Hatásvizsgálat
az ÚTJELZŐ Munkahely – információ – szolgáltatás a zalai aprófalvakban elnevezésű 2003/004-561-01-04 hivatkozási számú projekt keretében
Készítette: Horváth Anna, szociológus, projektmenedzser SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 2006. augusztus - szeptember MSZ EN ISO 9001:2001
Tanúsított cég
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 2 I. A projekt rövid bemutatása ...................................................................................... 3 II. A hatásvizsgálat módszertana ................................................................................ 5 III. Eredmények .......................................................................................................... 6 III.1. A program meghírdetése, az érintettek előzetes várakozásai ......................... 6 III.2. A program foglalkoztatást előkészítő elemeinek értékelése ............................ 8 III.3. A FIP-ek létrehozása, a munkatársak kiválasztása, az első nehézségek ..... 11 III.4. A FIP-ek ismertsége, javaslatok az ismertség növelésére ............................ 12 III.5. A FIP-ügyfelek száma és megoszlása az Ügyféllapok alapján ..................... 13 III.6. A FIP-ek működésének megítélése .............................................................. 15 III.7. Az ügyfelek FIP-ekkel kapcsolatos tapasztalatai .......................................... 19 III.8. Elérte-e a program a célját és ki mit csinálna másképp? .............................. 21 III.9. Mi történt volna, ha nincs a projekt?.............................................................. 24 III.10. Jövő és fenntarthatóság .............................................................................. 26 IV. Összefoglalás, javaslatok .................................................................................... 28 IV.1. Összefoglalás ............................................................................................... 28 IV.2. Javaslatok..................................................................................................... 29 Melléklet ................................................................................................................... 30 Trénerszemmel: Értékelés a Zalai Falvakért Egyesület Útjelző programjáról ....... 30 Kihívások: a hátrányos helyzet tényezőinek azonossága és különbségei ............ 30 Mit tanítottunk és miért? ........................................................................................ 30 Személyiségfejlesztés ........................................................................................... 31 ECDL tanfolyam .................................................................................................... 31 Vállalkozói ismeretek ............................................................................................ 31 Ügyfélszolgálati tréning ......................................................................................... 31 Távmunka ............................................................................................................. 32 Munkaügy ............................................................................................................. 32 Vidékfejlesztés, közösségfejlesztés, pályázatírás ................................................. 32 Következtetések.................................................................................................... 32
2
I. A projekt rövid bemutatása A Zalai Falvakért Egyesület (ZFE), a Zala Megyei Munkaügyi Központ (ZMMK), valamint a szlovéniai Dobronak-i önkormányzat együttműködésében megvalósult, 2005. májusában indult másfél éves program átfogó célja a zalai aprófalvas térségek helyi társadalmának fejlesztése, a térség megtartó erejének növelése volt. Ezen belül a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő nők munkavállalásának segítése, esélyeik növelése azzal a céllal, hogy visszailleszkedjenek a munkaerőpiacra, valamint a a zalai falvakban élő munkanélküliek foglalkoztatásának bővítése olyan szolgáltató kisközpontok – Foglalkoztatási Információs Pontok, (a továbbiakban FIP-ek) – létrehozásával teleház bázison, amelyek munkahelyet is teremtenek, ugyanakkor különböző szolgáltatásokkal segítik a falvak lakóit munkaerőpiaci helyzetük javításában. A projekt közvetlen céljai: hatékony eljárási technikák alkalmazásával a nők munkába állásának segítése; munkaügyi szolgáltatási végpontok létrehozása és működtetése Zala megye aprófalvas térségeiben, amelyeket a megyei munkaügyi szervezet nagy nehézségek árán ér el; a térségben élő munkanélküliek és munkanélküliséggel fenyegetettek számára, valamint az itt működő kis- és középvállalkozások számára munkaerőpiaci információk nyújtása helyben; az aprófalvas települések humánerőforrásának mobilizálása a térség fejlődése és megtartó képessége érdekében. A közvetlen célcsoportot kistelepüléseken élő, pályakezdő vagy 45 év feletti munkanélküli, valamint GYES, GYET után a munka világába visszatérni kívánó nők alkották. Közös jellemzőjük, hogy aktív korúak, tartósan munkanélküliek vagy inaktívak és a hagyományos munkaerőpiaci eszközök számukra nehezen elérhetőek. Közvetett célcsoport ugyanakkor az érintett települések lakosságának nagyobb része, akik az új szolgáltatási pontokon keresztül munkaerőpiaci helyzetük javításához nélkülözhetetlenül fontos információkhoz és segítséghez jutnak hozzá. A program során a közvetlen célcsoportba tartozó 20 nő vett részt egy komplex tréningprogramban. A képzés a személyiségfejlesztő – motivációs, önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési – modulok mellett informatikai, vállalkozási, munkaügyi, ügyfélszolgálati, távmunka, vidék- és közösségfejlesztési, pályázatírási, valamint álláskeresési technikákra vonatkozó ismereteket adott. A programba bevont nők folyamatos egyénre szabott mentális és jogi segítséget kaptak egy segítő, szolgáltató – mentori – rendszeren keresztül. Ez a szolgáltatás különösen a program elején volt fontos, elsősorban annak a nyolc nőnek az esetében, akiket a projekt nem helyezett el a FIP-ekben. Őket mindvégig segítette az álláskeresésben, önéletrajz írásban, önbizalmuk erősítésében, emberi problémáik megoldásában. Ennek köszönhetően mind a nyolc résztvevő el tudott helyezkedni. A projekt 11 Foglalkoztatási Információs Pontot (FIP-et) hozott létre Becsvölgyén, Búcsúszentlászlón, Káváson, Lispeszentadorjánban, Nován, Liszón, Petriventén, 3
Pusztaszentlászlón, Rédicsen, Tóthszerdahelyen és Zalalövőn. Ezeken a pontokon, valamint koordinálásukra Zalaegerszegen, a ZFE irodájában összesen 12 főt alkalmaztak a képzési program résztvevői közül. Három további településen – Bagodon, Bázakerettyén és Pókaszepetken – pedig a ZMMK finanszírozásában jöttek létre Foglalkoztatási Információs Pontok, amelyekben ugyancsak a projektben résztvevő nők dolgoztak. Az összesen 14 FIP a következő szolgáltatásokat nyújtja: egyéni elhelyezkedési tanácsadás; naprakész információ a munkalehetőségekről; segítség álláskeresési technikák elsajátításában; önéletrajz, motivációs levél, pályázati minták bemutatása; információk a képzési lehetőségekről; információk a munkaügyi szervezetek ellátásairól; információ a segítő web-helyekről. A FIP-ekben foglalkoztatottak (FIP-munkatársak) feladata volt a fentieken kívül a működés feltételeinek megteremtése – infrastruktúra, belső működési rend, adminisztrációs rendszer –, valamint a lakossággal való megismertetése és bevezetése – érintettek és érdekeltek feltárása, helyi igényeken alapuló működési rend kialakítása, az új szolgáltatás kommunikálása – is. A projekt kedvező tapasztalataira alapozva 2006 közepén a ZMMK az Útjelző programon, valamint az év elején létrehozott 3 Információs ponton kívül 12 további településen hozott létre FIP-et. A projekt által finanszírozott foglalkoztatási időszak 2006. augusztus 31-én lezárult. Ugyanekkor megkezdődött a hatásvizsgálat az elért eredmények értékelése, a hiányosságok és fejlődési lehetőségek feltárása, a tanulságok levonása céljából. A munkamegosztást tekintve a projekt gerincét a ZFE vitte, az egyesület feladata volt a teljes megvalósítás, a projektpartnerek és a FIP-munkatársak koordinálása, valamint a kapcsolattartás az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. Menet közben lépett be a SEED Alapítvány, mint a képzésekért felelős partner. A ZMMK a kiválasztásban vett részt, ezen kívül fontos szerepe volt a FIP-ek kialakításában, valamint a működésükhöz szükséges számítógépes rendszer kidolgozásában. A felsorolt szervezetek mellett három mentor támogatta munkájával a projektet és a résztvevőket.
4
II. A hatásvizsgálat módszertana A hatásvizsgálattal szemben támasztott lényeges követelmény volt, hogy a projekt minden érintett – közvetlen és közvetett – célcsoportjának véleményét reprezentálja. A közvetlen érintetteket – a projekt résztvevőit – teljeskörűen szerettük volna megkérdezni. Két résztvevő sajnos elutasította a kérdőív kitöltését – egyikük sem FIPben foglalkoztatott –, de az elsődleges célcsoport 90%-ának így is sikerült megismerni a véleményét. Mivel nagyrészt teleházban dolgozó, az Internetet napi szinten használó személyekről van szó, e-mail-ben küldtük ki a kérdőíveket, és kitöltés után úgy is kaptuk őket vissza. A három, jelenleg nem FIP-ben dolgozó válaszadó közül kettő postai úton, illetve faxon küldte vissza az anyagot. A harmadik – bár saját Internet-elérhetősége sem otthon, sem a munkahelyén nincs – a helyi teleházban megoldotta az elektronikus kitöltést és visszajuttatást. Két résztvevővel szóbeli interjút is készítettünk – egyikük FIP-ben dolgozik, másikuk az elsődleges munkaerőpiacon talált állást –, hogy néhány kérdést az önkitöltős kérdőív adta viszonylag szűk kereteknél mélyebben tudjunk vizsgálni. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a résztvevők által kitöltött kérdőívek jóval összetettebbek és hosszabbak voltak, mint az önkitöltős kérdőívek általában. Ezt a megkérdezettek involváltsága és készségszintű informatikai ismeretei tették lehetővé, és ez a körülmény nem is okozott problémát a felmérés során. A közvetett érintettek közül a FIP-eknek helyet biztosító munkaadókat ugyancsak teljeskörűen terveztük felmérni, és ezt sikerült is megvalósítani. 14 foglalkoztatóval – polgármesterrel, teleház-vezetővel, alapítványvezetővel – töltettünk ki kérdőívet. Ahol megoldható volt, ott elektronikusan, önkitöltős módon, ahol nem, ott személyesen, kérdezőbiztos segítségével. A közvetett érintettek nagy csoportját – a FIP-ek szolgáltatásait igénybe vevő ügyfeleket – egy arányában jóval kisebb mintán keresztül, személyesen, kérdezőbiztosok segítségével mértük fel. A mintát a FIP-munkatársak által vezetett ügyféllapok alapján, FIP-enként két fő kiválasztásával állítottuk össze. Amennyire a kis mintaelemszám lehetővé tette, figyeltünk arra, hogy a nemek, valamint a korcsoportok (40 év alattiak és felettiek) egyenletesen legyenek reprezentálva. Az alábbi elemzések 27 kérdőív feldolgozása alapján készültek, mivel egy kérdőív értékelhetetlen volt. Az ügyfelek elemzésébe a kialakított minta megkérdezésén kívül bevontuk a FIP-munkatársak által az ügyfelekről vezetett, a SEED Alapítvány által feldolgozott ügyféllapok adatainak egy részét is. A projektben résztvevő szervezetek véleményét, a projekt egészére, illetve saját magukra vonatkozóan megfogalmazott tanulságokat a Zala Megyei Munkaügyi Központ, a Zalai Falvakért Egyesület, valamint a SEED Alapítvány munkatársaival készült interjúk segítségével tártuk fel. Az adatfelvételre 2006. augusztus utolsó két hetében és szeptember első hetében került sor.
