HON- ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 2030 Érd, Fácán köz 1.

1

Hon-és népismeret 5. évf. Általános - helyi tanterv – 2013.

HELYI TANTERV HON- ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZABÓ MARGIT AZ ÉRDI BATTHYÁNY SPORTISKOLAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANÁRA ÉRD, 2013.

- A 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL; - A 2012. ÉVI CXXIV. TÖRVÉNY, A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ALAPJÁN

1


2


BEVEZETŐ A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során – pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával –, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig.

CÉLOK ÉS FELADATOK A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzésének kialakítása, értékének tudatosítása. A megszerzett ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése. A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi értékek megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, a közösség sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról szemléletes kép kialakítása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás felismertetése. A különböző régi és új mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. 2


3


A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a rendelkezésre álló természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás fontosságának belátása. A közösen végzett munka előnyeinek, közösségerősítő hatásának felismertetése. A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése. A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzőinek bemutatásával. A saját közösség megismerése által az identitástudat, a kötődések erősítése. A földrajzi környezet, a történeti és a gazdasági tényezők hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül.

KULCSKOMPETENCIÁK ÉS KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK KULCSKOMPETENCIÁK -

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos, technikai és technológiai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia (személyközi, személyes) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – kulturális kompetencia A hatékony, önálló tanulás – a tanulás tanítása Kognitív kompetencia Tudásszerző kompetencia Gondolkodási kompetencia Narratív kompetencia Kommunikatív kompetencia

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK -

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés – hon és népismeret Állampolgárságra, demokráciára nevelés – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Önismereti és társas kapcsolati kultúra fejlesztése – énkép, önismeret A családi életre nevelés – felkészülés a felnőttlét szerepeire A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság – környezettudatosságra nevelés Pályaorientáció 3


-

4


Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

ALKALMAZOTT MÓDSZEREK -

Ismeretek közlése Alkotó előadások Megbeszélés Elemzés Véleménycsere, vita Gyűjtőmunka Élethelyzetek, szituációk Magyarázat Elbeszélés Tesztek Leírás értelmezése Kérdezés (kérdve kifejtő módszer) Szemléltetés Kiselőadások Projekt módszer

TANESZKÖZÖK ISKOLAI FELSZERELÉS: epidiaszkóp; kép- és hanganyag a tananyaghoz kapcsolódóan (videófilmek; CD-k, DVD-k) modellezéshez használható anyagok; művészettörténeti lexikonok; népi kismesterségek oktatásához szükséges anyagok (pl.: rafia, fonalak, viasz, gyapjú…); színes reprodukciók; számítógép; projektor; tablók; televízió; videó, DVD, magnó tökéletesen elsötétíthető terem; Magyarország térképek, néprajzi térképek.

A TANULÓ EGYÉNI TANESZKÖZEI: -

füzet; színesceruza készlet; tankönyv; tanulói atlasz (földrajzi atlasz).

