Horizon 2020 projektek előkészítésével, tervezésével, benyújtásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
készítette: Pályázati Központ 2015. július
Oldal 1 / 14
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék HORIZON 2020 PÁLYÁZATI FELHÍVÁSAI ____________________________________ 3 H2020 PROJEKTEK BEADÁSA _______________________________________________ 3 PIC KÓD __________________________________________________________________ 4 KONZORCIUMVEZETŐKÉNT FELADAT _____________________________________ 4 KONZORCIUMI TAGKÉNT FELADAT ________________________________________ 9 H2020 PROJEKTEK BÍRÁLATA ______________________________________________ 9 SZERZŐDÉSKÖTÉS ________________________________________________________ 9 PROJEKTEK FELÉPÍTÉSE __________________________________________________ 10 PROJEKT TÍPUSOK _______________________________________________________ 12 KUTATÓK FOGADÁSA ____________________________________________________ 14
Oldal 2 / 14
Horizon 2020 projektek benyújtásának és bírálatának általános tudnivalói Horizon 2020 pályázati felhívásai
közvetlen finanszírozás; szerződés az Európai Bizottság és a kedvezményezettek között kerül megkötésre; pályázati felhívások a H2020 hivatalos honlapján olvashatók (http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/opportunities/index.h tml) pályázati felhívások tartalmazzák a feltételeket, pl.: nemzetközi konzorcium alapítása szükséges-e, milyen összetételűnek kell lennie a nemzetközi konzorciumnak, milyen projekt típussal lehet pályázni, mekkora lehet a támogatás nagysága, stb. top down pályázati felhívások: a pályázati felhívásban pontosan meg van határozva a téma, amire pályázni lehet. Továbbá a projekt típusa, a támogatás nagysága, a támogatás intenzitása, a projekt időtartama. bottom-up: nincs téma meghatározás, a kutatócsoportok szabadon ötletelhetnek. A projekttípus, a támogatás intenzitás, illetve a támogatás nagysága azonban előre meghatározott; pályázati felhívás felépítése: Specific challenge- scope- expected impact. A kiíró által megfogalmazásra kerülnek azok a kihívások (specific challenge), amelyekre a projektnek megoldást kell kínálnia (scope). A beadott projektben részletesen be kell mutatni, hogy milyen megoldást kínálnak a projekt megvalósítói és a kiíró által az elvárt hatásban (expected impact) megfogalmazottak vissza kell, hogy tükröződjenek a projektben. A projekteknek mindig valamilyen európai vagy globális problémára kell választ adniuk. Egy országspecifikus problémával nem érdemes pályázni, mert nincs esély a nyerésre. Vannak olyan pályázati felhívások, melyek előírják, hogy az adott fejlesztésnek milyen készültségi szinten kell lennie ahhoz, hogy a projekt beadható lehessen, ez az ún technology readiness level. Ennek figyelmen kívül hagyása a projekt elutasítását vonja maga után, akármilyen kiváló ötlettel pályázik a projekt megvalósítója.
