Hódít a magyar szabadalom!

Mûegyetemi

Öregdiák 2009. tavasz

„Folyamatosan fejlődöm, egyre magabiztosabb tudású mérnök válik belőlem.” /Arláth Zsolt - TESCO/

Hódít a magyar szabadalom!

Egyetemünk Nobel díjasai

A BME rangja és elismertsége a műszaki képzési területen Ízelítő a Műegyetemi Állásbörze felméréséből

ELÕTÉR

Elõtér Melyek voltak életének legfelhőtlenebb, legemlékezetesebb évei? Erre a kérdésre az öregdiákok többsége általában gondolkodás nélkül az egyetemi esztendőket említi meg és azt is hozzáteszi, hogy sajnos ez az időszak a kelleténél is gyorsabban elszállt. A BME Öregdiák Szervezet jelen kiadványa az egyetemi évek szépségeit, örökre emlékezetes pillanatait kívánja, ha csak néhány percre is visszahozni, feleleveníteni. Bízunk benne, hogy aktuális számunk ismét örömteli perceket szerez Önnek. Egyetemi barangolásunkat egy interjúval kezdjük, amelynek főszereplője Arláth Zsolt, a TESCO-GLOBÁL Áruházak Zrt. tervezési projekt managere. Ezt követően olvashat az aktuális egyetemi eseményekről, hírekről közlünk, majd egy igen érdekes összeállítást a Műegyetem három Nobel díjasáról, Gábor Dénesről, Oláh Györgyről és Wigner Pál Jenőről. Ezt követi egy interjú, amelyben a CTG Belgium egyetlen magyar munkatársát, Nagy Tamást kérdezzük egyetemi éveiről, jelenlegi munkájáról és jövőbeni terveiről. Kulturális rovatunkban megtalálja a Szkéné Színház májusi programját, ezt követően olvashat a 2009-es Műegyetemi évfordulókról is. Kiadványban talál egy cikket „Mérnökök szerepe a társadalomban” címmel is. Most is igyekeztünk olyan témákat felkutatni, amelyek megmutatják

a Műegyetem, illetve az egykori és mai hallgatóinak sikerességét. Ennek érdekében beszámolunk Egyetemünk jelenlegi rangjáról és elismertségéről a műszaki képzési területen, illetve röviden bemutatjuk 2008. évi őszi Műegyetemi Állásbörzén kiállító cégek, valamint a látogató hallgatók és frissdiplomások körében végzett felmérés eredményeit. Reméljük aktuális kiadványunk átolvasása örömteli, nosztalgikus perceket szerez Önnek, így erősítve tovább a Műegyetemmel ápolt kapcsolatát! Amennyiben korábbi kiadványaink valamelyike nem jutott el postai úton Önhöz, de szívesen átolvasná, illetve további információra lenne szüksége, tájékozódhat a www.oregdiak.bme.hu honlapon. Kellemes kívánunk!

időtöltést

és

jó

olvasást

Szabó Imre Diákközpont igazgató

Impresszum A Műegyetemi Öregdiák Szervezet hivatalos kiadványa, 2009. tavasz Felelős kiadó: Szabó Imre, Diákközpont igazgató Főszerkesztő: Ignácz Szilvia Szerkesztő: Czimmer Krisztina Grafikai kivitel: Balogh Tamás Nyomdai kivitel: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Postacím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K épület I. emelet 52. E-mail: [email protected] Web: www.oregdiak.bme.hu Megjelenik 17.000 példányban.

Műegyetemi Öregdiák 2009. tavasz

INTERJÚ

„Folyamatosan fejlõdöm, egyre magabiztosabb tudású mérnök válik belõlem.” Beszélgetőtársam Arláth Zsolt, aki 2004 februárjában Egyetemünk Építészmérnöki Karán végzett, jelenleg tervezési projekt manager a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. Beruházási Osztályán.

Arláth Zsolt irodai környezetben

Hol kezdődött a pályafutásod? Egy Kft-nél kezdtem el alvállalkozóként dolgozni, ahol már az egyetemi évek alatt gyakornokként tevékenykedtem. Vállalkozóként, több másik irodával is sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. A gyors tapasztalatszerzés utólag visszanézve nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen sokféle terv került a kezem ügyébe, és több tervező munkastílusát is megismerhettem. Az akkori munkám egyik gyümölcse, hogy a Kft. vezetőjének ajánlása segítette a jelenlegi pozíciómba kerülésemet, amiért a mai napig köszönettel tartozom neki. Hol ismerkedtél meg a TESCO nyújtotta karrier lehetőségekkel? Mikor kerültél a vállalathoz? Az internetet böngészve bukkantam a lehetőségre a vállalat honlapján. Egy-két nap gondolkodás után végül beküldtem az önéletrajzom, a kis iroda után szerettem volna kipróbálni magam egy igazán nagy csapatban. Így 2005. augusztusában kezdődött el a TESCO-s karrierem.

oldalról. Együttműködöm az osztály többi területeivel és a megbízott külsős tervező csapatokkal. Végigkövetem a projekteket az ötlet felmerülésétől egészen a megvalósulásukig, alkalmazva azon standardokat, melyeket szintén nekünk kell kidolgozni a cég elvárásainak ismeretében. A projekt kezdeti szakaszában a megvalósíthatóságot vizsgálom a használhatósági, illetve pénzügyi szempontok alapján. A projekt következő szakaszában ezt kell jóváhagyatnom, először hazai, majd az anyacég vezetőségével. A jóváhagyási fázis után következik a közös munka a megbízott tervező céggel, amikor is megtervezzük magát az áruházat és az üzletsorokat. Több esetben már szinte pláza jellegű épületegyütteseket kell terveznünk. Ilyenkor, mint a beruházó, belsős vezető tervezője veszek részt a munkában. Az építkezés folyamata alatt a kivitelezési projekt manager munkáját támogatom egészen a megnyitóig. Ebben az időszakban többször kimegyek az építkezés helyszínére követni a munkálatokat.

Mivel foglalkozol most? A Beruházási Osztály tervezési csapatában dolgozom. Az áruházak építési, felújítási és átalakítási projektjeit támogatom tervezési

A jelenlegi projektedben mennyire tudod hasznosítani az egyetemen megszerzett tudásod? Teljes mértékben. Természetesen nagyon sokat fejlődött mérnöki szaktudásom az


INTERJÚ elmúlt években az egyetem óta. Azáltal pedig, hogy a mindennapok során, számos osztállyal kell szorosan együttműködve dolgoznom, a beruházás-szervezés és üzemeltetés területén is folyamatosan bővülnek az ismereteim. Építészként az olyan kis formátumú, 1000 m2 alapterületű áruházak tervezése során van alkalmam kibontakozni, mint például tatabányai vagy ráckevei boltok, a nagyobbak közül pedig a balatonfüredi vagy a dunakeszi-gödi áruházak állnak közel hozzám. Utóbbi nemcsak a megjelenésével próbál szebb lenni az átlagnál, hanem a környezettudatosság jegyében nagyon sok energiatakarékos megoldást fog tartalmazni. Az energiatudatosság egyre nagyobb szerepet kap cégen belül. Milyen terveid vannak a jövőre nézve, ismerve a jelen gazdasági helyzetet? Célom, hogy szakemberként és vezetőként is folyamatosan fejlődjek. Egy ilyen nagy cég esetében erre számos lehetőség kínálkozik. A karriertervem megvalósulásában élvezem a vezetőm támogatását, és sokat segítenek a készségfejlesztő tréningek, szakmai továbbképzések is. A jelenlegi gazdasági helyzet? Helyzet az

van, mert a gazdaság, vagy legalábbis az „ereje” sokat gyengült. Nagyon sokat hallani a híradásokból, hogy mennyire visszaesett több ágazat teljesítménye, köztük az építőiparé is. Több korábbi kollégámtól hallom, hogy ha van is, nagyon kevés a munkájuk. A TESCO-n belül ennek hatásait kevésbé érzem. Természetesen nálunk is történtek lépések, reagálva a megváltozott gazdasági környezetre, de szerintem nem olyan jelentős mértékben, mint más cégek esetében. Milyen tantárgyak voltak azok, amik a leginkább megfogtak az egyetemi évek alatt? Mindig azok a tárgyak voltak számomra „kedvesek”, melyeket logikusan fel tudtam építeni. Ezért a mérnöki tárgyakat jobban kedveltem, például az épület-szerkezettant. Nagyon kedveltem még a számítástechnikával kapcsolatos tárgyakat is. Ennek hasznát veszem, mert a munkámat szinte kizárólag számítógép segítségével végzem. Mik a legkedvesebb emléked ebből az időszakból? A kollégiumi barátok és az ott eltöltött idő, ennek minden előnyével és hátrányával.

