HOROG DÁVID PAPÍRPÉNZ-HAMISÍTÓ ÉS TÁRSAI B~ÍNPERE A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN Kahler Frigyes
`
Két és fél száz évvel a' XVI. századi nagy pénzhamisítási hullám' - amikor az ország minden sarkában verték a rossz pénzt"2 - főúri műhelyeinek felszámolása és kétszáz évvel a &övácshamisítók tüzeinek kihunyása után a XIX. század első felének magyar társadalmát a nagy számban megjelen ő papírpénz-hamisítványok hozták izgalomba . Nem kis gondot okozött a nagy tömegű hamispapírpénz a kibocsátó államkincx~tárnak éppúgy, mint a papírpénzeket forgalomba hozó Wiener-Stadt Bank majd az 1816-ban alapított Oesterreichische Nationalbank 3 vezetésének. Az -egyre szűküli`í fémpénzhamisítás mellett az 1760-as években megjelent osztrák papírpénz új korszakot nyitott a pénzhamisítás történetében . E helyen csak utalunk arra, hogy a papírpénz b~vezi tése elsősorban Habsburgok Duna menti monarchiájának Lajtán túli része igényeit elégítétte ki, ahol - mint a fejlett európai államokban másutt is -a XVIII. század elejétől sor került a papírpénznek - mint pénzhelyettesítő eszköznek a használatára. Az 1762. június 15-én forgalomba került 5, 10, 25, 50 és 100 guldenesek - Wiener-Stadt Bánkőzettel államjegyek - nem mutattak értékeltérést a fémpénztől. Az 1771 . júliusi újabb papírpénz-kibocsátás - most már 500 és 100 guldenesek is = orozott rnég nehézséget . A III. - 1784 . november 1-i - kibocsátás azonban már a háborús államháztartási deficit fedezetét is szolgálta, s az V. kibocsátás -1800. május 15-én - pedig elfögadási kényszer mellett történt. Az utolsó - VI. kibocsátásra 1806 . június 1-én került sor. A forgalomba levő papírpénz akkor 450 millió forint értékű volt. Az 1811 . március 15-én kihirdetett ún. cső dpátens" - a forgalomban levő 1061 millió forintot 5 : 1 arányban devalválta, s a Wiener-Stadt Bankozettel helyére lépő Einlösungsschein minden fedezetet nélkülözött . Az 1813-as Anticipationsschein fedezete elvilig a földadó jövedelme volt, azonban az ezüsthöz képest 400-ig terjed ő díszázsiója előrevetítette az újabb devalvációt. Így az 1816. január 1-i pátens az 1812 . évi 212 millió forintró1638 millióra felszaporodott papírpénz 4 : 1 arányú leértékelés nyomán redukálódott, s ehhez képest az 1811 előtti 100 forint értéke 5 forintra zuhant, ami a kiindulási érték I /2o része a Az 1816-os devalváció után az Oesterreichische Nationalbank bocsátott ki -most már a háborús inflációtól mentes - bankjegyeket, amelyek értékállandósá1 Katiler Frigyes : A pénzhamisítás magyarországi történetéhez 1848-ig ; a pénzhamisítással kapcsolatos néhány k¢rdés (Doktori értekezés : KLTE Bölcsészettudományi Kar. 1978 . 73-112 . old. 2 Johan Ft~x brassói krónikás szerint . Archív des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde . 28 . 1898: 509 . old. 3 B. NánásiÉva : Az osztrák papírpénz-kibocsátás áttekintése . Az Érem 1979/1 . 2b-31 . old. 4 Erkey Alfonz : Mérték - súly - és pénzisme . Székesfehérvár, 1881 . 168-170. old . és B. Nánási É. . i. m.