H2020 projektek beadása -
elektronikus, EPSS (Electronic Proposal Submission Sytem) rendszeren keresztül; nem kell aláírás a pályázat benyújtásához a H2020 szabálya alapján (DE ez nem jelenti a belső szabály szerinti egyetemvezetői jóváhagyás figyelmen kívüli hagyását); figyelmesen kell kiválasztani a projekt típust, ha több projekt típussal lehet az adott felhívásra pályázni; benyújtani a pályázatot a nemzetközi projekt koordinátora tudja; pályázati felhívás által előírt formai követelmények betartása, pl: oldalszám, margó, megadott valamennyi kérdésre válaszadás, dokumentum mérete, formája fontos. Oldal 3 / 14
-
-
-
-
-
a beadási határidő esetén nemcsak a nap, hanem a megadott óra is fontos, mert automatikusan zár a rendszer. Így, ha pl 2015.03.27. 17 óra a beadási határidő, akkor 17 óra után a beadásra már nincs lehetőség. Folyamatos beadási határidejű felhívások esetén a következő cut-off –date után kerül sor a pályázat elbírálásra. Csak pdf formátumban lehet benyújtani. Ügyelni kell arra, hogy a dokumentum az előírt méretet ne lépje túl, mert a rendszerbe nem lehet feltölteni. A projekt megvalósításáért felelős főbb személyek CV-je mellékelhető külön dokumentumban. Azonban ennek tömörnek kell lennie és az 5-5 legfontosabb publikációt, projektet, szabadalmat kell tartalmaznia, ami releváns a megvalósítandó projekt tekintetében. A pályázati felhívásban szereplő oldalszám limiteket be kell tartani; az elektronikus beadási rendszer erre figyelmeztet. Ha ennek ellenére benyújtásra kerül a projekt változatlan formában, akkor a limiten felüli oldalakat vízjellel látják el és felhívják a bírálók figyelmét a figyelmen kívül hagyásra. fontos a disszeminációs terv és az eredmények hasznosításának terve is. Ha ilyet kér a pályázati felhívás, akkor külön figyelmet kell fordítani a kidolgozásukra, mert a bírálat szempontjából is fontos szerepet töltenek be. Az elektronikus beadási rendszerből lehet letölteni a pályázati űrlapokat word formátumban.
PIC kód Pályázni csak érvényes PIC kóddal lehet. Ehhez regisztrálni szükséges a participant portálon. Regisztrálni csak egyszer kell és a kapott PIC kód lesz az adott intézmény azonosítója. A PIC kód révén minden bevitt adminisztratív adat automatikusan generálódik minden egyes pályázatnál a rendszerben. Az ELTE regisztrálva van, rendelkezik PIC kóddal, mely: 999896468. A konzorciumvezető azonban az elektronikus beadási rendszerben név alapján ki tudja választani az ELTE-t és a PIC kód révén az adatbázisban szereplő adatok automatikusan generálódnak a pályázati űrlapra. Intézményi szinten bármilyen adatmódosulást a LEAR jelez a Bizottság felé. Így a pályázóknak tehát semmilyen dolguk nincsen, ha az ELTE bármely adata módosulna.
Konzorciumvezetőként feladat: -
-
Amennyiben még mint magán személy nincs hozzáférése az ECAS rendszerhez ( https://webgate.ec.europa.eu/cas/eim/external/register.cgi ), először is regisztrálni kell. A regisztráció révén hozzáférése lesz a participant protalhoz, amin keresztül a pályázat benyújtásra fog kerülni. A participant portalon belépve az alábbi látható
Oldal 4 / 14
-
A funding opportunities fülre rákattintva kiválasztható, hogy mely pályázati felhívásra kíván pályázni
-
az adott felhívás kiválasztása után a „submission service” fülecskére kell rámenni és ezt követően meg kell nyomni a start submission gombot. Ha egy adott felhívásra több projekt típussal lehet pályázni, akkor a projekt típust figyelmesen kell kiválasztani
Oldal 5 / 14
-
a belépést követően meg kell adni vagy az intézmény nevét vagy a PIC kódot és a „search” gomb megnyomása után a rendszer kiválasztja az adott intézményt az adatbázisból. Ezen az oldalon kell megadni, hogy a projektben Ön-e a main contact vagy a contact person. Minden esetben azt javasoljuk, hogy a main contact a szakmai témavezető legyen. Meg kell adni továbbá az ACRONYM-ot és a max 2000 karakteres abstractot is. A next gomb megnyomásával kerül sor a pályázat regisztrációjára.
