5. Elõadás Horizontális termékdifferenciálás Csomagban történõ értékesítés Statikus Játékok Dinamikus Játékok Kovács Norbert SZE KGYK, GT
Horizontális termékdifferenciálás a földrajzi térben • Központi helyen értékesít: Armani • A városban több helyen: McDonald’s, Kereskedelmi Bankok • Házhoz megy – szolgáltató vállalkozások!
Monopólium és horizontális differenciálás Ár
V P tx
V P tx
V ' P tx
V
x2
x1
Ár V
P
P’
Z=0
V' P tx
Z=1/2 üzlet
x1
x2
Z=1
1
Monopólium és horizontális differenciálás V p1 t x1
V p1 t fogyasztók száma : N
x1
Q ( p1 ,1) 2 x1 N p N ,1 V
t 2
2N V p1 t
t ( N ,1) N p N ,1 c F N V c F 2 növelése : t p V 2
Monopólium és horizontális differenciálás – 3 üzlet esetén – növelhetõ a profit?
Ár
V
Ár
V
V-t/6
V-t/6
Z=0
Z=1/6 2. üzlet
Z=1/2 1. üzlet
Z=5/6 3. üzlet
Z=1
Három üzlet esetén t p N ,3 V 6
t ( N ,3) N p N ,3 c 3 F N V c 3 F 6 növelése : t pV 6
2
Az általános profitmaximalizálási szabály p N , n V
t n
t ( N , n ) N p N , n c n F N V c n F 2n növelése : t p V 2 n p N , n 1 V
t n 1
t ( N , n 1) N p N , n 1 c n 1 F N V c n 1 F 2 n 1 t t N V c n 1 F N V c n F , melybõe 2 n 1 2 n tN n n 1 2 F
Vertikális termékdifferenciálás
• Az összes fogyasztó egyetért abban, hogy melyik terméket (márkát) részesíti elõnyben • A különbség abban van, hogy mennyit hajlandóak fizetni a minõségért!
Az ár és a minõség hatása egyetlen termék esetén! P
1. Minõség árat növel, de piacméretet nem – a határon belüli fogyasztó fizetési hajlandósága nõ nagyobb mértékben!
P
2. Minõség árat és piacméretet növel
P ( Q; z 2 )
P2
P( Q; z 2 )
P2
P1
P1 P ( Q; z 1 )
Q1
P (Q ; z 1 )
Q
Q1
Q
3
Az ár és a minõség hatása egyetlen termék esetén!
• Az utolsó eladott termékre esõ határbevételnek meg kell egyeznie az ebben a minõségben elõállított termék határköltségével • Az adott mennyiségnél a minden egyes kibocsátott egység javuló minõségbõl fakadó határbevételének meg kell egyeznie a minõség növelésébõl fakadó határköltséggel!
Csomagban történõ értékesítés és árukapcsolás • Versenypolitikai ügyek – Microsoft – GE és Honeywell
• Két fõ típus:
– Állandó arány – Nem állandó arány
A Stigler-modell • Ne legyen a csatornák között arbitrázs! • Külön-külön, vagy csomagban?
Max fizetési hajlandóság „X” film iránt
Max fizetési hajlandóság „Y” film iránt
„A” televízió állomás
8000
2500
„B” televízió állomás
7000
3000
4
A Stigler-modell hiányosságai • Eltekint a termelési költségektõl • Nem foglalkozott a vegyes összecsomagolás esetével: (mixed building)
Az Adams-Yellen-modell R2
p
1. Egyszerû monopolista
2. Egyszerû összecsomagolás
R2
B
A
C
D
pB
E
M 2
c2
F
R1
p1M
R1
pB
c1
Vegyes összecsomagolás R2
pB p2
•Mit részesít elõnyben a fogyasztó? Csak az egyik termék vagy mindkettõ?
h
y
g z
e
f R1
•A csomagárnak alacsonyabbnak kell lennie , mint az egyedi ár: p B p2 p1 A döntés az egyéni rezervációs áraktól függ!
