Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Hivatal Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály
Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból eddig kimaradt területeken
Budapest, 2005. március
I. Tartalmi összefoglaló A „Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken” című részletes elemzés az ország területén hat olyan térséget tárt fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejlesztésére szükség lenne, de eddig a térségben érintett önkormányzatok és/vagy vállalkozások nem készítettek tervet, projektjavaslatot a megoldásra, a szükséges és lehetséges hulladékgazdálkodási fejlesztésekre vonatkozóan. A vizsgálandó területeket – a már nemzetközi támogatásra elfogadott vagy előkészítés alatt levő (a továbbiakban „futó projektek”) – komplex hulladékgazdálkodási projekttervek határozták meg. A tanulmány tárgya az ezek között eddig kimaradt települések, illetve régiók („fehér foltok”) vizsgálata. Az elemzés tárgyát képező, nemzetközi hulladékgazdálkodási támogatásokból eddig kimaradt területek mintegy 600 önkormányzatot, illetve mintegy 2.040.000 lakost jelentenek. Ezek a „fehér foltok” alapvetően az alábbi egybefüggő területeket takarják: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Nógrád Régió Nyugat-Alföld Régió Jászság – Dél-Heves Régió Dél-Kelet-Aföld Komáromi Régió Délnyugat-Dunántúli Régió
Első lépésben az összes érintett önkormányzatot kérdőívben kérdeztük meg, és ezzel párhuzamosan a terület jelentősebb közszolgáltatóival konzultáltunk a regionális, illetve területi elképzelések és lehetőségek feltérképezésére. Az önkormányzati felmérés alapvetően sikeresnek, reprezentatívnak tekinthető, a települések részéről a válaszolási hajlandóság az egyes területek esetében eltérő, de 50-70 % közötti érték volt. Az érintett lakosszám tekintetében az arány még jobbnak bizonyult, a válaszoló önkormányzatok a lakosság 71%-át képviselik. Az egyes régiókra vonatkozó projektjavaslatok általában helyzetelemzési és javaslati fejezetből állnak, de tekintettel arra, hogy az egyes régiók helyzete jelentősen eltérő, a projektjavaslatok felépítése nem minden esetben azonos. A projektjavaslatok úgy készültek, hogy azok mindegyike önmagában is teljes legyen1, annak érdekében, hogy az érintett önkormányzatokkal és a projektjavaslat más szereplőivel a megismertetés, elfogadtatás lehetséges legyen. A projektjavaslatokat, illetőleg az ezek összegzését tartalmazó rövid kivonatokat külön dokumentumok tartalmazzák. A projektjavaslatok - a javasolt projektterülettől függően - a környezetvédelmi felügyelőségekkel egyeztetésre kerültek, részükről a szükséges pontosítások megtörténtek, illetőleg a területi hulladékgazdálkodási tervekkel az összhang biztosított. Bár a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésének határideje már lejárt, nem minden önkormányzat rendelkezik tervvel, főleg a kis településeken nem készült ilyen. A helyi tervek hiányában így csak a regionális tervekkel történő összevetés történhetett meg. 1
Így a jelen előterjesztés bizonyos elkerülhetetlen ismétlődéseket tartalmaz.
1.
A futó projektekből kimaradó települések, illetve területek helyzetének elemzése
1.1.
A futó projektek
Az ország 1212 települését és 3.610.574 lakosát érintően kidolgozásra került 12 térségi hulladékgazdálkodási projekt, amelyek az Európai Unió forrásainak felhasználásával kerülnek megvalósításra. Ezek az un. ISPA projektek, amelyek nagyobbik részének beruházásai már megkezdődtek. Az ország további területeire (régióira) vonatkozóan az EU Kohéziós Alap forrásainak felhasználásával tervezik megoldani Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hulladékgazdálkodását, amelyre vonatkozóan a projekt teljes előkészítése már megtörtént. Ugyancsak a KA felhasználását tervezik a Közép-Dunántúli terület, a Győr-Sopron-Mosonmagyaróvár térségi, a Mecsek-Dráva térségi, a Heves megyei projektek esetében. Jelezte projektkészítési szándékát a Duna-Vértes közi, a Kaposmenti régió és a Borsod-Abaúj térség. Ezeknek a projekteknek az előkészítettsége nagyon különböző, van olyan közöttük, amelynek szakmai tartalma nem tisztázott, és található olyan is, amelynek területi lehatárolásával vannak gondok. Ezekre a projektekre jellemző az, hogy a települési önkormányzatok kezdeményezésére jöttek létre, területük nem követi a közigazgatási lehatárolásokat, és majd minden projekt esetében maradnak (maradtak) un. „zárvány” települések. Az eddig megismert (a szakminisztérium számára megküldött) projektek 1365 települést, 3.384.750 lakost érintenek. 1.2.
