Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons)
2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (
[email protected]) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék
Hulladékgazdálkodás – tantárgyprogram 2015. ősz 8. hét
10.22.
A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai.
9. hét
10.29.
A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek hulladékgyűjtési és -szállítási módozatai.
10. hét
11.05.
A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, üzemeltetése és fenntartása
11. hét
11.12.
A hulladékártalmalmatlanítás módszerei. Hulladékelhelyezés.
12.hét
11.19.
Telephelylátogatás
13.hét
11.26.
Prezentációk
14. hét
12.03.
II. zárthelyi
Irodalom Kötelező irodalom • Hulladékgazdálkodás. Szerk.: Dr. Csőke, B. 2008. HEFOP 3.3.1.P2004-0900152/1.0, elektronikus jegyzet (elérhető: www.sze.hu/~buruzs) • Hulladékgazdálkodás. Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011) Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet (elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Hulladekga zdalkodas/ch01.html) Javasolt irodalom • http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/oktatas/szakmaifuzetek. html
Bevezetés
Fokozódó lakossági fogyasztás folyamatosan növekszik a hulladék mennyisége természeti erőforrások kimerülése Hazánkban
300-450 kg/fő/év nagyrészt lerakásra kerül
Tartamos hulladékgazdálkodás
értékes alapanyag, energiaforrás
Túl sok anyagból túl sok energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk és túl sok szemetet állítunk elő
A hulladék mint problémaforrás főbb kezelési szakaszai
Hazai hulladékgazdálkodás – történeti kitekintés 90-es évek: fejletlen állapot
kevés megfelelő szakmai tapasztalat; rendezetlenség
a hulladékok elhelyezési, kezelési gyakorlatának környezetet veszélyeztető volta az aránytalanul nagy hulladékkeletkezési átlag és a hulladékhasznosítás alacsony mértéke
„egy település - egy lerakó” elv
1996: OECD-tagság
korszerűtlen hulladékgazdálkodási rendszer megszüntetése jogharmonizáció 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról
Települési szilárd hulladék kezelésének kötelezettsége
A hulladékok fogalma
Nem környezetvédelmi jogi, gazdasági fogalom Általános értelemben hulladéknak tekinthető
az a bármely halmazállapotú, önállóan vagy hordozó közeggel megjelenő anyag és energia, ami az ember mindennapi élete (termelő, szolgáltató vagy fogyasztó tevékenysége) során keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván sem kezelve, sem kezeletlenül, ezért átalakítással vagy anélkül történő, a környezetre ártalmatlan elhelyezéséről átmenetileg vagy véglegesen gondoskodni kell.
A hulladékok fogalma
A hulladékban megjelenő anyagok és energia visszanyerésével a meg nem újuló természeti erőforrások egy része kiváltható, a hulladék hasznos anyaggá és termékké történő alakítása új technikák és új termékek kifejlesztésével és új munkahelyek létrejöttével is jár
Fenntartható fejlődés: a hulladék képződésének megelőzése a termékek előállítása során felhasznált veszélyes anyagok kiváltása, az anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák alkalmazása a hulladék kezelési igényeinek és költségeinek csökkenésével is jár
Hulladékgazdálkodás
Célja, hogy a társadalom a termelést és a fogyasztást
a hulladékképződést megelőző hulladékszegény technológiák alkalmazásával és környezetbarát termékek előállításával, a hulladékanyagok termelési-fogyasztási folyamatba való minél teljesebb visszaforgatásával, a hulladékok kezelésével, ártalmatlanításával a környezetet és a természeti erőforrásokat kímélő módon folytassa. (2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról (Hgt.)