67
gának biztosítása a Birodalom gazdasági élete szempontjából alapvetően fontos érdek volt s Kétségtelen, hogy a papírpénzek hamisítása a XVIII. század második és a XIX. század első felében könnyebbnek és eredményesebbnek tűnt, mint a fémpénz hamisítványokkal próbálkozni. Még a viszonylag primitív -e korszakra jellemző - ólomón típusú hamisítványok előállítása is formák készítését, olvasztókanalat, és más technikai felszerelést feltételezett, ami a várható haszonnal nem állt arányban -figyelemmel a leleplezés viszonylag könnyű voltára is. A papírpénz-hamisítást ugyanakkor több tényező ösztönözte. A teljesség igénye nélkül számba véve ezeket, els ő helyen említjük, hogy a valódi papírpénzek előállításának technikája viszonylag egyszerű - s ezért a hamisítók lehetőségeihez képest is könnyen utánozható volt . Megkönnyítette az ügyesebb kezű, rajzok és metszetek készítéséhez értő hamisítók dolgát az a tény is, hogy az eredeti pénzekhez fölhasznált papír anyaga - kezdetben még vízjeles papírt sem használtak - viszonylag elég jól helyettesíthet ő volt más papírral . Igen fontos tényez ő volt az is, hogy a magyar lakosság széles rétegei nem vagy alig ismerték a papírpénzt . A jelent ős részben analfabéta lakosság számára csaknem lehetetlen volt a német feliratú hamis pénzek felismerése .b Gyakran még a kereskedelemben jártas embereke sem tudták megkülönböztetni a valódi és a hamis bankókat, s a közpénztárakat a Helytartótanács a leggyakrabban előforduló hamisítványtípusokkal rendszeresen körözvényben ismerteti meg, mellékelve a valódi lenyomat mellé a hamisítvány egy-egy példányát is . Ennek ellenére egyes darabok valódiságát a sóhivatalok szakemberei sem tudták kétséget kizáróan eldönteni a Végül hangsúlyozni kell, hogy a papírpénz-hamisítás igen jelentős haszonnal kecsegtetett, mert egy-egy - akár csak 5 vagy 10 forintos címlet sikeres felváltása is tetemes hasznot jelentett. A szervezett bűnözés megindulásával - mint az a büntető perek anyagából ismert - egy debreceni nagyvásáron történt leleplezéskor 175 db 10 forintos bankótól igyekezett megszabadulni az egyik hamisító? Szólni kell arról is - s ez egyáltalán nem közömbös a hamisítványok rohamos elterjedése szempontjából, hogy a bűnüldöző hatóságok milyen eréllyel léptek fel a hamis bankókat készítők és forgalmazók ellen . A magyarországi bűnüldöz ő hatósá gok magatartását alapvetően az a politikai álláspont határozta meg, amit az országgy űlés rendjei tanúsítottak a papírpénz kérdésében . A rendek, akik a pénzkibocsátás fölött . . . nem tudtak komoly ellenőrzést gyakorolni"t°, soha sem ismerték el magyar pénznek a papírpénzt . A magyar helyi hatóságok - a Helytartótanács nyomatékos sürgetéseire sem jártak el megfelelő szigorral még 1846-ban (!) sem. Legfels őbb helyen némelly községek elöljáróinak azon helytelen eljárása tapasztaltatván, hogy azok az illető vétkes tulajdonos kezénél létezett hamis bankjegyeket tüstént le nem foglal5 Kahler Frigyes: Újabb adalékok a múlt századi papírpénzforgalom és -hamisítás történetéhez. DMÉ., 1975 . (Szerk. : Dankó Imre) Db ., 1976 . 303-326. old. 6 Vö . HBmL. IV. A. 1018/e/33-464/1829., 492/1833 . 1837-ben perbefogják özv. Boldog Sándorné Szabó Sárát, de a Sóhivatal valódinak ítéli a gyanús 5 forintost. HBmL. IV . A. 1018/e/4 1 . 7 Dragota Ignác debreceni tímármester . HBmL . IV. A. 1011/k-218/1848. A hivatkozott perben a védőügyvéd szerint : akí azt (ti. a hamisítványokat) készítette nem csak mestere volt a' metszésnek, hanem a német nyelvnek és írásnak tökéletes birtokában volt". 8 Egy perben a bíróság megállapította : Megnézetvén, a' Bankó és az ollyannak amelynek hamis vóltát nem könnyű móddal fel fedezni" - találtatott. HBmL. IV. A. 1018/e.-110%1831 . Vö . még : HBmL. IV. A. 1018/e-117/1840. 9 Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi papírpénz-hamisítás történetéhez . DMÉ., 1974. (Szeré.: Dankó Imre) 1975 . 410. old. 10 Kosári Domokos: Kossuth és a védegylet. A magyar nacionalizmus történetéhez . Bp ., 1942. 42 . old.
