Horgászat története, röviden Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár
A horgászat, mint tevékenység meghatározása 1. • A horgászat, mint élelemszerző tevékenység gyakorlatilag az emberiség evolúciójával párhuzamosan fejlődött, változott. • Napjainkban, mint rekreációs halászat elnevezést alkalmazzák a horgászat és az azt körülvevő kiszolgáló tevékenységek meghatározására.
A horgászat, mint tevékenység meghatározása 2. • A rekreációs halászat/horgászatnak három fő alapvető jelentőséget tulajdonítanak: ökonómiai (a horgászatot kiszolgáló vállalkozások óriási gazdasági hasznot termelnek mint saját cégük, mint országuk számára), társadalmi-szociális (a horgászat számos nemzet kultúrájának szerves részévé vált, nagy hagyományokkal rendelkező szabadidős tevékenység), ökológiai (a horgászat a környezet és természetvédelem egyik segítő tevékenysége, a természetes környezet megóvásának, valamint természetközeli táplálékszerzés egyik segítője).
Mi is az a rekreációs horgászat? • A „szórakozásból (hobbyból) végzett halfogás” (ennek a kifejezésnek a definiálására már többen kísérletet tettek, sőt külön konferencia szekció foglalkozott ezen kérdéskörrel, de konszenzus még napjainkra sem született meg). • Rekreációs halászatként/horgászatként értelmezhetjük a kezdetleges felszereléssel, de élelemszerzés céljából végzett horgászatot Afrikában; vagy a több tonnás heringrajok GPS rendszerrel való felkutatását és halászatát több száz méteres mélységekben a norvég tengerekben.
Motiváció Az afrikai emberek elsődleges motivációja: a horgászathoz fordult, hogy családja éhes tagjainak a gyomrát megtöltse; míg a norvég halász motivációja az, hogy vállalkozása számára minél nagyobb bevételt realizáljon a megfogott halak eladása során.
A horgászat története 1. Frázis A horgászat története egykorú az emberi civilizációval. Elnevezés A horgász, mint elnevezés az indoeurópai népeknél használatos hurkos, horgos szóból eredeztethető (angolul angler –horgász-, ami az ankh-ank -hurkos- szóra vezethető vissza).
A horgászat története 2. Az első horgok megjelenése kb. 50 000 évvel ezelőttre datálható, melyek kezdetben csontból és kőből, később különböző fémekből készültek (pl. Mezopotámiában 5 000 évvel ezelőtt már vörösréz horgot használtak). Halászháló használatára mintegy 40 000 évvel ezelőtti emlékek utalnak először, ami elsősorban élelemszerzés céljából került kifejlesztésre, és kevésbé a szórakozás érdekében.
Horgok 1.
A számunkra is ismerős öblös horgokat kezdetben tövises ágakból, csontból, kőből készítették, majd a fémek felfedezése után bronzból, vasból, rézből, sőt még aranyból és ezüstből is, melyek alakja az ezredévek során nem sokat változott.
Horgok 2. Tulajdonképpen az ókorban nem készítettek külön horgokat, hanem a varrásra használt tűket hajlították meg, így téve azokat alkalmassá a halászatra. Az első kimondott horgászat céljára készített horgokat időszámításunk szerint 170-ben Csinghua kínai császár készítette.
Az első horoggyártásra szakosodott gyár, a XVII. században, Angliában jelent meg. A leghíresebb horoggyártó mester a londoni Charles Kirby volt. 1730 táján Worchestershire-i Redditch Európa legjelentősebb horgász-horoggyártó központja lett. Az 1800-as évek végén a norvégok is bekapcsolódtak, és rövid időn belül világhírre tettek szert.