TANKÖNYVEK, KÉZIKÖNYVEK, AJÁNLOTT KÖNYVEK AZ ÓRÁK ANYAGÁHOZ: 4


5


Hofer – Fél: Magyar népművészet Corvina, Budapest 1994. Kovács Károly: Népművészet I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Lengyel Györgyi: Népi batik Magyar Nők Országos Tanácsa, Budapest 1972. Művészettörténeti ABC (szerkesztő: Molnár – Németh – Voit) Terra Kiadás, Budapest 1961. Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv Móra Könyvkiadó, Budapest 1990. Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv Móra Könyvkiadó, Budapest 1990. David Fontana: A szimbólumok titkos világa TERICUM Szórakaténusz Játékmúzeum kiadványai Kecskemét Képzőművészeti lexikonok, albumok Vidák István és Nagy Mari könyvei Kaskötés, kosárfonás. Budapest: NPI, 1979. 79 p. ill. Játékok vízparti növényekből. Budapest: Móra, 1980. 132 p. Nemezsátrak, nemezszőnyegek. Szerk. Ökrösné Bartha Júlia. Szolnok: Damjanich János Múzeum, 1988. 20 p. ill. Nemezjátékok a nagyvilágból Noé bárkáján. Nemzetközi Nemezjáték Kiállítás: Kecskemét, 1995. február 19 - április 9., 1996. március 17 december 31 / a kiállítást rend., a katalógust összeáll. Nagy Mari és Vidák István. Kecskemét: Szórakaténusz, 1996. [24] p. ill., részben színes Nemezjátékok.; rajz. Burka Beáta. [Kecskemét]: Szórakaténusz, 1996. 16 p. ill. (1997-ben, 1998-ban újból kiadták, 1998-as bőv. kiad. 32 p.). Nemezkészítés gyerekekkel; rajz Burka Beáta és Vidák István. Kecskemét: Szórakaténusz, 1998. 70 p. ill. Szövés, fonás gyerekekkel; rajz. Burka Beáta. Kecskemét: Szórakaténusz, 1998. 46 p. A megregulázott rendetlenség: nemez egypercesek. Kecskemét: magánkiadás, 1999. 37 p. ill. Elfelejtett ősök árnyai: tanulmányok, 1972-1998.; [közread. a] Petőfi Sándor Művelődési Központ. Gödöllő, 1999. 87 p. ill. (Újból közreadta a Püski Kiadó 2001-ben) Fűben, fában játék; [a színes felvételeket Nagy Mari, a rajzokat Burka Beáta és Vidák István kész.] Budapest: Planétás, 1999. 131 p., XVI t. ill., részben színes Türkmen nemezkészítés: a hagyományokról; ... rajz Burka Beáta, ifj. Lefor Gyula, Lovas Ádám. Kecskemét: Nagy M. Vidák I., 2000. 41 p. ill. Nagy Mari – Vidák István: Nemezkészítés Planétás Kiadó 1997. Nagy Mari – Vidák István: Türkmen nemezkészítés 5


6


Duna-Tisza-közi Népművészeti Egyesület, Kecskemét Nagy Mari – Vidák István: Elfelejtett ősök árnyai Tanulmányok 1972-1996.; Gödöllő-Kecskemét

KÖVETELMÉNYEK - A tanulók ismerjék meg lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. - A tanulási folyamat során alakuljon ki az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. - Legyen az évfolyam végén egy általános képük a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. - A megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. - Fedezzék fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét és a közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. - Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsák el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. - Ismerjék meh a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. - Váljon világossá a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel. - Legyen elképzelésük arról, hogy hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A TANÓRAI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE: - Egyénileg, személyhez szólóan, az óra menetébe beépítve (pl.: korrekció során a pedagógus). - Egyénileg és frontálisan az óra végén a tanulók a saját maguk és társaik munkáját, míg a pedagógus az osztály munkáját összességében. - Egyénileg, csoportosan, illetve frontálisan is értékeljük a kiselőadásokat, egyéni, de a témához kapcsolódó gyűjteményeket, alkotásokat, amiket a tanulók készítenek.

AZ ÉRTÉKELÉS BEJEGYZÉSEI évfolyam

szorgalmi időben

félévkor

év végén

5.

osztályzat

osztályzat

osztályzat

6

Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola 7 2030 Érd, Fácán köz 1. Osztályzat: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen)


Kitűnő (5D) érdemjegy: A tanuló a minimális követelményeket jól elsajátította, önálló alkotásokat készít saját fantáziája, kutatásai, búvárkodásai segítségével. Összefüggéseket jól átlátja, önálló véleménnyel rendelkezik a tanult témakörökről. Néprajzi, helytörténeti versenyeken vesz rész, ott eredményesen szerepel. Jeles (5) érdemjegy: A minimális követelményeket jól elsajátította, önálló alkotásokat hoz létre saját fantáziája, kutatásai, búvárkodásai segítségével. A tanult összefüggéseket jól átlátja, önálló véleménnyel rendelkezik a tanult témakörökről. Jó (4) érdemjegy: A minimális követelményeket jól elsajátította, de nem minden esetben képes önálló alkotásokat létrehozni. Hibázik a tanult összefüggések esetében, hibásan használ néhány tanult fogalmat. Közepes (3) érdemjegy: A tanuló a minimális követelményeket elsajátította, de teljesítménye csak kevéssé haladja meg a minimum szintet. Elégséges (2) érdemjegy: A tanuló a minimális követelményeket elsajátította, de teljesítménye nem haladja meg a minimum szintet. Elégtelen (1) érdemjegy: A tanuló az előírt minimális követelményeket nem teljesítette az adott idő alatt. - Az értékelés mindig az életkori sajátosságoknak, az egyén önmagához mért fejlődésének figyelembevételével történik, mindig ösztönző céllal. - Természetesen a feladatlapok sem nélkülözhetők az évfolyam ismeretanyagának felmérésére.