68
ták, s bírói kézhez nem szolgáltatták, hanem a' vétkes tulajdonosoknak visszaadták, legfelsőbb parancs következtében, é' város Tanácsának meghagyatik, hogy illy helytelen eljárás megelőzése 's illetőleg annak végképem megakadályozása tekintetéb ől kebelszerte azonnal czélszerüleg intézkedjen ."tt A hamisítványok egyik csoportja a kézzel egyedileg rajzolt - festett hamisítványok. Ilyen a Magyar Nemzeti Múzeum hamisítványgy űjteményében (MNMh) szereplő öt guldenesi2, ahol a száraz bélyegzőt egy 3 krajcáros lenyomatával utánozták. A hamisítványok másik - igen veszedelmes - csoportja sokszorosítás - fa vagy rézmetszetekről - készült . Ilyenek az 1841 . január 1-én kibocsátott ötguldenes bankjegyek hamisítványai .t3 A rézmetszetekről sokszorosított hamisítványok meg jelenése a pénzhamisítás szervezett bűnözést is megteremtették . Ahhoz, hogy az ügyes kezű rézmetsző hamisftványai forgalomba kerüljenek', megfelelő ügynökhálózat" szükséges. Elsők között Triesztben tűnt fel egy pénzhamisító bűnszövetség 1798-ban és bizonyítottan legalább 55 db 100 forintost hoztak forgalomba .'a
Több mint egy évszázada fedi homály a püspökladányi HOROG DÁVID tevékenységét, aki nem csak a rézmetszéshez, hanem ahhoz is értett,,hogy tisztes polgárokból" megszervezze értékesítési hálózatát. Horog Dávid a papírpénz-hamisítás megszállottja volt . 1812 és 1833 között háromszor tartóztatták le és ítélték el, mindannyiszor hamis papírpénz készítésért és forgalmazásért . Az általa készített hamisítványok közül sajnos teljes bizonyossággal egyet sem tudunk bemutatni, de az 1828 . augusztus 18-án Laska István hamispénz-forgalmazási perében mellékletként szerepl ő hamis tízguldenes Anticipation Schein Horog Dávid-féle hamisítványnak valószínűsíthető.ls Horog Dávid cselekményeit az ellene indított büntető perek - töredékesen ránk maradt iratanyagából ismerjük . Mielőtt előadnánk Horog Dávid és társainak ügyeit, rövid kitekintést célszer ű adni azokról az anyagi és eljárási jogszabályokról, amelyeket a hatóságok a papírpénz-hamisítókkal szemben alkalmaztak. Tesszük ezt elősegítendő egyrészt a perek kónkrét lefolyásának jobb megértéséért, másrészt érzékeltetni azokat a nehézségeket, amelyek az eljárásjog bonyolultsága folytán a bűnüldözés hatékonyságát e téren csökkentették. Ami az anyagi jogi szabályokat illeti :emutettük már, hogy a magyar országgyűlés nem ismerte el magyar pénznek a papírpénzt . Ehhez képest de iure nincs o]yan jogszabály, amely a papírpénzt Magyarországon e korban büntetőjogi védelemben részesítené. Mivel az osztrák papírpénzek de facto Magyarország területén is fizetőeszközként forgalomba voltak -lényegében analógia alkalmazásával - a fémpénz büntetőjogi védelmét alkalmazták a bíróságok mind a papírpénz-hamisítási, mind pedig a hamis papírpénz forgalomba hozatalát illetően. Alapvető jogszabály III. Károly 1723. évi II. decretumának rendelkezése a casus 11 HBmL. IV. A. 1011/e/8 9. Hasonló felhívást közöl 1789 . okt. 22-ről Kőhegyi Mihály : NK . LXXIV-LXXV. 73 . 12 Ambrus Béla : Magyarország Papírpénzei . Bp ., 1949 . 13 Ambrus Béla : 100 tip. MNMh . 14 Kőhegyi Mihály : NK . LXXIX-LXX4 . 76 . Ambrus Béla: 55 tip. 15 Rahler Frigyes: Egy törvényszéki iratra varrt hamis váltóezéduláról" . Az Érem 1980/2. 16--20. old. HBmL. IV. A. 1018/e/3 3. és SzSzmL . V. A. 102fb-36/11 6. 69
notam infidelitatis (hűtlenség bűne) egyik elkövetési magatartásáról : . . .továbbá a hamis pénzverőket, vagy akik ily pénzekkel tudva és nyilvánosan, mintegy SO forintnyi mennyiségben élnek" .t6. A hűtlenség - mint az közismert -főbenjáró bűncselekmény, amelynek elkövetői fejük és a részükre es ő ingó és ingatlan javak elvesztésében kell elmarasztalni" i~ Arra nézve, hogy az 50 forintot meg nem haladó esetben mi a követend őszabály, csak a bírói gyakorlat alakít ki.ts Az eljárásjog oldaláról kiemeljük, hogy a vádlott -az egykori jogi szaknyelven incattust9 - attól függően, hogy a cselekményre a konkrét esetben kiszabásra kerülő büntetés meghaladta-e a 3 évi fogház büntetést vagy sem, kerülhetett sor szóbeli vagy írásbeli fenyítő per" lefolytatására?