5
III. Eredmények III.1. A program meghírdetése, az érintettek előzetes várakozásai A projekt ötlete a Zalai Falvakért Egyesülettől származik, és szorosan kapcsolódik a tevékenységeik során feltárt szükségletekhez, valamint a korábbi programjaikhoz. 1998-ban kerültek kapcsolatba a teleházakkal, majd később más női re-integrációs projektek kapcsán a Zala Megyei Munkaügyi Központtal. Ötvözni szerették volna a kétféle kapcsolatrendszert és tapasztalatot, így fogalmazódott meg a projekt koncepciója. A ZMMK ugyanakkor felismerte, hogy a dinamikus modern munkaerőpiac rugalmasságot és mozgékonyságot követel az álláskeresőktől, ami komoly feladatokat jelent a munkaközvetítés és a munkapiaci szolgáltatások számára. Ezzel együtt egyre nagyobb jelentősége van az információnak, az információhoz való hozzájutásnak, amit decentralizálni kellene. Ezt azonban egyedül nem tudták megoldani, ezért nagy örömmel fogadták a ZFE megkeresését. Az 1. számú táblázat tanúsága szerint a projekt résztvevői nagyjából fele-fele arányban az Önkormányzattól, illetve ismerősöktől hallottak az Útjelző projektről. Az ismerősök között voltak a települések intézményeinek, szervezeteinek – művelődési házaknak, alapítványoknak – vezetői is. Ezt a szóban meginterjúvolt két résztvevő is megerősítette. Az újsághírdetést ugyanakkor senki nem említette. A munkaadókhoz természetesen – a terveknek megfelelően – legnagyobb részben közvetlenül a Zalai Falvakért Egyesülettől jutott el program híre. 1. sz. táblázat: Honnan hallott a programról? (fő) Résztvevők Munkaadók (összesen: 18 fő) (összesen: 14 fő) 0 1 1 3 8 9 9 1 18 14
Sajtóból Munkaügyi Kirendeltségen Ismerőstől ZFE-től Önkormányzattól Összesen:
A résztvevők legnagyobb számban szakmai problémákra vártak megoldást a projekttől (2. számú táblázat). Pályakezdőként vagy hosszú ideje háztartásbeliként munkatapasztalatot szerettek volna szerezni, tanulni akartak, fel kívánták mérni, hogy mennyire tudnak teljesíteni munkakörnyezetben. Jelentős azoknak a száma, akik – az eddigiekkel összefüggésben – anyagi gondjaik megoldódását is várták a programtól. A GYES vagy a munkanélküli segély helyett jelentősebb összeggel szerettek volna hozzájárulni a családi költségvetéshez. A válaszadók kétharmada olyan személyes problémákra is megoldást várt, mint az önbizalomhiány, a kapcsolatok hiánya, az „otthonlétbe süppedés”. A szóban megkérdezett két résztvevő is hasonló gondokkal küszködött. Egyiküknek volt ugyan munkája, de az nem elégítette ki, túlságosan monotonnak tartotta, többre vágyott. Másikuk munkanélküli volt, önbizalomhiánnyal küzdött, különösen az önismereti tréning és az informatikai oktatás keltette fel az érdeklődését. 6
2. sz. táblázat: Milyen problémákra kerestek megoldást az érintettek? (fő) Résztvevők Munkaadók (összesen: 18 fő) (összesen: 14 fő) 12 15 3 10 6 11 7
Személyes probléma Szakmai probléma Családi probléma Anyagi probléma Sok a munkanélküli a településen Fontos a közvetlen kapcsolat a MK-tal Teleház tevékenységének bővítése
A munkaadók azért láttak fantáziát a projektben, hogy közvetlen kapcsolatot alakíthassanak ki a Munkaügyi Központtal, illetve, hogy ezen keresztül enyhítsék a településen a munkanélküliséget. Jelentős azoknak a száma, akiknek fontos szempont volt a helyi teleház tevékenységének bővítése is. A résztvevők több mint felének teljesen világos volt, hogy mit kínál a program. Ugyanakkor jelentős azoknak a száma, akik néhány ponton több információt szerettek volna, elsősorban arról, hogy pontosan milyen munkát kell majd végezni, illetve, hogy milyen intenzitású képzésre lehet számítani. Az egyik interjúalany szerint viszont talán el is riasztotta volna a résztvevőket, ha előre pontosan részletezik, hogy mit takar a program és mik az elvárások. 3. számú táblázat: Világos volt-e előzetesen, hogy mit kínál a program? (fő) Résztvevők (összesen: 18 fő) 10 7 1 18
Igen Részben Egyáltalán nem Összesen:
Munkaadók (összesen: 14 fő 12 1 1 14
Öt résztvevő számolt be arról, hogy kellemetlen meglepetések érték a program során. Közülük háromnak valamelyik szervezettel volt problémája (önkormányzat, ZMMK, ZFE, de mindegyik csak egy-egy említéssel szerepelt), egyvalaki túl személyeskedőnek érezte a képzés bizonyos elemeit, illetve rugalmatlannak a résztvevő szervezeteket, egy válaszadónak pedig már a FIP működtetésének idején okozott csalódást, hogy bizonyos szolgáltatásokra nem volt igény. Mindent öszevetve, kellemetlen meglepetésről viszonylag kis számú résztvevő számolt be, és ők is eltérő okok miatt, így tendenciózus hiányosság ezen a téren nem tárható fel. Kellemes meglepetést ugyanakkor 14-en említettek, legtöbben a képzést – azon belül is az önismereti modult – , valamint a kialakult jó csapatot. A munkaadók gyakorlatilag valamennyien pontosan tisztában voltak azzal, hogy mire számíthatnak a projekt során.
7
III.2. A program foglalkoztatást előkészítő elemeinek értékelése A kiválasztás a projektgazda ZFE véleménye szerint nem sikerült túl jól. Úgy gondolják, hogy hasonló projektek tervezésekor a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az előkészítésre. Nagyon fontos ugyanis a jelentkezők személyisége, nem mindenki képes a FIP-eket jellemző feltételek között jól dolgozni. Elengedhetetlen tulajdonságok a nyitottság, az elszántság, a motiváció. Ezeket a tréningek és a csapatépítő programok jelentős mértékben tudják fejleszteni, de bizonyos személyiségtípusú résztvevőknél ez nem sikerült maradéktalanul. Bár a szervezők több jelentkezőből könnyebben találtak a feladatra és az önmenedzselésre alkalmas jelölteket, ebben a tekintetben még mindig van hova tovább fejlődni. Az eredeti terveknek megfelelő 60 jelentkező helyett ugyanis mindössze 26 nő közül kellett a 20 résztvevőt kiválasztani. A ZMMK munkatársai megfelelőnek tartották a kiválasztást, úgy érzékelték, hogy teljesültek az eredeti elvárások. A résztvevők többsége – 11-en – nyitott, empatikus személyiségüknek, tenni akarásuknak, kommunikációs képességeiknek tulajdonítják, hogy bekerültek a csoportba. Öt válaszadó szerint volt jelentősége annak a ténynek, hogy munkanélküliek, kettő szerint a korábbi munkatapasztalatnak, egy fő szerint a végzettségnek. Ketten gondolták úgy, hogy településük adottságai is közrejátszottak abban, hogy rájuk esett a választás. A résztvevők szerint végül nagyon jó, egymást segítő, támogató csapat állt össze. Mivel ebben a képzésnek is nagy jelentősége volt, a csapatról az alábbiakban, a képzés értékelésénél még lesz szó. A résztvevők a képzést érezték leghasznosabbnak a projekt összes eleme közül: a különböző problémáik kapcsán összesen 40-szer említették hatékony segítségként. Elsősorban személyes és szakmai gondjaik megoldásában segítette őket, az előbbiben főként az önismereti és motivációs tréningek, az utóbbiban az informatikai, ügyfélszolgálati, munkaügyi és pályázatírási modulok. Elmondható ugyanakkor, hogy a szakmai problémák megoldásához valamennyi programelem legalább a résztvevők fele szerint nagyon hasznos volt. A személyes problémák kezelésében a képzésen kívül a többi résztvevő emberi támogatása, valamint a mentorálás és a szakmai szervezetek (a ZFE és a SEED Alapítvány) jelentettek sokat. Családi és anyagi problémák megoldódásáról kevesebben számoltak be, az előbbieknél az önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési tréning, az utóbbiaknál pedig az elhelyezkedési segítség jelentette a legtöbbet. Amint az a 4. számú táblázatból kitűnik, mindent összvetve a képzések, a szakmai szervezetek, valamint a projekt többi résztvevőjének támogatása adta a legtöbbet a válaszadóknak. Az utóbbi ugyanakkor szorosan összefügg a képzéssel, mivel a tapasztalatok szerint a résztvevők közötti bizalom és támogató légkör kialakulásában a csapatépítési és önismereti modulnak kiemelt jelentősége van. Ezt az is alátámasztja, hogy a meginterjúvolt résztvevők szerint kezdetben voltak feszültségek és klikkesedés a csoportban, de ezeket a trénerek nagyon jól kezelték, és fel is oldották. A későbbiekben az okozott némi feszültséget, hogy egyikük a ZFE-be került dolgozni, tehát kiemelkedett a többi FIP-munkatárs közül, de a projekt vezetője – a korábbi csapatépítés eredményeire is építve – jól kezelte és megoldotta a helyzetet.
