BALATON EURÓPA KULTURÁLIS TAVA FRANCHISE KÉZIKÖNYV

BALATON – EURÓPA KULTURÁLIS TAVA FRANCHISE KÉZIKÖNYV

2009. október

A kézikönyv a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának vezetésével, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. gondozásában készült el. A kézikönyv készítésében résztvett külső szakértők: Dani Barbara marketing szakértő Horgas Péter – Akku Design Kft. Ilosvai Péter - Szinergia Kft. Lantos Péter – Fúzió Kft. Oroszi Norbert - CoDA Concept Művészeti és Kulturális Szolgáltató Kft. Pókos Katalin –marketing szakértő Szilágyi Gábor - CoDA Concept Művészeti és Kulturális Szolgáltató Kft.

A franchise kézikönyv az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Balalton Fejlesztési Tanács támogatásával került kidolgozásra.

2

TARTALOMJEGYZÉK I. MINŐSÍTÉSI KÉZIKÖNYV ________________________________________________ 5 1. A franchise gazda ____________________________________________________________ 5 2. Az Európa Kulturális Tava franchise típusa ______________________________________ 6 3. Az Európa Kulturális Tava franchise rendszer bemutatása __________________________ 7 3.1. Vízió ___________________________________________________________________________ 7 3.2. Küldetésünk______________________________________________________________________ 7 3.3. Értékeink ________________________________________________________________________ 7 3.4. A védjegy célja ___________________________________________________________________ 7 3.5. A cél elérését szolgáló stratégia ______________________________________________________ 7 3.6. A védjegy rendszer alapelvei_________________________________________________________ 9 3.7. A franchise használathoz kapcsolódó szolgáltatások _____________________________________ 11 3.7.1. A minősítéshez kapcsolódó feladatok _____________________________________________ 12 7.1.1.1. Feladat: A küldő régióból érkező egyének kulturális preferenciáinak szekunder felmérése, a trendek változásának követése, a Balaton Régió, illetve EKT programjaival szemben alternatívát nyújtó események/attrakciók feltérképezése és leírása.___________________________________ 12 7.1.1.2. Feladat: A Balaton Régió lakossága kulturális igényeinek szekunder felmérése, trendek változásának követése.____________________________________________________________ 13 7.1.1.3. Feladat: Régiós vonzerő alakulásának felmérése és a kulturális kínálat nyomon követése _ 13 7.1.4. Feladat: A minősítési kritériumok aktualizálása _____________________________________ 13 7.1.1.5. Feladat: Minősítések elvégzése és ellenőrzés ____________________________________ 13 7.1.1.6. Feladat: A helyszínekkel és rendezvényekkel kapcsolatos visszacsatolások értékelése____ 14 7.1.1.8. Feladat: Az EKT program működtetése, képviselete ______________________________ 14 3.7.2. A védjegyhez kapcsolódó szolgáltatások___________________________________________ 14 3.7.2.1. Feladat: Mintaprojektek szervezése és lebonyolítása ______________________________ 14 3.7.2.2.Feladat: EKT brand kommunikálása és a promóciója ______________________________ 15 3.7.2.3. Feladat: Brand hatékonyság rendszeres felülvizsgálata, brand stratégia aktualizálása _____ 15 3.7.2.4. Feladat: Tanácsadás a védjeggyel rendelkező intézmények, rendezvények szervezői számára ______________________________________________________________________________ 15 3.7.2.5. Feladat: Együttműködés koordinálása más turizmus marketing és kulturális szervezetekkel 16 3.7.2.6. Feladat: Networking szervezés és támogatás a turizmus és a kulturális szektor között ____ 16 3.7.3. A teljes régióra vonatkozó feladatok és erőforrások __________________________________ 16 3.7.3.1. Feladat: A kulturális turizmusra hatással lévő helyi szereplők képzése ________________ 16 3.7.3.2. Feladat: A minőségi kultúra iránti igény felkeltése a Régió lakosságánál ______________ 17 3.7.3.3. Feladat: Nemzetközi konferencia, kiállítás szervezése_____________________________ 17

4. A minősítés szempontjai, kritériumai ___________________________________________ 18 4.1. Az intézmények minősítése_________________________________________________________ 4.1.1. A Védjegy megszerzésének jelen koncepció által javasolt folyamata _____________________ 4.1.2. Értékelési rendszer ____________________________________________________________ 4.1.2.1. Besorolási kategóriák ______________________________________________________ 4.1.2.2. Vizsgálati szempontok _____________________________________________________ 4.1.2.3. Az Alapelemek kategóriájába sorolt 18 vizsgálati szempont: _______________________ 4.1.2.4. A Színvonalnövelő elemek kategóriájába sorolt 24 vizsgálati szempont: ______________ 4.1.2.5. Az Értékelési rendszer használata_____________________________________________ 4.1.2.6. Értékelési szintek _________________________________________________________ D/ Kommunikációs ________________________________________________________________ 4.1.2.7. Értékelés ________________________________________________________________ 4.2. A rendezvények minősítése_________________________________________________________ 4.2.1. Rendezvény kategóriák ________________________________________________________

3

18 18 19 19 21 24 25 27 28 38 42 54 57

4.1.2. Előértékelő Lap ______________________________________________________________ 58 4.2.3. Rendezvények helyszíneinek értékelése szabadtéri rendezvény esetén ____________________ 60

5. A védjegy franchise rendszerben alkalmazott díjak _______________________________ 62

II. EKT marketingterv ______________________________________________________ 63 1. Marketingkommunikáció _____________________________________________________ 64 1.1. Balaton, Európa Kulturális Tava (EKT) brand népszerűsítése ______________________________ 1.1.1. Szlogen, logó ________________________________________________________________ 1.1.2. Marketingkommunikáció _______________________________________________________ 1.1.3. Célcsoportok ________________________________________________________________ 1.1.4. Célterületek _________________________________________________________________ 1.1.5. Marketingeszközök ___________________________________________________________ 1.2. Minősített rendezvények népszerűsítése _______________________________________________ 1.2.1. Marketingkommunikáció _______________________________________________________ 1.2.2. Célterületek _________________________________________________________________ 1.2.3. Marketingeszközök ___________________________________________________________ 1.2.4. Belső kommunikáció __________________________________________________________

64 64 64 64 64 65 65 65 65 65 65

III. Mellékletek ____________________________________________________________ 67 1. Arculati kézikönyv __________________________________________________________ 67 2. Védjegyhasználati franchise szerződés __________________________________________ 67

4

I. MINŐSÍTÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából, a Balaton Fejlesztési Tanács felügyelete alá tartozó Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. az EKT Projekt megvalósításának eredményeként, ebben a kézikönyvben bemutatja mindazokat a dokumentumokat, melyek tartalmazzák az Európa Kulturális Tava projekt működési feltételeit.

1. A franchise gazda A franchise gazda az alábbiak szerint határozta meg küldetését: A Magyar Turizmus Zrt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ez által elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez, és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. A kitűzött célok megvalósulását az alábbi konkrét feladatok segítik: - Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, - a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, - a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, - promóciós és PR-tevékenység folytatása belföldön és külföldön, - turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. A Magyar Turizmus Zrt. feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó Regionális Marketing Igazgatóságai, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Zrt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg. Küldetésével összhangban, a franchise gazda úgy döntött, hogy egy projektmunka keretében széleskörű piackutatás és társadalmi-gazdasági felmérésre alapozva olyan védjegy- és működési rendszert dolgoztat ki, aminek eredményeként a Balatonról kialakult kép úgy változik meg, hogy arra, mint Európa kulturális tavára asszociáljon a régióba látogató utazó közönség.

5

2. Az Európa Kulturális Tava franchise típusa Az Európa Kulturális Tava franchise rendszer egy termék és védjegy használati franchise rendszer keretében kerül megvalósításra. A termék- vagy védjegyhasználati franchise keretében az átadó egy termékhez kapcsolódó védjegy vagy márkahasználati jogot ad át az átvevőnek. A Franchise Gazda a projekt team munkáinak eredményére alapozva, létrehozza azt a Program Irodát, melyhez delegálja a franchise-jogokat és megbízza azt a franchise hálózat működtetésével. A szerződés sémát a kézikönyv 2. sz. melléklete tartalmazza.

6

3. Az Európa Kulturális Tava franchise rendszer bemutatása 3.1. Vízió Célul tűztük ki, hogy 2015-re a Balaton és régiója Európa elismert kulturális desztinációja legyen, melyben négy évszakon át mind a belföldi mind a külföldi látogatóknak, valamint a helyi lakosságnak, kivételes kulturális élményben lehet részük.

3.2. Küldetésünk Küldetésünknek tartjuk, hogy munkánkkal hozzájáruljunk a Balaton és környezete, a városok és községek, intézmények kulturális brandjének kialakításához és megerősödéséhez, hogy minél nagyobb számban keressék fel a régiót a kulturális attrakciók iránt érdeklődő turisták, hosszabbodjon tartózkodási idejük, és a helyi lakosság legyen aktív résztvevője a térség kulturális tevékenységének.

3.3. Értékeink Elkötelezettek vagyunk és hiszünk abban, hogy a meglévő értékeinkre alapozva, megvalósítható a térségbe irányuló turizmus fenntartható fejlesztése; rendelkezésre álló erőforrások: az épített örökség, természeti környezet és az emberi kreativitás szinergiája érvényesülni fog.

3.4. A védjegy célja Ki kell alakítani a Balaton régió tiszta, világos, megkülönböztethető identitását, amely kiemeli a régió gazdag kulturális értékeit, a egyediségét, az épített örökséget, a látványos és egyedülálló természeti környezetet és azt, hogy mindez a Közép-Európában, népek és kultúrák oly inspiratív találkozásában alakult ki és fejlődik tovább.

3.5. A cél elérését szolgáló stratégia A fenti cél elérése érekében szükséges a brand építés és a brand mögötti tartalom biztosítása. Biztosítani kell a rendezvények, kulturális attrakciók magas színvonalú megvalósítását az attrakciók tartalmát, szakmai programját, és a kiegészítő szolgáltatásokat egyaránt. A magas szintű szakmai program nem jelenti azt, hogy a védjegy rendszerében csak világszínvonalú attrakciók, előadások kapcsolódhatnak be, azonban minden rendezvény típus esetén a maga kategóriájában kell a szakmai igényességet biztosítani. (Rendezvénytípusok, szakmai és szolgáltatási feltételek részletes kifejtését a minősítési rendszer határozza meg.)

7

A védjegynek fel kell használnia a Balaton már meglévő ismertségét és építeni kell a természeti adottságokra és meglévő erősségekre (SWOT), kiemelve a Balaton régiójának kulturális értékeit, elsősorban az épített örökséget, gasztronómiát, borkultúrát, folklórt. Azonban a védjegy nem kíván tematikus leszűkítést alkalmazni, azaz a jelenleg meglévő rendezvénytípusok megtartásával, új típusok megjelenésének lehetőségével, rugalmasan kell kialakítani a minősítési rendszert. A brand építés szempontjából azonban meg kell határozni a hangsúlyos területeket, melyek meghatározzák a régió kulturális arculatát. A védjegy keretében olyan rendezvények, attrakciók megvalósítása kívánatos, amelyek a helyi lakosság igényeire épülnek, azonban kiemelten a turisták számára jelentenek (elsődleges) vonzerőt. Ez azt jelenti, hogy a helyi közösség szervezésében fontos szerepet játszó falunapok nem képezik a védjegy rendszer elemét. A rendezvények, attrakciók során kiemelt szerepet kell kapnia az alábbi, a régió fejlesztésében megjelenő horizontális céloknak: • • • •

Akadálymentesítés, Gyermekbarát szemlélet, Kerékpárbarát szemlélet. Senior korosztály igényeinek kiszolgálása

A rendezvények, intézmények, attrakciók során fontos a helyi lakosság, vállalkozások bevonása a megvalósítás folyamatába, a helyi társadalom gazdasági érdekeltségének biztosítása, ezáltal elsősorban a háttér településeken egyfajta helyi gazdaságfejlesztő szerep felvállalása. Fontos a védjegy által képviselt színvonal folyamatos megtartása, amely folyamatos ellenőrzést és monitoringot követel a védjegy működtetője által. (Részletes feltételek meghatározása a védjegy működési rendszer fejezetben kerül kidolgozásra) A védjegy egy termék, amiért a felhasználónak fizetnie kell, de élvezi az abból fakadó előnyöket. A védjegy által biztosított szolgáltatások: • Nemzetközi, országos marketing, • Folyamatos szakmai tanácsadás, Koordináció és szakmai együttműködés elősegítése a rendezvények, attrakciók, kulturális intézmények és turisztikai orientáltságú szerveztek, valamint turisztikai szolgáltatók és marketing szervezetek között (A szolgáltatások részletesen a védjegy rendszer működési fejezetében kerül kidolgozásra)

8

3.6. A védjegy rendszer alapelvei A védjegy rendszer hatékonyságának és így hosszú távú céljaink megvalósulásának alapja a helyes alapelvek kijelölése. Ezek az alapelvek határozzák meg milyen típusú rendezvények, attrakciók kapcsolódhatnak a védjegy rendszerébe, és adják majd a főbb minősítési kritériumok határait, azok értelmezési tartományát. 1.

