Hogyan készült? Ez a füzet egy ifjúsági tábor (hivatalos nevén nemzetközi ifjúsági csere) eredménye. 2008. augusztus 17-26-ig a testvérerődök (a Velencei Erőd (Olaszország)), a Prsemysli Erőd (Lengyelország), a Komárnói Erődök (Szlovákia) és a Monostori Erőd) delegáltjai vettek részt „A természet, mint pedagógiai módszer” c. táborunkban. A résztvevők megismerkedtek az Erőddel, környezetével és olyan játékokat, feladatokat találtak ki, amiket ebbe a kiadványba foglaltunk. Emellett persze még jól is érezték magukat. A projekt az Európai Unió Fiatalok Lendületben programja keretében valósult meg.
Az ifjúsági csere résztvevői
Kedves természetbarát Látogatónk! A Monostori Erőd Kht. örömmel adott helyet a nyári ifjúsági tábornak és vele azoknak a lelkes fiataloknak, akik felmérték a területet, fotóztak, ötleteltek, vitatkoztak és végül létrehozták annak a kiadványnak az alapjait, amit most a kezében tart. Számunkra ez a kreatív, alkotó folyamat legalább olyan fontos volt mint az elkészült kiadvány. Remélem, hogy örömet szerez a gyerekeknek nemcsak az Erőd, de a körülötte élő növény- és állatvilág felfedezése a feladatok, játékok segítségével!
Varga István Igazgató Monostori Erőd Kht.
Kedves Látogató! Síksági jellegénél fogva látszólag egyhangú kultúrtájnak tűnő, alaposan megfigyelve mégis igen változatos vidék a Kisalföld. Ennek keleti fele már az erdőssztyepp zónába tartozik, ahol a buckatetőket és löszhátakat száraz gyepekkel mozaikos erdőfoltok (erdőssztyepp) boríthatták. Ennek nyomai fedezhetők fel a Monostori Erőd környezetében, a Duna közelsége miatt puhafaligetekkel, árterekkel kiegészülve. Érdekessége az itt fellelhető flórának és faunának, hogy a fent említett élőhelyeknek mintegy mesterséges elválasztója az erődítmény. Tanösvénye a külső várfalon kígyózik körbe, megismertetve a látogatót a tájba ágyazott építmény tőszomszédságában a síkvidéki homoksztyeppek, valamint a Dunát végigkísérő puhafaligetek növény és állatvilágával. Különösen kedves e környék, hiszen az itt fellelhető élőlények jelentős része nemcsak alkalmazkodni volt képes az ember által megváltoztatott környezethez, de ki is használta az építmény adottságait. Óvjuk és őrizzük közösen a továbbiakban is az itt élők nyugalmát és legyünk csendes szemlélői csodálatos alkalmazkodóképességüknek! Bognár Balázs (biológia-rajz szakos tanár a tábor egyik vezetője)
ízelítő A tanösvény növényvilágából
I. Lágyszárúak Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) A mákfélék családjához tartozó évelő növény. Májustól szeptemberig virágzik. Sziromlevelei korán lehullanak. Elsősorban utak mentén, parkokban gyakori. Gyökérkivonatát korábban gyakran alkalmazták máj- és epebajok esetén, a mérgező, narancssárga tejnedv a néphit szerint eltávolítja a szemölcsöket. Előfordulása a talaj magas nitráttartalmát jelzi. Vérehulló fecskefű
Fehér here (Trifolium repens) A fehér here 15-45 cm-re nő meg, főleg réteken, szántókon, parkokban fordul elő. Májustól szeptemberig virágzik. Nitrogénkötő faj, magas fehérjetartalma miatt fontos takarmánynövény. Fehér here