-
A következő lépésben tudja hozzáadni a konzorciumi partnereket az adott pályázathoz az „add partner” gomb megnyomásával. A partnerintézmények nevének megadásával a rendszer kiválasztja az adott intézményt és valamennyi szükséges adatot az adatbázisból átemel. Abban az esetben, ha olyan intézmény lesz a Oldal 6 / 14
konzorciumi partnerek között, amely még nem regisztrált és nem rendelkezik PIC kóddal, annak először regisztrálnia kell. Ekkor kap egy ideiglenes PIC kódot és bekerül a rendszerbe, ami után már ki lehet ezt az intézmény is választani. Minden egyes projektpartnernél meg kell adni, hogy ki a kontakt személy, tovább meg kell adni a státuszát, vagyis, hogy „main contact” vagy ”contact person” és meg kell adni az emailt is. Minden egyes konzorcium tagnál kell lennie egy main contactnak. A main contact a megadott e-mail címre fog kapni egy e-mailt ezzel kapcsolatban. Fel lehet vinni a contact person-kat is, de ez nem szükséges lépés. A main contact-nak írás- olvasási joga van a Form A részhez. A szakmai egyezetés nem ezen a felületen történik, itt csak a koordinátor majd pdf-ben feltölti az anyagot és benyújtja a pályázatot. Benyújtani a pályázatot a koordinátor main contact-ja tudja.
-
A következő lépésben le lehet tölteni a pályázati eszköz útmutatóját, mely részletezi, milyen kérdésekre, milyen terjedelemben kell válaszolni. A kérdések a végén kitörölhetők, azonban a főbb tartalmi egységek, mint pl 1.Excellence 1.1 objective, meg kell, hogy maradjanak. Fontos, hogy a Form A-t is ki kell tölteni. Az adott intézményre vonatkozó alapadatok már benne vannak a dokumentumban, azonban az pl, hogy az adott intézmény melyik konkrét szervezeti egysége pályázik, pl Kar, tanszék, az nincs. A dokumentumban található kérdésekre is válaszolni kell.
Oldal 7 / 14
-
A pályázati szándék tehát rögzítésre került, ezt követően bármikor ki lehet lépni a rendszerből. Újabb belépés után a My proposal fülecskére kell lépni és a kék ED gombocskára rányomva lehet módosítani az adott pályázatot.
Oldal 8 / 14
Konzorciumi tagként feladat: -
konzorciumi tagként hozzá kell járulni szakmailag a projekt megírásához. Amikor a konzorciumvezető main contactként hozzárendelte Önt a projekthez, erről kap egy e-mailt, és az abban foglaltak szerint tud a rendszerbe belépni.
Mind konzorciumvezetőként, mind partnerként kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Pályázati Központtal. Konzorciumvezetőnek javasoljuk továbbá, hogy minden partnert kérjen meg, hogy ellenőrizzék le a saját intézményének adatát, hogy a helyes adatok szerepelnek-e a rendszerben.
H2020 projektek bírálata
bíráltatás nemzetközi szinten történik; az Európai Bizottság által felkért külső szakértők bírálják a projekteket. Általában 3-5 egymástól független szakértő bírál, a szakértők nem tudnak egymásról. A bírálati kritériumok előre meghatározottak, melyeket a munkaprogram illetve a releváns útmutató tartalmaz; A projektek bírálati kritériumai: a kiválóság (excellence)- hatás (impact)- megvalósítás (implementation). Minden pályázati felhívás tartalmazza, hogy o az egyes bírálati kritériumok milyen súllyal szerepelnek a végső pontszámban; o mi az a minimum pontszám, amit az egyes bírálati kritériumoknál el kell érni, és o összességében mennyi pontszámot kell elérni, hogy egyáltalán rangsorolják a beadott projektet, ami még nem jelenti azt, hogy támogatásban fog részesülni. Ez a rangsor a brüsszeli nyelvben az „above treshold”. A pályázati felhívás tartalmazza azt az információt is, hogy pontegyenlőség esetén milyen kritériumok mentén történik a döntés A konzorciumvezető kapja meg a bírálatot (evaluation summary report), mely a beadott projekt szöveges értékelését is tartalmazza az elért pontszámok mellett.
