Holokausztoktatással kapcsolatos tanártovábbképzések: nemzetközi összehasonlítás Kovács Mónika, PhD ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet
Miért van szükség tanártovábbképzésekre? Aránylag
új interdiszciplináris terület Tanárképzésben általában nincs róla szó Módszerek és célok nemzetközi standardjai csak az elmúlt évtizedben fogalmazódtak meg Nem
feltétlenül többet, hanem máshogy!
Európai Alapjogi Ügynökség (FRA): holokausztoktatás az emberi jogi oktatáshoz tartozik
Az emberi jogi oktatás hármas célrendszeréből kettőt foglal magában: az emberi jogokról az emberi jogokon keresztül való okatást + egy lezárult történelmi esemény kevéssé alkalmas az emberi jogokért való oktatásra (?) Holokauszt társadalmáról való oktatás: elkövetők, a be nem avatkozók, embermentőkre + ideológia szerepe a népirtásban (rasszizmus, antiszemitizmus, fajelmélet, árja utópia) + áldozatok (de az “okok az üldözőkben, nem az áldozatokban keresendők”, Adorno)
Különbségek Izrael: nemzeti identitás alappillére - áldozatfókusz Németország: nemzeti identitás alappillére a “múltfeldolgozás” – elkövető és be nem avatkozó fókusz USA: demokratikus értékekre való nevelés – más népirtásokkal együtt Lengyelország: Polin Múzeum – lengyel-zsidó történet részeként
UNESCO tankönyvkutatás:135 ország 7 historiográfia paradigma
(1) ‘civilizációs törés’ (Dan Diner) (2) bürokratizálódás (Zygmunt Bauman) (3) erkölcsi felősség és szándék (‘intencionalizmus’) (Lucy Dawidowicz) (4) csoportnyomás (Christopher Browning) (5) népirtás szakaszai (identifikáció, elkülönítés, koncentrálás, kifosztás, eltávolítás, meggyilkolás) (Raul Hilberg) (6) kumulatív radikalizálódás (‘funkcionalizmus’) (Hans Mommsen) (7) gyarmatosítás (Donald Bloxham, Dirk Moses).
Eredmények: tankönyvek
Leíróak: Hilberg szakaszai alapján – szándékok csak Hitler személye kapcsán (intencionalizmus) A holokausztoktatással kapcsolatos elvárások – emberi jogi (emberi jogokon keresztül, emberi jogokról), előítéletmentesség, demokrácia oktatás összekapcsolása a holokausztról való oktatással – a tankönyvekben nem jelenik meg, legfeljebb az két ENSZ egyezmény – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a népirtás megelőzőséről szóló egyezmény – elfogadását említik meg a holokauszttal kapcsolatban Iskolán kívüli programokra marad a holokausztoktatás
Nemzetközi tanártovábbképzések (9 ország 12 program)
Yad Vashem (Izrael) Birodalmi Hadi Múzeum (UK) Mémorial de la Shoah (Franciaország) Washingtoni Holokauszt Múzeum (USA) Szemtől szemben a holokauszttal és önamgunkkal Alapítvány (FHAO) (USA) USC Shoah Alapítvány (USA) Anne Frank Ház (Hollandia) Erinnern.at (Ausztria) Auschwitz Múzeum (Lengyelország) Polin (Lengyelország) Terezini Emlékhely (Csehország) Wannsee Konferencia Háza (Németország)
Eredmények 1. Fókusz: adott ország holokausztmúlthoz való viszonya határozza meg Nemzetközi standardok és modellek mellett: Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA, korábbi nevén ITF)
Eredmények 2.: kiépült intézményrendszer fontossága
Legalább egy, de gyakran több – vagy Németország esetében sok – olyan állami támogatással fenntartott intézmény, amelynek oktatási részlegét - nemzetközileg is elismert holokausztoktatásban jártas szakemberek vezetnek. Kiegészíti az iskolai oktatást – együttműködés és tanártovábbképzés Egyetemi együttműködés: University College London Pedagógiai Intézet holokausztoktatási központ: Imperial War Museum, tanártovábbképzés, kutatás Cél: emberi jogi oktatás
Javaslatok Holokausztoktatás nemzetközi szakmai standardjainak átvétele – nem minden holokausztról szóló program felel meg ezeknek a standardoknak, bármilyen jó szándékkal készült is! Szakértők által kidolgozott programok intézményesítése (diákok számára és tanártovábbképzések egyaránt) Nemzetközi együttműködések támogatása Feltételek: emberi jogi oktatás szükségességéről való konszenzus holokausztoktatásra való szakpolitikai szándék, norma, elvárás források