° A 3 évnél kevesebb fogházzal büntetendő esilekmény esetén -ha az elkövető nem voltnemes, sommás" vagy szóbeli büntető pert alkalmaztak. Ilyenek voltak azok a hamispénz-forgalmazási perek is, amelyek a Debrecen Városa Bűnfenyítő Törvényszéke előtt folytak -leggyakrabban -a vásárokon előforduló egy-egy hamis 5 vagy 10 forintos felismerése esetében . Fellebbezésnek helye nem volt, s az ítéletet nyomban végrehajtották . Írásbeli büntető pert abban az esetben kellett lefolytatni, ha a konkrétan kiszabásra kerülő büntetés 3 évi fogháznál súlyosabb volt - abban az esetben is, ha az elkövető nem volt nemes, valamint minden esetben, ha a vádlott jogállása nemes volt, kivéve ha ő maga mondott le erről - a nehézkes és hosszadalmas - performáról. Az írásbeli perben á védelem kötelező volt . A pénzhamisítási perekben főbenjáró ügyről lévén szó a királyi ügyésznek vallató parancsot" adott ki a nádor - mind a Hétszemélyű tábla Elnöke" s gyakran találkozunk a papírpénzeket kibocsátó bank szakértői véleményével is. Ami a büntetőeljárások fórumrendszerét illeti2 t pénzhamisítás esetében - s ez volt a gyakorlat a papírpénzhamisításnál is - a per a Királyi Táblán indult ( táblai büntetőper") ha a királyi parancs idé utalta . Az első fokú bíróságot a király alkalmi lag delegálta - ez rendszerint az elkövetés helyének rendes bírósága volt . A királyi fiscus (a királyi ügyek igazgatója) keresetlevelet nyújtott be a királyi táblához, s a bíróság ezt követően vette fel a pert . A vádlott a perben - exceptiókkal és allegatiókkal - írásban védekezhetett. A királyi tábla az ügyet végítélettel zárta, amit a vádlott - aki ebben az eljárásban mindig fogva volt - megfellebbezhetett a Hétszemélyes Táblához?z Az ítéletet végrehajtás előtt Bécsbe terjesztették fel, kegyelmi eljárásra, ha az halálbüntetést tartalmazott . Jóváhagyás esetén a nádor - mint a Curia elnöke - kapja vissza a végrehajtásra vonatkoaó záradékkal ellátott iratokat, aki Pest megye főispánjának továbbította végrehajtás végett, illetve intézkedett az illetékes városi tanács felé a rájuk háruló ítéleti rendelkezés végrehajtása tárgyában . 16 Corpus Iuris Hungarici - Magyar törvénytár 1000-1895 . (Szerk . : Márkus Dezső) Bp., 1900. (Továbbiakban : CIH . 1723 . II. decr .) Casus notam infidelitatis adhuc inferentes : art. 9. 4 . paragrafus . C~isores item falsarúm monetarism, vel eiusmodi monetis scienter ac publice, in quantitate circiter quinquaginta florenorum utegtes ." 17 CIH 1723 . II: dec. art : 9 . 11 . paragrafus. Ulterius quoque, nota infdelitatis,amissioge gimirism capitis, et bogorom mobilium ac immobilium, ad portionem eiusdem cedentium feriantur.» 18 Vö . Kahler Frigyes : A pénzhamisítás bűncselekményének alakulása Magyarországon. Jogtörténeti tanulmányok V. (Szerk . : Csizmadia Andor) Bp.; 1983 . 97-114 . old. 19 Incattus- ig causam attractus : perbehívott, alperes : a moderg büntet ő eljárásjog kifejezésével : vádlott . 20 Kitonich Joannes: Directie Methodica Processus Iudiciarü . Meznerfcs Iván : A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19 . században. Bp., 1933 . 93-95 . old. 21 Varga Eridre : A királyi Cutiá 1780-1850. Bp ., 1974 . 252-254 . old. 22 A Királyi Curia fellebbviteli bírósága . ~ ,
70
Horog Dávid neve először 1812-ben tűnt fel tehát a' debreceni törvényszék bűnügyi irataiban,23 azzal kapcsolatban, hogy öt és két forintos papírpénzek készítése miatt vád alá helyezték, továbbá, hogy'bűnös tevékenységébe bevonta szállásadóját Láda István debreceni polgárt, és nevezett feleségét - Fehér Sárát is, aki a hamis papírpénzek felváltásában és költegetésében" működtek közre. Egyébként maga Horog Dávid is igyekezett a haszon realizálásában . Így személyesen vásárolt nagyobb mennyiségű bort - a maga készített ötforintosokon - Győry Ferenctő l, amin aztán ra}ta is vesztett . Amikor a Camas Regia Hungarico" piros pecsétjével lezárt második - 1813 . február '12-én kelt - levél is megérkezett Debrecenbe, Láda István és Fehér Sára is letartóztatásba került, hogy útba indíthassák őket szigorú őrizet mellett" Pestre . Bővebbet a periratok az 1812/13-as ügyr ől nem mondanak, s csak egy későbbi utalásból tudjuk meg, hogy Horog Dávid sok Esztendei Rabsággal büntettetett". Alig múlt el azonban egy évtized, újra találkozunk Horog Dáviddal . 