Szerződéskötés
Ahogy a pályázatok beadása, a szerződés megkötése és a beszámolók benyújtása is elektronikusan történik. A támogatási szerződést a koordinátor és az Európai Bizottság vagy Ügynöksége írja alá elektronikusan. A konzorciumi tagok ún. csatlakozási nyomtatványt írnak alá szintén elektronikusan. Támogatási szerződés hatályba lépése: a támogatási szerződést utolsóként aláíró Fél általi (koordinátor vagy Bizottság) aláírásának napja. A projekt kezdete o alapesetben a hatályba lépést követő hónap első napja. o Indokolt esetben el lehet térni ettől, és a projekt kezdődhet később illetve a támogatási szerződés hatályba lépést megelőzően, de ez az időpont soha nem lehet korábbi, mint a benyújtás napja. Ilyen indokolt eset lehet pl, ha a projekt megvalósítása valamilyen környezeti tényezőtől függ.
Oldal 9 / 14
Projektek felépítése 1. kiválóság (excellence) Be kell mutatni többek között
a projekt fókuszált és reális célját; azt az európai vagy globális problémát, melynek megoldását a projekt célul tűzte ki; a létrehozandó eredmény újdonságát a tudomány mai állásához (state of the art) képest; a projektnek a munkaprogramban megjelent pályázati felhíváshoz való kapcsolatát; innovációs potenciált; ahol a felhívás külön kéri, magát a piacot is, amit megcéloz a projekt.
2. hatás (impact) Be kell mutatni a várható hatást, a tudás és innováció managementet, hasznosítási tervet. Várható hatás
a felhívásban szereplő problémára adott válasz, melynek összhangban kell lennie a munkaprogramban meghatározottakkal;
tudás és innováció management, hasznosítási terv Egyes pályázati felhívások a projekt elengedhetetlen részének tekintik a tudás és innovációs management valamint a hasznosítási terv bemutatását.
konkrétan be kell mutatni, mely piaci szegmens mely szereplőit célozza meg a konzorcium; hogyan fogja a potenciális vevőket elérni; hogyan és milyen eszközök segítségével valósítja meg a kommunikációt; hogyan védik a létrejött szellemi tulajdont hogyan járul hozzá a konzorcium a tudományos eredmények nyitott hozzáférésének (open access) megvalósulásához (ha releváns)
3. megvalósítás (implementation) Ebben a részben kell többek között bemutatni a munkacsomagokat, a management szervezetet és döntéshozatali folyamatot, gant chartot és pert chartot, kockázatkezelési tervet, mérföldköveket, költségvetést.
Oldal 10 / 14
Munkacsomagok
a munkacsomagokban megfogalmazottak legyenek feladatokra lebontva; legyen meghatározva, mely konzorciumi tagok, mennyi emberhónappal vesznek részt a munkacsomag megvalósításában; röviden és célra törően kell bemutatni az adott munkacsomag célját; részletesen ki kell fejteni a munkacsomag keretében végrehajtásra kerülő feladatokat. Az egyes feladatoknál legyen meghatározva, hogy a projekt kezdetéhez képest melyik hónapban kezdődnek és végződnek, melyik konzorciumi partner az adott feladat vezetője, és mely konzorciumi partnerek vesznek részt az adott feladatban; a munkacsomag részét kell, hogy képezze az egyes feladatok eredményeinek (deliverables) megnevezése; ugyanakkor külön táblázatban is be kell mutatni az eredményeket, hogy annak létrejöttéért mely konzorciumi tag felelős, a projekt kezdetétől számított mely hónapban jön létre az eredmény, illetve milyen lesz az eredmény minősítése (titkos, publikus, minősített). Meg kell határozni továbbá azt is, milyen lesz a disszemináció
Management szervezet és döntéshozatali folyamat