Orvosi somkóró (Melilotus officinalis) A pillangósvirágúak családjához tartozó, terebélyes (akár 1 méterre is megnő), kétéves növény. Apró, sárga, mézillatú virágai hosszú fürtökben, májustól szeptemberig nyílnak. Legtöbbször utak mentén, elhagyott romoknál fordul elő. A benne található hatóanyag gyulladáscsökkentő, ezért kivonatával duzzanatokat, keléseket kezeltek. Belsőleg nem alkalmazható, mert hányingert okozhat. Fontos méhlegelő és takarmánynövény. Orvosi somkóró
Mezei katáng (Cichorium intybus) Nagy termetű, kopasz, évelő növény. Utak mentén, száraz réteken gyakori. A 19. században termesztették és gyökeréből pörkölés és darálás után cikóriát állítottak elő, ami kedvelt kávépótszerként szolgált. Fogyasztották salátának is. Virágai júliustól szeptemberig festik lilára a mezőket. Mezei katáng
Apró szulák (Convolvulus arvensis) Évelő, szántóföldi gyomnövény. Kúszó, felfutó hajtásai az 1 métert is meghaladhatják. Nitrogénkedvelő. A virágzási ideje csak egy napig tart, a virágok reggel 8 óra körül nyílnak ki és kora délután becsukódnak. Virágait májustól októberig kereshetjük a réteken. Apró szulák
Ligeti zsálya (Salvia nemorosa)
Ligeti zsálya
Európában és Közép Ázsiában honos évelő növény. Hosszúkás, zöld színű levelei ráncosak. Lila színű virágai nyáron és ősszel nyílnak. Mézelő növény, pillangók és poszméhek szeretettel látogatják. Teljes napfényben érzi jól magát, elviseli a száraz fekvést is. Napos évelőágyakba, nagyobb sziklakertekbe ültethető.
II. Cserjék Gyepűrózsa (Rosa canina)
Gyepűrózsa termése Gyepűrózsa virága
Formagazdag, lombhullató, rózsaféle cserje. Halvány rózsaszín vagy fehér virágai 4-5 cm-esek, hímnősek és rövid életűek. Rovarok porozzák be. A sokak által ismert, korallvörös csipkebogyók szeptembertől kezdenek beérni. Bogyójából magas C-vitamin tartalma miatt gyógyteát, lekvárt, szörpöt állítanak elő.
Galagonya (Crataegus laevigata)
Galagonya termése Galagonya virága
Lombhullató, gazdagon elágazó, tövises cserje. Hímnős virágai fehérek, mindegyikben egy bibét találunk. Élénkvörös almatermései május-júniusban érnek be. Nagy lombos erdők, erdei utak növénye.
Kökény (Prunus spinosa)
Kökény termése Kökény virága
Lombhullató cserje, sok tövissel. Rovarok porozzák. Egymagvú, csonthéjas termése októberben érik. Sűrű bozótokat képez. Termése éretlenül fanyar, az első fagyok után érdemes gyűjteni, mert magas vitamintartalma miatt nagyon egészséges.
III. Fák Mezei szil (Ulnus minor)
Mezei szil levele Mezei szil
Akár 40 m magasra is megnő, márciusban, áprilisban virágzik. Kétivarú virágai a fakorona felső részén lombfakadás előtt virágoznak. Szélmegporzású faj. A tápanyagban gazdag, napos helyeket kedveli.
Szomorú fűz (Salix alba)
Szomorú fűz levele Szomorú fűz
Szétálló ágrendszerű fa, hosszú és nagyon hajlékony vesszői vannak. 3-10 m magas, koronája terjedelmes. Levele keskeny, lándzsás, hosszan és kissé ferdén elhegyesedik. Barkája karcsú, görbült, kéthimes, tokocskája egészen kopasz. A szél porozza. A magvakon hosszú, fehér szőrökből álló üstök van, ezek repítőszőrök. Felnyíló tokjából júniustól szórja a magvakat. Akár 200 évig is elél.
Közönséges gyertyán (Carpinus betulus)
Közönséges gyertyán levele Közönséges gyertyán
Kérge sötétszürke, hosszanti, világosabb, fénylő csíkokkal. Egylaki, szélmegporzású faj. Termése szeptember-októberben érik és az őket körülölelő levelek repítőkészülékként segítik a magok terjedését. Fája fehéressárga, kemény, jól hajlítható szerszámfa.
