Honnan tájékozódnak a betegek, mire kíváncsiak, kitől várják a válaszokat? Kutatási eredmények
Készült: GyógyKomm Konferencia Készítette: Kun Eszter, Szinapszis Kft.
2015 október 10.
Tartalom Egészség
2
1
Miért fontos a betegek tájékozódásával, tájékozottságával foglalkozni – A „Health Literacy” koncepciója
2
Hogyan mérhető ez?
3
Egészségtudatosság Magyarországon – általános áttekintés és problémás területek
4
Szegmentálódó társadalom: Tájékozódó beteg vs Tájékozatlan beteg
Miért fontos a betegek tájékozódásával, tájékozottságával foglalkozni? – A „Health Literacy” koncepciója
A cél: egészségesebb társadalom, sikeres terápiák
Beteg edukáció
COMPLIANCE
Akik egészségüggyel foglalkoznak, nap mint nap találkoznak ezekkel a kommunikációs kihívásokkal Teljes körű tájékoztatás
Miért dolgozunk ezen?
ADHERENCIA
Prevenció
EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM
Mi hiányzik a képletből?
A cél: egészségesebb társadalom, sikeres terápiák
Beteg edukáció
COMPLIANCE
Akik egészségüggyel foglalkoznak, nap mint nap találkoznak ezekkel a kommunikációs kihívásokkal Teljes körű tájékoztatás
Miért dolgozunk ezen?
ADHERENCIA
Prevenció
EGÉSZSÉGES TÁRSADALOM
Az emberek! A betegek igen különböző, műveltséggel , készségekkel, képességekkel rendelkeznek. Differenciált megközelítés!
Betegcompliance – a beteg szerint A betegek fele bevallottan nem tartja be teljes mértékben az orvosi utasításokat! Az orvosi utasítások betartása 1%3%
15%
34%
48%
1 - Teljes mértékben figyelmen kívül hagyom az előírt kezelést
2
3
4
5 - Teljes mértékben betartom az előírt kezelést
Az orvos által javasolt életvezetési, táplálkozási tanácsok betartása 2% 5%
34%
1 - Teljes mértékben figyelmen kívül hagyom ezeket
40%
2
3
4
19%
5 - Teljes mértékben betartom ezeket
Q: „Milyen mértékben tartja be az orvosa által előírt kezelést? Milyen mértékben tartja be az orvosa által adott életvezetési, táplálkozási tanácsokat?” Szinapszis onlineösszes kérdőíves kutatásN=340 (2014), n=340 krónikus beteg 6 Bázis: válaszadó,
Erről szól a Health Literacy, vagy Egészségtudatosság Azt mérjük, az emberek képességei mennyire felelnek meg az egészséggel kapcsolatos komplex igényeknek a modern társadalomban. Hozzájutni egészséggel Megérteni egészséggel Feldolgozni, értékelni Alkalmazni, felhasználni kapcsolatos információhoz
kapcsolatos információkat
egészséggel kapcsolatos egészséggel kapcsolatos információkat információkat
Képesség az orvosi vagy Egészségügyi rendszerrel kórházi információkhoz való kapcsolatos tudatosság hozzájutásra
Képesség, hogy megértsen és értelmezzen orvostól származó információkat
Képesség, hogy értelmezze s értékelje az orvosi információkat
Képesség, hogy orvosi ügyekben megalapozott döntéseket hozzon
Prevenció
Képesség az egészségügyi rizikótényezőkkel kapcsolatos információkhoz való hozzájutásra
Képesség, hogy megértsen és értelmezzen rizikófaktorokkal kapcsolatos információkat
Képesség, hogy értelmezze és értékelje az egészségügyi rizikófaktorokat
Képesség, hogy egészségügyi rizikófaktorokkal kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon
Egészségfejlesztés
Képesség, hogy naprakész legyen a társas és pszichés környezetben a meghatározó egészségügyi információkkal kapcsolatban
Képesség, hogy a társas és pszichés környezetben megértse és értelmezze az egészséggel kapcsolatos meghatározó információkat
Képesség, hogy a társas és pszichés környezetben értelmezze és értékelje az egészséggel kapcsolatos meghatározó információkat
Képesség, hogy a társas és pszichés környezetben megalapozott döntéseket hozzon az egészséggel kapcsolatos meghatározó információkról
Forrás: Sorensen és mtársai 2012: 1481
Hogyan mérhető az egészségtudatosság? (Health Literacy)
A kutatás nemzetközileg validált módszertannal történt A nemzetközi kutatást egy kifejezetten erre a témára létrejött konzorciumi kutatócsoport végezte. (HLS-EU Consortium – hosted by the Maastricht University). A résztvevő országok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Írország, Hollandia, Lengyelország, Németország és Spanyolország. Mind a nyolc országban országos reprezentatív, nagyjából 1000 fős mintán kérdezték le, melynek módszertanát és mintavételét az Eurobarometer kutatássorozat standardjai alapján alakították ki. A magyar kutatás mind a módszertani mind mintavételi ezen nemzetközi kutatás folytatásának tekinthető. A kutatási eredményekről konzultáltunk a HLS-EU Consortium több szakemberével, akiknek meghívására a magyar eredményekről is szó lesz az idén Brüsszelben megrendezésre kerülő 3. European Health Literacy Konferencián. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízásából végeztük el Magyarországon a kutatást.