8
4. sz. táblázat: A képzés egyes elemei mennyire segítették a résztvevők problémáinak megoldását? (fő, bázis: 18 fő) Programelem
Személyes
Szakmai
Családi
Anyagi
Összes említés
Képzés Tanácsadás Mentorálás Elhelyezkedési segítség Szakmai szervezetek Szakmai látogatások Többi résztvevő támogatása
14 9 11 6
17 14 11 10
5 2 3 1
4 3 2 7
40 28 27 24
11
15
2
6
34
6
12
0
0
18
15
12
3
2
32
A képzés összességében mind a ZFE, mind a ZMMK munkatársai szerint jól sikerült. A projekt vezetője kiemelte az utókövető képzés fontosságát. A ZMMK munkatársai leghasznosabbnak a munkaügyi kirendeltségek szerepéről, struktúrájáról, működéséről szóló inforációkat, az ÁFSZ honlapjának megismertetését, valamint a kommunikációs ismereteket tartották. Elhangzott ugyanakkor, hogy – bár a biztos alapokat mindenképpen megkapták – a FIP-munkatársaknak folyamatos tanulásra és fejlődésre van szükségük ahhoz,hogy maxiálisan el tudják látni a feladataikat. A SEED Alapítvány – mint a képzésért felelős partner – részletes értékelését a tanulmány melléklete tartalmazza. Az összes résztvevő több, mint fele úgy érzi, hogy a projekt teljes mértékben megoldotta azokat a problémáit, amelyekre megoldást várt. Ez a két interjúalanyunkra is igaz. Egyikük úgy fogalmazott, hogy ennél több segítséget – az ő helyzetében – nem kaphatott volna. 5. táblázat: Összességében mennyire oldódtak meg a problémái a program során? (fő) Résztvevők (összesen: 18 fő) Teljes mértékben Részben Egyáltalán nem
10 7 0
Összesen
17
Heten úgy gondolják, hogy részleges megoldást sikerült találniuk. Ők többségében azok, akiknek nem biztos a projekt lezárása után a továbbfoglalkoztatása, tehát elhelyezkedési problémájuk csak átmenetileg oldódott meg. Ugyanakkor ők is úgy gondolják, hogy nagyon sokat kaptak a programtól, amint azt a 6. számú táblázat is mutatja.
9
6. táblázat: Kedvezően befolyásolta-e a projektben való részvétel a következőket? (fő) Résztvevők (összesen: 18 fő) Önbizalom Tudás Civil ismeretek Tenni akarás Anyagi helyzet Családi viszonyok Külső kapcsolatok Munkaerőpiaci helyzet
18 18 10 12 14 6 14 9
Valamennyi válaszadó említette, hogy fejlődött mind önbizalomban, mind tudásban. 18-ból 14-en úgy érzik, hogy anyagi helyzetük, külső kapcsolataik is javultak. Meglepő módon csak a válaszadók fele érzékeli úgy, hogy erősödött a munkaerőpiaci helyzete. Holott a tudásuk gyarapítása, az önbizalmuk erősítése, valamint a projekt révén megszervezett bizonyítványuk mindegyike komoly tényező a munkaerőpiaci pozíció szempontjából. A két interjúból is az derült ki, hogy a képzések – különösen a SEED Alapítvány emberi és szakmai hozzáállása –, valamint a mentorok segítsége nagyon fontos volt, ezek a projektelemek abszolút betöltötték a szerepüket. A szakmai látogatásokat ugyanakkor egyik interjúalany sem tartotta hasznosnak, egyikük kimondottan hiányolta a segíteni akarást a felkeresett szakmai szervezetek munkatársai részéről. Úgy érezte, hogy a meglátogatottak az állásukat féltik a leendő FIP-munkatársaktól. A 4. számú táblázat is megerősíti, hogy a résztvevők ezt az elemet érezték a legkevésbé hasznosnak. A program áttételes kedvező hatásai között említhető, hogy a résztvevők nagy része – kétharmada – a családtagjainak is átadott a megszerzett tudásból jelentős elemeket. Legtöbben az önismereti, munkaügyi, kommunikációs és informatikai modulokat „vitték haza”. 7. táblázat: A családjuk hasznosítja-e azt, amit a résztvevő a programból hazavitt? (fő) Résztvevők (összesen: 18 fő) Igen Részben
12 5
Összesen:
17
Ugyancsak 12-en úgy érzik, hogy a családon kívüli szűkebb vagy tágabb környezetükre is kedvező hatással volt a projekt.
10
III.3. A FIP-ek létrehozása, a munkatársak kiválasztása, az első nehézségek A ZFE projektvezetője szerint nem volt kellő tudatosság a résztvevők FIP-beli elhelyezésében. Nem minden FIP-re igaz, hogy olyan településen jött létre, ahol komoly igény lett volna rá. Voltak ugyan kezdeményezések a környezet és az igények feltárására, de végül többnyire más szempontok döntöttek. Előfordult, hogy egy település a kultúrház napi működési gondjait szerette volna megoldani, nem a munkaügyi szolgáltatások könnyebb elérhetőségét. Nagy előny volt a befogadók számára, hogy nem nekik kellett a FIP-munkatársak bérköltségét biztosítani, de ez egyes esetekben konfliktushoz vezetett, amikor a munkatársaknak teljesíteni kellett volna kötelezettségeiket a program felé. A fenntartók nem mindig voltak megértőek ezzel kapcsolatban. A ZMMK munkatársai szerint alapvetően rendben volt a kiválasztás, egyikük egyetlen települést emíltett, ahol nagyon nem voltak ideálisak a feltételek a program céljainak eléréséhez. A ZMMK vezetője is azon a véleményen van, hogy egyes településeken a kedvezőtlen körülmények következtében a FIP-munkatársak gyengébb teljesítményt tudnak nyújtani, mint máshol. FIP-munkatárs interjúalanyunk megfelelőnek tartotta a kiválasztási módszert. Különösen pozitívan értékelte, hogy miközben tanultak, folyamatosan figyelték őket a kiválasztás szempontjából. Fontosnak tartotta, hogy sokat „beszéltették” a résztvevőket, mert a kommunikációs képesség nélkülözhetetlen a munkájukhoz. A másik résztvevő – akiből nem lett FIP-munkatárs – alapvetően szintén egyetértett a választási módszerekkel. Bár annyit megjegyzett, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha több idő marad a megismerésre, és csak a képzés befejeztével történik meg a kiválasztás. A FIP-munkatársak mindegyike beszámolt valamilyen kezdeti nehézségről. A legtöbben – heten – az ügyfélkör kialakításának problemáját említették. Általában plakátok és a helyi média – újság, faluTV – segítségével próbálták népszerűsíteni a szolgáltatást. Egyvalaki említette, hogy személyesen is felkereste a potenciális ügyfeleket, egy másik válaszadó pedig, hogy a többi FIP-munkatárstól kért tanácsot ez ügyben. Egy résztvevő ugyanakkor kifejtette, hogy bármit tett, nem sikerült felkeltenie az érdeklődést a szolgáltatás iránt. Tudomásunk szerint a követő ügyfélszolgálati tréningen fel is merült a szolgáltatások pontosabb megfogalmazásának, egyes elemei érthetőbbé tételének, a reklámeszközök és az arculat módosításának igénye. Hárman a munkaügyi ismereteik hiányosságait említették, amit a ZMMK-val való folyamatos kapcsolattartás, illetve az ÁFSZ honlapjának megismerése segített megoldani. Egyvalakinek okozott komoly kezdeti problémát az informatikai ismereteinek gyengesége, de a környezetéből kapott segítséggel ez gyorsan megoldódott. Ketten említették saját kishitűségüket, amelyet az önismereti tréningeken tanultak folyamatos felidézésével küzdöttek le. Egyvalaki panaszkodott a munka és a képzések együttese által okozott túlterheltségre, ami a képzések befejeződésével automatikusan megoldódott. Végül egy főnek a polgármester negatív hozzáállása nehezítette meg az indulást. Ennek kezelésében a ZFE is próbált segíteni, de nem sikerült a helyzetet teljesen megnyugtatóan megoldani. Mindezeket a FIP-ben dolgozó interjúalany is megerősítette: számára is a hiányos munkaügyi ismeretek és a szolgáltatás elfogadtatása jelentette induláskor a legfőbb nehézséget. Neki a ZMMK, a ZFE és a mentora is nagyon sokat segített a problémák megoldásában. 11
III.4. A FIP-ek ismertsége, javaslatok az ismertség növelésére Nem egyöntetű annak megítélése, hogy mennyire ismerik a FIP-eket a potenciális ügyfelek, a települések lakói. A megkérdezett ügyfeleknek és munkaadóknak is kb. a fele gondolja kielégítőnek a helyzetet, másik felük szerint lehetne még javítani az információs pontok ismertségén. Azt mindkét oldalon viszonylag kevesen gondolják, hogy egyáltalán nem ismert ez a szolgáltatás. 8. sz. táblázat: A FIP-ek ismertsége a helyi lakosság körében az ügyfelek és a munkaadók véleménye szerint (fő) Ügyfelek (27 fő)
Munkaadók (14 fő)
Sokan ismerik / teljes mértékben ismert Kevesen ismerik / nagyjából ismert Nem ismerik
14 8 3
6 7 1
Összesen:
25
14
A munkaadók szerint leghatékonyabban a teleházak ügyfelein keresztül növelhető a FIP-ek ismertsége. Ezt nyolcan említették a 14-ből, ami különösen annak figyelembe vételével magas arány, hogy nem minden FIP működik teleházban. További hat válaszadó a meglevő FIP-ügyfelek ajánlásain keresztül reklámozná a szolgáltatást. Ugyanennyien tartják megfelelő módszernek a szórólapozást, és négyen a plakátok kiragasztását. Az elektronikus eszközöket (e-mail, web-oldal, helyi kábelTV) csak egy-két megkérdezett említette. Jóval kedvezőtlenebb képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a potenciális foglalkoztatók ismerik-e a szolgáltatást. A megkérdezett ügyfelek egy része nem tudta megítélni ezt a kérdést, és a válaszadók jelentős hányada szerint csak kevesen vagy egyáltalán nem ismerik. Hasonlóan gondolják ezt a FIP-eknek helyet adó munkaadók is. 9. sz. táblázat: A FIP-ek ismertsége a foglalkoztatók körében az ügyfelek és a munkaadók véleménye szerint (fő) Ügyfelek (27 fő)
Munkaadók (14 fő)
Sokan ismerik / teljes mértékben ismert Kevesen ismerik / nagyjából ismert Nem ismerik
2 10 7
4 8 0
Összesen:
19
12
Ezen a helyzeten a munkaadók szinte egyöntetűen a potenciális foglalkoztatók felkutatásával, személyes megkeresésével, a velük való folyamatos kapcsolattartással, illetve nekik szóló, személyre szabott ajánlatokkal változtatnának. Egy-egy válaszadó konferencia szervezését, illetve a Munkaügyi Központ bevonását is említette. A 10. számú táblázat tanúsága szerint jóval alacsonyabb a FIP-ek ismertsége a társtelepüléseken, mint a számukra helyet biztosító faluban. A helyzetet ez esetben is hasonlóan látják a megkérdezett ügyfelek és a munkaadók.