A hagyományos kulturális értékekre épülés A kultúra fogalmát, attól függően, hogy milyen aspektusból nézzük, lehet nagyon tágan és eltérően meghatározni. Esetünkben a turizmus szemszögéből nézve a kultúra, a kulturális érték, és a hagyományos kulturális érték a kulturális utazó meghatározásával írható le praktikusan: A kulturális turisták olyan utazók, akik elsődlegesen azért jönnek egy régióba, hogy ott egy kultúrához, vagy művészethez kapcsolódó rendezvényt meglátogassanak; megismerjék, hogy a régió társadalma hogyan él és hogyan élt; olyan aktivitások motiválják utazásukat, amelyek visszatükrözik a régióban kialakult közösségek múltbeli és jelenbeli kultúráját. A kulturális turizmus magában foglalhat olyan élményeket és eseményeket, melyek kapcsolódhatnak ételhez, italhoz, sporthoz, művészetekhez, valláshoz, vagy akár tradicionális ünnepekhez. A turizmus szempontjából tehát mindaz érték a föntiek közül, ami vendéget és bevételt generál. Mi nem kulturális érték? A természeti erőforrások és adottságok önmagukban.

2.

Újszerű, innovatív kulturális értékek létre hozása A hagyományos kulturális attrakciók mellett támogatni kell azokat a programokat, kezdeményezéseket, amelyek az újszerű, innovatív formában és tartalommal jelentkeznek, amelyek eredeti módon mutatják be a Balatont, a régiót, amelyek oktatási, ismeretterjesztési jellegűek, amelyek hosszútávon, az adott területen lakók életminőségét tényszerűen javítják. Támogatandók továbbá azok az egyedi, különleges kezdeményezések, amelyek fejlesztik a régión belüli kommunikációt, a társadalmi és szociális érzékenységet, a szezonon kívüli időszakban jelentős kulturális események lehetnek, amelyek eredetiségükkel figyelemfelhívóak, minőségükben és igényükben európai színvonalúak.

3.

Önálló turisztikai vonzerő A rendezvény, attrakció elsődleges utazási motivációt jelent a turista számára. Az önálló vonzerőt jelentheti a rendezvény, program, vagy maga az intézmény, amelyeknek színvonala, brandje, image már önmagában garantálja a vonzerőt.

9

4.

Illeszkednek a Balatonról, mint természeti erőforrásról kialakult képhez, hangsúlyozzák a kulturális örökségek jelenlétét. A „balatoniság” megfogalmazása. A Balaton, mint természeti erőforrás önmagában nem kulturális érték. A Balaton épített környezete és mindaz a kulturális tevékenység (tágan értelmezve), amely a Balatonhoz kapcsolható azonban igen. A jelenlegi helyzet felméréséhez gyűjtött anyagokból kiderül, hogy az összes utazó több mint 13%-a egy, helyhez kötött kulturális élmény miatt utazik (couleur locale). Ez egy hatalmas célközönség, az összes kulturális utazóként definiált turista 48%-a. Ebből következően, az olyan kulturális tevékenységet, amely a Balatont, mint természeti erőforrást integrálja, preferálni célszerű.

6.

Az attrakció állandó vagy Időben visszatérő Időben visszatérő rendezvénynek tekinthető a max. négy évenként szabályos időközönként megvalósuló rendezvények. A visszatérő jelleg kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent mind az utazók, mind a turizmusban érdekelt és érintett vállalkozások számára.

7.

Térben és/vagy időben megfelelő koncentráció elősegítése Az a rendezvény segíti elő a koncentráció, vagy „kritikus” tömeg megvalósulását, amelyik például egy időben több helyszínt kapcsol be, vagy olyan másik rendezvénnyel egy időben rendezik, amelyiknek célközönsége hasonló érdeklődésű. A rendezvények időbeli és térbeli megoszlásának koordinálása. Háttértelepülések bevonása.

8.

A célpiacok igényeinek kielégítése, és ugyanakkor hatással lenni azokra. (main stream vs. innovation). Itt a közgazdaságtanból és marketing orientációból ismert dilemma jelenik meg: alkalmazkodni a kereslethez (lényegében mások kínálatához), vagy valami innovativat, újat nyújtva ébresszünk keresletet. A kérdés eldöntése nem stratégiai, hanem üzletpolitikai jelentőségű, mert mindkét irány hordoz magában kockázatokat és extraprofit ígéretet is. Mint oly sokszor a vállalati (és társadalmi) gyakorlatban, az a kockázatkerülő magatartás válhat be, amelyik az adott keresletet kihasználva óvatosan mozdul az innovatív kínálat irányába és próbál hatni célpiacára. Itt is érvényesnek tartom az 5. pontban írottakat a stratégia és kritériumokról.

10

9.

A „helyi gazdasági hatás” érvényesülése. A döntés egyik fontos szempontja a támogatás legnagyobb arányú helyi érvényesülése, a helyi vállalkozók, támogatók érdekeltségének felkeltése.

11.

Fenntarthatóság A fenntarthatóság értelmezésében, bizottsági állásfoglalás szükséges: Az attrakció gazdasági, környezeti, társadalmi fenntarthatóságának megléte.

12.

Szezonszéthúzás Rendkívül fontos cél, hogy a nyári hónapok mellett, az év többi időszakában is legyenek folyamatos kulturális szolgáltatások, attrakciók. A nyári hónapokban használt infrastruktúra éves működtetését ösztönözni kell. A periodikus események, a Balaton régió őszi, téli, tavaszi arcának bemutatása, a különböző kulturális intézmények, művészeti és közösségi programokra alkalmas helyszínek jobb kihasználtsága a szezonszéthúzás alapjait jelenthetik. Ilyen kulturális események lehetnek pl.: - szabadtéri kulturális akciók (ahol éppen az évszak jellege dominál) - előadóművészeti produkciók. - koncertek. - kiállítások, képző-, ipar- és médiaművészeti események. - egy-egy jeles naphoz kapcsolódó program. - fesztiválok.

3.7. A franchise használathoz kapcsolódó szolgáltatások A Franchise gazda feladata, hogy a Kézikönyvben definiált Balaton – EKT védjegy brand értékét reklám-kommunikációs eszközökkel és következetes minőségi politikájával folyamatosan növelje; a brand érték növekedését mérje, a brand használathoz kapcsolódó minősítést megvalósítsa. A franchise gazda feladatait az általa megbízott Program Iroda látja el. A fenti, a védjegyrendszer működtetése során elvégzendő feladatok az alábbiak szerint csoportosíthatóak: ¾ A minősítéshez kapcsolódó feladatokat, ¾ A védjegyhez kapcsolódó szolgáltatásokat, ¾ A teljes régióra vonatkozó feladatokat

11

A minősítéshez kapcsolódó feladatok biztosítják, hogy a védjegyrendszer ismert legyen, a kultúrához kapcsolódó igényekhez illeszkedjen, és a minősítés működjön. A védjegyhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítják, hogy a rendszerben résztvevők, a minősítés megszerzése után, olyan szolgáltatásokhoz jussanak hozzá, melyekkel saját brand értéküket növelhetik. A teljes régióra vonatkozó feladatok olyan tevékenységek, amelyek az egész régió fejlődését vagy propagálását szolgálják. Ezek a tevékenységek részben felfoghatók úgy is, mint a védjegyrendszerhez kapcsolódó szolgáltatások, de nem közvetlenül a rendszer tagjaira irányulnak, ezért olyan helyszínek, rendezvények is a haszonélvezői, akik nem tagjai a rendszernek. A Program Iroda a minősítéshez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében biztosítja egy szakmai függetlenséggel rendelkező Minősítő Bizottság működését. A Minősítő Bizottságnak öt tagja van, mely tagokat és közülük az elnököt a franchise gazda kéri fel. A Bizottság igény szerint, kéthavonta ülésezik. Az üléseken megvizsgálják, megtárgyalják a beérkezett védjegykérelmeket, esetleges panaszokat, elvárásokat. A Minősítő Bizottság fő tevékenysége az intézmények és rendezvények minősítése. A minősítési feladatokat a Kézikönyvben foglalt elvek és értékelő lap figyelembevételével, legjobb tudásuknak, szakmai ismereteiknek megfelelő színvonalon végzik. Amennyiben elemzés, vizsgálat készült a védjeggyel kapcsolatban, azt megvitatják, elemzik. A pontos minősítés érdekében helyszíni vizsgálatot folytathatnak, melynek maximális időtartama kéthavonta egy hét lehet. Minősítési tevékenységükhöz szakértőket kérhetnek fel. A Minősítő Bizottság döntéseit egyszerű többséggel (50+1%) hozza meg, szavazategyenlőség esetén a Minősítő Bizottság Elnökének szavazata dönt. A Minősítő Bizottság, írásos jelentést és javaslatot készít a Program Iroda részére. A tapasztalatok alapján, amennyiben szükségesnek látszik, javaslatot készítenek a kézikönyv aktualizálására, frissítésére, esetleges változtatására.

3.7.1. A minősítéshez kapcsolódó feladatok 7.1.1.1. Feladat: A küldő régióból érkező egyének kulturális preferenciáinak szekunder felmérése, a trendek változásának követése, a Balaton Régió, illetve EKT programjaival szemben alternatívát nyújtó események/attrakciók feltérképezése és leírása. Feladat célja: A védjegyrendszer illetve a minősítés valós teljesítményekre épüljön, és a Balaton Régió versenyképességének növelését szolgálja a szélesen értelmezett kulturális területen. Megvalósítás: Célszerűbb a meglévő felméréseket, kutatásokat „lebontani” a régióra. Szekunder kutatás a 2 évente, a trendek elemzése 1 évente. A már meglévő felméréseket lehet használni, illetve kooperációban dolgozni beutaztatást végző céggel (pld. Neckermann).

12

7.1.1.2. Feladat: A Balaton Régió lakossága kulturális igényeinek szekunder felmérése, trendek változásának követése. Feladat célja: A védjegyrendszer illetve a minősítés vegye figyelembe a helyi lakosság igényeit is. Megvalósítás: Szekunder kutatás 2 évente, trendek elemzése 1 évente.

7.1.1.3. Feladat: Régiós vonzerő alakulásának felmérése és a kulturális kínálat nyomon követése Feladat célja: A brand stratégia aktualizálásához, illetve az EKT céljainak alakításához szükséges a kínálati oldal felmérése. Ez egyben lehetőséget ad a direkt kapcsolatfelvételre, megkeresésre olyan helyszínek és rendezvények esetében, amelyek önmaguktól nem pályáznak a védjegyre. Megvalósítás: A különböző szervezetek által készített információk összegyűjtése, a kínálat nyomon követése, direkt megkeresések.

7.1.4. Feladat: A minősítési kritériumok aktualizálása Feladat célja: A minősítési kritériumok naprakészek legyenek, kövessék az igényekben végbemenő változásokat a primer kutatások és trendelemzések alapján. Megvalósítás: A kutatási eredmények feldolgozása, az értékelő kritériumok aktualizálása. A minősítő bizottság végzi az és utolsó ülésén.