A Főváros hulladékgazdálkodása
A Főváros 1,7 millió lakosa számára részben már ugyancsak korszerű eszközök, létesítmények állnak rendelkezésre, hiszen az elmúlt évben megkezdődött és 2005-ben befejeződik az égetőmű rekonstrukciója, jelentős állami támogatással (4,5 milliárd Ft), így az meg fog felelni a jogszabályi követelményeknek. Az ártalmatlanítást a jogszabályi előírásoknak megfelelő lerakó(k)ban végzik, a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése megkezdődött, lendületben van, és a tervek szerint tovább folytatódik a gyűjtőszigetek és hulladékudvarok telepítése. A jövőben meg kell oldani a hasznosítható hulladékösszetevők háztól történő szelektív gyűjtését, valamint a biológiailag lebomló hulladékok külön kezelését, komposztálótelep létesítésével és a házi komposztálási módszer elterjesztésével. A komposztálás megvalósítását lehetővé fogja tenni az EU-források felhasználásával készülő telep, amely a szennyvíziszap kezelését célozza, de egyben alkalmas a települési hulladék biológiailag lebomló részének kezelésére is. Ugyancsak hiányzik még a szállítási költségek optimalizálását lehetővé tevő átrakóállomás beruházása. Külön vizsgálatot igényel annak megállapítása, ki a betelt lerakók rekultivációjának kötelezettje. Az égetőmű rekonstrukciója folyamán történő kapacitásnövelés (70 ezer tonna/év) és a szelektív hulladékgyűjtés 2008-ig tervezett növekedése eredményeként további égetőkapacitás-növelés nem lesz szükséges. Összességében megállapítható, hogy a Főváros hulladékgazdálkodási feladatainak megvalósítására nagyrészt felkészült, illetőleg jelentős anyagi támogatást kapott (kap) ahhoz, hogy a szükséges feltételek biztosítottak legyenek, ezért mint „fehér folt”-tal nem számol az előterjesztés.
1.3.
A fehér foltok helyzete
A megkezdődött beruházások által érintett és az előkészítés alatt lévő projektek (ISPA, KA), valamint Budapest lakossága összesen mintegy 8 millió fő. A fejlesztési projektekkel eddig nem érintett hat területen (fehér foltokon) élő mintegy 2 millió lakos számára jelen előterjesztés tesz javaslatot a korszerű hulladékgazdálkodás megoldására, a jövőben szükséges fejlesztésekre, valamint az elvégzendő rekultivációkra vonatkozóan. A megkezdődött beruházások és Kohéziós Alap elnyerése érdekében előkészítés alatt lévő projektek, valamint a Budapest esetében megvalósuló fejlesztések kiegészítését szolgálják a „fehér folt”-os résztanulmányokban megfogalmazott javaslatok, így megvalósulásuk esetében teljesülnek az ország közép távú vállalásai a hulladékgazdálkodás terén. A fehér foltok területére tervezett projektjavaslatok elkészítését megelőzően vizsgáltuk, hogy a meglévő hulladéklerakók kiépített műszaki védelme kielégíti-e a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001 (X.10.) KöM rendeletben előírt feltételeket, van-e a lerakóknak szabad kapacitása, tartalékterülete. Vizsgáltuk további működésük feltételeit, engedélyeik meglétét vagy hiányát. Csak mindezek együttes fennállása esetén számolunk a térségi célokra történő további hasznosításukkal. A települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjára készült országos program adatai alapján vizsgáltuk azt, hogy mely lerakók esetén kell gondoskodni a rekultivációs feladatok elvégzéséről és milyen költségek várhatók e tekintetben. Vizsgáltuk a térségben jelenleg folyó szolgáltatási tevékenységet (szelektív hulladékgyűjtés, válogatás, komposztálás), annak színvonalát, esetleges tartalékait, a térség hulladékgazdálkodási szempontból való egybefüggőségét. Elemzés tárgyát képezte a regionális hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott elképzelések és a jelenlegi állapot közötti különbség, valamint a tervek szerinti fejlesztési igényekből következő beruházások meghatározása. Amennyiben a fehér folttal határos területen a hulladékgazdálkodás fejlesztésére készülő projekttervet tartalmazó dokumentációt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábban