalmi –, a Tízparancsolatnak és az etikai tanításoknak el kell jutniuk minden emberhez. Az egyháznak mondanivalója van a társadalom számára, és azt képviselni is kell. A kilencvenes évek után megnyíltak a kapuk, de azóta is komoly anyagi negézségekkel küzdünk. Abban az arányban, ahogyan a többi intézményfenntartó, az egyháznak is részesülnie kell a juttatásokból. Ennél is nagyobb gondnak érzem a társadalom lelki állapotát. Ez valahol érthető is, mert a közbiztonságtól kezdve a létbiztonságig tragikus helyzetben van az ország. Ezt még súlyosbítja, hogy óriási adósságállománnyal veszi át az új kormány az irányítást, ezért nem várható rövid időn belül jelentős előrelépés. Ugyanakkor nem igaz, hogy ez az érzékeny lelkületű nemzet csak sírni tud. Hihetetlenül nagy szerepét látom az egyházaknak abban, hogy

H

saimmal különös hangsúllyal törekszünk majd arra, hogy hitoktatásban vagy etikaoktatásban minden magyar gyermek részesüljön.

az ország talpra állása valahol a lelki felemelkedéssel elkezdődve megindulhasson. A keresztyén ember abban különbözik a nem keresztyéntől, hogy van egy fogódzója akkor is, amikor még nem látja a munkája eredményességét. Minden hívő ember feladata tehát a másik embernek reménységet adni, hitet adni, jövőképet adni, s ezt az utóbbit próbálom meg az újonnan rendelkezésre álló eszközökkel egyre megalapozottabbá tenni. - Oktató-nevelő intézmény főigazgatójaként szerzett tapasztalatai milyen változtatásokra sarkallják az oktatás területén? - Csodálatos ajándék a szabadság a társadalom és természetesen a gyermekeink számára is, csak sajnos az elmúlt húsz év alatt a szabadságból szabadosság lett, s a kettő között óriási a különbség. Amint a Szentírásban olvashatjuk: „Minden szabad, de nem minden használ.” (Pál első levele a Korinthusiakhoz 10:23) Meg kell tanítanunk a gyermekeinket jól élni a szabadsággal, amihez hozzátartozik a rend is, ahogy a jogokhoz is a kötelesség, hogy ne legyünk „következmények nélküli ország”, ahol „mindent szabad”. Képviselőtár-

- Vannak-e elképzelései a népességcsökkenés területén? - Az elöregedett magyar társadalom elsőrendű feladata az idősgondozás támogatása úgy intézményes keretek között, mint a családjában idős embert gondozó családtag keresetkiesésének a pótlásával. A magyar nemzet egyik legszörnyűbb tragédiája az a hatmillió meg nem született gyermek, amely az abortuszok következményeként nem jöhetett a világra. Legjobb törekvésünk ellenére is legalább nyolcvan év kell ahhoz, hogy a népességszám újból emelkedni kezdjen. Sokat segíthet ebben annak az egyházi tanításnak a népszerűsítése, amely szerint az élet, s vele a gyermek iránti felelősség már a fogantatás pillanatában elkezdődik. Még többet jelenthet a családtámogatás rendszerének átalakítása, amely nemcsak arra irányul, hogy a gyermeket vállalók támogatást kapjanak, hanem arra is figyel, hogy a családi pótlék ne kizárólagos forrása legyen a családok megélhetésének: azaz csak azok részesüljenek belőle, akiknél munkaviszonnyal rendelkező kenyérkereső van a családban. Ha ezt nem tudjuk elérni, végső soron a társadalom zülléséhez vezet. Ha a gyermek azt látja a családban, hogy munka nélkül is meg lehet élni, akkor ez a minta generációkon keresztül fog továbbhagyományozódni. Azért is örülök a FIDESZ-KDNP kétharmados többségének, mert így sokkal könnyebben fogjuk a törvény szintjén is érvényesíteni a fenti elképzeléseket. (Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

Varga László Kecskeméten született 1936-ban. A budapesti teológián végzett 1959-ben. Segédlelkészként tevékenykedett hat gyülekezetben, majd 1965 őszén Tiszakécskén lett gyülekezeti lelkész. Tíz és fél év szolgálat után, 1976 márciusában került ismét Kecskemétre, s itt szolgált egészen 2008-as nyugdíjba vonulásáig. 1976-tól a Bács-Kiskunsági Egyházmegye esperes-helyettese volt 2003-ig, amikor a Dunamelléki Református Egyházkerület püspök-helyettesévé választották. Ezt a tisztét  2008 végéig látta el. 2009. december 31-ig a Kecskeméti Református Kollégium főigazgató-lelkésze volt. Jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerület Székháza és Konferencia-központja főigazgatója. Közéleti szerepvállalása már a 80-as években kezdődött. Tíz éven át volt  Kecskeméten tanácstag, majd 1990-től két cikluson át önkormányzati képviselő, a közgyűlés szociális bizottságának elnöke. A Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, a Bács-Kiskun megyéért-díj és a kecskeméti Pro Urbe-díj birtokosa.Negyvennyolc éve házas, négy felnőtt gyermeke és kilenc unokája van. 

H

11. VÁLASZTÓKERÜLET TISZTELT HUNYADIVÁROSIAK!

Örömmel tapasztaltam a hunyadivárosiak nagyfokú részvételét az országunk jövőjét befolyásoló parlamenti választásokon. Bízom benne, hogy jobb korszak veszi majd kezdetét. Külön is gratulálunk dr. Zombor Gábor, dr. Horváth Zsolt, Varga László és Vágó Gábor országgyűlési képviselőinknek. A városrészben élők összefogását, „közös nyelvét” példázzák az önerős útépítések. Április 24-én nagy számban jelentek meg az érintett lakosok a meghirdetett helyszínen a szerződések megkötésére. Ily módon érvényes szerződéssel sor kerülhet a Vértes utca, Palota utca, Kecske köz, Gyenes István utca, Gerecse utca, Bérc utca és Lovag utca szilárd útburkolattal való ellátására. Jó példája még az összefogásnak, hogy április 26-án délután társadalmi munkát szerveztünk a Napsugár Óvoda korábban csupa beton udvarának parkosítására, amin közel hatvan ember tevékenykedett. Intézményi dolgozók, szülők, közelben élők egyaránt sokat fáradtak a gyerekek ideális életterének kialakításáért. A részönkormányzat pár héttel ezelőtti értekezletén megszülettek az idei év legfontosabb döntései. Az önkormányzat által biztosított keretösszeg felhasználásában idén is nagy súllyal szerepel a Hunyadivárosi Napok megrendezése. Ezen a téren a korábbi évekhez képest újnak számít az a törekvés, hogy szeretnénk a rendszeresen visszatérő helyi produkciók mellett még több hunyadivárosi előadót, helyiek által bemutatott műsorszámot látni a színpadon. Biztos vagyok abban, hogy a városrész polgárai között minden korosztályban nagyon sok tehetséges ember él, akik akár önállóan, akár csoportosan szívesen bemutatnák tudásukat, ügyességüket lakóhelyük tágabb közösségének. Kérem, hogy az újságban szereplő elérhetőségemen bátran keressenek meg azok, akik ehhez kedvet éreznek. Hasonlóan a helyi igényeknek való jobb megfelelést szeretnénk szolgálni azzal, hogy közvélemény-kutatás keretében megkérdezzük Olvasóinkat, kiket szeretnének látni az immár VI. Hunyadivárosi Napok színpadán. Ezzel kapcsolatos igényeket és javaslataikat az újságban közzétett válaszcédula

KEDVES OLVASÓK!

kitöltésével tudják eljuttatni hozzánk. Továbbra is támogatjuk az önkéntes szerveződésű közösségeinket. Ilyen a már nagyon régóta működő Nyugdíjas Klub, s a tavaly alakult Baba-Mama Klub, melyek színes, gazdag programmal tartják az összejöveteleket, s a helyi polgárőrség is igen aktívan, városi szinten is nagy elismertséggel folytatja a tevékenységét. Ez a pár mondat különböző megfogalmazásban már többször elhangzott. Hogy jobban érzékeltessem ezeknek a kisközösségeknek az erejét, szellemiségét, arra a következő példákat szeretném elmondani. A Napsugár Óvoda udvarának szépí-

tésekor jelen voltak a Nyugdíjas Klub tagjai is, akiket nem tartott vissza az a tény, hogy a fáradságos fizikai munka után aznap este még közösen szervezett színházi előadás is várja őket. A kis létszámban, de nagy lelkiismeretességgel működő polgárőrségről is idevág egy történet. Egyik nap a kora esti órákban észlelték, hogy a garázssor több ajtaját felfeszítettek a tolvajok. Bár az értékek eltulajdonítását már nem tudták megakadályozni, a rendőrök megérkezéséig, illetőleg a helyszíni vizsgálat lefolytatásán át az utolsó érintett tulajdonos helyszínre jöveteléig – éjjel két óráig – biztosították a helyszínt, s figyelték a környékbeli mozgást. Június 2-án 17 órakor a Mátyás Iskola aulájában tartunk megint egy biztonsági fórumot, ahol szakmai tájékoztatás és közös eszmecsere keretében vizsgáljuk meg, mit is tehetünk még a városrész lakóinak biztonsága érdekében. Újabb megmozdulása lesz a BabaMama Klubnak május 8-án délelőtt a 

már tavaly is jól sikerült börze, ahol a kismamák cserélhetik és árusíthatják a kinőtt, feleslegesé vált babaholmikat. Június 19-én délelőtt 10 órakor, a városrész születésnapján kerül sor a 2009-ben született 69 baba ünnepélyes polgárrá fogadására. Nemes, szép oldaláról jellemzi az itt élőket a természet szeretete, óvása, aminek szép megnyilvánulása a hosszú évek óta mind eredményesebben futó Madárbarát’ és Virágos Hunyadiváros Program. Utóbbi keretében a forgalmasabb közutak mentén kihelyezett muskátlik látványa immár negyedik éve fogadja az ideérkezőket. Hagyománnyá vált a virágágyások kialakítása, s újabbakat is hozunk létre. A fotón látható például a SzilCoop Abc előtti körvirágágy. Városrészünknek a szokásosnál több alsó- és középfokú oktatási intézménye van, sőt itt találhatók a felnőttképzés regionális központjai is. Ez befolyással van az itt élők érdeklődésére, gondolkodásmódjára. Nem véletlen, hogy hatalmas igény van az idősebb korosztály részéről is a tanulásra. A számukra indított, részönkormányzat által támogatott számítástechnikai képzés és a tavaly első ízben indított angol nyelvoktatás igen nagyfokú érdeklődés és részvétel mellett zajlott. Mindkettőnek lesz folytatása az idén is. A jelentkezés módjáról bővebben is olvashatnak majd. Hogy miért lehet és merünk évről évre ilyen gazdag programkínálattal állni a hunyadivárosiak elé, annak igen egyszerű a magyarázata. A városrészben lakva és annak szívében dolgozva nap mint nap tapasztalom, hogy a társadalomban észlelhető elidegenedés ellenére az itt élőkkel jókat lehet beszélgetni. Érdekli őket a világ, környezetük és szűkebb-tágabb közösségük sorsa. Aktívan kiveszik a részüket abból is, hogy ez ideális irányba alakulhasson. Nemegyszer előfordult, hogy hazafelé tartva a negyedórás út másfél óráig tartott, annyian szólítottak meg „egy-egy szóra”. Ezzel nemcsak szívet melengető belső indíttatást, de számos olyan ötletet, javaslatot is kapok, melyeknek érdemes utánamenni, megvalósítani.      Pászti András a Hunyadivárosi Részönkormányzat elnöke

