HON- ÉS NÉPISMERET 5. HON- ÉS NÉPISMERET

HON- ÉS NÉPISMERET 5.

HON- ÉS NÉPISMERET

A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során – pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával –, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig.

823


5. évfolyam Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység

Óraker et

1.

Az én világom I. A 19-20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

2 óra

2.

Az én világom II. A 19-20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

2 óra

3.

Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek.

5 óra

4.

Találkozás a múlttal I. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)

6 óra

5.

Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak.

15 óra

6.

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbségek.

6 óra

5. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az én világom I. Órakeret A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos 2 óra paraszti életmód Alsó tagozatos olvasmányok a családról. A legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzésének kialakulása, értékének tudatosítása. A megszerzett ismeretekkel, a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése.

824


Ismeretek Családunk története, a családfa. Szomszédság, rokonság. Rokoni viszonyok, elnevezések. Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban. Nagyszüleink, dédszüleink világának erkölcsi normái. A harmonikusan működő családi minták.

Fejlesztési követelmények Családfa készítése a rokoni viszonyok, elnevezések alkalmazásával.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Család és lakóhely.

Családi történetek gyűjtése, mesélése a nagyszülők, dédszülők gyermekkorából, Erkölcstan: életmódjuk jellemző elemeinek Család, otthon. Egyén kiemelése (gazdálkodó életmód – és közösség. ipari munka). A megismert családi történetek Technika, életvitel és megosztása – az önkéntesség gyakorlat: betartásával – az A családi élet osztályközösséggel. színtere, a családi A hagyományos paraszti vagy otthon; különböző városi családmodell lakókörnyezetek működésében az értékteremtő jellemzői. munka, a javakkal való ésszerű Rokonsági és gazdálkodás meghatározó generációs szerepének felismerése. kapcsolatok a A felmenő családtagok, családban. rokonsághoz tartozó személyek életének időbeni behatárolása. Családfa, rokonsági fok (felmenő ág: apa/anya, nagyapa/nagyanya, Kulcsfogalmak/ dédapa/dédanya, lemenő ág: gyermek, unoka, dédunoka, oldalág: testvér/báty, öcs, nővér, húg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni (ángy), fogalmak házassági rokonság (műrokonság).

Az én világom II. Órakeret 2 A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos óra paraszti életmód Az én világom. Családismeret, családtörténet. Előzetes tudás A lokális ismeretek tudatosításával a szülőföld szeretetének, a helyi A tematikai egység értékek megbecsülésének erősítése. A helyi társadalom tagoltságáról, nevelési-fejlesztési a közösség sokszínűségéről és az ebben rejlő gazdagságról céljai: szemléletes kép kialakítása. Az időbeli tájékozódás fejlesztése a helyi nevezetességek időbeli elhelyezésével. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

825


Ismeretek Az én városom, falum. A lakóhely természeti adottságai, helytörténete, néphagyományai.

Fejlesztési követelmények A helyi hagyományok megismerése, feldolgozása különböző tevékenységekkel.

Az otthon, a lakóhely, a A település társadalmi szülőföld, a haza rétegződése (etnikum, felekezet, megbecsüléséhez vezető egyéni foglalkozás, életkor, vagyoni és közösségi tevékenységek helyzet). elsajátítása (pl. a közvetlen környezet értékeinek feltárása, A lakóhelyhez köthető neves az emlékhelyek gondozása.) személyiségek, nevezetes épületek, intézmények. A lakóhely nevezetes épületeinek, a régió jeles Helytörténet, helyi szülötteinek történelmi hagyományok, nevezetességek. korszakokhoz kötése. A régió hon- és népismereti, néprajzi jellemzői, néphagyományai.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Falvak és városok. Szegények és gazdagok világa. Technika, életvitel és gyakorlat: Lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet). Természetismeret: Személyes tér. A földrajzi tér: közvetlen környezet, lakóhely, környező táj, haza.

Erkölcstan: Szegények és gazdagok. A vallás funkciói. Vallási közösségek és vallási intézmények. Kulcsfogalmak/ Helytörténet, természeti környezet, neves személy, helyi hagyomány, település, régió. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-

Találkozás a múlttal I. Órakeret A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi 5 óra mesterségek Családtörténet, településtörténet. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való 826


fejlesztési céljai:

alkalmazkodás felismertetése. A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása.