már befogadott, az abban foglaltak szakmai tartalmával egyetértett, valamint a projektben részt vevő önkormányzatok konzorciumi szerződést kötöttek, akkor a projektben részt vevő települések esetében a hulladékkezelést hosszú távon megoldásra kerülőnek tekintjük, mint megoldandó térségi feladattal nem számolunk (például 12 db ISPA projekt). Ha egy szervezés alatt álló hulladékgazdálkodási rendszerről a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tudomással bír, azonban azt még hivatalosan nem fogadta be, mert szakmai, pénzügyi vagy dokumentációs vonatkozásai még nem kellő színvonalúak, azt mint továbbfejlesztendő projektet tekintjük. Az ilyen projekthez még további települések csatlakozása lehetséges, a fehér foltok területéről is. (Például a Duna-Vértes köze, Hevesmegye hulladékgazdálkodási projekt elnevezéssel megismert tervezetek - amelyeket a Kohéziós Alap támogatásának elnyerése érdekében készítettek elő -, még nem került elfogadásra, így azokhoz a csatlakozás lehetősége még fennáll.)
A projektjavaslatok kidolgozásának időszakában – 2004 októberében - jelentkezett olyan fehér foltot érintő önkormányzati csoport, amely hulladékkezelési projektet kíván szervezni (pl. Jászság – Dél-Heves, Dél-Kelet Alföld), tehát a kormányzati szándék találkozott a helyi kezdeményezéssel. A helyzetelemzés, új projektek kialakítási, kapcsolódási lehetőségeinek vizsgálata során nem csak azokat az egybefüggő nagyobb területeket elemeztük, amelyek még nem képeznek egységes projektet. A projektjavaslatok készítése során megállapításra került, hogy vannak olyan, jelenleg „zárvány”-ként megjelenő települések, amelyek elszigetelt helyzetbe kerülhetnek például az országhatár közelsége miatt vagy azért, mert a település szigeten található, illetőleg megtörténhet, hogy valamennyi környező település csatlakozik a szerveződő projektek valamelyikéhez, csak egyetlen település marad ki „zárvány”-ként a projektekből. Területi elhelyezkedésük (szétszórtságuk), illetőleg alacsony lakosszámuk miatt arra nem számíthatnak, hogy önálló regionális projektet hozzanak létre, ezért az ilyen helyzetet célszerű megelőzni, mert a település teljesen magára marad hulladékkezelési feladataival. A zárvány-települések közül egyesek számára javaslatot ad jelen előterjesztés a jövőbeli kapcsolódási lehetőségükre vonatkozóan és ösztönözni kell ezeket a csatlakozásra. Más települések esetében azonban a fehér foltokhoz történő csatlakozás nem lehetséges (pl. mert nagyon távol találhatók a fehér foltoktól), és a folyó projekthez sem tudnak már csatlakozni, ezért a későbbiekben külön vizsgálat és előterjesztés keretében kell meghatározni a lehetséges feladatellátásukat. (Amennyiben nemzetközi források felhasználásával megvalósított regionális rendszer területén találhatók, ahol a társulási döntések már megszülettek, a zárványtelepülések számára lehetőségként a szolgáltatásvásárlás lehet a megoldás.) Az előterjesztés célja, annak meghatározása, hogy a fehér foltnak minősülő területeken milyen módon, milyen költségekkel és milyen támogatási igényekkel lehet, illetve célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereket beindítani. 1.4.
A hulladékgazdálkodási fejlesztések összefüggése a Nemzeti Fejlesztési Tervvel
Az Országgyűlés által 2002 novemberben elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) tartalmazza mindazokat a célkitűzéseket és eszközöket, amelyek alkalmazásával a 2008-ig terjedő időszakban a hulladékgazdálkodás területén szükséges feladatok végrehajthatók. Az OHT része a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak (NKP) és mint ilyen teljes összhangban van a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) foglalt célkitűzésekkel is. Az NFT II. (2007-2013 közötti szakasza) jelenleg kidolgozás alatt áll és a környezetvédelmi tárca részéről a következő hulladékgazdálkodási fejlesztési javaslatokat tettük a terv összeállításához.