9
Németországban csak Észak-Rajna-Vesztfália tartományra reprezentatív a felmérés.
Egészségtudatossági indexek Összesített egészségtudatosság index Megmutatja, hogy milyen összességében mennyire kompetensek a válaszadók az egészséggel kapcsolatos különböző témakörökben. Azaz, az alindexekben vizsgáltak összességével kapcsolatban milyen szintű a kompetenciája a válaszadónak. Egészségügyi rendszer kompetencia alindex
1
Megmutatja, hogy az egészségüggyel kapcsolatos információk beszerzésével kapcsolatban, illetve az itt szerzett, vagy az egészségügyi szereplőktől kapott információk megértésével, befogadásával és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatalával kapcsolatban milyen szintű kompetenciával rendelkezik a válaszadó.
Betegség megelőzés, prevenció alindex
2
Megmutatja, hogy a válaszadó milyen szintű kompetenciákkal rendelkezik az akut, vagy krónikus, hosszú távú betegségek megelőzésében. Az alindex megmutatja, hogy a betegség megelőzéssel kapcsolatos információszerzés, információ feldolgozás és befogadás, valamint az ezekkel kapcsolatos döntések esetén milyen szintű kompetenciákkal rendelkezik a válaszadó.
Egészségfejlesztési alindex
3
Megmutatja, hogy az egészségmegőrzésről, az egészséges életmódról szóló információk beszerzésével, azok megértésével, feldolgozásával, az ezekből következő döntések meghozatalával kapcsolatban milyen szintű kompetenciával rendelkezik a válaszadó
Az így kapott egyéni értékek által kategóriákba sorolt válaszadók százalékos arányából következtethetünk arra, hogy az adott országban élők egészségtudatossággal kapcsolatos kompetenciái milyen mértékűek.
10
Egészségtudatosság Magyarországon – általános áttekintés és problémás területek
Összesített egészségtudatossági szint elégtelen
NL 2%
27%
IE 10%
DE
problémás
elégséges
46% 30%
kitűnő
25%
39%
21%
11%
35%
34%
20%
PL 10%
34%
36%
20%
GR
14%
BG HU
AT
31%
27% 20% 18%
ES 8%
40% 35%
32% 38%
51%
16% 27%
38%
11% 11%
34%
10%
33%
9%
Nemzetközi szinten is komoly gondokat tárt fel az alapkutatás az egészségtudatosság mértékével kapcsolatban! A legtöbb vizsgált országban – így Magyarországon is jól láthatóan kettészakad a társadalom: egy elfogadhatóan, vagy akár kiválóan eligazodó, aktívan tájékozódó rétegre és az egészségtudatosság szempontjából komoly kihívásokkal küszködő lemaradókra.
Az összesített egészségtudatosság index esetében Magyarország az átlagok alapján a vizsgált országok közül a középmezőnyben helyezkedik el. Magyarországon nagyon alacsony a kitűnő kompetencia kategóriába és a második legmagasabb az elégtelen kategóriában kerültek aránya. 13
Base: HU [N=954]|AT [N=979]|BG [N=925]|DE (NRW) [N=1045]|EL[N=998]|ES[N=974]|IE[N=959]|NL[N=993]|PL[N=921]
Nagy arányban okoz nehézséget az információ feldolgozása, alkalmazása Hozzájutni egészséggel kapcsolatos információhoz
Megérteni egészséggel kapcsolatos információkat
Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat
Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat
Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság
43%
Prevenció
47%
44%
46%
45%
Egészségfejlesztés
Mit jelent ez a mindennapokban? Hozzájutni egészséggel Megérteni egészséggel kapcsolatos információhoz kapcsolatos információkat
Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság
Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat
Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat
Sokaknak gondot jelent az egészségügyi rendszerben tájékozódni
43%
Prevenció
Egészségfejlesztés
Bár objektíven megértik a preventív viselkedés hasznát, azt mégsem képesek saját magukra vonatkoztatni!