12. VÁLASZTÓKERÜLET KÖZÖSEN GONDOZZUK A NÖVÉNYEINKET!

A közelmúlt városrész életét meghatározó eseménye volt, hogy az önkormányzat elfogadta a részönkormányzatok számára biztosított, tavalyi évnek megfelelő mértékű támogatási keretet – erősíti meg Leviczky Cirill képviselő, az Oktatási és Egyházügyi Bizottság elnöke. – Ennek nagy részét a Hunyadiváros másik választókerületével közösen fogjuk elkölteni, egy része viszont specifikusan a mi körzetünkben kerül felhasználásra. Így például elkezdődik a Hunyadi tér felújítása, ami ugyanakkor meghaladja a részönkormányzat anyagi kereteit. Teljes rekonstrukciója több millió forintos beruházást igényel. Hasonlóan a városi költségvetés terhére kezdeményeztem a Liszt Ferenc utca Béke fasorra kivezető végének szilárd útburkolattal való ellátását. Ezt azért nem lehetett önerős lakossági útépítés keretében megoldani, mert az igen rövid, máig földes útszakasz egyetlen háza sincs a Liszt Ferenc utcára házszámozva. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk az „Üdvözöljük a Hunyadivárosban” feliratú, Kandó Kálmán utca elején elhelyezett tábláról. Tervünk, hogy a Géza fejedelem körút elején, a Hunyadiváros másik „kapujához” is helyezünk ki ilyet. Lámpatestet szerelünk fel a Madách utcán, és természetesen továbbra is melléállunk minden olyan helyi kezdeményezésnek, mellyel a környezetüket óvó szemmel figyelő helyi lakosok felkeresnek. A Virágos Hunyadiváros Program új kezdeményezéseként helyezünk ki virágoszlopokat a kerékpárút Géza fejedelem körúti szakaszára. Bízunk benne, hogy ez hosszú távon alkalmazható lesz. A közterületeinket díszítő muskátlik is csak ott lettek igazán szépek, ahol nemcsak a városrész közmunkásai locsolták őket, hanem – főleg a forró nyári időszakokban – az ott élők is magukénak érezték, és bekapcsolódtak a gondozásukba. Nagymértékű szakképzési fejlesztések kezdődtek ismételten a Hunyadivárosban. A KEMU Szolnoki úti tanműhelyének egyik épületében mintegy egymilliárd forintos fejlesztés eredményeképpen alakult meg a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ,

s most hasonlóan nagy ráfordítással a város szakképzését struktúrájában és minőségében előrevivő fejlesztésekre kerül majd sor, melyeknek egyik jelentős színtere lesz a Hunyadiváros. Kecskemét és térségében korábban is erős volt a német tulajdonú gépipari vállalatok jelenléte, s ez csak erősödött a Mercedes-beruházással. „Mi értelme van csúcstechnológiás tanműhelyt kialakítani a leendő Mercedes-gyár kiszolgálására, ha egyszer oda úgyis csak betanított munkások tömegére lesz szükség?”: kérdezik sokan. A felvetés részben helytálló, a valós igény azonban ennél jóval összetettebb. A gyár nagyon komoly tárgyalásokat folytat egyrészt a magyarországi főiskolákkal, egyetemekkel, másrészt intenzív kapcsolatot igyekszik kialakítani a kecskeméti szakképző iskolákkal.

Elmondásuk szerint olyan fémiparban jártas szakemberekre lesz szükségük, akik egy adott munkafázist végezve annak minden műszaki háttérismeretével rendelkeznek. Elhangzott, hogy a várhatóan 2500-3000 dolgozóból néhány száz mérnök, s ugyanennyi betanított munkás mellett legalább másfélezer olyan szakmunkást vesznek fel, akik komoly mechanikai tudással, anyagismerettel, a munkafolyamatokra való tág rálátással végzik majd a munkájukat. Szakmáink nagy része már most kompatibilis az autógyártással – pl. autófényező, autókarosszéria-lakatos, autószerelő stb. – , s tárgyalásokat folytatunk új szakmák nyitásáról is. Márciusban került sor a Mercedesgyár és az itt tanuló diákok első konkrét kapcsolatfelvételére. Tanulóink egész 

H

délelőttös előadás keretében tájékozódhattak a gyár képviselőitől az őket érdeklő kérdésekről, amelyek – sok más közt – a munka körülményeire, a munkabérre, a továbbképzés lehetőségeire és a német nyelv használatára vonatkoztak. A kapott válaszokból az is kiderült, hogy akiket most vesznek fel a Mercedeshez, akár több hónapos képzésre is kikerülhetnek Németországba abból a célból, hogy majdan ők legyenek Kecskeméten az utánuk következő munkavállalók betanítói. Sokszor emlegetett kérdés újabban a német duális képzési szisztéma bevezetése is, melynek az a lényege, hogy a tanulók elméleti képzése az iskolában, a gyakorlati pedig különféle vállalkozásoknál folyik. Az ideérkező német szakemberek megállapítása szerint a mi oktatási modellünk ettől nagyban eltér. Bár a német képzési struktúra egy jól működő gazdasági rendszerben kétségkívül jó és hatékony módszere a célorientált munkaerő-utánpótlásnak, meglátásunk szerint egy bizonytalan gazdasági környezetben célszerűbb arra törekedni, hogy az iskolánkból kikerülő diákok az itt megszerzett tudásukkal több irányban is el tudjanak majd helyezkedni. Kecskeméten a hagyományos és a duális képzés vegyes modelljét igyekszünk megvalósítani. Tanulóink az első évben iskolai tanműhelyben sajátítják el szakmájuk alapjait, s csak a második évfolyamtól kerülnek ki gyárakba, üzemekbe.

Bő két éve működik minden régióban egy olyan szerv, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, amely a munkaügyi központok adatbázisán alapuló információkkal, iránymutatással segít az iskoláknak abban, hogy milyen szakmákat milyen létszámban oktassanak. A szakképzés koncentrálása és modernizálása érdekében jöttek létre pár évvel ezelőtt a Térségi Integrált Szakképző Központok is, így például Kecskemét és környékén, Tiszakécskét, Kiskunfélegyházát, sőt Pest megyét is magába foglalva a már említett KETISZK, melynek Hunyadivárost érintő beruházásairól a következő oldalon olvashatnak.

H

OKTATÁS - KÉPZÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANFOLYAM

FELHÍVÁS A KORÁBBI TANFOLYAMOK NAGY SIKERÉRE VALÓ TEKINTETTEL RÉSZÖNKORMÁNYZATUNK IDÉN IS INDÍT EGY 36 ÓRÁS SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANFOLYAMOT A VÁROSRÉSZ NYUGDÍJASAI SZÁMÁRA, AMELYRE HÚSZ FŐ JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. A TANFOLYAMON ALAPSZINTEN SAJÁTÍTHATÓK EL A LEGFONTOSABB ALKALMAZÁSI ISMERETEK. A HELYSZÍN MOST IS A GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA E-ÉPÜLETÉNEK SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKTANTERME LESZ. IDŐTARTAMA: SZEPTEMBER ELEJÉTŐL INTENZÍV OKTATÁS KERETÉBEN. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉS KOROKNAI EDITNÉL:

06-70/946-0011-ES TELEFONSZÁMON. A FELVÉTEL A JELENTKEZÉS SORRENDJÉBEN TÖRTÉNIK.        HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZAT

MILLIÁRDOS FEJLESZTÉS A KECSKEMÉTI SZAKKÉPZÉSBEN

A térségi szakképző központok sorában a Kecskeméti TISZK az egyetlen, amely létrejötte óta már a másodkörös pályázatokon indult és nyert el igen komoly támogatást. Pósfayné Bakota Évát, a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Kft. ügyvezető asszonyát arról kérdeztük, hogy a pályázati támogatás révén milyen fejlesztésekre kerül sor a jövőben? - Mintegy 1,3 milliárd forintos TIOP és TÁMOP pályázaton elnyert összeg áll rendelkezésre ahhoz, hogy a már korábban elképzelt fejlesztések megvalósulhassanak. Ebből mintegy 350 millió forintot fordítunk szervezetfejlesztésre, a szakképzésben részt vevő pedagógusok képzésére, s nem utolsó sorban olyan jellegű tananyagfejlesztésre, melynek eredményeképppen a különféle szakmák oktatásához a legkülönbözőbb módon felhasználható, ún. interaktív tananyag áll majd a képzésben résztvevők rendelkezésére. A támogatás nagyobbik hányada pedig beruházásokra és eszközbeszerzésre fordítódik. Belső átalakítás lesz a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola és Kollégium épületében, amelynek révén az intézmény oktatási palettája a fittness-wellness területén jártas szakemberek képzésével is kiegészül. A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola a helyszíne annak a fejlesztésnek, melynek keretében olyan videokonferencia-termet szeretnénk

kialakítani, melyben a több csatornás információ-megjelenítés: az egy időben több helyszínen való tárgyalás lehetősége nemcsak az intézményben folyó oktatás eszköztárát bővíti, hanem a szélesebb szakmai megbeszéléseknek, konferenciáknak is mai igényekhez igazodó, méltó helyet biztosít. Hasonló célt szolgál a szintén itt tervezett központi taniroda-fejlesztés is. A Kecskeméti TISZK Szolnoki úti telephelyén is várhatók fejlesztések a karosszéria szakma gyakorlati oktatásához kapcsolódóan, egy szimulációs laboratorium kialakításában, illetve egy modern technikai felszereltséget biztosító ipari gépcsarnok létrehozásában. E tervek megvalósulásával a szakképző központhoz tartozó valamennyi iskola jobb, minőségi kiszolgálása válik kivitelezhetővé. - Milyen személyes törekvések, meglátások segítik a munkájában? - Három és fél évtizede dolgozom a közoktatásban, melynek közel felét a közoktatásvezető-képzés területén töltöttem el. Eközben alkalmam nyílt oktatáskutatási feladatokat is ellátni. 

Több éve foglalkozom azzal, hogy miként tudja követni, szolgálni az intézményi struktúra átalakulása a képzés elméleti irányultságának megváltozását, s nagy örömmel tölt el, hogy ennek gyakorlati megvalósulásából is kivehetem a részem. - Hogyan kapcsolódik a TISZK a Hunyadiváros életéhez? - A városrésszel való együttműködés fontos, mondhatni meghatározó eleme volt, hogy amikor annak idején a TISZK helyet keresett, a Gáspár Iskola nyújtott ehhez nagyértékű segítséget a tanműhelye és a bővítés lehetőségét felkínáló, hozzá tartozó komplexumok felajánlásával. Ily módon nagy szerepe volt abban, hogy ma egy hunyadivárosi telephelyen nagy régiót összekötő, európai színvonalú intézmény jöhetett létre. A két intézmény közti kapcsolat azóta is folyamatos és magas szintű, melynek közvetlen haszonélvezői a Hunyadiváros középfokú oktatásában részt vevő diákok. Erre alapozva keressük további lehetőségét a városrész intézményeivel és közösségeivel való szorosabb kapcsolattartásnak is.

OKTATÁS-KÉPZÉS ANGOL TANFOLYAM IDÉN KÉT CSOPORTBAN IS

FELHÍVÁS

H

A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL NYÁRON ISMÉT INDUL 30 ÓRÁS ANGOL TANFOLYAM A VÁROSRÉSZ 40 ÉV FELETTI POLGÁRAINAK. A TELJESEN KEZDŐ MELLÉ ÚJRAKEZDŐ CSOPORTOT IS INDÍTUNK , MINDKETTŐT 15-15 FŐVEL. A MÓDSZER KOMMUNIKÁCIÓ-CENTRIKUS, A HÉTKÖZNAPI NYELVRE ÉPÜL. IDŐPONTJA: JÚLIUS 6-TÓL KEDDI ÉS CSÜTÖRTÖKI NAPOKON, 18 ÓRÁTÓL JELENTKEZNI A MÁTYÁS ISKOLA TITKÁRSÁGÁN, ILLETVE A 76/ 498-048-AS TELEFONSZÁMON LEHET HÉTKÖZNAP 8 ÉS 16 ÓRA KÖZÖTT. LÓCZI LÁSZLÓ,

A FELVÉTEL A JELENTKEZÉS SORRENDJÉBEN TÖRTÉNIK. HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZAT

A TANFOLYAM TANÁRA

MEZŐGAZDASÁGUNK JÖVŐJÉT ÉRINTŐ SZEMINÁRIUM A KKK-BAN

A szakképzés és felnőttképzés területén kezdeményezett, határon átnyúló együttműködés fontos eseménye volt április elején az a nemzetközi szeminárium, amelyet az ökológiai gyümölcstermesztés lehetőségeinek témakörében tartottak a Kecskeméti Regionális Képző Központban. Palotás József, a KRKK igazgatója volt a házigazdája a rangos eseménynek, melyen jelen volt Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Bányai Gábor, a BKM Közgyűlés elnöke, kertészmérnök, vidékfejlesztési menedzser, Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke, és több más hazai és külföldi szaktekintély. A szeminárium résztvevői széles rálátást kaptak a Dél-Alföldi Régió, illetve az EU és az EU-val határos régiók ökológiai törekvéseire. Az ötéves múltra visszatekintő, jelenlegi formájában 2009 novemberében alakult PannonForrás Első Kárpátmedencei Fejlesztési és Tudásklaszter, melynek alapító szervezetei közé tartozik a Kecskeméti Regionális Képző Központ is, komoly részt vállal abban, hogy a mezőgazdasági szakképzés a szükséges mértékben és módon helyet kapjon a felnőttképzés kínálatában. Palotás József igazgató és munkatársa, Molnár György tájékoztatást adtak arról, hogy a Dél-alföldi Régió regionális képző központjai milyen módon tudnak a felnőttképzésen keresztül hozzájárulni az öko-szemlélet kialakításához.