A hulladékok csoportosítása
Eredet szerint
Azzal a tevékenységgel, folyamattal, technológiával jellemzik, amelyben a hulladék keletkezik
Pl. települési/ipari hulladék; bőr- és szőrmeipari hulladék
Anyagi minőség szerint
A hulladék, vagy annak domináns összetevője kémiai elnevezésén alapul Sokkal több eligazítást ad a hulladék kezelhetőségéről és veszélyeztető hatásairól
Pl. cianidtartalmú szilárd sók és oldatok; nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik
A hulladékok csoportosítása
Környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás szerint
veszélyes nem veszélyes Inert veszélyes: önmaga vagy bármely bomlásterméke; közvetlenül vagy közvetve; azonnal vagy késleltetetten jellege: mérgező (toxikus), fertőző, tűz-és robbanásveszélyes, mutagén (karcinogén), korrozív, radioaktív hulladékok
Halmazállapot alapján
szilárd folyékony iszapszerű gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag
A hulladékok csoportosítása
Felhasználhatóság szerint
Felhasználhatatlan Más területen még felhasználható
Éghetőanyag-tartalom szerint
Újrahasználható Hasznosítható
Éghető Önállóan nem éghető
Főbb összetevők szerint
Papír, műanyag, fém, üveg Szerves Egyéb
A hulladékok típusai
Szilárd hulladék
Folyékony hulladék
az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül
Iszapszerű hulladék
szilárd halmazállapotú szerves és szervetlen anyagok
folyadékból kiülepedett vagy kiülepített anyagi rendszer
Települési hulladék
a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék
A települési szilárd hulladék
A háztartási hulladék
az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék
A közterületi hulladék
közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék
A települési szilárd hulladék
A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék
a gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék
elosztási vagy fogyasztási tevékenységből származnak, összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól (fogyasztási szokások), a település összetételétől (tömbházas, családi házas beépítés) függ
A települési folyékony hulladék
A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat
szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből
Az inert hulladék
Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson; jellemzői
vízben nem oldódik, nem ég, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma jelentéktelen (nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket)
A biológiailag lebontható hulladék (biohulladék)
Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon lebontható
Mikroorganizmusok Talajélőlények Enzimek
Termelési hulladék
A kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltató tevékenység során keletkező hulladék
technológiai hulladék
a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék; keletkezhet: üzemszerűen (az anyag-átalakítási műveletek során; nem üzemszerűen (felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, havária stb. során)
amortizációs hulladék
keletkezhet elhasználódott gépek, alkatrészek leselejtezése során, fejlesztések kapcsán feleslegessé vált termelő berendezések leselejtezésével
Termelési hulladékok
Termelési (ipari, szolgáltatások, mezőgazdaság) Gazdasági ágazat szerint
Vegyipari, gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari
Húsipari Növényolaj-ipari, stb. hulladékok
Kibocsátó technológia szerint Veszélyes, nem veszélyes Tervezhető mennyiségben és konkrét összetételben keletkeznek Összetétel alapján
homogén jól definiálható a termelési folyamatoktól függ
Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat
A hulladékkezelés alapmodelljei
Hagyományos folyamat-modell (nyitott rendszer)
Modern folyamat-modell (zárt rendszer)
Nyersanyag-kitermelés Alapanyag-előállítás Feldolgozás, gyártás Elosztás, értékesítés Felhasználás Hulladék (lerakás, égetés)
Az életút végén a termék visszaforgatása a termelésbe
Termék-szintű visszaforgatás
A termék visszaforgatása a közhasználatba
A zárt rendszer modellje
A hulladékkezelés környezetbarát modellje
Körforgási modell
A termelési folyamat és a technológia kapcsolata
Hulladék-mutató
Hm= ∑Gh ∕ ∑Gi, ahol Hm: hulladékmutató; ∑Gh: a technológiából kilépő össze hulladék mennyisége; ∑Gi: a technológiába belép össze anyag mennyisége.
Települési hulladékok – fizikai jellemzők
Mennyiség, térfogatsúly
gyűjtés, szállítás, lerakóhelyek, égetőművek tervezése, méretezése súly (kg vagy t) és térfogat (m3) egy évre vonatkoztatva (kg/lakos/év, m3/lakos/év) hulladékképződés – növekvő tendencia fogyasztási szokások „modernizációja” és köztisztasági ellátások növekedése évszakonkénti ingadozása térfogata viszont rohamosan nő (fellazulás) mennyisége Magyarországon évente kb. 21 millió m3 (~4,3 millió tonna)
~62 %-a háztartási és 38 %-a intézményekből származó hulladék
Települési hulladékok – fizikai jellemzők
Összetétel, minőség (hulladékanalízis)
nedvességtartalom éghető anyag hamutartalom, fűtőérték méret szerinti osztályozás mechanikai összetétel szétválasztásra kerülő anyagjellemzők:
szervetlen összetevők (vas, fém, üveg, porcelán, stb.) szerves összetevők (műanyag, gumi, textília, papír, stb.)