A TESCO magyarországi központja Budaörsön


INTERJÚ Tartod a kapcsolatot „évfolyamtársaiddal”? Az összes volt évfolyamtárssal lehetetlen tartani a kapcsolatot, már a mi évfolyamunk is több mint 250 fős volt. Azokkal vagyok folyamatos kontaktban, akikkel közelebb kerültünk egymáshoz az egyetemi évek alatt, havi rendszerességgel összeülünk valahol, és sokszor felemlegetjük a közös emlékeket. Jelenleg részt veszel valamilyen képzésen, vagy tervezed? Jelen pillanatban nem, de tervezek egy szakmérnöki képzésen való részvételt. A TESCO milyen módon támogatja a munkavállalóit? Minden évben, több képzésben vehetek részt, ezek jellemzően készségfejlesztő tréningek, mint például a tárgyalástechnika, konfliktuskezelés, változásmenedzsment, projektmenedzsment. Igény alapján leheZsolt munka közben

tőség van számítástechnikai, vagy angol nyelvi tanfolyamokon is részt venni. Amennyiben megfelel a munkavállaló bizonyos kritériumoknak, a TESCO hozzájárul az iskolarendszerű képzések támogatásához is. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel és képzik tovább magukat az egyetemek és főiskolák padjaiban. Én is ezt tervezem, az előbb említett szakmérnöki képzés kapcsán. Szerintem jó dolog, hogy ebben is számíthatok a vállalat támogatására, hiszen közös célunk hogy folyamatosan fejlődjek. Mit tanácsolsz a végzős BME-s hallgatóinak? Szerintem a minél korábbi tapasztalatszerzés nagyon fontos. A választott szakterülettel kapcsolatos lehetőségeket minél hamarabb térképezzétek fel, és kóstoljatok bele, így az egyetem adta lehetőségeket is ebbe az irányba tudjátok terelni. Erre egyébként a TESCO idén is kínál lehetőséget a frissen diplomázó mérnököknek. Nálunk a beruházási osztályon, épületgépészeti területre keresünk pályakezdő mérnököt. Te miért szeretsz itt dolgozni? Folyamatosan vannak kihívások. Egyre több érdekes és komplex projekt kerül a tervezőasztalra, melyek minden esetben jelentős odafigyelést kívánnak. Ha ezen munkák a jövőben megvalósulnak, elmondhatom majd, hogy a TESCO imázsának megváltoztatásában aktívan részt vehettem. A munka jellegéből adódóan pedig folyamatosan fejlődöm, egyre magabiztosabb tudású mérnök válik belőlem. A projektek kapcsán Magyarország szinte minden szegletében megfordulok, ahol új embereket ismerek meg. Nekem ez is fontos szempont a változatos munkához. Ignácz Szilvia


Találmány

Losonczi Áron, az év merész újítója - Hódít a magyar szabadalom! Az európai kreativitás és innováció évének nagykövete, valamint az Ernst & Young idei Merész Újító különdíjának birtokosa a mindössze 32 éves Losonczi Áron, aki találmányával, a fényáteresztő betonnal robbant be a világ építészeti élvonalába. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy találmányát többek között New York-i, londoni, párizsi és tokiói kiállításokon csodálhatta meg a közönség. Az üvegbeton gondolata bő hét évvel ezelőtt, egy svédországi építészeti kurzus során fogant meg a fiatal feltalálóban, aki 2001-ben szerezte meg diplomáját a BME Építészmérnöki Karán. Ezután két évet töltött a svéd építészeti iskolában, amellyel még az egyetemi évek alatt, 1999-ben került kapcsolatba, amikor egy Erasmus-ösztöndíj keretében több hónapon át tanult a svéd fővárosban. A 2001-es skandináviai sikeres kísérletezés után, 2002-ben jegyeztette be szabadalmát a fényáteresztő betonra. A találmány angol elnevezésének – Light-Transmitting Concrete – rövidítéséből származó nevet három évvel később alapított vállalkozására is találónak érezte, így jött létre a Litracon Bt., amely jelenleg is egy háromfős mikrovállalkozás formájában működik Csongrádon. Ezért is okozott nagy, ám örömteli meglepetést, amikor nemrég a magyar kisvállalkozás egy jogvitában „maga alá gyűrte” a több millió eurós forgalmat bonyolító német nagyvállalatot, a Heidelberg Cementet (HeCe). A 2009-es év egyik fontos újítása lesz, hogy a tervek szerint a nyár elejére elkészül a fényáteresztő beton új, olcsóbb változata, amelynek gyártásáról már folynak az egyeztetések egy magyar céggel. A Litracon Bt. fő bevételi forrása ugyanis egyelőre a termék gyártásából származik, a cél azonban az, hogy az arány idővel a licencdíjak és a fejlesztés javára billenjen. Műegyetemi Öregdiák 2009. tavasz

Losonczi Áron és a fényáteresztő beton

Az újszerű termék iránt a válságos idők ellenére folyamatos az érdeklődés, a dolgok jelen állása szerint a magyar találmány a World Trade Center helyén készülő emlékműben is fontos szerepet kap. Fényáteresztő betonnal találkozik a látogató a párizsi és hamarosan a ciprusi magyar nagykövetségen, valamint egy louisianai háborús emlékműnél is. Névjegy CÉG. A Litracon Bt.-t a feltaláló 2004-ben alapította, a cég azóta is háromfős mikrovállalkozásként működik Csongrádon. Főbb díjak: iF Material Design Award 2008; LeaF Award 2006; „red dot: best of the best” díj 2005; Venture Cup innovációs verseny, első hely, 2003; Excitera Innovation Challenge innovációs verseny, első hely, 2003. Losonczi Áron (32). A feltaláló és cégvezető 1995–2001 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, ezután két évig a svéd KKH Arkitekturskolan építészeti iskolában folytatott posztgraduális tanulmányokat. Itt született meg a fényáteresztő beton ötlete, amelyet 2002-ben szabadalmaztatott. Forrás: Világgazdaság

BME

BME hírek Jubileumi diplomaosztó 2009

Egyetemünknek több évtizedes hagyománya, hogy jubileumi diplomában részesíti azokat a volt hallgatóit, akik 50, 60, 65, 70 vagy 75 évvel ezelőtt szerezték meg mérnöki oklevelüket. Arany, gyémánt, vas, rubin és platina diplomák 2009. évi átadásának időpontja: Vegyészmérnöki Kar: 2009. május 20. 10.00 K. épület Díszterem Kontakt: Lengyel L. Tiborné 463-3571 Építőmérnöki Kar: 2009. május 21. 11.00 K épület Díszterem Kontakt: Dr. Pomáziné Gyula Judit 463-3531 Gépészmérnöki Kar: 2009. május 22 10.00 óra K épület Díszterem Kontakt: Fazekas Miklós 463-3541 Villamosmérnöki és Informatikai Kar: 2009. május 22 14.00 óra K épület Díszterem Kontakt: Dr. Zoltai József 463-3581

Köztünk az Öregdiák fiatal marad

A BME – Európa legrégebben, 1939-ben Mihailich Győző professzor úr által alapított – Mérnöktovábbképző Intézete szeretettel várja az „öregdiákokat” továbbképző tanfolyamain. A továbbképzések jelentős része a Magyar Mérnöki Kamara Továbbképzési Bizottsága által elfogadott kötelező, valamint szabadon választható továbbképzési program is. A továbbképzésekre a jelentkezés folyamatos. További információk: a www.mti.bme.hu honlapon.

1%-os felajánlás

Arra kérjük Önt, hogy a személyi jövedelemadójának 1%-át a Műegyetem alapítványainak ajánlja fel ezzel is elősegítendő a műegyetemi öregdiákokkal való kapcsolattartást! Pro Progressio Alapítvány az egyetemi oktatásért, kutatásért Adószám: 18228366-2-43 Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány Adószám: 18036754-1-43 Cím: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

Visszaemlékezés-gyûjtemény létrehozása Egyetemünk több mint 225 évre visszanyúló, egyedülálló szellemi örökségének megőrzése szép feladat, kötelesség. Fontos része a mindenkori egyetemi polgárok identitásának és közösségtudatának formálása, erősítése, valamint az egyetemi hagyományok ápolásának gazdagítása és színesebbé tétele. Ennek egyik módja az egyetem múltjának újfajta módon, hétköznapi mélységében való feltárása és bemutatása, a személyes történetek, emlékek rögzítése, megőrzése és közreadása. A BME levéltára ennek szellemében visszaemlékezésgyűjtemény létrehozását tervezi írásos, hangzó és képi dokumentumok begyűjtésével. Kérjük az egyetem volt és jelenlegi oktatóit, dolgozóit és volt hallgatóit, hogy közreműködésükkel segítsék tervünket. Olyan írásos, hangzó és képi dokumentumaikat juttassák el hozzánk, amelyek elsősorban az 1940-60-as évekből származnak, és az Ön egyetemi életével, tevékenységével kapcsolatosak vagy az egyetem történetének valamely szegmensére vonatkoznak. A visszaemlékezést megkönnyítendő, ahhoz támpontokat adó összeállítás letölthető a levéltár honlapjáról (www.omikk.bme.hu). A felhívásban foglaltakkal kapcsolatos információkért kérjük Batalka Krisztina levéltáros munkatársunkat keressék (telefon: (1) 463-1703, e-mail: [email protected]). Együttműködésüket előre is köszönjük.

Elfelejtett indexek Arra kérjük Önöket, hogy vegyék fel azon indexeket, amelyekért a diploma megszerzése után még nem jelentkeztek. További információt az érintett kar Dékáni Hivatalától kérhetnek.

Felajánlását előre is köszönjük!


BME 24 órás Programozó verseny

2009. május 1-3. között kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a már hagyományosnak tekinthető BME Nemzetközi 24 órás Programozó verseny. Az első forduló után a legjobb 30 csapat kerül a 24 órás döntőbe. A verseny nyeremények összértéke meghaladja az 5000 Eurót. A feladatokat idén is a BME informatika karának doktorandusz hallgatói írják. A problémák megoldásához, az eredményes szerepléshez gyors és precíz kódírási képesség mellett szükség van hálózati-, mesterséges intelligencia-, algoritmus elméletés számítógépes grafikai jártasságra, valamint jól működő csapatmunkára. A szervezők az eddigi hagyományokhoz híven ebben az évben is népes nemzetközi mezőnyre számítanak. A versenyre tavaly 207 csapat nevezett, 5 kontinens összesen 41 országából. Az események minden érdeklődő számára


nyomon követhetők lesznek a verseny hivatalos honlapján, a www.challenge24.org oldalon.