p B p1
j pB p2
a b
p1
c
pB
x
d
feab terület: semmit abd: csak az 1. termék efh: csak a 2. termék daeh: csomag
5
Játékelmélet és oligopol piacok
Bevezetés a játékelméletbe • Stratégia: játékosok cselekvési, vagy döntési terve • Stratégiaprofil: az egyes játékosok egyedileg kiválasztott stratégiáját mutató lista • Kimenet(ek): bármely adott stratégiaprofil esetén mutatja a „játék” eredményét
Bevezetés a játékelméletbe
• Egyensúlyi kimenetek: olyan stratégiaprofil, melyben egyik vállalatnak sem érdeke változtatni az alkalmazott stratégián • Nem-kooperatív játékok: Nashegyensúly
6
Domináns és dominált stratégiák I.
• Dominált stratégia: nem profitmax stratégia • Domináns: profitmax stratégia
• A példában az ESTE a domináns!
American Stratégiaprofilok és a vállalatok kifizetései a járatindítási játékban Reggel Este
Reggel
(15;15)
(30;70)
(70;30)
(35;35)
Delta Este
Domináns és dominált stratégiák II. • Mi van akkor, ha léteznek dominált stratégiák, de nincs domináns? • TFH: azonos járatindítás esetén a szolgáltatást igénybevevõk nem egyenletesen oszlanak meg a két társaság közt (60%-40%) • Egyensúlyban: Delta este, American reggel!
American Stratégiaprofilok és a vállalatok kifizetései a járatindítási játékban Reggel Este
Reggel
(18;12)
(30;70)
(70;30)
(42;28)
Delta Este
Nash-egyensúly, mint megoldási koncepció
• 60 fogyasztó, rezervációs ár: 500, 120 fogyasztó, rezervációs ár 220 • Két árstratégia: 500,220 • Azonos ár: utasok egyenlõ megoszlása • Költség: 200
American Kifizetési mátrix (profitok) Pm=500
Pa=220
Pm=500
(9000;9000)
(0;3600)
Pa=220
(3600;0)
(1800;1800)
Delta
7
• • • •
Profitmaximum a Cournot-duopólium esetén Homogén termék A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt Egyidejû döntés A másik vállalat elõzõ idõszaki kínálata adottság
Q2
• Profit maximumot eredményezõ kibocsátás:
Qv Cournot-egyensúly
Qm
Szerzõdési görbe
Qm
Qv
Q1
a 2MC1 MC 2 3b
Q2
a 2 MC2 MC1 3b
Q1
Cournot-modell: több vállalat és különbözõ költségek
P a b qi n
i 1
P ( a b q 2 b q 3 b q 4 ... b q n ) b q 1 P P a b Q 1 b q1
1 ( Q 1 ; q 1 ) a b Q 1 b q 1 q 1 c q 1 A c Q1 q 1* 2B 2 A c Q i q i* 2B 2
Nash-egyensúly a következõ algebrai kifejezéssel írható fel ebben az esetben: q i*
A c Q*i 2B
2
q i*
A c , mivel N 1B
Q*i N 1 q*
Nash egyensúlyban minden i. vállalat ezt a mennyiséget termeli, mely a másik N-1 vállalat helyesen elõre jelzett, tényleges viselkedésére adott legjobb válasza.
A koncentráció és jövedelmezõség a Cournot-modellben P * c HHI P*
• HHI – index növekedésével a markup nõ • Marion és szerzõtársai [1979] • Marvel [1989]
8
Az árverseny: Profitmaximum a Bertrand-modellben a p1 és q 2 0 b a p2 és q 1 0 b
Ha
p 1 p 2 , akkor
q1
Ha
p 2 p 1 , akkor
q2
Ha p1 p2 , akkor q1 q2
a p1 b
Az árak egyenlõk és megegyeznek a határköltséggel!
Profitok a Bertrand-modellben Ha
p 1 p 2 , akkor
2
0
Ha
p 2 p 1 , akkor
2
p2
Ha p1 p2 , akkor 2 Nash-egyensúly:
p
* 1
c; p *2 c
p2
a p2 c b 2
a p2 c b
9
