HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HOSSZÚHETÉNY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Jóváhagyva a 117/2016. (X.10) ÉS 118/2016. (X.10) határozatokkal

HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8.

2016. október hó

1


HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1, 3. ÉS 4. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN

TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET

dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 dr. Baracsi Viktória DLA okl. településmérnök TT/02-0655 Berkecz Balázs okl. településmérnök Hajdu Csaba okl. településmérnök

KÖZLEKEDÉS

Lovas Attila okl. építőmérnök Trk-T-02-0883

KÖZMŰVESÍTÉS, HÍRKÖZLÉS

Horzsa Zoltán VZ-T-02-0616 Balogh Gábor VZ-TEL-02-0052 Patócs Tibor okl. villamosmérnök

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK

KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM

Böszörményi Krisztina okl. tájépítész TK-02-0031 SZT-02-0031 PRODUCTUS BT Lovasi Katalin SZKV-vf/02-0675, SZKV-hu/02-0675

KÉSZÍTETTE

HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8.

2016. október hó

2


.

TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 2. ALÁTÁMASZTÓ JAVASALTOK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 2.1.1. Településrendezési javaslatok 2.1.2. Változással érintett területek összefoglalója és összefüggései 2.1.3. Változással érintett területek mérlege 2.1.4. Biológiai aktivitásérték számítás eredménye 2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.2.1. Tájrendezési javaslatok 2.2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése 2.2.3. Közlekedési javaslatok 2.2.4. Közművesítési javaslatok 2.2.5. Hírközlés 2.2.6. Környezeti hatások és feltételek 2.2.7. Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása 2.2.8. Szabályozási koncepció II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1.1. Területfelhasználás 1.2. Tájrendezés és természetvédelem 1.3. Zöldfelületi rendszer - zöldterületek 1.4. Örökségvédelem 1.5. Közlekedés 1.6. Közműellátás, hírközlés 1.7. Környezetvédelem 1.8. Védőterületek és védősávok 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV III. MELLÉKLETEK

Örökségvédelmi hatástanulmány Környezeti értékelés

3


I. JÓVÁHAGYÁSRA NEM KERÜLŐ MUNKARÉSZEK

1. ELŐZMÉNYEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 1.1. ELŐZMÉNYEK Hosszúhetény Község Önkormányzata 2015-ben az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepciójának, és Szerkezeti Tervének felülvizsgálatát határozta el, melyről szándékát önkormányzati határozatként meghozott településfejlesztési döntésben fogalmazta meg. Az Önkormányzat a tervezés előtt döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendeletben (Korm. rendelet) foglaltak alapján, a munka első lépéseként elkészültek a megalapozó vizsgálatok, és a településfejlesztési koncepció. Az Önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy elfogadja a megalapozó vizsgálatot a tervezés alapjának, valamint egyetért a koncepció kiválasztott fejlesztési irányaival. Ezután mindezeket, a Korm. rendeletben rögzített eljárási szabályok szerint, az érintettekkel véleményeztette. A véleményezés eredményes lezárását követően Az Önkormányzat Képviselőtestülete a településfejlesztési Koncepciót 15/2015. (IV. 01.) sz. határozatával elfogadta. Egyben döntött arról is, hogy a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot, valamint az integrált településfejlesztési stratégiát egy időben, de külön eljárás keretében készítteti el. Ezt követően indult meg a tervezés folyamata, teljes eljárás keretében. Hosszúhetény Önkormányzata a Korm. rendeletben foglaltak szerint megkérte a véleményezésben érdekeltek előzetes véleményét, adatszolgáltatását. A településszerkezeti tervet, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok, és az érdekeltek előzetes állásfoglalásai alapján dolgoztuk ki. A településszerkezeti terv a Korm. rendelet 9, 10, 11, 12. és 13. §-ok szerinti tartalommal készült. A megalapozó vizsgálatok a koncepció és a szerkezeti terv elkészítésének megalapozásául készültek, így azok kiegészítése jelen szakaszban nem indokolt, részletezettsége, tartalma, kidolgozása megfelelő jelen tervezési szakaszhoz. 1.2. VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Az Önkormányzat beazonosítható módon meghatározta a rendezés alá vont területet, kinyilvánította a rendezés célját és várható hatását, majd a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 37. §-ban foglaltaknak megfelelően, helyben szokásos módon ismertette a tervmódosítás tényét és lefolytatta az érintett államigazgatási és települési önkormányzati szervekkel, partnerekkel az előzetes véleményezési eljárást oly módon, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését, továbbá véleményt nyilváníthassanak és tájékoztatást adhassanak a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képező – mindazon adatokról, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeiről. Az Önkormányzat az előzetes véleményezési eljárás keretében „a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett, a Rendelet 9. számú mellékletében rögzített államigazgatási szerveket megkereste a térségi övezet lehatárolására vonatkozó előzetes adatszolgáltatás érdekében.

4


A felkérésre határidőn belül 10 államigazgatási szerv jelezte szándékát a további munkában való részvételre. 2. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK 2.1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 2.1.1. Településrendezési javaslatok Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, területrendezési érintettség A 45 km2 nagyságú közigazgatási területtel rendelkező Hosszúhetény Pécstől keletre 16 km-re fekszik, a 6-os számú főút közelsége miatt a megyeszékhely 20 perc alatt elérhető közúton. A térség másik két közeli városa Pécsvárad és Komló egyaránt 12 km-re található. A megyeszékhellyel kialakult intenzív közlekedési kapcsolatok az egész megyére jellemző, Pécsközpontú helyzetet mutatnak. A meghatározó kapcsolati irány döntő részben Pécs felé mutat, Pécsvárad es Komló irányában a kapcsolat erőssége lényegesen elmarad a Péccsel kialakult, es fenntartott kapcsolatokhoz képest. Az alapfokú funkciókon felül a szükséges szolgáltatások Pécsett a Dunántúl legnépesebb városában elérhetők. A Központi Statisztikai Hivatal 2003. augusztusában végezte el 21 nagyvárosi település-együttes jelenleg is érvényes lehatárolását. Pécs agglomerációjába Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Baksa, Berkesd, Bicsérd, Birján, Bisse, Boda, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Hásságy, Hosszúhetény, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Martonfa, Nagykozár, Olasz, Orfű, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Romonya, Szabadszentkirály, Szalánta, Szemely, Szilágy, Túrony, Zók települések tartoznak. HOSSZÚHETÉNY TERÜLETÉT ÉRINTŐ TERÜLETRENDEZÉSI TERVI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK, ÖVEZETEK ÉS ELŐÍRÁSAIK Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos területfelhasználási kategóriák

Baranya Megyei Területrendezési Terv (BMTrT) (Figyelembe veendő) Megyei területfelhasználási kategóriák

Erdőgazdasági térség

Erdőgazdasági térség

Vegyes területfelhasználási térség

Vegyes területfelhasználási térség

Települési térség

Hagyományosan vidéki települési térség

Országos ökológiai hálózat övezete

Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (országos jelentőségű

Az övezetre vonatkozó fontosabb előírások Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető. A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármelyik területfelhasználási egységbe sorolható. Mag-, ökológiai folyosó övezete érinti Hosszúhetény területét, melyben beépítésre szánt terület nem, vagy csak feltételekkel jelölhető ki Az övezetbe meglévő erdőterületei tartoznak, ill. az erdőtelepítésre alkalmas területek a település mezőgazdasági területeit jelöli, ahol beépítésre szánt területet csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági eljárás alapján lehet kijelölni. A településszerkezeti tervben csak olyan területfelhsználási egység / építési övezet, amely a tájképi érdekek fennmaradását nem veszélyezteti.

5

HOSSZÚHETÉNY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE tájképvédelmi terület) övezete

Világörökség és világörökség várományos terület övezete

Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

Földtan veszélyforrás terület övezete Országos kerékpárúttörzshálózat eleme

Országos kerékpárút-törzshálózat eleme Térségi kerékpárút-törzshálózat eleme

Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. Világörökség és világörökség várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben maghatározott célokkal. Az övezetben új, külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet tényleges kiterjedését területrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. Az övezet tényleges kiterjedését területrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. A település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Az országos műszaki-infrastruktúra hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.

A település szerkezetének fejlődése A település szerkezetének kialakulásában a földrajzi környezetnek alapvető szerepe volt, a település az É-D irányú Hosszúhetényi vízfolyás völgyében jött létre, a Hármas hegy es a Zengő szorításában. Ez utóbbi adottság eredményezte azt, hogy a község növekedése elsődlegesen déli irányban, a kevésbé mozgalmas felszínű területek felé történt. A mai 6547 sz. összekötő út (Fő utca), mely egyutcás településként jött létre, az idők folyamán a nyugati oldalon a Petőfi, Iskola és Ormándi utcákkal, a keleti oldalon a Zengő és Zrínyi utcákkal bővült, az 1950-es évektől pedig a déli községrész gyarapodott. A településszerkezet alakulása a népességszám növekedésével párhuzamosan történt, hiszen az 1870-ben még 2571 fő 1970-re 3647 főre (+1076 fő) nőtt. Az 1970-es éveket követően azonban a lassú népességcsökkenés (2000-ben 3187 fő) miatt a lakásépítés lendülete is szerényebbé vált, a lakásállomány rehabilitációja nagyobb hangsúlyt kapott. A településszerkezet változására a fenti tényezőkön túl hatással volt a természeti táj (északon az erdőterületek, délen a mezőgazdasági, a lakóterületek közvetlen szomszédságában a zártkerti területek), a szénbányászat (iparvágánnyal), melynek megszűnése elsősorban a munkahelyek vonatkozásában jelentett kedvezőtlen fordulatot. Hosszúhetény község sajátossága, hogy a központi belterület mellett két önálló belterülettel – Kisújbánya es Püspökszentlászló – is rendelkezik. Az egykor önálló települések ma elsődlegesen üdülési funkcióval bírnak.

6


A településfejlesztési koncepció összefoglalása Hosszúhetény község önkormányzata a 15/2015 (IV.01.) sz. határozatával fogadta el a településfejlesztési koncepcióját, mely a helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekben foglaltaknak, a partnerségi egyeztetésben rögzített államigazgatási és helyi szervezetek részvételével történő megvitatásának eredményeként is született. A településfejlesztési koncepció 15-20 évre kitekintő, a település fejlődési irányait meghatározó dokumentum. Hosszútávra tervez, így kiszámíthatóvá teszi és keretbe foglalja a Hosszúhetény életét meghatározó fejlesztési tevékenységeket. A magasabb hiererchia szinten lévő fejlesztési dokumentumokban meghatározott elvek figyelmbe vételével, valamint a stratégiai környezet elemzéséből látható trendek és szemléletmód alapján a következő településfejlesztési elvek kerültek rögzítésre: integrált szemléletmód, közösségi részvétel és alulról jövő kezdeményezések befogadása, hosszútávra tervezés, fenntarthatóság. A hosszútávon biztosítható kiegyensúlyozott fejlődés három alappillérét i) a természeti erőforrások okos módon történő használata, ii) a magasan képzett lakosság igényeihez igazodó megfelelő életfeltételek folyamatos biztosítása, valamint iii) a jelentős népességmegtartó potenciállal bíró önszerveződő, tevékeny helyi közösségek kialakulása és megerősödése feltételeinek megteremtése adja. i)

A természeti erőforrások okos módon történő használata különösen az energiaforrások, a nyersanyagok, a termőföld, a vizek, valamint a települést körülvevő gazdag élővilág elemeinek a mindenkori valós felhasználási igényekhez optimalizált, a lehető legkevésbé pazarló módon történő, a természeti rendszerekbe a lehető legkevesebb beavatkozással járó felhasználását jelenti az élhető település fenntartása érdekében. ii) A lakosság igényeihez igazodó életfeltételek biztosítása alatt különösen a lakosok számára megfelelő színvonalú jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozását és megtartását, a településen élők számára a vagyonbiztonság növelését, a potenciális balesetveszélyes helyek biztonságosabbá tételét (pl. gyalogátkelők, biztonságos parkolók), a településen elérhető köz-, közmű-, jóléti- és üzleti szolgáltatások feltételeinek fejlesztését kell érteni. iii) A település harmonikus fejlődésének harmadik pillérét jelentő erős helyi közösségek jelentik. Az aktív helyi civil szervezetek és kezdeményezések jelentősen segíteni képesek az önkormányzatot a településfejlesztési, adott esetben a településüzemeltetési feladatok ellátásában, számos fejlesztés helyi közösségi kezdeményezésben.

7


Hosszúhetény településfejlesztési koncepciójának célrendszere

8


Az átfogó és specifikus célok kapcsolatrendszere Átfogó célok Specifikus célok 1. Intézményracionalizálás, közösségi funkciójú létesítmények fejlesztése 2. A helyi közösség és az önkormányzat közötti kommunikációs csatornák kiépítése, a megfelelő lakossági tájékoztatás feltételeinek javítása, településmarketing megteremtése 3. A foglalkoztatási szint javítása érdekében a gazdaság élénkítését célzó fejlesztések elősegítése, a helyi gazdasági szereplőkkel való szorosabb együttműködés kialakítása 4. A civil szervezetek tevékenységének összehangolása, koordinált együttműködések megteremtése

I. Erős helyi közösség kialakítása

6. Energiatudatos településüzemeltetés gyakorlatának kiszélesítése

7. A belső megközelíthetőség feltételeinek javítása

8. A közszolgáltatások minőségének fejlesztése

10. A közbiztonság és közlekedésbiztonság növelése

III. Élhető települési környezet biztosítása

5. A helyi építészeti és természeti értékek védelme

9. Az egyre növekvő idős népesség ellátásával kapcsolatos feladatok megoldása

II. A természeti erőforrások és épített örökség körültekintő használata

A koncepció rögzítette a továbbtervezési feladatokra vonatkozóan a társadalom, a gazdaság, a környezet fejlesztéséhez szükséges tennivalókat, iránymutatást adva a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban (szabályozási tervben) rögzítendő hosszú távú célok teljesülését biztosító célok megvalósításához. 2.1.2. Változással érintett területek összefoglalója Hosszúhetény község jelenleg készítés alatt álló településrendezési terve 1990 óta több, esetenként az egész község területére kiterjedő, másszor annak egyes részeire vonatkozó terv is megelőzte,

9


melynek készítése során az országos, a megyei és a helyi érdekek egyaránt figyelembevételre kerültek a mindenkori igényeknek és jogszabályi környezetnek megfelelően. A hatályos településszerkezethez képest tervezett változások: A lakóterületek vonatkozásában A hatályban lévő településszerkezeti terv (TSZT) a település határai mentén a zártkertek rovására több helyen jelölt ki új lakóterületet, melyek nagy része nem valósult meg. Több területen a belterületbe vonás foghíjasan történt, akadályozva a közterületek kialakítását, a közművesítést. A terv javaslata: a hatályos TSZT-ben tervezett lakóterületi fejlesztések korlátozása, visszavonása a Hegyelő, a Bakonya, a Dömösalja, a Bereki és Hideghegy, a Szőlőhegy térségében, valamint a Vasút utcától északra lévő területen. A terv továbbra is javasolja az Iskola utca nyugati oldalán, az általános iskolától délre, a belterületi határtól keletre, valamint a Hársastelepi fejlesztéseket, a Fő utca és Iskola utca közötti tömbfeltárás folytatását. A vegyes területek vonatkozásában A településközponti területek bővítése a községközpontban az intézményi terület növelése az általános iskolától keletre A gazdasági területek vonatkozásában a volt TSZ központ ipari-gazdasági funkciójának megszüntetése a volt bánya területén a kialakult utak figyelembevételével, a vasút terület megszűnésével a beépítésre szánt terület racionalizálása, kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek kialakítása A különleges területek vonatkozásában a községközpontban (a volt strand környezetében) rekreációs terület kialakítása a volt TSZ major területén a térségi idegenforgalom egyik célterületeként rekreációs terület létesítése A közlekedési területek vonatkozásában a központi belterület északi határán autóbusz és személygépkocsi parkoló, helikopter leszálló hely kialakítása az új lakóutcák tervezett szabályozási szélességének kialakítása a meglévő utcák szélességének korrekciója a Petőfi utca lakó-pihenő övezetté alakítása az ipari terület utcahálózatának kialakítása, a vasút terület ipari és zöldfelületté történő módosítása a 6541 jelű úton (új elkerülő úton) a csomópontok kialakítása a Püspökszentlászlói út korszerűsítése a Kisújbányára vezető erdei út felújítása, a településrészen helikopter leszálló hely kialakítása A zöldterületek vonatkozásában a közparkok területének növelése a patakmeder mentén sétautak, fasorok kialakítása A vízgazdálkodási területek vonatkozásában a patakmedrek, vízmosások rendezése, záportározók kialakítása A településszerkezeti változások a területrendezési tervekkel, a településfejlesztési koncepcióval, az abban megfogalmazott jövőképpel és célokkal összhangban vannak.