AZ ÉRTÉKELÉS BEJEGYZÉSEIT KÜLÖNBÖZŐ SZÍNNEL JELÖLJÜK: Kék színnel: Tanórai munka, szóbeli felelések. Zöld színnel: A füzet rendje. Önálló búvárkodások beszámolói, gyűjtemények bemutatása a témákhoz kapcsolódva, kiállításra szánt, de nem tanórai alkotások. Piros színnel: Beszámolók az órai anyagból a tanult témakörökből feladatlapok, fogalmazások, vázlatok, … segítségével).

7


8


ÓRASZÁMOK Heti óraszám:

Éves óraszám:

1 óra/hét

36 óra/év

8


9


5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

Órakeret 2 óra

Alsó tagozatos olvasmányok a családról. A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való A tematikai egység tartozás érzésének kialakulása, értékének tudatosítása. A megszerzett nevelési-fejlesztési ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép céljai tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése. Előzetes tudás

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Családunk története, családfa. Szomszédság, rokonság. Rokoni viszonyok, elnevezések.

Családfa készítése a rokoni viszonyok, elnevezések alkalmazásával.

Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban. Nagyszüleink, dédszüleink világának erkölcsi normái. A harmonikusan működő családi minták.

Családi történetek gyűjtése, mesélése a nagyszülők, dédszülők gyermekkorából, életmódjuk jellemző elemeinek kiemelése (gazdálkodó életmód – ipari munka). A megismert családi történetek megosztása – az önkéntesség betartásával – az osztályközösséggel. A hagyományos paraszti vagy városi családmodell működésében az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás meghatározó szerepének felismerése. A felmenő családtagok, rokonsághoz tartozó személyek életének időbeni behatárolása.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: Család, otthon. Egyén és közösség. Technika, életvitel és gyakorlat: A családi élet színtere, a családi otthon; különböző lakókörnyezetek jellemzői. Rokonsági és generációs kapcsolatok a családban.

Családfa, rokonsági fok (felmenő ág: apa/anya, nagyapa/nagyanya, Kulcsfogalmak/ dédapa/dédanya, lemenő ág: gyermek, unoka, dédunoka, oldalág: testvér/báty, öcs, nővér, húg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni (ángy), fogalmak házassági rokonság (műrokonság).

9


Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

10


Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

Órakeret 2 óra

Az én világom. Családismeret, családtörténet.

A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi A tematikai egység értékek megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, a nevelési-fejlesztési közösség sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról szemléletes kép céljai: kialakítása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. Ismeretek


Az én városom, falum. A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai. A település társadalmi rétegződése (etnikum, felekezet, foglalkozás, életkor, vagyoni helyzet). A lakóhelyhez köthető neves személyiségek, nevezetes épületek, intézmények.

A helyi hagyományok megismerése, feldolgozása különböző tevékenységekkel. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megbecsüléséhez vezető egyéni és közösségi tevékenységek elsajátítása (pl. a közvetlen környezet értékeinek feltárása, az emlékhelyek gondozása.) A lakóhely nevezetes épületeinek, Helytörténet, helyi hagyományok, a régió jeles szülötteinek nevezetességek. történelmi korszakokhoz kötése. A régió hon- és népismereti, néprajzi jellemzői, néphagyományai.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Falvak és városok. Szegények és gazdagok világa. Technika, életvitel és gyakorlat: lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet). Természetismeret: Személyes tér. A földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Erkölcstan: Szegények és gazdagok. A vallás funkciói. Vallási közösségek és vallási intézmények.

Kulcsfogalmak/ Helytörténet, természeti környezet, neves személy, helyi hagyomány, település, régió. fogalmak

10


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

11


Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek

Órakeret 5 óra

Családtörténet, településtörténet. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti A tematikai egység tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való nevelési-fejlesztési alkalmazkodás felismertetése. A különböző mesterségek megismerése céljai: során a szakmák megbecsülésének kialakítása. Előzetes tudás

Ismeretek


A ház történeti fejlődése. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház. A házak külső jellegzetességei: falazat, tetőszerkezet, tetőformák.