XIII. Mérnökbál

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara 2009. január 31.-én 13. alkalommal rendezte meg közösen a Mérnökbált, együtt elevenítve fel a XIX. századi technikus bálok hagyományait. Az idei Mérnökbál továbberősítette a mérnöktársadalom összetartozását, s kifejezte az Alma Mater iránti kötődést. A bál helyszíne a világörökség részévé nyilvánított Központi épület volt, amely erre az alkalomra reneszánsz hangulatú bálteremmé változott. Összeállította: Czimmer Krisztina

Nobel

A BME NOBEL DÍJASAI Gábor Dénes

1900. június 5-én született Budapesten. Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Kulturált családból származott, meglehetősen jól beszélt angolul és franciául. Már iskolás korában kiemelkedő matematikai ismeretekkel rendelkezett. Mindössze 14 éves volt, amikor figyelme az atomok világa, az elektronok viselkedése felé fordult. 15 éves korában a család Lipótvárosba egy tágas lakásba költözött, ahol egy szobát kísérleti laboratóriummá alakítottak. A családi háttér tehát minden szempontból adott volt, ahhoz, hogy figyelmét kizárólag a tudomány világának szentelje. A középiskolát a Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában 1918-ban fejezte be, ezt követően került sor besorozására. A korai természettudományos és műszaki érdeklődés adta az indíttatást hogy katonaságból való hazatérése után beiratkozzon a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. Gábor Dénes első műegyetemi évét az 1918-19-es tanévet kiváló eredménnyel elvégezte. 1921 szeptemberében a Műegyetem Tanácsa szorgalmi díjban részesítette a gömbi ingát az elméleti mechanika apparátusával tárgyaló dolgozatával kapcsolatban. Később mégis Berlinben az akkori tudományos élet fellegvárában folytatta tanulmányait. Erről az időszakról később így nyilatkozott: „Berlinben Einstein-szeminárium folyt. Nem felejtettem el soha, mind a mai napig fülemben van a hangja. Senki úgy nem élvezte a tudományt, mint Einstein. Valósággal elolvadt a szájában a tudomány. Einstein szemináriumán nyolc Nobel-díjas ült a Physikalisches Colloquium első padjában. Ezek voltak az igazi tanáraim.” 1924-ben szerezte meg mérnöki diplomáját Berlinben, majd megírta doktori értekezését katódsugárcsőről. A náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot, hazatért Magyarországra és az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott.1934-ben végleg Angliában telepedett le. 1947-ben találta fel a holográfiát, mely azonban 1960-ig, a lézer felfedezéséig nem terjedt el. Az Imperial College-ban elektronikát adott elő, majd ugyanitt az alkalmazott elektronfizika professzora lett. 1967-es nyugalomba vonulása előtt öt évvel még hazalátogatott Magyarországra. Szakmai-tudományos munkásságának, különösen a holográfia feltalálásának legmagasabb rangú elismerését az 1971-ben átnyújtott Nobel-díj fémjelezte. „Most már hosszú évek óta – 15 éve – kettős életet élek: fizikus vagyok és feltaláló. Ez az egyik életem, a másik pedig: szociális író vagyok. Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk…” vallotta 1972-ben. Gábor Dénes kiemelkedő szakmai sikerei csúcspontján továbblépett az emberiség világproblémáihoz. A hatvanas évektől kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, jövője kötötte le. Nézete szerint a tudománynak szembe kell nézni két nagy problémával: „Az egyik előrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma: hogyan előzhetjük meg a katasztrófát”. Bár, azóta több évtized telt el, Gábor Dénes idejében még nem lehetett látni azt a hatalmas információs robbanást, amely azóta bekövetkezett, a megállapításainak jelentős része a mai ismereteink alapján is helytállónak látszik. A Magyar Tudományos Akadémia meghívására kétévenként hazalátogatott Budapestre, mert ahogy mondta szülőföldjétől messzire került, de azt mindenkor büszkén vállalta. Világpolgárnak vallotta magát ugyan, de Magyarországhoz való kötődése sohasem halványult el, mindig szívesen látta a magyar fiatalokat tanszékén. Gábor Dénes hagyatékát Angliában, Londonban az Imperial College-ban őrzik; ott állandó kiállításon mutatják be azokat a tárgyakat, amelyek a professzort körülvették, kitüntetéseit


Nobel is, köztük a Nobel-díjat. Büszkék arra, hogy ott tanított ő, akit oly szerény és áldozatos lelkű tudósnak ismertek. Gábor Dénes professzor sokoldalú, kitartó és roppant alapos, nagy matematikai apparátust felhasználni tudó kutatómérnök volt. 1979. február 9-én hunyt el Londonban „Most, hogy a »jövőm« immár nagyrészt mögöttem van, szenvedélyesen izgat az, hogy mi lesz a világgal. Azt már nem fogom látni, ám remélem, hogy írásaim hozzájárulnak az olyannyira új korba való sima átmenethez.”

Oláh György

1927. május 22-én született Budapesten. 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. Apja ügyvéd volt, és saját elmondása szerint a családjában korábban senkinek nem irányult figyelme a tudományok felé. Budapest egyik legjobb gimnáziumába, a Piarista Gimnáziumba járt, viszont nem mutatott különösebb érdeklődést a kémia iránt, egészen a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdődő tanulmányáig. „A két világháború között nőttem fel, a Műegyetemre 1945 szeptemberében kerültem. Egy tönkrement és elvérzett kis országban arra is kellett gondolnom, hogy miből lehet megélni. Akkor úgy tűnt, történelemből és filozófiából nemigen. A kémiát tehát praktikus megfontolásokból választottam továbbtanulásom tárgyának. Először csak érdekelt, a Műegyetemen azután szerelembe is estem vele. Ne kérdezzék, hogy miért? A szerelmet nem mindig lehet, és nem is szokás megmagyarázni. Annyit mondhatok, dacára koromnak, még mindig szerelemben vagyok vele. S talán nekem is sikerült hozzáadnom valamit, gazdagítanom ezt a kapcsolatot.” Az 1940-es években az egyetemi évfolyamok aránylag kicsik voltak, ez megközelítőleg 70-80 főt jelentett. Csak kevés hallgatót tudtak foglalkoztatni, viszont az alacsony diák létszám miatt alapos gyakorlati képzésben részesülhettek a hallgatók. A szerves kémia különösen érdekelte Oláh Györgyöt, és később Magyarország legrangosabb szerves kémia professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense lett. Huszonhét éves korára már a kémiai tudományok doktora cím tulajdonosa, majd ezt követően évekig egyetemünkön tanított. Az 50-es években publikálni kezdett és már első tanulmányai nemzetközi érdeklődést váltottak ki. 1954-től a szerves kémia tanszék vezetője és a MTA újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatója volt. Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot, de a mai napig folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal. Előbb Londonban később Kanadában élt, majd felvette az amerikai állampolgárságot. 1977-től válik otthonává Kalifornia állam ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen folytat oktatói munkát. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává. Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, e területen végzett munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia 1994-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazta. Kutatásai vezettek az ólommentes benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitottak a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé. Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiaforrások előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. 2008-ban egyetemünkre látogatott és szabálytalan kémia órát tartott angol és magyar nyelven a BME Gimnáziumában. Találkozott egyetemi hallgatókkal és középiskolás diákokkal is. „Egy ország jövőjét elsődlegesen nem nyersanyagkészlete, hanem fiatalságának ereje és tudása határozza meg a legjobban. A jövő az Önök kezében van! De ne feledjék, a lehetőségeket nagyrészt nem a külvilág, hanem önmagunk teremtjük” - hangsúlyozta hallgatóinak a világhírű kémikus. Ezután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi


Nobel Egyetemen vett részt kötetlen beszélgetésen, amelynek végén a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora, díszpolgári címet adományozott az Amerikában élő tudósnak. „Azt hiszem szerencsés az életfilozófiám: az élet túl rövid ahhoz, hogy az ember pesszimista legyen, úgyhogy igyekezni kell mindig az élet pozitívumaira koncentrálni. A mindennapjainkban sok minden van, amire panaszkodhatunk, de nem érdemes erre energiát fordítani. Dacára a koromnak én még mindig előre gondolkodom. Őszintén megvallom, teljesen a kémiára vagyok beállítva. A kémia a hobbim, az életem, a passzióm, és ennek talán az is az oka, hogy nagyon sok időt vesz igénybe.”

Wigner Pál Jenõ

Budapesten született 1902. november 17-én. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott. A Fasori Evangélikus Gimnázium elvégezése után, 1920ban beiratkozott a Műegyetem Vegyészmérnöki szakára, később a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait. A Német Fizikai Társulat szerda esti beszélgetéseit rendszeresen látogatta, ezen olyan nagy tudósok vettek részt, mint Ladenburg, Heisenberg, vagy Albert Einstein. Szilárd Leóval is találkozott, aki szinte azonnal az egyik legjobb barátjává lett. „Amint Szilárdban tudatosodott, hogy igazán csak a fizika érdekli, a rá jellemző közvetlenséggel Albert Einsteinhez fordult. Azt hiszem, hogy lényegében Szilárdnak köszönhettük, hogy Einstein statisztikai mechanika tárgyú szemináriumot hirdetett, amelyen, Szilárdon kívül néhány barátja, köztük Gábor Dénes és én magam is részt vettünk. Einstein virtuozitása egyaránt megnyilvánult abban, ahogyan a valójában megoldatlan problémákra mutatott rá, valamint abban is, ahogyan az elmélet ténylegesen elért eredményeit és szellemét értékelte. A szeminárium legtöbb résztvevője úgy érezhette, hogy rendkívüli élményben részesül.” Egyetemi doktori disszertációját Polányi Mihály vegyészprofesszornál írta, „Két hidrogén-atomból hogyan képződik egy hidrogénmolekula?” címmel. A Göttingai Egyetem tanára, később professzora lett, majd 1925ben rövid időre visszatért Magyarországra, de végül a berlini Kristálytani Kutatóintézet hívásának nem tudott nemet mondani. 1929-re publikációival széles körben felhívta magára a fizikusvilág figyelmét, majd az amerikai Princeton Egyetem Neumannal együtt felvette tanárai közé. A 30-as években terjesztette ki kutatásait az atommagokra. Berlinben szerzett kiváló kémiai tudása segített abban, hogy döntő szerepe legyen a Manhattan-tervben, ahol a DuPont céggel együttműködve Hanfordban meg kellett építenie a plutónium-termelő reaktort. A feladat az volt, hogy a hagyományos kémiai mérnöki technikát egy teljesen új, a magfizikától függő hűtési eljárásra alkalmazzák, így lett Wigner a világ első nukleáris mérnöke. 1933-ban Hitler átvette a hatalmat Németországban Wigner eldöntötte, hogy végleg az Egyesült Államokban marad, ezzel életének új szakasza kezdődött, hiszen figyelme ettől kezdve az új tudományra, az atommagfizikára összpontosult. Szerepe volt abban, hogy az amerikai nukleáris programot elindító Szilárd- Wigner- Teller- levél eljusson Roosevelt elnökhöz. Ő volt a világ első atomreaktorának elméleti számítója és tervezője, és ő tervezte és építette az első vízhűtéses atomreaktorokat, majd a reaktorok biztonsága érdekében ő ajánlotta, hogy a neutronok lassítására szintén vizet alkalmazzanak. Ma ezen az elven működik a világ atomerőműveinek 90%-a. 1948-as tanulmányában jelezte: „A szén és az olaj nem maradhatnak hosszú ideig uralkodó tüzelőanyagok. Lehet, hogy végül a magenergia lép a helyükbe.” Wigner először 1976 augusztusában jött haza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására. Következő látogatása alkalmával, egy évvel később tiszteleti tagjává választotta az Eötvös Társulat. 1987-ben megkapta az ELTE tiszteletbeli doktori