10


2.1.3. Változással érintett területek mérlege Hatályos szerkezeti terv szerinti állapot: terület-felhasználás Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Üdülőházas üdülőterület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari terület Beépítésre szánt különleges terület Összesen Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt különleges terület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület Zöldterület Vízgazdálkodási terület Összesen Mindösszesen

nagyság (ha)

298,8 7,1 0,7 3,6 33,1 27,4 370,7 32,7 1143,6 297,1 2648,8 11,2 22,6 4156,0 4526,7

Tervezett szerkezeti terv szerinti állapot: terület-felhasználás Beépítésre szánt területek Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Intézményterület Üdülőházas üdülőterület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari terület Beépítésre szánt különleges terület Összesen Beépítésre nem szánt területek Beépítésre nem szánt különleges terület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület Zöldterület Vízgazdálkodási terület Természet közeli terület Összesen Mindösszesen

nagyság (ha)

változás iránya

264,2 3,9 5,1 0,7 14,0 27,9 21,5 337,3

0 0 + -

32,7 1078,4 313,7 2726,7 14,6 18,2 5,1 4189,4 4526,7

0 + + + + + 0

A változás iránya: + növekedett / - csökkent / 0 nem változott

11


2.1.4 Biológiai aktivitásérték számítás eredménye JELENLEGI ÁLLAPOT területhasználat E Út E Vasút Út Út Ma E Út Mk E Ma Ma Z Lf Összesen

területnagyság 0,8 1,8 2,1 1,9 1,5 2,1 1 1,9 0,3 0,8 0,2 0,5 0,1 0,2 18,8

értékmutató 9 0,6 9 0,6 0,6 0,6 3,7 9 0,6 5 9 3,7 3,7 6 2,4

viszonyszám 7,2 1,08 18,9 1,14 0,9 1,26 3,7 17,1 0,18 4 1,8 1,85 0,37 1,2 45,12 105,8

TERVEZETT ÁLLAPOT területhasználat Gksz Gksz Gip Gip Gip Lf Gksz K-Mü Vi Lf Lf K-Mü Lf Lf Mk Összesen

területnagyság 0,8 1,8 2,1 1,9 1,5 2,1 1 1,9 0,3 0,8 0,2 0,5 0,1 0,2 18,8

értékmutató 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 2,4 0,4 0,7 0,5 2,4 2,4 0,7 2,4 2,4 5

viszonyszám 0,32 0,72 0,84 0,76 0,6 5,04 0,4 1,33 0,15 1,92 0,48 0,35 0,24 0,48 94 107,6

A módosítással a terület biológiai aktivitásértéke nő. Az egyensúly fenntartása biztosított.

12


2.2. SZAKÁGI JAVASLATOK 2.2.1. Tájrendezési javaslatok A külterület szerkezetét meghatározó védett természeti területek megtartása a természetvédelem eszközeivel biztosított. A helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi kijelölések határvonalait és az ökológiai hálózatba tartozó területeket a szerkezeti terv tartalmazza. A természetvédelem alatt álló területek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Név

Kelet-Mecsek TK Nagy-mező Arany-hegy TT HUDD20030 Mecsek HUDD10007 Mecsek Ökológiai hálózat Tájképvédelmi övezet Ex-lege védett forrás Ex-lege védett földvár Egyedi tájértékek Helyi védett területek

Vonatkozó jogszabály 8/1977. OTvH számú határozat a létesítésről, 10/1993. (III. 9.) KTM rendelete a KeletMecsek Tájvédelmi Körzet bővítéséről, 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 26/1996. (X.9.) KTM r. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §), 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §-ok) Baranya megye területrendezési terve

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 23. § (2) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló18/2003. (XII.01.) rendelete

jelentőségű

Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Az ismert források és egyedi tájértékek listája és térképe a szerkezeti tervlapon található. Az ökológiai hálózat kijelölése a Nemzeti Ökológiai Hálózat alapján, a természetvédelmi államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatás szerint történt. Az ökológiai hálózat elhelyezkedése a szerkezeti tervlapon látható. Az országos és nemzetközi természetvédelmi kijelölések ökológiai hálózatba tartozó részei magterületbe, a többi pedig ökológiai folyosó kategóriába sorolandó. A kiemelkedő tájképi értéket képező, a táj karakterét meghatározó, védelem alatt álló és az ökológiai hálózatrészét képező területek, valamint azok környezete Baranya Megye Területrendezési Tervével összhangban a tájképvédelmi övezet része. A szerkezeti tervlapon bejelöltük a Baranya megye területrendezési terve szerinti tájképvédelmi terület határát, valamint a tájvizsgálat alapján a tájképvédelmi terület javasolt határát. Hosszúhetény tájhasználatára a tájstabilitást biztosító övezetes tájszerkezet jellemző. A település közigazgatási területének közel 2/3-a a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, természetvédelem alatt áll. A déli részeken meghatározóan a mező- és kertgazdasági termelés, északon az erdőborítás jellemző, ennek ellenére természetvédelmi, tájképvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból kiemelhetők olyan középső tájegységek, amelyek érzékenysége, terhelhetősége eltér a hagyományos mezőgazdasági tájhasználattól. A hegyvidéki üdülő táj területén meghatározóan fontos az erdők többfunkciós használatának megvalósítása. A táj terhelhetőségének meghatározó prioritásai tehát az erdőgazdálkodás, a természetvédelem, valamint a turizmus. A táj fejlesztése – rendezése a környezetvédelem (kiemelten a természet- és tájvédelem) az ökológiai hálózat, Natura 2000 természeti területek, védett természeti területek megőrzése mellett történhet. Ez azért meghatározóan fontos, mert a térség turisztikai vonzerejét, a Zengő környékének természetközeli táji környezete biztosítja, ezért olyan többfunkciós tájgazdálkodás kialakítása fontos, amely az erdőgazdálkodás, a természeti adottságokhoz igazodó tájhasználat, a tájképi természeti értékek védelmének prioritásával biztosítja a település természeti erőforrásainak fenntartható használatát elősegítő környezetkímélő fejlesztést. A térségi foglalkoztatottság, gazdaságfejlesztés érdeke az iparfejlesztés is, de a táj terhelhetősége szempontjából fontos, hogy a tájvédelmi körzet területén környezetszennyező ipari üzemek ne legyenek. Kiemelten fontos a táj kultúrtörténeti érzékenysége is. 13


A kertgazdasági tájban olyan tájgazdálkodás fenntartása a cél, amely biztosítja a szőlők, kertek, legelők, rétek fenntartását az azokhoz kapcsolódó külterjes, környezetkímélő, hagyományos állattenyésztés fenntartását, a füves élőhelyek rehabilitációját, a táj szerves részét képező, tájba illeszkedő présházak, épületek fenntartását. A tájfenntartás mellett azonban fontos a zártkerti, szőlőművelő életforma fenntartása, a génmegőrzés, az ismeretterjesztés is. A település déli részén a hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is jelentős marad. A mezőgazdasági táj területeinek terhelhetőségében a termőföld védelmének prioritását kell érvényesíteni. Biztosítani kell a mezőgazdasági üzemek, majorok rendeltetésének megfelelő használatát és fejlesztési lehetőségét. A Mecsek déli hegylábaira jellemző, nemzeti értéket képviselő szőlőtermő táj védelmét is biztosítani kell. Élővé kell tenni a zártkerteket és présházakat a többfunkciós mezőgazdaság elvének megfelelően pl. az agrárturizmus (pl. lovasturizmus, borturizmus) fejlesztésével. Mindhárom területen törekedni kell a történetileg kialakult telekstruktúra és tájhasználat megőrzésére, azon csak tájba illő építmények helyezhetők el. Általános tájvédelmi szempontból a külterületen védettségi szinttől függetlenül érvényesíteni kell a tájvédelmi érdekeket, azaz: A területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről. Az igazgatási területet érintően tájhasználatot, a tájszerkezetet befolyásoló elhatározás nem tervezett. Alapvetően a meglevő tájszerkezet megtartása a cél. A tájat befolyásoló új elemekkel sem feltételezhető, hogy a kialakult táj lényegileg változna. A védett területek rekreációs hasznosítása a meglévő táji értékek maximális megőrzése mellett történhet. 2.2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése Azon – döntően a belterületen levő – zöldfelületek, amelyek a települési szerkezetet nagymértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és az üdülők kondicionálása, azaz a településen tartózkodók komfortérzetének javítása. Nem elhanyagolandó, hogy mint biológiailag aktív felületek, a klímát, a levegő- és talajminőséget is erősen befolyásolják. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati elemeinek az utcafásításokat tekintjük. A beépítés jellegéből következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére nincs lehetőség. A belterületi beépítésekhez kapcsolódó belső kertek megtartását a településszerkezeti terv biztosítja. Zöldterületbe (Z) az állandóan növényzettel fedett, közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) közterületek tartoznak. A község (belterületéhez képest) viszonylag nagy külterülettel rendelkezik. A külterületet szinte kizárólag zöldfelületek alkotják, ezek körülveszik a belterületet, legnagyobb részét az északon hosszan elnyúló erdőterület adja. Erdőterületbe (E) az erdőként nyilvántartott területek soroltak. A közigazgatási területen található erdők meghatározó része a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén, további jelentős része Natura 2000 területen található. A külterületi erdők nagy része állami tulajdon, ezen a Mecseki Erdőgazdaság 14


gazdálkodik. Hosszúhetény közigazgatási területén az erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak. Védelmi erdőbe tartoznak a védett (Kelet-Mecsek TK területén lévő) és a Natura2000 területként nyilvántartott erdők, valamint a védő (pl. mezővédő, talajvédelmi, településvédelmi stb. célú) erdők. Gazdasági erdőbe tartoznak az elsősorban faanyagtermelést szolgáló erdők, melyek a közigazgatási területen elszórtan, kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. Az erdők nagyobb részt (91,94%) védelmi, kisebb részt (8,06%) gazdasági rendeltetésűek. Az erdők rendeletetésük szerinti (gazdasági, védelmi) besorolásának meghatározása erdészeti hatósági jogkörbe tartozik. 2.2.3. Közlekedési javaslatok 2.2.3.1. Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, főbb közlekedési csomópontok A település a 6-os út menti városhálózat közelében fekszik, a főúttól 4 km-re. Pécs, Budapest főúton, Komló mellékúton, Pécsvárad a régi országúton érhető el. A település fő tengelye a 6541, Hird – Máza összekötő út, amelynek belterületi szakasza elkerülő nyomvonalon halad. Az országos útként megtartott régi szakasz 6547-es számot kapott. A közúti forgalom szempontjából lényeges mutató, a motorizációs szint, az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 2000-től kis hullámvölggyel, de növekedett. év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

lakónépesség 3329 3365 3360 3367 3402 3360 3363 3419 3413 3424 3387 3483 3464

személygépkocsik száma 759 760 793 870 891 932 986 1002 1014 1008 1007 1012 1036

szgk/1000 lakos 228 226 236 258 262 277 293 293 297 294 297 291 299

Más településekkel összehasonlítva pedig az alábbiak szerint alakult: év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Pécs 262 273 284 298 298 303 304 306 308 302 298 311 316

Szigetvár 232 240 256 274 283 287 298 302 303 298 294 293 293

Hosszúhetény 228 226 236 258 262 277 293 293 297 294 297 291 299

forrás: KSH, saját számítással

15


Az utak átlagos napi forgalma 2012-ben jármű-típusonkénti bontásban: 6541 j.összekötő út elkerülő szakasza áll. helye 10+ 000; érv. szak.: 0 + 000 – 21 + 156 km, felszorzott, 2 forg.sáv szgk 1171

autóbusz egyes csukl.

ktgk 166

11

0

köz.

nehéz

tehergépkocsi pótk.

24

42

47

nyerg. spec. 2012. évi adatok 140 0

mkp

kp

lassú

19

2

2

össz db/nap

E/nap

1624

1953

MÓF: 191 E/ó, kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság 2012-ben:16%

6547 j.összekötő út, Széchenyi u., Fő u. áll. helye 1+000;érv. szak.: 0+000– 0+3229 km, felszorzott 2 forg.sáv szgk 1191

ktgk 228

autóbusz egyes csukl. 52

0

köz.

nehéz

24

12

tehergépkocsi pótk. 0

nyerg. spec. 2012. évi adatok 0 0

mkp

kp

lassú

20

22

8

össz db/nap

E/nap

1557

1609

MÓF: 158 E/ó, kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság 2008-ban: 13%

forrás: Magyar Közút Zrt.