ISPA 2000-2004
Kohéziós Alap I. ütem 2006
Kohéziós Alap II. ütem 2007-2008
Kohéziós Alap Kohéziós Alap III. ütem IV. ütem 2009-2013
SzabolcsSzatmár-Bereg 12 db projekt EU megye (részben) által elfogadva, részben kivitelezés alatt
SzabolcsSzatmár-Bereg megye (részben) Közép-Duna vidéke Mecsek-Dráva
Duna-Vértes köze
Komárom2
Kaposmenti
Ny-Dunántúl
Abaúj-Zemplén
Jászság – Dél-Heves DK-Alföld
Győr-SopronMosonmagy. Heves megye
Nógrád Ny-Alföld
Az eddig előkészített – önkormányzatok által kezdeményezett – és a fehér foltok területére jelen előterjesztésben foglalt projektek tehát összhangban vannak, illetőleg lesznek az NFT II.-vel. 2.
A fehér foltokra javasolt projektek összeállításának szempontjai
A nemzetközi támogatásokból eddig kimaradt területek fejlesztési lehetőségeinek elemzése során becsültük a szükséges fejlesztések irányát és nagyságrendjét, kiindulási alapnak a már „futó” projektekből levont következtetéseket és a helyzetfelmérés eredményeit tekintve, az ott tervezett fajlagos költségeket alapul véve. Ennek megfelelően az alábbi gondolatmenetet alkalmaztuk: 1. Megállapítottuk, hogy mely területeken van egyáltalán szükség „beavatkozásra”, azaz új projekt szervezésének előmozdítására. 2. Összegeztük a beruházási igényeket azokra a területekre, amelyeken új rendszerek szervezése célszerű. 3. A beruházási igényekhez a „futó” projektek tervezéséből levont következtetések felhasználásával nagyságrendi költségbecslést adtunk3. 4. Gazdasági, gazdaságpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve tettünk javaslatot az adott terület kezelésére. A javaslat hulladékgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült, alapvetően azzal a filozófiával, hogy a települési hulladékok kezelését akkor lehet környezetkímélő módon és gazdaságosan megvalósítani, ha • nem csak a hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása történik meg, hanem a szelektív hulladékgyűjtés segítségével a hasznosítható és veszélyes hulladékok elkülönítése, hasznosítónak átadása, valamint a maradék hulladék ártalmatlanítása, • a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és létesítményekben valósul meg, regionális szervezésben, mert így biztosítható a költségek optimuma, • a régi lerakók felülvizsgálatra, a felhagyott lerakók rekultiválásra kerülnek, • a szükséges fejlesztésekhez, rekultivációhoz állami és nemzetközi forrásokat vesznek igénybe az önkormányzatok. 2
A Duna-Vértes köze projekt továbbfejlesztése (a jelenlegi 83 településen túl további 15 település bevonása, így 442 ezer lakos helyett az érintett lakosszám összesen 569 ezer fő). 3
Tényleges számításokra nincs lehetőség, illetve nem célszerű, tekintve, hogy az önkormányzatok szándéka befolyásolni fogja a tényleges projekt területét, létesítményeit stb., amely szempontok a költségekre befolyással lesznek.