7.1.1.5. Feladat: Minősítések elvégzése és ellenőrzés Feladat célja: A minősítések kiadhatók legyenek, szükség esetén a Bizottság a helyszínen győződjön meg az intézmény vagy a rendezvény alkalmasságáról. Megvalósítás: 2 havonta a Bizottság értékeli az összegyűlt pályázatokat a felállított és évente aktualizált kritériumrendszer alapján. Amennyiben egy-egy esetben szükségesnek tartja, helyszíni bejárást végez, ami kapcsolódhat a minősítés megadásához, de kapcsolódhat a védjegyhasználat fenntartásának engedélyezéséhez is (ez utóbbi egyfajta ellenőrzés).

13

7.1.1.6. Feladat: A helyszínekkel és rendezvényekkel kapcsolatos visszacsatolások értékelése Feladat célja: A védjegyet használó intézmények, helyszínek és rendezvények folyamatos értékelésének, ezen keresztül a minőség fenntartásának a biztosítása. Megvalósítás: A helyszíneken, a rendezvényeken a látogatók számára lehetőség van egy-egy kérdőív kitöltésével a programok értékelésére. Az kérdőívek és saját tapasztalata alapján az Iroda értékeli az adott helyszínt vagy rendezvényt. Meg kell oldani, hogy az adatfelvételt független szereplő végezze.

7.1.1.8. Feladat: Az EKT program működtetése, képviselete Feladat célja: A feladat több célt szolgál egyszerre. Az egyik cél, hogy a program ismert legyen a potenciális pályázók számára, és ismert legyen a forrásokat biztosító költségvetési intézmények számára is. A program szervezői emellett nemzetközi szintű kapcsolatot alakítanak a hasonló programok szervezőivel, megosztják tapasztalataikat. Megvalósítás: Az ismertség biztosítását, a védjegyrendszert részletesen bemutató franchise kézikönyv kiadása, weboldal fenntartása, és szükség esetén szóbeli tájékoztatás jelenti. A nemzetközi kapcsolatépítés konferencia részvételt, más programok meglátogatását és meghívását jelent. A franchise kézikönyvet évente szükséges aktualizálni a minősítési kritériumok aktualizálása miatt.

3.7.2. A védjegyhez kapcsolódó szolgáltatások 3.7.2.1. Feladat: Mintaprojektek szervezése és lebonyolítása Feladat célja: A mintaprojekteken keresztül az Iroda megismerteti a közönséget az EKT által képviselt minőséggel. Emellett a mintaprojektek lehetőséget adnak a brand erősítésére és kommunikációjára. Megvalósítás: Maximum 4 mintaprojekt kerül megszervezésre évente. Az Iroda a projekt kidolgozásában, definiálásában és szervezésében vesz részt. A projekt költségeinek fedezetét az Iroda biztosítja pályázati forrásból és szponzori hozzájárulásokból. A részletes tervezést és megvalósítást nem az Iroda végzi. Másként fogalmazva az Iroda projektgazda szerepben jelenik meg. A projektek tervezése és megvalósítása külön pályázati forrásból és szponzori hozzájárulásból történik, nem terheli az EKT program költségvetését.

14

3.7.2.2.Feladat: EKT brand kommunikálása és a promóciója Feladat célja: A brand kommunikálása és promóciója következtében növekedjen a védjeggyel rendelkező helyszínek és rendezvények látogatottsága. Megvalósítás: A feladat egyrészt országos és nemzetközi szintű kommunikációt és promóciót igényel Magyarországon és a küldő régiók országaiban. Ez a tevékenység a kulturális célú látogatások számát hivatott növelni. Másrészt helyi promócióra is szükség van ahhoz, hogy a Balaton Régióban tartózkodó turisták és lakosok érdeklődését felkeltse, illetve informálja őket a lehetőségekről.

3.7.2.3. Feladat: Brand hatékonyság rendszeres felülvizsgálata, brand stratégia aktualizálása Feladat célja: A brand értékének növelése azzal, hogy illeszkedik a kulturális elvárásokhoz és megfelelően használja a kommunikációs csatornákat. Megvalósítás: Szakértő partner végzi évente 1alkalommal a második évtől, az időszak közepétől pedig kétévente 1alkalommal

3.7.2.4. Feladat: Tanácsadás a védjeggyel rendelkező intézmények, rendezvények szervezői számára Feladat célja: A védjeggyel rendelkező helyszínek illetve rendezvények szervezői olyan professzionális tanácsadási szolgáltatásokhoz jutnak, amelyek hozzásegítik őket a látogatottságuk emeléséhez. Megvalósítás: A tanácsadás egyrészt a marketinget segítő információk megosztását, átadását jelenti az elvárásokról, a trendekről. A tanácsadás másfelől a rendezvények koordinálását segíti az elszívó hatás minimalizálása érdekében. Végezetül, a tanácsadás jelenthet konkrét marketing vagy menedzsment tanácsadást egy-egy helyszín vagy rendezvény esetében. Az első két esetben a tanácsadási tevékenységet az Iroda látja el, míg a harmadik esetben csak közvetítő szerepet vállal az ügyfél és a professzionális tanácsadó cég között (javasol, segít kiválasztani). Igény szerint, külön díjazás fejében a tanácsadás kiterjedhet az egyes programok tartalmi részének támogatására, koordinálására is. A professzionális tanácsadás költségeit nem az EKT program fedezi

15

3.7.2.5. Feladat: Együttműködés koordinálása más turizmus marketing és kulturális szervezetekkel Feladat célja: A védjeggyel rendelkező helyszínek és rendezvények promócióját a lehető legszélesebb körben végezzék. Megvalósítás: Az Iroda kapcsolatban áll a turizmus marketing szervezetekkel és eléri, hogy marketing tevékenység meghatározott módon terjedjen ki a védjeggyel rendelkező helyszínekre és rendezvényekre illetve magára az EKT programra. A kulturális szervezetek esetében azt kell elérni, hogy minél több kultúrához köthető program esetében a védjeggyel rendelkező intézmények adják a helyszínt, illetve a védjeggyel rendelkező rendezvények minél több helyen jelenjenek meg a kulturális kínálatban.

3.7.2.6. Feladat: Networking szervezés és támogatás a turizmus és a kulturális szektor között Feladat célja: A kulturális rendezvények szerepének erősítése a turizmusban, illetve a turizmus, mint iparág lehetőségeinek bővítése a kultúra „fogyasztás” kapcsán. A kulturális iparág lehetőségeinek, ismertségének támogatása Megvalósítás: Az iroda tematikus találkozók szervezésével lehetővé teszi a párbeszédek és a kapcsolatok kiépítését a kultúra és a turizmus képviselői között. A kultúra oldalról a védjeggyel rendelkező helyszínek és rendezvények képviselői vannak jelen, de csatlakozási lehetőséget kaphatnak azok a szervezetek, attrakciók képviselői is, akik jelzik igényüket a védjegy megszerzésére. 3.7.3. A teljes régióra vonatkozó feladatok és erőforrások 3.7.3.1. Feladat: A kulturális turizmusra hatással lévő helyi szereplők képzése Feladat célja: A látogatókkal közvetlenül kapcsolatba lépők (recepciósok, taxisok, programszervezők munkatársai stb.) számára ismert legyen a védjeggyel lefedett kulturális kínálat, valamint képesek és motiváltak legyenek e kínálat közvetítésére. A képzésbe éves szinten 240-300fő vonható be. Megvalósítás: Az Iroda a védjeggyel rendelkező kínálat ismeretében megszervezi a képzést, ahhoz helyszínt biztosít. Az Iroda hagyja jóvá a képzési tematikát, de magát a képzést külső szereplőtől rendeli meg.

16

3.7.3.2. Feladat: A minőségi kultúra iránti igény felkeltése a Régió lakosságánál Feladat célja: A tevékenység több célt is szolgál; egyrészt keresletet támasztani a védjeggyel rendelkező (és közvetve a nem rendelkező) kulturális kínálat iránt. Másrészt a lakosság számára ismertté tenni a Régió kulturális kínálatát és az események időzítését azért, hogy saját kapcsolatrendszerén keresztül közvetítse azokat, ezáltal tovább növelje a keresletet. Harmadrészt a lakosság egy része, ismerve a meglévő kínálatot és a védjegyrendszert, maga is bekapcsolódhat új helyszínekkel, rendezvényekkel és más kreatív kezdeményezésekkel, bővítve ezzel a kínálati oldalt. Megvalósítás: A feladat több program végrehajtását jelenti, amelyeket projekt rendszerben célszerű megszervezni, és külön pályázati forrásból és szponzorációs hozzájárulásból célszerű finanszírozni. A fő feladatok a következők: • A kultúra iránti igényt erősítő modulok beépítése az oktatásba, alkotók bevonása • Kísérleti promóciós programok szervezése a helyi lakosság számára, a Régió kulturális kínálatának megtapasztalására • Kampány a helyi lakosság számára, amely azt célozza, hogy kommunikálják ismeretségi körükben a régió kulturális kínálatát • Ösztönző programok annak érdekében, hogy újabb helyszínek, rendezvények, csoportok vállalják a kultúra közvetítését • Motivációs célú díjak alapítása az egyéni aktivitás fokozására. Az iroda a projektek definiálásában és összehangolásában venne részt, a megvalósításnál egyfajta projektgazdai szerepet vállalna

3.7.3.3. Feladat: Nemzetközi konferencia, kiállítás szervezése Feladat célja: Az EKT programon keresztül a Balaton Régió integrálása a nemzetközi regionális kulturális régiók csoportjába. Megvalósítás: Az Iroda kapcsolattartást, kapcsolatépítést végez és megszervezi az eseményt. Az eseményt 100fő részvételével kétévente, biennálé formájában rendezik.

17

4. A minősítés szempontjai, kritériumai A védjegy használatának elnyerésére pályázni kell. A pályázat feltétele, hogy a pályázó pályázati díjat fizessen. A pályázati díj ellenében a pályázó kézhez kapja a pályázati feltételeket tartalmazó kézikönyvet, amelyben megtalálja azokat az egyértelmű szempontokat és indikátorokat, melyeknek meg kell felelnie ahhoz, hogy elnyerhesse a védjegy használatának jogát. A pályázó a megkapott kézikönyvben részletezett módon összeállítja pályázatát, ami vonatkozhat egy konkrét rendezvényre, intézményre, rendezvény sorozatra. Ezt a pályázatot postán írásban és elektronikus formában el kell juttatnia a Program irodához. A Minősítő Bizottság munkáját két területen végzi: ¾ Az intézmények minősítése ¾ Rendezvények minősítése

4.1. Az intézmények minősítése Bevezető A Európa Kulturális Tava Védjegy feladata, hogy a Balatoni Régióba látogatók számára minőségi megkülönböztetést adjon intézmények között. A Védjegy kialakítása során nem a megkülönböztetés, hanem egy megfelelő színvonal megteremtése a cél. A Védjegy megszerzéséért ezért évente indulhatnak az intézmények és azt egy vagy két évre nyerhetik el.