12
10. sz. táblázat: A FIP-ek ismertsége a társtelepüléseken az ügyfelek és a munkaadók szerint (fő) Ügyfelek (27 fő) Sokan ismerik / teljes mértékben ismert Kevesen ismerik / nagyjából ismert Nem ismerik Összesen:
Munkaadók (14 fő) 7 8 4
5 8 0
19
13
Ezzel összefüggésben mindössze három munkaadó tartja mintaszerűnek együttműködését a társtelepülésekkel, 11 válaszadó szerint csak korlátozott a kapcsolat. A jelenlegi együttműködés többnyire a társtelepülések polgármestereinek, jegyzőinek tájékoztatásában és támogatásuk kérésében merül ki. Mindössze hárman használtak a lakosságot célzó kommunikációt, plakátot, szórólapot vagy a helyi újságot. De többen említették, hogy a társtelepülések erőteljesebb bevonásában ezek az eszközök segíthetnének. Elhangzott javaslatként a ZMMK-ba szervezett csoportos tájékoztató, valamint az is, hogy a FIP-munkatársnak legyen információja a ZMMK által regisztrált munkanélküliekről valamennyi általa ellátott településen. Többen azt is fontosnak tartják, hogy a FIP-munkatárs kapcsolódjon be jobban a társtelepülés életébe, rendszeresen jelentkezzen be az önkormányzathoz és a munkaadókhoz, tartson fogadóórát az ügyfelek részére. III.5. A FIP-ügyfelek száma és megoszlása az Ügyféllapok alapján A FIP-munkatársak egyik alapvető adminisztrációs feladata ügyféllap kitöltése a szolgáltatás minden igénybevevőjéről. Az alábbiakban a 2005. november – 2006. július időszakban született 305 db ügyféllap adatai alapján próbálunk képet alkotni a FIP-ekhez fordulók összetételéről. A 11. számú táblázat tanúsága szerint az érintett települések 2,3%-a – kb. minden ötvenedik lakos – vette igénybe a FIP-ek szolgáltatásait. Ugyanakkor az is látszik, hogy az egyes FIP-ek által fogadott ügyfelek száma nagyon tág határok – 5 és 59 fő – között változik. Az ellátott, illetve ellátható ügyfelek száma természetesen nagyban függ a település adottságaitól, mindenek előtt a lélekszámtól. Emellett az inaktívak – tehát a potenciális célcsoport – mérete lenne még meghatározó, de ilyen adat sajnos nem áll rendelkezésre. Csak a regisztrált munkanélküliségre vonatkozóan vannak számaink, ami a potenciális FIP-ügyfélkör méretével inkább fordítottan, mint egyenesen arányos, hiszen a FIP-ek elsősorban a korábban munkaügyi ellátásban egyáltalán nem részesültek számára jöttek létre. Ez az összefüggés jól látszik például Búcsúszentlászló esetében, ahol a legnagyobb a regisztrált munkanélküliek aránya és csak 5 ügyféllap keletkezett a vizsgált időszakban. Ugyanakkor ez az ügyfél-mennyiség mindenképpen nagyon kevés és több kérdést is felvet. Mindenek előtt a FIP-munkatárs motiváltságát, illetve az adminisztráció precízségét, valamint azt, hogy ekkora ügyfélforgalom kedvéért érdemes-e egyáltalán ezt a pontot fenntartani. A másik szélső értéket Zalalövő jelenti, ahol a FIP majdnem kétszer annyi ügyfelet látott el, mint a sorban utána következő Káváson. Ehhez jó alapot biztosít a település nagy lélekszáma és az alacsony regisztrált munkanélküliség, de ezek mellett is figyelemre méltó a FIP-munkatárs egyéni teljesítménye. A települések adottságait is tekintetbe véve ugyanakkor Kávás emelendő ki, ahol a lakosságnak kiemelkedően magas aránya – 13%-a – vette igénybe a szolgál13
tatást. Ugyanakkor az a kérdés is felvetődik, hogy a FIP a regisztrált munkanélküliek számára is hasznos – és a Munkaügyi Kirendeltségekhez képest kényelmesebb – szolgáltatásokat nyújthat, ezeket is érdemes lenne szisztematikusabbá tenni. 11. sz. táblázat: Az ügyfelek megoszlása a FIP-ek között az ügyfélapok alapján Település Búcsúszentlászló Petrivente Pusztaszentlászló Rédics Tótszerdahely Liszó Pókaszepetk Bázakerettye Bagod Becsvölgye Kávás Zalalövő Összesen
Lakosok száma (fő)
Regisztrált munkanélküliek száma fő (%)
Ügyféllapok száma (db)
Ügyféllapok a lakosság %-ában (%)
861 400 671 994 1.245 427 1.025 953 1.389 874 254 3.197
166 (19,3) 36 (9,0) 35 (5,2) 54 (5,4) 154 (12,4) 24 (5,6) 35 (3,4) 87 (9,1) 102 (7,3) 48 (5,5) 20 (7,9) 103 (3,2)
5 10 10 12 12 14 14 23 29 32 34 59
0,6 2,5 1,5 1,2 1,0 3,3 1,4 2,4 2,1 3,7 13,4 1,8
13.444
1.010
305
2,3
A 12. számú táblázat mutatja a nemek és korcsoportok szerinti megoszlást. Látszik, hogy az ügyfelek kicsit több, mint fele, 54%-a nő. Ugyanakkor több, mint egyharmaduk, 37%-uk 30 év alatti, és minél idősebb korosztályt tekintünk, annál kisebb az arányuk a FIP ügyfélkörén belül. A 30 év alattiak 37%-os aránya ugyan megfelel ugyanezen korcsoport magyarországi aktív korú lakosságon belüli részesedésének (forrás: KSH Magyar Statisztikai Évkönvy, 2004.), de a munkanélküliek és az inaktívak között az idősebbek felülreprezentáltak. Ebből következően szerencsés lenne, ha a FIP-ügyfelek körében is magasabb lenne a 30 év felettiek aránya, érdemes lenne erre célzott kommunikációval törekedni. A huszonéves korcsoportban kiegyenlített a nemek aránya, míg a következő, – 30-as – korosztályban kétszer annyi nő van, mint férfi. Feltehetően ők nagy részben a GYES, GYET után visszatérni szándékozók. Nagyobb arányuk alátámasztja az Útjelző és más programok azon megközelítését, hogy ezt a munkanélküli csoportot célzott programokkal is támogatni kell. A 40 év feletti korcsoportban ugyanakkor egy kicsit – de nem számottevően – több a férfi, mint a nő.
14
12. sz. táblázat: Az ügyfelek megoszlása életkor és nemek szerint (fő) 49 év felett 40-49 év 30-39 év 30 év alatt Nincs adat Összesen
Totál
Férfi
49 51 77 112 16 305
27 27 26 56 5 141
Nő
22 24 51 56 11 164
A FIP-ügyfelek nagyjából egyenletesen oszlanak meg a szakképzettség nélküli, szakmunkás, illetve legalább középfokú végzettségűek között. Ez pozitív abból a szempontból, hogy országos szinten a lakosságon belül kevesebb, mint egyharmad a szakképzetlenek aránya, így a FIP-ek az átlagosnál jóval nagyobb arányban érik el a végzettség szempontjából leginkább hátrányos helyzetűeket. A középfokú végzettségűeken belül 25% a felsőfokú képesítéssel rendelkezők részesedése. Amíg a végzettség nélküliek között kiegyenlített a nemek aránya, addig a szakmunkások körében a férfiak, az ennél magasabb végzettségűek esetében viszont a nők jelentősen többen vannak. 13. sz. táblázat: Ügyfelek megoszlása iskolai végzettség szerint (fő) 10 osztály vagy kevesebb Szakmunkás Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség Nincs adat Összesen
Totál
99 105 72 23 6 305
Férfi
50 59 21 9 2 141
Nő
49 46 51 14 4 164
III.6. A FIP-ek működésének megítélése A FIP-eket összességében nagyon hasznosnak tartják a résztvevők, ugyanakkor a saját FIP-jük átlagos értékelése közelebb van a „működik”, mint a „jól működik” megítéléshez. Az önéletrajz íráshoz nyújtott segítséget találják a legfontosabbnak a FIP-ek tevékenységei közül, ezt követik a képzésekről, majd az ellátásokról nyújtott információk. A képzésekről informálás hatékonyan működik saját FIP-jükben is, ugyanakkor a legtöbb tevékenységről elmondható, hogy kevésbé jól működőnek vélik, mint amilyen mértékben hasznosnak tartják. Ez alól csak az álláskeresési tanácsadás, az álláskereső web-helyekről adott információ és az önkormányzathoz irányítás a kivétel. A legkevésbé fontosnak tartott tevékenységeket (továbbirányítás a Munkaügyi Központhoz, az önkormányzathoz, illetve szociális szolgáltatókhoz) ketten indokolták. Egyikük szerint a Munkaügyi Központhoz senkit nem kellett irányítani, mert elmentek maguktól is (ezen a településen nyilván nem sikerült az inkatívakat elérni). Másikuk szerint az önkormányzat nem örült, ha valakit odaküldött, nem szívesen fizettek segélyt, közhasznú munkát pedig nem tudtak adni. A naprakész információk szolgáltatását azért pontozta le egy válaszadó, mert nem rendelkezett kellően friss adatokkal az elérhető állásokról, a képzéseket pedig olyan feltételekhez kötötték, amelyeknek az ő ügyfelei nem feleltek meg. Ugyancsak ő írta azt is, hogy a csoportos tájékozta15
tásnak azért nem látja értelmét, mert elvonják egymás figyelmét az ügyfelek, pesszimistává teszik egymást a saját kedvezőtlen tapasztalataik alapján. Mindent összevetve a résztvevők szerint a képzésekről és az álláskereső webhelyekről adott információk, valamint a visszatérő ügyfelek kezelése működik a leghatékonyabban. (Ugyanakkor az utóbbinak nem találtuk nyomát az ügyféllapok feldolgozásakor.) 14. sz. táblázat: A FIP-ek megítélése a résztvevők szerint (átlag: nem hasznos, nem működik=0, hasznos, működik=1, nagyon hasznos, jól működik=2, bázis: 15 fő) Tevékenység
Mennyire hasznos általában?
Mennyire működik jól a saját FIP-ben?