Az önkormányzati úthálózat a forgalomnak megfelelő kiépítettségű, elfogadható állapotú. Fő hiányossága, hogy Püspökszentlászló csak erősen kátyúsodott vizes makadámúton, Kisújbánya pedig csak más településből, közforgalom számára nehezen használható magánúton érhető el. A közúti csomópontok szintbeniek, az összekötő út új szakasza kapaszkodó sávjába eső és északi végpontjának útkereszteződése jármű-osztályozóval rendelkezik. Egyes útkereszteződések a többlet csomóponti ágak miatt forgalomtechnikailag rendezetlenek, de ez a kis forgalom miatt egyelőre nem okoz közvetlen balesetveszélyt. A településen minden évben történt közlekedési baleset az utóbbi években: könnyű sérüléses 2005, 2006, 2007, 2009, 2011 és 2012, súlyos sérüléses 2005, 2010 és 2012, halálos pedig 2011-ben, két esetben. 2.2.3.2. Közúti közlekedés, hálózati kapcsolatok, csomópontok fejlesztése A gyorsforgalmi és főúthálózat ismert fejlesztési tervezetei Hosszúhetény igazgatási területét nem érintik. Nagyobb távolságú utazás esetén kedvezőbb eljutást ígér az M9 és M60 gyorsforgalmi utak megépítése, ill. meghosszabbítása. A település hossztengelyét képező, a legforgalmasabb belterületi út, a 6547 sz. összekötő út távlati forgalma a 2014-es adatokból számolva az alábbi: autóbusz egyes csukl.

szgk

ktgk

1204

231

66

0

18

1577 1577

303 303

71 177

0 0

24 60

köz.

tehergépkocsi pótk. nyerg. 2014. évi adatok 9 0 0 2030, előrevetítve 12 0 0 30 0 0

nehéz

mkp

kp

lassú

0

23

22

8

1581

0 0

26 21

22 7

8 20

2043

spec.

db/nap

össz E/nap 1636

2195

MÓF: 220 E/ó, kapacitás: 1200 E/ó, kihasználtság 2030-ban: 18%

Az előrebecslés eredményéből az következik, hogy a községben két forgalmi sávnál nagyobb kapacitású útra a távlatban sem lesz szükség. A helyi úthálózat fejlesztése során megoldandó Püspökszentlászló és Kisújbánya szilárd burkolatú bekötőútjainak megépítése, Pécsvárad rövidebb úton való megközelítése és a fejlesztési területek úthálózatának kialakítása. A település tágabb környékének közlekedési hálózatát mutatja az alábbi térkép, megkülönböztetve a meglévő és a tervezett elemeket. (Az ábra a vasutak közül csak a személyszállító vonalakat tartalmazza.) 16


forrás: utadat.hu, OTRT, BMTRT alapján saját szerkesztés

A csomópontok rendezése általában a meglévő közterületeken megoldható, geometriai módosítással, esetenként más csomóponttípus választásával. A hegyes szögű csomópontok és a bonyolult geometriájú, egymáshoz közel fekvő keresztezések elsősorban a gyűjtőutakon okoznak balesetveszélyt, fokozatos átépítésük szükséges. (Az egyik megoldására a melléklet tartalmaz vázlattervet.) 2.2.3.3. Belső úthálózat konfliktusai, problémái és fejlesztési lehetőségei A belterületi utak változó szélességű és minőségű burkolatokkal rendelkeznek. Az állami út állapota megfelelő, de a külterületi útprofil a mellette fekvő nagy szelvényű vízmosásba való befutás ellen semmilyen akadályt nem képez. A közlekedési infrastruktúra főbb jellemzői: év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

állami út hossza, km 2,380 2,380 2,380 2,860 2,863 2,863 2,863 2,863 2,863

önk. kiépített út hossza, km

önk. kiépített járda hossza, km

69,0 69,0 69,0 69,0 69,0 69,0 69,0

62,0 62,0 62,0 62,0 62,0 62,0

forrás: KSH

A helyi utak szélességi mérete gyakran nem elégséges a kétirányú forgalom lebonyolítására, de a kiemelt szegély hiánya vagy az átjárható útszegély lehetővé teszi a kis sebességgel történő kikerülést. Ezek az utak ugyanakkor gyenge pályaszerkezetűek is. Az egyes utak forgalmi szerepe különböző, ennek megfelelően különböző kategóriákba sorolandóak. A gyűjtőutak kapcsolati funkciói kevésbé fontosak, mint a területet feltáró szerepük. Az úttest teherbírása és a szükséges szélesség biztosítása mellett fontos a közlekedés biztonságának javítása, a gyalogos forgalom számára jól használható létesítmények megléte, beleértve az átkelések 17


szakszerű megoldását. A tömegközlekedés megfelelő távolságokban megállókat igényel, kényelmi berendezésekkel felszerelve. A lakó- és kiszolgáló utak az ingatlanok megközelítését szolgálják. Sebességük korlátozott, megengedhető az út szélességének csökkentése különböző módszerekkel. A pályaszerkezet bírja el a kommunális forgalmat. Külön járda csak a nagyobb sebességre késztető vonalvezetésű szakaszokon indokolt. Funkciójuk szerint az utak az alábbi osztályokba sorolhatóak: • összekötő út, K.V.B: 6541 j. összekötő út (elkerülő út) • gyűjtőút, B.V.c-C: 6547 j. összekötő út, Széchenyi és Fő utcák • gyűjtőút, B.V.c-D: Ormándi u., Kajdy köz, Kossuth u., Petőfi u. • lakóút, kiszolgáló út, B.VI.d-C: a többi, fent nem említett közút. A forgalmi elsőbbséggel rendelkező utak helyszínraji elhelyezkedését a szerkezeti terv ábrázolja. Az egyes útkategóriáknál még megengedhető minimális, ill. a belterületi állami út két jellemző távlati keresztmetszeti kialakítását a melléklet tartalmazza. 2.2.3.4. Közösségi közlekedés (közúti és kötöttpályás tömegközlekedés) és lehetséges fejlesztési irányai A helyközi buszközlekedés járatsűrűsége igen kedvező. Munkanapokon Komló irányában napi 17, Pécs irányában napi 22 közvetlen járatpár közlekedik. A buszok a lakott területen 4 helyen állnak meg, mindenütt az úttest kiöblösödésében. Az átlagos megállóhely-távolság 1000 méter, a legkisebb 600, a legnagyobb 1500 méter. A megállóhelyek 300 méteres körzete a belterület kisebbik részét fedi le, de még az 500 méteren belüli rágyaloglással is maradnak ellátatlan területek. A megállóhelypárok egyikén utasvárók találhatók. Az ábra a tömegközéekedési ellátottságot mutatja. A település szerkezete lehetővé teszi, hogy az egyetlen, észak – déli tengelyben vezetett közforgalmú közlekedési vonallal a belterület nagyobb része kiszolgálható legyen Ehhez az szükséges, hogy a megállóhelyek megfelelő sűrűséggel legyenek telepítve. A távolabb fekvő területekről a megállók kerékpárral vagy a helyi közösség által üzemeltetett falubusszal közelíthetőek meg. A megállóhelyek felszereltsége tovább bővítendő utasvárókkal, árnyékot adó lombos fákkal és kerékpártárolóval. 2.2.3.5. Kerékpáros és főbb gyalogos közlekedés és fejlesztési lehetőségei A kerékpáros közlekedés részaránya 2 % alatt van. Ennek az alacsony értéknek több oka van: a közlekedési célú kerékpározás lehetőségét korlátozza, hogy Pécs túl messze van, Komló felé pedig a terepviszonyok kedvezőtlenek. Ezeken kívül pedig a tömegközlekedés kellően fejlett. A szabadidős célú kerékpározás igénye még kialakulóban van, bár Püspökszentlászló és Kisújbánya megközelítése körülményes. A gyalogos közlekedés létesítményei általában elhanyagoltak. Ez alól a Széchenyi utca keleti oldalának egy szakasza és a községháza környezete a kivétel. A község területén több rendezvényterület található, különböző funkciókra. Ezek közül a legnagyobb a központban található. Az országos és megyei területrendezési tervek a település területén az alábbi kerékpáros hálózatokat vezetik át:

18


•

•

OTRT: országos törzshálózati kerékpárút: 72. Külső-somogyi kerékpárút: Szántód – Kőröshegy – Tamási – Hőgyész – Bonyhád – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs – Újpetre. Az útvonal itt a 6544 j. összekötő úton (régi 6-os út) halad BMTRT térségi jelentőségű kerékpárút: Vásárosdombó – Kisvaszar – Komló [Mecsekjánosi] – Komló – Hosszúhetény – Dél-Dunántúli kerékpárút. Az útvonal külterületen a 6541, belterületen a 6547 j. ök. úton halad.

A fenti, regionális jelentőségű kerékpárutak mellett a helyi célok ismeretében további kerékpáros útvonalak kijelölése is indokolt lehet (például Pécsvárad felé a szőlőhegy alatt). A 2030-ig terjedő nagy távlatban a település fő utcája és a 6541 sz Hird – Szászvár összekötő út érintőátlagos napi forgalma meg fogja haladni a 2000 egységjármű/nap értéket, ezért a közlekedés biztonsága érdekében kerékpárforgalmi létesítményt kell építeni vagy kijelölni. Az állami út külterületi szakaszán Hosszúhetény közigazgatási területén önálló kerékpárút építése indokolt, míg a belterületi állami úton a külterületi útprofil megtartásáig burkolt padka, belterületi átépítése után pedig kerékpársáv létesítése célszerű. A település többi útján a kerékpárosok az úttestet egyenrangú résztevőként használhatják. Figyelembe kell ugyanakkor azt a tényt venni, hogy a kerékpárok fokozottan érzékenyek az úthibákra, ezért a burkolatát – főleg a burkolatszéleket – jó állapotban kell tartani. Kerékpárút tervezett Komló és Hosszúhetény között, a Kisújbányára vezető erdei út mentén, kapcsolatot biztosítva Püspökszentlászló felé. A kerékpáros közlekedés megkedveltetése érdekében helyi komfortfokozó intézkedések is hasznosak lehetnek, mint pl. Püspökszentlászló és Kisújbánya felé vezető utak kiépítése, kerékpártárolók és kerékpáros pihenők létesítése és egyéb szolgáltatások nyújtása. A gyalogos közlekedés számára épített járdák hasznos szélességének legalább két gyalogos méretűnek kell lennie. Gyalogos terek esetén pedig a várható forgalomra kell méretezni. A burkolat minősége tegye kedvezővé a babakocsik és a kerekesszékek mozgatását. A nagy gyalogosforgalmú létesítmények, ezen belül különösen az autóbusz- (és iskolabusz-) megállóhelyek megközelítését középszigettel és külön közúti jelzésekkel ellátott gyalogosátkelők építésével lehet biztonságossá tenni. 2.2.3.6. Gépjármű-elhelyezés, parkolás és fejlesztési lehetőségei A lakott területen még az összekötő úton is csak rövid, a nehezen belátható szakaszokon van megállási tilalom. A megállási-várakozási igényeket a településközpontjának körzetében, valamint a jelentősebb forgalmú kereskedelmi és vendéglátó épületeknél önálló parkoló-területen, zúzalékos illetve szilárd burkolatú létesítmények elégítik ki. Kapacitáshiány a községházánál és a temetőnél jelentkezik. A Széchenyi és Fő utcán belterületi útprofil kialakításával, a padkák és legalább az egyik oldali árok megszűntetésével parkoló- és berendezési sávok alakíthatóak ki. Ezáltal a parkolási igények növekedése a lakóépületeknél hosszabb távon is kielégíthető. A lakóutakon a parkolók váltakozó oldalon való kijelölésével a forgalom csillapítása is elősegíthető. Az önálló parkoló-területek bővítése és szilárd burkolattal való ellátása az álláshelyek kijelölésével kínálati többletet eredményez. 2.2.4. Közművesítési javaslatok 2.2.4.1. Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás Jelenlegi helyzet

19


A település négy fő részből áll. Az egyik maga Hosszúhetény falu, a másik Hársastelep, mely a falutól nyugati irányban helyezkedik el, a harmadik Püspökszentlászló, mely a falutól északi irányban helyezkedik el, leginkább üdülőfalunak tekinthető, a negyedik Kisújbánya, mely jelentős távolságra északra van Hosszúheténytől, és ezt a településrészt is üdülőfalunak tekinthetjük. Hosszúhetényben - faluban - megoldott a vezetékes vízellátás a szennyvízelvezetés és tisztítás is. A település ivóvíz ellátás és szennyvízelvezetés- és kezelés szempontjából a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. üzemeltetésében áll. A település ivóvíz igényét részben saját vízbázisról, részben a PécsKomló regionális ivóvíz vezeték lecsatlakozásával biztosítja az üzemeltető. A saját vízbázis a település északi oldalán található, gravitációs rendszerű, mely a Darágó forrás (379,76 m Bf.) a Bába-kút forrás (360,00 mBf.) egy ellennyomó rendszerű 100 m3 – es vb. víztároló (344,73 mBf.) – Szentlászló kút (326,60 mBf.) úton éri el a település északi oldalát. Ez a gravitációs ág a település északi magasabb részét közvetlenül, a déli mélyebb részét 6 bar–ról 4 bar–ra nyomáscsökkentővel szabályozva látja el ivóvízzel. A regionális vízbázis a község észak-nyugati oldalán csatlakozik az ellátó hálózathoz és igény szerint tölti a szentlászlói 100 m3-es víztárolót. Püspökszentlászló és Kisújbánya vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. Míg Püspökszentlászlón ásott kutakból biztosítják az ivóvíz ellátást addig Kisújbányán a tulajdonosok több forrásfoglalás köré csoportosulva kis közösségekben maguk oldják meg az ivóvíz ellátásukat. Mindkét megoldás talajvíz minőségű vízminőséget eredményez. Javaslatok A saját vízbázis kútján (Szentlászló kút) az előírt védőterület nem alakítható ki, ezt a vízbázist, noha vízminősége megfelelő a jogszabály türelmi idejének lejárta után fel kell hagyni. Az önkormányzat viszont ragaszkodik a helyi vízbázisok megtartásához, ezért itt alternatív javaslatként egy a meglévő kút vízadó rétegére mélyítendő megfelelően kialakítható védőterületen lehetne a meglévő amúgy is felújításra szoruló kutat újra fúrni és a termelésbe állítani. Természetesen mindezt egy alapos hidrogeológiai vizsgálatnak kell megelőznie. Az elkészült tervek szerint - a vízbázis védelme érdekében - a Bába-kúti forrás feladása mellett a Darágó forrás és a püspökszentlászlói kút védőterületének kijelölése szükséges. A Darágó forrás védőterülete csak erdőterületet és bizonyos útszakaszokat érint. A vízműkút védőterületének kialakítása egyes érintett területek jelenlegi funkciójának megtartása mellett nem valósítható meg. A belső és külső védőterületek 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti kialakítása nem csak a jelentős költség miatt, hanem a védett természeti értékek megóvása miatt is nehéz feladat. A szükséges intézkedéseket környezeti hatásvizsgálattal kell megalapozni. A rendezési tervnél a vízbázis védelme érdekében a szükséges korlátozások jelentős területeket érintenek. A belső védőterület a kút közvetlen környezetét (0194/b legelő, árok megosztva, 0195 út megosztva, 0199/1/g erdőterület egy része és a vízmű jelenlegi belső védőterülete), a külső védőterület és a hidrogeológiai „A” védőövezet erdő és legelő területeket, a hidrogeológiai „B” védőövezet pedig a lakott terület jelentős részét érinti. Felmerült még a helyi vízbázisok közül a Hársastelepi ásott kutak sorsa is. Ezek a kutak már régóta nem alkalmasak egészséges ivóvíz biztosítására, és a területet ismerve a továbbiakban sem tudják a kutak az előírásoknak megfelelő minőségű vizet biztosítani. A többi helyi vízbázis megmarad, a település ivóvíz igényének egy részét biztonságosan el tudja látni hosszú távon. A közművek közül az ivóvíz ellátó hálózat épült meg legkorábban, ennek folyamatos tervszerű cseréje elengedhetetlen. A tervezet lakóterületek az ivóvíz ellátásba a belső hálózat fejlesztésével bekapcsolhatók a meglévő hálózat kapacitás bővítése nélkül. Mindenképpen meg kell említeni, hogy egy ekkora lélekszámú településnek a meglévő 100 m3-es magaslati víztároló kapacitás kevés, ezért javasoljuk, hogy a meglévő tároló mellé azonos geodéziai magasságra egy szintén 100 m3-es méretű tárolót szükséges kiépíteni. A település ipartelepén szintén szükségessé válik a hálózat felújítása bővítése annak érdekében, hogy az ott létesült üzemek a jelenlegi előírásoknak megfelelő tűzoltóvíz igényét, ha nem is teljes egészében, de részben biztonságosan biztosítani tudja. 20