4.1.1. A Védjegy megszerzésének jelen koncepció által javasolt folyamata Jelentkezési kérdőív kitöltése / Értékelési kérdőív kitöltése / Tanúsító vizsgálat a BFT részéről. Amennyiben az Intézmény az első vizsgálat során kiváló felkészültségről tesz tanúbizonyságot, akkor két évre megkapja a Európa Kulturális Tava Védjegyet. Amennyiben az Intézmény az első vizsgálat során megfelelő felkészültségről tesz tanúbizonyságot, akkor két évre megkapja a Európa Kulturális Tava Védjegyet, amelynek ellenőrző vizsgálatát egy év elteltével a BFT előírhatja. Amennyiben az Intézménynek az első vizsgálat után hiánypótlásra kérik fel, akkor az Intézmény a hiánypótlási Jegyzőkönyvben meghatározottak szerinti időpontra kell elvégezni a hiánypótlást. Amennyiben a megadott határidőre nem sikerül a hiánypótlást elvégezni, akkor az Intézmény csak egy év elteltével, a következő minősítési időszakban pályázhat ismét. A minősítés három lépésből áll: 18

1. Jelentkezés a minősítésre a Jelentkezési Kérdőív kitöltésével 2. Az Értékelési Kérdőív kitöltése (3 hét áll rendelkezésre) 3. Helyszíni vizsgálat (a kérdőív beérkezését követő 3 hónapon belül) és értékelés (a vizsgálatot követő 30 napon belül)

4.1.2. Értékelési rendszer 4.1.2.1. Besorolási kategóriák Az értékelési rendszer tevékenység szerint az alábbi kategóriába sorolja az intézményeket:

Művészeti (állandó kiállítási hely, képzőművészeti alkotások bemutatására)

Történeti (állandó kiállítási hely, gazdasági, kulturális, hadtörténeti, helytörténeti gyűjtemények bemutatására)

Épület (építészeti alkotás, amely az épület történeti kiállításán túl egyéb állandó kiállítással, vagy időszakos kiállításra használt térrel nem rendelkezik)

Kiállítótér (állandó kiállítással nem rendelkező, időszakos kiállítások befogadására szakosodott intézmény)

Szaktörténeti (állandó kiállítási hely, egy iparág, szakma, mezőgazdasági vagy egyéb tevékenység történeti bemutatására)

Szakkiállítás (állandó kiállítási hely, egy iparág, szakma, mezőgazdasági, egyéb tevékenység munkafolyamatinak vagy élővilág, tudományág bemutatására)

Az intézményeket az elmúlt három év átlag látogatószámosságának és a rendezett programok számossága alapján három méretkategóriába (kis, közepes és nagy) sorolódnak be. Tevékenység függvényében a besorolás más és más keretszámokat határoz meg. (Pl.: egy szakkiállításnál 1.000 fő látogató egy évben már nagy méretkategóriába sorolja az intézményt, művészeti tevékenységet ellátó intézménynél a nagy méretkategóriába való sorolás minimális látogatószáma 2.500/év.) A méretbesorolás az alábbi határértékeket veszi figyelembe: - Látogatók száma egy évben (1000 alatt, 1001-3500 között, 3501-10.000 között, 10.00120.000 között, 20.000 felett) - Rendezvények programok száma egy évben (kevesebb, mint egy, egy vagy kettő, három vagy négy, öt, öt felett) Az alábbi táblázat megadja, az egyes tevékenységek alapján történő méretbesorolást a határértékekhez rendelve (zöld – nagy intézmények, kék – közepes intézmények, narancs – kis intézmények):

19

MŰVÉSZETI rendezvények száma

1000 alatt

látogatók száma egy évben 1001-3500 3501-10.000 10.00120.000 fölött között között 20.000 között

több évente 1 1 vagy 2 3 vagy 4 5 több mint 5 TÖRTÉNETI rendezvények száma

1000 alatt


több évente 1 1 vagy 2 3 vagy 4 5 több mint 5

ÉPÜLET rendezvények száma

1000 alatt



KIÁLLÍTÓTÉR rendezvények száma

1000 alatt



SZAKTÖRTÉNETI

látogatók száma egy évben

20

rendezvények száma

1000 alatt

1001-3500 között

3501-10.000 között

10.00120.000 között

20.000 fölött

több évente 1 1 vagy 2 3 vagy 4 5 több mint 5 SZAK rendezvények száma

1000 alatt



4.1.2.2. Vizsgálati szempontok Az értékelési rendszer tevékenység és méretkategória szerint más elvárásokat támaszt az intézményekkel szemben. Az alábbi kategóriákban vizsgálja a kialakított megoldásokat valamennyi intézménynél: Szervezeti szempontok: az Intézmény szervezeti szinten felkészült feladatainak ellátására, a személyi feltételek adottak, hogy a kulturális intézmény megfelelő szinten lássa el kitűzött feladatát Szakmai szempontok: az intézmény kulturális feladatainak ellátása megfelel a szakmai és a közönség elvárásoknak. Infrastrukturális szempontok: az intézmény rendelkezik a megfelelő felszereltséggel és eszközökkel feladatának ellátására Kommunikációs szempontok: az intézmény megfelelő tájékoztatást ad látogatói és lehetséges látogatói számára tevékenységéről, elérhetőségéről. (A megfelelés során statisztikai szempontból a felmérés rákérdez az intézmény környezeti jellemzőire is, azonban azok nem játszanak szerepet az értékelésben.) Az értékelési rendszer az alábbi szempontokat vizsgálja a fenti kategóriákban: a) Szervezeti

Egyszemélyi vezető végzettsége

21

Művészeti vezető végzettsége

Közönségkapcsolati vezető végzettsége

Rendezvényszervezők száma (belsős)

Rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős)

Múzeumi segítő száma

Múzeumi segítők képzése

Múzeumi segítők idegen nyelv ismerete

Múzeumpedagógus

Művészettörténész/muzeológus

Dokumentáció

b) Szakmai

Kiállítási tárgyak

Kiállítótér

Katalogizáltság

Programok

Kutatás

Publikációk, kiadványok

Vendégkiállítások

Gyűjteménykezelés

Gyermekfoglalkoztatás

c) Infrastrukturális

Védelem

Világítás

Fűtés/hűtés

Páratartalom

Raktárból való kivét módja

Raktározás módja

Parkolóhelyek számossága

parkolók mozgáskorlátozottak számára

Büfé, kávézó minősége

Büfé, kávézó befogadó kapacitása

Mosdók számossága, állapota

Illemhelyek mozgáskorlátozottak számára

22

Látogatótér tisztasága

Biciklitárolók számossága

Ruhatár befogadó kapacitása

Telephelyenkénti pénztár

Mozgáskorlátozottak bejutása, közlekedése

Fogyatékkal élők segítése

Műtárgy lopás-, tűz-, kárbiztosítás.

d) Kommunikációs

Tájékoztató az intézményről

Tájékoztató a gyűjteményről, programokról

Tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épületről

Audioguide

Idegenvezetés

Médiakapcsolatok

Hirdetési platformok

Kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel

Weboldal

Önálló arculat

e) Környezeti

Távolság a Balatontól

Távolság a falu/városközponttól

Távolság Siófoktól/Balatonfüredtől/Keszthelytől

Távolság az autópályától/71-es úttól

Távolság a bicikliúttól

Közeli, évi legalább 2.500 embert vonzó látványosságtól való távolság

Közeli étterem távolsága

Távolság a legközelebbi vasútállomástól

Távolság a legközelebbi hajóállomástól

Értékelési szempontok Az értékelés során a fenti vizsgálati szempontok két kategóriába sorolódnak. ALAPELEMEK és SZÍNVONALNŐVELŐ ELEMEK kategóriába. Alapelemek azon a lenti listába tartozó vizsgálati szempontokban megfogalmazott elvárások, amelyek méretkategóriától függően egy 23

megadott értéket kell hogy felvegyenek (pl.: egy nagy méretkategóriába sorolt művészeti intézmény művészeti vezetőjének kötelezően felsőfokú szakirányú képzettséggel kell rendelkeznie). Amennyiben az Alapelemek közül van olyan, amely nem éri el a Méretkategóriába sorolt intézmény megfelelő értékét, akkor az Intézmény nem kaphatja meg a Védjegyet. A Színvonalnövelő Elemek szerepe, hogy biztosítsák, hogy az intézmény a kulturális élmény megfelelő befogadásához szükséges egyéb elvárható körülményeket biztosítja vagy esetleges hiányosságait más területeken bevezetett többletszolgáltatásokkal ellensúlyozza (pl. egy közepes méretkategóriába sorolt, szakkiállítást befogadó intézmény nem rendelkezik kerékpártárolóval, de büféje meleg ételeket is kínál a látogatók számára). Ezen terület értékeléséhez minden vizsgálati szempont esetén a válaszkategóriákhoz pontértéket rendelünk és a Védjegy megszerzésének feltétele egy minimális pontszám elérése. Ezen két értékelési szempont (Alap- és Színvonalnövelő elemek) együttes vizsgálata biztosítja, hogy a Védjegyet csak olyan intézmény kapja meg, amely biztosítja a minimális szakmai feltételeket és látogatói számára megfelelő élményt nyújt.

4.1.2.3. Az Alapelemek kategóriájába sorolt 18 vizsgálati szempont: A/ Szervezeti

Egyszemélyi vezető végzettsége


Közönségkapcsolati vezető végzetsége

Rendezvényszervezők száma (belsős)

Rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős)

Múzeumi segítő száma / 400 m2

Múzeumi segítők idegen nyelv ismerete

Múzeumi segítők képzése

Múzeumpedagógus

Művészettörténész/muzeológus

Dokumentáció

B/ Szakmai

Katalogizáltság

Kutatás

Publikációk, kiadványok


24

C/ Kommunikációs

Tájékoztató az intézményről



Médiakapcsolatok

Kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel

4.1.2.4. A Színvonalnövelő elemek kategóriájába sorolt 24 vizsgálati szempont: A/ Szakmai

Kiállítási tárgyak

Kiállítótér

Programok



B/ Infrastrukturális

Védelem

Világítás

Fűtés/hűtés

Páratartalom


Raktározás módja

Parkolóhelyek számossága


Büfé, kávézó befogadó kapacitása

Mosdók számossága, állapota

Illemhelyek mozgáskorlátozottak számára

Biciklitárolók számossága

Ruhatár befogadó kapacitása

Van-e valamennyi telephelyen pénztár?


Fogyatékkal élők segítése

25

Műtárgy lopás-, tűz-, kárbiztosítás

C/ Kommunikációs

Audioguide

Idegenvezetés


Weboldal

Önálló arculat

26

4.1.2.5. Az Értékelési rendszer használata Az értékelési rendszer használata során az alábbi lépéseket kell követni:

27

4.1.2.6. Értékelési szintek A/ Szervezeti vizsgálati szempontok Egyszemélyi vezető végzettsége

A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény irányításához szükséges kompetenciákat.

Lehetséges értékelési szintek

Elemkategória Alapelem

1. középfokú

Közgazdasági

2. főiskolai, nem szakirányú Elfogadható 3. egyetemi, nem szakirányú szakirányok 4. szakirányú, felsőfokú

Pénzügyi

5. PhD

Művészeti menedzser



A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény művészeti Elemkategória Alapelem irányításához szükséges kompetenciákat. Muzeológus


1. középfokú

Történész

2. főiskolai, nem szakirányú Elfogadható 3. egyetemi, nem szakirányú szakirányok 4. szakirányú, felsőfokú

Művészettörténész Építész Kulturális antropológus

5. PhD

Közönségkapcsolati vezető végzettsége


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény látogatókhoz kapcsolódó feladatainak ellátásához szükséges kompetenciákat.

28


Közgazdasági

1. középfokú 2. főiskolai, nem szakirányú Elfogadható 3. egyetemi, nem szakirányú szakirányok 4. szakirányú, felsőfokú


5. PhD

Pénzügyi Művészeti menedzser Rendezvényszervező

Rendezvényszervezők számossága (belső)


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézményt és annak eseményeit látogatók hatékony elérését.


Rendezvényszervezői kapcsolatok számossága (külső)


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézményt és annak eseményeit látogatók hatékony elérését.


Múzeumi segítők számossága (400m2-re jutó fők száma) A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy biztosítsa a látogatók megfelelő tájékoztatásának lehetőségét.


Múzeumi segítők képzése A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy biztosítsa a látogatók megfelelő tájékoztatásának színvonalát. 1. nincs


2. szóbeli, egyszeri 3. szóbeli, rendszeres 4. írásbeli, egyszeri 5. írásbeli, rendszeres

29


6. vizsgával egybekötött

Múzeumpedagógus


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény számára az Elemkategória Alapelem iskolás korosztály képzésének lehetőségét. 1. nincs


2. elérhető 3. alkalomszerű 4. rendszeres 5. állandó

Művészettörténész/Muzeológus


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény megfelelő Elemkategória Alapelem szakmai színvonalát, valamint annak fejlesztését. 1. nincs


2. elérhető 3. alkalomszerű 4. rendszeres 5. állandó

Dokumentáció


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény megfelelő irányítási és végrehajtási elemeit, biztosítsa a szerepek és feladatok szétválasztását.

30


1. nincs Lehetséges értékelési szintek

2. felső szintű irányvonalak 3. működést leíró dokumentáció 4. 1-3 éves stratégia 5. felmérésen alapuló legalább 5 éves stratégia

B/ Szakmai vizsgálati szempontok Kiállítási tárgyak


A szempont feladata, hogy felmérje a kiállított tárgyak közönség számára való jelentőségét.