FIP összességében
1,56
1,20
Információ képzésekről Információ álláskereső webhelyekről Visszatérő ügyfelek kezelése Segítség önéletrajzírásban Információ ellátásokról Önkormányzathoz irányítás Információ a munkalehetőségekről Tanácsadás álláskeresési technikákkal kapcsolatban MK-hoz irányítás Elhelyezkedési tanácsadás Szociális szolgáltatóhoz irányítás Csoportos információnyújtás
1,60 1,40
1,60 1,53
1,73 1,60 1,07 1,67
1,53 1,40 1,33 1,33 1,27
1,27
1,27
1,36 1,47 1,13
1,27 1,13 1,13
1,14
0,80
A nem vagy nehezen működő szolgáltatás-elemeket csak kevesen magyarázták meg. Ők három dologra hivatkoztak: bizonyos szolgáltatásokra nincs érdeklődés, a polgármester akadályozza a működést, illetve nem elég szoros kapcsolat a ZMMKval. A szóban is megkérdezett FIP-munkatárs is nagyon hasznosnak tartja a FIP-eket. Elmondása szerint az ügyfelei jelentős része korábban azt gondolta, hogy esélyük sincs munkát kapni, mert arra csak nagyon okos és képzett emberek képesek. Ezért eszükbe sem jutott felvenni a kapcsolatot a munkaügyi rendszerrel. Nagy szerencse, hogy a közvetlen közelükben működő FIP-ben kiderült számukra, hogy nekik is van esélyük elhelyezkedni. Nagyon fontos lenne, hogy ez az információ más településeken is eljusson az állás nélküli emberekhez. A FIP-munkatársak feladatai közül kiemelte a közösségformáló teleházak felügyeletét, valamint a munkáltatók és az álláskeresők közötti közvetítést is. Saját FIP-jét is nagyon hasznosnak ítéli, sok embernek talált már munkát vagy segített nekik a munkára jelentkezésben. Úgy érzi, hogy a FIP egyfajta utolsó szalmaszál az emberek számára, tehát mindenképpen 16
tovább kellene működnie. Olyan információkkal szolgál az érdeklődőknek, amelyekről egyébként nem szereznének tudomást, így nem is tudnának élni a lehetőségekkel. Az alábbi táblázat szerint a FIP-eket nagyon hasonlóan minősítik az ügyfelek és a munkaadók, és az akadálymentességet leszámítva minden szempontból kedvező a megítélés. Ahol kisebb eltérés van, ott az ügyfelek elégedettebbek. Fontos és kedvező jelenség, hogy a munkaadók elvárásai meghaladják az ügyfelek igényeit. A legkedvezőtlenebb – de azért 4,5 feletti – értékelést a megközelíthetőség, a zavaró tényezők kizárása és a FIP-munkatársak általános „megfelelősége” kapták. Lényeges visszajelzés az ügyfélszolgálati tréning színvonaláról, hogy az ügyfelek egyöntetű megítélése szerint a FIP-munkatársak kedvesek, közvetlenek, szolgálatkészek és figyelnek a részletekre. Ezek a szempontok mind 5,00-ás átlagot értek el. 15. sz. táblázat: A FIP-ek megítélése a FIP-munkatársak, az ügyfelek és a munkaadók szerint (átlag: 1-5 skálán az iskolai osztályzatoknak megfelelően, bázis: 15, 27, illetve 14 fő)
FIP általában Megközelíthetőség (odatalálás) Központi hely Infrastruktúra Akadálymentesség Segítőkész kollégák Vonzerő FIP belső környezete Könnyű megtalálni a FIP-munkatársat Kellemes környezet Nincsenek zavaró tényezők Kényelmes az ügyfél számára FIP-munkatárs Kedves Közvetlen Szolgálatkész Szakmailag felkészült Figyel a részletekre Együttműködésre kész: Jól kijön a munkatársakkal Jól megfelel minden területen
FIPÜgyfelek Munkaadók munkatársak (összesen 27 (összesen 14 (15 fő)* fő) fő) 7 14 7 5
4,64 5,00 5,00 4,33
4,64 4,79 5,00 2,21
4,83
4,93
5,00 4,50 5,00
4,93 4,64 4,71
5,00 5,00 5,00 4,71 5,00
4,79 4,71 4,86 4,86 4,64
*A résztvevői kérdőívben nem osztályoztak a megkérdezettek, csak nyilatkoztak arról, hogy az adott szempontból a FIP-et befogadó helyiség megfelelő-e. A táblázatban az „igen” válaszok aránya szerepel.
A megkérdezett munkaadók fele szerint kiválóan működik a FIP (7 fő), másik felük szerint van még miben fejlődnie. Aki ehhez magyarázatot fűzött, többnyire azt mondta, hogy az ügyfelek és a munkaadók körében még erősebb kommuniká17
ciós tevékenyésre lenne szükség. Ezen kívül az ügyfelekhez nagyobb empátiával és szociális érzékenységgel kellene fordulni, a feltárt szociális – nemcsak munkaügyi – problémákra helyi szinten megoldásokat lehetne kezdeményezni, illetve a FIP-munkatársnak több információval kellene rendelkezni. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a FIP-munkatársak jelenleg is ellátnak a munkaügyi feladatkörükön kívül egyéb tevékenységeket is a helyi közösség érdekében. Legnagyobb számban a teleház napi munkájában, illetve rendezvényszervezésben vesznek részt. Foglalkoznak ezen kívül pályázatírással, a közművelődési és az önkormányzati munka segítésével, gyermekprogramok szervezésével és adminisztrációval. 16. sz. táblázat: A FIP-munkatársak által ellátott egyéb feladatok (fő) Tevékenység Részvétel a teleház napi munkájában, a teleházvezető helyettesítése Rendezvényszervezés Pályázatírás Közművelődési munka segítése Részvétel az önkormányzat munkájában Részvétel a könyvtár munkájában Adminsztráció Gyerekprogramok
Válaszadó munkaadók száma (összesen 14 fő)
6 6 4 3 2 2 2 2
A táblázatban feltüntetetteken kívül egy-egy helyen informatikai tanfolyam szervezése, az e-Magyarország pont működtetése, a helyi újság szerkesztése, a nyugdíjas klub vezetése, valamint a település honlapjának frissítése is a FIP-munkatársak feladatkörébe tartozik. A fenti – FIP-en kívüli – tevékenységek fontosságát a munkaadók együttesen átlagban – ötfokozatú skálán – 4,73-ra értékelték, sikerességüket pedig 4,76-ra. Ez azt bizonyítja, hogy a többféle tevékenység jól kombinálható, és nem vonja el a FIP munkatárs figyelmét az alapfeladatáról. Sőt, esetenként szinergikus hatás érvényesülhet. Alapvetően a ZMMK munkatársai is elégedettek a FIP-ek működésével. Úgy érzik, hogy ahol plusz információ jut el a munkakeresőkhöz, az csak hasznos lehet. Tapasztalják, hogy az emberek azért mennek be hozzájuk a kirendeltségekre, mert a FIP-munkatárs ezt tanácsolja nekik. A FIP-es munkatársak által kialakított kapcsolatrendszer sok energiát felszabadított a ZMMK-ban. A legfontosabb, hogy az emberek ismerik a FIP-munkatársakat és bizalommal fordulnak hozzájuk. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ők nem egyformák és nagyon eltérő körülmények között dogoznak. A ZMMK szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy sokan egyedül vannak. Úgy látják, hogy akinek legalább egy olyan munkatársa van, akivel tud konzultáni, az már sokkal jobb teljesítményt nyújt. A Munkaügyi Központ kezdetben nem akart nagyon bürokratikus beszámolási rendszert kényszeríteni a munkatársakra. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy előbbutóbb kialakuljon egy olyan szisztéma, amely objektív képet ad az egyes FIP-ek és az egész koncepció hatékonyságáról.
18
III.7. Az ügyfelek FIP-ekkel kapcsolatos tapasztalatai A megkérdezett FIP-ügyfelek jelentős része – 11 fő – ismerőstől hallott a Foglalkoztatási Információs Pontról. Öten az önkormányzatban értesültek róla, minden más kommunikációs forrás, illetve csatorna csak elvétve fordult elő. Ketten-ketten említették a FIP-munkatárs közvetlen megkeresését, a szórólapot, a plakátot, a helyi kábel-TV-t, valamint a Munkaügyi Kirendeltséget, és egy megkérdezett az újságot. Ez azt mutatja, hogy a FIP-ek híre inkább informális csatornákon keresztül terjedt, márpedig nem ártana hangsúlyt helyezni a formális kommunikációra is. 17. sz. táblázat: Honnan értesült a Foglalkoztatási Információs Pont létezéséről? (fő) Kommunikációs csatorna Újsághírdetés Szórólap Plakát Munkaügyi Kirendeltség Önkormányzat Ismerős Közvetlenül a FIP-munkatárstól FaluTV
Ügyfelek (összesen 27 fő) 1 2 2 2 5 11 2 2
Az első felkereséskor az ügyfelek kevesebb, mint fele – 12 fő – számára volt teljes mértékben világos, hogy mit kínál a Foglalkoztatási Információs Pont. Ketten részben tudták, 13 főnek viszont egyáltalán nem volt elképzelése arról, hogy mire számíthat. Túlnyomó többségük – 17 fő – korábban nem ismerte a FIP-munkatársat. Csaknem az összes válaszadó ügyfél azért kereste fel a FIP-et, mert munkát szeretett volna. Hárman érdeklődtek képzési lehetőségről, ketten-ketten pedig önéletrajz íráshoz kértek segítséget, illetve a munkaügyi szervezetek szolgáltatásairól szerettek volna informálódni. 18. sz. táblázat: Milyen problémára várt megoldást, amikor felkereste a FIP-et? (fő) Probléma
Munkát keresett Képzési lehetőségek érdekelték Önéletrajz, motivációs levél írásához kért segítséget Információra volt szüksége a munkaügyi szervezetek szolgáltatásairól
Ügyfelek (összesen 27 fő) 25 3 2 2
Nagyjából ezeket az arányokat mutatja a 305 darab ügyféllap feldolgozása is. Amint a 19. számú táblázatban látjuk, az ügyfelek 84%-a legalább részben munkakeresési céllal kereste fel a FIP-et. Az egyéb szolgáltatások igénybevétele jóval kisebb arányban fordult elő, és nőkre inkább jellemző volt, mint férfiakra.