Mivel nem képesek saját magukra vonatkoztatni a megszerzett információkat, kicsi az esély a cselekvésre, például életmódjuk megváltoztatására!
47%
44%
46%
45%
Az egyes indexekre legnagyobb hatást kifejtő itemek „Kérem adja meg ezen a skálán, hogy ön szerint mennyire könnyű, illetve nehéz...” Összesített egészségtudatosság index • Feldolgozni, értékelni egészséggel kapcsolatos információkat • Alkalmazni, felhasználni egészséggel kapcsolatos információkat
Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tudatosság indexe • • •
…megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait? …megtudni, hogy mi a teendő, ha valaki sürgős orvosi ellátásra szorul? …megítélni, hogy a médiából szerzett, betegséggel kapcsolatos információk megbízhatóak-e?
36% 28% 49%
Prevencióval kapcsolatos tudatossági index • •
•
…megítélni, hogy a médiából kapott információ az egészségügyi kockázatokról 45% megbízható-e? …információt találni olyan mentális egészségügyi problémák kezeléséről, mint a stressz 30% vagy a depresszió? …információt találni arról, hogy hogyan lehet megelőzni vagy kezelni az olyan 21% állapotokat, mint az elhízás, magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint?
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos tudatossági index • • •
…befolyásolni azon életkörülményeit, melyek hatással vannak az egészségére, jólétére? 35% …megérteni az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat? 42% …egészségének javítására vonatkozó döntéseket hozni? 33%
Szegmentálódó társadalom: A tájékozódó beteg
Információ éhség: tájékozódási igény egészségügyi témákban A kutatásunk alapján kijelenthetjük, hogy a magyar társadalomban nem az egészségügyi információk megértése jelenti a legnagyobb gátat az egészségesebb élettel és nagyobb terápiás adherenciával szemben. A szükséges megértési és információ keresési készségekkel a társadalom jelentős része rendelkezik - és ezeket ki is használja. (Bár persze jól körülírhatók az ezekkel a készségekkel nem, vagy kisebb mértékben rendelkező csoportok)
Az már más kérdés, hogy a megszerzett információt feldolgozni, értékelni és önmagukra vonatkoztatva alkalmazni már jóval kevesebben képesek Az információ igény egyértelmű, látjuk ezt az elmúlt 2 év kutatásaiból:
Még egy egyszerű, vény nélkül kapható szer választásakor is legalább 2 információ forrást igénybe vesznek Differenciálnak hitelesség és tartalom szerint különböző csatornák között Aktívan használják az internetet az egészségügyi információ szerzésre – még a 60 év feletti korosztály is Az on-line tartalmak között is differenciálnak hitelesség szerint (főként a forrás webhely alapján) Panasszal élnek, ha úgy érzik nem tájékoztatták őket megfelelően egészségügyi ellátás során – és a másik oldalról: hajlandóak fizetni a magán-egészségügyi ellátásért, hogy ott részletesen foglalkozzanak velük és megválaszolják kérdéseiket
Az orvosok találkoznak a betegek magasan edukált rétegével – ám az információ forrásáról nincs tiszta képük.
A patikusoktól konkrét tanácsot kérnek, pl szedés, étkezés, stb.
42%
Patikus
39% 32%
Interneten, egészségügyi portálokon, blogokon
21% 13%
Patikában kihelyezett újságból
13%
Ismerős/családtag/rokon
Orvosi rendelőben kihelyezett prospektus
Betegtársak
58% a konzultáció előtt és után is informálódik, további 31% pedig vagy a konzultáció előtt vagy csak utána.
33% 36%
Orvos / ismerős egészségügyi szakember
Tv
A betegek jelentős része felkészülten érkezik orvosához is:
17%
43%
Laikus populáció önbevallása „A legutóbbi vásárlása előtt kitől/honnan informálódott a vásárolni kívánt gyógyszerrel, termékkel kapcsolatban?” (OTC)
6% 28% 4% 8%
Orvosok véleménye
2% 46%
Szinapszis online kérdőíves kutatás (2014), n=368 patikai beszerző, Digitális szokások orvoskutatás 2014 N=195
"Milyen gyakran fordul elő, hogy betegei hivatkoznak az alábbi információforrásokra...?" (Rx, betegség)
Csatornák hitelessége egészségügyi szempontból
Egészségügyi szakemberek Orvosok (házi- és szakorvos)
Top 3
Bizalmi index 4,2
Orvosi asszisztensek
3,4
Ápolónők
3,3
Egészségügyi kiadványok Betegséggel, egészséggel kapcsolatos könyvek
Bizalmi index 3,5
Orvosi rendelőben található tájékoztató anyagok, prospektusok
3,2
Betegtájékoztató füzetek, prospektusok
3,1
Online
Bizalmi index
Egészségüggyel, betegséggel kapcsolatos internetes oldalak
3,3
Forrás: Szinapszis online kérdőíves kutatás (2013), n=573 internetező felnőtt lakosság, támogatott egy válasz | * 5-ös skálán
A digitális penetráció igen magas Magyarországon Amikor a betegek konkrét egészségügyi témában keresnek információkat, az egészségügyi szakemberek után a második leggyakrabban említett forrás az internet.