Elemkategória

Színvonalnövelő elem

1. Helyi, helytörténeti Lehetséges értékelési szintek

2. Régióban egyedülálló 3. Az országban egyedülálló 4. A világon egyedülálló

Kiállítótér



A szempont feladata, hogy felmérje a kiállítótér által nyújtotta Színvonalnövelő lehetőségeket a látogatók és Elemkategória elem befogadható kiállítások szempontjából.

Flexibilitás (nincs/kis mértékben/nagy mértékben)

Állag (renoválása szorul/felújításra szorul/Átlagos/Újszerű/Egy éven belül felújított)

Több funkció ellátására alkalmas (nem/ tablók vitrinek elhelyezése lehetséges/oltárok, nagy méretű alkotások bemutatására alkalmas)

Látogatótér klímatizáltság (nem klimatizált/teljes mértékben klimatizált)

Bútorozottság - látogatók kényelme szerint (nincs bútor/egy ülőhely 200m2-ként/egy ülőhely 100m2-ként/ egy ülőhely 50m2-

31

klimatizált/

részben

ként) Katalogizáltság


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény által kezelt vagyon állapotának vizsgálatát és Elemkategória Alapelem megteremtse kutathatóságának alapjait. 1. nem katalogizált gyűjtemény


2. valamennyi százalékban papíron katalogizált elemek 3. valamennyi százalékban elektronikusan katalogizált elemek 4. elektronikus módon kereshető feldolgozottság

Kulturális programok



A szempont feladata, hogy Színvonalnövelő felmérje az intézmény gyűjteményi Elemkategória területen túlmutató kulturális elem aktivitását.

alkalomszerű programok/rendszeres programok

valamilyen eseményhez helyi/regionális/országos/nemzetközi)

kapcsolódik

Kutatás A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény fejlődését megalapozó munkát


1. nincs 2. önálló kutatási program Lehetséges értékelési szintek

3. helyi jelentőségű kutatáshoz kapcsolódik 4. regionális jelentőségű kutatáshoz kapcsolódik 5. országos kutatáshoz kapcsolódik 6. nemzetközi kutatáshoz kapcsolódik

32

Publikációk


A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény kutatási Elemkategória Alapelem eredményeinek szakmai közönséggel való megismertetését. 1. Nincs


2. Eseti önálló publikáció magyar nyelven 3. Eseti önálló publikáció magyar és angol nyelven 4. Rendszeres önálló publikáció magyar nyelven 5. Rendszeres önálló publikáció magyar és angol nyelven

Vendégkiállítások A vizsgálati szempont célja


A szempont feladata, hogy felmérje az intézmény aktív szakmai kapcsolatait.

Elemkategória


Befogadott kiállítások az elmúlt öt évben

Kölcsönadott kiállítások (vagy önálló tárgyak) száma az elmúlt öt évben.



A szempont feladata, hogy felmérje az intézmény gyűjteményének szakmai fejlődését.

Elemkategória


1. Gyűjteménybővítés az elmúlt 5 évben nem voltközépfokú 2. Az elmúlt 5 évben alkalomszerű, kis mértékű (5 millió Ft alatti) műtárgybeszerzés volt Lehetséges értékelési szintek

3. Az elmúlt 5 évben alkalomszerű, nagy mértékű (5 millió Ft feletti) műtárgybeszerzések voltak 4. Az elmúlt 5 évben rendszeres, kis mértékű műtárgybeszerzések voltak 5. Az elmúlt 5 évben rendszeres, nagy mértékű műtárgybeszerzések voltak

33



A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény iskoláskorú közönséggel való kapcsolattartást.

Elemkategória

Alapelem


2. alkalomszerű 3. kidolgozott programok 4. saját múzeumpedagógiai program 5. kapcsolat helyi vagy más települések iskoláival

C/ Infrastrukturális Védelem A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy felmérje az intézmény fizikai védelmi színvonalát

Elemkategória


1. rács Lehetséges értékelési szintek

2. riasztóberendezés 3. távfelügyeleti riasztóberendezés 4. Nyitvatartási időn túli élőerős védelem 5. Folyamatos élőerős védelem

Világítás A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy felmérje az épületen belüli világítástechnika színvonalát.

Elemkategória


1. mennyezeti világítás, wolframszálas (körte) izzókkal Lehetséges értékelési szintek

2. mennyezeti világítás neongázos (fénycsöves) izzókkal 3. irányítható világítótestek 4. változtatható fényerejű, elmozdítható mennyezeti világítás

34

5. A műtárgyak anyagához egyedileg meghatározott és elhelyezett világítás Fűtés/hűtés


A szempont feladata, hogy felmérje a kiállított műtárgyak tároláshoz kapcsolódó hőmérsékletszabályozás színvonalát.

Elemkategória


1. épület szinten szabályozott 2. termenként szabályozott


3. vitrinenként szabályozott 4. műtárgyanként manuálisan szabályozott 5. műtárgyanként automatikusan szabályozott

Páratartalom


A szempont feladata, hogy felmérje a kiállított műtárgytárgyak oláshoz kapcsolódó páratartalomszabályozás színvonalát.

Elemkategória


1. nem szabályozott 2. termenként szabályozható


3. vitrinenként szabályozható 4. műtárgyanként manuálisan szabályozott 5. műtárgyanként automatikusan szabályozott



Lehetséges értékelési

A szempont feladata, hogy felmérje a nem kiállított műtárgytárgyak tárolásból való kivételének lehetőségeit. 1. nincs raktár

35

Elemkategória


2. külső helyszínen

szintek

3. telephelyen belül, másik épületben 4. a kiállítással azonos épületben, nem speciális infrastruktúrával 5. a kiállítással azonos épületben, speciális infrastruktúrával Raktározás módja


A szempont feladata, hogy felmérje a nem kiállított műtárgytárgyak tárolásának színvonalát.

Elemkategória


1. nem definiált 2. anyagtípusonként külön polcon 3. anyagtípusonként külön helyiségben


4. Anyagtípusonként külön (por és páramentes) tárolóeszközök, helyiségek, 5. műtárgyanként külön (por, sav és páramentes) tárolóeszköz felhasználásával, egész évben egyenletes hőfok ás páratartalom mellett

Parkolóhelyek számossága A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy felmérje az intézményhez tartozó Elemkategória autóparkolás lehetőségeit.


A szempont feladata, hogy felmérje az látogatók számára nyújtott étkezési lehetőségek színvonalát.




Elemkategória


2. előre csomagolt termékek (csokoládé, palackos üdítő) 3. előre csomagolt termékek, kávé 4. pékárú, meleg italok

36

5. naponta friss pékárú, helyben készült meleg italok, hidegkonyha

Büfé, kávézó befogadó kapacitása A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy felmérje az látogatók számára nyújtott étkezési lehetőségeket.

Elemkategória


A szempont feladata, hogy Elemkategória felmérje az látogatók számára elérhető illemhely lehetőségeket.


Mosdók számossága (női és férfi) összesen A vizsgálati szempont célja

Biciklitárolók számossága A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy felmérje az intézményhez tartozó Elemkategória kerékpárparkolás lehetőségeit.


Ruhatár befogadó kapacitása A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy felmérje a látogatók számára elérhető ruhatári lehetőségeket.

Elemkategória


A szempont feladata, hogy felmérje a több telephellyel rendelkező intézmények esetén a Elemkategória telephelyenkénti jegyváltás lehetőségeit.


Telephelyenkénti jegyváltás lehetősége


37




A szempont feladata, hogy felmérje a mozgáskorlátozottak bejutásának és közlekedésének lehetőségeit.

Elemkategória


Elemkategória


Elemkategória

Alapelem

1. nem megoldott 2. bejutás megoldott 3. közlekedés megoldott

Műtárgylopás-, tűz-, kárbiztosítás



A szempont feladata, hogy felmérje a műtárgyak, épület károsodása lopása esetén való kárenyhítés lehetőségeit. 1. nincs 2. részleges 3. teljes

D/ Kommunikációs Tájékoztató az intézményről A vizsgálati szempont célja

A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény látogatói számára annak megismerését. 1. nincs


2. magyar nyelvű tájékoztató 3. magyar és angol nyelvű tájékoztató 4. magyar, angol és német nyelvű tájékoztató 5. több nyelvű tájékoztató

38



A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény látogatói számára a gyűjtemény és a programok megismerését.

Elemkategória

Alapelem


2. magyar nyelvű tájékoztató 3. magyar és angol nyelvű tájékoztató 4. magyar, angol és német nyelvű tájékoztató 5. több nyelvű tájékoztató



A szempont feladata, hogy biztosítsa az intézmény látogatói Elemkategória számára a kiállított művek (épület esetén annak) megismerését.

Alapelem


2. magyar nyelvű tájékoztató 3. magyar és angol nyelvű tájékoztató 4. magyar, angol és német nyelvű tájékoztató 5. többnyelvű tájékoztató

Audioguide



A szempont feladata, hogy felmérje, hogy az intézmény kínál-e látogatói számára hangalapú tájékoztatást. 1. minden műtárgyról 2. kiemelt műtárgyakról 3. kiállításról

39

Elemkategória


4. múzeumról/épületről

Médiakapcsolatok


A szempont feladata, hogy biztosítsa a nagyközönség számára az intézmény megismerésének lehetőségeit.

Elemkategória

Alapelem

A szempont feladata, hogy felmérje az intézmény eszközeit a Elemkategória nagyközönség tájékoztatására lehetőségeit.

Alapelem

1. helyi Lehetséges értékelési szintek

2. megyei 3. régiós 4. országos 5. nemzetközi




újság

plakát

rádió

televízió

Internet

szórólap

elektronikus hírlevél

Kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel A vizsgálati szempont célja Lehetséges értékelési szintek

A szempont feladata, hogy felmérje az intézmény kapcsolatait társintézményekkel.

kutatás

műtárgycsere

40

Elemkategória

Alapelem

közös programszervezés

közös kiadványok megjelentetés

Weboldal


A szempont feladata, hogy felmérje, hogy az intézmény kínál-e látogatói számára tájékoztatást az Interneten.

Elemkategória


1. más intézményekkel közös megjelenés Lehetséges értékelési szintek

2. saját oldal, program és kiállítás leírás nélkül 3. saját oldal, a kiállítás leírásával 4. saját oldal a kiállítás és programleírással 5. többnyelvű saját oldal a kiállítás és programleírással

Önálló arculat



A szempont feladata, hogy felmérje, hogy az intézmény kiépített-e a látogatók számára elkülöníthető arculatott.