Halászó-horgászó rabszolgák rajza Knumhotep fáraó sírjából (Beni Hasan, 4 000 évvel ezelőtt)
A horgászat története 3. • Az első horgászatra tervezett speciális bot, zsineg és horog egyiptomi síremlékekből származik, 4 000 évvel ezelőtti korszakból, mikor is a horgászatot elsősorban étkezési célra történő halfogás végett űzték. • 1 000 évvel később a már fejlett és gazdag Egyiptomban a szórakozási céllal űzött horgászat az arisztokrácia privilégiuma volt. A halakat kőmedencékben tartották, a kiváltságos személy kényelmes ülőkén horgászott, csalinak rovarcsalit használtak. • Az ókori görög filozófus Platón definiálta a horgászatot először (mintegy 2 400 évvel ezelőtt), „olyan fajta cselekedet, amikor a halat horog és zsineg segítségével a mélyből a felszínre hozzuk”. • A görögök állapították meg, hogy a rabszolgák egészségesen tartásához, valamint a gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a halhús, így a horgászat, mint élelmiszerszerző tevékenység kiemelt fontosságra tett szert. Emellett a kifogott halakat tárolták, hogy későbbiekben fogyasszák el.
Tilápiára horgászó főúr portréja, Nebwenef főpap sírjából (Théba, 3290 évvel ezelőtt)
Horgászbot 1.
Európában különféle fafajták cserjéit (mogyoró, fűz, kökény, borókafenyő, nyárfa) használták, Ázsiában pedig a bambusznád volt elterjedve.
A középkorban aztán megjelentek a több részből álló horgászbotok, melyek egymásba illeszthető részekből álltak, így szállítani is könnyebben lehetett őket. Az 1700-as évek végén Európában két új horgászbot- típus jelent meg. Az egyik egy több részből álló, egymásba illeszthető, csőszerű(belülről üres) anyagból készült bot, amelyet a korabeli orvhalászok használtak szívesen. (Ezt tekinthetjük a teleszkópos botok elődjének).
Görög férfi horgászat közben (Ambrosios, 2480 évvel ezelőtt)
Horgászbot 2. A másik típus, amely ekkor kezdte meg hódító útját, a hatszögű keresztmetszetű, vastag falú bambusznádból, tonkinnádból, vagy rózsafából készített, ragasztott botok voltak, amelyek Angliában terjedtek el. Ezek gondosan hasított háromszög alakú szeletekből készültek, és az enyvezésnek köszönhetően rendkívül rugalmassá váltak, így joggal nevezték őket a korabeli horgászok a "botok királynőjének". A közismert angol hagyománytiszteletet példázza, hogy a londoni Hardy cég ma is gyárt ilyen hagyományos technológiával készült ragasztott botokat. A ragasztott botok uralmát a második világháború után megjelenő üvegszál-technika törte meg. Napjainkban ezeket kezdik kiszorítani a piacról a karbon és kevlár alapanyagokból készült botok.
A horgászat története 4. • A rómaiak gyakorlatilag teljesen átvették a görögök által kidolgozott halfogási és horgászati technikákat. Ezeket Oppianus írta le, i.sz. 220-ban. • A rómaiak életében kiemelt szerepet játszott a halászat és horgászat, a hal mint fontos kereskedelmi árucikk szerepelt a vásárokon, és többek között pl. aromatizált halolajat állítottak elő. • Claudius Aelianus (i.sz. 220) írta le először Macedóniában tapasztalt új módszert, a legyező horgászatot. • Néro, rómaiak egyik hírhedt császára a ragadozó halak horgászatához már speciális csalieledelt készíttetett (i.sz. 3768 között élt). • A rómaiak bukását követően írásos emlékek sokáig nem maradtak fent a horgászat fejlődésének leírásáról. A nagyobb kultúrával rendelkező nemzeteket (pl. arab népek) pedig nem vonzotta a horgászat szenvedélye, így írásos emlék sem maradt fenn az utókorra.
Horgászzsinór • A történelem során készítették növényi rostokból, állati belekből, lenből, kenderből, lószőrből, selyemből és különböző fémszálakból. • A selyem horgászzsinór természetesen az ókori Kínából kezdte meg hódító útját, ahonnan Európába is eljutott. • Itt azonban a XVII. századtól megjelentek a lószőrből fonott horgászzsinórok, amelyek a csődör fehér, barna és deres farkszőreiből készültek mesterien megfonva. • Majd valamivel később a fonott selyemszálat használták horgászzsinórnak. • Az igazi áttörést a XX. század hozta meg a műszálak megjelenésével. Hála a Du Pont cégnek, 1937-ben felfedezte a műanyagzsinórokat, és megszületett a monofil zsinór.
