HUMÁNMENEDZSMENT OKTATÁS ÉS GAZDASÁGTAN 1
Dr Gősi Zsuzsanna
TEREMET-E GAZDASÁGI ÉRTÉKET AZ OKTATÁS?
2
MIT JELENT AZ, HOGY GAZDÁLKODUNK? Pénzzel összefüggő tevékenységet folytatunk Nem csak fizetünk, hanem gondolkodunk is!
mire? mennyit? mit kapok cserébe?
3
TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK Ki gazdálkodik? A folyamatok megértése Hogyan hat az oktatás a gazdaságra? Hogyan hat a gazdaság az oktatásra? Hogyan osszuk el a pénzünket?
4
TECHNIKAI INFORMÁCIÓK Követelmények
zh írásbeli 8-10 rövid kérdés
Óravázlat
a honlapon: tf.hu A tananyag a 2. konferencián kiadott irodalomjegyzék + az óravázlatok
5
Történeti fejlődés
Agrár társadalom
Ipari társadalom
Tudás alapú társadalom
A legfontosabb erőforrás föld
tőke
tudás
6
ALAPFOGALMAK Képzés – oktatás Tanulás:
Formális – nem formális – informális Iskolarendszerű – szervezett / elismert – egyéni
Spontán tanulás
Programozott tanulás
Tranzakciós elemzés
Utánzás, megfigyelés Távtanulás
Szimulációk
Demonstráció
Előadások
Betanító leírások
Filmek, videó, diasorozatok
Csoportos gyakorlatok Érzékenység javító tréning
Munkafeladat delegálás Strukturált munkagyakorlatok.
Üzleti játékok
Szereputánzás
Esettanulmány
Önképzés
Körbejárás
Szerepjáték
Iskola rendszerű képzés
7
A TANULÁS HASZNA Mennyit érdemes költeni rá? Hol jelentkezik a haszon Ki viselje a költségeket? Egyéni haszon? – Társadalmi haszon? Egyéni költség ? – Társadalmi költség?
8
ELMÉLETEK
Emberi tőke elmélete
Szűrő elmélet
Oktatástervezés
9
GYZ2
ELŐZMÉNYEK „A tudásnak haszna van” Először William Petty (1623–1687) használta az emberi tőke (human capital) kifejezést, és kísérletet tett az emberi tőke értékének meghatározására.
10
10. dia GYZ2
Próbáljuk megfejteni, mi mindent lehet ez alatt érteni? à az egyén szempontjából; átlagosan, v. minden egyes egyén szempontjából? à a nemzetgazdaság szempontjából? à az egyes országok közötti különbség szempontjából? à a tőkés szempontjából Hol jelentkezik a haszon? Ki költ rá? Mennyit érdemes rákölteni? Magánkiadások, közkiadások kérdése. Györgyi Zoltán; 2008.09.15.
A. SMITH: „A NEMZETEK GAZDASÁGA” Akkor lesz több és jobb áru, ha többen végeznek gyakorlottságon, szakszerűségen és értelmességen alapuló munkát. (géphez hasonlítja az embert) több a hasznos munkát végzők aránya Főként az előbbi hat!! Miért jó, hogy vannak oktatási költségek? mert, ha nem lennének, túlságosan sokan tanulnának, a végén pedig a nagy munkaerőkínálat leszorítaná a béreket az adott szakterületen. A tanító bére alacsonyabb, mint az ügyvédé és az orvosé, mert kevés olyan ember veszi igénybe, aki saját költségén taníttatta ki magát. 11
SMITH A TŐKÉRŐL A tőke 3 fajtája: közvetlen fogyasztásra tartalékolt rész, ami jövedelmet, profitot nem hoz állótőke: körforgás és tulajdoncsere nélkül hoz létre profitot gép/szerszám; épület; földbirtok feljavítását célzó befektetések; gazdaságilag hasznos tudás és képesség. forgótőke: tulajdoncsere révén, körforgásban hozza a profitot.