Elemkategória

1. nincs 2. saját logó 3. saját arculati elemek (szín, forma, betűtípus)

41


4.1.2.7. Értékelés Az értékelés során elválnak egymástól a tevékenységenkénti és a méretbeli kategóriák. Ezek lapján tevékenységenként külön elvárások vonatkoznak mindhárom méretkategóriára. Jelen fejezet ezen elvárásokat rögzíti. A/ Alap értékelési elemek – elvárt értékek B/ Művészeti intézmények értékelése

kis intézmény

közepes intézmény

nagy intézmény

felsőfokú

felsőfokú, szakirányú

Szervezeti egyszemélyi vezető végzettsége

felsőfokú

művészeti vezető végzettsége

nem elvárás

felsőfokú


közönségkapcsolati vezető végzetsége

nem elvárás

nem elvárás

felsőfokú

rendezvényszervezők száma (belsős)

0

0

1

rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős)

1

2

4

múzeumi segítő száma / 400 m2

1

2

4

szóbeli, egyszeri

szóbeli, rendszeres

szóbeli, rendszeres

legalább egy angol nyelven beszélő segítő

legalább egy angol és egy német nyelven beszélő segítő

múzeumi segítők képzése

múzeumi segítők idegen nyelv ismerete

nincs elvárás

múzeumpedagógus

nem elvárás

nem elvárás

rendszeres foglalkozások

művészettörténész/muzeológus

nem elvárás

megbízott

állandó

Célkitűzés megfogalmazása

működési folyamatot leíró dokumentációk

1-3 éves stratégia

100% papír alapon rögzített


100% elektronikusan

Dokumentáció Szakmai Katalogizáltság

42

rögzített

Kutatás

Publikációk, kiadványok Gyermekfoglalkoztatás

nincs

nincs elvárás

nincs

rendelkezik önálló kutatási programmal vagy részt vesz egyben

eseti kiadványok több nyelven vagy rendszeres kiadványok eseti kiadványok

nincs

alkalomszerű

rendszeres

magyar nyelven

magyar, angol és német nyelven


magyar nyelven



magyar nyelven



médiakapcsolatok

megyei szintű kapcsolatok

régiós szintű kapcsolatok

országos szintű kapcsolatok

kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel

nincs elvárás

4-ből valamelyik

4-ből legalább 2


nagy intézmény

Kommunikációs tájékoztató az intézményről tájékoztató a gyűjteményről, programokról tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épületről

C/ Történeti kiállítást bemutató intézmények kis intézmény Szervezeti egyszemélyi vezető végzettsége

felsőfokú

felsőfokú

művészeti vezető végzettsége közönségkapcsolati vezető végzetsége rendezvényszervezők száma (belsős) rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős) múzeumi segítő száma / 400 m2

nem elvárás

felsőfokú

felsőfokú, szakirányú felsőfokú, szakirányú

nem elvárás

nem elvárás

felsőfokú

0

0

1

1 1

2 2

3 3

múzeumi segítők idegen nyelv

nincs elvárás

legalább egy

legalább egy angol

43

ismerete

múzeumi segítők képzése múzeumpedagógus művészettörténész/muzeológus

Dokumentáció Szakmai

Katalogizáltság

Kutatás

Publikációk, kiadványok Gyermekfoglalkoztatás Kommunikációs

tájékoztató az intézményről tájékoztató a gyűjteményről, programokról tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épületről médiakapcsolatok kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel

angol nyelven beszélő segítő

szóbeli, egyszeri nem elvárás nem elvárás Célkitűzés megfogalmazása

szóbeli, rendszeres nem elvárás megbízott működési folyamatot leíró dokumentációk

100% papír alapon 100% papír rögzített alapon rögzített

nincs

nincs

nincs elvárás nincs

eseti kiadványok alkalomszerű

magyar nyelven

magyar nyelven

magyar nyelven megyei szintű kapcsolatok nincs elvárás

44

magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven régiós szintű kapcsolatok 4-ből valamelyik

és egy német nyelven beszélő segítő szóbeli, rendszeres rendszeres foglalkozások állandó

1-3 éves stratégia 100% elektronikusan rögzített rendelkezik önálló kutatási programmal vagy részt vesz egyben eseti kiadványok több nyelven vagy rendszeres kiadványok rendszeres

magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven országos szintű kapcsolatok 4-ből legalább 2

D/ Épület, épületegyüttes

Szervezeti egyszemélyi vezető végzettsége művészeti vezető végzettsége közönségkapcsolati vezető végzetsége rendezvényszervezők száma (belsős) rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős) múzeumi segítő száma / 400 m2 múzeumi segítők idegen nyelv ismerete

kis intézmény


nagy intézmény

középfokú nem elvárás

felsőfokú nem elvárás


nem elvárás

nem elvárás

felsőfokú

0

0

1

2 1

4 2

6 4

nincs elvárás


nincs elvárás

múzeumi segítők képzése

szóbeli, egyszeri szóbeli, egyszeri

múzeumpedagógus művészettörténész/muzeológus

nem elvárás nem elvárás működési folyamatot leíró dokumentációk

nem elvárás megbízott

szóbeli, rendszeres alkalomszerű foglalkozások állandó





nincs nincs elvárás nincs

nincs nincs elvárás alkalomszerű

Dokumentáció Szakmai Katalogizáltság

Kutatás Publikációk, kiadványok Gyermekfoglalkoztatás Kommunikációs

tájékoztató az intézményről tájékoztató a gyűjteményről, programokról tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épületről

magyar nyelven

magyar nyelven

magyar nyelven

45

magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven

100% elektronikusan rögzített rendelkezik önálló kutatási programmal vagy részt vesz egyben eseti kiadványok rendszeres


médiakapcsolatok kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel



országos szintű kapcsolatok

nincs elvárás

nincs elvárás

4-ből valamelyik


nagy intézmény

középfokú felsőfokú, szakirányú

felsőfokú felsőfokú, szakirányú


nem elvárás

nem elvárás

felsőfokú

0

1

1

2 2

4 4

6 6

nincs elvárás


E/ Kiállítási helyszín, kiállítótér kis intézmény Szervezeti egyszemélyi vezető végzettsége művészeti vezető végzettsége közönségkapcsolati vezető végzetsége rendezvényszervezők száma (belsős) rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős) múzeumi segítő száma / 400 m2 múzeumi segítők idegen nyelv ismerete

nincs elvárás

múzeumi segítők képzése múzeumpedagógus művészettörténész/muzeológus

nincs nem elvárás nem elvárás

Dokumentáció Szakmai Katalogizáltság Kutatás Publikációk, kiadványok Gyermekfoglalkoztatás Kommunikációs tájékoztató az intézményről tájékoztató a gyűjteményről, programokról tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épületről

Célkitűzés megfogalmazása nincs elvárás nincs nincs elvárás nincs

magyar nyelven magyar nyelven magyar nyelven

46

szóbeli, egyszeri szóbeli, rendszeres nem elvárás nem elvárás megbízott megbízott működési folyamatot leíró dokumentációk 1-3 éves stratégia nincs elvárás nincs nincs elvárás alkalomszerű

nincs elvárás nincs nincs elvárás alkalomszerű




helyi szintű kapcsolatok



nincs elvárás

nincs elvárás

4-ből valamelyik

kis intézmény


nagy intézmény

középfokú nem elvárás

felsőfokú nem elvárás

felsőfokú, szakirányú felsőfokú

nem elvárás

nem elvárás

felsőfokú

0

0

1

1 1

2 1

3 1

nincs elvárás

nincs elvárás

nincs elvárás

szóbeli, egyszeri nem elvárás nem elvárás

szóbeli, rendszeres nem elvárás nem elvárás

nincs elvárás

Célkitűzés megfogalmazása

szóbeli, rendszeres nem elvárás megbízott működési folyamatot leíró dokumentációk

nincs elvárás nincs nincs elvárás nincs

50% papír alapon rögzített nincs nincs elvárás alkalomszerű



F/ Szaktörténeti kiállítás

Szervezeti egyszemélyi vezető végzettsége művészeti vezető végzettsége közönségkapcsolati vezető végzetsége rendezvényszervezők száma (belsős) rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős) múzeumi segítő száma / 400 m2 múzeumi segítők idegen nyelv ismerete múzeumi segítők képzése múzeumpedagógus művészettörténész/muzeológus

Dokumentáció Szakmai Katalogizáltság Kutatás Publikációk, kiadványok Gyermekfoglalkoztatás Kommunikációs tájékoztató az intézményről tájékoztató a gyűjteményről, programokról tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épületről


magyar nyelven magyar nyelven magyar nyelven

47


helyi szintű kapcsolatok



nincs elvárás

nincs elvárás

nincs elvárás

G/Szakkiállítás

Szervezeti egyszemélyi vezető végzettsége művészeti vezető végzettsége közönségkapcsolati vezető végzetsége rendezvényszervezők száma (belsős) rendezvényszervezői kapcsolatok száma (külsős) múzeumi segítő száma / 400 m2 múzeumi segítők idegen nyelv ismerete múzeumi segítők képzése múzeumpedagógus művészettörténész/muzeológ us Dokumentáció Szakmai Katalogizáltság Kutatás Publikációk, kiadványok Gyermekfoglalkoztatás Kommunikációs tájékoztató az intézményről tájékoztató a gyűjteményről, programokról

kis intézmény


nagy intézmény

középfokú

felsőfokú


nem elvárás

felsőfokú

felsőfokú

középfokú

felsőfokú

felsőfokú

0

0

0

1

2

2

1

1

1

nincs elvárás

nincs elvárás

nincs elvárás

szóbeli, egyszeri nem elvárás

szóbeli, rendszeres nem elvárás

szóbeli, rendszeres nem elvárás

nem elvárás nincs elvárás


magyar nyelven magyar nyelven

48

nem elvárás nem elvárás Célkitűzés működési folyamatot megfogalmazása leíró dokumentációk


50% papír alapon rögzített nincs nincs elvárás alkalomszerű

magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven

magyar, angol és német nyelven magyar, angol és német nyelven

tájékoztató a kiállított tárgyakról/alkotásokról/épüle tről médiakapcsolatok kapcsolatok más kulturális, művészeti intézményekkel

magyar nyelven helyi szintű kapcsolatok

magyar, angol és német nyelven megyei szintű kapcsolatok

magyar, angol és német nyelven régiós szintű kapcsolatok

nincs elvárás

nincs elvárás

nincs elvárás

H/ Színvonalnövelő értékelési elemek – elvárt értékek Színvonalnövelő értékelési elemek esetén elvárás, hogy méretkategóriának megfelelően egy megadott pontszámot elérjen az intézmény. Ezen minimális értékeket az alábbi táblázat adja meg: Kis intézmény

Közepes intézmény

Nagy intézmény

Művészeti

500

1000

1500

Történeti

400

850

1200

Épület

500

900

1200

Kiállítótér

300

500

800

Szaktörténeti

200

300

500

Szak

200

300

500

I/ Az értékelési elemek teljesítése esetén adható pontszámokat az alábbi táblázat adja meg:

49

szakmai Kiállítási tárgyak Kiállítótér flexibilitás

Helyi, helytörténeti

Magyarországon 20 Régióban egyedülálló 50 egyedülálló 150 világon egyedülálló

nincs

0 kis mértékben 40 felújításra szorul

állaga renoválása szorul több funkció ellátására alkalmas kiállítótér nem Látogatótér klimatizáltság nem klimatizált bútorozottság (látogatók kényelme szerint) nincs bútor

egy ülőhely 100m20 ként

rendszeres


Befogadott kiállításonként az elmúlt 5 évben

Gyűjteménykezelés Infrastrukturális

nincs

Világítás

30 nagy mértékben 50 egy éven belül 10 átlagos 0 újszerű 20 felújított 40 oltárok, nagy méretű alkotások bemutatására 0 tablók vitrinek elhelyezése lehetséges 20 alkalmas 40 teljes mértékben 0 részben klimatizált 20 klimatizált 50

Programok

védelem

rács mennyezeti világítás,

400

20 alkalomszerű

0 alkalomszerű bővítés

10 riasztóberendezés mennyezeti világítás 0 neongázos

egy ülőhely 10 50m2-ként

egy ülőhely 25m220 ként

40

5/1 helyi/regionális/ 5/4 valamilyen eseményhez, fesztiválhoz országos/nemze 0/8 0 10 kapcsolódó 40 tközi Kölcsönadott kiállításonként (vagy önálló 10 tárgyanként) az elmúlt 5 évben 20 rendszeres 20 bővítés 80 távfelügyeleti riasztóberendezé 20 s irányítható 10 világítótestek

Nyitvatartási időn 40 túli élőerős védelem változtatható 20 fényerejű,

Folyamatos élőerős 20 védelem A műtárgyak 30 anyagáhozt

40 50

wolframszálas (körte) izzókkal

fűtés/hűtés

Páratartalom

raktárból való kivét módja

raktározás módja parkolóhelyek számossága

(fénycsöves) izzókkal

elmozdítható mennyezeti világítás

épület szinten szabályozott

termenként 0 szabályozott

vitrinenként 10 szabályozott

nem szabályozott

termenként 0 szabályozható

vitrinenként 10 szabályozható

nincs raktár

nem definiált

0 külső helyszínen

anyagtípusonként 0 külön polcon 4

telephelyen belül, másik 0 épületben

anyagtípusonkén t külön 20 helyiségben

műtárgyanként manuálisan 30 szabályozott műtárgyanként manuálisan 30 szabályozott

40

50

a kiállítással azonos épületben, nem speciális 10 infrastruktúrával

20

Anyagtípusonként külön (por és páramentes) tárolóeszközök, 40 helyiségek,

60

egyedileg meghatározott és elhelyezett világítás műtárgyanként automatikusan szabályozott műtárgyanként automatikusan szabályozott a kiállítással azonos épületben, speciális infrastruktúráva l műtárgyanként külön (por, sav és páramentes) tárolóeszköz felhasználásáva l, egész évben egyenletes hőfok ás páratartalom mellett