Tekintettel arra, hogy a projektjavaslatok a települési hulladék kezelését célozzák, és hogy ezért a feladatért a települési önkormányzatok felelősek, a projektjavaslatok azokat a kezeléseket, technológiákat tartalmazzák, amelyeket önkormányzati szinten kell elvégezni, ezért például nem foglalkoznak a projektek a hulladék hasznosításának kérdésével (azt megoldani más projektek keretében kell). A javaslatok nem megyével számolnak mint projektterülettel, hanem mindazokkal a településekkel, amelyek nem részesei EU-források igénybevételével történő hulladékgazdálkodási fejlesztéseknek, ezt nevezzük „régió”-nak. Jelen esetben tehát régió alatt nem a statisztikai régiót értjük, hanem azt a területet, ahol egységes projektben, korszerű szolgáltatással el nem látott „fehér foltok” vannak a területen. A javaslat a feladatokat minden esetben a „régió” adta keretek között tervezi megoldani. Ez azt jelenti, hogy a már elfogadott és fejlesztés alatt lévő régióknak a további bővítésére nem teszünk javaslatot még akkor sem, ha ésszerűbbnek, logikusabbnak látszana az ilyen megoldás (csak megemlítjük, hogy lehetőség lett volna más megoldásra is). Ennek indoka, hogy a régiót határoló - már projektekbe szerveződött – önkormányzatokra vonatkozóan a fejlesztések tervezése megkezdődött, ezért az ilyen módon meghatározott projektekhez hozzányúlni már nem célszerű, mert a nemzetközi (EU) forrásokból való támogatottságukból következően minden módosítás számtalan szerződés megváltoztatását, pénzügyi és logisztikai változtatásokat vonna magával, ami a projektek szereplőinek okozna nehézséget. Ezért a már elfogadott projektekbe társulni a kimaradó településeknek nem javasolható. Állásfoglalásunk szerint a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakult és már pozitívan elbírált, jóváhagyott projektek egységét, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes települések utólagos integrációját. A fehér foltok területére az egységes projekt összeállításának és megvalósításának indoka a hulladékgazdálkodási jogszabályok előírásainak való megfelelésen túl az is, hogy a szükséges fejlesztésekhez a források biztosítása csak az EU-források igénybevételével látszik lehetségesnek, amelyet a magyar kormányzat kiegészít. Az EU-források felhasználása során tekintettel kell lenni azokra a követelményekre, amelyet a közösség támaszt, így pl. a támogatott projekt mérete, a beruházás volumene, ami azt jelenti, hogy célszerű a javasolt – magyar viszonyok között nagynak tűnő – térségek egy projektként történő kezelése. A csak hazai forrásokból történő támogatás fedezete lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezért az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb megoldás. 3.
A projektjavaslatok szakmai tartalmának összeállítása során vizsgált elemek
A vizsgált elemek a következők: • ártalmatlanító létesítmények rendelkezésre állása, fejleszthetősége, • szelektív hulladékgyűjtés eddigi eredményei, szükséges további fejlesztések, • a szelektíven gyűjtött hulladék kezelésének létesítményei (válogatómű, komposztáló stb.) rendelkezésre állása, fejleszthetősége, • a begyűjtést, szállítást szolgáló eszközök (gépjárművek, konténerek), létesítmények (átrakó állomások) rendelkezésre állása, fejleszthetősége,
• •
a keletkező hulladék mennyisége és összetétele indokolja-e égetőmű beruházását, a rekultiválandó lerakók száma, állapota, az elvégzendő feladatok meghatározása, költsége.
A projektjavaslatok mindegyikének területén rendelkezésre áll a megfelelő ártalmatlanítási kapacitás, illetőleg tartalékterület, amelynek eredményeként új lerakó építésével egyik esetben sem kell számolni, alkalmanként a bővítés lesz szükséges, amelynek mértékét a projekt tervezett kezdetének időpontjában kell meghatározni (figyelemmel az addig megvalósuló és további tervezett szelektív hulladékgyűjtésre is). Gondoskodni kell a lerakók üzemelése során a keletkező biogázok hasznosításáról is. A javasolt kezelési központok kialakításánál általában a meglévő gyűjtőkörzetek változatlanságával számolunk, hiszen ezekben az esetekben már korábban megkötött közszolgáltatói szerződéseket feltételezünk. Változással azokban az esetekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek, így ezek a gyűjtőkörzetek a bezárást követő időponttól kezdődően lerakási szempontból a tovább működő regionális lerakókat veszik igénybe. A „fehér folt”-os projektek jóváhagyása és a beruházások kezdete reálisan 2008-2013 között valósulhat meg, amikorra a nevezett lerakók bezárására kerülnek, tehát már a kezdettől a régióközpontokban, illetőleg a kistérségi központokban valósulhat meg a kezelés. (A műszakilag nem megfelelő lerakókat - függetlenül attól, hogy mikor valósul meg a fehér folt területére új, korszerű kezelési projekt és egyáltalán megvalósul-e ilyen -, 2009-ig be kell zárni és rekultiválni kell, vagyis mindazon települések számára, amelyek ma még ilyen lerakót használnak, gondoskodni kell a maradék