1822 januárjában jegyzik fel a Protocollum Criminalisba az újabb fiscalis actiot, amely szereplőit részben 1821 . november 19-éne, részben 1822. szeptember 16-án~ ítélték el, mint fejedelmekhez hűségteleneket", de elkülönítve azokat, akiket az actionalis kereset" kisebb mértékben terhel a bűnügy főszereplőitől. Horog Dávid az 1812-es elitélés után Pest megye börtönébe került . Itt ismerkedett meg két későbbi bűntársával Jeger Andrással és Torjai Antallal . Szabadulása után Horog Alsódabasra (Pest megye) Jeger Andráshoz költözött, majd Horog kezdemé nyezésére elhatározták, hogy pénzt hamisítanak: Horog Dávid -aki a rézmetszéshez éppen olyan jól értett, mint a kis terjedelmű bankóprés elkészítéséhez - elkezdte az ötven forintos banko-tettelek" készítését. Torjai ; a volt rabtárs bűnsegédként vett részt a főbenjáró bűntett elkövetésében, mert házában helyet adott a hamis bankóprésnek. Ezért 210 forintot kapott a műhely termékéb ől", amelyért ökröket vásárolt?s Nem tudjuk mi okból - véljük, hogy a szükség hozta így - Horog Dávid Dabasról visszaköltözött Debrecenbe . Néhányat a hamis ötvenesekb ől adott még Jeger Andrásnak is, aki a helybeli kocsmában igyekezett azokat Vály Gáborra erősza komi" . A nyomozás során legalább is erről vallott -Jeger makacs tagadásával szemben - Kósa Péter és Hámos János. Debrecenben Horog régi barátját és bűntársát Láda Istvánt kereste fel, aki házápoz lakónak újra befogadta" . Horog Dávid megjelenése után igen gyorsan egy viszonylag nagy bűnszövetséget hozott létre. Az új nyomólemez - amely most már tízforintos Banko Czédula" készítésére volt alkalmas új instrumentumba" került és Borus József debreceni polgár- kit Horog Dávid csábított bűnre" - segítségvel megkezdődött a hamis banknotta koholása". A bankópréshez Borus József ha23 HBmL. IV. A. 1011/d/7-5524/1 3. 1812 . augusztus 14-én olvasták fel a városi törvényszék előtt az 1812. július 27-én kelt iratot . 24 HBmL. IV. A. 1018/e/28-30. 25 HBmL. IV. A. 1018/e/22-386. sz . 26 210 forint 3-4 ökör ára. Vö . HBmL. IV. A. 1018/e. 28-35: 1 ökör 45-80, 1 tehén 50-70, 1 borjú 21-25, 1 ló 30-120 forint . Még néhány érték Nagy Ádám : Egy makói pénzlelet a 19. század közepérő l. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Szeged, 1980-81) 130-131: old. MakóZombóí közti rév felszerelése 1846-ban 1200 forint, egy gyalogos átkelése 1 krajcár . Makó tisztségvisel őinek Szelése 1849 . július 22-i jegyzőkönyv szerint: a polgármester 1000, a főbíró 800, kapitány 750, a főjegyző 1000, a tanácsnok 373, a sebész 300 forint évi Szelést kapott . Egy hajóépít ő pallér napi bére 1833-ban 42, a pallér segéd 33, míg az inas 18 krajcár.
71
sonló nevű nevű kiskorú fia is hozzájutott, azon Eszközt rejtegette, ahoz festékes laptákat készített és a hamis Vczédula készítést tentával követni igyekezett" . Ez .a próbálkozás a gyenge idejű" ifjúnak nem sikerült, mert a darabok nem voltak használhatóak. Ifj. Borus Istvánnak segítőtársa is akadt e próbálkozásában - a bűnszövetség egyik tagja -Kis Ferencné Zilahi Mária személyében, aki az Instrumentumot duggadta hurcolta, és eltitkolta" és -ifj. Borussal- tentável hamis Vczédulá.t is így elkezdett nyomtatni." Horog Dávid gyakorlott keze alól azonban jól használható tízforintosok kerültek ki. Forgalomba hozatalukról Borus József és neje Oláh Erzsébet gondoskodott, akiknek a házában működött a hamisító műhely . Horog - nem tudjuk pontosan mennyi időt töltött Boruséknál - ismeretlen helyre távozott - a hamis tízesekből azonban maradt még Boruséknál, akik tíz darabot hoztak még forgalomba, Vekerdi Mária segítségével . A nyomozás kiderítette, hogy Tóth Péter is átvett 50 forintot hamis bankóból, úgymond adóság fejében" . Láda István aki Horog Dávidot; ki másodszor is rajta kapván a' hamis B. Czédula készítésén" nem csak házához lakónak újra befogadta",, hanem segített a hamisítványok forgalomba hozatalában is Oláh Andrással - aki hasonló cselekménnyel terhelődik", letartóztatásba kerültek . A Kis Ferencné által rejtegetett prést - amelyb ől a kivett nyomólemezt elásta átvitte özv. Betsei Gedeonné Baranyi Máriához, ahol azt a hatóságok házkutatás eredményeként lefoglalták . Pontosan nem tudjuk, mikor kerítették kézre az Instru mentumot" ismét elhagyó és szökésben menedéket kereső Horog Dávidot, de tény, hogy 1821-ben a nyomozás az összes gyanúsított előzetes fogvatartása mellett folyt . A per két fő vádlottja Horog Dávid és Borus József Pesten voltak status foglyok", Jeger András és Torjai Antal Pest vármegye, míg a többi gyanúsított Debrecen város börtönében várták a Hétszemélyes Tábla. ítéletét . Az ítélet 1822 . szeptember 16-án keltz~ . A büntetések ismertetésével egyrészt a casus notam infidelitatis ügyében folytatott differenciált bírói gyakorlatot kívánjuk érzékeltetni, másrészt az ítélet