66%
NAPONTA HASZNÁLJA AZ INTERNETET
64%
ONLINE KERES EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓKAT
75%
LEGALÁBB HETENTE HASZNÁLJA AZ INTERNETET
Source: Eurostat, OnDivice
Az orvosok 39%-a ajánl egészségportált betegeinek –hogy pontos, hiteles információkhoz jussanak!
39%
OKOSTELEFON
Az internet aktív, önálló információkeresés színtere
Egészségportálok látogatottsága (havi belföldi visit) 2008 – közel 2 millió – 4 piaci szereplő 2014 – közel 7,5 millió – 8 piaci szereplő Összes mért site összlátogatottsága: +7% Egészségportálok összlátogatottsága: +21% Mit jelent ez ma, látogatószámban? 2015 Augusztus: Az összes, mért site-on megforduló internetező 5 253 542 fő volt. Keresztlátogatottságtól tisztított, együttes RU egészségportálon 892 160 fő – 17% És a mobil weboldalakon? 2015 Augusztus: Mobilnál ugyanez az arány 2 771 931 internetezőből 561 719 fő – 20%
gemius/Ipsos Online Publishers’ Audit, 2013 június/2012 június, belföldi forgalom, visits, Forrás: gemius/Ipsos, 2015. augusztus
Tájékoztatás hiánya: a 2. leggyakoribb beteg-panasz
ELLÁTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖZVETLEN PANASZOK
INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS ELŐTTI PANASZOK
nem megfelelő ellátás betegtájékoztatás orvosszakmai kérdés hangnem betegdokumentáció leszázalékolás korlátozó intézkedés haláleset ápolás finanszírozás ellátási környezet kapcsolattartás emberi erőforrás etikai kérdés eltávozás betegbiztonság adatvédelem várakoztatás előjegyzés beutalási szabályok betegszállítás betegirányítás BJK-elérhetőség betegátvétel akadálymentesítés
24% 10% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 3% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 5% 4% 2% 2% 2% 1% 1% 1% Betegpanaszok megoszlása 2013-ban
OBDK adatok (2013)
Magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételének okai Q10. „Ön miért vett/venne igénybe fizetős orvosi szolgáltatást?”
Reprezentatív minta (N=1005)
Többet és alaposabban foglalkozik velem az orvos
51%
35%
86%
Kisebb a várakozási idő
53%
32%
85%
Személyes, figyelmes, barátságos bánásmód
47%
37%
Nincs várólista
47%
34%
Megválaszolják a kérdéseimet, több információhoz jutok
39%
83% 80%
37%
75%
Egészségügyi személyzet szakértelme
32%
37%
70%
Megszervezik a további kezelésem menetét, nem veszek el a rendszerben
35%
35%
70%
Előre ismerem a szolgáltatás árait
34%
34%
68% Döntően emiatt
Nem kell hálapénzt fizetnem Számlát kapok a szolgáltatásról
30%
26%
15%18% 33%
55%
Inkább emiatt
ÖSSZESEN
A magánegészségügyi szolgáltatások melletti döntésben a legfontosabb szempontok az idővel és a bizalommal, információátadással függnek össze. 26 Bázis: az összes válaszadó, N=1005 (támogatott, több válasz)
Ha csak egy slidera emlékeznek majd, ez legyen az! Minden egészségügyi ellátórendszerben komoly többletköltséget jelentenek a non-adherens betegek.
A beteg-edukáció ezért minden szereplőnek érdeke, hiszen sikeres terápiához, egészségesebb társadalomhoz és még pénzügyi megtakarításokhoz is vezet.
Az egyik legfontosabb segítség, amit az orvosoknak adhatunk az, ha eszközökkel látjuk el, hogy a betegeit azok egészségtudatossági szintjének megfelelően tájékoztathassa.
Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. Alapítva 1998-ban 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 112. Tel.: +36 1 422 1634 Fax.: +36 1 422 1633 www.szinapszis.hu
Köszönöm a figyelmet! Kun Eszter kutatási igazgató
[email protected] | +36 20 925-4396
