Hulladéklerakó építése és rekultivációja
Fotó: prospektus
1. kép: A keletkező települési szilárd hulladék mennyisége (főleg térfogata) folyamatosan növekszik. Mindazon részét, amely nem hasznosítható vagy égetni szükséges, vagy lerakóra viszik.
Fotó: Bese E.
2. kép: A hulladéklerakó említésekor a képen látható állapot jut eszébe a legtöbb embernek, és ma még van néhány ilyen működő telep. A jogszabályok ezt a módszert nem engedik tovább működni és a laikus polgár sem akar ilyen szeméttelepet.
Fotó: Bese E.
3. kép. A híres szőlővidék ültetvényei és a korszerű – műszaki védelemmel ellátott – lerakó jól megfér egymással, nincs környezetszennyezés, a szigetelés és a szabályos működtetés eredményeként (Tokaj).
Fotó: A.S.A. Magyarország Kft.
4. kép: A lerakót alulról szigetelt medencébe kezdik rakni. A szigetelés több rétegből áll a nagyobb biztonság érdekében.Amikor a lerakó megtelt, felső lezárását ugyancsak szigetelő anyagokkal végzik, majd végül növényekkel betelepítik.
Fotó: FKF Zrt.
5 kép: A Pusztazámoron épült – a jogszabályoknak megfelelő műszaki védelmű – lerakó fogadja a fővárosban keletkező háztartási hulladék közel felét. A lerakó külön medencékre (kazettákra) van osztva, és egyidőben csak egy kazettát használnak.
Fotó: FKF Zrt.
6. kép: A lerakó csurgalékvíz tárolója ugyancsak többrétegű szigeteléssel készül. Itt tárolják azt a vízmennyiséget, amely a csapadékhullás következtében a lerakón átszivárogva számos anyagot oldott ki, így ez a folyadék a környezetre veszélyt jelentene, ha nem gyűjtenék össze és nem szállítanák szennyvíztisztítóba (Pusztazámor).
Fotó: Farmasi Beatrix
7. kép: Új lerakó épül EU-források felhasználásával. A lerakás céljára szolgáló medence már kialakításra került, a rézsűt több rétegben szigetelőanyagok borítják (Szeged)
Fotó: Farmasi Beatrix
8. kép: A szigetelőanyagok alá dréncső kerül, hogy a csapadékvíz (és a hulladékon átszivárgó un. csurgalékvíz) zárt medencébe kerüljön és ne a környezetbe (Szeged).
Fotó: Bese E.
9. kép: A rézsűk műanyag borítását már védi a felterített ásványi anyag, a medence aljára ezután hordják fel. Ilyen védelem nélkül a hulladékban lévő éles tárgyak vagy a lerakón dolgozó gépek könnyen megsérthetnék a környezetszennyezés megakadályozására szolgáló szigetelést.
Fotó: A.S.A. Magyarország Kft.
10. kép: Elkészült, már csak átadásra vár. A rézsű meredekségének csökkentésére, ami növeli a szigetelés biztonságát, lépcsőzetes oldalkialakítást készítettek. Látszanak a biogáz kinyerésére előre beépített gázkutak kivezetései is (Búslakpuszta).
Fotó: Farmasi Beatrix 11. kép: A lerakóra hulladékot beszállítani csak mérlegelést követően lehet. Minden lerakó hídmérlege szoftverrel van ellátva, amely rögzíti a hulladékra vonatkozó adatokat (mennyiség, minőség, beszállító, lerakás helye stb.) (Pusztazámor).
Fotó: Bese E.
12. kép: Az új lerakóba először csak válogatott – kis darabokból álló – hulladékot visznek, a szigetelőréteg lyukadásának megakadályozása érdekében (Vaskút).
Fotó: Bese E.