10


Nobel címét, és a Parlamentben átvette Magyar Köztársaság Zászlórendjét. (A fogadáson megkérte a cigánybandát, játsszák el kedvenc nótáját: Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs. Még csárdást is táncolt a zenére). Szép emlékeket őrzött iskolájáról, minden hazalátogatásakor szívesen elment gimnáziumába is. „Az egyesült államokban eltöltött esztendők után még mindig inkább magyar vagyok mint amerikai” mondta. Amikor 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, már nem tudta személyesen megtartani székfoglaló előadását. 1992-ben, kilencvenévesen közzétette emlékiratait. Wigner Jenő professzort három évvel később Princetonban érte a halál. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia (a Paksi Atomerőművel együttműködve) Wigner-díjat alapított a nukleáris tudomány és technika terén kiemelkedőt alkotók jutalmazására. Teller Ede így jellemezte egyik írásában: „Egy területen senki sem állta a versenyt Wignerrel: szerénysége közmondásos és mulatságos volt. Némelyek határozottan állították, hogy Eugene P. Wigner teljes neve valójában Wigner-Pardon Jenő.” Egy ismert anekdota szerint Wigner és egy német csillagász a göttingeni fürdő pázsitján napoztak. A német látta, hogy Jenő lábán egy sor hangya mászik, és kérdezte: „Nem csípnek?” Jenő: „Sajnos, igen.” A német: „Hát miért nem ölöd meg őket?” Jenő: „Nem tudom melyik volt.” „Egész életében, Jenő ezerszer volt kedves és szeretetre méltó. De zsenialitása és az igazság tisztelete udvariasságába néha egészen gyönyörűen belekevert egy kis ízletes valóságot. Ebben a nagy ellentmondásban, ő volt a legnagyobb. Mint udvarias ember, mint szellemes gondolkodó és mint természetkutató, a 20. század legnagyobbjainak egyike.” Teller Ede

Szakirányú továbbképzési programok ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Angol nyelvû MBA Mérnök-közgazdász Jogász-közgazdász Orvos-közgazdász Gyógyszerész-közgazdász Humánmenedzsment HR Business Partner Program Informatikai menedzsment Logisztikai menedzsment

Felnôttképzési rövidprogramok

www.uni-corvinus.hu

MBA és Felnôttképzés

Összeállította: Czimmer Krisztina

■ Projektmenedzsment ■ Üzleti tervezés ■ Közbeszerzés

➜ További információk: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Felnôttképzési Hivatal 1093 Budapest, Fôvám tér 8. tel.: 482-5555 (www.uni-corvinus.hu)

A Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvû MBA programjára a jelentkezéseket folyamatosan fogadjuk. tel.: 482-5510 www.corvinus-mba.hu


11

INTERJÚ

„Kedvesek és tapasztaltak a kollégák, akiktõl sokat lehet tanulni és a munka kihívásokkal teli!” Nagy Tamást, a CTG Belgium munkatársát, Műegyetemista öregdiákunkat kérdeztem egyetemi éveiről, jelenlegi munkájáról és jövőbeni terveiről! Mikor végeztél az egyetemen és melyik karon? 2007-ben végeztem a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, műszaki informatika szakon, német nyelvű képzésen. Jelenleg milyen pozícióban dolgozol a CTG Belgiumnál? Tanácsadóként dolgozom, üzleti intelligencia (Business Intelligence) területen. Hol kezdődött a pályafutásod? Már az egyetem alatt elkezdtem dolgozni az egyik tanszéknek, mint fejlesztő. Mikor és hol ismerkedtél meg a CTG Belgiummal? Először 2006-ban a Műegyetemi Állásbörzén találkoztam a céggel, otthagytam náluk az önéletrajzom, majd néhány hónappal később elhívtak állásinterjúra. Előtte 4-5 állásbörzén voltam, már másodévesként ellátogattam rá, főleg ha éppen volt egy kis szabad időm az előadások között. Alsóbb évesként csak nézelődni mentem, ismerkedni a helyzettel, a cégekkel és még gyakornoki lehetőségek után is kutattam, végzősként már munkát keresni mentem. Tehát hasznos az Állásbörzén megjelenni… Kis szerencsével állást is lehet találni, mint az én példám mutatja. Mindenképpen több információt lehet megtudni a cégekről, mintha csak az interneten keresnénk állást. A személyes kontaktus miatt jobban is emlékezhetnek az emberre, mintha csak emailben elküldeném a CV-m. A börzén sok céggel lehet találkozni, könnyen ki lehet választani azokat a cégeket, amelyeknek olyan állásajánlatai vannak amik engem érdekelnek. Esetleg a dolgozóktól néhány belső véleményt is lehet hallani.

12

Nagy Tamás

Készültél az állásbörzére? Általában még a börze elején vettem egy kalauzt, majd azt átböngészve, megjelöltem azokat a standokat, amelyeket érdekesnek találtam. CV-t természetesen vittem magammal, magyar és angol nyelven egyaránt. A kiválasztott standoknál mindig részletesebben elmondattam a meghirdetett állás leírását. Pályakezdőként ez nem mindig teljesen világos. Ha tetszett egy munkalehetőség, akkor otthagytam az önéletrajzom és több mint fele a cégeknek be is hívott interjúra. Az első körökre néhány héten/hónapon belül került sor. Az a külföldi cég, akiknél végül elhelyezkedtem, a börze után két hónappal hívott egy telefonos interjúra, majd eljöttek egy személyes


INTERJÚ találkozóra is egy hónappal később. Az interjú után egyből szerződést ajánlottak. Egyébként mindig is vágytam arra, hogy kipróbáljam magam külföldön, nem mellesleg ők adták a legjobb szakmai és pénzügyi ajánlatot.

A CTG Belgium milyen módon támogatja a munkavállalóit? Plusz egészségügyi biztosítás, mindenkinek jár 6 nap továbbképzésekre, többféle béren kívüli juttatás, bónuszok, céges autó.

Mi a feladatod a cégnél? Hogy telik el egy átlagos munkanapod? Tanácsadóként keveset vagyok a cég központjában, különböző cégeknél dolgozom egy-egy projekten. Minden nap más, attól függően éppen hol dolgozom, de példaként leírom röviden a tegnapi napom. Már több mint egy éve dolgozom egy projekten a Bridgestone európai központjában. Mivel már jól ismerem a céget és a feladataimat így csak egy rövid meetinggel kezdtem a napot, melyen felállítottuk az aznapi prioritásokat és frissítettük a projekttervet. Ezután néhány módosítást hajtottam végre a programon, mivel validációkor találtak néhány kisebb hibát. A délutánt az adatbázis finomhangolásával töltöttem az adatbázis adminisztrátor társaságában. Mielőtt hazamentem még elküldtem egy status reportot a projekt managernek.

Te miért szeretsz a CTG Belgium-nál dolgozni? Nagyon jó a hangulat, kedvesek és tapasztaltak a kollégák, akiktől sokat lehet tanulni és a munka kihívásokkal teli. Hányan vagytok magyarok a cégnél? Eddig összesen öt magyar dolgozott a cégnél, de a válság miatt többen kényszerültek távozni vagy visszatértek Magyarországra, így jelenleg egyedül vagyok magyar a cégnél. A jelenlegi feladataidban mennyire tudod hasznosítani az egyetemen megszerzett tudásod? A tárgyi tudásnak amit az egyetemen el lehetett sajátítani maximum 10 %-át használom, de a mérnöki gondolkodásmód mindennapi része a munkámnak és azt, hogy képes vagyok erre az egyetemnek köszönhetem.

A CTG Belgium épülete


13

INTERJÚ Mennyivel másabb az élet Belgiumban, mint itthon? Szerintem sokkal nyugodtabbak az emberek, kiegyensúlyozattabbak. A heti munkaidő 38 óra és tényleg ennyit is dolgoznak, a túlóra nagyon ritka. Az életszínvonal magasabb, és az emberek szemléletmódja más, sokkal pozitívabban gondolkodnak. Sokat tanulok tőlük. Milyen gyakran tudsz hazajönni? Elég sok szabadságom van, így évente kétszer két hétre hazajövök. Milyen tantárgyak voltak azok, amik leginkább megfogtak az egyetemi évek alatt? Az alapképzéses tárgyak közül legjobban a Mérés laborokat szerettem, ott végre mérnöknek érezhettem magam. A szakirányos tárgyak többségét kedveltem és hasznosnak is bizonyultak később. Mi a legkedvesebb emléked ebből az időszakból? Az egyetem mellett tagja voltam egy diákszervezetnek (Erasmus Student Network), rengeteg emlékem fűzödik hozzájuk, kirándulások, bulik, konferenciák.