Az életmód és a háztípusok történeti változásainak megismerése képi és egyéb információk alapján, mindezek összefüggésének felismerése. A természeti körülmények, a A konyha, az ételkészítés és rendelkezésre álló építési eszközei. anyagok és a különböző Kenyérsütés, gabonaételek, háztípusok kialakulása közötti burgonyaételek, vajkészítés, összefüggések felfedezése. hurkatöltés. A konyhai cserépedények funkció Konyhai cserépedények: a főzés, szerinti rendszerezése; a sütés, tálalás, élelmiszertárolás legfontosabb ételek edényei. alapanyagainak, elkészítési Fazekasmesterség. módjának, eszközkészletének megfeleltetése. Sarkos és párhuzamos A berendezési tárgyak elrendezésű szobák. funkcióváltozásainak nyomon Munkasarok – szentsarok. követése konkrét példák alapján. Tároló bútorok, ülőbútorok, Az évszázaddal korábbi idők asztal, ágy. családon belüli, korosztályok és Bútorművesség. nemek szerinti munkamegosztásának Munkamegosztás a családon összehasonlítása a mai korral. belül. Népi játékok élményszerű Férfi és női munkák, a gyerekek elsajátítása. feladatai. Az oktatás körülményeinek, Napi, heti és éves munkarend. módjának időben történt változásairól ismeretek szerzése Gyermekjátékok, a belenevelődés képi és rövid szöveges folyamata. információforrások alapján. Az iskola régen és ma. A felnőttek életét utánzó játékok, eszközös, ügyességi játékok, sportjellegű játékok.

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Településtípusok (tanya, falu, város), jellemző képük, a hozzájuk kötődő tevékenységek. Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességei, népművészete. Technika, életvitel és gyakorlat: A családi gazdálkodás, takarékosság. Családi munkamegosztás. Ételkészítési folyamatok. Testnevelés és sport: gyermekjátékok, népi játékok. Ének-zene: népi gyermekdalok, népi gyermekjátékok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: gyermekek nevelése és oktatása régen.

Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet, Kulcsfogalmak tetőformák, konyhai cserépedény, munkasarok, szentsarok, munkamegosztás, / fogalmak belenevelődés, utánzó játék, eszközös játék, sportjellegű játék. 11


12



Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)

Előzetes tudás

A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek.

Órakeret 6 óra

A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a rendelkezésre A tematikai egység álló természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás nevelési-fejlesztési fontosságának belátása. A közösen végzett munka előnyeinek, céljai: közösségerősítő hatásának felismertetése. Ismeretek


A hétköznapok rendje. A gazdálkodó ember legfontosabb munkái. Gabonamunkák: szántás, vetés, aratás. A gabonamunkákhoz kapcsolódó szokások. Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- és a kezestartás. A pásztorok ünnepei. Kendermunkák. Fonóbeli munkák és játékok.

Az állattartási módokban a honfoglalás előtti életmód elemeinek, illetve az életmódváltással bekövetkező változások következményeinek felismerése képi és szöveges, illetve egyéb (pl. tárgyi) források – feldolgozása, rendszerezése alapján. A hétköznapi vászonviselet elemeinek összehasonlítása a gyerekek ruházatával képek Hétköznapi és ünnepi viselet. alapján. A hasonlóságok és a Hétköznapi vászonruhák, a női és különbségek megfogalmazása. a férfi viselet darabjai. A jellegzetes táji ünnepi viseletek Gyermekviselet. megismerése során a magyar Néprajzi tájak eltérő ünnepi népviseletek sokszínűségének viselete. felfedezése. A közösséghez tartozás külső Táplálkozás. kifejezésformájának észrevétele. Hagyományos paraszti ételek. Az egykori és a mai megjelenési Napi és heti étrend. formák jelentéstartalmának Téli és nyári étrend. feltárása konkrét példák alapján. Az önellátó életvitel meghatározó elemeiben a természettel kialakított harmonikus kapcsolat előnyeinek észrevétele. A hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek és a gyerekek étkezési szokásainak összevetése. A szembetűnő különbségek és a tovább élő táplálkozási szokások megfogalmazása, tapasztalatok megosztása.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Nők és férfiak életmódja. Öltözködés, divat. Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok tulajdonságai, anyagok feldolgozása. Erkölcstan: szokások, normák szerepe, jelentősége.

Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, fonó, Kulcsfogalmak/ ing, gatya, pendely, szoknya, kötény, ünnepi viselet, böjtös nap, téli étrend, fogalmak nyári étrend.

12



13


Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozaton (ének-zene, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret órák), valamint a különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése.

Ismeretek


Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. A jeles napok, ünnepi szokások fogalma, szerepe, általános jellemzői. Előkészületek (advent, nagyböjt), munkatilalmak, jellegzetes ételek, népviselet, köszöntő és színjátékszerű szokások.