A horgászat története 4. • A reneszánsz koráig kell várni, amikor is írásos mű jelenik meg a horgászattal kapcsolatban (1496, kiadó: Wynkyn de Worde, cím: The boke of St. Albans), melynek második fejezete a horgászattal való halfogást tárgyalja. Ez a mű írja le először a horgászbot méreteit (18-22 láb hosszú, 1 láb = 30,48 cm), valamint a zsinór anyagát, mely sodort lószőrből készült. • Jacob Köbel a németországi Heidelbergben adta ki 1493-ban könyvét, melynek címe a „Hogyan fogjunk halat? (How to Catch Fish?)” kapta, és ebben a műben már az egyszerű horgászattól elkülöníti a sporthorgászatot, amit költségesebb és drágább felszereléseket igénylő elfoglaltságnak tart.
Rekreációs horgászat a középkori Európában (Johann von Aich, Köln, i.sz. 1550)
Horgászorsó 1. 1000 éves kínai találmány. Európában az 1500-as évektől kezdték használni a nagy halak horgászatához. Kezdetben keményfából készült csörlőszerű alkalmatosság volt, és az évszázadok folyamán egyre tökéletesítették. A nagy áttörés az 1700-as évek körül következett be, mikor Lord Nattingham elkészítette az első berregő-fékkel ellátott, fémből készült tárolóorsót. Ez volt a mai pisztrángozó orsók elődje.
A horgászat története 5. • A középkortól kezdve fokozatosan fejlődött a horgászat, különböző eszközök, kiegészítők és anyagok kerültek bevezetésre. • Izaak Walton és Ch. Cotton már 1653-ban, a „Tökéletes horgász” című művének a 9. fejezetében a következő tanácsot adta: „Amennyiben egy tésztát éven át a horgászathoz szeretnél használni, akkor keverd össze méhviasszal és mézzel, tűz előtt gyúrd azt össze kezeiddel, majd formálj belőle golyókat és éven át fognak tartani.” Így megszületett a történelem első „halgolyója” (be kell vallani, nem főzték hanem tűznél szárították). • Ezek közül még kiemelendő, hogy C. F. Holder mutatta be 1898-ban az első, speciálisan horgászatra készített, és erőgéppel hajtott horgászhajóját, mellyel tonhalra horgászott.
Izaak Walton az 1653-ban megjelenő könyvében elsőként tanácsolta a tészta mézzel és méhviasszal történő formálását
Horgászorsó 2.
A ma használatos peremfutó orsó feltalálója és szabadalmaztatója szintén angol, Lord Holden Illingworth, aki gyapjúfonó műhelyében készítette el 1917ben a horgászatot forradalmasító, találmányát, mely nélkül ma már a modern horgászsport elképzelhetetlen volna.
Ugyancsak az 1900-as években jelent meg az úgynevezett multiplikátoros orsó, mely a tengeri horgászat elengedhetetlen kelléke. A technika fejlődésével természetesen az orsó minősége is rohamos ütemben javult. A tűgörgős csapágyak megjelenésével pedig egyre finomabb, precízebb orsókat gyártanak, amelyek a mai modern horgászatnak már elengedhetetlen kellékei.
A magyarok és a hal 1. • A Duna-Tisza táján megjelenő magyarságot nem csak a nagy legelők és az állatok számára elegendő jó víz csábította az itt maradásra, hanem a mesés halbőség is. • Őseink Ázsiából hozott halfogási szenvedélyére több bizonyíték utal. Ilyen a Volgán használatos kuttyogtató, amely napjainkban is megtalálható és alkalmazzák. • A halfogás végigkísérte a magyarság történelmét. Erre utalnak a gyakori család, helységnevekben előforduló utalások. A hazai családneveknél a Nagy és Kis után a Halász az egyik leggyakoribb. • A régi idők halszeretetét (szellemét) több helység is őrzi: Halas, Nagyhalászi, Halásztelek, stb. • A vármegyék címerében is megtaláljuk a halábrázolást (Szabolcs, Bihar), és szerepel Kiskunhalas városi címerében is. • A régi szólásmondásokban is sok utalást találunk a halra. Ilyen például: „Eleven, mint a csík", „Fejétől bűzlik a hal", „Él, mint hal a vízben"...
A magyarok és a hal 2. • Első írott okmányunk, amely halra utal, 1001-ből származik. Ebben István király halas vizet ajándékoz a Pannonhalmi Apátságnak. Ez is bizonyíték arra, hogy a halas víznek nagyobb értéke volt, mint a töretlen földnek. • A további évszázadokban is írásos anyagok bizonyítják a hal jelentőségét a magyarság életében. Zsigmond királyunk 1430-ban hatalmas birtokért adja cserébe a tatai vár melletti dunai, kitűnő vizafogó helyet. A régi okiratok szerint Nagy Lajos idejében Szegeden már 4000 halász volt. Ez a város halas történelmünkben mindig nagy szerepet töltött be. • Mátyás király történetírója szerint ebben az időben a magyar haza vizei térfogatának egyharmada hal volt. Ha csak a fele volt is igaz, akkor is csodálatos lehetett a halbőség. • A Dunában és a Tiszában tehát bőven volt hal, és már akkor ismerték a tartósítás néhány módját is: például sózták, füstölték. • Mikor a török rátelepedett az országra, minden megváltozott. Elvonulásuk után a robbanásszerű népességszaporodás szinte kikövetelte a mocsarak lecsapolását, a vízrendszerek szabályozását. A hajdani halbőség megszűnt…..
A magyarok és a horgászat 1. • A halbő folyóból dárdaszerű, egyágú szigonyfélével könnyen „kihorgász-ták" a halat. Egy XIV. századi freskón Nagy Lajos lánya látható fejedelmi kísérettel, ahogy hasonló módon horgászik. • A történelemben sok híresség kedvelt időtöltése volt a horgászat: I. Rákóczi György leveléből kiderül, hogy ötarasznyi hosszú pisztrángot fogott, melyre joggal volt büszke. • A XVII. században Sárospatakon megjelenő oktatási könyv a horgászatot már sportként emlegeti. A Kassán megjelenő kalendárium pedig 1700 elején azt írja, hogy a horgászat májusban gilisztával vagy cserebogárral kezdődik, szeptemberben pedig „bögöllyel" kell folytatni.
A magyarok és a horgászat 2. • I.Walton - Ch.Cotton: A tökéletes horgász címmel Angliában 1653-ban megjelent könyvében már leírja hogyan kell horgászni. Ekkor már alkalmazzák az orsót, a vezetőkarikát és 12 féle műlegyet. Sőt, olvashatunk benne az előetetésről és csaliba kevert mézről (ízesítés!). • Ez az írásos munka eljutott az Osztrák-Magyar Monarchiába is. Itt először a nemesség és a módos polgárság kezébe került, de rányomta a bélyegét az alakuló hazai sporthorgászatra is. Herman Ottó az 1800-as évek derekán már arról ír, hogy a magyar népies horgászat olyan változatos, hogy párját ritkítja. • Herman Ottó véleménye szerint az ősi magyar horgászatnak egyedülállóan pozitív vonása, hogy törekszik a legtermészetesebb halfogási módszerek alkalmazására. A világhírű magyar polihisztor szerint a magyar horgászszerszámokat (az akkorit) a természetesre törekvés mellett a finomság jellemezte. Ez más népek horgásztörténelmében ilyen mértékben nem található meg, a horgászat őshazájában, Angliában sem lelhető fel.
A magyarok és a horgászat 3.
• Az első horgászegyesület hazánkban 1908-ban alakult meg, Budapesti Sporthorgászok Egyesülete névvel.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