Tartod a kapcsolatot „évfolyamtársaiddal”? Mivel nemrég végeztem így még elevenen élnek bennem az egyetemi emlékek és tartom néhány kollégával a kapcsolatot, bár ez külföldről nyilván nehezebb. Hallottál már korábban a Műegyetemi Öregdiák Szervezetről? Igen, rendszeresen kapok újságot és különböző kérdőíveket. Mit tanácsolsz a végzős BME-s hallgatóinak? Élvezzék ki az utolsó egyetemi évüket!J Emellett kezdjenek el időben állást keresni, és egy kis gyakorlatot, munkatapasztalatot sem árt összeszedni az egyetemi évek alatt. Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Nem akarok örökre itt maradni, bármennyire is jól érzem itt magamat, néhány éven belül szeretnék hazatérni. Ignácz Szilvia

A mûegyetemisták külföldi kötõdésérõl a felmérések alapján kiderül, hogy... • a BME-n 2006-ban végzettek közel 7%-a már a végzés után 1,5 évvel külföldön él/dolgozik. • a 2006-ban végzett hallgatók 23%-a jelezte, hogy egyetemi tanulmányai alatt szerzett valamilyen külföldi tapasztalatot (tanulmány, részképzés, csereprogram stb.) • a 2008-ban nappali alap és mesterképzésre felvett hallgatók 1%-a külföldön lakik. • a 2006-ban végzetteknél az 1 főre jutó közép- és felsőfokú nyelvvizsgák száma 1,48 volt, míg a 2008-ban felvettek esetében már 1,13 volt. • a Műegyetemi Állásbörze felmérés szerint az elkövetkező 5 évben a végzettek 36,8%-a szeretne külföldön dolgozni. Forrás: www.diakkozpont.bme.hu/felmeresek

14


2009

Kultúra

m-ajus

), 3.(v.) 19h rátos autó 1.(p.), 2.(szo. tizennégy ka Produkció: A Szkéné-Picaro .) 20h 6.(sze.), 7.(cs s: Priznic Tünet Együtte

ASZTAL

.) zó május 8 -17 kéné Találko (Alternatív Sz GLM i JESZ: MRK VN 8.(p.) 19h Pécs tája er Keaton sé csi JESZ: Bust 9.(szo.) 19h Pé m ny és szerele csi JESZ: Ármá 10.(v.) 19h Pé ál-morál (SK) zi Társulás: Or opteia Színhá 11.(h.) 19h Ep cigányok (SK) : A nagyidai házi Társulás ín Sz ia te op 12.(k.) 19h Ep .E.L.L.O. eszínház: O.T.H Szegedi Pinc 13.(sze.) 19h (Veszprém) .M.: WHO-LAND leszterion SZ 14.(cs.) 19h Te jnoka (Pécs) Az igazság ba olló Színház: Ap h 19 .) .(p 15 so (Szabadka) Turbo Paradi ás Társulata: dr An n bá Ur 21h 16.(szo.) 19h, recen) urmázás (Deb m Színház: Gy ervArtaudriu nz Ko h 19 .) 17.(v ) 23.(szo.) 11h rmekelõadás Mostohák (gye Apró Színház: .) 19h lakodalom 24.(v.), 25.(h at: Karneválínházi Társul Kompánia Sz örgetõ szuk: Borsóg 28.(cs.) 19h k – Piotr Toma ne zia od ob Sl Tadeusz

(BEMUTATÓ)

29.(p.) 20h ulat: Állítólag Majdnem Társ a) 30.(szo.) 19h Vér (Szabadk zsõ Színház: Kosztolányi De


15

BME

Mûegyetemi évfordulók 2009-ben 160 éve

A Lánchíd átadása (1849. nov. 20.) - Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, éppen 60 éve, 1949. november 21-én nyitották meg újra.

120 éve

Mechanikai Technológia Tanszék néven a mai Anyagtudomány és Technológia Tanszék alapítása (1889) - A tanszék alapító professzora Rejtő Sándor, aki az addig csak leíró jellegű mechanikai technológiát elméletileg is megalapozott tudományággá fejlesztette. Mezőgazdasági Géptan Tanszék alapítása (1889) - A tanszék alapító professzora Lázár Pál, aki az első mezőgépészeti szaktárgy előadója is volt.

110 éve

Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék néven a mai Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék alapítása (1899) - A tanszék alapító professzora Bánki Donát, aki oktatómunkája mellett a kalorikus és hidraulikus géplaboratóriumokat is létrehozta. A Technikus Ebéd intézményének megszervezése, - Az 1899/1900. tanév elején szervezte meg K. Lipthay Sándor műegyetemi professzor, célja a szegény sorsú hallgatók támogatása volt kedvezményes árú, majd ingyen ebédek biztosításával.

100 éve

Kormányzati jelvények adományozása (1909) - József főherceg a nagyapja, egyben az egyetem névadója, József nádor emlékére adományozta a Műegyetemnek a rektori és dékáni láncokat, mint az egyetemi autonómia szimbólumait. Az 1. tiszteletbeli doktori cím adományozása József főherceg részére (1949-ben megvonták tőle)

80 éve

Első mozgó televíziós közvetítés Berlinben (1929. júl. 7., Mihály Dénes Műegyetemen végzett gépészmérnök jóvoltából)

75 éve

A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem létrehozása (1934. évi X. tc.)

70 éve

Mérnök Továbbképző Intézet létrehozása (1939. júl. 26.) - Európa első mérnöktovábbképző intézete Buday László, Pattantyús Á. Géza és Mihailich Győző professzorok kezdeményezésére jött létre, első igazgatója Mihailich volt. 1941-től indultak az első tanfolyamok.

60 éve

BME létrehozása (1949) Villamosmérnöki Kar létrehozása (1949)

40 éve

Elkészül a V2 épület (1969) - 1966-69 között épült Kisdi Pál és Perczel Dénes tervei alapján, a Villamosmérnöki Kar 2. önálló tanulmányi épülete volt, nevét is innen kapta.

30 éve

Elkészül a J épület (1979)

25 éve

Z épület átadása (1984) - 1979-ben indult meg a Nagy Elemér tervei alapján készült épület kivitelezése, 1984-ben a Közlekedésmérnöki Kar, az Építőmérnöki Kar, valamint az egyetemi szaklevéltár kapott benne helyet. Térítéses angol nyelvű oktatás indulása külföldi hallgatók számára (1984) Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ (TANOK) létrehozása

10 éve

Informatikai épület átadása (1999)

16


MérnökÖK

A mérnökök szerepe a társadalomban A mérnökhallgatók részéről ismeretes, hogy a mérnökök feladata mindenkor: olyan műszaki eszközök, gépek, berendezések, műtárgyak tervezése és létrehozása, amelyeket az emberek mindennapi élete igényel. A korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett kommunikációhoz szükséges elektronikus kommunikációs készülékek, berendezések, és hálózatok megvalósítása is nagyobb részben mérnöki munka eredménye. Az első egyetemek létrejöttéig önképzett, azaz autodidakta mérnökök voltak. Az önképzett, és az egyetemeken, főiskolákon képzett mérnököknek minden társadalomban fontos szerepük volt, van és lesz. Az első mérnöki találmányok egyikének a kereket tekinthetjük, amely hosszabb fejlődési, fejlesztési folyamat eredménye volt. A kerék használata, különböző alkalmazása és fejlesztése (rugalmatlan és rugalmas abroncsok, a tengelyek felfüggesztése, csapágyazása stb.), feltalálása óta (i.e. kb. 3000 év) folytonos. Jellemző a kerékre, hogy alkalmazása az ezredforduló éveiben is bővül (pl. építmények, hold, és mars-járművek) és fejlesztése (pl. kerékpárok, autók, repülők, óriási munkagépek, nagysebességű vonatok kerekei stb.) az ezredforduló után is folyik. Az önképzett mérnökökből az utóbbi évszázadok folyamán magas képzettségű szakemberek lettek, akik munkájuk során a tudományos ismeretek tömegét használják


fel. A mérnökök: tanulmányok, modellek, laboratóriumi kísérletek felhasználásával az emberiség számára döntő mértékben hasznos, de sajnos káros eszközöket, készülékeket, berendezéseket (pl. fegyvereket, fegyverrendszereket) is létre hoznak. Megállapítható azonban, hogy a mérnökök által létrehozottak nélkül az emberiség fejlettsége nem tartana ott, ahol tart.

A MÉRNÖKÖK TEVÉKENYSÉGE

A mérnök szavunk a mér igéből képzett főnév, és a magyar nyelvben először 1834-ben jelent meg. Az angol engineer (szó szerint gépész), magyarul mérnök, az engineering pedig mérnöki- műszaki tudományt, mérnöki tevékenységet jelent. A mérnök főnév sokféle tevékenységet, foglalkozást, hivatást, sőt elhivatottságot jelöl. A mérnök munkája az egy-egy szűk feladatra koncentrálótól, a rendszerben, hálózatban gondolkodóig és tevékenykedőig terjed. A mérnök főnév igen pontosan fejezi ki a mérnökök legfontosabb tevékenységét a mérést. A magyar mérnök szót azért tartjuk igen kifejezőnek, mert: minden mérnöki tevékenység alapja a mérés. A mérés az a tevékenység, amely minden mérnöki szakterületre (gépész, építész, vegyész, villamosmérnök stb.) jellemző.

17

MérnökÖK A mérnöki tervezés a legtöbb esetben, – a műszaki követelményekben előírt – méréseken alapuló adatokból indul ki, a tervezés közben és végeztével általában méretarányos modell készül, a modellt pedig a leendő környezet természeti jelenségei (hőmérséklet, nap, szél, földrengés stb.) szélső értékeinek utánzása közben ellenőrzik. A tervezett eszköz, létesítmény stb. megvalósítása folyamán a munka minőségét mérésekkel ellenőrzik, majd az elkészült termék megbízhatóságát tartós használattal, és a megadott üzemeltetési paraméterek mérésével ellenőrzik. A mérnöknek mindenkor jusson eszébe Galilei bölcs tanácsa: „Minden, ami mérhető, mérd meg, s ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé!” Galilei nyomán, a mérnököknek azt is javasoljuk, hogy: Minden, ami látható, nézd meg, s ami nem látható, azt tedd láthatóvá! Az emberek többsége vizuális, és érzékszerveink közül a legtöbbet a szemünket használjuk. Ezért a mérnökök mindenkor törekedtek arra, hogy a közvetlenül nem látható villamos, és mágneses jelenségeket, emberi szerveket, a szív és az agy működését láthatóvá tegyék. Az említettek további finomítása, fejlesztése, és más közvetlenül nem látható dolgok láthatóvá tétele folytatódik.