60

70

70

80

parkolók mozgáskorlátozottak számára

büfé, kávézó minősége büfé, kávézó befogadó kapacitása látogatótér tisztasága mosdók mosdók mozgáskorlátozottak számára biciklitárolók számossága ruhatár befogadó kapacitása Jegyvásárlás lehetőségei Van-e valamennyi telephelyen pénztár? mozgáskorlátozottak bejutása, közlekedése Fogyatékkal élők

parkolóhelyenként

nincs befogadó helyenként átlagos (átlagos állapotú) illemhelyenként

40

előre csomagolt termékek (csokoládé, 0 palackos üdítő) 4 0 átlag alatti (átlag alatti állapotú) 5 illemhelyenként

előre csomagolt 10 termékek, kávé

20 pékárú, meleg italok

-20

átlag feletti (átlag feletti állapotú) illemhelyenként

3

50 tárolónként befogadó helyenként csoportos jegy lehetőség nem nem megoldott vakok és gyengén

4 1 gyermek-, nyugdíja 10 jegy lehetőség 20 igen 10 bejutás megoldott 30 halláskárosultak

szakmai-, újságíró jegy 10 lehetőség

10

0 közlekedés 30 megoldott 30

50

naponta friss pékárú, helyben készült meleg italok, 25 hidegkonyha

40 8

40

segítése Műtárgy lopás-, tűz-, kárbiztosítás Kommunikációs audioguide idegenvezetés

látok számára nincs

számára 0 általános

minden műtárgyról 60 kiemelt műtárgyakról magyar nyelven 30 idegen nyelven

hirdetési platformok

újság

weboldal önálló arculat

más intézményekkel közös megjelenés nincs

plakát és szórólap 5 (külön-külön) saját oldal, program és kiállításleírás 10 nélkül 0 saját logó

műtárgyanként 20 differenciált 30 kiállításról 70 rádió és elektronikus hírlevél (külön10 külön)

40 20 múzeumról

10

20 televízió

80 Internet többnyelvű saját oldal a kiállítás és 60 programleírással

saját oldal, a saját oldal a kiállítás kiállítás 20 leírásával 40 és programleírással 10 saját arculati elemek (szín, forma, betűtípus)

30

80 40

4.2. A rendezvények minősítése A rendezvényeket jellegük szerint a Franchise Gazda négy csoportba sorolta: 1. Nem intézményhez kötött képzőművészet – kiállítások, tárlatok 2. Előadó művészet – zene, tánc, színház 3. Összművészeti fesztivál – beleértve a nagyrendezvényeket is 4. Kulturális örökséghez kapcsolódó rendezvények – bor és gasztronómia, népművészet, történelmi játékok, ünnepek, népszokások A pályázó választja ki, hogy rendezvényét melyik csoportba sorolja, de azt indokolt esetben a Minősítő Bizottság a pályázó és a védjegy érdekében megváltoztathatja. A védjegy rendszer hatékonyságának és így hosszú távú céljaink megvalósulásának alapja a helyes alapelvek kijelölése. Ezek az alapelvek határozzák meg milyen típusú rendezvények, attrakciók kapcsolódhatnak a védjegy rendszerébe, és adják majd a főbb minősítési kritériumok határait, azok értelmezési tartományát. Az értékelésnek a védjegyrendszer alábbiakban megfogalmazott alapelveire kell épülni:

1.

A hagyományos kulturális értékekre épül A kultúra fogalmát, attól függően, hogy milyen aspektusból nézzük, lehet nagyon tágan és eltérően meghatározni. Esetünkben a turizmus szemszögéből nézve a kultúra, a kulturális érték, és a hagyományos kulturális érték a kulturális utazó meghatározásával írható le praktikusan: A kulturális turisták olyan utazók, akik elsődlegesen azért jönnek egy régióba, hogy ott egy kultúrához, vagy művészethez kapcsolódó rendezvényt meglátogassanak; megismerjék, hogy a régió társadalma hogyan él és hogyan élt; olyan aktivitások motiválják utazásukat, amelyek visszatükrözik a régióban kialakult közösségek múltbeli és jelenbeli kultúráját. A kulturális turizmus magában foglalhat olyan élményeket és eseményeket, melyek kapcsolódhatnak ételhez, italhoz, sporthoz, művészetekhez, valláshoz, vagy akár tradicionális ünnepekhez. A turizmus szempontjából tehát mindaz érték a föntiek közül, ami vendéget és bevételt generál. Mi nem kulturális érték? A természeti erőforrások és adottságok önmagukban.

2.

Újszerű, innovatív kulturális értékek létre hozása

54

A hagyományos kulturális attrakciók mellett támogatni kell azokat a programokat, kezdeményezéseket, amelyek az újszerű, innovatív formában és tartalommal jelentkeznek, amelyek eredeti módon mutatják be a Balatont, a régiót, amelyek oktatási, ismeretterjesztési jellegűek, amelyek hosszútávon, az adott területen lakók életminőségét tényszerűen javítják. Támogatandók továbbá azok az egyedi, különleges kezdeményezések, amelyek fejlesztik a régión belüli kommunikációt, a társadalmi és szociális érzékenységet, a szezonon kívüli időszakban jelentős kulturális események lehetnek, amelyek eredetiségükkel figyelemfelhívóak, minőségükben és igényükben európai színvonalúak. 3.

Önálló turisztikai vonzerő A rendezvény, attrakció elsődleges utazási motivációt jelent a turista számára. Az önálló vonzerőt jelentheti a rendezvény, program, vagy maga az intézmény, amelyeknek színvonala, brandje, image már önmagában garantálja a vonzerőt.

4.

Illeszkednek a Balatonról, mint természeti erőforrásról kialakult képhez, hangsúlyozzák a kulturális örökségek jelenlétét (Heritage). A „balatoniság” megfogalmazása. A Balaton, mint természeti erőforrás önmagában nem kulturális érték. A Balaton épített környezete és mindaz a kulturális tevékenység (tágan értelmezve), amely a Balatonhoz kapcsolható azonban igen. A jelenlegi helyzet felméréséhez gyűjtött anyagokból kiderül, hogy az összes utazó több mint 13%-a egy, helyhez kötött kulturális élmény miatt utazik (couleur locale). Ez egy hatalmas célközönség, az összes kulturális utazóként definiált turista 48%-a. Ebből következően, az olyan kulturális tevékenységet, amely a Balatont, mint természeti erőforrást integrálja, preferálni célszerű.

5.

Az attrakció állandó vagy Időben visszatérő Időben visszatérő rendezvénynek tekinthető a maximálisan négy évenként szabályos időközönként megvalósuló rendezvények. A visszatérő jelleg kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent mind az utazók, mind a turizmusban érdekelt és érintett vállalkozások számára.

6.

Térben és/vagy időben megfelelő koncentráció elősegítése Az a rendezvény segíti elő a koncentráció, vagy „kritikus” tömeg megvalósulását, amelyik például egy időben több helyszínt kapcsol be, vagy olyan másik rendezvénnyel egy időben rendezik, amelyiknek célközönsége hasonló érdeklődésű. A rendezvények időbeli és térbeli megoszlásának koordinálása. Háttértelepülések bevonása.

7.

A célpiacok igényeinek kielégítése, és ugyanakkor hatással lenni azokra. (main stream vs. innovation).

55

Itt a közgazdaságtanból és marketing orientációból ismert dilemma jelenik meg: alkalmazkodni a kereslethez (lényegében mások kínálatához), vagy valami innovativat, újat nyújtva ébresszünk keresletet. A kérdés eldöntése nem stratégiai, hanem üzletpolitikai jelentőségű, mert mindkét irány hordoz magában kockázatokat és extraprofit ígéretet is. Mint oly sokszor a vállalati (és társadalmi) gyakorlatban, az a kockázatkerülő magatartás válhat be, amelyik az adott keresletet kihasználva óvatosan mozdul az innovatív kínálat irányába és próbál hatni célpiacára. 8.

A „helyi gazdasági hatás” érvényesülése. A döntés egyik fontos szempontja a támogatás legnagyobb arányú helyi érvényesülése, a helyi vállalkozók, támogatók érdekeltségének felkeltése.

9.

Fenntarthatóság Az attrakció gazdasági, környezeti, társadalmi fenntarthatóságának megléte.

10.

Szezonszéthúzás Rendkívül fontos cél, hogy a nyári hónapok mellett, az év többi időszakában is legyenek folyamatos kulturális szolgáltatások, attrakciók. A nyári hónapokban használt infrastruktúra éves működtetését ösztönözni kell, a periodikus események, a Balaton őszi, téli, tavaszi arcának bemutatása, a különböző kulturális intézmények, művészeti és közösségi programokra alkalmas helyszínek jobb kihasználtsága a szezonszéthúzás alapjait jelenthetik. Ilyen kulturális események lehetnek pl.: - szabadtéri kulturális akciók (ahol éppen az évszak jellege dominál) - előadó művészeti produkciók - koncertek - kiállítások, képző-, ipar- és médiaművészeti események - konferenciák, találkozók, workshopok, fesztiválok - egy-egy jeles naphoz kapcsolódó program - oktatási, továbbképzési, ismeretterjesztői tevékenység

A Minősítő Bizottság a rendezvények esetében az alapelvek és az értékelő lap szempontjainak figyelembevételével értékelést végez.

Az Értékelő Lap felhasználásával minősíti a rendezvényt, külön értékelve a megadott szempontokat. Az egyes szempontok súlyai eltérőek és vannak olyan indikátorok, amelyek nem minden rendezvény esetében értelmezhetőek. Ezért az összesítés során súlyozott számtani átlagot kell képezni a következők szerint:

56

¾ A súlyszámok értékei 1;2;3;4;5; lehetnek ¾ A kritérium megfelelési értékei 0;1;2;3; lehetnek ¾ A nem releváns szempont esetében sem súlyszámot sem megfelelési értéket nem veszünk figyelembe

ahol:

si= az i-dik súlyszám értéke ki= az i-dik kritérium osztályozása (0,1,2,3) n= a kritériumok száma p= súlyozott átlagpontszám, ami összehasonlíthatóvá teszi a különböző rendezvények értékelését.

Az a rendezvény kaphatja meg a Balaton – EKT védjegyet, amelyik a Minősítő Bizottság értékelése alapján – figyelembe véve – az értékelő lap szempontjait és súlyait, legalább a megszerezhető pontérték 75%-át eléri. Azok a rendezvények, amelyek az értékelés eredményeként a megszerezhető pontérték több mint 95%-át elérik, lehetőséget kapnak arra, hogy a Balaton – EKT reklám-kommunikációs és promóciós kampányában szerepeljenek.

4.2.1. Rendezvény kategóriák

„A” Képzőművészet – rendezvény, nem intézményhez kötött kiállítás „B” Előadó művészet – zene, tánc, színház, „C” Összművészeti fesztivál – beleértve a nagyrendezvényeket is D” Kulturális örökséghez kapcsolódó rendezvények – bor és gasztronómia, népművészet, történelmi játékok, ünnepek, népszokások. 57

4.1.2. Előértékelő Lap A Súly szám kritér iumo „A” „ „ k B C sorsz ” ” áma

„ D ”

A kritérium mennyire elégíti ki az elvárásokat

Értékelendő kritérium, elvárás

Teljes en 3

1

5

3

3

5

2

5

3

3

2

Hagyományos kulturális éÚjszerű, ék k innovatív é ül kulturális értéket hoz létre Illeszkedik a Balatonhoz, mint természeti erőforrásról kialakult képhez, , érvényesül a „Balatoniság”

3

4/3

3

3

4

4

-

5

5

5

Olyan intézményben valósul meg, melynek színvonala önmagában is garantálja a vonzerőt

5

5

5

5

5

A megvalósítás helyszíne megfelel a magas minőségi elvárásoknak

6

4

4

3

3

Önálló kulturális vonzerőt jelent

7

1

4

4

4

Időben visszatérő, vagy állandó

8

2

4

4

4

Segíti az attrakciók térbeni és/vagy időbeni koncentrációját

58

Jelentő kevés Ne sen bé m Pontszámok 2 1 0

Nem relevá --------

9

3

4

3

3

Kielégíti a célpiacok igényeit, ugyanakkor hatással van azokra

10

2

3

4

4

Érvényesül a helyi gazdasági hatás

11

3

4

4

4

Az attrakció a fenntarthatóság követelményeit kielégíti

12

4

4

2

4

Segíti a szezon széthúzását

13

3

4

4

4

14

3

4

3

3

Biztosított a rendezvény akadályBiztosított a rendezvény akadálymentesítés e a szeniorok számára

15

1

2/ 4

4

4

Mennyire gyermekbarát rendezvény

a

16

2

2

4

4

A rendezvény tartalma és elnevezése összhangban van

17

4

4

4

4

A rendezvényen belüli programok szinergikusak

18

1

2

3

3

A rendezvény költségvetése és forrásai ismeretében a megvalósítás biztonságos

59

19

4

4

4

4

rendezvény kommunikációja

A 4-es számú kritérium esetében az Intézményi Értékelésből származó eredményt kell beemelni. A rendezvények helyszínét minimum követelmények és plusz pontokat jelentő értékelő lap szerint el kell végezni.