19
19. sz. táblázat: Ügyfelek megoszlása a FIP felkeresésének célja szerint (ügyféllapok alapján) Állásajánlatok megtekintése Képzést keres Munkát vagy képzést keres Munkát keres Tanácsot kér, kérdése van Nincs adat Összesen
Totál
Férfi
9 20 8 247 6 15 305
Nő
2 7 2 121 2 7 141
7 13 6 126 4 8 164
Mintánkból mindössze öten nyilatkoztak úgy, hogy semmilyen konkrét eredménye nem lett a FIP felkeresésének. Többségük információval lett gazdagabb, ideértve a kapott álláslehetőségeket is. Ezekben ugyan sokan nem tudtak elhelyezkedni, de többen később más forrásból találtak állást. Ebben segíthette őket a FIP-es címek kapcsán megszerzett álláskeresési rutin is. Ugyanakkor a 27 válaszadóból öten konkrétan a FIP-eknek köszönhetően találtak munkát. 20. sz. táblázat: Volt-e konkrét következménye a FIP-ben kapott segítségnek? (fő) Következmény Talált állást Megszerezte a szükséges információt (ideérteve az állás címeket is) Jó önéletrajzot írt Nem volt következmény
Ügyfelek (összesen 27 fő)
5 15 2 5
Mindezt kicsit részletesebben mutatja a 21. számú táblázat, amelyben a 305 ügyféllap adatai alapján tüntettük fel a látogatások eredményeit. Látszik, hogy kb. minden hatodik ügyfél tudott elhelyezkedni, és a legtöbben álláscímekkel vagy tanáccsal, technikai segítségnyújtással lettek gazdagabbak. 21. sz. táblázat: Ügyfelek megoszlása a FIP-látogatás eredménye szerint (ügyféllapok alapján) Totál
Folyamatos kapcsolatban maradnak Elhelyezték vagy biztos ígéretet kapott MK-ba irányították Álláscímeket kapott Választ, tanácsot, technikai segítséget kapott Nincs adat Összesen
30 51 24 136 51 13 305
Férfi
9 28 14 64 19 7 141
Nő
21 23 10 72 32 6 164
Ezek a konkrét eredmények a mintánk nagy többsége – 17 fő – szerint megfeleltek a várakozásaiknak. Hat fő estében részleges volt a megfelelés – úgy érezték, hogy 20
kaptak ugyan segítséget, de konkrétan munkát nem találtak, két esetben pedig alulmúlta a várakozást a kapott szolgáltatás. Egyetlen válaszadó előzetes elképzeléseit haladta meg a FIP-munkatárs segítsége, őt nagyon gyorsan – már az első alkalommal – sikerült elhelyezni. 27-ből hat fő rendszeresen látogatja a FIP-et, 12-en néhányszor jártak ott, míg öten csak egyszer. A fennmaradó négy fő nem járt a FIP-ben, de a FIP-en kívül találkozott a FIP-munkatárssal vagy telefonon keresztül kapott segítséget. 22. sz. táblázat: Hányszor járt a FIP-ben (fő)? Gyakoriság
Ügyfelek (összesen 27 fő)
Egyszer sem Egyszer Néhányszor Rendszeresen jár
4 6 12 5
Figyelemre méltó ellentmondás, hogy az ügyféllapok között elenyésző volt az ugyanazon ügyféltől származók aránya, holott a visszatérő érdeklődőkről elvileg újabb lapot kellett volna a FIP-munkatársaknak kitölteni. Ez felveti az ügyféllapok vezetésével kapcsolatos elvárások egyértelműbb kommunikálásának és számonkérésének problémáját. Egy szolgáltatással való elégedettség fontos fokmérője, hogy az igénybevevők ajánlják-e másoknak is. A 27 megkérdezett FIP-ügyfél közül 15-en ajánlották tovább az információs pontot ismerőseiknek. A többiek részben azt nyilatkozták, hogy úgyis mindenki ismeri a faluban, nincs szükség ajánlásra. A válaszadók szerint a FIP-ek fő előnye egyértelműen az, hogy helyben vannak. Ennek az előnynek más-más aspektusait emelték ki: volt aki az időt, volt aki a pénzt (útiköltség), más az információhoz jutás gyorsaságát vagy a helyi személyes kapcsolat fontosságát – „egyből szólnak, ha van valamilyen lehetőség” – hangsúlyozta. III.8. Elérte-e a program a célját és ki mit csinálna másképp? A résztvevők mindegyike pontosan tisztában volt azzal, hogy mi a program célja: hátrányos helyzetű nők munkába állítása és a falvakban élő munkanélküliek segítése. A program a válaszadók pontosan fele szerint teljes mértékben, másik felük szerint részben érte el a célját. Az utóbbiak elsősorban a következők miatt nem érzik teljes egészében megvalósultnak a célkitűzéseket: • Sok résztvevőnek csak egy időre – egy évre – oldódott meg a sorsa. • Volt aki úgy érezte, hogy a teleház-vezető, illetve a polgármester akadályozza a munkájában. • Hiányoztak a naprakész munkaügyi információk. • Nem volt igény egyes FIP-ek egyes szolgáltatásaira.
21
23. sz. táblázat: Elérte-e a program a célját? (fő) Résztvevők (összesen 18 fő)
Igen, teljes mértékben Részben
9 9
Amint azt korábban már láttuk, a FIP-ek a munkáltatók szerint is legalább részben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A válaszadók fele szerint kifogástalanul működnek. A befogadó intézmények vezetőinek másik fele is elismeri az alapvetően hasznos működést, de lát még fejlődési lehetőségeket. A FIP-ek legfontosabb előnyeit a következőkben látják: 24. sz. táblázat: Mi a FIP három legfontosabb előnye? (említés) Előny Hiteles tájékoztatás Helyben kínál álláslehetőséget, helyi lakosok ismerete Állandó kapcsolat a Munkaügyi Központtal Közelebb viszi az információt a munkakeresőkhöz, közvetlen kapcsolatot biztosít a munkavállalók és a munkaadók között Jó az infrastruktúrája Csökkent az álláskeresők száma Új kapcsolatok kialakítása Az új ember besegít az önkormányzat munkájába
Munkaadók összes említése (összesen 14 fő)
6 5 4 4 2 1 1 1
Nagyon fontos kérdés, hogy a projekt egyes érintettjei mit tennének másképpen a projekt vezetőinek helyében. A résztvevők a teljes programról, a FIP-eket befogadó munkáltatók és az ügyfelek a FIP-ek működéséről mondtak véleményt. Ezeket a véleményeket érdemes szó szerint idézni. Projektrésztvevők: „Nem adnék ekkora teret a polgármestereknek ahhoz, hogy ennyire beleszóljanak a munkába.” „Először lenne a képzés, és csak utána a foglalkoztatás. Teljesebb szakmai, munkaügyi képzés kellene.” „A Munkaügyi Központokkal kellene talán szorosabb együttműködés.” „Szerintem a képzés munkaügyi ismeretek modulja rövid volt, tartalomban pedig tömör. Sok mindent a munkám során tanultam meg. Az első időszakban, munkaügyi információt úgy tudtam adni az ügyfeleknek, hogy felhívtam a ZMMK-ból az egyik partneremet és tájékoztatást kértem minden felmerülő kérdésben.” „Az önismereti tréningre hosszabb ideig szükség volna, pl. konfliktuskezelésre is.” „Kisebb csoportok számára bedolgozó munkát kellene biztosítani.” „Egy év kevés idő arra, hogy eldőljön, mennyire működik jól egy FIP-iroda. Hogy van rá igény, az szerintem nem kérdés, de kétségtelen, hogy sok településen új ez a szolgáltatás, és kevés múlttal rendelkezik az álláskeresők segítésében.” 22
„Nagyon nagy segítség lenne egy plusz egy ember.” „Nagyon jól működhetne, ha volnának állásajánlatok. Ezért a legfontosabb a munkaadókkal a kapcsolatot felvenni.” „Elsősorban közösségfejlesztő szerepe van a FIP-nek. Fontos lenne álláskereső klubok létrehozása, ahol az emberek kibeszélhetik magukat.”
FIP-eket befogadó munkáltatók: „Az érintett körről a Munkaügyi Központ adjon információt:” „A FIP jól működik, FORRÁS kellene, hogy továbbra is fenn tudjuk majd tartani.” „Az önkormányzatnak kellene segíteni, hogy tudatosodjon az emberekben a FIP jelentősége.” „Nagyobb érdeklődés az érintettek részéről és a FIP-munkatárs részéről. Akár az érintettek lakáson történő megkeresése.” „Ne legyen leterhelve más feladatokkal a FIP-munkatárs.” „Több beérkező információ az álláslehetőségekről. Hosszútávra garantálni a meglétüket, pályázati lehetőségek a tevékenységük fejlesztéséhez. Kapjon teret a rehabilitációs foglalkoztatás, a megváltozott munkaképességű embereken való segítés.” „Több képzést a FIP-munkatársaknak, tárgyi eszközök biztosítását.” „Utazási költségkeretet biztosítani a vállalkozókkal történő rendszeres, személyes kapcsolattartás érdekében.” FIP-ügyfelek: Az ügyfelek közül csak néhányan tettek javaslatot. Négyük szerint erőteljesebben kellene hírdetni a FIP-ek létezését. Hárman gondolják, hogy lehetne a FIP naprakészebb, szintén hárman pedig azt, hogy lehetne a tarsolyában több állásajánlat. Van, aki szerint nagyobb hely kellene, és van, aki szerint több FIP. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a FIP-munkatárs maga vegye fel a kapcsolatot azokkal a regisztrált munkanélküliekkel, akik számára megfelelő állásról szerez tudomást. (Ez egyébként bizonyos településeken működik, nyilván az adott FIP-munkatárs kreativitásának és motiváltságának függvényében.) A ZMMK munkatársai elégedettek a programmal, azzal, ahova a FIP-rendszer eljutott. Nagy sikernek ítélik, hogy a projekttől független eredeti ötletüket, a munkaügyi végpontokat sikerült megvalósítani. A ZMMK vezetője nagyon nagy váltásnak tartja az egész rendszerben annak tudatos kommunikálását, hogy az álláskereső emberek egyenlő partnerek a munkaügyi és civil szervezetekkel, valamint az önkormányzatokkal. Ez az egyenrangúság azonban személyes felelősséggel kell, hogy párosuljon. Úgy érzi, hogy a program ennek a szemléletnek a terjesztése terén is sokat tett. A ZFE is elégedett azzal a rendszerrel, amit a projekt megvalósított, feltétlenül folytatásra érdemesnek ítéli. Ugyanakkor szomorúnak tartja, hogy a program által létrehozott 11 FIP közül 4-5 esetben mondta azt a település, hogy nincs rá igény, ezért nem működtetik tovább. Ha ma kezdené a programot, nem hagyatkozna ilyen mértékben a teleházat működtető önkormányzatok és civil szervezetek ajánlásaira. Nagyobb figyelmet fordítana viszont a résztvevők személyiségének megismerésére, még a kiválasztási folyamatot megelőzően. Kiderült, hogy nem az a legfontosabb szempont, hogy a helyiek jól ismerjék a FIP-munkatársat. Ennél sokkal fontosabb a rátermettség, az időgazdálkodási képesség, a szervezési készség. 23