Az emberi tőke az emberi tőke az álló tőke része, olyasmi mint egy gépbeszerzés, amellyel pénzt takaríthatunk meg. az emberi tőke is pénzbe kerül, mert az embert „el kell tartani”
12
MALTHUS
oktatásra, tömeges népoktatásra a műveltség miatt van szükség, hogy az embereket kevésbé lehessen félrevezetni. társadalmi béke ill. jólét legyen. (későbbi munkakezdés csökken a gyerekmunka, későbbi gyerekvállalás csökkenti a gyerekszámot, ami nála központi kérdés)
Az eltérő koncepciók a képzés tartalmát is eltérően értelmezhetik: „önmagáért tudás”, „hasznos tudás”. Smith: mértan és erőműtan; Malthus: piacot uraló elvek tanítása („közgazdaságtan”). Bár utóbbi elismeri, hogy ez inkább csak az egyetemi oktatásban lehetséges, mert annyira műveletlenek ehhez egyébként az emberek.
13
KI FIZESSE AZ OKTATÁST? John
Stuart Mill (1859): ne az állam, mert félti az emberek egyéniségét. Az állam csak akkor (két rossz közül a kisebbiket választva), ha olyan elmaradott a társadalom, hogy nem tud, vagy nem akar a helyzetén változtatni. Ellenzi még a tankötelezettségi törvényt is. Megtérülés: Alfred Marshall, Sidney Webb: Smith-i alapokon állva nemzeti beruházásnak tekintette az oktatást.
14
THÜNEN
Az iskolázottabb népek ugyanakkora anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint mások
„Teljesen egyértelmű a válasz arra a gyakran vitatatott kérdésre, vajon a nem materiális emberi javak (szolgáltatások) a nemzetgazdaság része, vagy sem. Mivel az iskolázottabb nemzetek ugyanolyan anyagi javakkal több jövedelmet hoznak létre, mint az iskolázatlanabb népek, és mivel a magasabb iskolázottság csak a több anyagi jószág elfogyasztásával járó oktatási folyamatokon keresztül biztosítható, az iskolázottabb népek nagyobb tőkét birtokolnak, amelyek hozadéka a munka nagyobb termelékenységében fejeződik ki.”
15
ÖKONOMETRIAI MODELL
az elméletek matematikai modellezése. XX. század elején. Ebbe – növekedéselmélet – igyekeztek illeszteni a tudással kapcsolatos tényezőket is. Odd Aukrust norvég közgazdász: 1900-1955 között az átlagos 3,4%-os gazdasági növekedésből 1,8% származik a szervezésnövekedésből, vagyis az emberi tényezőből. (szervezés, szaktudás, technikai ismeretek). Denison: az USA (a XX. sz. első felében) gazdasági növekedése 20%-ban köszönhető a tudásmennyiség növekedésének. ezek alapján kiszámítható, hogy az iskoláztatás növekedése révén hogyan emelhető a nemzeti jövedelem. újabb kérdések: hol a határ? Meddig érdemes iskoláztatni? Menyi pénzt érdemes ebbe fektetni? Menyi idő után hat az iskolázás a növekedésre? Biztos, hogy ez a legolcsóbb beruházás? Van-e összefüggés az emberi és a technikai beruházások között? 16
KUZNETS
Kuznets (1901-1985) orosz származású amerikai közgazdász azt mondta, hogy a nemzeti jövedelem nagyságát befolyásoló tényezőként nemcsak a termelési tevékenységekkel közvetlenül, hanem közvetetten összefüggő költségeket is számításba kell venni. Ide sorolta például a nevelési-oktatási kiadásokat is. Munkáiban azt a megállapítást tette, hogy a GDP hosszú távú növekedése csak kis mértékben köszönhető a fizikai tőkeállomány növekedésének, a meghatározó tényező a technikai haladás és az emberi tudás fejlődése is. Az egyik legismertebb makroökonómia modellben az un. Solov modellben is technikai haladás jelenti a legfontosabb tényezők. A modell szerint csak a technikai haladás eredményezhet folyamatosan emelkedő életszínvonalat. (A technikai haladás pedig elsősorban a lakosság tudás állományán, illetve az oktatás színvonalán múlik.)