főbb konzorciumi testületek és feladataik bemutatása illetve, hogy milyen viszonyban vannak egymással, hogyan segítik a projekt megvalósítását; hasznos egy külső szakmai grémiumot is felállítani, mely a projekt szakmai végrehajtását felügyeli; ezt pozitívan szokták a bírálók értékelni;
pert chart
munkacsomagok egymáshoz való viszonyának grafikus bemutatása
gant chart
a munkacsomagok és feladataik időbeni megvalósulásának grafikus bemutatása
kockázatkezelési terv
minden, de különösen egy k+f projekt megvalósítása során kockázatok merülhetnek fel, melyre időben fel kell készülni, hogy a felmerült akadályokat el lehessen hárítani lehetőleg úgy, hogy a projekt végrehajtásában ne következzen be késedelem; kockázatkezelési tervet kell készíteni, melyben be kell mutatni táblázatos formában, hogy mely munkacsomaghoz kapcsolódóan milyen kockázatok merülhetnek fel, és ha felmerülnek, hogyan fogja ezt a konzorcium kezelni;
FONTOS!!!!! mindig kövessék az útmutatót, melyet az adott felhíváshoz kapcsolódóan az EPSS rendszerből töltöttek le, annak érdekében, hogy az adott felhíváshoz tartozó projektek esetében valamennyi szükséges kérdésre megfelelő válaszokat adjanak!!!! Oldal 11 / 14
Projekt típusok Az egyes prioritások munkaprogramjaiban szereplő témakiírások esetében előre meghatározásra kerültek, hogy milyen projekt típussal lehet pályázni. Ennek eldöntése tehát nem a konzorcium hatáskörébe tartozik. 1. kutatási és innovációs projektek (RIA) és innovációs projektek (IA) nemzetközi konzorciumban kell megvalósulnia, vagyis alapszabály, hogy 3 különböző tag- vagy társult államban bejegyzett, 3 egymástól független jogalanynak kell a konzorciumot alkotnia; új tudást, új piacra vihető eredményeket kell létrehozni; fontos tehát bemutatni a kiválóságon, a state- of –the- art-on, az európai hozzáadott értéken túl a megcélzott piacot, a piaci trendeket, piacra lépési akadályokat, hasznosítási tervet. nincsen kutatás kockázat nélkül, ezért fontos, hogy a projektnek kockázatkezelési tervet is kell tartalmaznia. Vagyis előre meg kell próbálni számba venni, hogy milyen kockázatok merülhetnek fel a projekt végrehajtása során és ezt hogyan próbálja a konzorcium kezelni. Ha ilyen nincs, azt a bírálók negatívan fogják értékelni. a pályázati felhívás mindig tartalmazza, hogy az adott témára RIA-val vagy IAval lehet pályázni. 2. koordinációs és támogatási projektek (CSA) nem kutatási tevékenységet támogat; egyfajta hálózatosodásra, konferenciák, workshopok szervezésére, új európai irányvonalak kidolgozására nyújt lehetőséget, az adott munkaprogram határozza meg, hogy konzorciumban kell-e benyújtani vagy egyedül is megvalósítható az adott feladat. 3. MSCA kutatói ösztöndíjak és tapasztalt kutatók mobilitása (IF), kutatócsere (RISE) valamint fiatal kutatók képzése és közös PhD programok megvalósítása a kutatói hálózat kialakításán (ITN) keresztül; a kutatás mellett fontos a kutatók képzése, karrierfejlesztési terv kialakítása és olyan tudás megszerzése, mely különbözik a kutató szakmai tudásától; fiatal és tapasztalt kutatók pályázhatnak. Nem életkorhoz kötött e két definíció, hanem kutatási tapasztalathoz. Kezdő kutató: ha teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatóként kevesebb, mint 4 év a kutatási tapasztalata. Tapasztalt kutató: PhD-val rendelkezik, akkor is, ha azt kevesebb, mint 4 év alatt szerezte meg vagy, ha PhD-val nem rendelkezik a kutató, akkor teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatóként több, mint 4 év a kutatási tapasztalata. mobilitási szabályt be kell tartani, vagyis a kutató a pályázati felhívás beadási határidejét megelőző 3 év alatt nem tölthetett illetve nem végezhette fő Oldal 12 / 14