13. kép: A hulladék tömörítését végző kompaktor a vékony rétegben elterített hulladékon óvatosan dolgozik. A gép mögött látszik a biogáz kivezető cső, amelynek akkor lesz jelentősége, ha már a hulladékból megkezdődik a csapadék, a hő és az oxigén hatására, a benne lévő szervesanyag bomlása miatt a gázképződés (Vaskút).
Fotó: Bese E.
14. kép: A lerakó rézsűjét szennyvíziszappal védik a sérülés ellen (Tokaj).
Fotó: FKF Zrt.
15. kép: A lerakóban a hulladék magassága elérheti a több 10 méter magasságot, és a hulladékszint növekedésével párhuzamosan kell a gázkutakat is magasítani (Pusztazámor).
Fotó: Hajdú-Bihar megyei ISPA projekt
16. kép: A kép előterében látható lerakórész megtelt, már csak a tetejére hordanak fedőanyagot, oldalán rekultivációja megkezdődött. A háttérben előkészítés alatt (okker színnel) az új lerakómedence (Debrecen).
Fotó: A.S.A. Magyarország Kft.
17. kép: A lerakó rekultivációja folyamatosan végzendő munka, hiszen a „hulladékhegy” egyik oldalán még folyik a lerakás, a domb másik oldalán pedig már erőteljes a növényesítés (Halbenrain, Németország).
Fotó: Bese E.
18. kép: Így történik ez itthon is: a lerakó külső rézsűjét már rekultiválták, füvesítették, miközben a felső szinten még folyik a hulladék lerakása (Hódmezővásárhely).
Fotó: A.S.A. Magyarország Kft.
19. kép: Rajz a lerakó felső lezárásáról (rekultivációjáról), a gázelvezetést biztosító rendszerről, amely a lerakott hulladékrétegből elszívja a keletkező biogázt. A lerakó mellett a biogázt hasznosító létesítmény rajza is látható.
Fotó: Farmasi Beatrix
20. kép: A lerakó betelt részét előbb földdel takarják és időt biztosítanak a biológiai hulladékok lebomlásának, mert ebből biogáz keletkezik és a lerakó felszíne is változtatja még alakját a gázkeletkezés következtében. A megállapodott lerakófelszínt szigetelik, műanyaglemezzel borítják (Németország).
Fotó: Farmasi Beatrix
21. kép: A lerakó aljában a csapadékvíz elvezetésére övárkot készítenek, amelyet kövekkel erősítenek meg (így nem mosódik el az árok egy nagyobb esőzés alkalmával, és a kő egyben növeli a természetes hatást (Németország).
Fotó: Farmasi Beatrix
22. kép: A lerakó oldalán spontán növénytársulások alakulnak ki, amelyekből a sekély gyökérzetűeket meghagyják, sőt bokrokat, cserjéket ültetnek annak érdekében, hogy az erózió ne kezdje ki a rekultivált felületet (Németország).
Fotó: Bese E.
23. kép: Az égetésre nem alkalmas gázt elfáklyázzák. A lerakó mellett a konténerbe – a föld alatti csővezetéken keresztül – szívják a biogázt, amelyet gázmotor segítségével elektromos árammá alakítják (Hódmezővásárhely).
Fotó: Bese E.
24. kép: A biogázból termelt energiát az országos elektromos ellátórendszerre táplálják. Ez a lerakó jelentősen eltér a 2. képen láthatótól. A lerakó teljes betelését és rekultivációját követően a területet új célra lehet hasznosítani (Hódmezővásárhely).
Fotó: A.S.A. Magyarország Kft.
25. kép: Előtérben a működő lerakó, háttérben az új medence számára előkészített terület. A működő lerakó magasságát a hulladékkezelési engedélyben határozzák meg (Gyál).
Fotó: prospektus
26. kép: A lerakó legalsó két szintjét már rekultiválták, a harmadik szint részben már növénnyel borított, a legfelső (záró) szint felső szigetelését megkezdték (a jobb oldalon egy részen látható a műanyag szigetelőlemez). Magyarországon ilyen nagy méretű lerakót csak ritkán találni.