indokolásában tükröződő büntet őjogászi szemléletet. Horog Dávid, aki megismételten váltóbankó hamisítás bű nébe esett" fejvesztéssel és a saját vagyona részeinek elvesztésével büntettetik" - idézi az ítélet a törvényhozó 1723. évi II. decretumának szavait. Társa Borus József polgár", akit Horog Dávid csábított bű nre" polgárjogától való megfosztásra, továbbá -heti kétszeri böjttel súlyosított közmunkán eltöltendő 5 évi börtönre ítéltetett, félévenként 30 bot (összesen 300 bot!) kiállásával: Az alsódabasi bű ntársak közül Jeger Andrást - akinek tagadásával szemben három terhelő tanú vallomását fogadta el a bíróság2s heti kétszeri böjttel súlyosbított 6 évi bilincsben töltendő közmunkára és a máshonnan szerzett italtól való eltiltásra", míg Torjai Antalt - akinek házában a hamisító műhely működött, s aki nem csekély hasznot is húzott a bűncselekményből - mert beismerése révén javulást ígért" heti kétszeri böjttel súlyosbított 5 évi közmunka és félévenként 50 bot (összesen 500 bot!) kiállására ítélték. A Debrecenben fogva levőkre vonatkozó ítéleti rendelkezések szerint : ifi. Borus József - aki kiskorúságával védekezett csupán - a hamis pénz készítési kísérlet miatt - bár próbálgatott, de tökéletességre nem vihette, annak semmi hasznát nem vette" s mert az instrumentumot duggadta és rejtegette . . . ifjú gyenge idejére" figyelemmel 1 heti áristomra" - 3 napi böjttel - ítéltetett . Tóth Péter - 50 forint 27 A I~étszeméiyes Tábla ítéletének latin nyelvű másolata . HBmL. IV. A. 1018/e/22-386. sz . alatt 1822 . október 10-én érkezett és a Debrecegben fogva levő vádlottak előtt Debrecen Bűnfenyítő Törvényszéke hirdette ki. Végrehajtásáról a Városi Tanács gondoskodott. 28 Kósa Péter, Hámos János és Vály Gábor.
72
értékű hamis pénz forgalmazását tudták rábizonyítani - a 15 hetes előzetes letartóztatással kitöltötte büntetését . Láda István -mert 20 forint erejéig hamis pénzzel tudva élt" a 21 hetes előzetes fogvatartás után még további 3 hónap büntetést kapott heti 2 nap böjttel súlyosbítva. Oláh Andrást - tagadását elvetve - 15 heti fogságra ítélték, amit előzetes fogvatartásával kitöltöttnek tekintettek. Kiss Ferencné Zilai Mária, aki maga is megkísérelte - bár sikertelenül - hamis pénz készítését, s a prést is rejtegette, fél évi szabadságvesztést kapott - heti két nap böjttel. Özv. Betsei Gedeonné Baranyi Mária, mert az instrumentumot . . . idejében is önként elő nem adta", 1 hó áristommal bűnhődött . Borus Józsefné Oláh Erzsébet és Vekerdi Mária előzetes fogvatartásukkal -pontos ideje nem ismert, de legalább 15 hét - a büntetésüket kitöltötték. Horog Dávid ügye azonban nem zárult le a halálos ítélettel. Egyelőre nem sikerült felderíteni, hogy királyi kegyelem29 mentette-e meg a hóhér kezéből, vagy szökéssel segített-e magán a halálra ítélt, de az bizonyos, hogy 11 évvel kés őbb Horog Dávidot, mint szökésben levő hamisítót ismét körözte a hatóság s° Újabb hamisító műhelye Püspökladányban működött - akkor Szabolcs vármegye területe - ahol sok" 10 forintos bankót készítettek egy Kálmán nevű bűntárssal, másik bűntársa Borbély József volt . Horog Dávid elfogása után - 1833. december 21-ét megelőzően - fény derült arra is, hogy a megrögzött hamisító Debrecenben a Libakertnek nevezett - akkor kertségi területen - egy gazdasági épületben is üzemeltetett egy bankóprést és ismét kiépítette a maga forgalmazó hálózatát is. Már Horog Dávid T. Zabólch Vármegyében P.Ladányba elfogatván és önkémi vallomása által kiküldettetvén, abból világos hogy az általa készített hamis bankók elköltögetésében Kováts György és felesége Horváth Mária is részesek, Szilágyi Mária pedig annyiban vétkes, hogy Horog Dávid és ő Liba kerti Pajtájában készítette a formát a' hamis bankókhoz és így néki is egyett kellett érteni Horoggal". Horog Dávid -akit egyáltalán nem tartott vissza a hamisítástól az a tény, hogy szerencsésen túlélte a fővesztésre szóló ítéletet - tevékenységét nemcsak folytatta, hanem bővítette is. Így a nyíregyházi vásárokon megjelent megbízottja Kovács György beismerte, hogy hat darab 10 forintos anticipáció Czédulát" forgalmazott és Hajdúsámsonban csikós Szabó János a város taxása" is hasonló tevékenységet folytatott . Rajta kívül Horváth György mészáros és neje Horváth Mária, Szabó István csizmadiamester és neje Domján Kata továbbá a már említett Kováts György neje Horváth Mária is költögette" Horog készítményeit. A vizsgálat anyaga ezúttal még hiányosabb, mint az 1822-es peré. Talán a bonyolult eljárási szabályoknak köszönhető, hogy az iratoknak az a része, amely Debrecenben keletkezett, részben feltalálható, míg a Nyíregyházán őrzött - Horog Dá vid kihallgatását is tartalmazó legfontosabb jegyzőkönyv minden bizonnyal megsemmisült st Nem derült ki ezért az sem, hogy a Borus család újból Horog hatására kapcsolódott-e be a hamis pénz forgalmazásába,3z vagy ezúttal más szállító" készítette a hamis ötforintosokat . 