17
ERNST ENGEL, WILLIAM FAR
A XIX. század második felében kétféle irányzat alakult ki az emberek gazdasági értékének meghatározására: a termelési költségeken alapuló és a tőkésített kereseteken alapuló megközelítés. A termelési költségeken alapuló megközelítés azt feltételezi, hogy az ember gazdasági értéke megegyezik mindazoknak az erőforrásoknak a költségével, amelyek a felnevelés során felmerülnek születéstől addig az életkorig, amikor a nevelés befejeződik. Ernst Engel (1821-1896) születéstől 27 éves korig határozta meg ezt a költséget, úgy hogy a nevelési költségek minden évben egy konstans összeggel növekszenek. A tőkésített kereseteken alapuló megközelítés úgy próbálja meg kiszámítani az ember gazdasági értékét, hogy figyelmen kívül hagyja a költségeket, helyette az egyén jelenlegi és várható piaci értékét veszi számításba. Ezt az eljárást William Far (1807-1883) alkalmazta először, módszerének a mai jelenérték-számítás az alapja. Far az egyének jövőbeli nettó keresetének jelenlegi értékét számította ki, figyelembe véve a megélhetési költségeket és a halandósági adatokat.
18
MAKROÖKONÓMIAI MEGKÖZELÍTÉS, AZ UN. REZIDULÁLIS TÉNYEZŐ
Cobb-Douglas függvény
R = a x kα x N β
R → termelés eredménye k → befektetett tőke N → befektetett munka α, β, a → állandók
19
T. W. SHULTZ ELMÉLETE
Az emberi tőke elméletének a feltételezése szerint az emberek oktatás, képzés révén beruházásokat végeznek saját termelőképességükbe. (T.W. Shultz) Ezek a beruházások növelik termelőképességüket, termelékenységüket és így munkájuk piaci értékét. Ezért jövőbeli keresetük magasabb lesz. A beruházások az emberi tőkében nem szorítkoznak a formális oktatásra. Minden olyan befektetés, amely javítja a termelőlépességet, az emberi-tőke beruházásnak tekinthető. Ilyen amikor egészségügyi szolgáltatást, sport vagy rekreációs szolgáltatást veszünk igénybe.
20
EMBERI TŐKE BERUHÁZÁS ALAPMODELLJE
Mint bármely más tőkejószágra, az emberi tőkére is jellemző, hogy létrehozása különböző időpontokban költségekkel jár, és ettől különböző időpontokban ad hozamot.
21
OKTATÁS KÖLTSÉGEI A zsebből fedezett vagy közvetlen költségek közé tartoznak a tandíjak, valamint a tankönyvekre és egyéb beszerzésekre fordított kiadások. A költségek egy másik forrása az elmaradt kereset, mivel a beruházási időszakban a munkavégzés lehetetlen – legalábbis teljes időben. A pszichés veszteségek a viselt költségek harmadik típusa, hiszen a tanulás gyakran nehéz és unalmas.
22
ÉLETJÖVEDELEM
A magasabb végzettségűek kereseti görbéje magasabban fekszik, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A kereseti görbék az életkorral együtt csökkenő ütemben emelkednek, az életpálya végén pedig a keresetek növekedése megáll vagy csökkenés figyelhető meg. A magasabb végzettségűek kereseti görbéje az életpálya későbbi pontján indul – hiszen ők idősebb korban lépnek a munkaerőpiacra – és meredekebben emelkedik mint az alacsonyabb végzettségűeké. A magasabb iskolázottságúak kereseti görbéje később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb keresetűeké. Az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek, vagyis bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti előnyök minél magasabb iskolázottságúakról van szó.
23
MEGTÉRÜLÉS? az elemi oktatás megtérülése (társadalmi vagy egyéni) a legmagasabbak az összes képzési szint között az egyéni megtérülés meghaladja a társadalmi megtérülést, kiváltképp a felsőoktatás szintjén az oktatási befektetés bármilyen formájának megtérülési rátája jelentősen meghaladja a tőke szokásos 10%-os alkalmi költség mértékét az oktatás megtérülése a kevésbé fejlett országokban magasabb a fejlett országok hasonló beruházásaihoz képest
24
AZ OKTATÁS EGYÉNI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁI MAGYARORSZÁGON 1971
1986
1993
2000
Szakmunkás
4,3 %
4,1%
4,8%
4,7%
Középiskolai
4,5%
8,2%
13,6%
Főiskolai
3,9%
13,4%
6,8%
Egyetemi
9,8%
13,3%
25
AZ OKTATÁS TÁRSADALMI BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTÁI 1971
1986
1993
2000
Szakmunkás
1,35 %
2,24%
2,58%
0,58%
Középiskolai
1,51%
2,59%
9,06%
Főiskolai
0,55%
2,56%
2,55%
Egyetemi
1,02%
5,28% 26
OKTATÁS EXTERNÁLIÁS HATÁSA a munkaerőnek megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások alacsonyabb bűnözés, amely csökkenti a büntetés végrehajtási költségeket megnő az önkéntes szolgáltatások nyújtása (öreggondozás, családi segítség nyújtás kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon
27
HDI –HUMÁN FEJLETTSÉGI MUTATÓ Az indexet három mutató egyszerű átlagolásával állítják elő: a „hosszú és egészséges élet” célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre, az „iskolázottságot” olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző szintű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből, végül az „életszínvonalat” a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja. A mutató értéke 0 és 1 közé eshet, magas humán fejlettséggel rendelkezőnek tekinthető a 0,8-as értékét meghaladó index.