A sajtótájékoztatón feltett kérdésekre reagálva Bányai Gábor kiemelte, hogy míg a csatlakozás óta Ausztria megtízszerezte a biogazdálkodását, addig Magyarország e vonatkozásban továbbra is a sereghajtók között van. Ugyanakkor a külföldi, illetőleg génmódosított termékek fogyasztásának hosszú távú következményeivel az egészségügyben is számolni kell. Nagy előrelépést jelentene a szakképzés megfelelő irányultsága, melynek nem kedvezett az utóbbi nyolc év oktatáspolitikája. Ennek ellensúlyozásaként van különös jelentősége az ökológiai szemléletű felnőttképzés bevezetésének. Jelen pillanatban Magyarország lakosságának 40%-a vesz részt aktívan a munka világában – hívta fel a figyelmet Font Sándor. – Elengedhetetlen lesz az elkövetkező tíz éven belül hozzávetőleg egymillió új munkahely Kőváriné dr. Bartha Ágnes, Font Sándor, Bányai Gábor és Palotás József t e r e m t é s e , 

melynek negyede a mezőgazdaság területén válik megvalósíthatóvá. Ezen belül is a nagy kézi munkaerőt igénylő munkahelyek kialakítása segíti legjobban a foglalkoztatottság növekedését. Kiváló lehetőséget kínál erre a biogazdálkodás széles körű bevezetése. A magyar mezőgazdaság utolsó kitörési pontja – mondta Font Sándor –, hogy tiszta agrárkörnyezetben „tiszta” növényeket termeljünk, s a feldolgozóipart is fejlesztve egészséges biotermékeket állítsunk elő. Kedvező környezeti adottságait, s máig megőrzött természeti értékeit tekintve a környező európai országok közül erre Magyarország a legalkalmasabb. Ez adhatná azt a védjegyet, mely rangot, s egyben piacot jelenthet a jövőben a magyar mezőgazdasági termékek számára. ●●● A KRKK 2009-ben közszolgálati kategóriában elnyerte a Dél-alföldi Regionális Minőségi Díjat. A Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület új tagjaként „Közösen a Kiválóság Kultúrájáért” című rendezvényén május 7-én 9.30 órai kezdettel osztja meg tapasztalatait a partnerszervezetekkel, intézményekkel és az érdeklődőkkel.

H

CIVILEK A VÁROSRÉSZÉRT MEGLÁTNI, AMI A VILÁGBAN SZÉP ÉS ÉRDEKES

A Hunyadiváros civil szerveződéseinek sorát gazdagítja a Pedagogia Sub Rosa Kulturális Egyesület. – Milyen indíttatással jött létre ez a gyermek- és művészetbarát szervezet? – kérdeztük az egyesület vezetőjét, a már alapító tagként is jelen lévő Kövesdi Máriát. - A munkám évekig a fővároshoz kötött, s az ott kialakult személyes baráti kör tagjaival 2005-ben alakítottuk meg ezt az egyesületet, amelynek akkoriban még alig volt kecskeméti tagja. Mára ez megfordítódott, de továbbra is nagyon aktív kapcsolattartással, közösen hozott döntésekkel szervezzük az egyesület programjait. Az alapítás alapgondolata az volt, hogy próbáljuk meg a gyerekek szemével nézni a világot. Figyeljük meg, mi az, ami náluk elfogadó, befogadó hozzáállást, örömteli tevékenységet eredményez, s mi az, ami elzárkózó, elutasító magatartást vált ki. Ezt megismerve, ily módon elnyerve az együttműködésüket, kínálunk számukra olyan elfoglaltságot, amelyben örömmel, alkotó energiákat mozgósítva tudnak részt venni. Az alapítók egy része pedagógus, másik része szobrász, festőművész, grafikus. A művész-szemmel látás voltaképp harmóniára törekvés, nyitottság arra, hogy előítéletmentesen észrevegyük mindazt, ami a világban szép és érdekes. Távol van tőle a kizárás, a kirekesztés. Ennek ellenére mi nem „kis művészeket” szeretnénk nevelni: az építő, alkotó tevékenység modellje magának a munkának is. A gyermek valamit eltervez, ezt a rendelkezésre álló eszközökkel megoldja, majd örül munkája eredményének. Azt tapasztaltuk, hogy ez a sikerélmény az élet sok más területére is jótékonyan visszahat. - Hogyan sikerült ezt a gyakorlatban is megvalósítani? - Elsőként Bodri Ferenc festőművész szakmai irányításával egy gyermekrajzpályázatot hirdettünk meg Kecskeméten „A piros alma útnak indul” címmel”, aminek azonnal nagy sikere volt. A pályázaton részt vett gyermekek részére a Tőserdőben egy nyári napközis tábort is szereztünk, ahol a díjazottak kedvezményt kaptak a részvételi díjból. Ez azóta már kialakult rendszerré vált. A különbség csak annyi, hogy az általunk elért gyermekek köre időközben nemzetközivé szélesült.

Minden évben van napközis táborunk Kadafalván. Ifjúsági szabadidő programokat is szervezünk. Évi két-három alkalommal rendezünk kiállítást a hozzánk eljutott gyermekalkotásokból. Igény szerint játszóházi foglalkozásokra is sor kerül. A Magyar Ilona Általános Iskolában heti rendszerességgel vannak műhelyfoglalkozásaink. A Sub Rózsa Tanoda Bodri Ferenc művészeti irányításával működik. „A gyermekek öröméért” jeligével működik a kortárs művészek tehetséggondozó műhelye a Hunyadivárosban. Nagyon szeretnénk a felnőttekhez is elvinni a művészi tevékenység örömét egy műhely indításával, ahol képzett művészekkel lehet művészetről beszélgetni és alkotni. Itt megtalálnak majd bennünket a nyugdíjasként festegetni, alkotni vágyó idősek is. Folyamatban áll az Első Magyar Gyermekalkotás Múzeum létrehozása, ahol a legsikerültebb gyermekmunkák állandó tárlaton kapnak helyet. Eddig hét országból több ezer alkotás érkezett, melyet digitalizálunk, katalogizálunk és megőrzünk. A „pedagogiasubrosa.hu” elnevezésű honlapunk Galéria rovatába folyamatosan felrakjuk a legszebb gyermekrajzokat. Az állandó virtuális bemutatóhely mellett elismert művészeti galériák és múzeumok mutatják be az ország különböző pontjain a gyermekalkotásokat (Gyula, Kecskemét, Budapest). A zsűri tagjai országosan ismert művészek, akik felfigyeltek a nagyon értékes üzeneteket hordozó gyermekmunkákra, s ezek nem egy esetben őket is alkotásra ihlették. 2007-ben a gyermek- és felnőtt alkotópárok munkáiból közös

Szvorényi Viktória munkája – 2008.



tárlatot mutatott be a Kecskeméti Képtár. 2010. május 2. és június 29 között Londonban nyílik kiállításunk gyermekalkotásokból, melynek helyszíne a „London International Gallery of Children’s Art” (LIGCA). A kiállított rajzok mellett viszünk ki egy lapozható albumot is, amelyben még 50 rajz lesz látható. Ebben hunyadivárosi gyermekek rajzai is megtalálhatóak lesznek. - Hogyan kapcsolódik az egyesület tevékenysége a Hunyadivároshoz? - Azon túl, hogy az egyesület tagjainak zöme most már hunyadivárosi, vagy ide szorosan kötődő emberekből kerül ki, s programjainknak is többször helyszínéül szolgál, mindig törekedtünk arra, hogy hazahozzuk a sikereinket. A Kárpát-medencei rajzpályázat eredményhirdetését például úgy igazítottuk, hogy a legügyesebb rajzok készítőinek díjátadása épp a 2008-as Hunyadivárosi Napokra essen, s a környező országokból családtagjaikkal ideérkező gyermekek jó hírét, szép emlékét vigyék haza ennek a városrésznek. Ebben az évben „Esik eső karikára” címmel írtunk ki pályázatot, aminek a díjkiosztó ünnepségét szintén a Hunyadivárosi Napokra időzítjük. - Mit mutat az elmúlt évek tapasztalata: milyenek a mai gyerekek? - Sokkal nagyobb belső tartalom van bennük, mint amit mi a rohanó világunkban észreveszünk, illetve hajlandóak vagyunk tudomásul venni. Comenius szerint a gyermek hasonlatos a növény magjához. Minden benne van, csak az ideális feltételeket kell megteremteni a kifejlődéséhez. A nem valós értékén kezelt gyermek nehezen alakít ki aktív, öntudatos, öntevékeny életet, bizonytalan marad a döntéseiben és a motivációjában. Gyakran elhangzik, hogy a szülő jobban tudja, mi kell a gyermeknek. Ám gondoljunk bele, mennyit változott a szülői elvárás csak az elmúlt húsz év alatt is. A legjobb tanács, segítség számukra az, ha megpróbáljuk őket minél jobban megismerni. Észrevesszük, támogatjuk és minél több visszajelzéssel erősítjük meg őket sikert hozó tevékenységeikben, személyiségük pozitív megnyilvánulásaiban. (Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

CIVILEK A VÁROSRÉSZÉRT „OLYAN IDŐKET ÉLTÜNK”- ÉS ÉLÜNK

H

Nyolc évtized emlékét idézte fel a Katona József Megyei Könyvtár „Kutatók – alkotók a könyvtárban” sorozat márciusi rendezvényén a 80. születésnapját ünneplő Heltai Nándor. Köszöntésére az érdeklődő közönség mellett eljöttek a város szellemi életének jeles emberei, köztük Sárközy István alpolgármester. Beszélgetőtársai között volt Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, Boros Pál DLA Ybl-, Pro Architektura- és Kada Elek-díjas építész, dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyugalmazott elnöke, Bárkányi Ernő templomigazgató, Orbán Edit, a Katona József Gimnázium drámapedagógusa, Palotás József, az M. Bodon Pál Zeneiskola Kodály Zoltán-díjas intézmény-egység vezetője és Pászti András képviselő, a Mátyás Király Általános Iskola intézményegység-vezetője. Heltai Nándor az 1956-os események következtében került Kecskemétre. Mivel a Dunántúlon általa vezetett csornai járási könyvtár ’56-ban az ottani reform- és forradalmi kezdeményezések egyik központjaként működött (Csoóri Sándort és hasonló szellemiségű írókat szerepeltetett), s mert publicistaként a remélt átalakulást méltató cikkeket írt, elveszítette az állását, sőt egzisztenciálisan is ellehetetlenítették. 1957 tavaszán Kecskemétre kerülve csak 30 hónap múltán dolgozhatott ismét értelmiségi munkakörben. 1959 decemberétől népművelési felügyelőként a város értékes hagyományainak felélesztésével, s új kezdeményezésekkel, társadalmi munkában dolgozó szövetségesek összefogásával hozzájárult városunk kulturális életének országos elismerést kiváltó fellendüléséhez. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy munkásságának köszönhetően az országban itt alakult meg az ország első irodalmi színpada, tanyai filmklub-hálózata. 1945 után először, 1960-ban itt adtak ki kulturális és sportrendezvényeket szövegesen is ajánló városi Műsorkalauzt. Ő kezdeményezte és 1967-től 1970-ig irányította a Kecskeméti Népzenei Találkozókat. Fáradozásai eredményeképpen 1966-ban kezdte meg működését a ma

is meglévő Városi Szimfonikus Zenekar, s a hatvanas évek közepén létrejött a Városi Művelődési Ház, mely előmozdította a megyei művelődési ház felépítését. Heltai Nándor a Petőfi Népe rovatvezetőjeként, később főmunkatársaként, s a Kecskeméti