III.9. Mi történt volna, ha nincs a projekt? A 25. számú táblázat adatai szerint a megkérdezett ügyfelek döntő többsége valamilyen módon akkor is keresett volna munkát, ha nincs a FIP. A legtöbben – állításuk szerint – beutaztak volna a megyeszékhelyre vagy a legközelebbi városba. Ezt azonban nyilvánvalóan nem tudták volna olyan rendszerességgel megtenni, mint a helyben levő FIP esetében. Másrészt tekintettel arra, hogy az ügyfelek nagy része nem volt regisztrált munkanélküli, valamint az ügyféllapok tanulsága szerint jelentős részüknek évek óta nincs munkaviszonya, ezek a válaszok fenntartásokkal kezelendők. Az is elképzelhető, hogy csak utólag, a kedvező tapasztalatok birtokában gondolják azt, hogy a FIP nélkül is tettek volna valamit a munkakeresés érdekében. 25. sz. táblázat: Ön mit tett volna, ha nincs a FIP? (fő) Ügyfelek (összesen: 27 fő) Semmit vagy nem válaszolt Bement volna a megyeszékhelyre Bement volna a legközelebbi városba Ismerőstől, baráttól kért volna segítséget Bement volna az önkormányzathoz Újságban, Interneten keresett volna munkát
4 9 7 5 2 2
Ugyanakkor, ha egyelőre valóban azokat a motivált ügyfeleket sikerült elérni, akik egyébként is kerestek volna valamilyen megoldást, akkor érdemes további erőfeszítéseket tenni az inaktív lakosság bevonására is. A munkaadók fele szerint abszolút hiánypótló szolgáltatást nyújtanak a FIP-ek, ennek hiányában ez a funkció nem lenne jelen a településük életében, legfeljebb eseti jelleggel. Öten pályáztak volna valamilyen hasonló lehetőségre, de természetesen nincs garancia arra, hogy sikerrel jártak volna, és ma működne a településükön információs pont. Mindössze ketten nyilatkoztak úgy, hogy maguk vagy munkatársaik elláttak volna hasonló feladatokat, de ez nyilvánvalóan nem lett volna annyira hatékony, mint egy erre a területre dedikált személy esetében. 26. sz. táblázat: Ön mit tett volna, ha nincs a FIP? (fő) Munkaadók (összesen: 14 fő) Semmit, nem láttunk volna el hasonló feladatokat Én vagy munkatársam végeztünk volna hasonló szolgáltatást a meglévő feladataink mellett Pályáztunk volna valami hasonló lehetőségre Eseti jelleggel segítettünk volna Összesen
6 2 5 1 14
24
A munkaügyi feladatok ellátása mellett számtalan egyéb előnye is származott a befogadó intézményeknek a FIP-ek létrehozásából. A 27. számú táblázat szerint az intézmények legalább fele ismertebb lett, szakmailag magasabb szinten teljesít és az ügyfélforgalma is növekedett. 27. sz. táblázat: Milyen hatásai vannak a FIP befogadásának az Ön szervezetére? (fő) Munkaadók (összesen: 14 fő) Többen járnak hozzánk Jobb a kapcsolatunk a lakossággal Ismertebbek lettünk Szakmailag magasabb szinten teljesítünk Csökkent a túlterheltségünk Jobb a kapcsolatunk az önkormányzattal Jobb a kapcsolatunk a többi teleházzal Jobb a kapcsolatunk a vállalkozásokkal Új kapcsolatokra tettünk szert Nagyobb a megbecsültségünk Javult a légkör Jobban állunk pénzügyileg
8 8 7 7 6 5 5 4 3 3 3 2
A ZMMK a projekt nélkül is megpróbált volna valamilyen finanszírozást találni az általuk tervezett munkaügyi végpontokra. De mindenképpen előnyös szerintük, hogy a program ebben a formában valósult meg, hiszen a munkaügyi szervezetek számára nagyon fontos a nyitás a civil szervezetek és az önkormányzatok felé. Ez a program erősítette a kialakuló partnerséget, és hozzájárult a további együttműködések megalapozásához. A legnagyobb közvetlen hatással természetesen a résztvevők életére volt a projekt. Tőlük azt kérdeztük, hogyan alakult volna az elmúlt egy évük, ha nincs az Útjelző program. Ezeket a fontos gondolatokat érdemes szó szerint idézni. A résztvevők kisebb része, ha bizonytalanul is, de úgy hiszi, talán a projekt nélkül is elhelyezkedett volna: „Az önkormányzatnál folytattam volna korábbi munkakörömet.” „Nem tudom, de biztos, hogy ennyi idő alatt találtam volna már munkát, csak nem ilyet, hanem más jellegűt. De örülök, hogy idekerültem, még ha erre a rövid időre is.” „Talán találtam volna más munkalehetőséget.” „Valahogy biztos meg lett volna a továbbfoglalkoztatásom. Vagy munkanélküli lettem volna és kerestem volna magamnak más munkát.” „Elvégeztem volna egy ECDL tanfolyamot, szellemi területen, szolgáltatás ágazatban helyezkedtem volna el.” „Ha sikerült volna állást találnom, az valószínű gazdasági területen lenne.” „Valószínűleg a végzettségemnek megfelelő helyen dolgoznék.” A többség életében azonban nagyon nagy jelentősége van a projektnek, komoly se25
gítséget kaptak tőle: „Munkanélküli lennék talán még mindig. Otthon dolgoznék valamit.”
„Nem találtam volna ilyen jó állást, most azt csinálom, amit szeretek, és amit tanultam. Az eddigi életem során sajnos ilyen még nem volt.”
„Feltehetően munkakereséssel telt volna.”
„Minimálbéren a teleházban dolgozhattam volna közhasznú munkásként.”
„Szerintem továbbra is munkanélküli lettem volna. Nagy lökést adott nekem ez az egy év a képzésekkel együtt.”
„Valószínű álláskereséssel, meghallgatásokkal, önéletrajzírással és információgyűjtéssel telt volna.”
„Sok élmény kimaradt volna és nehezebb lett volna anyagilag is.”
„Munkanélküli lennék vagy saját erőmből kellett volna céljaimat elérni, segítség nélkül.”
„Nem lett volna erőm új munkahely után nézni, talán még szürkébbnek láttam volna a helyzetemet.”
III.10. Jövő és fenntarthatóság Az adatfelvétel idején még csak hat FIP-munkatárs volt biztos abban, hogy megmarad a FIP-beli állása a projekt végeztével is. Ugyanakkor egy fő bizonyosan tudta, hogy igény hiányában megszűnik a FIP-je, egy pedig saját érdeklődésének hiányában nem kívánta folytatni ezt a munkát. A többiek bizonytalanok voltak. (Lásd 28. számú táblázat.) Ennek ellenére 11 résztvevő jövőképe egyértelműen pozitív, ebből tíz a munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatosan is bizakodó. Hatan bizonytalanok ugyan, de kimondottan sötét jövőt senki nem lát maga előtt. A projekt eredményességét feltétlenül kifejezi, hogy a túlnyomó többség – 14 fő – úgy ítéli meg, el tudna helyezkedni, ha megszűnne a jelenlegi munkahelye. Ugyanakkor – a képzésben szereplő vállalkozási ismeretek modul ellenére – mindössze ketten tudnák az önfoglalkoztatást elképzelni, mindketten már jelenleg is folytatott tevékenységre alapozva. 28. sz. táblázat: Marad-e a FIP-ben a munkatárs a projekt végeztével? (fő) FIP-munkatársak (összesen: 15 fő) Biztosan Nem, mert nincs igény a FIP-re Nem, mert nem érdekli ez a munka Nem tudja Nincs válasz
6 1 1 5 2
Összesen
15
Foglalkoztatói oldalról ugyanakkor ebben az időben már heten biztosan tudták, hogy más forrásból tovább működtetik a FIP-et. Öten azt válaszolták, hogy 26
megszűnik a FIP, jórészt pénzügyi okokból. De olyan indoklás is volt, hogy nincs munkanélküli a településen, illetve olyan is, hogy a falut egy másik település FIP-je látja majd el. 29. sz. táblázat: Mi lesz a FIP sorsa, ha lezárul a projekt? (fő) Foglalkoztatók (összesen: 14 fő) Más forrásból tovább működtetjük Nem megy tovább Nem tudja
7 5 2
Összesen
14
Időközben kiderült, hogy 4 FIP szűnik meg és 10 – valamint a FIP-koordionátor – tovább folytatja a munkát a Munkaügyi Központ finanszírozásában. Tovább működik az a 12 FIP is, amelyeket a projekten kívül hozott létre a ZMMK, és nem a projekt résztvevői működtetnek. Összesen tehát 23 fenntarthatóan működő FIP létrehozását segítette elő az Útjelző program. A ZMMK vezetője fontos eredménynek tartja, hogy ez a projekt sikeresen és szakmailag magas színvonalon valósult meg. Szerinte az eltelt időszak jó alapot ad a folytatáshoz, hiszen a kidolgozott rendszer továbbvihető és bővítető. Nagy eredmény, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv is komolyan foglalkozik a munkaerőpiaci szolgáltatások ilyen irányú fejlesztésével. A ZMMK továbbra is vezető szerepet kíván vállalni a hasonló projektek megvalósításában, mivel úgy gondolják, hogy ez egy olyan közös érdek, amiért érdemes küzdeni. Mindenképpen tovább szeretnék vinni azt a törekvést is, hogy a hivatali légkörből kilépve közelebb kerüljenek az emberekhez, a munkakeresőkhöz. A ZFE a további projektek szempontjából is fontos eredménynek tartja, hogy a ZMMK felkérte őket: dolgozzanak ki egy szolgáltatási csomagot, amelyben megtervezik Zala megyei foglalkoztatási információs pontok tartós és fenntartható működését. Ugyanakkor már dolgoznak egy olyan pályázaton, amelynek segítségével a helyi igényekre reagáló szolgáltatásokat – szociális segítség, családgondozás, bűnmegelőzés – szeretnének ötvözni a FIP-ekben.
27
IV. Összefoglalás, javaslatok IV.1. Összefoglalás • • • • • •
•
• • •
A résztvevők személyes készségei, önbizalma és tudása jelentősen fejlődtek, munkaerőpiaci esélyeik komolyan erősödtek. Kétharmaduk esetében a kedvező változás a családjukra is kihatott. Az összes résztvevő elhelyezkedett, azok is, akiket nem választottak ki a projekt keretében FIP-munkatársnak. A résztvevők a képzést érezték leghasznosabbnak a projekt elemei közül, ami elsősorban személyes és szakmai gondjaik megoldásához segítette őket. Az összes résztvevő több, mint fele úgy érzi, hogy a projekt teljes mértékben megoldotta azokat a problémáikat, amelyekre megoldást vártak. A FIP-ek koncepciója kedvező fogadtatásra talált minden érintettnél, a konkrét megvalósításnak azonban vannak gyenge pontjai: o Nem elég ismertek a foglalkoztatók körében. o Egyes településeken a lakosság körében sem (vagy a lakosság nem motivált a felkeresésükben). o A FIP-munkatársak nem mindig elég naprakészek, illetve időnként munkaügyi ismereteik is fejlesztésre szorulnak. o Hatékonyságuk nem teljesen áttekinthető a jelenlegi ügyféllap-vezetési gyakorlat mellett. A FIP-ek erőssége ugyanakkor: o A színvonalas ügyfélszolgálati munka. o Helyben elérhetők a lakosság számára, akik egy része egyébként biztosan nem vett volna igénybe semmilyen munkaügyi szolgáltatást. o Az ügyfelek jelentős része úgy érzi, hogy kapott segítséget a FIPmunkatársról. o Ha nem is nagy arányban – kb. minden hatodik ügyfelet – , de konkrétan segítettek állásba embereket. A FIP-munkatársak kedvezően befolyásolták a települések és a teleházak életét, tevékenységét, megítélését. A projekt által létrehozott FIP-ek jelentős része a tervek szerint tovább működik, fenntarthatóvá válik. Már jelentős számban jöttek létre a projekten kívül működő FIP-ek is, összesen 22 fenntarthatóan működő FIP létrehozását segítette elő az Útjelző program.