A mérnökök gondolkodásmódja

A mérnökhallgatók már az egyetemen megtanulják a függvényekben, folyamatokban való gondolkodást. A mérnökök a munkájukkal kapcsolatos valamennyi lényeges dolgot, a legkülönbözőbb változók függvényében ábrázolni tudják, és ezekből le tudják vonni a szükséges következtetéseket és az esetleges beavatkozásokat.

A tervezõ mérnök

A mérnökök által tervezett műszereknek, szerszámoknak, készülékeknek, berendezéseknek, járműveknek, épületeknek, műtárgyaknak, hálózatoknak, rendszereknek stb.: • megbízhatónak, • gazdaságosan megvalósíthatónak, • gazdaságosan üzemeltethetőnek, • környezetbarátnak és • felhasználó-barátnak kell lenniük.

18

A tervező mérnök feladata nem fejeződik be az elkészült eszköz, létesítmény átadásával, mert saját és vállalatának érdeke, hogy az eszköz használatát, illetőleg a létesítmény üzemeltetését figyelemmel kísérje. Példaként gondoljunk a nagy számban visszahívott gépjárművekre, vagy a javított szoftverekre. A használat, az üzemeltetés során felmerült problémák megoldását pedig az újabb tervezéskor fel lehet használni. A mérnöknek a hálózatban, való gondolkodását legjobban vagy rendszerhez kapcsolt létesítmény üzemeltetése elsajátítania.

rendszerben a hálózathoz eszköz vagy során lehet

A sokoldalú mérnök

A tervezésen és a megvalósítás irányításán kívül mérnöki tevékenység a gazdaságos üzemeltetés és fenntartás irányítása is. A nagy rendszerek, hálózatok hatásfokának, hatékonyságának elemzése, és a beavatkozás megtervezése elsősorban mérnöki tevékenység. A jól képzett mérnök olyan szakember, aki rendszerezett munkát végez, és munkája közben felhasználja a természet és a társadalomtudományok ismereteit. Példaként, amikor a villamosmérnökök szívritmusszabályozót (pacemakert = pészmékert), protézist vagy bármilyen orvosi műszert terveznek, bizony el kell, hogy mélyedjenek az anatómiában és a neurológiában (ideggyógyászat) is. A műszív megalkotása pedig: gépész, vegyész, villamosmérnökök, és orvosok együttműködését igényli. Ugyanez vonatkozik az emberi paramétereket mérő viszonylag egyszerű műszerektől a bonyolult: MRI (Magnetic Resonance Imaging), a CT (Computer Tomograph), a PET (Positron Emission Tomograph) berendezések fejlesztésére is.

A kiváló mérnök jellemzõi

A kiváló mérnöknek több jó tulajdonsága van, de talán a legfontosabb tulajdonsága a pontosság. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben elterjedt a mérnöki pontosságú kifejezés. A jó mérnöknek jól kell tudnia alkalmazni a matematikát, és teljesen tisztában kell lennie számításainak nagyságrendjével. Csak a megfelelő nagyságrend esetében kell számításainak pontosságával tovább foglalkoznia. Műegyetemi Öregdiák 2009. tavasz

MérnökÖK Különösen fontos a mérnökök tevékenysége az információs társadalomhoz szükséges ekommunikációs eszközök és infrastruktúrák megtervezésében, megvalósításukban és üzemeltetésükben. Ennek a cikknek a szerzője villamosmérnök, aki részt vett az emberi kommunikáció elektronikus eszközeinek és infrastruktúrájának megvalósításában, az oktatásban, továbbá a felhasználás kultúrájának terjesztésében. A mérnökök, tisztában vannak azzal, hogy miközben a mérnökök többsége racionális és konkrét tevékenységet végez szükségszerű, hogy elgondolkozzanak munkájuknak az emberekre, a társadalomra, és a természetre gyakorolt hatásáról, következményéről.

A mérnökök szemléletmódja, elemzése is hozzájárulhat a társadalmi viszonyok jobb megértéséhez és tudatos javításához. A szakterületükön élenjáró mérnököknek minden időben idegen nyelvi ismerettel is rendelkezniük kellett, illetőleg kell. A technikai fejlesztésben élenjáró országok újdonságainak figyelemmel kiséréséhez – a második világháború előtt német, azt követően angol – nyelvismeret volt szükséges. Az anyanyelvüket őrző mérnököknek kötelező feladata a szakterületük újabb és újabb angol szavainak, betűszavaknak és fogalmaknak helyes magyar fordítása, szakterületük rétegnyelvi szótárainak készítése, vagy annak támogatása.

A kiváló mérnök rendelkezzék a munkájához szükséges mértékű: • társadalmi, gazdasági, jogi, idegen nyelvi, környezetvédelmi, egészségi, valamint • ergonómiai ismeretekkel, • esztétikai érzékkel, • problémamegoldó képességgel, • kommunikációs készséggel és • erkölccsel.

A feltaláló mérnök

A mérnökök nem akarják, és nem tudják átvenni más szakterületek kutatásait, és főleg nem akarnak okosabbak lenni az azokat hivatásszerűen művelőknél. A mérnököknek azonban kötelességük is, hogy kifejtsék véleményüket arról, hogy hogyan látják tevékenységük hatását az egyes emberre, a környezetre, a társadalomra, és észre vegyék a társadalom domináló előnyeit és hátrányait.


A problémák megoldása, a találmányok úgy születnek, hogy valaki, vagy valakik, nem tartja(ák) be az érvényben levő utasításokat, vagy a megszokott gyakorlatot. Az újdonság bevezetése valószínűleg érdekeket is sértene, ezért a találmányok többségének az a sorsa, hogy szinte biztos, hogy első lépésben elutasítják. Jó, ha ezzel a feltaláló tisztában van és az elutasítást szinte természetesnek veszi, de nem adja fel, hanem folytatja a megkezdett tevékenységét. A képzett vagy autodidakta feltaláló mérnökre is jellemző az orvosi Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert mondása: „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt.” Dr. Buzás Ottó öregdiák tollából

19

HÁTTÉR

A BME rangja és elismertsége a mûszaki képzési területen a 2008-as adatok alapján A demográfiai hatások miatt az elmúlt években csökkent a felsőoktatási intézménybe alapképzésre jelentkezők és felvettek száma. A 2001-es tanévben 98031 fő jutott be valamely felsőoktatási intézménybe, 2008-ban ezzel szemben már csak 81101 hallgató kezdte meg tanulmányait. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre 2008-ban 9938-an adták be jelentkezésüket, ebből 4191 fő nyert felvételt. Az első helyen intézményünket 5352 továbbtanulni szándékozó jelölte meg.

Az adatok alapján érdemes kiemelni... - a műszaki képzőintézmények karai közül a leginkább népszerű a BME Gépészmérnöki Kara, ahová közel 1000 fő adta be jelentkezését az első helyen. - a legkisebb eséllyel a BME Építészmérnöki Karára jelentkezettek indultak, hiszen ide volt a legnehezebb bejutni, a hallgatók csak közel egyharmada járt sikerrel.

- a legjobb eredményt - mint már említettüka BME Építészmérnöki Karán volt szükséges felmutatni (ez 440 pont körüli átlagot jelent) ezzel szemben egyes szakokon alig 260 pont volt az elvárt szint. - a nyelvvizsgával felvettek aránya az összes jelentkező között a BME Építészmérnöki Karán illetve a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán a legmagasabb, (több mint, 90%).

A BME helye a felsõoktatási piacon Az Országos Felsőoktatási Információs Központ által, 2008-as adatok alapján összeállított összesített műszaki képzési rangsor szerint a BME karai előkelő helyen szerepelnek. 1. BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 1. Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar

Az elit középiskolák hallgatói meglehetősen sokan választották a műszaki képzést, legtöbbjük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. Az OKTV helyezettek közül ugyancsak a BME-re kívántak bejutni a legnagyobb számban. Ezek után nem meglepő, hogy a hallgatók kiválósága szerint összeállított lista első helyein szinte kivétel nélkül a BME karai szerepelnek.

3. Pannon Egyetem Mérnöki Kar

1. BME Építészmérnöki Kar

4. BME Építőmérnöki Kar

2. BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

4. BME Gépészmérnöki Kar

3. BME Gépészmérnöki Kar

4. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

4. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar

4. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

5. Pázmány Péter Katolikus Információs Technológiai Kar

8. BME Közlekedésmérnöki Kar

6. BME Építőmérnöki Kar

9. BME Építészmérnöki Kar

7. BME Közlekedésmérnöki Kar

13. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

8. BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

20

Egyetem


HÁTTÉR Az indított szakok A tavalyi évben 12 felsőoktatási intézmény hirdetett meg mérnök informatikus szakot. Az összes jelentkező (2415 fő) megközelítőleg 30%-a, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karára adta be jelentkezését. A felvettek pontátlaga megközelítette a 420 pontot, ami a mérnök informatikus képzések között a legmagasabb. A felvett 470 hallgatóból 21 fő OKTV helyezett, 66-an pedig a legjobb középiskolák valamelyikéből érkeztek. A BME tehát magasan kiemelkedik az informatikai képzés intézményei közül. Az építőmérnöki alapszakon a hallgatók kiválóságát tekintve magasan vezet egyetemünk, hiszen a felvett hallgatók 12%-a érkezett elit iskolákból, pontátlaguk 390,6 pont. A Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet elemzése szerint építőmérnökök esetén a BME-n szerzett diploma nyújtja a legjobb esélyeket a munkaerőpiacon. Gépészmérnöki alapszakok közül a legtöbb jelentkezőt egyetemünk vonzotta, a szak elfogadottsága a munkáltatók körében is kimagasló. A bejutás aránya itt volt a legalacsonyabb, a jelentkezők 65%-a járt sikerrel. A felvettek pontátlaga kimagasló (402,5 pont) a második helyen szereplő intézmény csaknem 100 ponttal alacsonyabb átlag pontszámmal rendelkezik (Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonság Technikai Mérnöki Kar, 312,5). A legjobb középiskolákból 40 fő adta be jelentkezését. A Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézet 2008. évben végzett elemzése szerint a gépészmérnöki