Buda Ferenc és Heltai Nándor

Lapok hírlapírójaként mintegy nyolcezer cikket, csaknem száz tanulmányt, harminc önálló kötetet jelentetett meg. Kutatásai fölhívták a figyelmet jelentős személyiségek, vagy fontos események eddig nem ismert kecskeméti kötődéseire, vonatkozásaira, például arra, hogy Móricz az eddig ismerteknél jóval több kecskeméti motívumot dolgozott bele a regényeibe. „Heltai Nándornak nagy szerepe volt abban, hogy igen sok jeles honfitársunk megszerette Kecskemétet, és a várost mindig úgy emlegették, hogy az itteni polgároknak affinitása van a kultúrához

és a város ez által különb, mint mások” – írta róla dr. Farkas Gábor Ybl-díjas építész. Heltai Nándor munkájának elismeréseként megkapta többek között a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a Kecskemét Város Közművelődéséért Díjat, a Katona József-díjat, a Pilinszky-díjat, a Tóth László-díjat. Elkötelezett műemlékvédőként és városszépítőként vidéken az elsők között tüntették ki a Kós Károly-díjjal, a Podmaniczky éremmel, a közelmúltban pedig a Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díjjal. A Hunyadivárosban élők nagyfokú segítsége mellett Heltai Nándor helytörténeti kutatómunkáját és magas színvonalú írói tevékenységét dicséri a városrész múltját feldolgozó, 2005-ben megjelent „Hunyadiváros” című könyve is, melyért a születésnapi rendezvényen a városrészben élők nevében Pászti András képviselő mondott köszönetet. Heltai Nándor fáradhatatlan munkakedvét jelzi, hogy hamarosan az olvasók elé kerül a „Munkával szentelt táj”- Katonatelep, Talfája, Úrrét című könyve is. Olvasóink nevében jó egészséget és további hasznos munkában töltött éveket kívánunk Heltai Nándornak, akit egy méltatója városunk szellemi élete „spiritus rectorának”, éltető, alkotó lelkének nevezett.

FÓRUM ÉS ÖSSZEFOGÁS VÁROSRÉSZÜNK BIZTONSÁGÁÉRT

BIZTONSÁGI FÓRUMOT TARTUNK JÚNIUS 2-ÁN 17 ÓRAKOR A MÁTYÁS ISKOLA AULÁJÁBAN

Minden érdeklődő hunyadivárosi lakost tisztelettel várunk a Hunyadivárosi Részönkormányzat, a Műkertvárosi Rendőrőrs, a Füredi Autósiskola és a Generali’ Biztosító részvételével zajló fórumon. Városrészünk közbiztonsága és mindannyiunk érdekében továbbra is várjuk azon személyek jelentkezését, akik szívesen vennének részt a Hunyadivárosi Polgárőrség munkájában. Még mindig növelhető létszámmal működik városrészünkben a Szomszédok Egymásért Mozgalom. Jelentkezés: Harangi Béla polgárőrvezetőnél a 06-30/995-3435-ös telefonszámon. 

H

AKTUÁLIS MIBEN MÓDOSULT A KRESZ?

Január elsejével a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet módosította a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 15.) KPM-BM együttes rendeletet. A KRESZ-szabályok változtatásának alapvető célja a közúti forgalom biztonságának javítása, a szabályok megfogalmazásának pontosítása, vagy kiegészítése, segítve ezzel az érintettek jogkövető magatartását és az ellenőrzési tevékenységet. A kerékpárosok közlekedésére vonatkozó rendelkezéseket lényegében teljes körűen felülvizsgálták. A korábbi szoros jobbratartási kötelezettség helyett általános jobbratartás van érvényben. Új elemként vezették be a „Kerékpáros nyom”, a „Nyitott kerékpársáv”, s a „Kerékpárosok részére kialakított parkolóhely” megjelölést, de Kecskeméten ilyet egyelőre még nem festettek fel. Újdonság, hogy kerékpárral lakott területen kívül – kerékpáros fejvédő sisakban, utast nem szállítva – a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h-ra nőtt. Ugyanez kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel: 40 km/óra, kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra, „Gyalog- és kerékpárúton” közlekedő járművel 20 km/óra. Az elektromos kerékpár – bár nem emberi erő hajtja – továbbra is kerékpárnak számít, a rajta ülő személy viszont kevésbé van biztonságban. Míg a motoros-bukósisakot viselő segédmotor-kerékpárosnak 40 km/h a megengedett legnagyobb sebessége, az elektromos kerékpároké jóval gyengébb sisakban 50 km/h is lehet. Fontos, hogy számítsunk a hirtelen előbukkanó, hangtalanul suhanó elektromos kerékpárokra a Hunyadivárosban is a kerékpárút és közutak kereszteződéseinél! Újabb veszélyforrás, hogy lakott területen belül nem kötelező igénybevenni a táblával jelölt kerékpárutat. „Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat…is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik –, a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.” Sokan inkább a közúton közlekednek, ahol a balra kanyarodáskor nem kell

leszállniuk a kerékpárról és áttolni az úttesten, mert nem a kerékpárútról kezdték meg a manővert. Ilyenkor a kellő körültekintés (hátranézés hiánya) okozza a veszélyt. Arra is figyelni kell, hogy az útkereszteződésekben, ahol a kerékpárút átvezetése felfestésre került, a kerékpárosoknak nem kell leszállniuk a járműről, tehát számítanunk kell arra, hogy nagy tempóban fognak odaérkezni elénk. Probléma még, hogy ahol ilyen átvezetés nincs, csak kijelölt gyalogos-átkelőhely, ott sem szállnak le a kerékpárról, holott kötelező lenne. Ahol az útkereszteződésben vagy a

nagyobb forgalmú út mellett lévő sövény magassága akkora, hogy nem látható mögötte a kerékpáros, de akár a gyalogos sem, ott közlekedésbiztonsági szempontból érdemes lenne a sövényt visszavágni. Egyirányú forgalmú úton a kerékpárosok behajthatnak a haladási iránnyal szemben is, ha ezt megfelelő kiegészítő tábla mutatja. Nem vált kötelezővé a 12 év alatti kerékpározó gyerekeknél a fejvédő sisak viselése, ennek ellenére a szakirodalom többsége ennek használatát az ő esetükben is biztonságosabbnak tartja. A közlekedés többi résztvevőjével kapcsolatban csupán néhány szó az új szabályokról: A mopedautó jobboldali ülésén engedélyezett a személyszállítás. Arra a kérdésre, hogy a mopedautó hol nem közlekedhet, és hol nem parkolhat, nem egyszerű válaszolni, mivel bizonyos esetekben a segédmotor-kerékpár paraméterei, más esetekben a személygépkocsi jel10

lege határozza meg a hovatartozását. Mivel segédmotor-kerékpár, ezért nem közlekedhet autópályán és autóúton, mert a tervezési sebessége a 45 km/h-t nem haladhatja meg. Elvileg parkolhatna a járdán, mert a tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg, és mert segédmotor-kerékpár. Ennek ellenére csak korlátozottan parkolhat járdán, mert két nyomon halad, mint a személygépkocsi, ezért csak abban az esetben parkolhat itt, ha ezt jelzőtábla engedélyezi, és a járda szélességének a felét, min. 1,5 méter szélességű helyet szabadon hagy. Pontosították a gyermekek szállításának szabályait is. „Az első üléshez – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták”. Megszűnt a vasúti átjáró megközelítésére előírt 30, ill. 40 km/h sebességkorlátozás. Ebben az évben már az Európai Uniós szabályok szerint (2500 kg helyett) a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival a személygépkocsikra és motorkerékpárokra előírt sebességhatárokat kell alkalmazni. A változtatások nem minden esetben kötelező érvényűek, csupán lehetőségeket kínálnak a közútkezelők számára. Mivel városunk önkormányzata sok esetben nem élt a változtatás lehetőségével, így a Hunyadivárosban továbbra sem lehet az egyirányú utcába szemből behajtani kerékpárral, mert a behajtani tilos jelzőtáblák alá nem került ki az „ellenirányú kerékpáros” kiegészítő jelzőtábla. Nem élvezhetjük továbbá a vasúti átjárókban a sebesség korlátozás feloldását sem, mivel a régi KRESZ-szabályok alkalmával sebességcsökkentő jelzőtáblákat helyeztek ki. Amíg ezek a táblák a közúton vannak, addig azok szerint kell közlekedni, és nem az útvonalra egyébként engedélyezett sebességgel. További balesetmentes közlekedést kívánunk! Füredi Autósiskola

H

AKTUÁLIS A MADÁRBARÁT PROGRAMRÓL

A HMBP keretén belül eddig több mint másfélszáz különböző típusú mesterséges odú, 19 madáretető és 5 madáritató lett kihelyezve, s a fészkelő ládák kihasználtsága igen magas. A Hunyadivárosban található megyénk második legnagyobb odútelepe, és országosan egyedülálló abban a tekintetben, hogy emberek által lakott területen lett létrehozva. A nálunk folyó madárvédelmi munkát Orbán Zoltán, a MME kommunikációs igazgatója ittjártakor egyedinek és példaértékűnek minősítette. A szakma széles köre felfigyelt a városrészünkben folyó madárvédelmi és az ettől elválaszthatatlan természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenységre. Ennek eredményeképpen Nagy Károly, a MME Monitoring Központjának vezetője kezdeményezte a HMBP-odútelep adatainak MME országos online-adatbázisába való felvételét. A hasznos madarak szűkülő életterének megóvása és biztosítása fontos feladat. A Hunyadiváros élhetőbbé tételének egyik építő téglája egy kedves kertészmérnök tanítványomhoz, Szabó Barnához fűződik, aki jól megtanulta a leckét Járfás tanár úrtól is: a természetet szeretni kell, és megmaradása érdekében, bizony, tenni kell.

Szabó Csaba grafikus munkája

Jól szolgálja ezt az általa kezdeményezett és szervezett madáretető-, madárodú kihelyezési program, melyet szinte minden utcában és kertben tapasztalhatunk a Hunyadivárosban. Télen segíti a hasznos madarak életben

maradását, később szaporodásukat is a fészkelő helyek és etetők kihelyezésével. Számomra is nagy élmény télen az ablakból figyelni a cinkék lakmározását az etetőknél. Ezek a madarak nyáron sokat segítenek nekünk a szúnyogok és különféle károsító rovarok, lárvák pusztításával. Úgy gondolom, sok ilyen aprónak tűnő kezdeményezés teszi élhetőbbé és kellemesebbé környezetünket és az életünket. Dr. Kovács András PhD főiskolai tanár

Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara oktatási dékánhelyettese

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA - 2010. JÚNIUS 19.

A hagyományoknak megfelelően a Kecskemétfilm Kft. is bekapcsolódik a Múzeumok éjszakája programsorozatba. Este 21 és 22 órai kezdéssel a stúdió kertjében éjszakai vetítést tartanak családoknak, illetve felnőtteknek – jó bor kísérettel. A kecskeméti Dimenzió Borászat támogatásával finom borokból választhatnak az animációs filmek kedvelői, akik ezen az estén a rajzfilmstúdió régebbi és újabb alkotásai közül „csemegézhetnek”.

A 21 órakor kezdődő vetítésen a gyerekek és szüleik láthatnak egy-egy epizódot – többek között – a Vízipókcsodapók, a Mesék Mátyás királyról és a Magyar népmesék sorozatokból. Az alábbi fotón a Köcsögkirály című mese egy részlete látható. A felnőttek 22 órától egy válogatás keretében megismerkedhetnek a kecskeméti rajzfilmrendezők díjazott egyedi művészfilmjeivel. Minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak!