Rezgő nyár (Populus tremula)
Rezgő nyár levele Rezgő nyár
Kétlaki fa, barkába tömörülő virágai lombfakadás előtt nyílnak március-április körül. A magvakat a szél hordja szét. Tápanyagban gazdag, napfényes helyeken érzi jól magát, sok helyen ültetik is.
Ecetfa (Rhus typhina)
Ecetfa Ecetfa levele
Alacsony, nálunk is gyakran ültetett fa. Virágzata bugavirágzat. Virága zöld vagy zöldes-fehér. Bugája tömött, szőrös, megnyúlt, tojásdad alkú. Apró virágai vannak. Termése csonthéjas, piros színű, sötétvörös terméscsomói júliustól a tél végéig díszítenek. A növény levele és termése mérgező! Érzékeny bőrűek kerüljék érintését, mert allergiás tüneteket okozhat.
ízelítő A tanösvény állatvilágából
I. Ízeltlábúak
Kéneslepke (Colias hyale)
Kéneslepke Kéneslepke
A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér. Gyakran lucernatáblák felett figyelhetjük meg, de a lóhere virágait is gyakran látogatják. Április és október között 2-3 nemzedéke van. Petéit a lucernára rakja, ezeken láthatjuk a zöld hernyókat, amelyek letelepedésre alkalmas helyet keresnek maguknak, s így telelnek át. A déli tájakról a lepkék rendszerint észak felé vándorolnak.
Citromlepke (Gonepterix rhamni)
Citromlepke
Citromlepke
Csúcsosan végződő szárnyai citromsárgák. Főként erdők közelében fekvő nyílt területeken szárnyal. Évente egy nemzedéke van. A telet dermedt állapotban egy ágon függve tölti. Petéiből kikelt hernyói 3-7 hétig fejlődnek, zöld színűek.
Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) Hatalmas termetű (legnagyobb méretű szöcskefaj), fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal, a nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Kedvelt élőhelyei a lombok, fák, de a gyomok között is megtalálható. Mivel beleolvad a környezetébe, jelenlétét csak hosszan tartó, hangos éneke árulja el. Ezt a hím elülső szárnyai egymáshoz dörzsölésével érik el. Rovarokkal táplálkozik.
Zöld lombszöcske
Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Az imádkozó sáska átlagosan 7-14 cm hosszú, jól felismerhető hosszú nyakáról és jellegzetesen meghajlított mellső lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe. Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken. Párzása nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de néha kisebb gerincesek is áldozatul esnek a ragadozó “ájtatos manónak”. A réImádkozó sáska giek úgy hitték, hogy megmutatja a hazafelé vezető utat az eltévedt gyereknek.
II. Kétéltűek Erdei béka (Rana dalmatina)
Petecsomó
Ebihal
Erdei béka
Kedvelt élőhelyei a ritkás lomberdők és a nedves, füves területek. Nappal és éjjel egyaránt aktív, alkalmazkodott a szárazföldi élethez, de mindig víz közelében él. Több mint 2 m távolságra és 1 m magasra tud ugrani. A nőstény többnyire március-április körül rakja le petecsomónként akár ezret is tartalmazó petéit. Ezek a víz alá merülve sodródnak.
Barna varangy (Bufo bufo)
Barna varangy
Barna varangy “nászruhában”
A legnagyobb hazai varangyfaj. Az állat általában túlnyomórészt barna színű, szürkés vagy feketés foltokkal; testét olajzöld szemölcsök borítják. A háton és a mellen található mirigyekben két különböző mérgező váladék termelődik, amelyek elriasztják egyes ellenségeit. Egy átlátszó, védő „harmadik szemhéj”, a pislogóhártya segítségével a béka a víz alatt is lát. Akár 10 centiméter hosszúra is megnövő, ragadós, rózsaszínű nyelvét képes lasszószerűen előre- és visszalendíteni. Elsősorban szürkületkor és éjszaka mozog, de nedves és meleg időben nappal is táplálék után jár. Férgeket, rovarokat, meztelen csigákat zsákmányol. A telet gyökerek között, kövek alatt tölti.