Települési hulladékok – kémiai és biológiai jellemzők
pH-érték
nitrogéntartalom
mezőgazdasági hasznosítás szempontjából
C:N arány
nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású
komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: 25-35 közötti érték)
mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók bomlás beindulása ( zárt rendszerű, gépiesített megoldások)
hőhatás fontos szerepe
A helytelenül kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai
Okozhatja valamely környezeti elem szennyezését (a káros hatás hosszú ideig tart és sok embert érint) A hulladék káros anyagai a táplálékláncba beépülnek (növény – állat – ember) A legtöbb szennyezési probléma okai
rendezetlen elhelyezés (pl. „a hagyományos” szeméttelepek) helytelenül megválasztott hulladékkezelés helytelen fogyasztói magatartás
A hulladékok környezeti hatása
A talaj, felszín alatti és felszíni vizek szennyeződése
A levegő szennyeződése
Kórokozó mikroorganizmusok (hígtrágya, vágóhídi hulladék) Hulladék: fertősét terjesztő közeg
A rovarok és rágcsálók elterjedése
Jellegzetes bűzös gázok (ammónia), finom por, nagyobb darabok levegőbe emeli a légmozgás; hulladéklerakó öngyulladása
Fertőzésveszély
A hulladékok szükségszerű befogadója a talaj bomlástermékek + csapadék talajvíz áramlás jelentős vízbázisok
Fertőző betegségek Gyakori hulladékbegyűjtés
A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége
Tönkreteszi a táj eredeti szépségét
→ hulladékok káros környezeti hatása elleni védelem
A hulladékok környezeti hatása
Települési szilárd hulladékok kezelése
A keletkező hulladék és a GDP közötti összefüggés
A képződő települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása, 2000-2008 Megnevezés
2000
2001 2002 2003
2004
2005
2006
2007
2008
TSZH mennyiség ezer tonna/év
4.552
4.603 4.646
4.693
4.591
4.646
4.711
4.594
4.553
TSZH mennyiség alakulása, % az előző évhez képest
101,1
101,1 100,9
101
97,8
101,2
101,4
97,5
99,1
GDP volumenindex alakulása, % az előző évhez képest
104,9
104,1 104,4
104,3
104,9
103,5
104
101
100,6
Reálbér alakulása, % az előző évhez képest
101,5
106,4 113,6
109,2
98,9
106,3
103,6
95,4
100,7
A keletkező hulladék mennyisége a megtermelt GDP-re vetítve
A begyűjtött települési hulladék szabvány szerint mért átlagos összetétele
A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint Megnevezés
2000
2004
2005
2006
2007
2008
Települési szilárd hulladék
4 552
4 592
4 646
4 711
4 594
4.553
Települési folyékony hulladék
5 500
4 569
4 939
4 514
4 165
3.925
Veszélyes hulladék
3 393
970
1 203
1 367
1 082
715
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék
5 000
6 215
4 857
3 940
4 858
1188
16 455
9 639
8 784
8 079
7 489
7386
5 100
4 060
4 129
3 996
3 670
4.882
40 000
30 045
28 558
26 607
25 858
22.647
Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék Építési-bontási hulladék Hulladék mennyiség összesen*
A keletkező TSZH mennyisége és regionális eloszlása Keletkező TSZH mennyiségének régiós eloszlása, 2004 (tonna)
610 700; 13%
Ny-Dunántúl
377 006; 8%
374 062; 8%
559 572; 12%
Kö-Dunántúl É-Mo É-Alföld
1 524 062; 34% 1 150 000; 26%
D-Alföld D-Dunántúl
552 392; 12%
Közép-Mo. 586 844; 13%
381 040; 8%
Pest megye Budapest
A keletkező TSZH kezelése TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2000-2005 között (et) 5 000 4 500 4 000
348 357
353 372
288 404
245 490
155 540
270
Égetett
661
3 500 3 000
Anyagában hasznosított
2 500 2 000
3 847
3 878
3 954
3 958
3 896
3 715
1 500
Lerakott
1 000 500 00 20
01 20
02 20
03 20
04 20
05 20
A kezelt hulladékmennyiségek alakulása TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint 2004-2016 között (et) 6000 5000
155
420
918
540
4000
Termikus hasznosítás
1114 1860
3000 2000
Anyagában hasznosítás
3904
3293
1000
2520
20 16
20 09
20 04
0
Lerakás
Záróvizsga-tételek Települési hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodás prioritásai, jogi szabályozása, a hulladékok csoportosításának lehetőségei, főbb típusai, a hulladékok környezeti hatásai. Ismertesse az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, ill. a területi tervek rendszerét! A települési szilárd hulladékok szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei (termikus kezelés, zöld- és biohulladékok kezelése, építési-bontási hulladékok stb.). Korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése. Régi lerakók rekultiválása.
Köszönöm a figyelmet!