Fejlesztési követelmények Az életmód és a háztípusok történeti változásainak megismerése képi és egyéb információk alapján, mindezek A házak külső jellegzetességei: összefüggésének felismerése. falazat, tetőszerkezet, A természeti körülmények, a tetőformák. rendelkezésre álló építési anyagok és a különböző A konyha, az ételkészítés és háztípusok kialakulása közötti eszközei. összefüggések felfedezése. Kenyérsütés, gabonaételek, A konyhai cserépedények burgonyaételek, vajkészítés, funkció szerinti rendszerezése; a hurkatöltés. legfontosabb ételek Konyhai cserépedények: a főzés, alapanyagainak, elkészítési sütés, tálalás, élelmiszertárolás módjának, eszközkészletének edényei. megfeleltetése. Fazekasmesterség. A berendezési tárgyak funkcióváltozásainak nyomon Sarkos és párhuzamos követése konkrét példák alapján. elrendezésű szobák. Az évszázaddal korábbi idők Munkasarok – szentsarok. családon belüli, korosztályok és Tároló bútorok, ülőbútorok, nemek szerinti asztal, ágy. munkamegosztásának Bútorművesség. összehasonlítása a mai korral. Népi játékok élményszerű Munkamegosztás a családon elsajátítása. belül. Az oktatás körülményeinek, Férfi és női munkák, a gyerekek módjának időben történt feladatai. változásairól ismeretek szerzése Napi, heti és éves munkarend. képi és rövid szöveges információforrások alapján. Gyermekjátékok, a belenevelődés folyamata. Az iskola régen és ma. A felnőttek életét utánzó játékok, eszközös, ügyességi játékok, sportjellegű játékok. Ismeretek A ház történeti fejlődése. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház.

Kapcsolódási pontok Természetismeret: Településtípusok (tanya, falu, város), jellemző képük, a hozzájuk kötődő tevékenységek. Vizuális kultúra: Lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység építészeti jellegzetességei, népművészete. Technika, életvitel és gyakorlat: A családi gazdálkodás, takarékosság. Családi munkamegosztás. Ételkészítési folyamatok. Testnevelés és sport: Gyermekjátékok, népi játékok. Ének-zene: Népi gyermekdalok, népi gyermekjátékok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Gyermekek nevelése és oktatása régen.

827


Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet, Kulcsfogalmak/ tetőformák, konyhai cserépedény, munkasarok, szentsarok, munkamegosztás, belenevelődés, utánzó játék, eszközös játék, fogalmak sportjellegű játék.

Találkozás a múlttal II. Órakeret A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, 6 óra életvitel) A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek. Előzetes tudás A gazdálkodó élet főbb területeinek megismerése során a A tematikai egység rendelkezésre álló természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, nevelési-fejlesztési az önellátás fontosságának belátása. A közösen végzett munka céljai: előnyeinek, közösségerősítő hatásának felismertetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hétköznapok rendje. Az állattartási módokban a Történelem, társadalmi A gazdálkodó ember honfoglalás előtti életmód és állampolgári legfontosabb munkái. elemeinek, illetve az ismeretek: életmódváltással bekövetkező Nők és férfiak Gabonamunkák: szántás, vetés, változások következményeinek életmódja. aratás. A gabonamunkákhoz felismerése képi és szöveges, Öltözködés, divat. kapcsolódó szokások. illetve egyéb (pl. tárgyi) források – feldolgozása, Technika, életvitel és Állattartás: a szilaj-, a félszilaj- rendszerezése alapján. gyakorlat: és a kezestartás. A hétköznapi vászonviselet Anyagok tulajdonságai, A pásztorok ünnepei. elemeinek összehasonlítása a anyagok feldolgozása. Kendermunkák. gyerekek ruházatával képek Fonóbeli munkák és játékok. alapján. A hasonlóságok és a Erkölcstan: különbségek megfogalmazása. Szokások, normák Hétköznapi és ünnepi viselet. A jellegzetes táji ünnepi szerepe, jelentősége. Hétköznapi vászonruhák, a női viseletek megismerése során a és a férfi viselet darabjai. magyar népviseletek sokszínűségének felfedezése. A Gyermekviselet. közösséghez tartozás külső Néprajzi tájak eltérő ünnepi kifejezésformájának észrevétele. viselete. Az egykori és a mai megjelenési formák jelentéstartalmának Tematikai egység/ Fejlesztési cél

828


Táplálkozás. Hagyományos paraszti ételek. Napi és heti étrend. Téli és nyári étrend.

feltárása konkrét példák alapján. Az önellátó életvitel meghatározó elemeiben a természettel kialakított harmonikus kapcsolat előnyeinek észrevétele. A hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek és a gyerekek étkezési szokásainak összevetése. A szembetűnő különbségek és a tovább élő táplálkozási szokások megfogalmazása, tapasztalatok megosztása. Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, Kulcsfogalmak/ fonó, ing, gatya, pendely, szoknya, kötény, ünnepi viselet, böjtös nap, téli fogalmak étrend, nyári étrend.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Órakeret Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet 15 óra rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak Az alsó tagozaton (ének-zene, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret órák), valamint a különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. egy-egy ünnepkör, jeles nap köszöntő vagy színjátékszerű szokásainak, valamint a társas munkákhoz, közösségi alkalmakhoz kapcsolódó szokások élményszerű, tevékenységközpontú, hagyományhű elsajátítása, különös tekintettel a helyi hagyományokra; a lakóhelyhez, a tájhoz való kötődés erősítése.