hulladékuk ártalmatlanításáról más létesítményben. Erre a célra vagy a javasolt projektek megvalósítása, vagy más – megfelelő minőségű - lerakó jöhet szóba, ahol szolgáltatás vásárlásával rakhatja le hulladékát az érintett település.) Tekintettel arra, hogy a jelen javaslat szerinti fejlesztések megvalósítása csak 2008 után várható, addig is folyamatosan fejleszteni kell a szelektív hulladékgyűjtést, a gyűjtőszigetes, -udvaros megoldáson túl a háztól történő begyűjtés alkalmazásával is. A régióközpont és a kiszolgált települések távolsága, illetve az útviszonyok több esetben átrakóállomások üzembe állítását teszik szükségessé. A régióban szükséges válogatómű(vek) helyszínére vonatkozóan csak stratégiai javaslatot teszünk, ettől a konkrét tervek készítése során eltérés lehetséges. A szelektíven gyűjtött hulladéknak hasznosítók, illetve koordináló szervezetek számára történő kedvezőbb értékesíthetősége érdekében indokolt a lakosság által elkülönített hulladékfrakciók további válogatása, így az ehhez a technológiához szükséges létesítmények – válogatóművek - fejlesztése. Gondoskodni kell a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentéséről a lerakókon, ezért általában több komposztálótelep és a házi komposztálásnak a lakosság körében történő fejlesztése szükséges. A regionális javaslatok – tekintettel a megvalósítás időtávjára is (legkorábban 2008-tól) – számolnak a hulladékok egy részének hőhasznosításával is, amelyet célszerűen égetőmű valósíthat meg, ha a régióban keletkező hulladék mennyisége és a régió más projektekhez való viszonya ezt indokolttá teszik. Három projekt esetében indokolt égetőmű tervezése (DK-Alföld, Nyugat-Alföld, Komárom) vagy a „fehér folt” területén
keletkező hulladékmennyiség miatt, vagy azért, mert a projekttel határos területekről az égethető hulladék egy része beszállítható. Égetőműben kerülhetnek hasznosításra a szelektív gyűjtést követő válogatóműről lekerülő olyan hulladékok, amelyek fűtőértéke megfelelő, de amelyek anyagában történő hasznosításra nem alkalmasak, például, mert szennyezettek. Ugyancsak égetőműbe kerülhet a mezőgazdasági célra nem hasznosítható, kezelt szennyvíziszap, illetőleg a vállalkozásoknál keletkező, a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető hulladékok egy része. Olcsóbbá teheti a beruházást, ha az égetőmű az elektromos hálózatra való csatlakozás szempontjából már meglévő létesítményhez (erőmű) csatlakozik. Égetőmű beruházását megelőzően nagy időigényű előkészítő munkákra kell számítani. Mind a helyszín megtalálása, mind az engedélyekhez szükséges dokumentációk összeállítása, mind az engedélyezés jelentős időt vesz igénybe, ezért már évekkel a tervezett üzembe állás előtt meg kell kezdeni a munkákat. Mivel a „fehér folt”-ra vonatkozóan az alapellátást most is biztosítani lehet a lakosság számára, a projekt elkészítésére, elfogadtatására elegendő idő áll rendelkezésre. Minden projekt területén jelentős számban találhatók olyan hulladéklerakók, amelyek már nem működnek vagy a közeljövőben (legkésőbb 2009-ig) zárnak be és rekultivációjuk nem megoldott. Ezek rekultivációját célszerű a fejlesztésekkel egy időben megvalósítani, nagy költségigényük miatt külső források igénybevételének lehetőségével. Az érintett települések 75%-ának területén található felhagyott lerakó, a rekultiváció összes becsült költsége meghaladja a 22 Mrd Ft-ot. Hangsúlyozni kell, hogy azon települések számára, amelyek nem kötelezték el magukat a hulladékgazdálkodás fejlesztése terén egyetlen szerveződő projekthez sem, a jövőben csak a saját szervezésű feladatellátás kínálkozik reális lehetőségként, ha a közeli jövőben sem csatlakoznak. Ez egyrészt aránytalanul nagy költséget fog jelenteni a településen élők, vagyis a hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe vevők számára, hiszen a szükséges fejlesztések fedezetét a szolgáltatást igénybe vevőknek kell biztosítaniuk. Másrészt az önkormányzatoknak ekkor is gondoskodniuk kell hulladékártalmatlanítási (lerakási) kapacitás rendelkezésre állásáról, ahová a hulladék szállítható. Mivel ezeken a településeken nincs és nem is épülhet a jogszabályok előírásainak megfelelő lerakó4, tehát a régióban tovább működő lerakók valamelyikével így is kapcsolatba kell kerülniük. A saját szervezésű feladatellátás azért is kedvezőtlenebb megoldás a régiós projekthez való csatlakozással szemben, mert a fejlesztési elképzelésekhez nemzetközi források nem használhatók fel. A regionális megoldás esetében lehetőség van arra is, hogy a régi lerakók rekultiválása is része legyen a projektnek, míg erre a saját szervezésű feladatellátás mellett nem vehető igénybe külső forrás, és a rekultiváció jelentős költséggel járó munka. Az ország, illetve a nemzetgazdaság szempontjából a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználását lehetővé tevő nagy projektek kialakításának van. A lehetőségeket ezért elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk.