29 A kegyelmezés jogáról ekkor az 1715 . évi 48 . tc : Gratiarum dispensatione, soli regiae maiestati propria, penes supremam eiusdem authoritatem intaminate semper permanete." 30 HBL. IV. A. 1018/e/37-619/1833. és 626/1833. 31 SzSzmL. IV. A. 1274, IV. A. 9. 136, IV. 9. ff. 154. 32 Borus Istvánt 1829. szeptember 19-én fogták perbe hamis ötforintosok forgalmazása miatt. HBmL: IV . A. 1018/e/33-539/1929. Az iratokat a Helytartótanács 1830 . június 9-én magához kérte. HBmL . IV . A. 1018/e/39-279/1830.
73
A Horog-per utolsó dokumentuma 1835. november 23-án kelt ss A királyi ügyek aligazgatója értesíti a városi magisztrátust, hogy Horog Dávid és Borbély József bűntársai közül Szabó Istvánt és nejét, továbbá - beteges állapotukra" is figyelemmel, Horváth Györgyöt és feleségét óvadék ellenében szabadlábra helyezik . Szabó Jánost -aki azt vallotta, hogy elégette a nála levő hamis tízforintosokat, de öt darabot mégis bevarrt felesége ruhájába - ez az intézkedés nem érintette. A vád vele szemben hamis pénz forgalmazása volt, de a határozat szerint vasra ver ődik és áristomba marad" sa Horog Dávid további sorsát egyelőre nem ismerjük . A harmadszór is hűtlenségbe eső bűnös azonban nem számíthatott irgalmas ítéletre . Alig ült el az újabb Horog-ügy vihara, egy másik veszedelmes bűnszövetség tűnt fel a keleti országrészen a negyvenes évek elején . Ezek a debreceni nagyvásárokon is jelentős értékben forgalmazott - vízjel nélküli papíron, fém nyomólemezről ké szült = hamisítványok, amelyeket az Oesterreichische Nationalbankban már külön nyilvántartásba kerültek, mint Gyarmati Mojzes nagyváradi lakos hamisítóműhelyének gyártmányai ss Az ismertetett periratok -túl olvasmányos, érdekes tartalmukon és sajátos fzű nyelvezetükön - néhány általánosabb tanulságot is rejtenek, részben a sorok között . Ezeket összegezendő, regisztráljuk, hogy : I. Tény miszerint 1812 körül Debrecenben hamis 5 és 2 forintosokat, majd 1820/21-ben Alsódabason hamis 50 forintosokat, s Debrecenben hamis 10 forintosokat, 1832/33 körül Debrecenben és Püspökladányban megint 10 forintosokét előállító hamisítóműhelyek működtek . II. Szembetűnő, hagy a büntet őeljárások során feltárt36 hamis pénzmennyiség elenyészően csekélyebb, mint amennyi az egyéb források szerint ténylegesen forgalomba került . Ebból következően a pénzhamisítás nagyrészt a latens bűnözés körében maradt . III. Horog és társainak perei mintegy keresztmetszetben mutatják a pénzharcisítással és hamis pénz forgalmazással kapcsolatos casus notam infidelitatis esetekben élő magyar bírói gyakorlatot . E körben figyelemre méltó, hogy az anyagi jogi büntetőszabály kizárólagosan fő- és jószágvesztést előíró rendelkezését3~ nem alkalmazza a Curia az els ő -1812es - perben és Horog Dávidot sok Esztendei Rabsággal" büntette . Csupán az 1822-es ítélet - hangsúlyozva, hogy Horog megismételten váltóbankó hamisítás bűntettébe esett" - mondta ki a törvény szavai szerinti ítéletet . Horog társai, akik ugyancsak, mint fejedelmekhez hűségtelenek" ítéltettek meg, s az infidelitas főbenjáró bűnében bűnösnek találtattak, a korszak büntetési skáláját3$ differenciáltan~alkalmazva, hosszabb-rövidebb szabadságvesztés büntetéseket kaptak, több-kevesebb súlyosbítással . Az ítéletindokolásából kitűnően a differenciálás kiterjed a fiatal kor, a bűnsegédi minőségben történt elkövetés, a bűnpártolói tevékenység eltérő értékelésére . Figyelmet érdemel még, hogy a hamis pénz forgalmazás esetében a törvény szerint értékhatárt képező 50 forintnyi érték esetében is csak 15 heti büntetést szabnak ki'. HBmL. IV. A. 1018/e/39-435/1835. HBmL . IV. A. 1018/a/38. Részletesen Kahler Frigyes : Adatok a magyarországi pénzhamisítás történetéhez. I. m. A debreceni Protocollum Causarum Criminalium 1800-1848 közötti teljes anyagát is alapul véve - ennek feldolgozását és értékelését máskor fogom eszközölni - kialakult álláspontom: 37 CIH. 1723 . évi II . decr . 11 . paragrafus. 38 Szokásos a szabadságvesztés büntetést heti kétnapi böjttel és botbüntetéssel is súlyosbítani . Vö . Majna Károly : Hazai régi büntetések . Bp., 1907 . 33 34 35 36