A faluban vannak olyan területek, utcák, ahol a felépült lakóházak nem közvetlenül a közüzemi ivóvízhálózatra csatlakoznak, ezért ezeknek a lakóházaknak különböző ellátási zavaraik vannak. Jelenleg nem a fejlesztés a település legfőbb célja, hanem a meglévő vízzel valahogy ellátott lakóépületek korrekt ellátásának biztosítása. Ilyen területek a település déli részén (Tavasz utca folytatása, Ormándi utca déli vége, Moroló utca vége) a település északi-nyugati részén Hegyelő utca felső szakasza) célszerű megoldani a korrekt hálózat kiépítést. A faluban is több helyen kell olyan vezetékszakaszokat kiváltani, melyek jelentősek, és nem közterületen kerültek kiépítésre ezért ezek a szakaszok nehezen üzemeltethetőek, illetve a hidraulikai viszonyok javítása végett célszerű lenne a település déli részén egy második összekötés kiépítése a regionális vezetékkel. Ez a déli utcák ellátási biztonságát nagyon megnövelné. Meg kell jegyezni, hogy Hosszúhetény is jelentős turistaforgalommal rendelkezik, ezért igény merült fel a turisták által látogatott helyeken vagy környékükön közkutak létesítésére. Püspökszentlászló ivóvíz ellátása a központi belterület ivóvíz hálózatáról a püspökszentlászlói kút mellől akár a felhagyott kút védőterületén elhelyezve, frekvenciaváltós nyomásfokozóval, ellennyomó medence megépítése nélkül megoldható. A településrész tűzoltóvíz igényét szükséges alternatív lehetőségek felkutatásával megoldani. Kisújbánya vízellátását tekintve helyi vízbázis felkutatása szükséges. Kisújbánya és környéke jelentős forrásokkal rendelkezik, melyek a karszt jelenlétére utalnak. Javasoljuk egy alapos hidrogeológiai vizsgálat elvégzését, mellyel megállapítható, hogy hol lenne érdemes fúrni egy alap vízbázisnak tekinthető kutat. Az első ütemben a kút vizét tekintettel a jelentős turistaforgalomra a turisták által látogatott centrumba kellene vezetni az egészséges vízvételezés biztosítása céljából. Erre alapozva lehetne a későbbiekben egy önállóan üzemeltetett ivóvíz hálózatot kiépíteni. Szennyvízelvezetés Jelenlegi helyzet A település kommunális szennyvízét az 1999. szeptember 30-án üzembe helyezett szennyvíz hálózat gyűjti össze és az ugyan ekkor üzembe helyezett kommunális szennyvíz tisztító telep kezeli. A szennyvíz gerinchálózat cca. 22,4 km hosszú NÁ 300 és NÁ 200 KG–PVC szennyvíz vezeték. A tisztító mű kapacitása 500 m3/d, típusa Purator KBA rendszerű totáloxidációs biológiai tisztító telep, 2 x 318 = 636 m –es egyesített levegőztető–utóülepítő technológiát meghatározó főműtárggyal. A tisztított víz elvezetésének befogadója a Hosszúhetény–hirdi vízfolyás. Püspökszentlászlón és Kisújbányán kommunális szennyvíz elvezető hálózat nincs kiépítve, és szennyvíztelep sem üzemel. Engedélyezett vízi művek: PURATOR KBA rendszerű totáloxidációs biológiai tisztítótelep átemelő szennyvízakna: MOB típusú, ∅ = 2,0 m durva iszapfogó akna: 1 db, VH = 30 m3 egyesített levegőztető-utóülepítő: 2 db, VH = 2 x 318 m3 utóülepítő: 2 db, VH = 2 x 59 m3 fertőtlenítő medence: VH = 18 m3 iszapülepítő medence: VH = 20 m3 iszapvíztelenítő gépház szennyvízgyűjtő hálózat: 22,4 km NA 300 és NA 200 KG PVC A szennyvíztisztító telepről elfolyó és a befogadóba jutó tisztított szennyvíz minősége nem haladhatja meg a módosított 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés VI. területi kategória értékeit. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöMKöViM együttes rendelet szerint 2003. január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni. Javaslatok A tisztító telep jelenleg a kapacitásának kétharmadát kihasználva üzemel, de mindenképpen rekonstrukcióra szorul. A létesítési engedélyezési tervek elkészültek, a létesítési engedély kiadásra 21


került 2013-ban. A létesítési engedélyben szereplő műszaki megoldások nem tartalmaznak kapacitásbővítést, csak a telep olyan jellegű átalakítását, mely a kibocsátási határértékeket hosszú távon garantálják. Püspökszentlászló szennyvizét gravitációsan le lehet vezetni a Hosszúhetény községi szennyvíz hálózatnak a településrészhez legközelebbi tisztító aknájáig. Javasoljuk figyelembe venni Püspökszentlászló vonatkozásában az alternatív megoldások közül is a településrésznek legalkalmasabb szennyvíztisztító kisberendezések telepítését. Ezeknek a kisberendezések a kibocsátási határértékeinek ugyanannak az EU előírásaiban szereplő kibocsátási határértékeknek, kell megfelelniük, mint a nagy szennyvíztisztító telepeknek. Ez a megoldás sokkal olcsóbb szennyvízelhelyezést biztosít, mint a hosszúhetényi rendszerhez való csatlakozás költsége. Kisújbánya szennyvíz elvezetését és kezelését az ivóvízhez hasonlóan önállóan helyben lehet csak megoldani. Kisújbánya távolsága miatt gazdaságosan nem köthető a Hosszúhetény községi szennyvíz hálózatára. Itt mindenképpen figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a vízellátással egy időben kell megoldani a szennyvízelhelyezést is, mert különben a település geológiai elhelyezkedése végett a megoldatlan, de mindenképpen keletkező szennyvízmennyiség jelentősen károsíthatja a Kisújbánya-Óbánya közötti fokozottan védett völgy értékeit. Itt a terület domborzati viszonyait megismerve nem javasolt a klasszikusan megépített csatornahálózat és szennyvíztisztító berendezés építése. Kisújbányán a Püspökszentlászló vonatkozásában is alternatívaként javasolt egyedi szennyvíztisztító kisberendezések telepítését látjuk elfogadható megoldásnak. Püspökszentlászlón és Kisújbányán a szennyvíz gyűjtését jelenleg egyedileg telkenként végzik. A kommunális szennyvíz elszállítását egyéni vállalkozó végzi. A keletkező szennyvizeket a gyűjtőmedencékből engedélyezett ürítő helyre, vagy olyan szennyvíztelepre kell szállítani, ahol szippantott szennyvíz előkezelő műtárgy került kialakításra és üzemeltetésre. A környezetszennyezés megakadályozása érdekében szennyvízszippantást csak közszolgáltatási szerződéssel rendelkező vállalkozó végezheti a településen. Hársastelep szennyvízelhelyezésének megoldására is két alternatíva mutatkozik. Ezen a településrészen a szennyvízcsatorna kiépítése és az összegyűjtött szennyvíz a hosszúhetényi szennyvíztelepre jutatása vezetékes úton költséges beruházás. Itt is célszerű elgondolkodni az alternatív szennyvíz elhelyezési lehetőségeken, melyek a szennyvizet kisberendezésekkel tisztítja meg, a tisztított szennyvizet elszikkasztja ott helyben az udvarban kiépített szikkasztó rendszeren keresztül, a fennmaradó iszapot pedig évente néhány alkalommal beszállítják a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep is elérte azt a kort, hogy el kell gondolkodni a korszerűsítésén, felújításán. A településrészek fejlődéséhez elengedhetetlen a szennyvízcsatornázás megvalósítása vagy a szakszerű közműpótlók alkalmazása. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Jelenlegi állapot A fő vízválasztó a Hármashegy-Csengőhegy-Zengővár-Kecskehát-Templomhegy geincvonal. A település északi részének vizeit a Völgységi-patak gyűjti össze, és onnan a Sióba folyik le. Ettől délre jelentősebb vízfolyás nincs, az ide jutó vizek az Ellendi-vízen és a Vasas-Belvárdi-vízen át a Karasicába jutnak. A községet észak-déli irányban átszeli a Hosszúhetényi vízfolyás amely befogadója a bal és jobb parti oldalon becsatlakozó árkoknak, valamint a belterületi csapadékvizeknek. A vízfolyás mindenkori állapota erősen befolyásolja a település felszíni vízelvezetését. Az eredményesség érdekében az Önkormányzat a belterületi szakasz rekonstrukcióját és ehhez kapcsolódó burkolattal való ellátását néhány éve elvégezte, ezzel jelentősen növelve a lefolyási biztonságot. A befogadó folyamatos tisztítása, karbantartása szintén rendszerességet mutat, ez által a belterületi nagyvizek gyorsabb levonulását is elősegíti. A település közigazgatási területén előforduló feszin alatti víztípusok rés- és hasadékvíz, rétegvíz és talajvízként ismertek. A felszínhez legközelebbi helyzettel ismert talajvíz folyamatos betáplálást kap a rés- és hasadék, valamint a rétegvíz irányából. A rés- és hasadékvíz a rétegvíznek is adhat állandó betáplálást a földtani felépítés és morfológiai sajátosságok eredményeként főleg a település déli részletében. Rés- és hasadékvíz előfordulása a település legnagyobb részére jellemző. 22


A közigazgatásilag hozzá tartozó Püspökszentlászló környékén karsztos jelleget is mutatnak a repedésekből kilépő források, de azok az épített környezet szempontjából közömbösek. Az itteni felszíni vízelvezető rendszerek nem mutatnak átgondolt képet, ennek ellenére a terepadottságok végett az elvezetés nagyobb problémát még nem indukált. A Hosszúhetényhez közigazgatásilag még hozzá tartozó Kisújbánya, a nyugat-kelet irányban Mecseknádasd felé elvezető természetes földmedrű árokra mint befogadóra csatlakoztatja a felszíni vízelvezetését. Az árok a funkcióját a rendszeres hibaelhárításoknak és lokális beavatkozásoknak köszönhetően biztosítja, viszont a mélyebb laposabb területeken okozhat elöntéseket a sekély medrű vízfolyásból kilépő víz. Vízrendezési problémák, javaslatok 1. a Hármas hegy lábánál lévő: Hegyelő u, Petőfi u, Hegyalja u, Péter u területeken főleg a becsatlakozó utcák csomópontjaiban jelentkeznek nagyobb esők után elvezetési és iszap lerakódási problémák, a lehetséges tározási helyeket felül kell vizsgálni, a Hegyelő u-nál a kereszt irányú átvezetések átgondolandók. 2. Hegyelő u: a közlekedési út kicsatlakozásánál a vízelvezetést biztosító eltűnt áteresz felkutatása, Zengő u: vízelvezetést biztosítandó árok hiánya, Zrínyi u: árok rendezése és pótlása is szükséges, Berki F u - Iskola u összekötő utca, valamint a Berki F u-ban és Iskola u-ban a temető előtt árok kialakítás hiánya, ez utóbbinál a temetői parkolással is összhangot kell kialakítani. 3. Csókakő u: elvezető árok hiány, az iskola előtti út szakaszon árok rendezés szükséges, a Teleki dűlő környékén az iskola mögötti területeken az elvezetés és befogadó biztosítás megoldása szükséges, Zrínyi u: az árok pótlása kívánalom, átgondolandó a mély terület (volt strand rész ) kialakítása rekreációs központtá a vízelvezetés biztosításával, a Fő u (baloldali) ABC felőli oldalánál a becsatlakozó kis köz vízelvezetése hiányzik. 4. Bence gödörnél és környékénél: a fatelep felől a domboldalról lejutó víz okoz károkat, övárok és tározás hiánya, az Ormándi u felső északi szakaszánál: árok és vízelvezetési hiány, Moroló u: árok és vízelvezetési hiány, Bencze J u: meglévő árok karbantartása, esetleges tározás kialakítása, új árokkal kikötés a Fő utcai rendszerre. 5. Hosszúhetényi vízfolyás községet elhagyó szakaszánál: a nem burkolt szakasz jobb parti részén erős kagylósodás, rézsű omlás tapasztalható, a vízfolyás padka és út szegély szinkronba hozása a vízelvezetés érdekében, ugyanezen szakaszon és közelében: fakadó és réteg vizek bevezetése nem megoldott a vízfolyás felé, a szántóról bekerülő vízek árkos elvezetése a vízfolyás községet elhagyó szakaszánál: a befogadóig megoldatlan, Ormándi u – Széchenyi u csatlakozásától lefelé: a vízelvezetés a befogadóig hiányos, Széchenyi u-i útárok jókarba helyezése mint az oldalsó utcák befogadója szükségszerű lesz, Máltető u – Felszabadulás köz saroknál mint lehetséges tározó területet igazítani kell, Béke u : árok tisztítása, újrametszése, a Béke u-tól keletre lévő terület: vízelvezetése megoldatlan, Moroló u, Schmuk pince felé eső szakaszon árok kiépítése, befogadóig történő elvezetése és távlati tározó területet igazítása. Püspökszentlászló: főleg a meglévő út vízelvezetési problémái okozhatnak gondot, a felhízott padkák lenyesése, a beépített ingatlanokról kikerülő tető és udvartéri vizek célirányos elvezetése ezen segíthet, a püspökség nyugati területén foglalt forrás (Hetyei forrás) befogadóig való rendszerezett elvezetése is ennek a feladatnak része. Kisújbánya: a nyugat-kelet irányban Mecseknádasd felé elvezető természetes földmedrű árok mélyítése és szelvény bővítése főleg a mélyebb laposabb területeken szükséges, a meder rendezése főleg az épületek közelében lévő megközelítéseknél szükséges, ahol a bővített szelvények burkolása kívánalom az épületek védelmében. A vízelvezetés biztonságos üzemeltetése érdekében elengedhetetlenül szükséges a már meglévő kész anyagok aktualizálása, valamint új adatokkal történő bővítése az alábbiak figyelembe vételével: − a közeljövőben célszerű elkészíteni és kialakítani a következő anyagokat: - Vízi Környezetgazdálkodási program - Vízkárelhárítási terv - Csapadékvíz hasznosítási és fenntartási tervdokumentáció 23