4
Az elszigetelt települések számára új lerakó építése nem lehetséges a jogszabályokban foglalt azon előírások miatt, amelyek kimondják, hogy új lerakó csak regionális célokra építhető, több mint 100.000 lakos számára.
4.
Rövid összefoglaló a résztanulmányok alapján
Valamennyi projektjavaslat költsége eléri a Kohéziós Alapból támogatható határt, amennyiben az egyes fehér foltok esetében a települési önkormányzatok közösen döntenek a megvalósításról. A hat terület esetében azonban a projektjavaslatok nem egyformák, mindegyik a jelenlegi állapot alapján, a helyi körülmények figyelembe vételével készült. A projektjavaslatokat - a minisztérium vezetése általi elfogadást követően - az érintett települési önkormányzatok számára megküldjük annak érdekében, hogy a képviselőtestületek dönthessenek arról, kívánnak-e részt venni a javaslat szerinti projektben, és értesítsék a tárcát állásfoglalásukról. Igenlő válasz esetén a projektek továbbgondolása, „fejlesztése”, adatainak pontosítása szükséges, most már az önkormányzati szándékokra is tekintettel. (Mivel az egyes projektekhez csatlakozó települési önkormányzatok számától, lakosszámától, földrajzi egységétől stb. függ mind a jelenlegi helyzet értékelése, mind a jövőben szükséges fejlesztések mértéke, költsége stb., ezért a konkrét csatlakozási szándékok kinyilvánítása után kezdődhet meg a projekt tényleges tervezése, addig a jelenlegi költségek csak becslésnek tekinthetők.) Ezt követően kezdődhet meg a szükséges hatásvizsgálati tanulmányok kidolgozása, majd engedélyek megszerzése, párhuzamosan az önkormányzatokat tömörítő szervezet létrehozásával és az EU-források biztosítását szolgáló lépésekkel. Az önkormányzatok pozitív válasza érdekében akcióterv kidolgozását tartjuk célszerűnek, amelyben a projektjavaslatok széles körben történő ismertetése és előnyeinek bemutatása segítheti az önkormányzati vezetők döntését. Célszerű olyan aktív beavatkozásokat előkészíteni, amelyek a lakosság számára is érthető formában közlik azt, hogy a fejlesztésekre szükség van és annak legcélszerűbb formája a külső források igénybe vétele. A projektek ismertetése és elfogadtatása érdekében - már a kezdeti időszakban – e téren gyakorlattal rendelkező kommunikációs szakcéget célszerű igénybe venni. Tudatosítani kell a javaslatot elutasító önkormányzatok vezetőiben, hogy a jogszabályok megkövetelik a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetését és üzemeltetését, és nemleges válasz esetén feladataik megoldásához csak hazai, kisebb pályázati összegekre számíthatnak. II. A kormányprogramhoz való viszony A tárgyi anyag a kormányprogramban meghatározott hulladékgazdálkodási célokkal összhangban van (az EU-hoz történő csatlakozás jogharmonizációját nem befolyásolja). A települési önkormányzatok hulladékkezelési feladataik ellátásához külső forrásokat tudnak igénybe venni a projektek közös megvalósításának szándéka esetén, illetőleg az Európai Unió forrásainak felhasználását könnyítik meg a projektek. III. Előzmények