28
HDI Magyarország viszonylatában ez az index 2005ben a 0,874-es értékét vette fel. Amely ugyan átlépi a 0,8-as határt így világviszonylatban magasnak tekinthető, rangsorban a harminchatodik. Sajnálatos módon azonban az európai országok sorrendjében a hátsó harmadban található. Legkedvezőbb értéket a mutató az iskolázottság területén vette fel rangsor alapján a huszonkilencedik helyen található, a várható élettartam alapján azonban csak hatvanharmadik helyen állunk . KSH, Statisztikai Tükör II. évf. 85. szám, 2008. június 27.
29
Az immateriális vagyonfigyelő (IAM) Karl Erik Sveiby
kapcsolati tőke
30
Humán tőke: az alkalmazottak tudását, képességeit és kompetenciáit tartalmazza. A humán tőke tehát szorosan kapcsolódik az emberhez: a munkatársak belépésével érkezik, távozásuk esetén pedig elveszik a szervezet számára. Strukturális tőke (belső szerkezet): ide tartoznak pl. a szervezeti folyamatok, rutinok, működési modellek, a vállalati kultúra. E tényezőket szintén az alkalmazottak hozzák létre, és rendszerint a vállalatok birtokolják. A belső szerkezet és az emberek együttesen alkotják a szervezetet. Kapcsolati tőke (külső szerkezet): a külső szerkezet az ügyfelekkel és beszállítókkal kialakított kapcsolatokat és azok minőségét ragadja meg, de magában foglalja a márkanevet, védjegyeket valamint a vállalat hírnevét és arculatát is.
31
HÁROMKÖRÖS VÁLLALATI MODELL
Érték teremtés
Ügyfél tőke
Szervezeti tőke
Tudás tőke
32
SKANDIA NAVIGATOR
Pénzügyek
Vevők
Emberek
Folyamatok
Megújulás és fejlődés
33
VÁLLATOK TŐKESZERKEZETE Eszközök
Forrrások
PÉNZESZKÖZÖK
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
VEVŐÁLLOMÁNY TÁRGYI ESZKÖZÖK (Számítógépek, helységek stb.)
HOSSZÚ LEJÁRATÚ
LÁTHATÓ
KÖTELEZETTSÉGEK
VAGYON
RÉSZVÉNYESEK IMMATERIÁLIS JAVAK (Szoftverek, vagyonértékű jogok stb. ÜGYFÉLTŐKE (A vevőkkel, beszállítókkal és a környezettel kiépített tartós ügyfélkapcsolatok, a kialakított piac arculata stb.) SZERVEZETI TŐKE (A menedzserek színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei stb.) MUNKATÁRSAK KOMPETENCIÁJA (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre)
LÁTHATÓ SAJÁT TŐKÉJE
RÉSZVÉNYESEK LÁTHATATLAN SAJÁT TŐKÉJE
(Ki nem mutatott eredmény)
LÁTHATATLAN (FELSZÍN ALATTI) VAGYON
IMMATERIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEK
(Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termés és szolgáltatás minőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer)
34
HUMÁN TÖBBLETÉRTÉK MODELL (JUHÁSZ P) Eszközök Forgó
Források Saját tőke
Hagyományos Mérleg
eszközök Befektetett
Idegen tőke
eszközök Humán eszközök értéke
Humán
Kiegészítések
többletérték Humán tőke 35
Toborzás Kiválasztás Szerződtetés Kinevezés, elhelyezés
Közvetlen költségek
Belső keresés, előléptetés
Közvetett költségek
Formális tréning, képzés On-the-job tréning Tréner ideje Kieső termelékenység
Megszerzés költségei
HR bekerülési költségei Közvetlen költségek Betanítás költségei Közvetett költségek
36
TÉMÁK 1. 2.