−

−

- Csapadékvíz elvezetési rendszer nyilvántartási és kataszteri rendszere az első két anyag közép és hosszú távú valamint lokális koncepciókat fogalmaz meg, míg az utóbbi dokumentáció a napi tevékenységeket és a jelen hiányosságok feltárását, azok megoldási sorrendjét, prioritását hivatott bemutatni a nyilvántartási rendszer a meglévő nyílt árkok és zártszelvények felmérése és katasztere, ez a közműnyilvántartásnak

Helyi adottságok melyeket a fenti tervek és programok készítése során figyelembe kell venni: − mentesítendő területeknél az övárkok kialakításának lehetőségei, befogadók tisztázása − a nagyvizek csúcs értékeinek csökkentésére tározók létesítési helyeinek vizsgálata, befogadók létesítésének lehetőségei − meglévő árokrendszerek felülvizsgálata állagmegóvás és a távlati bővítés lehetőségének figyelembe vételével − belátható időn belül kialakítani azon beavatkozások sorrendjét, amelyek tervezési, engedélyezési munkákat igényelnek, mivel a pályázati források megszerzésének ez szinte alapfeltétele − a külterületi csatlakozó vízelvezető elemek folyamatos ellenőrzése, a beavatkozási helyek prioritásának felülvizsgálata − átgondolást igényel az ingatlanokon történő új építés vagy bővítés kapcsán keletkező csapadékvizek területen belül tartása illetve mely esetekben engedhetők ezen többlet vizek a közterületre történő kivezetése (meglévő befogadók, árkok jelenléte, kiemelt szegélyes útra csatlakozás stb) − további pontosítás szükséges a belvízszint figyelembe vételével megállapításra kerülő legalacsonyabb padlóvízszint, az alápincézettség tiltása, vízzáró lábazati anyagok előírása az új vagy átépítésre kerülő épületek körénél − a rendezési terv csapadékvíz elvezetés fejezeti részében az alábbi jogszabályok betartására kell felhívni a rendszer üzemeltetőjének figyelmét: - 220/2004.(VII.21.) Korm. r. A feszíni vizek minősége védelmének szabályairól - 28/2004.(XII.21.). KvVM. A víz szennyező anyagok kibocsájtási határértékeiről - 147/2010.(IV.29.) Korm.r. A vizek hasznosításáról, védelméről és kártételeinek elhárításáról

24


25


2.2.4.2. Energia közművek Jelenlegi állapot Hosszúhetény község energiaellátását jelenleg az E.ON által szolgáltatott áram és gázszolgáltatás, valamint – elenyésző mértékben - a lakossági fogyasztók által egyedileg kialakított egyéb energiaellátási módszerek (fa és olajfűtés, napkollektorok) biztosítják. Villamos energia 1980-tól csökkent az ország energiafogyasztása. Ez a – nem egészen 20%-os – csökkenés sajnos nem a gyártási technológiák energetikai korszerűsödésének az eredménye, hanem az ipari termelés volumenbéli apadásának tudható be. Szerkezetében is változott az energia-felhasználás, mintegy 40 % - kal növekedett az összenergia felhasználáson belül a villamos energia aránya. Az is látszik, hogy a gazdasági világválság majd 10 %-al mérsékelte az energiafogyasztást.

Magyarország energiafelhasználása és az előállított GDP alakulása 1980-2009 között

Jelenlegi helyzet Hosszúhetény jelenleg 20 kV-os feszültségszinten kapja a villamos energiát az E.ON Komló 120/20 kV-os transzformátor állomásból. A transzformátor állomásból üzemszerűen 2 db 20 kV-os távvezetéken keresztül érkezik a villamos energia.

Hosszúhetény község 20 kV-os villamos energia ellátása

26


A 20 kV-os távvezetékek északi és déli oldalról körülölelik a települést és Hosszúhetény nyugati oldalán találkoznak. A találkozási ponton rádiós rendszeren keresztül távműködtethető oszlopkapcsoló berendezés biztosítja egyszeres hiba esetén a gyors beavatkozás lehetőségét. A 20 kV-os távvezetékek csúcsterhelése jelenleg 40 és 35 A. Összesen ez mintegy 2,5 MW teljesítményigényt jelent. A Komló 120/20 kV-os transzformátorállomásból a meglevő vezetékeken ennek többszörösét is ki lehet szolgálni. Javaslatok A 90-es évek végén megfogalmazott OMFB tanulmány és tervezési irányelvek alapján lakossági villamos energia igények az elkövetkezendő években várhatóan (a háztartások felszereltségének bővülésével arányosan) növekedni fognak. A számított tervezési irányszámok: 2010-ben 1850 W/lakás 2020-ban 2600 W/lakás Fentiek a lakások beépített teljesítményére vonatkoznak, melyek egyidejűségi tényezőjét 0,7-nél nagyobbra nem célszerű választani. (Annak százalékos mértéke, hogy a beépített teljesítmények mekkora része terheli egyszerre a hálózatot) A meglevő lakások esetén az energiaigény növekedés mértéke a jelenlegi és a távlati tervezési irányszámok különbsége. Számszerűsítve: (2600–1850) W/lakás = 750 W/lakás. A meglevő lakásszám mellett 2020-ra számítva ez a jelenlegihez képest (1186 lakás * 750 W/lakás) * 0,7 = 623 kW igénynövekedést jelent. Az elmúlt években – elsősorban a gazdasági válság hatására – a fogyasztás ugyanakkor nem nőtt az előzetesen tervezett mértékben. Néhány éve Magyarországon is megjelentek az alternatív lakossági célú energiatermelő berendezések (elsősorban napkollektorok), amik használata Nyugat-Európában rohamosan terjed. Mindezek miatt a tervezett növekedési érték a tervezési időszakban nagy biztonsággal nem lesz túllépve. Ez a teljesítményigény többlet a jelenlegi távvezetékeken üzembiztosan szolgáltatható. Az igények növekedésével azonban szükségessé válhat a meglevő 20/0,4 kV-os transzformátorok, a 0,4 kV-os szabadvezetékek cseréje, illetve újak létesítése. Ezek a beavatkozások folyamatosan, a teljesítményigények növekedésével arányosan válnak szükségessé. A meglevő, esetleg átépítésre szoruló szabadvezetékes hálózatok cseréjekor a belső, központi részen célszerű a meglevő 20 kV-os és 0,4 kV-os szabadvezetékeket földkábeles hálózatra cserélni. Az egyéb beépítésre szánt területeken betonoszlopos, kötegelt légvezetékes hálózat kiépítése javasolt. A jelenlegi villamos energia ellátás 1,5-2 MW teljesítménynövekedést tesz lehetővé a 20 kV-os hálózat nagyobb átépítése nélkül, új 20/0,4 kV-os transzformátorállomások építésével. Ennél nagyobb igény esetén előre láthatóan új 20 kV-os távvezetéket kell építeni a Komló 120/20 kV-os alállomásból. Az E.ON az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az üzembiztonság, a szolgáltatási rendelkezésre állás növelésére. Az egy fogyasztóra eső kiesési idő az elmúlt 10 évben közel a felére csökkent, jelenlegi értéke 90 perc/év, melyet tovább kívánnak csökkenteni. A közvilágítási hálózat nagyrészt kis energiaigényű, kompakt fénycsöves és LED világítótesteket használó lámpatestekből áll. Jelenleg nagyobb fejlesztést, beavatkozást a rendszeres karbantartáson felül nem igényel. Az újonnan létesítendő közvilágítási lámpatestek hasonlóan kis energiaigényű, hosszú élettartamú kompakt fénycsövek, vagy led-es lámpák legyenek.

27


Gázellátás A településen a gázellátás teljes körűen megoldott, kivéve Püspökszentlászlót és Kisújbányát, ahol távlatban sem igény a vezetékes gázellátás. Az újonnan fejlesztésre kerülő területeken a gázvezetékek a közterületen elhelyezhetők. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A szélsebesség évi középértéke 3,0–3,5 m/s között alakul Hosszúhetény területén, ami európai viszonylatban alacsonynak mondható. Ez a szélsebesség a szélenergia hatékony hazai hasznosítása szempontjából nem mondható kedvezőnek. A napenergia hasznosítása szempontjából hazánk természeti adottságai kedvezőek, a napsütéses órák éves száma Magyarországon 1750–2050, ezen belül Hosszúhetény adatai 2014-ben kedvezőbb értékeket, éves szinten 2080-2080 órát mutatott. Az adottságok kihasználása azonban még éppen csak megkezdődött. Magyarországon döntő többségben a biomasszának és mellette még a geotermikus energiatermelésnek van nagyobb jelentősége, amitől lényegesen elmarad a többi megújuló energiaforrásunk. 2.2.5. Hírközlés Vezetékes hírközlési hálózatok A településen 1 postahivatal működik, és összesen 937 lakás, ill. közületi fővonal van kiépítve, ami az 1136 lakáshoz viszonyítva több mint 80%-os fedettséget mutat. A településen a nyilvános távbeszélő állomások száma folyamatosan – a mobiltelefonok, valamint az alternatív kommunikációs lehetőségek terjedése okán – csökken. TV rendszer A településen kábeltelevízió rendszer működik, melyet a lakosok 65%-a használ. A csatlakozások száma évről-évre nő a szolgáltatók növekvő száma és változatos – műholdas, földi sugárzású, IPTV kínálata ellenére. (Műholdas TV szolgáltatók a területen: Telekom, UPC Direct. Földi sugárzású TV szolgáltató: Mindig TV Extra) Mobil hírközlő rendszerek Vodafone Magyarország Zrt, a Magyar Telekom Nyrt és a Telenor Magyarország Zrt, UPC Magyarország Kft, Tesco MBL Zrt szolgáltatási színvonala megfelelő. Rádiótornyok a településen: kövestetői átjátszó állomás, hosszúhetényi bekötő út (Gesztenyés út Szővőgyár út kereszteződés) bázisállomás. Hírközlés vonatkozásában a mindenkor felmerülő minőségi fejlesztés természetesen szükséges. 2.2.6. Környezeti hatások és feltételek Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és a többször módosított, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint „a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv” esetén minden esetben környezeti vizsgálat készítése szükséges. A települések egyes részeinek településszerkezeti és szabályozási tervei kidolgozásakor, módosításakor a környezetre gyakorolt jelentős hatás(ok) figyelembevételével dönt a döntéshozó, ill. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóság a környezeti értékelés elvégzésének szükségességéről.

28


Tekintettel, arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint független a volumentől a terület-felhasználás módosítása, így – a fejlesztésre fókuszáló - célirányos környezeti értékelés elkészítése mellett döntött. A környezeti értékelés elkészítése a tervezési folyamat szerves részét képezi. A környezeti hatások értékelését a meglévő, a települési környezet minőségét, állapotát befolyásoló környezethasználatok feltárásával, elemzésével kezdtük. Célirányosan rögzítettük környezeti elemenként, szakterületenként a követelményeket, elvárásokat, melyek a környezethasználat minősítésén túl a szabályozási terv kialakítását és a helyi építési szabályzat kereteit határozták meg. Összegeztük a területfejlesztés, területrendezés várható hatásait, a fejlesztési irányokat. Külön javaslatot adtunk a településrendezési tervekhez kapcsolódó egyéb önkormányzati intézkedésekre, melyek a települési környezetminőségnek a javítását eredményezhetik. Hosszúhetény földtani veszélyforrások helyszínei Az OTÉK 6 § (6) bekezdése szerint több szintű lehet a szabályozás, így a mélyműveléses bányatelkek felett megmarad az aktuális jelöléseknek megfelelően a jelenlegi területhasználat övezet (szín és egyéb jel). A mélyműveléshez kialakított bányatelek sarokpontokkal és azokat összekötő egyenes vonalakkal kerül lehatárolásra. Csak a sarokpontok és az összekötő egyenesek szerepelnek a szabályozási tervben és azok közrefoghatnak több egymással közvetlenül érintkező eltérő területhasználatok miatt különböző övezeteket vagy azoknak részleteit. A megküldött térképen feltüntetésre kerültek az alábbiak, mint korlátozó vagy veszélyeztető tényezők: 1. Vasas külfejtés (fekete kitöltés) – közelítőleg a bányagödör kontúrja, mely a külfejtéses bányatelken belüli helyzetű. A külfejtéses bányatelek sarokpontjai megküldésre kerültek. A bányagödör jelenleg is termelési helyszín, így annak megfelelő övezetbe sorolandó. 2. Volt fonolit bánya udvara. Nincs önálló bányatelek, tehát a sarokpontok hiányoznak. A bányafalak viszonylagosan rendezettek, igazán nincs omlásveszély. Azonban a közelmúltban a bányaudvar feltöltésre került a vasasi bánya fedő meddőjével, így a szürke színnel jelzett területet olyan antropogén feltöltésként indokolt jelezni, mely az esetleges beépítés esetén figyelembe veendő. A HÉSZ-ben talajvizsgálati jelentés kötelezettségét kell előírni a feltöltött bányaudvarra vonatkozó építészeti tervekhez. 3. Alábányászott terület (piros) keleti irányú kiterjedése került lehatárolásra. Kiindulási alap a fővágatok helyzet volt. Napjainkig nem ismert jelentős mértékű horpa vagy felszakadás kialakulása, de a mélyszinti bányászat felszíni utóhatásai külföldi tapasztalatok szerint 2-300 évvel később is jelentkezhetnek, így elkülönítése indokolt. Kiemelendő, hogy oldalirányú – rétegdőléshez és csapáshoz igazodó fellazulási térrész a lehatárolásra került területen kívül is kialakulhat (Hársas tp-et is érintve), de annak hatása alatta marad(hat) a belső süllyedésnek. Valójában Vasas Bányaüzem Petőfi-aknához tartozó területet jelenti a lehatárolt térrész, mely felszín alatt összeköttetésre került a komlói Béta-aknával. 4. Mélyszinti bányászathoz – keleti irányú terjeszkedéshez – mélyítették a hetényi u.n. Ikeraknákat. Az aknák mélyítését viszont nem követte vágatrendszer létesítse így azokon kiszállítás nem valósult meg. Felszámolás keretében feltöltésre kerültek, de az akna szájak és a közvetlen környezet az utótömörödés (oldalhúzás) miatt nem lehet építési hely. Gyakorlatiasan a megadott koordináta pontok köré rajzolandó 10 m-es sugarú kör jelenti az építésre nem felhasználható területrészeket. Az aknák középponti koordinátái EOV rendszerben: Szállító-akna x= 90 490 y=595 995 Légakna x= 90 590 y=595 970 29