A jeles napok, ünnepi szokások jelentőségének, közösséget megtartó szerepének, valamint az ünnepi előkészületek fontosságának felismerése a paraszti élet rendjében a konkrét szokások, ünnepek tevékenységeinek megismerése, elsajátítása során különböző (néprajzi) forrásanyagok segítségével, pl. eredeti Karácsonyi ünnepkör. hangzóanyag meghallgatása, Advent, az adventhez tartozó filmek, fotók, ábrák jeles napok, szokások (pl. megtekintése a különböző Miklós és Luca napja, Ádámnépszokásokról. Éva napja, karácsonyi kántálás, Az ünnepi szokások betlehemezés). jellemzőinek megkülönböztetése Karácsony napjától vízkeresztig, a hétköznapok rendjétől. pl. névnapköszöntés, regölés, A legfontosabb állandó és aprószentek napi vesszőzés, változó időpontú ünnepek szilveszteri, újévi szokások, felismerése. újévi köszöntők, vízkereszt, A különböző jeles napokhoz, háromkirályjárás. ünnepi szokásokhoz kapcsolódó – néprajzi és pedagógiai Farsang, farsangi szokások. szempontok alapján kiválasztott Farsangi ételek, bálok, szokások. – köszöntő és színjátékszerű Farsangi köszöntők és maszkos szokások élményszerű, alakoskodások. hagyományhű módon történő 13

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: vallási népszokások. Dráma és tánc: ismerkedés a táncillemmel, a naptári ünnepekhez kapcsolódó (helyi) népszokásokkal. Ének-zene: a magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmből. (Pl. Jókai Mór–Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob – pünkösdikirályválasztás.)


Iskolába toborzó szokások: Balázs- és Gergely-járás. Nagyböjt és a húsvéti ünnepkör jeles napjai és szokásai. Nagyböjti játékok, virágvasárnapi kiszehajtás és villőzés, a nagyhét jeles napjai. Húsvéti szokások, pl. húsvétvasárnapi zöldágjárás, húsvéti locsolkodás, hímestojás készítés, fehérvasárnapi komatálküldés. Májusfaállítás, pünkösd, pünkösdi szokások. Pünkösdikirály-választás, pünkösdölés, pünkösdikirálynéjárás. A nyári napforduló ünnepe. Szent Iván napi szokások, énekek. Gazdasági ünnepek, társas munkák. Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, fonó, fonóbeli játékok, tollfosztó, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek). Az emberi élet fordulói. A gyermek születése – hiedelmek és szokások. Keresztelő. Gyermekkor, leány-, legényélet. A lakodalom néhány jellegzetessége.

14


elsajátítása, eljátszása. A szokás kellékeinek elkészítése. A kalendáriumi szokásokhoz kapcsolódó tevékenységek végzése: termés- (pl. lucabúza ültetés), férj- (pl. András napi böjtölés), időjárásjóslás (pl. hagymakalendárium); jeles napok, ünnepi szokások tárgyai (pl. hímestojás készítése). Régi fényképek gyűjtése, rajzok készítése kalendáriumi szokásokról, társas munkákról, közösségi alkalmakról. Szóbeli, írásbeli élménybeszámolók hagyományos és új (helyi) közösségi, ünnepi alkalmakról. Annak felismerése, hogyan igyekezett a hagyományos faluközösségben harmonikus kapcsolat kialakítására az ember a természettel, a faluközösség tagjaival; hogyan igazította a gazdasági munkákat az évszakok váltakozásához. A természetismeret, az időjárási megfigyelések, a népi időjárás jóslások szerepének felismerése a gazdasági évben. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások néhány jellegzetességének összehasonlítása a mai korral, pl. olvasmányok, olvasmányrészletek segítségével. Annak tudatosulása, hogyan segítette a hagyományos faluközösség az egyént az emberi élet fordulóinál. Egy-egy megismert népszokás tájegységhez, etnikai csoporthoz történő kötése.

Ünnep, jeles nap, böjt, advent, karácsonyi ünnepkör, karácsonyi kántálás, betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi Kulcsfogalmak/ vesszőzés, újévi köszöntők, háromkirályjárás, farsangi köszöntők, iskolába fogalmak toborzó szokások, böjti játékok, kiszehajtás, villőzés, húsvét, zöldágjárás, komatálküldés, májusfaállítás, pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, nyári és 14


15


téli napforduló, társasmunka, kaláka, aratás, szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztó, vásár, pásztorünnep, keresztelő, leány-, legényélet, lakodalom.