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Múzeumok éjszakáján 18-22 közt szintén gazdag programot kínál: - Amit a baglyokról tudni illik: a hazai bagolyfajok bemutatása (bagolyköpet vizsgálatok, baglyok papírból) - Esti hangok a Hankovszky-ligetben, családi hangvadászat, játékos foglalkozás - Természetismereti filmek és előadások a Kiskunsági Nemzeti Parkról - a Levegő c. interaktív kiállítás megtekintése

OLVASÓINKAT KÉRDEZZÜK: KIT SZERETNÉNEK LÁTNI A VI. HUNYADIVÁROSI NAPOK SZÍNPADÁN? ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ........................................... A kivágott szelvényeket június 20-ig kérjük a Szil-Coop Áruház és az UNIVER Áruház gyűjtőládáiba dobni. Hunyadivárosi Részönkormányzat

11

H

NÉZŐTÉR ♪ HORIZONT

PARTY

♫

A Horizont zenekar elnevezés Kecskeméten már legalább tizennégy éve él a köztudatban. A jelenlegi formáció egy éve alakult ki. A változásokban szerepet játszott a megrendelői igények módosulása is. A Horizont Party Zenekarral gyakran lehet találkozni iskolai, óvodai bálokon, céges rendezvényeken, lakodalmakon és más családi eseményeken – nemcsak Kecskeméten és vonzáskörzetében, hanem az ország bármely pontján. A zenekar tagjait a Hunyadivárosban különösen jól ismerik, hiszen vezetőjük, Glaj Pál (billentyűs hangszerek, ének) több mint egy évtizedig élt a városrészben, Marssó Rita (énekes) a térségben nőtt fel, a Hunyadi János Általános Iskola tanulója volt, Csonka Zoltán (gitár, ének) pedig jelenleg is a városrészben lakik a családjával. Beszélgetésünkre mindhárman eljöttek, s a zenekar legfőbb törekvéseiről vallanak.

Glaj Pál (a fotón balról a 3.): - A populáris könnyűzenén belül szeretnénk a lehető legmagasabb színvonalat nyújtani mind a magyar, mind pedig a külföldi zeneszámok előadásában. Ha egy zeneszám megfelel a mi igényességünknek, ez már garanciát jelent arra, hogy a közönségnek is elnyerje a tetszését. Ezért is nem adunk elő olyan zeneszámot, ami nem üt meg egy bizonyos mértéket. Közel állnak hozzánk a magyar népdalok, sőt a maga idejében akár a magyarnóták előadása is. Azt vallom zenészként és zenepedagógusként is, hogy kevés olyan zenemű van, ami úgy tud közvetíteni hangulatot, érzelemvilágot és a szülőföld szeretetéről szóló gondolatiságot, mint épp ez a fajta zenei műfaj. Tekintettel arra, hogy nekünk a közönség igényét maximálisan ki kell szolgálni, nem mindig könnyű ezt a belső igényeinkkel összhangba hozni. Éppen ezért igyekszünk olyan színes és igényes könnyűzenei műsort kínálni, hogy senkinek ne jusson az eszébe már a második szám után lakodalmas rockot kérni, illetve később se ez töltse ki a repertoár nagy részét. Valamennyien komoly zenei képzettséggel bírunk. A tagok egy része a zeneiskolai tanulmányokon kívül felsőfokú zenei végzettséggel is rendelkezik. Átlagosan 18 év „zenészmúlt” jellemző ránk. Hosszas válogtás előzte meg a jelenlegi felállást.

Marssó Rita: - Egy éve énekelek a zenekarban. Korábban a Kecskeméti Musical Stúdióban énekeltem, majd egy kecskeméti rockzenekar fronténekese lettem. Ennek megszűnését sokan sajnáljuk, hiszen a Bikini előzenekaraként is szép sikereket értünk el. A zene mellett lovas testneveléssel, sérült gyermekek

és felnőttek koordinációs képességfejlesztésével foglalkozom. Zenekarunk tagjai mind külön egyéniségek, sajátos ízlésvilággal. Ez a sokszínűség tükröződik az előadott dalok válogatásában is, mondhatni, jót tesz az együttmuzsikálásnak, gazdagítja az általunk nyújtható élményt. Én például nagyon szeretem a rockot és a lendületes, erőteljes, kemény zenét. Csonka Zoltán (balról az 1.): - Ahogyan egy színésztől soha nem kérdezik meg, hogy mikor akar színdarabot írni, úgy gondolom, önma-

gában már az is alkotói jellegű folyamat, ahogyan egy mások által megírt szerzemény interpretálódik általunk. Én ott vagyok minden egyes hangban, amit eljátszom. A vendéglátó zene művelése is nagy odaadást igényel a zenésztől, arról nem beszélve, hogy – az egy-másfél órás előadói koncertekkel szemben – az a négy-hat óra, amit mi a színpadon töltünk, fizikailag is nagyon sokat kivesz az emberből. Huszonéve vagyok a zenészpályán hol főállásban, hol inkább mellékfoglalkozásúként, hiszen itt a legtöbben pedagógusok vagyunk. Ha gyermekekkel foglalkozó intézmény kér fel bennünket szórakoztatásra, minden esetben kedvezménnyel biztosítjuk ezt a számukra. Glaj Pál (20/427-0002): Vidéki Tamásról nem esett még szó, aki a zenekarunk fúvósaként elsősorban szaxofonon és klarinéton játszik, de nagy lelkesedéssel és odaadással fúj szinte mindent, „amit fújni lehet”. Személyében egy zeneileg is nagyon igényes, tehetséges és nagyon jó közösségi embert, kiváló csapatjátékost ismerhettünk meg. Szeretnénk elérni, hogy a zenekarunk neve mind szélesebb körben ismert legyen. Jólesett például, hogy a közelmúltban alkalmasnak találták a zenekarunkat arra, hogy egy rendezvényen Horváth Charlye-t kísérhesse. (Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

KISS MIKLÓS EMLÉKÉRE

A Hunyadivárosban élt Kiss Miklós festőművész emlékére nyílt meg kiállítás a Katona József Színház Nézőtéri Galériájában, mely május végéig az előadások ideje alatt díjtalanul látogatható. Az ötvenévesen, ez év januárjában meghalt művész 1995-től a színház díszletfestőjeként dolgozott. Utolsó munkája, amit már nem tudott befejezni, a Kelemen László Kamaraszínház előterének falára készített nagyméretű kép. „A díszletfestő a mai színházban olyan, mint a hárfás a szimfonikus zenekarban – nem minden darabban van szólama. Ha mégis, akkor nem praktikus egyéb húros hangszerrel helyettesíteni”írta a razjtanárként diplomázott, később nemzetközi színtéren is kiállító művész még 2008-ban. A Kecskeméti Képzőművészek Közössége munkájában 2003 óta vett részt. Hagyományos technikákkal (tus, pác) készült egyedi grafikái, valamint temperafestményei egyaránt személyes hangvételű érzékenységet, a világgal csak békében és harmóniában élni tudó művészt közvetítenek. 12

PORTRÉ „AZ ÉLETET MÁR MEGJÁRTAM...”

„Micsoda érték!” – érinti meg a Mátyás Iskola könyvtárának polcán a vaskos Petőfiszótárt beszélgetőpartnerem, Beke József tanár úr, a Bányai Júlia Gimnázium volt magyartanára, évtizedekig igazgatóhelyettese. Ha valaki, ő már csak tudja: tavaly, a Radnóti-emlékév méltó zárásaként jelent meg az általa készített Radnóti-szótár, s nyelvészeti, irodalomtörténeti munkásságát olyan kiadványok fémjelzik még, mint a Bánk bán-szótár vagy a Zrínyi-szótár. A neves nyelvtudós a kilencvenes évek elején költözött családjával a Hunyadivárosba. „Hetvenkedő” nyugdíjasként sem pihen. Életprogramnak is beillő tervei véghezvitelében szívóssága és máig szigorú napirendje segíti. - Eredetileg nagykőrösi vagyok – mondja Beke tanár úr. – Itt kaptam egy olyan irodalmi indíttatást, amely annak ellenére továbbfejlődött bennem, hogy Kecskemétre, kereskedelmi iskolába kerültem. 1952-től a szegedi egyetem bölcsészkarán azon kevesek közé tartoztam az évfolyamon, akiket elsősorban a nyelvészet babonázott meg. Az archaikus nyelvnek van egy olyan – nehezen kifejezhető – varázsa, ami egy életre meg tudja fogni az embert. Első munkahelyem 1956-ban a nem sokkal előtte átadott kunszentmártoni gimnázium volt. 1964-ben jöttünk Kecskemétre tanítani a feleségemmel. Több mint három évtizedig dolgoztam a Bányai Júlia Gimnáziumban, közben huszonkét évig igazgatóhelyettes voltam Fischer István, majd Brenyó Mihály igazgatása alatt. Mellette majd húsz évig a Katona József Társaság jegyzője voltam. - Mi indította a Bánk bán-szótár és a Zrínyi-szótár elkészítésére? - A nyolcvanas évek közepén volt egy nagyon értelmes, olvasott tanítványom, aki egyszer megkérdezte tőlem: „Mi az, hogy pártütés?”. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a Bánk bán olyan alapmű, amit még sokáig fognak tanítani, de nem lehet tudni, hogy száz-kétszáz év múlva mit fognak belőle megérteni a diákok. Volt a Bánk bán-szótár elkészítésének egy prózaibb, de a korra jellemző motivációja is. A vezetői beosztásom ellenére én soha nem voltam párttag. Fischer István igazgató találta ki, hogy legyen egy társadalmi munka-felajánlásom, s akkor talán nem feszegetik tovább ezt a párttagság-dolgot. Így készült el több mint ötévi munkával – Orosz László 1983-ban megjelent kitűnő kritikai kiadásának drámaszövege alapján – a Bánk bán-szótár, amit Katona József születésének 200. évfordulója alkalmából adott ki a Katona József Társaság 1991-ben. Kovács Sándor Iván professzor, nagy Zrínyi-kutató irodalomtudós keresett meg azzal, hogy készítsem el a Zrínyiszótárt is. Csak maga a 135.000 Zrínyi-

cédula elkészítése négyünknek öt évig tartott, s tele lett velük egy nagy katalógusszekrény,. Bő tíz év munkájának eredményeként jelent meg 2004-ben a Zrínyi-szótár. Később a Radnóti-szótár adatfelvitelét a fiam egy programmal öt év helyett két nap alatt készítette el. - Mi késztette Radnóti nyelvének szótárazására? - Szegeden, a bölcsészkar folyosóin lévő tárlóban az üveg alatt az ő kéziratait is kiállították. Egyetemista koromban ez a vitrines szekrény oda-odavonzott, s az itt olvasott Radnóti-sorok olyan mélyen megragadtak bennem, hogy már Kunszentmártonban elkezd-

tem róluk egy tanulmányt. Mielőtt az 5153 címszót tartalmazó Radnóti-szótár elkészítésébe fogtam, közös barátunk által értesítettem tervemről a költő özvegyét, a most 98 éves Gyarmati Fannit, aki néhány jellegzetes Radnóti-kifejezés után megértette, hogy sok olyan szó van, aminek a jelentését már csak a mi korosztályunk ismerheti. - Nagy szerzőink koruk szintjén fejezték-e ki magukat a műveikben? - Nehéz erre egy szóval felelni. Katona József saját korához képest régies nyelvhasználata a korhűség okán lehet tudatos, ugyanakkor sok modernnek számító, sőt az általa használt jelen13

H

tésben csak később elterjedő szót használt a műben. Radnótit is nyelvújítónak tekinthetnénk abban az értelemben, hogy szavainak jelentésárnyalatai közül minden ötödik egyéni szóhasználatot tükröz. Egy biztos: a költők a köznyelvinél mindig emelkedettebb hangnemben szólalnak meg, s minél inkább megyünk vissza az időben, ez annál inkább érvényes. - Az amerikanizálódás folyamatát látva az ember hajlamos azt gondolni, hogy az elődeink által féltve őrzött nyelvünk elsivárosodik. - Nem lehet állást foglalni amellett, hogy a mai magyar nyelv veszít vagy épp gazdagodik-e a változások által. A nyelv egyszerűen csak él, s mint ilyen, folyamatos átalakuláson megy keresztül, amit leginkább pragmatikus okok magyaráznak. Kétségtelen viszont, hogy régi szavaink ízes hangulata érezhető hiány. A Radnóti után hozzáfogtam Arany János költői nyelvének szótárazásához. Most 76 éves vagyok, s úgy számolom, 2017-re, Arany születésének 200. évfordulójára talán már meg is jelenhetne. - A nyugdíjazása előtti évben ítélték oda Önnek a Kecskemét Városért Oktatási Díjat, 2001-ben Pilinszky-díjat kapott, a Zrínyi-szótár megjelenésének évében pedig Kecskeméten az „Év emberévé” választották. – Hogy telik egy napja? - Reggel fél hét tájban ülök oda a számítógéphez. Másfél-két óra múlva megreggelizem, majd folytatom a munkát. Délben átmegyek a fiamékhoz ebédelni a Vajdahunyad utcába, s egy nagy séta után újból nekiülök itthon a munkának. Délután ezt még egyszer megszakítom sétával vagy – mióta egyedül maradtam – házimunkával. A Tinódi utcán lakom. Nagyon szép itt a környék. Utána még egyszer nekifogok dolgozni, s úgy hét óra tájban „teszem le a lantot”. (Teljes interjú: www.hunyadivaros,hu)

H

HOBBI MÚLTUNKRÓL ÁRULKODÓ ÉRMÉK

Berei József nevét már sokan ismerik, mert minden Hunyadivárosi Napok alkalmával szerepelt érmeivel a kiállításon. - Hogyan kezdett numizmatikával foglalkozni? - Feleségem a Nemzeti Bank helyi székházában dolgozott, s a hetvenes években a megjelenő emlékérmekhez itt lehetett a legkönnyebben hozzájutni. Legelőször az új kibocsátású érmék külső megjelenése, szépsége, míves kidolgozottsága ejtett rabul. Később tudatosan törekedtem a régi sorozatok hiánytalan beszerzésére. Tagja lettem a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Kecskeméti Csoportjának is, melynek negyvennégy évvel ezelőtti alapítója, s máig vezetője a legnagyobb helyi gyűjteményt magáénak tudható Leányfalusi Károly. Félszáznál több tagunk van. Minden hónap első és harmadik szombatján tartjuk az összejöveteleinket a művelődési központban. Országos rendezvényünk is van minden évben, mint ahogy az ország nagy településein működő többi egyesületnek is. Lyka Károly művészettörténész szép megfogalmazásával az érem és plakett a társadalmi történések „legművészibb tolmácsa”. Mivel a történelmet nagyon tisztelem és szeretem, főként ebben a témakörben gyűjtök, de van éremsorozatom a Nobel-díjas magyar tudósokról, s a Világörökség részét képező magyar tájakról, helyekről is. A nyolcvanas évek elejétől számítva, harminc év alatt mintegy három és fél ezres gyűjteményt állítottam össze, amellyel hozzávetőleg a város első tíz legnagyobb gyűjtője közé tartozom.

- Igaz, hogy egy gazdag gyűjteménnyel államalapításunk óta egész történelmünk végigkísérhető? - A pénztörténet Magyarországon az első hivatalosan megjelent érmét Szent István első, LANCEA REGIS, hátlapján REGIA CIVITAS körfeliratú dénárjával jegyzi. Második pénzén előlapon egyenlő szárú kereszt van, STEPHANUS REX felirattal, hátlapján szintén kereszt REGIA CIVITAS felirattal. Nekem ez a második ezüstpénze van meg (lásd a fotón): gyűjteményem legértékesebb darabja. Az európai uralkodók közül elsőként Károly Róbert vezetett be fizetőeszközként aranypénzt, firenzei mintára verve. A nagyobb értékű tallérok megjelenésével – Magyarországon 1499-től – kerültek aztán rá az érmékre az uralkodói képmások. Európában is jelentős értékű pénznek számított Nagy Lajos, illetve a Hunyadiak aranyforintja. A lovagkirály emlékének adózva Lajos király aranyforintjára I. László alakját verette, s ez még jó ideig kötelező hagyomány maradt a királyi pénzeknél. Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelmek külön pénzt bocsátottak ki, így az uralkodókéval és a törökökével együtt háromféle fizetőeszköz volt forgalomban. Bethlen, Báthory és Rákóczi híres tallérjait én már csak utánvert változatban tudtam megszerezni, mely az eredetinek hozzávetőleg a harmadát éri. A fejedelmi pénzek eredeti darabjai több százezer forintért cserélnek ma gazdát. Eredetiben van meg viszont az az 1706-ban kiadott PRO LIBERTATE feliratú Rákóczi-poltura, mely legalább olyan ismert, mint Rákóczi nemesfémpénzei. - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt kiadott pénzeken jelenik meg először magyar nyelvű felirat. - Van eredeti 1848-as „Egy forintosom”, s olyan Kossuth-bankóm is, amit 1852-ben, Kossuth amerikai tartózkodása idején Philadelphiában adtak ki. A kiegyezés évétől kezdve a Magyarországon vert pénzek felirata végleg magyar nyelvű lett. 1892-től vezették be a koronát, 1926-tól a pengőt, melyeknek szintén az aranyhoz viszonyítva állapították meg értékét. Akik azt mondják, hogy mi magyarok mennyire nacionalisták vagyunk, azoknak szívesen megmutatnám ezt a kezemben lévő, 1936. december 22-én kiadott 14

tízpengőst, de bármelyik másik pengőt is, melyen a magyar állam hat nyelven: magyarul, németül, szlovákul, oroszul, románul és szerbül, azaz minden nyelven, amelyen a Trianon előtti Magyarországon beszéltek, feltüntették a bankjegy értékét. Ez még az 1945. október 23-án kinyomtatott százezer pengősön is így van. 1946ban kibocsátották a forintot, melynek minden évjáratából van példányom. - Mit keres mostanában? - Nincs még minden középkori királyról pénzem, szeretném a hiányzókat pótolni. Ez ma már egyre nehezebb. Az értékes régi pénzeknek szinte már csak Erdély és a Délvidék kevésbé látogatott helyein lehet elvétve a nyomára bukkanni, de itt is megelőzik a gyűjtőket a felvásárlással, továbbértékesítéssel foglalkozó kereskedők. Az érmék, régi bankjegyek mellett érmeket is gyűjtök. Az ún. emlékpénzek a harmincas évektől kezdtek Magyarországon megjelenni a Liszt-Rákóczi-Pázmány sorozattal indítva. A forradalom százéves évfordulójára adták ki 1948-ban a Petőfi-Táncsics-Széchenyi sorozatot, melynek minden darabja megvan, s az idő múlásával egyre jobban nő az értékük. 1956-ban a forint megjelenésének tízéves évfordulójára is adtak ki emlékérmet. Városunk szempontjából is érdemleges az 1967ben kiadott jubileumi Kodály-sorozat. A közelmúltban kezdték meg például a Magyar várak sorozat kibocsátását. Az emlékérmék vonatkozásában is kuriózumnak számít, ha ezt aranyban adják ki. Ilyeneket a Nemzeti Banknál sokan befektetésként is vásárolnak. - Van-e a családban, akire átragadt a múltidéző tárgyak szeretete? - Feleségem velem együtt örül egyegy új szerzeménynek. Két lányom más érdeklődésű, de négy unokám közül a két fiú, főleg a legkisebb unoka szívesen leül velem nézegetni őket. Bízom benne, hogy tovább tudom örökíteni a családomban nemcsak a már komolynak számító gyűjteményt, hanem vele a magyar történelem szeretetét, nagy elődeink őszinte megbecsülését is. (Teljes interjú: www.hunyadivaros,hu)

SPORT MOZGÁS-KORLÁTLANUL

H

Az év fogyatékkal élő sportolója 2009-ben Boronkay Péter, az Alapítvány a Sportoló Fogyatékosokért, illetve a Kecskeméti Mozgáskorlátozottak SE triatlonistája lett, akit januárban Zombor Gábor polgármester az Év legjobb sportolójának járó kitüntetéssel is jutalmazott. 2009-ben Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Sportért Emlékérem bronz fokozatát adományozta számára, s abban az évben megkapta a Sportért Felelős Miniszteri Elismerő Oklevelet is. 2008-ban Bács Kiskun megye választotta az „Év sportolójává”, és sokan szavaztak rá a megye Prima Primissima-díj jelöltjeként is. A tavaly Ausztráliában világbajnokságot nyert sportolóról kevesen tudják, hogy a Hunyadivárosban született, a Lant utcán nőtt fel, s egy szegedi kitérő után most újra itt él. - A hunyadivárosi kötődésről még annyit – veszi át a szót Péter –, hogy a Mátyás Király Általános Iskolában tanultam meg írni, olvasni. Szeretettel emlékszem vissza egykori tanítóimra, osztálytársaimra, ezért is örültem annak a meghívásnak, hogy sportnap keretében egy előadással mutatkozzam be az iskola mostani diákjainak. - A bal alkar hiányával született. Mennyiben jelent ez hátrányt? - Ha őszinte akarok lenni, nekem ebből túl sok hátrányom nem volt. Gyakran kérdezik, mit kérnék, ha jönne a jó tündér, s teljesítené három kívánságomat. Ezen sokszor elgondolkoztam már, de az első három kívánságban soha nem volt benne, hogy mindkét karom meglegyen. – A gyógytornász javaslatára hatéves korom környékén Rogics Jánosné Erika néninél kezdtem el úszni. Kilencévesen megszereztem életem első érmét. Tizenkét évesen megpróbálkoztam a vízilabdával is. Én voltam akkor Magyarországon az egyetlen végtaghiányos vízilabdázó, aki épek csapatában játszott: a kecskeméti Villanó Fókák Vízilabda Klub csapatában, Valkai Ferenc edzőnél. Később visszatértem az úszáshoz – Magó Gábor és Hajdú László edzőknél. - Hogy tudta összeegyeztetni a tanulást a sporttal? - Eleinte nagyon nehezen, de Szegeden, az Egészségügyi Főiskola szociális munkás szakára járva harmadévesen megkaptam az SZTE „Jó tanuló – jó sportoló” díját. 2004-ben benne voltam a 11 fős athéni paralimpiai keretben, de a verseny előtt négy hónappal lecsökkentették a kiutazók számát 8 főre, s én itthon maradtam. Ez is közrejátszott abban, hogy elkezdtem triatlonnal foglalkozni. A szegedi Titán Triatlon Klubban épekkel együtt kezdtem el edzeni. Jelenleg Kecskeméten a Juhar utcai iskola testnevelő tanáraként középsúlyos és halmozottan súlyos értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozom. A közelmúltban fejeztem be egy gyógypedagógiai asszisztensképzést, s folyamatban van egy triatlonedzői képzés,

ahol júniusban végzek. A képesítésem fogyatékkal élő és ép emberekkel való foglalkozásra egyaránt feljogosít, de hogy őszinte legyek, fel sem merült bennem, hogy a kettő között választanom kellene. - Mik a jövő tervei? - A budapesti Triatlon Világbajnokság előtt Írországba megyek július

elején az Európa Bajnokságra, ahol harmadszorra leszek címvédő. Július végén Londonban lesz egy nemzetközi paratriatlon verseny, ahová a menyasszonyom, Szörfi Diána is elkísér. Sikerült a sporttal őt is alaposan megfertőznöm: duatlonozik, triatlonozik. Későbbi terveimben szerepel a Hawaii Ironman-en való indulás. Szeretnék a paralimpián is versenyezni 2016-ban, mert előtte a londonin még nem lesz a sportágak között a triatlon. Remélem, akkor 35 évesen képes leszek arra, hogy akár dobogóra is állhassak. - Hogyan tartják számon a magyar parasportolókat a nagyvilágban? - Nagy elismertségnek örvendenek, hiszen paralimpiai bajnokaink vannak. Nemzetközi eredményeket elérő paratriatlonista viszont egyelőre csak egyedül én vagyok ma az országban. Szeptember 8. és 12. között Magyarország rendezi a Triatlon Világbajnokságot, amelynek paratriatlon versenye is lesz. Ennek rajtja szeptember 11-én 15

6.50-kor kezdődik. Ez az esemény sokat jelent a paratriatlon rangjában, s ennek megfelelően támogatottságában is. Mivel Magyarországot ezen a világbajnokságon tudomásom szerint egyedül én képviselem, mindent megteszek azért, hogy az eredményeim közrejátsszanak a szakág megítélésének változásában. - Hogy készül a vb-re? - Szegeden Balla Péter volt az edzőm. Azóta is az ő iránymutatása alapján végzem az edzéseket. Kerékpározásban kell a legtöbbet fejlődnöm, de szeretnék javítani a futásomon is. A 10 km-es távon le kellene szorítani az időmet 37-38 perc körülire. Heti öt alkalommal, fél héttől fél nyolcig úszok. Munka után egyik nap kerékpározom, másik nap futok. Öt kilométeres körre megyek a Szőlőfürt Fogadó felé. Nagyon hálás vagyok a családomnak azért, mert máig segítő, támogató, biztos hátteret nyújt ahhoz, hogy versenyezhessek – a szüleimnek azért, ahogyan felneveltek. Két nővéreméhez hasonló elvárásokkal kezdettől teljesen épként kezeltek, ami sokat jelentett önmagam elfogadásában, későbbi magánéleti és sportsikereimben. (Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

FUTÓKÖR INDUL A helyi futók, kocogók, gyaloglók összeismertetése, s egy kötetlen közösség kialakítása céljából a tömegsport bővítésének lehetőségével futó-gyalogló kört szervezünk. Egy futókör léte kihat a környezetre is, hiszen többen így kapnak kedvet, bátorságot ahhoz, hogy kimenjenek az utcára futni, mozogni. Az idősebb korosztály számára intenzív gyalogló órákra is lehetőséget adnánk, mely közben gimnasztikai és légző gyakorlatok is színesebbé tennék az edzést. Várom az érdeklődők jelentkezését:     Harsányi Zsolt E-mail: [email protected] Tel.:76/497-415 10-15 óra között

H

KÖZÖSSÉGEINK

BABA-MAMA KLUB

NYUGDÍJAS KLUB

A klubtalálkozók továbbra is minden hónap első és harmadik szerdáján délelőtt 10 órától vannak az Ifjúság úti Ibitanodában. Változás, hogy májusban és júniusban szerda helyett csütörtökön, illetve kedden lesznek a foglalkozások. Ízelítő a programokból: május 6-án az immunerősítésről dr. Kánitz Edit tart előadást. Május 19-én zenebölcsi és légvárazás lesz, majd június 1-én a csípőficamról dr. Kovalcsik István beszél a jelenlévőknek. Június 16-án ismét zenebölcsi.

A klub tagjaira több kirándulás is vár. Újból ellátogatnak Ópusztaszerre. Eljutnak a Tőserdőbe és a tiszaalpári vízpartra. Folytatódik a meghívott vendégek előadássorozata, melynek keretében vérnyomás- és koleszterinmérésről esik majd szó. Időben elkezdenek készülni a VI. Hunyadivárosi Napokra. Vers- és mesemondó versenyre neveznek be a klub tagjai mindamellett, hogy a nyári szünidőben az unokákkal kapcsolatos közös programok, együttlétek kerülnek előtérbe.

Tisztelettel meghívjuk a városrész születése napján: 2010. június 19-én 10 órakor a Mátyás Király’ Iskolában rendezett ünnepségünkre, melyen zenés-verses köszöntő műsor keretében POLGÁRRÁ FOGADJUK a 2009-ben született hunyadivárosi gyermekeket. Hunyadivárosi Részönkormányzat és a Baba-Mama Klub KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTÉK

„A hit megfogalmazásának szüksége van a művészetek „látására”, formanyelvére, de a művészetnek is szüksége van a kinyilatkoztatás tartalmára, arra a nagyon is különleges inspirációra, amelyet kizárólag az élő hit adhat neki.” (Adorján Dezső Zoltán püspök)

Művészeti estek sorozat indult a Liszt Ferenc utcán lévő Hetednapi Adventista Kápolnában, melynek első hangversenyén a budapesti Acapella Énekegyüttes adott magas színvonalú koncertet. Húsvéthoz igazítva a bűnbánat és újjászületés témakörében Kováts Lajos, Kapi Gyula, G. Bizet, Luther Márton, Karl Grunholzer és más szerzők művei hangzottak el. A műsor meghatóan szép kiegészítése volt a gyülekezeti tagok műsora. A Magyarországon több mint száz éve jelenlévő Hetednapi Adventista Egyház kecskeméti gyülekezetének programjai nyilvánosak, ahová – hitbeli és világnézeti elkötelezettségtől függetlenül – szeretettel várják a városrész lakóit is, érvényre juttatva ezzel a Művészeti esték sorozat meghívóján is olvasható üzenetet: „Itt vagyunk és segítünk”.

Soron következő rendezvényük május 8-án délelőtt 10.30 órától „Kövesd a Bibliát!” címmel lesz, mely a Biblia tanulmányozásának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Fontos eleme a 66 nyelven (minden bibliai könyv más-más nyelven) megjelentett nagyméretű Biblia, amely körbejárja a világot, s ez alkalommal Kecskeméten tekinthető meg. Magyar nyelven az „Ámos könyve” található benne. Ugyancsak május 8-án délután 3 órakor „Anyák napi” megemlékezés lesz, melyre szintén nagy szeretettel várnak minden érdeklődőt. A Művészeti Esték sorozat következő hangversenye június 5-én 17 órakor lesz, melyen az Advent Rézfúvós Zenekar ad majd koncertet. (www.adventista.hu/kecskemet) 16

JÓPÁSZTOR OTTHON

„Már kevesen tudják, hogy évtizedekig kápolna is várta a katolikusokat a Jó Pásztor Zárdában. A múlt század húszas éveinek elején a magyarországi történelmi egyházak a vallásos élet elmélyítésétől remélték az emberek jó hajlamainak élesztését… Kecskeméten Révész István prelátus-plébános, a későbbi tábori püspök kezdeményezte a lelkek megmentésére, az erkölcsi lejtőre jutott leánygyermekek nevelésével foglalkozó Jó Pásztor Szeretetéről Nevezett Miasszonyunk Nővéreinek kecskeméti letelepítését” – olvashatjuk Heltai Nándor Hunyadivárosról írt könyvében. A francia alapítású Jó Pásztor Nővérek 1924-től intézetük 1948-ban történt államosításig, valamint a rend 1950-ben történt feloszlatásáig működtek Kecskeméten. Valóságos kis birodalmat hagytak maguk után, mely a mostani Jópásztor Otthon körül még négy nagy épületből állt a Hunyadivárosban. Az egyházi ingatlanok visszaigénylése során került vissza 1991-ben az újraindult Rend tulajdonába a mai Jópásztor Otthon helyén álló düledező épület, melyet Fejes László akkori plébános kérésére 1992-ben a Magyar Katolikus Egyház Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kecskeméti Főplébániájának ajándékoztak a Jópásztor Otthon létesítése céljából. A Népjóléti Minisztérium támogatása, a helyi önkormányzat és az adakozók jóvoltából az otthon még abban az évben átadásra kerülhetett, s beköltözött tizenöt nyugdíjas korú idős asszony. Az épület a hozzá tartozó udvarral a Főplébánia fenntartásában ma is nyugdíjasházként működik – szociális alapon, a rezsiköltség megtérítése ellenében –, s várakozólistán vannak azok, akik egy-egy garzon felszabadulása után be szeretnének majd ide költözni. A rendszeresen tartott misékre a környékbeliek közül is sokan bejárnak.

HITÜNK SZERINT RENDÜLETLENÜL A HITBEN

H

A címben szereplő latin mondás a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének honlapján a főpásztor, Dr. Beer Miklós jelmondataként olvasható, s igen találó az egyházmegye legidősebb, ma is szolgáló papjára, a Kecskeméten élő 93 éves Borsiczky Tibor atyára is, aki hetven éve tartó papi szolgálat után június közepén tartja rubintmiséjét a Barátok templomában. Tibor atya közel másfél évtizede él a Hunyadivárosban. Szolgálata révén a Szolnoki út 48. szám alatt található Jópásztor Otthon – a Református Bibliakör és az adventista kiskápolna mellett – szintén azon helyek közé tartozik a városrészben, ahová szívesen járnak el hitük gyakorlására a környék lakói. - Hogy került Kecskemétre? - kérdeztük Borsiczky Tibor atyát. - Országosan is ismertté vált 1994ben a kecskeméti széchenyivárosi katolikus templom építésének a gondolata, s ennek hallatán – tudomásom szerint elsőként – ajánlottam fel e célra a Tamásiban lévő lakásom árát. Úgy gondoltam, hátralévő időmben szívesen lakom szerényebb körülmények között, így kerültem ide az otthonba, mely korábban Jópásztor Zárda névre hallgatott. Az itt lakó nővéreket abban az időben helyezték el Budapesten, s az üresen maradt épületet a KalocsaKecskeméti Főegyházmegye érseki helynöke, Farkas László pápai prelátus felügyelete mellett egyházi bérlakások formájában hasznosították. Az otthon lakójaként szerdán, szombaton és vasárnap tartok itt miséket, s Szentségimádásra is sor kerül minden csütörtökön. Ministránsom a szintén itt lakó Kovács János. Ezekre az alkalmakra a szomszédos épületekből is sok hunyadivárosi ember eljár, főleg az idősebbek, akik már nehezen tudnának bemenni ezért a városba. Mindennap misézek a Barátok templomában, és Szentkirályra is ki szoktam járni segíteni. - Hol szolgált korábban? - Édesapám főjegyző volt Abonyban. A középiskola elvégzése után, 1935-ben Vácra kerültem a katolikus főiskolára. 1940. június 23-án Hanauer Árpád István püspök úr szentelt pappá kilencünket, akik közül ma már csak én élek. Voltam káplán Szentesen, Tóalmáson. Dolgoztam Vácon a Piaristáknál, majd Pestszenterzsébetre kerültem. Itt, egy átalakított épületben a légi harcok idején egyedül nálunk volt éjféli mise úgy, hogy beraktuk az ablakokat, s addig nem jöttünk ki, míg vége nem lett a légiriadónak. Ezt követően Algyőn voltam plébános hét évig, innen Csongrádra kerültem káplánnak. 1957-1971 között Sülysápon voltam plébános, azután Gödöllő mellé, Valkóra kerültem. Helvécián 1990-től 1994-ig vezettem a plébániát. Ballószög is hozzám tartozott, ahová a Szűzanya tiszteletére építtettünk egy templomot. Mire ez el-

vannak most a legnagyobb bajban. Egész Európa öregszik. Nem születik elég gyerek. Félnek az emberek a jövőtől. Ez nagyon súlyos következményekkel jár, mert Kína és a keleti birodalmak mindeközben csak úgy ontják a gyermekáldást, s gazdaságilag is az élvonalra törnek. Minden délután fél öt tájban kimegyek az aulába. Az ott lévőknek kicsit magyarázom az evangéliumot. Közösen imádkozunk, elmondjuk a Rózsafüzért, s akik óhajtják, azokat meg is áldoztatom. – Hárman voltunk testvérek. Bátyánk már nem él. Nővérem, Margit, 97 éves. Vele szoktam érintkezni telefonon. Unokái, dédunokái között olyan is van, aki Olaszországba ment férjhez, de nagyon ügyelnek arra, hogy gyermekük az édesanyjával csak magyarul beszéljen. készült, én már 75 éven túl voltam, és idejöttem az otthonba.

- Hét évtizede gyóntatja az embereket: változtak-e az idők folyamán? - Sokan lesüllyedtek. Az egész ország nagyon lent van erkölcsileg. A vezetőink hatalmas pénzeket vettek fel, s otthagyták az embereket a nyomorúságban. Azért bízni kell, hátha magára talál még a magyar nép. Az egész életem arról szólt, hogy közvetítsem: az Isten végtelenül szeret minket. Velünk van minden bajunkban, s számára semmi sem lehetetlen. Minden imádságunkban Vele találkozunk. Ezért kell kitartanunk a hitben, Isten és egymás iránt érzett szeretetünkben. Bízni kell abban, hogy amit az Úr mondott, azt be is teljesíti.