5. Az Ikeraknák környezetében terepalakításhoz – szintes felületű üzemi területhez – bányameddővel 3 m-nél is vastagabb feltöltést helyeztek el. A területen a feltöltés az eltelt időszakban tömörödött, de az osztályozás és kezelés nélküli feltöltéses terület nem minden részlete azonos teherviselő képességű. A jövőbeni épület károsodások miatt talajvizsgálati jelentés készítésével kell az építészeti terveket összeállítani a narancssárgával lehatárolt egységen. 6. Kossuth L. utca keleti oldalán egykori kőbánya (jura időszaki fedőmárga sorozatba benyomult vulkáni kőzet – bazalt előfordulása). Omlékony falakkal és feltöltött bányaudvarral. Jelenleg Hetény vezérre emlékező szobor előfordulási helye és közpark funkcióval jellemezhető. Ne legyen beépítési hely. Ha gondoskodni akarunk az ide betévedőkről, akkor korlátokat kellene rakni a perem- és lábvonalba, de azt valakinek fizetni kell(ene). 7. Erdősült területtel rejtett egykori kőbánya – szintén vulkáni telér egyik volt kitermelési helye. A tájrendezés nélküli terület nagyon tagolt, építésre jelenlegi állapotában nem alkalmas. Jelenlegitől eltérő területhasználat elképzelhető, de ahhoz vizsgálatok és jelentős mértékű földmunka szükséges. 8. 2011-ben az erdészeti út és környezete – a híd körül – megcsúszott. A mozgásba jutott terület nem lett felvéve semmilyen kataszterben, tehát nagyon sokak számára ismeretlen. Ha kell valamilyen más szín a nagy zöldbe, akkor ábrázolható, de ott úgysem akarnak építkezni vagy egyéb területhasználatot kezdeményezni. A szerkesztőre bízom, hogy feltünteti-e. 9. Országos Felszínmozgásos Kataszterben 0202-291-1 kódszámon szereplő Kisújbánya déli peremén található helyszín. Egykoron csúszásos volt a terület a napjainkra megszűnt területhasználat következményeként. Jelenleg nincs aktív csúszás, de az esetlegesen itt létesülő építmények szerkezetének kiválasztásához talajvizsgálati jelentés kötelezettségével kell összeállítani az építészeti tervet. 10. Országos Felszínmozgásos Kataszterben 0202-290-2 kódszámon szereplő Püspökszentlászló településrészen felvett csúszás és kúszás előfordulási területe. A patak némi rendezését a követően – árokszelvény létesítése után – a veszélyeztetés megszűnt. Az ismételten feltöltődött mederszelvény elfajulása után újabb jelentős mértékű mozgás nem ismert. Napjainkban inkább már a rézsűre kihordott, vagy ráhelyezett anyagok terhelése, felszíni vizek megtartása miatti lassú elmozdulása jelenti a problémát. A meredekség és a patak közelsége miatt feltételezhetően nem válik építési helyszínné a közút déli oldala. Amennyiben igen, akkor itt is talajvizsgálati jelentés szükséges az építészeti tervhez.

30


Összefoglalóan megállapítható, hogy Hosszúhetény településrendezési eszközeinek módosítása segíti a település fenntartható fejlődését, a kedvező környezeti helyzetének megtartását és hosszútávon biztosítja a környezet védelmét.

31


2.2.7. Hatályos településszerkezeti tervvel való összhang bemutatása Hosszúhetény népességszáma bár kis mértékben nő, jelentősebb gyarapodással nem lehet számolni. A község közlekedésszerkezete – akár a fő- és gyűjtőúthálózatot, akár a kiszolgáló utakat tekintjük – kialakult, az elkövetkező időszakban az utak minőségének javítása a cél. Új kiszolgáló utakra a tömbfeltárások esetében, valamint gazdasági területeken van szükség. A község lakóterületei, bár a hatályos tervhez képest csökkentek, új lakóingatlanok kialakítását a terv lehetővé teszi. A közeljövő egyik legjelentősebb fejlesztési feladata a községközpont térségének funkcionális bővítése, az új intézmények, a zöldfelületek és a parkolás rendjének korszerű, igényes kialakítása. Hosszúhetény mind a táj, mind az épített környezet vonatkozásában számtalan értékkel bír, melyek megmentése, védelme hangsúlyozottan szerepel a fejlesztések során. Az értékek számbavételét az „Örökségvédelmi hatástanulmány” foglalja össze. A község közmű infrastruktúrája teljeskörű, az újonnan beépítésre szánt területeken, valamint a szabálytalanul kiépített vezetékek esetében új hálózat kiépítése szükséges. E kell készíteni a település csapadékvíz elvezetési tanulmányát, amely alapján kell a hálózatban a konkrét beavatkozásokat végrehajtani. Kisújbánya és Püspökszentlászló településrészeken a közműves fejlesztések részletes tervek alapján realizálhatók. Hosszúhetény önkormányzata az energiatudatos településüzemeltetés gyakorlatát eddig is, és a jövőben is meghatározó feladatnak tekinti. 2.2.8. Szabályozási koncepció Hosszúhetény község hatályos helyi építési szabályzata (szabályozási terve) megfelelően biztosította az építés rendjét, az értékek védelmét, lehetővé tette az aktuális fejlesztéseket. Jelen munkával együtt készül a település helyi építési szabályzata (szabályozási terve) is, így az egyes településrendezési eszközök közötti összhang biztosított. A tervezés hatékonyságát biztosíthatja az a tény is, hogy a jelen tervezés fázisában kerül kidolgozásra a község „integrált településfejlesztési stratégiája” is. Hosszúhetény hatályos építési szabályzata a 2013. január 1-től hatályos OTÉK-ra (253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) épül. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 5. melléklete szerinti tartalommal új HÉSz készült. A HÉSz törekszik arra, hogy a megszerzett építési jogok ne változzanak, a természet és az épített örökség védelmére vonatkozó szabályozás ne lazuljon. A) A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS INDOKAI A KÖVETKEZŐK 1) Az előírás merev hivatkozásának módosítása rugalmas hivatkozásra A rugalmas hivatkozás alkalmazása a jogszabály időállóságát növeli. A jogszabályszerkesztésről szóló61/2009. (XII.14.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) 17.§-a határozza meg a rugalmas hivatkozás megfogalmazásának lehetőségét és eseteit. A rugalmas hivatkozásnak három esetét különbözteti meg a rendelethez fűzött magyarázat: 32


„a) a jogszabály címének megjelölésével történő hivatkozás (a kihirdetés időpontjának és a jogszabály számának megjelölése nélkül), b) a jogszabály szabályozási tárgyának megjelölésével való hivatkozás, c) valamely rendelkezés vagy rendelkezések szabályozási tárgykörének a megjelölésével való hivatkozás.” A módosítás során a három eset valamelyikét használjuk fel. 2) Az építési engedélyezés körének bővítése, az építési engedélyezési folyamatra való utalás Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) kormányrendelet (továbbiakban: eljárási kódex) határozza meg az építési engedélyezéssel kapcsolatos szabályokat, így az elvi és építési engedélyhez kötött tevékenységek körét, az egyeztetési eljárásokban közreműködő hatóságok körét, az építési engedélyezési dokumentációk tartalmát, stb.. A jogszabály előírásai nem teszik lehetővé, hogy más alsóbb szintű jogszabály bármilyen engedélyezést előírjon, vagy a tervi dokumentumok tartalmát kiegészítse. 3) Új területfelhasználások, építési övezetek, övezetek tervezése 4) Ismétlések törlése A helyi építési szabályzat által szabályozott előírás ismételt szabályozása („belső tartalom ismétlése”) megnehezíti a rendelet értelmezését, és feleslegesen növeli a helyi építési szabályzat áttekinthetőségét, méretét. 5) A telkek beépíthetőségének korlátozása A vonatkozó rendelkezések törlése, helyettük a geotechnikai javaslat szükségességének előírása. A geotechnikai jelentés készítésének eseteit az eljárási kódex határozza meg. A HÉSz a kódexszel nem lehet ellentétes. 6) Az állattartásra vonatkozó előírások törlése Állattartásra vonatkozó rendelet nincs a községben. 7) Az OTRT és BmTrT övezeteivel való összhangba hozása A módosítás alapvető célja a kiemelt térségi területrendezési tervvel való összhang megteremtése. Ez egyrészt a területfelhasználások, övezetek módosításában, másrészt a HÉSz előírásainak, paramétereinek megváltoztatásán keresztül történik. Az összhang megteremtése csak azokkal az előírásokkal történt meg, amelyek a helyi építési szabályzat szintjén értelmezhetők, azokkal kapcsolatosan meghatározhatók az Étv. 13(1) bekezdése szerinti helyi sajátos követelmények, jogok, kötelezettségek. B) A HÉSZ MÓDOSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES KONCEPCIONÁLIS INDOKAI 1) A hatályos HÉSz I. fejezete „az engedélyezés általános szabályairól” rendelkezik (engedélyhez kötött munkák, engedély elbírálása, kétlépcsős engedélyezés, telekalakítás, építmények elhelyezése, tűzvédelem). Az új HÉSz I. fejezete a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 5. mellékletében foglalt tartalomnak felel meg. 2) A HÉSz II. fejezete mindkét esetben a község területfelhasználási egységeinek szabályozását hivatott rögzíteni. 2.1. A beépítésre szánt területekre vonatkozó szabályozási koncepció • falusias lakó építési övezet: − megszüntetendő az egyes építési övezetekben a több lehetőséget is tartalmazó építési módok felsorolása

− a gazdálkodási célú épületek nagyságrendjére utaló szabályozás törlendő

33


• • •

− a község különleges értékének tekintendő két településrészre – Kisújbánya és Püspökszentlászló – vonatkozó szabályozásnak a települési értékek megőrzését biztosító részletes szabályok megfogalmazása településközpont vegyes övezet pontosítása, az intézmények számára új „intézmény építési övezet” létrehozása a gazdasági területek (Gksz, Gip) szabályozása a hatályos HÉSz szerint megtartandó különleges területek pontosítása, megszüntetése (strand, pincesor építési övezet), új övezet létrehozása (településüzemeltetési építési övezet, mezőgazdasági üzemi építési övezet, püspöki kastély építési övezet)

2.2. A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó szabályozási koncepció • közlekedési övezetek: a község kialakult utca- és térrendszerének, a kialakult utcaszélességeknek a megőrzése biztosítja Hosszúhetény egyik települési sajátosságát. Az egyes útkategóriák minimális szélességére keresztszelvények készítendők. Az újonnan kialakuló nagyméretű tömbök feltárására magánutak létesítése javasolt • zöldterületekre vonatkozó szabályok megőrzendők, a terület az Arborétummal egészül ki • erdőövezetek • mezőgazdasági övezetek: a HÉSz-ben és szabályozási terven is megkülönböztetendő az OTRT-ben és BmTrTben szereplő övezetekben, illetve az azokon kívüli mezőgazdasági területeken történő építés lehetősége és annak nagyságrendje. A kertövezetben a táj karakterének megőrzése érdekében a legnagyobb alapterületű épület mérete rögzítendő • a különleges beépítésre nem szánt övezeten belül a „burkolt vagy fásított köztér” övezet kialakítása a községközpontban javasolt • bányák övezete 3) ÖRÖKSÉGVÉDELEM Az örökségvédelmi hatástanulmány alapján felülvizsgálandó a helyi védett épületek listája. A védett épületek és természeti területek szerepeljenek a szabályozási terven is. II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1.1. Területfelhasználás Hosszúhetény község fejlesztésének alapgondolata: a település valamennyi elemének minőségi fejlesztése, a jelenlegi helyzet javítása, a konfliktusok feloldása Hosszúhetény településszerkezetének alakítása – a rendezési terv készítése során – a magasabb rendű területrendezési tervek elhatározásainak, valamint az egyéb jogszabályok figyelembevételével történt. 1.1.1. Beépítésre szánt területek LAKÓTERÜLETEK (Lf) Hosszúhetény jelenlegi belterületének meghatározó területfelhasználási eleme a falusias lakóterület. 2013. 01. 01-én a központi belterületen 1092 lakásban 3204 fő (2,93 fő / lakás), Kisújbányán 17 fő 20 lakásban ( 0,85 fő / lakás), míg Püspökszentlászlón 39 fő 16 lakásban (2,44 fő / lakás) lakott.

34


A település külterületén Hársastelepen 39 fő 1 lakásban (3,55 fő / lakás), a Szőlőhegyen 194 fő 84 lakásban és egyén lakóegységben (2,31 fő / lakás) élt. Míg a külterületi népességszámban a csökkenés, ill. stagnálás tapasztalható, a község lakosszáma a 2001-es 3338 főről 2011-re 3499 főre növekedett. Fenti okokat a helyzetfeltáró dokumentáció részletesen elemezte. Hosszúhetény lakóterületei kialakulásukat tekintve alapvetően két térségre oszthatók: a történetileg folyamatosan alakuló, fejlődő településrész a 6547-es számú összekötő út – Hosszúhetényi vízfolyás mentén alakult ki, az 1960-as évektől tervezett és megvalósult településrészek: - a Verseny utca – általános iskola térsége, - a déli lakóterület (Máltető u. – Tavasz u. – Béke u. – Moroló u.) - új lakóterület a település déli részén (Kosbor u. – Kismező u. – Bazsarózsa u. – Hunyor u.) A településszerkezeti terv Hosszúhetény lakóterületeit a falusias területfelhasználási kategóriába sorolja. Az egyes területegységek karaktere közel azonos. Hosszúhetény hatályos szabályozási terve jelentős lakóterületi fejlesztést javasolt mind a Fő utca keleti részén a belterület bővítésével, az Iskola utca – Fő utca közötti tömbbelső feltárásával, mind az egykori zártkerti ingatlanok lakóterületté minősítésével. Az utóbbi évek kedvelt lakóterületi fejlesztésének a déli településrész bizonyult. A telelpülésfejlesztési koncepció egyeztetése során egyértelművé vált az eddig be nem épült területek felülvizsgálatának szükségessége, a fejlesztési lehetőségek csökkentése, egy minél tömörebb, üzemeltethetőbb településszerkezet létesítésének igénye. Célként fogalmazódott meg a meglévő lakóterületek rehabilitációjának szükségessége, minőségük javítása. Továbbiakban is javasolt a Hársastelep lakóterületi felhasználása, ahol egy nagytelkes, állattartást is lehetővé tevő kialakítás javasolt. Lakóterületként – üdülési funkció mellett – továbbra is javasolt Kisújbánya és Püspökszentlászló jelenlegi kiterjedésében való megtartása, a közmű infrastruktúra minőségének javítása. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET (Üü) E területfelhasználási kategóriába sorolható a kövestetői üdülő területe. VEGYES TERÜLETEK Településközpont területe (Vt) Hosszúhetény településközpontja a Fő utca – Kossuth utca találkozásánál alakult ki. Itt találhatók a település és környéke ellátását, kiszolgálását biztosító igazgatási, egészségügyi, művelődési, vallási, kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási intézmények legnagyobb része. A közel 5 km hosszúságú Fő utca ugyancsak gyűjtőhelye a kereskedelmi és szolgáltatási intézményeknek. E területfelhasználási egységben lévő létesítmények fejlesztése, minőségének javítása folyamatosan történik, a területen az egyes létesítmények bővítése biztosított. Püspökszentlászló intézményei közül a kastély és díszkertje, a Szent László templom, a Bazsarózsa kulcsosház és Életrendezés Háza, míg Kisújbányán a Szent Márton templom említhető ebben a kategóriában.