4.2.3. Rendezvények helyszíneinek értékelése szabadtéri rendezvény esetén

szempontrendszer

igen

nem

kötelező / + 1 pont

Infrastrukturális adottságok Illemhelyek Illemhelyek megfelelő száma

kötelező

illemhelyek kitáblázottsága

kötelező

mozgáskorlátozott illemhelyek

+1 pont

Családbarát szolgáltatások

Amennyiben gyermekrendezvényről van szó kötelező, egyébként színvonalemelő

Pelenkázó

Kötelező /+ 1 pont

játszótér


gyermek animáció


Parkolás parkolóhelyek megfelelő száma

kötelező

mozgáskorlátozott parkoló

+ 1 pont

kerékpártárolók

kötelező

60

Belső közlekedés mozgáskorlátozott, babakocsi barát közlekedési lehetőség

+ 1 pont

étkezési lehetőség a kitelepült árusok kulturált megjelenése

kötelező

az árak megfelelő kitáblázottsága

kötelező

termékek kitáblázottságának nyelvi mutációi (magyaron felül)

+ 1 pont nyelvenként

étkezési helyhez kapcsolódó ülőhelyek száma, kulturáltsága megfelelő

kötelező

kitelepült árusok elhelyezésük

kötelező

kínálat áruk típusa, megjelenése illeszkedik a rendezvény típusához, színvonalához

kötelező

belépőjegy vásárlás egyértelmű jegyváltási lehetőség

+ 1 pont

jegyárak megfelelő kitáblázottsága

+ 1 pont

Tisztaság, kulturáltság Illemhelyek illemhelyek tisztasága, higiénés állapota

kötelező

illemhelyek felszereltsége, utánatöltése (WC papír, higiénés szappan, kéztörlő)

kötelező

rendezvény helyszínének általános tisztasága rendezvény helyszínének általános tisztasága

kötelező

szemétgyűjtőhelyek

61

szemétgyűjtők száma megfelelő

kötelező

szelektív szemétgyűjtési lehetőség

+ 1 pont

szemétgyűjtők folyamatos ürítése

+ 1 pont

információnyújtás rendezvény kitáblázottsága településen irányító táblák

+ 1 pont

illemhely kitáblázottsága

kötelező

egyéb, a rendezvényen való eligazodást könnyítő kitáblázottság

+ 1 pont

A megfelelést a Bíráló Bizottság dönti el helyszíni ellenőrzés során, vagy a beküldött jelentkezési lap alapján. A plusz pontoknak legalább 50 %- át teljesíteni kell.

5. A védjegy franchise rendszerben alkalmazott díjak A védjegy franchise működésének lényeges eleme a franchise rendszerhez csatlakozás feltételei között az alkalmazott díjak rögzítése. A rendszer speciális jellege folytán, a díjak a rendszerköltségeknek csak kis részét fedezik; a költségvetés jelentős hányadát pályázati úton és/vagy költségvetési források adják. A rendszerhez csatlakozók azonban várhatóan jelentős brand értékeket fognak realizálni, míg a régióban externális bevételek keletkeznek. A hálózat az alábbi díjakat alkalmazza: Csatlakozási díj, a Franchise Kézikönyv megvásárlása: 50.000,- Ft Minősítési díj, a Minősítő Bizottság és a Program Iroda munkáját hivatott fedezni: 30.000,- Ft Megújítási díj; a kétévente megújításra kerülő védjegyhasználat minősítésére: 30.000,- Ft Külön szerződésben kell szabályozni a reklám-hozzájárulási díjak mértékét a hálózat és a hálózati tagok kölcsönös érdekeinek megfelelően

62

II. EKT marketingterv

Cél: Célunk, hogy mind belföldön, mind Európában (elsősorban a Balaton fő küldő területein) még ismertebbé tegyük a Balaton turisztikai régiót, kihasználva annak kulturális és természeti adottságait, hogy bővítsük a Balatonról kialakult képet (vízparti nyaralás) a garantált kulturális programok kínálatával, s új célközönséget szólítsunk meg. Ezáltal kettős célt szeretnénk teljesíteni, egyrészt a Balaton imázsának javítása, másrészt a vendégforgalom növelése. A Balaton, Európa Kulturális Tava projekt keretében a marketing munkának hármas feladata van. Egyrészt szükséges a Balaton, Európa Kulturális Tava, mint brand ismertté tétele, a projekthez kapcsolódó védjegyrendszerben minősített rendezvények népszerűsítése, valamint a belső információáramlás megteremtése. A hármas célnak megfelelően háromirányú marketingmunka javasolt, amelynek figyelembe kell venni többek között a Balaton régió turisztikai keresletét, fő célpiacait, annak igényeit, valamint a brand építés követelményeit. Termék: ‐

Az új brand bevezetése a turisztikai célpiacon – Balaton, Európa kulturális tava

‐

Balaton régió által kínált garantált minőségű kulturális rendezvények népszerűsítése o Képzőművészet (pl. kiállítások, stb.) o Előadó művészet (pl. zene, tánc, színház, stb.) o Összművészeti fesztiválok, nagyrendezvények o Kulturális örökséghez, hagyományokhoz kapcsolódó rendezvények (pl. bor és gasztronómia, népművészet, történelmi játékok, ünnepek, népszokások, stb)

Ezek a rendezvények a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben kerülnek megvalósításra és olyan garantált programokat jelentenek a turisztikai célközönségnek, amelyeket azok kulturális, tartalmi és infrastrukturális adottságai alapján egy szakértői Bíráló Bizottság minősített le. Ehhez szükség van a Balaton régió turisztikai, elsősorban kulturális értékeket előállító és bemutató szolgáltatók együttműködésére is. Az EKT arculati kézikönyvét jelen franchise kézikönyv 1. sz. melléklete tartalmazza.

63

1. Marketingkommunikáció

1.1. Balaton, Európa Kulturális Tava (EKT) brand népszerűsítése 1.1.1. Szlogen, logó A brand kommunikálásának egyik fontos lépése egy kifejező, attraktív szlogen, valamint a logó, amellyel hatékonyan lehet megjeleníteni a piacon azt az érzést, amelyet a brand hordoz. A szlogent javasolt a kulturális turizmusban érdekelt szereplő körében meghirdetni, s a beérkezett javaslatok figyelembevételével meghatározni. Mind a szlogen, mind a logó szakmai elfogadása szükséges, hogy megértésék az általa elérni kívánt célt és tegyék magukévá céljait. A marketing munkában, későbbiekben felhasználhatók azok a minősített rendezvények, amelyek a Bíráló Bizottság értékelésén legalább 95 %-os minősítést kaptak, s amelyet a Bíráló Bizottság arra alkalmasnak talál. Ezek a rendezvények elősegítik - elsősorban külföldön – a brand megértését, és beépülését a köztudatba. 1.1.2. Marketingkommunikáció ‐ brand népszerűsítése, tudatosítása ‐

stratégiai brand szlogen és logó bevezetése a turisztikai célpiacokon

‐

a kiemelt rendezvények népszerűsítése (a szlogen igazolásaként használva)

1.1.3. Célcsoportok 1.1.3.1.Egyéni vendégek: Mind a belföldi, mind a külföldi piacon a kulturális turizmus elsődleges célközönségének megszólítása a cél. A kulturális érdeklődési körűek közül azokat javasoljuk elsősorban megcélozni, akik a védjegyrendszerben vizsgáltra kerülő kulturális programok iránt érdeklődnek: ‐

színház, zene- kulturális estek látogatói,

‐

múzeumlátogatók,

‐

kultúrarajongók,

‐

képzőművészet iránt érdeklődők.

1.1.3.2. Szakmai partnerek

1.1.4. Célterületek ‐ belföld (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs) ‐

szomszédos országok (Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia)

64

1.1.5. Marketingeszközök ‐ imázs hirdetések, PR (szakmai nyomtatott) 20 % • elektronikus 20% • outdoor megjelenések 30% • study tour (szaklapok képviselői részére) 20 % • belső kommunikáció, szakmai rendezvények 10%

1.2. Minősített rendezvények népszerűsítése Javasolt, hogy a minősített kulturális programok elsősorban azokon a piacokon kerüljenek kommunikálásra, amelyeken a Balaton turisztikai kínálata is megjelenik. Ez alapján javasolt szorosan kapcsolódni a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának, valamint a képviseleteknek marketingtervéhez. Egyrészt ezek a Balatonra érkező vendégforgalmi adatok alapján kerültek meghatározásra, másrészt olyan piac, amelyen a Balaton név már ismert, s így könnyebb elterjeszteni annak kultúrához kapcsolódó brandjét. Hátránya, hogy itt nem kiemelt termékként jelenik meg a kulturális turizmus és a Balaton régió kulturális értéke, hanem a teljes turisztikai kínálat egy részeként. 1.2.1. Marketingkommunikáció ‐ védjeggyel rendelkező rendezvények kommunikálása nagyközönség felé ‐

logó és szlogen népszerűsítése

1.2.2. Célterületek ‐ belföld (Budapest, Debrecen, Győr, Pécs) ‐

szomszédos országok (Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia)

1.2.3. Marketingeszközök ‐ Internet (honlap, e-marketing, direkt mail, hírlevelek) 40 % ‐

hirdetések, PR (nyomtatott, elektronikus, Tv, rádió,) 30 %

‐

outdoor megjelenések, plakátok 20%

‐

BTL megjelenések, kiállítások, kiadványok 20 %

1.2.4. Belső kommunikáció Az EKT projekt sikerét és hatékonyságát erősen befolyásolja az abban érdekelt szereplők hozzáállása. Fontos, hogy a Balaton, Európa Kulturális Tava projektben érdekelt szereplők egyrészt azonosuljanak a franchise kézikönyvben megfogalmazott célokkal, magukénak érezzék a garantált kulturális rendezvények társadalmi és gazdasági jelentőségét, valamint 65

váljanak elkötelezetté a célok eléréséhez. Ehhez egy rendszeres belső kommunikációra van szükség. Elérendő célok: ‐

minél több rendezvényszervező és rendezvényhelyszín jelentkezzen a minősítésre

‐

a rendezvényszervezők és rendezvényhelyszínek a szervezés és megvalósítás során vegyék figyelembe a kulturális rendezvények elvárására tett javaslatokat, használják az EKT által felajánlott tanácsadást, s ezáltal magas minőségű kulturális rendezvényeket hozzanak létre,

‐

folyamatos, megfelelő színvonalú, részletezettségű és nyelvű információnyújtás a rendezvényekről a marketingért felelős szervezeteknek (EKT Program Iroda, Tourinform hálózat, Magyar Turizmus Zrt).

Partnerek: ‐

rendezvényszervezők, rendezvényhelyszínek

‐

Tourinform irodák

‐

Turisztikai egyesületek

‐

Magyar Turizmus Zrt.

Kommunikáció: ‐

szakmai rendezvények, prezentációk, konferenciák, partnerkapcsolatok kiépítése

‐

tájékoztató fórumok

‐

képzés

‐

hírlevél, DM levelek

66

III. Mellékletek 1. Arculati kézikönyv 2. Védjegyhasználati franchise szerződés

67

BALATON EURÓPA KULTURÁLIS TAVA FRANCHISE KÉZIKÖNYV

Recommend Documents