- Hogy telik egy napja? - Van, hogy bemegyek 3/4 7-től fél 8-ig keresztút-járásra a Barátok templomába. Utána beülök a gyóntatószékbe, ahol már várnak minden reggel ketten-hárman. Aki hozzám jön a gondjával, bánatával, azt próbálom figyelmeztetni, hogy boldogság csak úgy van, ha elkötelezi magát az ember. Aki odahagy feleséget, gyereket egy újabb szerelemért, az soha többé nem tud igazán boldog lenni, mert csak egynek lehet igazán odaadni az életünket. A papoknak, szerzeteseknek is tiszta életben, egészen Istennek (Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu) szentelve kell élniük. Így PÜNKÖSDI IMÁDSÁG lesz nyugodt a lelkük: ha hívja őket az Isten, az Szentlélek Isten, szállj reánk, elmét derítő tiszta láng, Ő színe-látására jutnak. Öntsd lelkeinkbe, melyeket megszenteltél, kegyelmedet. Ez a mi igazi örömünk. Kit Isten, mint vigasztalót, nekünk ajándékul adott. Várjuk, hogy mikor hív Minden javak bő kútfeje, lelkünk világa s élete. el bennünket a Jóisten. Te, hét ajándok Istene, az Úr hatalmas jobb keze, Mindennap én tartom Te, kit nekünk ígért Atya, nyelvünk kenetdús szózata. a ferences templomban Érzékeinkre fényt deríts, kebelt erényre fölhevíts, Testünk erőt­lenségeit védjék magas kegyelmeid. a fél kilences szentmisét, utána hazajövök. A Kísértésekben el ne hagyj, szívünkbe békességet adj, piaristáktól hozatom az Légy utainkban fővezér, ne érje népedet veszély. ebédet. Délután pihenek, Ó, adjad ismernünk Atyát, és egyszülötte szent Fiát, olvasgatok. Igyekszem S téged, ki tőlük származol, valljon mi ég, s földön honol. lépést tartani a világ tör- Legyen dicsőség, ó Atyánk, Neked, s kitől megváltatánk, Fiad­nak, a Vigasztalót áldván veled, mint egy valót. ténéseivel. A családok 17

H

EGÉSZSÉGÜNKÉRT

MINDEN ÖTÖDIK HUNYADIVÁROSI ALLERGIÁS

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságés Társadalomföldrajz Tanszékének és a Hunyadivárosi Részönkormányzatnak a jóváhagyásával egy önértékelésen alapuló kérdőíves adatfelvételt végeztem a Hunyadivárosban. A kérdőíves kutatás lebonyolítása 2009. december 28. és 2010. január 31. között hétvégi napokon történt a városrész 25 véletlenszerűen kiválasztott utcájában. Ez idő alatt közel másfélszáz kérdőív kitöltésére került sor, ami 148 háztartás 419 tagjának allergiás egyéneiről, mintegy 82 személyről nyújtott információt. A kutatás eredményeként a háztartásoknak közel 40 százaléka (39,19 %), a vizsgált populációnak pedig közel 20 százaléka (19,57 %) szenvedett valamilyen allergiás megbetegedésben. A kapott eredmény alapján elmondható, hogy a Hunyadiváros lakosságának is legalább 20 százaléka allergiás. A betegek nemek szerinti megoszlása a férfiak dominanciáját mutatja. A vizsgált populáció 58,54 százaléka férfi, 41,46 százaléka pedig nő volt. A korcsoport szerinti megoszlásnál két összevont csoport tűnik ki magasabb arányszámmal: egy fiatal felnőtt, 2140 éves (31,7 %), illetve egy idősebb, 61-80 éves (28 %) korosztály. A kutatás során az allergiának számos fajtájával találkoztam, amelyeket különböző allergének váltottak ki. A leggyakrabban előforduló allergének: a pollenek, a különböző állati szőrök, a házipor (poratka), a penész (gomba), a gyógyszerek egyes típusai, ételek (legtöbbször különböző magvak, tejtermékek stb.), egyes fémek, különböző vegyszerek és így tovább. A kutatásban résztvevő allergiásoknak 73,17 százaléka egyféle allergénnel, 26,83 százaléka pedig többféle allergénnel szemben is érzékenységet mutat.

Allergia Pollen Por Étel Gyógyszer Állati szőr Penész Vegyszer Egyéb Fém Autoimmun

Arány (%) 73,17 19,51 13,41 12,20 8,54 4,88 2,44 2,44 1,22 1,22

A szénanáthások rendelkeznek a legmagasabb aránnyal, ugyanakkor azt feltételezem, hogy az eredmények még nem a tényleges megbetegedési arányt mutatják, ugyanis valószínűleg kevesebben vallották magukat allergiásnak, mint ahányan valóban betegek. Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt nem mindig tudatosul az emberekben a betegség, illetve a kérdőíves adatfelvétel nem a szezonális allergia tünetei megjelenésének időszakában történt. Éppen ezért egy újabb kérdőíves adatfelvételt szeretnék végezni a nyáron: az eredmények összehasonlítása érdekében. (Az allergiás betegek előfordulásának 20%-os aránya alacsonyabb, mint a jelenlegi országos átlag - a szerk.) Bármilyen allergiáról is legyen szó, fontos, hogy amennyire csak lehet, kerüljük az allergénekkel való kontaktust. A tünetmentes állapot elérése érdekében erősítsük az immunrendszert akár hagyományos módon (pl. vitaminokkal), akár gyógykészítményekkel, s kérjünk segítséget a szakrendeléseken, tüdőgondozóban, keressünk föl ennek kezelésében jártas szakembereket. Nékám Kristóf professzor 2003-as értékelése szerint az allergének 25 %ban, a környezet és életmód 50 %-ban és az egészségügyi ellátás 10-15 %-ban tehető felelőssé az allergiás betegségek kialakulásában. A genetikai tényezők szerepét más irodalmak (Muraközy Gy. 2008) úgy hozzák ezzel kapcsolatba, hogy ha az egyik szülő allergiás, akkor 25 %, ha mindkét szülő allergiás (ez ritka) akkor 50 % esélye van annak, hogy gyermekük is allergiás lesz. A városrészben folyó kutatásban nagy segítségemre volt az egyetemen a szakdolgozatom témavezetője, Dr. Pál Viktor egyetemi adjunktus, aki az egészségföldrajz egyik hazai szaktekintélye. Két évtizede élek én is a Hunyadivárosban. Köszönöm az ismerősök és mindazon hunyadivárosiak segítségét, akik támogatták a munkámat azzal, hogy válaszoltak a kérdéseimre. Egyúttal szeretnék újból megkérni minden városrészben élőt arra, hogy nyáron ismét segítsék a kutatást a közreműködésükkel.       Bán Attila harmadéves egyetemi hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 18

VIRÁGOS HUNYADIVÁROS

A Hunyadiváros nagy része kertesházas övezet, mely különösen kellemes miliőt kölcsönöz a városrésznek. A legszebb kertek bemutatására, s azzal a nem titkolt szándékkal, hogy környezetük szépítésére még többen kedvet kapjanak, a jövőben mindig közzéteszünk a Hunyadivárosi Hírmondóban egy-egy szép kertet ábrázoló fotót. Természetesen nemcsak a magánházak tulajdonosaitól, hanem a panelházak környezetében kialakított, szépen gondozott kertekről, parkrészletekről is várunk fotókat a [email protected] e-mail címre, ezekből válogatunk majd az újság lapjaira. Köszönettel veszünk olyan jelzéseket is, amelyekkel figyelmünkbe ajánlják a Hunyadiváros fotózásra érdemes szép kertjeit.    Pászti András képviselő

FOGADÓÓRÁK:

PÁSZTI ANDRÁS Kecskemét Megyei Jogú Város Hunyadivárosi Részönkormányzat elnöke önkormányzati képviselő 11.sz. választókerület Tel.: +36 20/945-70-28 [email protected] Fogadóórák: minden hónapban az első csütörtökön 18 órától a Mátyás Király Általános Iskolában LEVICZKY CIRILL Kecskemét Megyei Jogú Város Oktatási Bizottságának elnöke önkormányzati képviselő 12.sz. választókerület Tel.: +36 20/447-70-35 [email protected] Fogadóórák: minden hónapban az első csütörtökön 18 órától a Gáspár András Szakközépiskolában HUNYADIVÁROSI HÍRMONDÓ Megjelenik évente három alkalommal Példányszám: 4000 Kiadja: a Hunyadivárosi Részönkormányzat Felelős kiadó: Pászti András Újságíró-szerkesztő: Kada Erika Támogató a Print 2000 Nyomda Kft. www.hunyadivaros.hu

ILYEN VOLT: Tíz éve vagyok a Tinódi utca 10-es számú 56 lakásos társasház közös képviselője. Minden évben igen sok pénzt kellett fizetnünk felújításra, karbantartásra, vakolatjavításra, amit alpinistákkal kellett elvégeztetni. Ezért döntöttünk úgy, hogy élünk a lehetőséggel, és pályázatot adunk be energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítésre. Sikerült is elnyernünk egy komoly összeget a homlokzat szigetelésére, amit így 1/3 rész állami támogatásból, 1/3 rész önkormányzati támogatásból és 1/3 rész saját erőből tudtunk megoldani. Az összköltség 29.294.973 Ft lett. Ebből a ránk eső rész 9.764.991 Ft. Mivel a lakóközösségünknek nem volt ennyi megtakarított pénze, önerő nélkül is igénybe vehető hitelt vettünk fel rá. Így most lakásonként 8 éves futamidővel 2000 Ft-ot fizetünk havonta. Ez az összeg elenyésző ahhoz képest, amennyit máris meg tudtunk spórolni a fűtésszámlán. Számításaink szerint a szigetelést követően a teljes energiamegtakarításunk eléri a 25-30%-ot. A ház felújításának, korszerűsítésének másik nagy nyeresége, hogy a lakásaink forgalmi értéke és keresettsége érezhetően megnőtt. A szigetelési munkálatokat végző kecskeméti kft. gyors, szép és precíz munkát végzett. A szigetelés befejezése után közösen takarítottunk, majd főzéssel egybekötött házavatót tartottunk, ami nagyon jól sikerült. Bízom benne, hogy a környező társasházak lakói is kedvet kapnak majd házuk szigeteléséhez, csinosításához. Szijártó Pál ILYEN LETT BAJAI HALÁSZLÉ LEVICZKY MÓDRA Hozzávalók négy személyre: Két liter Cola (ezt majd megiszom a főzés közben) 2 kg hal, 2 l víz + 10 % elfőzésre, négy fej hagyma, négy evőkanál pirospaprika, 1 paradicsom, 1 paprika 1 gerezd fokhagyma és só, bors ízlés szerint.

Szabó Csaba chef ajánlata: TAVASZI JÉRCEMELL SALÁTA JOGHURTOS ÖNTETTEL Hozzávalók a salátához: fejes saláta, retek, paradicsom, kígyóuborka, reszelt sárgarépa, szeletelt lila káposzta, TV-paprika Öntet: joghurt, só, kapor, fokhagyma A roston sütött csirkemell-szeleteket vékony csíkokra daraboljuk, majd az összekevert salátára halmozzuk, és a  joghurtos öntettel megöntözzük. Salátalevél alapra tálaljuk, pirítós kenyérrel körítjük. A tavasz első kedvenc salátája, amikor a hosszú tél után mindenki vitaminokra vágyik! Jó étvágyat kívánok!

A megtisztított halat háromujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és beirdaljuk, besózzuk, beborsozzuk kívül-belül. Állni hagyjuk kb. három órát a hűtőben. Lehet hosszabban is, hogy jobban átjárják az ízek. Bográcsban úgy készítjük, hogy alulra tesszük a hal fejét, erre rárakjuk az apróra vágott hagymát, majd a halszeleteket rétegezve, s felöntjük a vízzel. Felforrás után a habzó lére szórjuk a pirospaprikát. Tíz perc főzés után megízleljük, s ha szükséges, még sózzuk, borsozzuk. Az első forrástól számított harminc perc múlva levesszük a tűzről, és tálalható. Jobban sikerül, ha nagyobb adagot készítünk és többféle hal is van benne: akár többféle ponty, apró halak és harcsa.

DARÓZCI KÖZ

VADÁSZ UTCA

TINÓDI UTCA

PÁRTOS GYULA UTCA

PÁRTOS GYULA UTCA

GÉZA FEJEDELEM KÖRÚT

TINÓDI UTCA

DARÓZCI KÖZ