35


Intézményterület (Vi) A településközponttól keletre a Verseny utcában létesült a község általános iskolája, mely nagyságrendjével, minőségének folyamatos javítása mellett térségi igényeket is kielégít. Az iskola további funkcióbővítése tornacsarnokkal a telken biztosítható. Hosszú távon célszerűnek látszik e területen a gyermeknevelési – oktatási funkciók összevont elhelyezése. GAZDASÁGI TERÜLETEK (Gksz, Gip) A korábbi tervek Hosszúhetény ipari területeit elsődlegesen a település nyugati részén (egykori bánya területek) és az elkerülő út mentén, valamint a benzinkút térségében jelölték ki. Kereskedelmiszolgáltató területet a Fő utca – Hármashegy utca – elkerülő út térségében határoztak meg. A korábbi településszerkezeti terv ipari-gazdasági területbe sorolta a volt TSZ major területét is. Jelen településszerkezeti terv a fenti területfelhasználásokat megerősíti, azok határa a kialakult tulajdonviszonyok és infrastruktúra hálózat figyelembevételével pontosításra került. Az egykori TSZ major ipari célú felhasználása nem javasolt az intézményi és lakóterületi szomszédság, valamint a terület nehézkes közúti elérhetősége miatt. Nagyobb létesítmények elhelyezése a Szőlőhegy – Dömösalja tájképi megjelenését is kedvezőtlenül befolyásolja. A terület különleges területbe sorolása javasolt, a területfelhasználás szélén védőerdő létesítése mindenképpen indokolt. Gksz területfelhasználásba javasolt a Hármashegy utca nyugati oldalán kialakult településüzemeltetési terület. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (K) A településszerkezeti terv különleges terület-felhasználásba sorolja – a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt – az alábbi területeket: Sportpálya (K-SP): elhelyezkedése, kialakítása, megfelelő fejlesztési lehetősége a területen belül biztosított Temető (K-T): megfelelő méretű temető áll rendelkezésre Rekreációs terület (K-R): a birtokviszonyok rendezésével a kijelölt területen rekreációs funkció kaphat helyet a községközpontban Mezőgazdasági üzemi terület (Mü): ilyen területként jelölhető ki a községben a volt TSZ major területe. A területegységben az üzemi funkciók mellett a legkülönbözőbb szabadidős programok – lovaglás, harci sportok, labdajátékok, testedzés, fitness, wellness – számára kíván a község a térség központja lenni. településüzemeltetési terület hulladékkezelés területe honvédelmi célú terület különleges egyházi terület – püspöki kastély 1.1.2. Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK (KÖ) A település a 6-os út menti városhálózat közelében fekszik, a főúttól 4 km-re. Pécs-Budapest főúton, Komló mellékúton, Pécsváradi régi országúton érhető el. A település fő tengelye a 6541, Hird – Máza összekötő út, amelynek belterületi szakasza elkerülő nyomvonalon halad. Az országos útkent megtartott régi szakasz 6547-es számot kapott. Az igazgatási terület déli szélén halad a 64 jelű Pécs – Pécsvárad egyéb vasúti vonal, amelyen 2009 decemberétől szünetel a személyszállítás. 36


A kerékpáros közlekedés aránya 2% alatt van, a térségi hálózat kiépítése a közeljövő feladata. A megállási-várakozási igényeket a település központjának körzetében, valamint a jelentősebb forgalmú kereskedelmi es vendéglátó épületeknél önálló parkolóterületen, zúzalékos, ill. szilárd burkolatú létesítmények elégítik ki, minőségük javítandó. A településszerkezeti terv jelöli: a meglévő és tervezett főút és gyűjtőút hálózat elemeit a tervezett főbb közlekedési utak esetében a vízmozgást biztosító útszakaszokat a jelentős parkolási helyeket a közösségi közlekedés területeit a jelentősebb kerékpárút nyomvonalakat a gyalogosforgalmú területeket a közmű létesítmények közül a víztorony, a szennyvízátemelő, a gázfogadó és a rádiótornyok állomáshelyét ZÖLDTERÜLETEK (Z) Zöldterületbe az állandóan növényzettel fedett, közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) közterületek tartoznak. Azon – döntően a belterületen levő – zöldfelületek, amelyek a települési szerkezetet nagymértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és az üdülők kondicionálása, azaz a településen tartózkodók komfortérzetének javítása. Nem elhanyagolandó, hogy mint biológiailag aktív felületek, a klímát, a levegő- és talajminőséget is erősen befolyásolják. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati elemeinek az utcafásításokat tekintjük. A beépítés jellegéből következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére csak kis mértékben van lehetőség. A belterületi beépítésekhez kapcsolódó belső kertek megtartását a településszerkezeti terv biztosítja. A község (belterületéhez képest) viszonylag nagy külterülettel rendelkezik. A külterületet szinte kizárólag zöldfelületek alkotják, ezek körülveszik a belterületet, legnagyobb részét az északon hosszan elnyúló erdőterület adja. A község kimagasló értéke a püspökszentlászlói arborétum. ERDŐTERÜLETEK (E) Hosszúhetény kimagasló táji és természeti adottságaként az igazgatási terület közel 60%-át kitevő erőterület említhető, mely elsődlegesen a település északi térfelét foglalja el és a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Az erdőterületen jött létre a XIII. majd a XVIII. sz-ban két egykor önálló település, Kisújbánya és Püspökszentlászló. Erdőterületbe az erdőként nyilvántartott területek soroltak. A közigazgatási területen található erdők meghatározó része a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén, további jelentős része Natura 2000 területen található. A külterületi erdők nagy része állami tulajdon, ezen a Mecseki Erdőgazdaság gazdálkodik. Hosszúhetény közigazgatási területén az erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak. Védelmi erdőbe tartoznak a védett (Kelet-Mecsek TK területén lévő) és a Natura2000 területként nyilvántartott erdők, valamint a védő (pl. mezővédő, talajvédelmi, településvédelmi stb. célú) erdők. Gazdasági erdőbe tartoznak az elsősorban faanyagtermelést szolgáló erdők, melyek a közigazgatási területen elszórtan, kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. Az erdők nagyobb részt (91,94%) védelmi, kisebb részt (8,06%) gazdasági rendeltetésűek. Az erdők rendeletetésük szerinti (gazdasági, védelmi) besorolásának meghatározása erdészeti hatósági jogkörbe tartozik.

37


MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET (M) Hosszúhetény központi belterülete az igazgatási terület déli részén fekszik, ezt veszik körül kelet, dél és nyugati irányban a mezőgazdasági területek, melyek általános és kertes kategóriába sorolhatók. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés belterület külterület zártkert ∑

földrészletek száma 1795 619 1492 3906

∑ terület (ha)

%

306,32 3876,25 344,18 4526,75

6,77 85,63 7,60 100,00

legnagyobb földrészlet terület (ha) 3,77 212,74 5,47 -

átlagos földrészlet terület (ha) 1707 62621 2307 -

Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág erdő, fásított terület gyep (rét, legelő) kert, gyümölcsös kivett terület halastó szántó szőlő ∑

földrészletek száma

∑ alrészlet terület (ha)

%

legnagyobb alrészlet terület (ha)

átlagos alrészlet terület (ha)

131

2661,51

58,79

136,34

175100

542 635 2114 2 535 696 -

430,00 79,75 497,99 0,93 754,98 101,59

9,50 1,76 11,00 0,03 16,68 2,24 100,00

48,23 6,67 20,14 0,50 41,95 2,77 -

12655 1785 2355 4655 12755 1405 -

Az általános mezőgazdasági területbe tartoznak a szántó, gyep (rét, legelő) területek, melyek mozaikosan körülveszik a belterületet, a kertes területek (egykori zártkertek) a belterülethez a keleti oldalon közvetlenül csatlakoznak és magukba foglalják a kert, gyümölcsös és szőlő területeket. A településen kialakult mezőgazdasági területfelhasználásból levonható megállapítások: az általános mezőgazdasági terület aránya viszonylag alacsony (26,18%), ezen belül is magas a gyep művelési ágak részesedése, mely a korábbi állattartás fontosságára utal. E művelési ág a domináns területhasználat Püspökszentlászló és Kisújbánya térségében. a zártkerti terület cca 38 ha-ral nagyobb a belterületnél, település-üzemeltetési szempontból kedvezőtlennek minősíthető (zártkerti utak, közmű, stb) a szőlő es gyümölcsös terület (181,34 ha) a zártkerti területnek csupán 53%-a, azaz jelentős mértékű a zártkerten belüli szántóterületek aránya a kertövezetben a változó teleknagyságok következtében az új beépítések esetenként nagyméretű, lakó és üdülési funkciójú épületek is megjelentek, megbontva a táj eddigi karakterét az általános mezőgazdasági területen mindezidáig birtokközpontok, nagy tömegű épületek nem létesültek Az egykor kialakult területhasználat változása az utóbbi 15 évben az alábbi tendenciát mutatja: a belterület elsődlegesen a déli irányban bővült a szántók rovására egykor szántó és gyep területek főként a község nyugati részén és Kisújbánya térségében beerdősültek erdőfelületek váltak szántóvá a pécsváradi határ mentén Jelen telelpülésszerkezeti terv célja a kialakult területhasználat (művelési ágak) megtartásának szorgalmazása, a beépítésre szánt területeknek a hatályos településrendezési tervben szereplő mértékének csökkentése. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V) A TSZT jelöli a folyó- és állóvizek medrét és parti sávját, a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját.

38


KÜLÖNLEGES TERÜLET BÁNYÁK ÖVEZETE (K-B) Egykori bányák területe. KÜLÖNLEGES, NYERSANYAG KITERMELÉS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ TERÜLET (K-B)

(BÁNYA,

NYERSANYAG

FELDOLGOZÁS)

„Pécs – Vasas – Kőszén” védnevű bányatelek bányaüzemi területe. 1.2. Tájrendezés és természetvédelem A helyi, országos és nemzetközi természetvédelmi kijelölések határvonalait és az ökológiai hálózatba tartozó területeket a szerkezeti terv tartalmazza. A természetvédelem alatt álló területek adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Név

Kelet-Mecsek TK Nagy-mező Arany-hegy TT HUDD20030 Mecsek HUDD10007 Mecsek Ökológiai hálózat Tájképvédelmi övezet Ex-lege védett forrás Ex-lege védett földvár Egyedi tájértékek Helyi védett területek

Vonatkozó jogszabály 8/1977. OTvH számú határozat a létesítésről, 10/1993. (III. 9.) KTM rendelete a KeletMecsek Tájvédelmi Körzet bővítéséről, 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 26/1996. (X.9.) KTM r. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (53. §), 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. §-ok) Baranya megye területrendezési terve

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 23. § (2) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló18/2003. (XII.01.) rendelete

jelentőségű

Az ökológiai hálózat kijelölése a Nemzeti Ökológiai Hálózat alapján, a természetvédelmi államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatás szerint történt. Az országos és nemzetközi természetvédelmi kijelölések ökológiai hálózatba tartozó részei magterületbe, a többi pedig ökológiai folyosó kategóriába sorolandó. A kiemelkedő tájképi értéket képező, a táj karakterét meghatározó, védelem alatt álló és az ökológiai hálózatrészét képező területek, valamint azok környezete Baranya Megye Területrendezési Tervével összhangban a tájképvédelmi övezet része. A szerkezeti tervlapon bejelöltük a Baranya megye területrendezési terve szerinti tájképvédelmi terület határát, valamint a tájvizsgálat alapján a tájképvédelmi terület javasolt határát. A területen törekedni kell a történetileg kialakult telekstruktúra és tájhasználat megőrzésére, azon csak tájba illő építmények helyezhetők el. Általános tájvédelmi szempontból a külterületen védettségi szinttől függetlenül érvényesíteni kell a tájvédelmi érdekeket, azaz a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. Az igazgatási területet érintően tájhasználatot, a tájszerkezetet befolyásoló elhatározás nem tervezett. Alapvetően a meglevő tájszerkezet megtartása a cél. A tájat befolyásoló új elemekkel sem feltételezhető, hogy a kialakult táj lényegileg változna. A védett területek rekreációs hasznosítása a meglévő táji értékek maximális megőrzése mellett történhet. 1.3. Zöldfelületi rendszer, zöldterületek Azon – döntően a belterületen levő – zöldfelületek, amelyek a települési szerkezetet nagymértékben befolyásolják, zöldfelületi rendszert alkotnak. Funkciójuk elsősorban a lakosság és az üdülők kondicionálása, azaz a településen tartózkodók komfortérzetének javítása. Nem elhanyagolandó, hogy mint biológiailag aktív felületek, a klímát, a levegő- és talajminőséget is erősen befolyásolják. A belterületi zöldfelületi rendszer hálózati elemeinek az utcafásításokat tekintjük. A beépítés jellegéből 39


következően újabb közhasználatú zöldfelületek kijelölésére nincs lehetőség. A beépítésekhez kapcsolódó belső kertek megtartását a településszerkezeti terv biztosítja.

belterületi

Zöldterületbe (Z) az állandóan növényzettel fedett, közösségi célú (pihenést, testedzést szolgáló) közterületek tartoznak. A község (belterületéhez képest) viszonylag nagy külterülettel rendelkezik. A külterületet szinte kizárólag zöldfelületek alkotják, ezek körülveszik a belterületet, legnagyobb részét az északon hosszan elnyúló erdőterület adja. Erdőterületbe (E) az erdőként nyilvántartott területek soroltak. A külterületi erdők nagy része állami tulajdon, ezen a Mecseki Erdőgazdaság gazdálkodik. Hosszúhetény közigazgatási területén az erdőterületek sajátos használatuk szerint az alábbiak szerint tagolódnak. Védelmi erdőbe tartoznak a védett (Kelet-Mecsek TK területén lévő) és a Natura2000 területként nyilvántartott erdők, valamint a védő (pl. mezővédő, talajvédelmi, településvédelmi stb. célú) erdők. Gazdasági erdőbe tartoznak az elsősorban faanyagtermelést szolgáló erdők, melyek a közigazgatási területen elszórtan, kisebb-nagyobb foltokat alkotnak. Az erdők nagyobb részt (91,94%) védelmi, kisebb részt (8,06%) gazdasági rendeltetésűek. Az erdők rendeletetésük szerinti (gazdasági, védelmi) besorolásának meghatározása erdészeti hatósági jogkörbe tartozik. 1.4. Örökségvédelem Hosszúhetény község örökségvédelmi hatástanulmánya a településszerkezeti tervvel egy időben készült. A tanulmány kitér a település történetére, a településszerkezet alakulására, fejlődésére. Részletesen tartalmazza a régészeti örökség nyilvántartott (10 db) lelőhelyeit, a régészeti érdekű területeket (3 db) és a még be nem azonosított – védettséggel nem rendelkező - lelőhelyeket (9 db). Bemutattuk a község műemlékeit a műemléki környezettel, és felülvizsgálatra került a helyi védelemre javasolt épületek listája. A tanulmány ismerteti a változtatási szándékokat, a „Hatáselemzés” fejezet pedig a településszerkezetet, lelőhelyeket, védett épületeket érintő követelményekre tér ki. 1.5. Közlekedés Közúthálózat A helyzetfeltáró munkarész és a településfejlesztési koncepció kimutatta, hogy a jelenlegi és távlatban várható forgalom levezetésére a meglévő úthálózat némi kiegészítéssel és forgalomtechnikai fejlesztéssel alkalmas. A közúthálózat hierarchiája távlatban is alapvetően két kategóriára oszlik, úgymint külterületen összekötő és bekötő utak, belterületen gyűjtőutak külterületen egyéb (mezőgazdasági, szerviz, kerékpár stb) utak, belterületen a mellékutak közül a lakó-, kiszolgáló, kerékpár- és gyalog utak. A területi forgalomcsillapítás feltétele, hogy a lakóterületi elsőbbséggel rendelkező úthálózatnak ne legyen olyan közbezárt eleme, amelynek területe egy km2-nél, ill. oldalhosszúsága egy kilométernél nagyobb. Ennek érdekében a terv az arra alkalmas önkormányzati tulajdonú utakat is kijelölte gyűjtőutaknak. Közúti csomópontok A község igazgatási területén kizárólag szintbeni, jelzőlámpás forgalomirányítás nélküli, egyenrangú vagy fölé-alárendeléssel szabályozott csomópont található. Kerékpáros közlekedés A terv jelöli az országos, valamint a megyei törzshálózati kerékpárutakat. 40