tevékenységét több, mint 12 hónapig abban az országban, ahol nyertes projekt esetén a kutatást folytatja; A projekt költségvetésének tervezésekor a munkaprogramban meghatározott egységköltségeket és az országspecifikus szorzókat kell alapul venni. Irányadó a mobilitásban résztvevő kutatók tekintetében: mobility allowance, living allowance, family allowance; a fogadó intézmény esetében: kutatási, képzési és hálózatosodás, valamint a management és közvetett költségekre vonatkozó egységköltség. bottom-up megközelítésű, bármilyen tudományterületről várják a pályázókat és nincsenek előre meghatározott tématerületek
4. ERC
bottom-up megközelítésű, bármilyen tudományterületről várják a pályázókat, interdiszciplináris megközelíts fontos alapkutatást támogat, melyek olyan határterületeket, ötleteket feszegetnek, amik áttörő eredményt tudnak hozni egy rendkívül kockázatos kutatás végrehajtásával; a kiválóság a legfontosabb bírálati kritérium; hosszú távú finanszírozást biztosít kutató csoport felépítésére, kutatócsoport megtartására; bármilyen nemzetiségű kutató pályázhat, a lényeg, hogy EU vagy a H2020-hoz társult országban valósítsa meg a kutató a projektet. Mobilitási szabály nincs, magyar kutató magyar intézetben is megvalósíthatja a projektet, függetlenül attól, hogy a pályázat beadása előtt már huzamosabb ideje itthon kutat. részletes információ: http://erc.europa.eu/
5. Fast to track innovation bottom- up- vagyis bármilyen tudomány területről lehet pályázni; lényeg, hogy kapcsolódjon vagy az „ipari vezető szerep” vagy a „társadalmi kihívások” pillérek valamely alprogramjához; cél: ipar vezérelt, piac közeli innováció támogatása; Innovációs projekt, tehát a támogatási intenzitás 70%, non- profit jogalanyok esetében 100% is lehet; nemzetközi konzorciumban kell megvalósulnia, vagyis alapszabály, hogy 3 különböző tag- vagy társult állam bejegyzett, 3 egymástól független jogalanyának kell a konzorciumot alkotnia. DE további feltétel ezen pályázati eszköz esetén: az alábbi két kritérium közül legalább az egyiknek meg kell felelnie még a konzorciumnak: i. vagy legalább a projekt költségvetés 60%-t az ipari résztvevőnek kell viselniük ii. vagy 3 vagy 4 fős konzorcium esetén az ipari résztvevők számának el kell érnie a kettőt, 5 fős konzorcium esetén pedig az ötöt; Market take up: az FTI kezdetétől számított 3 éven belül; az FTI projekt tervezett futamideje: 12-24 hónap.
Oldal 13 / 14
Kutatók fogadása 3. nem magyar állampolgárságú kutató fogadása: 1. EU/EGT tagállamból érkező kutatók: három hónapot meghaladó tartózkodás esetén regisztráció részletes információ: http://www.bmbah.hu/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=46& Itemid=365&lang=hu# 2. harmadik országból (nem EU és EGT tagállam) származó külföldi kutatók fogadása speciális szabály vonatkozik a kutatókra; mivel az ELTE akkreditált intézmény e tekintetben, ezért a könnyített és gyorsított eljárás vonatkozik az ide érkező kutatókra; fontos azonban, hogy csak akkor, ha minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll, így pl a fogadó intézmény és a kutató között megkötött megállapodás is
Oldal 14 / 14