szakok közül a BME-n szerzett diplomát tartják a legjobbnak. A környezetmérnök alapszak a műszaki képzésterület középmezőnyében helyezkedik el a felvettek létszámát (500 fő) tekintve. A BME környezetmérnöki szakon tanulmányaikat megkezdők között magas, csaknem 10% az elit középiskolákból érkezettek aránya. Átlagpontszámuk kiemelkedő, több mint 100 ponttal magasabb, mint a rangsor 2. helyén álló Miskolci Egyetemre felvetteké. Közlekedésmérnöki alapszakra jelentkezők közül a felvettek pontátlaga a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a legmagasabb (391,7 pont). Az elit középiskolából jelentkezők aránya itt is több mint 10%. Műszaki menedzser alapszakos rangsorokat tekintve is toronymagasan vezet a BME. A nevezett szakra jelentkezett 164 főnek alig több mint a fele került felvételre 383,8 pontátlaggal, ami kiemelkedően magasnak mondható (2. hely Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 289,2 pont). Villamosmérnököket képző karok közül a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar bejutási aránya és átlagpontszáma 2008-ban messze kiemelkedett. Az ide felvett hallgatók átlagosan 110 ponttal értek el többet, mint a rangsor második helyén álló intézmény (Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar 306,2). A Villamosmérnökök esetében a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008-as munkáltatói felmérése szerint a BME-n szerzett diploma presztízse a legmagasabb.

A műszaki diplomások közel egy évtizede kiszámítható jövő elé néznek a munkaerőpiacon, hiszen az állást hirdetők közel egynegyede kíván műszaki szakembereket alkalmazni. Legkeresettebbek a villamos-, a gépész- és az építészmérnökök, de az építő- és vegyészmérnökök iránt is erős az érdeklődés. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett mérnököknek így biztosított a kiszámítható karrierút, hiszen a műszaki és informatikai képzőintézmények közül egyértelműen a BME karainak a legnagyobb a rangjuk és elismertségük. Összeállította: Czimmer Krisztina


21

HÁTTÉR

Rövid összegzés a 2008. õszi Mûegyetemi Állásbörzérõl – a kiállítók és a látogatók véleményei alapján Az elmúlt néhány évben általában azt halljuk, hogy a hazai munkaerőpiac igénye, felvevőképessége és a felsőoktatási intézmények kibocsátása között hatalmas szakadék tátong, és emiatt emelkedik a diplomás pályakezdők körében a munkanélküliség, a pályaelhagyás vagy a végzettségnél alacsonyabb pozíció elfogadása. Ezt a feltevést a BME által oktatott szakterületeken szerencsére nem igazolja a BME Diákközpont által a frissdiplomás műegyetemisták pályakövetési vizsgálata (amely eredményeit az előző kiadványunkban már bemutattuk), és a fenti véleménynek ellentmondani látszik az állásbörzék töretlen fejlődése, illetve az állásbörzék keretében elkészített felmérések adatai is. A következőkben a fentiek alátámasztása érdekében a 2008. évi őszi Műegyetemi Állásbörzén részt vevő vállalatok és látogatók (141 cég és 1520 látogató) véleményét tartalmazó, nemrég elkészült felmérés fontosabb eredményeit mutatjuk be. Minden tizedik látogató informatikus, újra többségben a műegyetemisták A korábbi évekhez képest jelentős változás következett be a látogatók összetételében. A válaszadók több mint fele (59,6%) jelenlegi, illetve volt műegyetemi hallgató, pedig az előző években 2005-ben, 2006-ban és 2007ben is a BME-hez nem kötődő hallgatók voltak többségben. Persze azért a külső (nem BME-s) hallgatók vagy végzettek továbbra is jelentős számban vannak jelen a rendezvényen, így továbbra is az intézményi határokon túlnyúló szerep jellemzi a Műegyetemi Állásbörzét. A nem műegyetemisták között a legtöbben a Budapesti Műszaki Főiskoláról (összes válaszadó 7,8%-a) és a Budapesti Gazdasági Főiskoláról (összes válaszadó 4,2%-a) érkeztek. A BME-s hallgatóinak, végzettek rendezvény iránti érdeklődése azonban nem egyenletesen nőtt, ezért a belső arányok is megváltoztak. A korábbi években a Gépészmérnöki Karon végzettek voltak a legtöbben, addig a 2007. őszi Állásbörzén már a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz kötődött a legtöbb válaszadó (összes válaszadó 17,8%-a), amely kart a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (összes válaszadó 10,2%-a) követett, a Gépészmérnöki Kar (összes válaszadó 8,6%-a) csak a harmadik helyre került.

22

A jelenlegi hallgatók tudatos munkaerő-piaci viselkedésének erősödése is megfigyelhető, mivel a részvevők több mint harmada már az újtípusú, BSc/BA képzésekben vesz részt. Jelentős visszaesés a betöltendő állásokban A Műegyetemi Állásbörze továbbra is elsősorban a (250 fő feletti) nagyvállalatok toborzási fóruma, ők képviseltették magukat legtöbben (60,3%-ban), nagy részük közép-magyarországi székhelyű. A cégek felénél 50 főnél több műszaki/ mérnöki végzettségű alkalmazott dolgozik. Akiállító vállalatok 70,1%-a tervez létszámbővítést az elkövetkező években. A kiállító cégek által felvenni kívánt létszám 2007 őszén 4362 fő volt, 2008 őszére ez a szám majdnem 40%-kal (2573 főre) csökkent, kiemelkedő volt ez a változás a gazdasági állások számában. Gazdasági végzettségűeknek harmadannyi lehetőséget kínáltak fel a kiállítók, mint egy évvel ezelőtt. A meghirdetett pozíciók számának csökkenésével összhangban, a nagyobb munkaerőigénnyel rendelkező cégek kevésbé érzik a jó műszaki/ mérnöki és informatikai szakemberek hiányát. Műszaki/mérnöki szakemberből a válaszoló cégek 63%-a (előző évi adat 67%), informatikai szakemberből a 41%-a (előző évi adat 44%) tapasztalt hiányt. Az előző években megfigyelhető volt, hogy a nagyobb foglalkoztatott létszámmal rendelkező cégek esetében a jó szakemberekből hiányt tapasztalók aránya nagyobb volt. Ez műszaki/mérnöki szakemberek esetében idén is hasonlóan alakul, informatikai szakemberek területén azonban a 11-50 főt foglalkoztató cégek tapasztalnak hiányt nagymértékben, az igazán nagy cégek kevésbé. A gazdasági szakemberek esetén azonban a cégek alig érezték a megfelelő végzettségű szakemberek hiányát, sőt a továbbemelkedett (40%-ról 44%-ra) a gazdasági végzettségűekből többletet visszajelző cégek száma. A munkáltatók elvárásai növekedő tendenciát mutatnak A cégek 49,3%-a igényelt a fiatal diplomásoktól a kötelező szakmai gyakorlaton túl további szakmai gyakorlatot, átlagosan fél évet. 75%-uk várja a jelenlegi hallgatókat szakmai gyakorlatra, 42% pedig részmunkaidős álláslehetőségre saját cégéhez.


HÁTTÉR Felvenni kívánt létszám

Műszaki/mérnöki végzettségű

Informatikai végzettségű

Gazdasági végzettségű

Más végzettségű

45,6% 27,9% 19,1% 4,4% 1,5% 1,5% 68 807

59,3% 11,9% 11,9% 11,9% 3,4% 1,7% 59 896

73,9% 8,7% 6,5% 10,9% 0% 0% 46 402

58,1% 16,1% 6,5% 16,1 0% 3,2% 31 468

1228

1358

1134

640

1-5 fő 6-10 fő 11-20 fő 21-50 fő 51-100 fő 100 fő felett Bővítést tervező cégek száma [db] Felvenni kívánt összlétszám [fő] Felvenni kívánt összlétszám 2007. őszén [fő]

A kiállítók létszámbővítési szándékai

Szerencsére a látogatók 41,2%-a végzett már állandó, illetve eseti munkát, amely munkák 42,5%-ban végzettséghez köthető volt, és 49,1%-uk rendelkezik tanult szakmájában valamilyen szintű gyakorlattal. Hosszú távú (legalább 1-3 év közötti) gyakorlati idővel 3,9%-uk, legfeljebb 3 hónapnyival melyet rendszerint kötelező gyakorlatként teljesítettek pedig 27,3%-uk rendelkezett. A munkáltatók továbbra is a BME-s diplomát tekintik a legjobbnak A kiállítók nagyrészének az előző évekhez hasonlóan fontos a diplomát kiállító intézmény. Műszaki/mérnöki végzettség esetén előnyben részesített intézmények sorrendben: BME, Budapesti Műszaki Főiskola, Miskolci Egyetem; az informatika végzettség esetén előnyben részesített intézmények sorrendben: BME, Budapesti Műszaki Főiskola, ELTE, míg gazdasági végzettség esetén előnyben részesített intézmények sorrendben: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola, BME. Egyre rövidebb idő szükséges az elhelyezkedéshez A kérdőívet kitöltő látogatók, akik a kitöltés pillanatában nem rendelkeztek még munkaviszonnyal, nagy része úgy gondolta, hogy még az egyetemi évek alatt el tud helyezkedni (38,2%) a válaszadók harmada (31,2%) gondolta úgy, hogy a végzést követő 3 hónapon belül, és csak 0,4%-uk vélte, hogy legalább egy év szükséges a megfelelő munkahely megtalálásához. A már munkaviszonyban lévő látogatók visszaigazolták a hallgatók elképzeléseit, jelentős többségük (72,7%) már az egyetemi évek alatt elhelyezkedett, csak elenyésző kisebbségnek (0,8%) volt szüksége 1 évnél is több időre. A látogatók az elhelyezkedés során - előző évekhez képest változatlanul - elsődlegesen a nyelvtudást és a jó fellépést tartják kiemelten fontosnak. Műegyetemi Öregdiák 2009. tavasz