Települési kerékpárút szükséges szabadidős célból Püspökszentlászló irányában, (majd onnan tovább Máré vár – Magyaregregy felé), településkörnyéki pedig közlekedési célból Pécsváradra, a vásárúton. A közutak forgalmi terhelését figyelembe véve sem a külterületi, sem a belterületi szakaszaikon nem szükséges önálló kerékpárforgalmi létesítményt építeni, elegendő a megfelelő szélességű és jó állapotú útburkolat. Gépkocsi-elhelyezés Az út menti várakozás lehetőségét a szabályozási terv alátámasztó keresztmetszetei jelzik. Önálló parkolók vannak és a távlatban is szükségesek a közcélú épületekhez, sport- és rendezvényterületekhez kapcsolódóan. Vasúti közlekedés A 64-es menetrendi számú vasútvonalon szünetel a személyszállítás, de a vasútvonal Pécs és Pécsvárad közötti szakasza a nyilvántartott vasútvonalak között még szerepel. A megállóhelyen állomásépület található. 1.6. Közműellátás, hírközlés Vízgazdálkodás és vízellátás A település négy fő részből áll: i) Hosszúhetény központi területe, ii) Hársastelep, iii) Püspökszentlászló, iv) Kisújbánya. Hosszúhetényben megoldott a vezetékes vízellátás a szennyvízelvezetés és tisztítás is. A település ivóvíz ellátás és szennyvízelvezetés- és kezelés szempontjából a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. üzemeltetésében áll. A település ivóvíz igényét részben saját vízbázisról, részben a Pécs-Komló regionális ivóvíz vezeték lecsatlakozásával biztosítja az üzemeltető. A saját vízbázis a település északi oldalán található, gravitációs rendszerű, mely a Darágó forrás (379,76 m Bf.) a Bába-kút forrás (360,00 mBf.) egy ellennyomó rendszerű 100 m3 – es vb. víztároló (344,73 mBf.) – Szentlászló kút (326,60 mBf.) úton éri el a település északi oldalát. Ez a gravitációs ág a település északi magasabb részét közvetlenül, a déli mélyebb részét 6 bar–ról 4 bar–ra nyomáscsökkentővel szabályozva látja el ivóvízzel. A regionális vízbázis a község észak-nyugati oldalán csatlakozik az ellátó hálózathoz és igény szerint tölti a szentlászlói 100 m3-es víztárolót. Püspökszentlászló és Kisújbánya vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. Míg Püspökszentlászlón ásott kutakból biztosítják az ivóvíz ellátást addig Kisújbányán a tulajdonosok több forrásfoglalás köré csoportosulva kis közösségekben maguk oldják meg az ivóvíz ellátásukat. Mindkét megoldás talajvíz minőségű vízminőséget eredményez. A biztonságos vízellátás céljából javasolható Egy, a meglévő kút vízadó rétegére mélyítendő megfelelően kialakítható védőterületen, a meglévő amúgy is felújításra szoruló kutat újra fúrni és a termelésbe állítani. Természetesen mindezt egy alapos hidrogeológiai vizsgálatnak kell megelőznie. Az elkészült tervek szerint - a vízbázis védelme érdekében - a Bába-kúti forrás feladása mellett a Darágó forrás és a püspökszentlászlói kút védőterületének kijelölése szükséges. A közművek közül az ivóvíz ellátó hálózat épült meg legkorábban, ennek folyamatos tervszerű cseréje elengedhetetlen. A tervezet lakóterületek az ivóvíz ellátásba a belső hálózat fejlesztésével bekapcsolhatók a meglévő hálózat kapacitás bővítése nélkül. Mindenképpen meg kell említeni, hogy egy ekkora lélekszámú településnek a meglévő 100 m3-es magaslati víztároló kapacitás kevés, ezért javasoljuk, hogy a meglévő tároló mellé azonos geodéziai magasságra egy szintén 100 m3-es méretű tárolót szükséges kiépíteni. A település ipartelepén szintén szükségessé válik a hálózat felújítása bővítése annak érdekében, hogy az ott létesült üzemek a jelenlegi előírásoknak megfelelő tűzoltóvíz igényét, ha nem is teljes egészében, de részben biztonságosan biztosítani tudja.

41


A községben vannak olyan területek, utcák, ahol a felépült lakóházak nem közvetlenül a közüzemi ivóvíz-hálózatra csatlakoznak. A fejlesztés célja valamennyi utcában a vízvezeték hálózat közterületen történő kialakítása. Célszerű lenne a település déli részén egy második összekötés kiépítése a regionális vezetékkel. Ez a déli utcák ellátási biztonságát nagyon megnövelné. Püspökszentlászló ivóvíz ellátása a központi belterület ivóvíz hálózatáról a püspökszentlászlói kút mellől akár a felhagyott kút védőterületén elhelyezve, frekvenciaváltós nyomásfokozóval, ellennyomó medence megépítése nélkül megoldható. A településrész tűzoltóvíz igényét szükséges alternatív lehetőségek felkutatásával megoldani. Kisújbánya vízellátását tekintve helyi vízbázis felkutatása szükséges. Erre alapozva lehetne a későbbiekben egy önállóan üzemeltetett ivóvíz hálózatot kiépíteni. Szennyvízelvezetés A település kommunális szennyvízét az 1999. szeptember 30-án üzembe helyezett szennyvíz hálózat gyűjti össze és az ugyan ekkor üzembe helyezett kommunális szennyvíz tisztító telep kezeli. A tisztító telep jelenleg a kapacitásának kétharmadát kihasználva üzemel, de mindenképpen rekonstrukcióra szorul. A létesítési engedélyezési tervek elkészültek, a létesítési engedély kiadásra került 2013-ban. A létesítési engedélyben szereplő műszaki megoldások nem tartalmaznak kapacitásbővítést, csak a telep olyan jellegű átalakítását, mely a kibocsátási határértékeket hosszú távon garantálják. Püspökszentlászló szennyvizét gravitációsan le lehet vezetni a Hosszúhetény községi szennyvíz hálózatnak a településrészhez legközelebbi tisztító aknájáig. Javasoljuk figyelembe venni Püspökszentlászló vonatkozásában az alternatív megoldások közül is a településrésznek legalkalmasabb szennyvíztisztító kisberendezések telepítését. Kisújbánya szennyvíz elvezetését és kezelését az ivóvízhez hasonlóan önállóan helyben lehet csak megoldani. Kisújbánya távolsága miatt gazdaságosan nem köthető a Hosszúhetény községi szennyvíz hálózatára. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A fő vízválasztó a Hármashegy-Csengőhegy-Zengővár-Kecskehát-Templomhegy geincvonal. A település északi részének vizeit a Völgységi-patak gyűjti össze, és onnan a Sióba folyik le. Ettől délre jelentősebb vízfolyás nincs, az ide jutó vizek az Ellendi-vízen és a Vasas-Belvárdi-vízen át a Karasicába jutnak. A községet észak-déli irányban átszeli a Hosszúhetényi vízfolyás amely befogadója a bal és jobb parti oldalon becsatlakozó árkoknak, valamint a belterületi csapadékvizeknek. A vízfolyás mindenkori állapota erősen befolyásolja a település felszíni vízelvezetését. Az eredményesség érdekében az Önkormányzat a belterületi szakasz rekonstrukcióját és ehhez kapcsolódó burkolattal való ellátását néhány éve elvégezte, ezzel jelentősen növelve a lefolyási biztonságot. A befogadó folyamatos tisztítása, karbantartása szintén rendszerességet mutat, ez által a belterületi nagyvizek gyorsabb levonulását is elősegíti. A vízelvezetés biztonságos üzemeltetése érdekében elengedhetetlenül szükséges a már meglévő kész anyagok aktualizálása, valamint új adatokkal történő bővítése az alábbiak figyelembe vételével: − a közeljövőben célszerű elkészíteni és kialakítani a következő anyagokat: - Vízi Környezetgazdálkodási program - Vízkárelhárítási terv - Csapadékvíz hasznosítási és fenntartási tervdokumentáció - Csapadékvíz elvezetési rendszer nyilvántartási és kataszteri rendszere − az első két anyag közép és hosszú távú valamint lokális koncepciókat fogalmaz meg, míg az utóbbi dokumentáció a napi tevékenységeket és a jelen hiányosságok feltárását, azok megoldási sorrendjét, prioritását hivatott bemutatni − a nyilvántartási rendszer a meglévő nyílt árkok és zártszelvények felmérése és katasztere, ez a közműnyilvántartásnak

42


Energia közművek Villamos energia Hosszúhetény jelenleg 20 kV-os feszültségszinten kapja a villamos energiát az E.ON Komló 120/20 kV-os transzformátor állomásból. A transzformátor állomásból üzemszerűen 2 db 20 kV-os távvezetéken keresztül érkezik a villamos energia. A 20 kV-os távvezetékek északi és déli oldalról körülölelik a települést és Hosszúhetény nyugati oldalán találkoznak. A találkozási ponton rádiós rendszeren keresztül távműködtethető oszlopkapcsoló berendezés biztosítja egyszeres hiba esetén a gyors beavatkozás lehetőségét. A 20 kV-os távvezetékek csúcsterhelése jelenleg 40 és 35 A. Összesen ez mintegy 2,5 MW teljesítményigényt jelent. A Komló 120/20 kV-os transzformátorállomásból a meglevő vezetékeken ennek többszörösét is ki lehet szolgálni. A fejlesztésből adódó teljesítményigény többlet a jelenlegi távvezetékeken üzembiztosan szolgáltatható. Az igények növekedésével azonban szükségessé válhat a meglevő 20/0,4 kV-os transzformátorok, a 0,4 kV-os szabadvezetékek cseréje, illetve újak létesítése. Ezek a beavatkozások folyamatosan, a teljesítményigények növekedésével arányosan válnak szükségessé. Gázellátás A településen a gázellátás teljes körűen megoldott, kivéve Püspökszentlászlót és Kisújbányát, ahol távlatban sem igény a vezetékes gázellátás. Az újonnan fejlesztésre kerülő területeken a gázvezetékek a közterületen elhelyezhetők. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A napenergia hasznosítása szempontjából hazánk természeti adottságai kedvezőek, a napsütéses órák éves száma Magyarországon 1750–2050, ezen belül Hosszúhetény adatai 2014-ben kedvezőbb értékeket, éves szinten 2080-2080 órát mutatott. Az adottságok kihasználása azonban még éppen csak megkezdődött. Magyarországon döntő többségben a biomasszának és mellette még a geotermikus energiatermelésnek van nagyobb jelentősége, amitől lényegesen elmarad a többi megújuló energiaforrásunk. Hírközlés Vezetékes hírközlési hálózatok A településen 1 postahivatal működik, és összesen 937 lakás, ill. közületi fővonal van kiépítve, ami az 1136 lakáshoz viszonyítva több mint 80%-os fedettséget mutat. A településen a nyilvános távbeszélő állomások száma folyamatosan – a mobiltelefonok, valamint az alternatív kommunikációs lehetőségek terjedése okán – csökken. TV rendszer A településen kábeltelevízió rendszer működik, melyet a lakosok 65%-a használ. A csatlakozások száma évről-évre nő a szolgáltatók növekvő száma és változatos – műholdas, földi sugárzású, IPTV kínálata ellenére. (Műholdas TV szolgáltatók a területen: Telekom, UPC Direct. Földi sugárzású TV szolgáltató: Mindig TV Extra) Mobil hírközlő rendszerek Vodafone Magyarország Zrt, a Magyar Telekom Nyrt és a Telenor Magyarország Zrt, UPC Magyarország Kft, Tesco MBL Zrt szolgáltatási színvonala megfelelő. Rádiótornyok a településen: kövestetői átjátszó állomás, hosszúhetényi bekötő út (Gesztenyés út Szővőgyár út kereszteződés) bázisállomás. Hírközlés vonatkozásában a mindenkor felmerülő minőségi fejlesztés természetesen szükséges. 1.7. Környezetvédelem Az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és a többször módosított, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint az egyes tervek, 43


ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerint „a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv” esetén minden esetben környezeti vizsgálat készítése szükséges. A települések egyes részeinek településszerkezeti és szabályozási tervei kidolgozásakor, módosításakor a környezetre gyakorolt jelentős hatás(ok) figyelembevételével dönt a döntéshozó, ill. a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóság a környezeti értékelés elvégzésének szükségességéről. A környezeti hatások értékelését a meglévő, a települési környezet minőségét, állapotát befolyásoló környezethasználatok feltárásával, elemzésével kezdtük. Célirányosan rögzítettük környezeti elemenként, szakterületenként a követelményeket, elvárásokat, melyek a környezethasználat minősítésén túl a szabályozási terv kialakítását és a helyi építési szabályzat kereteit határozták meg. Összegeztük a területfejlesztés, területrendezés várható hatásait, a fejlesztési irányokat. Külön javaslatot adtunk a településrendezési tervekhez kapcsolódó egyéb önkormányzati intézkedésekre, melyek a települési környezetminőségnek a javítását eredményezhetik. Összefoglalóan megállapítható, hogy Hosszúhetény településrendezési eszközeinek módosítása segíti a település fenntartható fejlődését, a kedvező környezeti helyzetének megtartását és hosszútávon biztosítja a környezet védelmét. 1.8. Védőterületek és védősávok A településszerkezeti terv jelöli a különböző jogszabályokban megfogalmazott védőterületeket, melyek közül kiemelkedő jelentőségű: az országos jelentőségű természetvédelmi terület határa a nemzeti ökológiai hálózat magterülete a nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosó és annak puffer területe a műemléki környezet határa a régészeti lelőhelyek határa a helyi építészeti értékvédelmi terület határa tájképvédelmi terület határa földtani veszélyforrás határa 2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Rajz melléklet – Hosszúhetény közigazgatási területének településszerkezeti terve III. MELLÉKLETEK

Örökségvédelmi hatástanulmány Környezeti értékelés

44


IV. EGYEZTETÉSI DOKUMENTUMOK

a) Egyetértő vélemények

45


46


47


48


49


50


b) Észrevételt tartalmazó vélemények

51


52


53


54


55


56


57


58


59


60


61


62


63


64


65


66


67


68


69


70

HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents