Horgas Péternek, az AKKU Egyesület elnökének az elıadása „Balaton – Európa Kulturális Tava”
A kultúra meghatározó eleme a társadalmi és gazdasági folyamatoknak. A kultúrának regionális kohéziós szerepe van. Ennek formáját, lehetıségét kell megteremteni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy röviden bemutassam egyesületünket, az AKKU-t, mely részben a „Balaton – Európa Kulturális Tava” elnevezéső program ötletgazdája. Az AKKU – Alternatív Kulturális Közösségek Uniója – gondolata 2002-ben fogalmazódott meg: miként lehet közösségbe tömöríteni a civil kulturális, tudományos, technikai társulásokat, amelyek a maguk területén próbálnak a szokásostól, a „beválttól” eltérı mőködési formát keresni, illetve igyekeznek modern, 21. századi életszemléletet – ökologikus mértékletességet, egészséget, esélyegyenlıséget, toleranciát, szolidaritást – követni. Az AKKU célja, hogy „otthona“, kiemelkedı terepe legyen ezeknek a csoportoknak. Több olyan programot terveztünk és szerveztünk, vagy kezdeményeztünk, amelyben ideánkat próbáltuk konkrét formában megvalósítani. 2004. május 1-jén Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási ünnepén az AKKU Egyesület a Hungarofest Kht. szervezésében és meghívására a budapesti Andrássy úton, az úgynevezett
Európa Sétányra „hangos padokat” tervezett és készített. A 25 nagymérető pad egyedi és egyszeri mővészeti installációként az Európai Unió 25 akkori tagállamáról adott hanganyagot. A padra leülık az adott ország népzenéjén, klasszikus- és kortárs zenéjén, világzenéjén keresztül kaphattak akusztikus élményt Európa zenei világáról. A zenélı padok „kulturális keretet” alkotva jelentek meg, az adott országra jellemzı vizuális motívumokkal és egy-egy növény-, virágkompozícióval. Ugyanebben az évben a franciaországi Lille-ben tanulmányoztuk az Európa Kulturális Fıvárosa 2004 programot. Itt meghatározó élményeket szereztünk. 2005. május 1-jén, az uniós csatlakozás évfordulójára a zenélı padok mellé „Európai Illattárat” készítettünk. Ezek a különleges illatkabinok az egy-egy tagállamra jellemzı főszerek, gyümölcsök, növények „illatát” tárolták. A Gráfium Stúdióval közösen, az akkori kulturális tárca felkérésére megterveztük Magyarország hivatalos Európa Kulturális Fıvárosa programjának logóját, arculati elemeit. 2005 nyarán az AKKU egyik résztvevıje, alapítója, tulajdonosa volt a Balatonföldvári Kistérségben rendezett Part Akciósorozatnak, amely a „Balaton – Európa Kulturális Tava” elnevezéső projekthez kötıdik. Ekkor találtunk rá a LEADER+ uniós vidékfejlesztési programra, és több mint féléves elıkészítı munkával a Balatonföldvári Kistérséget megismertettük a programban rejlı lehetıségekkel. Errıl késıbb még részletesen beszélek. 2005 ıszén a Budapesti İszi Fesztivál keretén belül a VII. kerületben, egy ipari mőemléképületben ideiglenesen megnyitottuk leendı központi bázisunkat, az AKKU-t. Az épületrészt önkormányzati segítséggel és magántıkébıl átalakítottuk, felújítottuk, akadálymentesítettük. Ez a helyszín volt a
Fesztivál központi találkozóhelye. Az AKKU ideiglenes nyitánya épp arra az idıre esett, amikor az Európa Kulturális Fıvárosa 2010 pályázaton induló magyarországi városok terveit bírálta a nemzetközi zsőri. Az AKKU Egyesület a versenyben maradt hét várost – Budapest, Debrecen, Eger, Gyır, Miskolc, Pécs, Sopron – meghívta egy bemutatkozásra, „HETEDHÉT – 7 VÁROS A VII-BEN” címmel. Ez volt az egyetlen, az uniós pályázathoz kapcsolódó civil kezdeményezéső eseménysor, minifesztivál – zenével, tánccal, kiállítással –, amelyet a fıvárosban rendeztek meg. A Budapesti İszi Fesztivál idején több mint száz programot valósítottunk meg az AKKU-ban. 2006-ban részt vettünk a LEADER+ országos kommunikációjában. Megállapodást kötöttünk a Magyar Képzımővészeti Egyetemmel, a Pécs2010 Kulturális Irodával, hogy a Kulturális Fıváros budapesti megjelenését az AKKU-ban, az AKKU Egyesülettel szervezzük. A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közös projektek elıkészítésérıl állapodtunk meg. Kezdeményeztünk a budapesti színházak akadálymentesítési lehetıségeinek vizsgálatát, elıkészítését. December 23-án a Kálvin téri aluljáróban ajándékkoncertet szerveztünk AKKORD címmel, ahol több mint harminc mővész, színházi csoport, együttes ingyenesen lépett fel. 2007-ben a VII. kerületben akadálymentesítési akciót indítottunk el, összefogva a kerületben tevékenykedı egyházakkal. De térjünk vissza a Balatonhoz! 2005 elején a Part Akciócsoport alapító-tagjaként részt vettünk a „Balaton – Európa Kulturális Tava” elnevezéső projekt kitalálásában, elindításában.