Előzetes tudás

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség

Órakeret 5+4* óra

Hon- és népismeret előző témái.

A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, A tematikai egység néprajzi jellemzőinek bemutatásával. A saját közösség megismerése által nevelési-fejlesztési az identitástudat, a kötődések erősítése. A földrajzi környezet, a történeti céljai és a gazdasági tényezők hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül. Ismeretek A magyar nyelvterület néprajzi tájai, tájegységei, etnikai csoportjai, a határainkon túl élő magyarok.  Dunántúl;  Észak- Magyarország;  Alföld;  valamint a nagytájakhoz tartozó határon túli tájak (pl. Burgenland, Muravidék, Zoboralja, Mátyusföld, Bácska, Bánát, Kárpátalja)  Erdély és Moldva. Jellegzetes hon- és népismereti, néprajzi jellemzőik. Példák az anyagi kultúra és a folklór köréből. Magyarországon élő nemzeti kisebbségek.

Szülőföld. A természeti környezet

Fejlesztési követelmények A határon túli magyarok lakta területek, illetve a magyar nyelvterület nagy néprajzi tájanak azonosítása térképen. A magyar nyelvterületen élő etnikai csoportok (pl. palóc, matyó, kun, székely) megnevezése. A Magyarországon élő nemzeti kisebbségek (pl. német, szlovák, szerb, horvát, szlovén, román, roma) megnevezése. A természeti adottságok, éghajlati viszonyok életmódra, népi építészetre gyakorolt hatásának felismerése. Képek gyűjtése a megismert tájakra jellemző viseletekről, népi építészetről, népművészetről, hagyományokról. Tájékozódás a nagy tájegységek területéhez köthető világörökségekről, magyar szellemi kulturális örökségekről, nemzeti parkokról. A tanuló saját szülőföldjének megismerése meglévő 15

Kapcsolódási pontok Természetismeret: A Kárpát-medence és hazánk nagytájai. A népi kultúra értékei, népszokások. A kulturális élet földrajzi alapjai (nyelvek, vallások). A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek. A magyarság által lakott, országhatáron túli területek, tájak közös és egyedi földrajzi vonásai. Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek. Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességei, viselete és kézműves tevékenységei. Természetismeret: Személyes tér. A


meghatározó szerepe, hatása a gazdálkodásra, a településszerkezetre, az építkezés módjára. A táj jellegzetes népviselete, kézműipari tevékenysége. Népszokások, népdalok, a népköltészet fennmaradt alkotásai (mesék, mondák).

16


helytörténeti irodalom feldolgozásával, gyűjtésekkel. A kistáj beillesztése a korábban megismert megfelelő nagytájba. (Nagyvárosok iskoláinak tanulói választhatják a városhoz közeli táj feldolgozását.) Helyi kutatások igénybevétele a történeti múlt feltárásához. Önálló gyűjtőtevékenység alkalmazása az ismeretszerzés folyamatában. A természeti környezet befolyásoló hatásának felismerése a mesterséges környezet kialakításában. Megismert helyi népszokások, népdalok, mesék, mondák közösség előtti bemutatása.

földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza. Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességei, viselete és kézműves tevékenységei. Magyar nyelv és irodalom: népdalok, népmesék, mondák.

Kulcsfogalmak/ Etnikai csoport, nemzeti kisebbség, néprajzi táj, határainkon túl élő magyarok, a nemzeti összetartozás napja. fogalmak A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. A fejlesztés várt Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz eredményei az 5. kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak évfolyam végén hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. * Az éves órakeret 10 %-a Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. c. témakör feldolgozásához kapcsolva elmélyítésre, gyakorlásra.

16


17


SNI

Hon és népismeret 5. évfolyam (általános tantervű, köznevelési típusú sportiskolai)

- A tanulók ismerjék meg lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …) - A tanulási folyamat során alakuljon ki az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …) - Legyen az évfolyam végén egy általános képük a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …) - A megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …) - Fedezzék fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét és a közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, többszöri bemutatás, …) - Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsák el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, közös tanulások, …) - Ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …) - Váljon világossá a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …) - Legyen elképzelésük arról, hogy hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. A SNI tanulók mnkáját nevelői segítségadással könnyítjük (kérdések, fotók, ábrák, …)

17

HON- ÉS NÉPISMERET 5. ÉVFOLYAM

Recommend Documents