A hazai oktatási rendszer áttekintése A munkaerő-kínálatra ható tényezők
37
AZ OKTATÁSI RENDSZER a) Iskolarendszerű képzés b) Iskolarendszeren kívüli képzés
38
AZ ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS – INTÉZMÉNYEK SZERINT (Óvoda) Alapfok: általános iskolák Középfokú iskolák: gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák Felsőfok: egyetemek, főiskolák
39
ISKOLARENDSZERŰ KÉPZÉS – KÉPZÉSI PROGRAMOK SZERINT
Alapfok:
Középfok
ált. isk., ill. alsó tagozatos gimnáziumi programok gimnáziumi program (4-5 év), szakközépiskolai program (4+1,2 év) szakiskolai program (2 + 2-3 év v. 3 év)
Felsőfok
felsőfokú szakképzés (nincs saját intézményrendszere; középfokú iskolákban is!!) BA, BSc MA, MSc Phd 40
KÉPZÉSI PROGRAMOK SPECIÁLIS CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA Nemzetiségi, etnikai programok Fogyatékosok számára indított programok Felnőttképző programok
Önálló intézményben vagy kapcsolódva a többségi oktatáshoz
41
B) ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS
Főbb elemei (nem komplementer elemek)
munkaerő-piaci képzés szakképzés nyelvi képzés munkahelyi képzés egyéb képzés
42
MUNKAERŐ-KÍNÁLAT – AZ OKTATÁSKÉPZÉS NÉHÁNY HÁTTÉRELEME
a) Demográfiai helyzet Hányan vannak Milyen korösszetételűek Térségi eltérések
b) Foglalkoztatási helyzet c) Képzettség
43
A) A DEMOGRÁFIAI HELYZETET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Születés, házasodás, halálozás Tankötelezettség, az iskolába járás hossza A nyugdíjkorhatár A népesség egészségi állapota Térbeni mobilitás
44
A DEMOGRÁFIAI HELYZET VÁLTOZÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK születést,
gyermeknevelést támogató jogszabályok, családtámogatási rendszer az oktatás hosszát befolyásoló eszközök nyugdíjszabályozás egészségi helyzet javítása migráció támogatása életvitel-divat Mindezek a tényezők nem csak a munkaerőkínálat megváltoztatása céljából változhatnak 45
B) A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMEI Hányan dolgoznak Hányan nem dolgoznak (miért nem?) Térbeni struktúra Végzettségi struktúra
46
A NÉPESSÉG FELOSZTÁSA GAZDASÁGI AKTIVITÁSUK SZERINT
Népesség Gazdaságilag aktív Foglalkoztatottak
Munkát keresők
Gazdaságilag nem aktív Inaktív keresők
Eltartottak
47
A FOGLALKOZTATÁS ALAPFOGALMAI 1.
Gazdaságilag aktív népesség – ILO irányelvei alapján
Foglalkoztatottak akik munkát végez a gazdasági javak előállítása ill. a szolgáltatások területén Rövid táv: 1 óra / hét Hosszú táv: 1/3 év / év
Munkát kereső
nem dolgozik, de intenzíven munkát keres
48
A FOGLALKOZTATÁS ALAPFOGALMAI 2.
Gazdaságilag nem aktív népesség
inaktív keresők háztartási kötelezettséget teljesítők (pl GYES) nyugdíjasok egyéb inaktívak (nem munkát kereső mn.!!)
eltartottak aktív koron (15 év) aluliak iskolaköteles korhatáron aluliak tanulók
49
MAGYARORSZÁGI FOGALMAK
Foglalkoztatott, aki 3 hét alatt legalább 1 órát dolgozott, függetlenül egyéb tevékenységétől aktív keresők (tanuló dolgozók is) szoc. ellátás mellett dolgozók nyugdíj mellett dolgozók
50
C) A KÉPZETTSÉG Szintje Típusa A szakmai végzettség szakterülete A minőség
51