Még 2004 végén gondoltuk azt: az Európa Kulturális Fıvárosa címre pályázó 11 magyar város mellett, tizenkettedikként, egy civil mozgalom keretén belül, a Balaton – illetve egyik városa együttmőködésben a többiekkel – is induljon a címért, mert így hozzájárulhat az európai szintő kulturális, társadalmi és infrastrukturális fejlesztési lehetıségekhez. (Sajnos ebben a pályázatban nem tudtunk részt venni.) Arra az elhatározásra jutottunk, hogy szervezzük meg mi, civilek az Európa Kulturális Tava” programot. Ezzel a rehabilitációs kísérlettel és új gondolatokkal megteremthetı a Balaton új imázsa is. Gondolatainkat, szemléletünket a hozzáférhetı és megismerhetı adatok, felmérések, a helyiekkel folytatott konzultációk mellett nagyban befolyásolta az Európa Kulturális Fıvárosa, illetve a LEADER brüsszeli meghatározásai, elıírásai. Mintaként szerveztük a 2005-ös akciósorozatunkat a Balatonföldvári Kistérségben, hogy felmérhessük: a Balatonra kivetített gondolataink helyesek-e. Például mi kezdeményeztük a „Balaton” elnevezéső, a siófoki kikötıben álló hajó kulturális jellegő hasznosítását. Általunk sikerült a hajó ipari mőemlékké nyilvánítása, hiszen így lehetıség nyílhat uniós források elérésére. Ez lehetne Európában az elsı mozgó, interaktív múzeum, közösségi tér. És most hadd beszéljek egyik legfontosabb projektünkrıl, amely talán a legkedvesebb számomra, s amely a legerıteljesebben kapcsolódik a Pécs2010 gondolatiságához, a „befogadó” város koncepciójához. Kitaláltuk és megterveztük, hogy épüljön meg a Balaton elsı teljes körő akadálymentes stégje. Bár több hasonló építmény van már a tó mentén, ezek csak részlegesen mőködnek. A stég mellett az AKKU olyan hálózat kiépítését tervezi EGAL néven, mely az önkormányzatoknak, civil társaságoknak, vendéglátói és más turisztikai egységeknek csatlakozási lehetıséget biztosít.