829


Fejlesztési követelmények A jeles napok, ünnepi szokások jelentőségének, közösséget megtartó szerepének, valamint az ünnepi előkészületek fontosságának felismerése a paraszti élet rendjében a konkrét szokások, ünnepek tevékenységeinek megismerése, elsajátítása során különböző (néprajzi) forrásanyagok segítségével, pl. Karácsonyi ünnepkör. eredeti hangzóanyag Advent, az adventhez tartozó meghallgatása, filmek, fotók, jeles napok, szokások (pl. ábrák megtekintése a Miklós és Luca napja, Ádámkülönböző népszokásokról. Éva napja, karácsonyi kántálás, Az ünnepi szokások betlehemezés). jellemzőinek Karácsony napjától megkülönböztetése a vízkeresztig, pl. hétköznapok rendjétől. névnapköszöntés, regölés, A legfontosabb állandó és aprószentek napi vesszőzés, változó időpontú ünnepek szilveszteri, újévi szokások, felismerése. újévi köszöntők, vízkereszt, A különböző jeles napokhoz, háromkirályjárás. ünnepi szokásokhoz kapcsolódó – néprajzi és Farsang, farsangi szokások. pedagógiai szempontok alapján Farsangi ételek, bálok, kiválasztott – köszöntő és szokások. Farsangi köszöntők színjátékszerű szokások és maszkos alakoskodások. élményszerű, hagyományhű módon történő elsajátítása, Iskolába toborzó szokások: eljátszása. A szokás Balázs- és Gergely-járás. kellékeinek elkészítése. A kalendáriumi szokásokhoz Nagyböjt és a húsvéti kapcsolódó tevékenységek ünnepkör jeles napjai és végzése: termés- (pl. lucabúza szokásai. ültetés), férj- (pl. András napi Nagyböjti játékok, böjtölés), időjárásjóslás (pl. virágvasárnapi kiszehajtás és hagymakalendárium); jeles villőzés, a nagyhét jeles napjai. napok, ünnepi szokások tárgyai Húsvéti szokások, pl. (pl. hímestojás készítése). Ismeretek Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. A jeles napok, ünnepi szokások fogalma, szerepe, általános jellemzői. Előkészületek (advent, nagyböjt), munkatilalmak, jellegzetes ételek, népviselet, köszöntő és színjátékszerű szokások.

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: Vallási népszokások. Dráma és tánc: Ismerkedés a táncillemmel, a naptári ünnepekhez kapcsolódó (helyi) népszokásokkal. Ének-zene: A magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmből. (Pl. Jókai Mór–Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob – pünkösdikirályválasztás.)

830


húsvétvasárnapi zöldágjárás, húsvéti locsolkodás, hímestojás készítés, fehérvasárnapi komatálküldés.

Régi fényképek gyűjtése, rajzok készítése kalendáriumi szokásokról, társas munkákról, közösségi alkalmakról. Szóbeli, írásbeli Májusfaállítás, pünkösd, élménybeszámolók pünkösdi szokások. hagyományos és új (helyi) Pünkösdikirály-választás, közösségi, ünnepi alkalmakról. pünkösdölés, Annak felismerése, hogyan pünkösdikirályné-járás. igyekezett a hagyományos faluközösségben harmonikus A nyári napforduló ünnepe. kapcsolat kialakítására az Szent Iván napi szokások, ember a természettel, a énekek. faluközösség tagjaival; hogyan Gazdasági ünnepek, társas igazította a gazdasági munkák. munkákat az évszakok váltakozásához. Az őszi jeles napokhoz, A természetismeret, az munkaalkalmakhoz kapcsolódó időjárási megfigyelések, a népi szokások (pl. szüret, fonó, időjárás jóslások szerepének fonóbeli játékok, tollfosztó, felismerése a gazdasági évben. kukoricafosztó), közösségi Az emberi élet fordulóihoz alkalmak (pl. vásár, kapcsolódó szokások néhány pásztorünnepek). jellegzetességének összehasonlítása a mai korral, Az emberi élet fordulói. pl. olvasmányok, A gyermek születése – olvasmányrészletek hiedelmek és szokások. segítségével. Keresztelő. Annak tudatosulása, hogyan Gyermekkor, leány-, segítette a hagyományos legényélet. faluközösség az egyént az A lakodalom néhány emberi élet fordulóinál. jellegzetessége. Egy-egy megismert népszokás tájegységhez, etnikai csoporthoz történő kötése. Ünnep, jeles nap, böjt, advent, karácsonyi ünnepkör, karácsonyi kántálás, betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, Kulcsfogalmak/ aprószentek napi vesszőzés, újévi köszöntők, háromkirályjárás, farsangi köszöntők, iskolába toborzó szokások, böjti játékok, kiszehajtás, fogalmak villőzés, húsvét, zöldágjárás, komatálküldés, májusfaállítás, pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, nyári és téli napforduló, 831


társasmunka, kaláka, aratás, szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztó, vásár, pásztorünnep, keresztelő, leány-, legényélet, lakodalom.