74
IV. A vizsgált peranyag - összevetve más, fémpénzhamisítás tárgyában hozott ítélette139 - valámint az ugyancsak h űtlenséget megvalósító pecséthamisítás és hamis okmány készítés miatt kiszabott büntetéssel4° amellett bizonyít, hogy az infidelitas szóban forgó esetében a halálbüntetést a Hétszemélyes Tábla csak, mint végső lehetőséget - kiv$telesen - alkalmazta. V. Nem érdektelen aza megfigyelés sem, hogy Horog Dávid b űntársai nemaak a subcultura köi~éb81 ke ülnek ki : Egymás mellett sorakoznak a városi polgárjogot bíró, ha nem is gazdag, de biztos megélhetési forrással rendelkező iparosok, akikben a gyors meggazdagodás vágya - s nem utolsó sorban a felderítés kortársak előtt is ismert nehézségei --leküzdötték a nem csekély joghátrányoktól való félelmet . The trials óf the counterfeiter Dávid Harog and his companionsfrom the first halfof the I9th century Frigyes Kahler At the beginning of the 19th centúry the Hungarian society was upset by large-scale banknoteforging. It was a peculiar phenomenon that Austrian banknotes had economic importance primarily in the western part of the Habsburgs' monarchy along the River Danube in the last quarter of the 18th century. In the economic life of Hungary these currendies were foreign-the Hungarian Parliament never admitted theta as Hungarian money:The Hungarian people's opinion of the banknote is reflected in the satirical vérse with the title "conversation of-the two forint thaller, the Old X r and the curved `Mary' (silver Coin," written sarcastically by József Bányai, a former theologist in Debrecen between 1805-1808, mentioning this, significant cóunterfeiting in particular. No doubt that counterfeiters could compete easily with the workshops próducing the banknotes at that time, and there was not too much risk in issuing even the poorer copies.'Illiteracy among the people also contributed to thé circulation of hand-drawn and paintéd forgeries. Unfortunately only fragments of the documents containing the cases of an infamous countefeiter Dávid Horog, can be found in the materials of criminal trials stored in the Archives of Hajdu-Biharcounty . Dávíd Horog was found guilty of counterfeit three times. He established the first counterfeit workshop in 1812 and o gahized a gang of criminal's to circulate false notes. He false 5 and 2 forint banknotes. For his deeds he was sentenced to "spend many years in prison". After getting out he printed, together with his former companions in prison, a large quantity of counterfeited banknotes ín SO forint notes in Alsódalias . However, he was forced to escapé from that place and settled down again in Debrecen. Ih his new workshóp 10 forint notes were produced. He also drew his landlord and his son, who was under age, into his activities . The, gang was arrested and Dávid Horogwas sentenced to death. His cooperating confederates were committed to b to 15 years of prison in September 1822 . The death-sentence was not carried out for unknown reasons, and 11 years latér Dávid Horog printed and issued forged 10 forints notes again in Püspökladány and in Debrecen . The judgement from the third trial of Horog has not come down to us . The last document is an order from November 1833, saying that the confederates of Horog were admitted to bail. On the basis of the study on the material that remained from this trial and from many other similar documents we can state that much more counterfeit money circulated in Hungary that the amount for which the authorities took steps . Courts of justice made sentences to death, included in the dectetum No. II of 1723, only in exceptional cases, while the sentences applied were usually qualified confinements . It is also of interest that persons with civil rights are frequent members of criminal gangs.
39 HBmL . IV. A. 1018/e/39-293. sz . 1835 . július 18 . Török Péter hamis pénz koholásért és terjesztésért" 2 évi 11 heti szabadságvesztést kapott . 40 HBmL . IV. A. 1018/e/48-21 7. sz. 1844. október 12. Újvárosi István Nánásra való . . . hamis pecsét és bizonyságlevél készít ő" obsitos katona" egy évi vasban töltendő fogság -a szóló sententiát" kapott a szokott böjttel" .
75