Az AKKU Egyesület, amely alapvetı kulturális feladatnak tartja az esélyegyenlıséget, ezzel a projekttel szeretne hozzájárulni, hogy társadalmunkban végre szemléletváltozás kezdıdjön el ezen a területen. Az Európai Unió 2007-et az „Egyenlı esélyek mindenki számára” évének nyilvánította. Az ENSZ tagállamok 2006 végén deklarálták elkötelezettségüket a fogyatékkal élık esélyegyenlıségének biztosítása mellett. A „Pécs 2010 Európa Kulturális Fıvárosa” projekt vezetıivel kötött megállapodás kiváló lehetıséget teremt, hogy bemutassuk: kultúráról vagy kulturális alapú területfejlesztésrıl csak akkor beszélhetünk, ha az mindenki számára nyitott, mindenki számára lehetıséget teremt, és a szolidaritás eszméjén alapul. A stég megépítésének szükségszerőségét a megismerhetı és aggasztó statisztikai adatok is indokolják. Magyarországon jelenleg a regisztrált fogyatékkal élık száma 500.000 fı, de a becsült adatok alapján az érintettek száma elérheti vagy meghaladhatja az 1 milliót is. Európában a legutolsó felmérések szerint a fogyatékkal élık száma elérte az 55 milliót. Az AKKU Egyesület, megismerve és felmérve egy ilyen teljes körő akadálymentes objektum jelentıségét, a stég elkészítésének és szakszerő üzemeltetésének folyamatos biztonsága érdekében állandó kapcsolatban kíván maradni a szakmai szervezetekkel, szakértıkkel. Javasoljuk, hogy az elsı teljes körő akadálymentes stég Balatonföldváron épüljön meg, hiszen itt már rendelkezünk önkormányzati szándékkal is, a második teljes körő akadálymentes objektum pedig egy állami felügyelet alá esı területen, Zánkán létesüljön, ami természetesen másfajta célokat és kihasználtsági prioritást is feltételez. A stég alapjait mozgássérült rehabilitációs szakmérnök tervezte.
A megismert kutatások, felmérések, illetve a személyes, többhavi, rendszeres konzultációk során érzékelhetı volt, hogy a Balaton Régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait alapvetıen befolyásolja földrajzi fekvésük, a tóparttól való távolságuk. A foglalkoztatottság többnyire szezonális jellegő – elsısorban a tómenti idegenforgalomhoz, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz köthetı, így a háttértelepüléseket a szők munkalehetıségek talán még jobban sújtják. A fiatalabb korosztály elvándorlása, a térség vonzerejének csökkenése egyre sürgetıbben veti fel a változtatás, a változás szükségességét. A helyi, még fellelhetı értékekre alapozott, modern és fenntartható kulturális fejlesztés, a civil szervezetekkel egyeztetett, átgondolt stratégia lehet a területnek egyik lehetséges kitörési pontja. A Balaton, az ismert történelmi események, a környezı országok és a hazai infrastrukturális fejlesztések, a turisztikai szokások változása miatt mára elvesztette egykori „báját”. A bájból baj lett. Baj, hogy évek óta egyre arctalanabb, hogy alig van igazán meghatározható, turisztikai szempontból egyedi terméke. Meglátásunk, tapasztalataink szerint a turisták keresik a különleges, csak arra a vidékre jellemzı egyedi szolgáltatásokat, lehetıségeket. Ahogy az egész országnak, úgy ennek a régiónak is a szélesen értelmezett kulturális beruházások, az egyedi kulturális termékek jelenthetnek megoldást. A háttértelepülések integrációja, kulturális, ökológiai arculatának fejlesztése a Balaton nagy tartaléka. A régió kivételes földrajzi elhelyezkedése, épített nemzeti öröksége, (kulturális) történelme lehetıséget teremtene, hogy az európai tavak, tengerek turisztikai versenyébe jó eséllyel vegyen részt. A fentiekbıl kiindulva,
a
következı
megvalósításához:
javaslatokat
tesszük,
illetve
partnereket
keresünk
elgondolásaink
- Javasoljuk egy nemzetközi „tótalálkozó „létrehozását, esetleg a „Living Lakes” hálózatot is használva, mely a tavak kulturális hasznosítását tőzné ki témájául. Ezek a találkozók évente ismétlıdhetnek, másmás tematikával. - A Balaton építészeti képének javítása érdekében normák ajánlása, kialakítása tőnik szükségesnek. - Jöjjön létre a BFT felé javaslattételi kötelezettséggel rendelkezı Kreatív Balatoni Társaság, mely a különbözı kulturális eseményeket, fejlesztéseket, programokat felügyelné, összehangolná. - Javasoljuk olyan – külön arculattal rendelkezı – speciális bolthálózat létrehozását, amely igényes, a Balatonhoz köthetı termékeket gyárttat és árul. - Kapcsolódás a „Kultúrák közötti Párbeszéd Európai Évé”-hez 2008-ban, konkrét programokkal.
Köszönöm a figyelmet!