Az állásbörzék szerepe meghatározó A kiállítók által frissdiplomások felvétele során használt információs csatornák közül a leggyakrabban említettek a felsőoktatási állásbörzék (válaszoló cégek 91,9%-a) a munkatársak ismerősök ajánlása (válaszoló cégek 90,2%-a) és az on-line állásközvetítő oldalak (válaszoló cégek 88,6%-a). Ezen információs csatornák használtságát jól mutatja, hogy a látogatók által három leggyakrabban felhasznált információs csatornák is ezek, csak az online álláskeresési oldalak (válaszadó látogatók 66,3%-a) említettsége megelőzi az ismerősök, család segítését (válaszadó látogatók 60,9%-a). Mobilitás, tovább erősödött Budapest szerepe A látogatók 79,3%-a elsősorban a fővárosban, 27,3%-uk megyeszékhelyen, megyei jogú városban szeretne elhelyezkedni. Az elkövetkező 5 évben a végzettek 36,8%-a szeretne külföldön dolgozni. A cél országok közül Nagy-Britannia, Németország és az USA áll az élen. A frissdiplomások 63,9%-ának a cég mérete nem döntő fontosságú, 95,5%-ának viszont számít a földrajzi elhelyezkedés. A megfelelő munkahely Egy állás kiválasztásánál szóba jöhető – általunk megadott – 24 szempontot értékelhettek a látogatók, valamint ugyanezen szempontok közül választhatták ki a kiállítók azokat, amelyeket a pályakezdő diplomások számára felajánlanak, elmondható, hogy felméréseinkben évek óta nincs, vagy csak minimális változás van a legfontosabb szempontok között. A látogatók legfontosabb szempontjai sorrendben: a barátságos légkör; kihívást és változatosságot jelentő feladatok; a fizetésben megmutatkozó gyors előrejutás; a rendszeres továbbképzés vagy a továbbképzés támogatása. Az általunk megadott szempontok közül az elmúlt 1 évben a munkaadók minden esetben az öt leggyakrabban ajánlott tényező közé sorolták az étkezési

23

HÁTTÉR támogatást, a barátságos légkört, a rendszeres továbbképzést vagy annak támogatását, a kihívást és változatosságot jelentő feladatokat és a felelősségteljes munkakört. A megkérdezett látogatók pályakezdőként elvárt átlagos havi nettó jövedelme 191 ezer Ft, három év szakmai tapasztalattal a hátuk mögött viszont már mai áron átlagosan nettó 328 ezer Ft-os jövedelemhez szeretnének jutni (ami a mindkét

Cég neve

Bosch Audi IBM MOL GE

2008.

2008.

2007.

2007.

ősz

tavasz

ősz

tavasz

Helyezés az összes/első helyen kapott szavazatok alapján 1/1 2/2 3/3 6/6 6/4

kérdésre válaszolók esetén 137 ezer Ft-tal magasabb igényt jelez). A nők pályakezdőként átlagosan 36 ezer Ft-tal, míg három év szakmai tapasztalattal a hátuk mögött átlagosan 66 ezer Ft-tal alacsonyabb nettó jövedelemigényt jeleztek a férfi válaszadóknál, ami azért érdekes, mert ez a valóságban is megfigyelhető tendencia úgy tűnik, hogy a lány hallgatók terveibe is beépült, és tovább erősödött.

Cég neve

2008.

2008.

2007.

2007.

ősz

tavasz

ősz

tavasz

Helyezés az összes/első helyen kapott szavazatok alapján

1/1 2/2 5/7 6/6 3/3

1/2 2/1 4/3 3/5 9/3

2/4 1/1 5/2 3/3 10/5

Pannon GSM Richter Strabag Morgan Stanley Coca-Cola

13/15 19/13 13/15 16/9 12/19

15/20 15/17 20/12 */15 12/11

Ericsson Magyarország Kft

18/19

MÁV Procter&Gamble Samsung Hídépítő Zrt

11/** 13/18 16/** 19/15

Nokia

4/4

4/4

7/14

12/**

Nestlé

10/9

10/13

9/8

4/7

Magyar Telekom

9/7

9/10

6/6

18/14

Siemens Microsoft EGIS

8/13 5/7 19/9

7/8 8/5 13/13

7/** 15/14

9/12 13/18 6/9

9/8 15/10 15/14 13/10

16/** 8/11 11/6 14/**

10/15

*/10

19/**

14/17

12/14 15/14

17/**

A legnépszerűbb vállalatok a látogatók véleménye alapján (*Az összes szavazat alapján nem került be az első 20 cég közé; ** Az első helyre adott szavazat alapján nem került be az első 20 cég közé) 2007. ősz

Bruttó átlagjövedelem Műszaki/mérnöki feladatokat ellátó szakemberek [Ft] Válaszadók száma Informatikai feladatokat ellátó szakemberek [Ft] Válaszadók száma Gazdasági feladatokat ellátó szakemberek [Ft] Válaszadók száma Kereskedelmi feladatokat ellátó szakemberek [Ft] Válaszadók száma

2008. ősz

Átlag

Szórás

Átlag

265 408

64 943

278 596

49

Szórás 98 133 57

259 804

60 613

280 208

51

85 936 48

236 436

42 805

241 087

47

59 488 46

237 054

52 797

224 595

28

55 707 37

A kiállítók által kínált jövedelem Elvárt jövedelem 2008. ősz (nettó) 2008. tavasz (nettó) 2007. ősz (nettó)

ÉMK válaszadó 86 átlag [Ft] 197 209 válaszadó 11 átlag [Ft] 220 909 válaszadó 14 átlag [Ft] 173 571

ÉPK 85 194 059 5 170 000 5 167 000

GPK 116 201 681 36 199 167 24 195 833

GTK 112 173 839 27 173 148 14 204 286

KSK 40 203 125 19 220 000 16 196 875

TTK 9 164 444 2 175 000 1 220 000

VBK 86 172 558 20 205 000 20 155 250

VIK 233 248 219 128 219 062 21 207 381

BME 774 206 667 248 208 851 115 188 304

VBK 85 275 176 19 350 000 19 228 684

VIK 230 433 065 125 393 896 21 365 952

BME 761 360 158 240 384 363 113 335 354

A BME hallgatóinak jövedelmi elvárásai pályakezdőként Elvárt jövedelem 2008. ősz (nettó) 2008. tavasz (nettó) 2007. ősz (nettó)

ÉMK válaszadó 87 átlag [Ft] 340 000 válaszadó 11 átlag [Ft] 359 091 válaszadó 14 átlag [Ft] 286 786

ÉPK 81 353 333 4 307 500 4 400 000

GPK 115 340 870 34 385 588 24 328 333

GTK 108 322 593 27 346 296 14 421 429

KSK 41 359 146 19 445 789 16 382 500

TTK 8 281 250 1 250 000 1 350 000

A BME hallgatóinak jövedelmi elvárásai a munkábalépést követő 3 év múlva

24


Mûegyetemi Ajándékbolt: Jó alkalom a nosztalgiázásra

„O h, azok a felhőtlen, bohó, örömteli, cinkos, néha keserédes, erőfeszítésekkel teli, gondterhelt, álmos, de mindenképpen sokszínű diákévek!” A felsőoktatásban töltött diákéveinkre mindannyian jóleső nosztalgiával gondolunk vissza, hiszen ekkora szabadságot és változatosságot szinte csak az egyetemi-főiskolai évek alatt biztosít számunkra az élet. Telnek az évek, évtizedek, de amikor a hétköznapok sodrásában a kezünkbe akad diákságunk egy-egy becses, esetenként muzeális tárgya, mindig messzire repít az emlékek folyama. Mert Műegyetemistának lenni olyan egyedi lelkiállapot, amelyre még évtizedek múlva is jólesően gondolunk vissza. Ez a kiadvány évente kétszer jó lehetőséget biztosít erre.

Tegyen egy sétát és térjen be hozzánk, a nosztalgia jegyében…

Amennyiben ennél többször is nosztalgiázna, térjen be Műegyetemi Ajándékboltunkba. A BME színes forgatagában a Goldmann György téren található ajándékboltban megújult árukészlettel várjuk a látogatókat. A Műegyetemi és kari emblémával ellátott ajándéktárgyak közül a legnépszerűbbek a pólók és pamutpulóverek, emellett felkapottá váltak a vicces bögrék, és a szép míves söröskorsók. A logikai és társasjátékok, mappák, laptop táskák, tollak és kulcstartók mellett MÁV jegyek, BKV bérletek, papír-írószer, sorsjegy és lottó is kapható. Hétfőtől péntekig 7:30-tól 16:30-ig két kedves és segítőkész ajándékbolti eladónk Gabika és Ágika szeretettel várja a betérő látogatókat

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

2009 szeptemberében indítja az új felsôoktatási rendszer szerinti, gazdaságtudományi mesterszakjait.

MBA Marketing, valamint Számvitel

,, Master of Business Administration ,,,

mesterszakok levelezô formában.

Pénzügy, Vezetés és szervezés Mûszaki menedzser valamint

mesterszakok nappali formában.

-

Egyetemi szintû (mester) diploma két év alatt. Átfogó üzleti és menedzsment mûveltség specializációs lehetôségekkel. Elektronikus és nyomtatott oktatási segédanyagok minden tantárgyhoz. Levelezô mesterszakokon pénteki vagy szombati óralátogatási lehetôség. Válogatott oktatói gárdával, magasszintû kiszolgálással várjuk hallgatóinkat! A jelentkezés alapfeltétele: egyetemi vagy fôiskolai végzettség.

További információ: BME, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Tudományok Intézet, 1111 Budapest, Mûegyetem rakpart 9., T. épület, III. emelet 39. Telefon: (1) 463-20-20, (20) 463-20-20 Telefax: (1) 463-17-40 www.mesterek.bme.hu

Hódít a magyar szabadalom!

Recommend Documents