Az önkormányzatok különböző csoportjai projektjavaslatokat készítettek, amelyek a korszerű hulladékgazdálkodás eszközrendszerének fejlesztését célozták. Ezek a projektjavaslatok elfogadásra kerültek vagy elfogadásuk folyamatban van, de nem fedik le teljes mértékben az ország területét. Az eddigi projektek által érintett területeken (12 db ISPA, 5+3 db KA és Budapest) mintegy 8 millió lakos él. A korábban kialakult kezelési színvonalbeli különbségek várhatóan még jobban érzékelhetővé válnának, ha a jelenlegi állapot konzerválódna, ezért szakmai szempontból mindenképpen szükséges az egyenlő színvonalú szolgáltatások feltételeinek megteremtése minden településen, ezért a még korszerű ellátással nem rendelkező vagy ilyent nem tervező településcsoportok számára a hasonló kezelési rendszerek kialakítását kínálja fel a kormányzat. Ezt a célt szolgálják a „fehér foltok” területére készített hulladékkezelési projektjavaslatok. Az elkészült hat db javaslat mintegy 2 millió lakost érint. IV. Várható szakmai hatások A beruházások következtében a jelenleg az ország különböző tájegységei között meglévő különbségek eltűnnek, közép távon mindenütt közel azonos színvonalú hulladékgazdálkodás valósul meg. Az OHT-ben megfogalmazott – a települési hulladékkezeléssel kapcsolatos – feladatok, az EU részéről követelményként megfogalmazott előírások teljesíthetők. V. Várható gazdasági hatások Az előterjesztésben javasolt fejlesztések, beruházások megvalósítására 2008 után lehet számítani. A prognosztizált összes költség 109,6 milliárd Ft, amely összeg segítheti a korszerű hulladékkezeléshez szükséges létesítmények megvalósítását, eszközök beszerzését és a szükséges rekultiváció megvalósítását. A javasolt fejlesztések legfontosabb mutatóit tartalmazza a táblázat (érintett lakosszám, költségek, kezelési módonként). Az összeg – az eddigi tapasztalatok szerint - megoszlik az EU Kohéziós Alapja, a magyar állam központi támogatása és a települések önerejeként biztosított források között. A beruházások – amennyiben azok megvalósítása mellett döntenek az érintett önkormányzatok és a projektek elfogadásra kerülnek – csak a 2008. év után várhatóak, tekintettel a projektek előkészítési időigényére, illetőleg a projektelfogadási eljárásokra. Várható társadalmi hatásként ki kell emelni, hogy a projektek megvalósítása teszi lehetővé, hogy az ország valamennyi települése részesüljön külső támogatásban a hulladékkezelési feladatai ellátásához, ezáltal egyenlő elbánásban lesz részük, illetve a kormány így minden lakos számára hasonló mértékű fejlesztést tud biztosítani.
DK-Alföld
Szelektív hulladékgyűjtés Mrd Ft 16,3
Égetőm Mrd Ft 13,0
Rekultiváció db 112
Mrd Ft 7,7
Érintett települések száma db 120
Érintett lakosszám Ezer fő 640
Jászság - DélHeves Komárom5
3,5
-
38
2,3
47
135
14,8
13,0
64
4,2
Nógrád Nyugat-Alföld DNy-Dunántúl Összesen
3,7 6,2 3,9 48,4
13,0 39,0
26 43 174 457
0,8 4,1 3,1 22,2
98 (83+15) 64 55 220 604
569 (442+127) 142 277 277 2040
VI. Várható társadalmi hatások Az érintett régiók településeinek vezetői részéről várható az, hogy átgondolják eddigi hulladékkezelésüket, megfontolják az általunk javasolt projektekben való részvételüket és csatlakozásuk esetén megvalósulhat a korszerű hulladékgazdálkodás ezeken a településeken is. Amennyiben a települések vezetői nem csatlakoznak, számukra a hulladékkezelési feladatok megoldása során nem lesz igénybe vehető külső forrás, teljes mértékben önerőből kell megoldani a hulladék kezelését, illetve a régi lerakók rekultiválását.
5
A Duna-Vértes köze projekt továbbfejlesztése