III. Hüllők Fürge gyík (Lacerta agilis)
Fürge gyík
Fürge gyík “nászruhában”
Rövid lábú, vaskos fejű, - neve ellenére - viszonylag lassú mozgású gyík. Itthon ez a leggyakoribb gyíkfaj, melegkedvelő, szívesen napozik köveken, vakondtúrásokon. Kis hasadékokban telel, rovarokkal, pókokkal táplálkozik. A nőstény az átmelegedett talajba rakja tojásait, melyek kb. 8 hét múlva kelnek ki.
Kockás sikló (Natrix tessellata)
Kockás sikló feje
Kockás sikló
A kockás sikló egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él és tápláléka nagy részét is innen szerzi. A változó testhőmérsékletű kockás sikló ősszel száraz, meleg helyre vonul telelni, ahonnan április közepén bújik elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyja el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úszik. Órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy azután lecsapjon áldozatára.
Zsákmányát elsősorban halak, kisebb mértékben békák, ebihalak és gőték képezik. Az emberek oktalan félelmükben gyakran végeznek vele, illetve a vizek szennyezése és a vizes élőhelyek pusztulása negatívan befolyásolja a faj állományát. Természetes ellenségei elsősorban a gázlómadarak, illetve fiatalabb korában a különféle ízeltlábúak és békák. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a kockás sikló is védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.
IV. Madarak
Szárcsa (Fulica atra)
Szárcsa
Szárcsa etetés közben
Szárcsa
Parti növényzettel rendelkező álló- és lassú folyású vizek, halastavak madara. Fejével szüntelenül bólogatva úszik, kis fejesugrást követően merül a víz alá. Felrepülés előtt hosszasan szalad a vízen, amit közben szárnyaival hangosan paskol. Táplálékát a vízinövények, puhatestűek, rovarok jelentik. Fészkét a parti növényzet között vagy a vízen rakja, a tojások kb. 25 nap alatt kelnek ki. A kicsik a fészket néhány nap múlva elhagyják, de szüleik hosszabb ideig gondozzák őket.
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
Nagy fakopáncs
Nagy fakopáncs etetés közben
Többnyire fák törzsén és ágain, villanyoszlopokon figyelhetjük meg, a földre ritkán száll le. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat és a gyümölcsöket is megeszi. Saját maga által vájt, szűk bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 6 tojását, melyeken 14-16 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki. Hazánkban védett, eszmei értéke 10 000 Ft.
Füsti fecske (Hirundo rustica)
Füsti fecske
Füsti fecske repülés közben
Füsti fecske etetés közben
Kedveli a vizek környékét, röpte gyors, gyakran vitorlázik, rovarzsákmányát a levegőben kapja el. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást. Augusztus-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni és nagyobb nádasokban éjszakáznak. Istállók gerendáin, épületek beljesében építi csésze alakú fészkét. A 4-6 fióka 15 napi kotlás után kel ki.
Kék cinege (Parus caeruleus)
Kék cinege
Frissen kikelt Kék cinegék
Kék cinege téli etetéskor
Gyakori parkokban, folyóárterek fái között. Miközben rovarokat keresgél, artistákat megszégyenítő ügyességgel tornászik az ágak között. A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Harkályok vájta vagy mesterséges odúban 12-16 nap alatt kelti ki tojásait. Ezután a hím eteti őket.
V. Emlősök Nyest (Martes forina)
Nyest profilból
Nyest
A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. A vemhességi ideje 2-9 hónap.
Vörös róka (Vulpes vulpes)
Vörös róka
Vörös róka a kicsinyével
Erdőkben, bokros mezőségeken él. Szürkületi és éjszakai életmód jellemzi. A fiatalok napközben a kotorék előtt játszanak. Látása, hallása és szaglása kitűnő. Főleg apró rágcsálókkal táplálkozik, de gerinceseket is zsákmányol nyúl- ill. lúdnagyságig. A gyümölcsöt sem veti meg. A szuka kb. 50 napi vemhesség után hozza világra 3-5 kölykét.
Korai denevér (Nyctalus noctula)
Korai denevér
Korai denevér repülés közben
Korai denevér alvási szokása
Általában vörös színezetű, fülfedője jellemzően vese alakú, ez biztos ismérve. Inkább a sík vidékeket, széles folyamvölgyeket kedveli. Nappali – ideiglenes – búvóhelyéül legszívesebben a fák hasadékait, harkályok odvait, istállókat, elhagyott erdészlakokat szemeli ki. Ha rejtekhelye fák odvában van, ez arról ismerhető fel, hogy az odú bejárata sima és zsíros, s valami sajátságos, kellemetlen szagot áraszt. Téli alvásuk színhelyéül is hasonló búvóhelyeket keresnek, de leginkább mégis épületekbe, templom-padlásokba, lakatlan, ódon várkastélyokba, s más hasonló helyekre szállásolják el magukat, ahol aztán százával, cserépzsindely módjára egymásra rétegződve függenek. A hazai denevérfajok többsége veszélyeztetett mind természetes, mind mesterséges, újonnan elfoglalt élőhelyén. Veszélyeztetettségük oka elsősorban nappali alvóhelyeik lezárása, odvas fák kivágása. További veszélyt jelent, hogy táplálkozási helyeik átalakulnak, a monokultúrás növénytermesztés jelentősen csökkenti a denevérek által fogyasztott rovarok faj- és egyedszámát. Magyarországon 1901 óta valamennyi denevérfaj védett!
Európai őz (Capreolus capreolus)
Európai őzbak
Európai őzsuta
Európai őzgida
Az őz az erdős sztyeppék és a kis erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek szarvasféléje. Főleg szürkületi életmódú. Az őz nyáron jellemzően magányosan, vagy kis családi csoportokban él, pl. suta a gidáival, ősztől tavaszig azonban kisebb-nagyobb csapatokat formálnak. Nagyon jól fut, úszik, hallása kitűnő. Füvekkel, lágyszárú növényekkel, gyümölcsökkel, gombákkal táplálkozik. Többnyire 1-2 gida születik, nyitott szemmel, szőrösen jönnek a világra, 2-3 hónapig szopnak, 1 év után önállóak.
Feladatok 7-12 éves gyerekeknek a Monostori Erődöt körülvevő dr. Gyurkó János tanösvényen Térkép: A térképen látható útvonalat követve találod meg azokat a pontokat, ahol a feladatokat végre kell hajtanod.
1. Gyógyerejű növények • Keress olyan növényeket, amiknek gyógyító hatásuk van! Mit találtál? • Mire használta ezeket a népi gyógyászat? • Még ma is megtalálod teák, krémek, szörpök alkotóeleme- ként a boltok polcain? (A füzet eleje segít!) • Ne add fel a keresést, az út során még ráakadhatsz néhány fajra!
2. Állati dalok • Hány olyan népdal, ének jut eszedbe, amikben előfordul egy ál- lat vagy egy növény neve? Keress minél többet! • Megtalálható ez a növény vagy állat a tanösvényen? Gon- dolkozz! Ha van kedved énekeld is el őket! 3. Activity Biztosan ismered a játékot. Az anyukádnál, vagy az osztályfőnöködnél található lapra írtuk a feladványokat. Ő megmutat egyet valamelyikőtöknek, akinek minél hamarabb el kell mutogatnia azt a többieknek. Aki kitalálta, az mutathatja a következőt! 4. Levél-rajz Ez a feladat odafigyelést igényel. Ha körülnézel itt, s az út során, sokféle fát látsz körbe-körbe. Mindegyiknek más és más a formája, a mérete és a levele is. Hat levél árnyékát rajzoltuk ide neked és mellé írtunk egy-egy segítő kijelentést is. Próbálj meg rájönni, hogy melyik levél melyik fához tartozik. Ha ügyes vagy, rájuk is találsz a tanösvényen! 1. Szelíd fajtájának termését ősszel sütve szoktuk megenni. 2. Ha ennek a fának a nevében egy betűt „í”-re cserélsz, egy másik fa nevét kapod. 3. A babfőzelékbe biztosan tesz anya olyan folyadékot, aminek a neve megtalálható a fa nevében is.
4. A fa neve + va = egy gyümölcs neve 5. Kanada zászlajában is feltűnik ez a levél. Találhatsz ilyen fát a tanösvényen. 6. Ennek a fának a levelével sokszor szoktunk „szeret-nem szeret” játékot játszani. b.,
a.,
d.,
c.,
e.,
f.,
5. Színes hangok Maradj egy percre csendben, csukd be a szemed! Figyelj a természet hangjaira! Válassz ki először egyet közülük és társíts hozzá egy színt! (A szél susogása például világoskék szerintem. Szerinted?) Válassz ezután még két hangot! 6. Mesélő kövek Ha lemész a Duna-partra, sok-sok különleges, változatos színű és formájú követ találsz. Mindegyiknek van története. Ki tudja, hogy honnan jöttek? Mit láttak útközben? Mi koptatta, színezte a felületüket? Keress egy követ, amiről úgy gondolod, hogy mondanivalója van a számodra! Ha egy percig koncentrálsz, akkor meg is hallod a kő történetét. Meséld el a többieknek! Mielőtt továbbindultok, az osztály vagy a család vigyen egy kavicsot magával! Ha lapos követ választottál dobd vissza kacsáztatva a Dunába, hadd folytassa az útját és legyen tanúja új meséknek! Mielőtt továbbindulsz vigyél egy követ magaddal! 7. Ugróiskola Rajzolj a földre egy ugróiskolát és játssz! Aki mellédob, az fejtse meg az egyik feladványt! Azaz keresse meg, hogy melyik szöveghez melyik állat tartozik. Ha olyan sokszor mellédobtok, hogy elfogy a feladvány, gondolkodjatok állatos, növényes találóskérdéseken! a., b., c.,
d.,
e.,
1.
2.
Bátor vadász, ki átlövöd acéllal alázatos és tiszta szívemet, tiszteld az én százszor-szent gyávaságom, ki meghalok, az életért zokogva, mint az egyéves, síró kisgyerek.
3. Földmívelő a …………………. A szorgalom a kenyere s kalandja. Ha langy a nyár, nézi, hogy nő télre a kalangya.
Hogy énekelnek mindenféle fattyúk, pimasz veréb, csicsörke, banka, vadtyúk, mi hallgatunk a zűrzavarba, hagyjuk, csivogjanak, legyen meg akaratjuk. Csodásan úszunk a csodás halálba, de ottan az igaz dalt megtalálva az égre sírunk, gőgös, néma
4.
Feketesárga gyilkos, tőr kezében: ……………….! Izgága röpte, ideges zugás: varázs! A seb, melyet döf, izzó, lángoló-vad: parázs!
5.
a)
A madarak zenészek. Én nem tudok dalolni, ámde nézek. Ha színeket rakétáz a tenyészet, úgyis megértem a dicső Egészet. Fészek nélkül csapongok így a feslő virágra, részeg, bohém és néma festő.
b)
c)
d)
e)
8. Ehető természet Próbálj meg ehető terméseket találni! Ez nem fog menni minden évszakban. Mikor is lehetséges? (Segít a füzet eleje!) Találtál? Mit? A tanösvénynek ez egy különleges pontja. Kívülről láthatod a Dunai bástyát. Emlékszel még, hogy mit mondott az idegenvezető, mi volt ennek a funkciója? És mi célt szolgált a bástyától jobbra nyíló árok? Reméljük, hogy jól érezted magad/magatokat a Monostori Erődben és a tanösvényen!
Visszavárunk!
Felhasznált irodalom Wilhelm Eisenreich: Állat- és növényhatározó természetjáróknak, Magyar Könyvklub, Budapest, 2000 Wikipédia www.mimi.hu www.sulinet.hu Kiadja a Monostori Erőd Kht., 2008 Felelős kiadó: Varga István igazgató A kiadvány összeállításában közreműködtek: a nemzetközi ifjúsági csere résztvevői, valamint Csillag Attila, Vadász Bálint, Bognár Balázs, Horváth Krisztina és Tóth-Lencse Andrea Grafika: Szelőczei Diána