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai Tematikai egység/ Órakeret csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Fejlesztési cél 6 óra Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség Hon- és népismeret előző témái. Előzetes tudás A magyar néphagyomány sokszínűségének és közös vonásainak megismerése a tájegységek, etnikai csoportok hon- és népismereti, A tematikai néprajzi jellemzőinek bemutatásával. A saját közösség megismerése egység nevelésiáltal az identitástudat, a kötődések erősítése. A földrajzi környezet, a fejlesztési céljai történeti és a gazdasági tényezők hatásának felismerése a néphagyományok alakulására, konkrét táji példákon keresztül. Kapcsolódási Ismeretek Fejlesztési követelmények pontok A magyar nyelvterület néprajzi A határon túli magyarok lakta Természetismeret: tájai, tájegységei, etnikai területek, illetve a magyar A Kárpát-medence és csoportjai, a határainkon túl élő nyelvterület nagy néprajzi hazánk nagytájai. magyarok. tájanak azonosítása térképen. A népi kultúra A magyar nyelvterületen élő értékei, népszokások.  Dunántúl; etnikai csoportok (pl. palóc, A kulturális élet  Észak- Magyarország; matyó, kun, székely) földrajzi alapjai  Alföld; megnevezése. (nyelvek, vallások).  valamint a nagytájakhoz tartozó határon túli tájak (pl. A Magyarországon élő nemzeti A magyarsághoz kisebbségek (pl. német, szlovák, kötődő világörökségi Burgenland, Muravidék, szerb, horvát, szlovén, román, helyszínek. Zoboralja, Mátyusföld, roma) megnevezése. A magyarság által Bácska, Bánát, Kárpátalja) A természeti adottságok, lakott, országhatáron  Erdély és Moldva. túli területek, tájak Jellegzetes hon- és népismereti, éghajlati viszonyok életmódra, népi építészetre gyakorolt közös és egyedi néprajzi jellemzőik. hatásának felismerése. földrajzi vonásai. Példák az anyagi kultúra és a Képek gyűjtése a megismert Nemzeti parkok, folklór köréből. tájakra jellemző viseletekről, tájvédelmi körzetek. népi építészetről, Vizuális kultúra: Magyarországon élő nemzeti népművészetről, Lakóhelyhez közeli kisebbségek. hagyományokról. néprajzi tájegység Tájékozódás a nagy tájegységek építészeti területéhez köthető jellegzetességei, 832


világörökségekről, magyar viselete és kézműves szellemi kulturális örökségekről, tevékenységei. nemzeti parkokról.

Szülőföld. A természeti környezet meghatározó szerepe, hatása a gazdálkodásra, a településszerkezetre, az építkezés módjára. A táj jellegzetes népviselete, kézműipari tevékenysége. Népszokások, népdalok, a népköltészet fennmaradt alkotásai (mesék, mondák).

A tanuló saját szülőföldjének Természetismeret: megismerése meglévő Személyes tér. helytörténeti irodalom A földrajzi tér: feldolgozásával, gyűjtésekkel. közvetlen környezet, A kistáj beillesztése a korábban lakóhely, környező megismert megfelelő nagytájba. táj, haza. (Nagyvárosok iskoláinak tanulói választhatják a városhoz közeli Vizuális kultúra: táj feldolgozását.) Lakóhelyhez közeli Helyi kutatások igénybevétele a néprajzi tájegység történeti múlt feltárásához. építészeti Önálló gyűjtőtevékenység jellegzetességei, alkalmazása az ismeretszerzés viselete és kézműves folyamatában. tevékenységei. A természeti környezet befolyásoló hatásának Magyar nyelv és felismerése a mesterséges irodalom: környezet kialakításában. Népdalok, népmesék, Megismert helyi népszokások, mondák. népdalok, mesék, mondák közösség előtti bemutatása. Kulcsfogalmak Etnikai csoport, nemzeti kisebbség, néprajzi táj, határainkon túl élő magyarok, a nemzeti összetartozás napja. / fogalmak

A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási A fejlesztés várt folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti eredményei az azonosságtudatuk. évfolyam végén Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. 833


Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egyegy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

834

HON- ÉS NÉPISMERET 5. HON- ÉS NÉPISMERET

Recommend Documents