28
IV.2. Javaslatok •
A FIP-ek direkt kommunikációja hatékonyságának erősítése (plakát, szórólap, helyi média – de csak amelyik hatékony ezek közül).
•
A 30 év feletti korosztály arányának növelése – célzott kommunikációval, programokkal – a FIP-ek ügyfélkörében.
•
Speciális ajánlatok, szolgáltatások a 30 és 40 év közötti, GYES-ről, GYET-ről visszatérni szándékozó nők számára.
•
A FIP-munkatársak folyamatos továbbképzése a munkaügyi ismeretek és a szolgáltatás kommunikációjának terén, igény szerint egyéb készségeik fejlesztése.
• •
Folyamatos kommunikáció és tapasztalatcsere a Munkaügyi Központtal. Erőteljesebb kommunikáció a potenciális foglalkoztatók felé, motiválásuk a helyi munkaerő foglalkoztatására (személyes megkeresés, folyamatos kapcsolattartás, személyre szabott ajánlatok). A lakosság motiválása a foglalkoztatási szolgáltatások igénybevételére, a személyes felelősség, valamint a foglalkoztatás, az öngondoskodás fontosságának, előnyeinek kommunikálása. Interaktív kapcsolat a regisztrált munkanélküliekkel, személyre szabott ajánlatok számukra. A beszámolási rendszer hatékony, és taktikai, valamint stratégiai döntések megalapozására alkalmas működtetése. Társtelepülések aktívabb bevonása, ezzel a szolgáltatás hatékonyságának növelése. A jövőben létesítendő újabb FIP-ek esetében: o A helyi igények alapos körüljárása. o A potenciális FIP-munkatárs személyiségének alapos megismerése (önállóság, motiváltság, elszántság, empátia, időgazdálkodási, szervezési és kommunikációs készségek). o Lehetőség szerint a FIP-munkatárs elszigeteltségének csökkentése. o A munkaügyi szolgáltatásokon kívül egyéb közösségi feladatok integrálása a FIP-ekben, szinergikus hatások keresése.
• • • • •
„A FIP-ekben foglalkoztatottak további alkalmazására van szükség, hiszen munkájuk nem elhanyagolható, és folyamatos tapasztalatszerzéssel, kreativitással, kitartással sokkal eredményesebbé tehető.”
29
Melléklet Trénerszemmel: Értékelés a Zalai Falvakért Egyesület Útjelző programjáról A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány előzetes zalai tapasztalatokkal kezdte el képzési tevékenységét az Útjelző programban. 2002-ben már volt egy FMM PHARE projekt, amely szintén a nők munkaerőpiaci reintegrációját célozta. Ennek tanulságát rugalmasan felhasználva, jó esélyünk volt arra, hogy a program többi képzőivel – Zala Megyei Munkaügyi Központ és maga a Zalai Falvakért Egyesület – az új csoport igényeire, célkitűzésire maximálisan figyelő képzési programot állítsunk össze. Kihívások: a hátrányos helyzet tényezőinek azonossága és különbségei A zala megyei női re-integrációs projekteknél a résztvevők kora és gyermekeik száma mellett a hátrányos helyzet igazi hivatkozási alapja az aprófalvas településszerkezet. Ez kihívás a menedzsment számára, mert egy ilyen program végrehajtása igazán bonyolult logisztikai feladat. A kiválasztás során a Zalai Falvakért Egyesület ennek tudatában, hallatlan gondossággal járt el. A korábbi projekt kisebb merítési bázisához képest az Útjelzőben már érezhettük, hogy több jelentkezőből könnyebben találtak a feladatra illetve az önmenedzselésre alkalmas résztvevőket. Utóbbiak számára a bekerülés önmagában sikerélményt jelentett. Az aprófalvas háttér szerepet játszott a tematikák kidolgozásában is. Már az ismerkedésnél ki szokott derülni, hogy a résztvevők legnagyobb vágya a lakóhely közeli munkalehetőség, hogy idejük nagy részét ne utazással töltsék. Ehhez megpróbáltunk olyan képzési tartalmat ajánlani, ami ezt lehetővé teszi, de segít abban is, hogy helyi ajánlatok híján, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva javuljon a nők elhelyezkedési mobilitása. Az egyedül dolgozók, az egyéni vállalkozók mindenütt izoláltan dolgoznak. De Zalában megtanultuk, hogy a kistelepüléseken, zárt faluközösségben, még könnyebb elszürkülni, beletörődni a reménytelenségbe. Itt hamarabb érzik magukat esélytelennek, jövőtlennek az ott élők, köztük a nők. De voltak a programnak igazán pozitív kihívásai is: láttuk, hogy a kistelepülésekről érkező nők milyen méltósággal viselik terheiket, mennyire érzelem gazdagok, milyen sokat tudnak mindarról, ami újdonságot, a felfedezés izgalmát kínálja a messzebbről, nagyobb városból érkezőknek. Ha az egymástól tanulás kölcsönös, akkor a résztvevők maguk is könnyebben felismerik ezeknek az informális tanulás révén szerzett tudásoknak – divatos szóval élve kompetenciáknak – az értékét, és reményeink szerint bátrabban említik illetve élnek velük. Mit tanítottunk és miért? Az volt a feladatunk, hogy egy gondosan válogatott, konzisztens célcsoportnak kellett jól körülhatárolható tudást átadnunk ahhoz, hogy egy meghatározott feladatkört ellássanak. A Foglalkoztatási Információs Pont, mint munkaügyi szolgáltatás, egy igazi innováció volt, előzmény nélkül, amely ebben a formában korábban nem létezett, ezért igazi szakmai kihívás volt a képzőknek is. Az előzetes interjúkból tudtuk, hogy csak a csoport egyik fele dolgozik FIP munkatársként, így a máshol szerencsét próbálók számára is használható tudást kellett nyújtani. 30
Személyiségfejlesztés Az elszigeteltségből való kimozdításhoz, az önsegítő és egymást segítő attitűd kialakításához alapvető fontosságú a személyiség pozitív megerősítése. Az önismereti és önbizalom erősítő, személyiség fejlesztő és motivációs tréning során kialakul a mindennapokból annyira hiányzó csapatépítés, könnyebb lesz a célzott ismeretek befogadása. Akik régóta nem tanultak, koncentráltabbá válnak, lappangó küzdő képességük feléled, s ez segít rejtőzködő tehetségük kibontásában, zártságukat oldásában, önmaguk és mások elfogadásában. Érdekes, hogy a résztvevők első látásra gyakran sokallják a személyiség erősítésére szánt időt. Később azonban rendszerint kérik, hogy az empatikus, problémáikra fogékony, a megoldáskeresésben segítő trénerrel újra találkozhassanak. Ami a munkához való viszonyukat jótékonyan befolyásolja, pozitívan hat a családi életükre is: ha elfogadják önmagukat, amihez a tréner mellett társaiktól is fogódzót kapnak, akkor könnyebben birkóznak meg a családi konfliktusokkal, a munkamegosztás egyenlőtlenségeivel, a visszahúzó hagyományokkal. ECDL tanfolyam A program tervezett kimenetének megfelelően itt is történtek változások. Már a korábbi résztvevők is kevesellték a számítástechnikai képzést. Ebben az esetben távmunka végzésére készítettük fel a résztvevőket, így az óraszám szükségképpen nőtt – 99 óra –, a tartalom az ECDL követelményrendszeréhez igazodott. A vizsga hozzáadott értéket jelentett a résztvevők munkaerőpiaci esélyeinek javításához. A tréning végére az eltérő képzettséggel érkező résztvevőket sikerült nagyjából egy szintre hozni, mások tudását pedig a kenyérkereset lehetséges forrásává emelni (weboldal szerkesztés). Vállalkozói ismeretek A helyi körülmények ismeretében nem meglepő, ha az eddigi tréningrésztvevők közül a vártnál kevesebben váltak önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá. Mégis joggal gondoltuk, hogy a vállalkozás alapítás-működtetés szabályrendszere, fontos alternatívát jelent a tréning résztvevőinek, illetve a FIP-ek ügyfélkörének is. Sokszor megtapasztaltuk, hogy a jogi alapokat, az üzleti tervezést, különösen annak marketing és pénzügyi fejezeteit a hallgatók jól kamatoztatják a család vállalkozásában, saját személyes életükben, sőt az álláskeresési tréningeknél is. A visszajelzések alapján most is ez történt. Ügyfélszolgálati tréning Az egyik legsikeresebb modul volt, amely példákkal szemléltetve hozta életközelbe az ügyfelekkel kapcsolatos várható teendőket, konfliktusokat. A személyiségfejlesztés eredményeire támaszkodva itt fejlesztettük tovább azokat a verbális és non-verbális kommunikációs technikákat, amelyek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy az ügyfél érezze, mindent megkap ahhoz, hogy a problémája megoldása során sikeres döntést hozzon. A követő képzés során könnyű volt számba venni, mennyire fontos mindaz, amit a tanácsadók kínálnak, és megfogalmazni azokat a feltételeket, amelyek révén a szolgáltatást nyújtók az egyes területeken megkerülhetetlenné válnak.
31
Távmunka Ez a modul azért volt sikeres, mert segítette a leendő FIP-esek munkavégzését, beilleszkedését a teleházak környezetébe és munkájába. A képzés hitelét emelte, hogy az ország másik feléből, a szatymazi teleházból hívtunk nagy gyakorlattal rendelkező előadót. Munkaügy A Megyei Munkaügyi Központ szakértői és munkatársai előadásaikkal megteremtették azt a tudástőkét, amely elengedhetetlen a napi tanácsadói munkához, és helyszíni látogatásokkal teremtettek betekintési lehetőséget a partnerek munkájába, ezzel megteremtve az együttműködés alapjait is. Vidékfejlesztés, közösségfejlesztés, pályázatírás Ez modul kitágította a résztvevők térbeli horizontját, felvázolta a települések és kistérségek fejlődési lehetőségeit és feltételeit. A program egyéves horizontján így jelentek meg a továbblépést segítő távlatok, amelyek tágították a gondolkodás kereteit is. Az új ismeretek birtokában a résztvevők elgondolkodhattak azon, milyen kapcsolati háló és közösségi tevékenység segíthet településükön saját pozíciójuk hosszú távú stabilizálásában. Következtetések A tréning során folyamatos, pozitív visszajelzések alapján gondolhattuk, hogy jó úton járunk, az igények és a szükségletek figyelembevételével szolgáltatunk. Ha kritikát kaptunk, tanultunk abból, és igyekeztünk megfelelni a kéréseknek. A követő képzéseken már volt összehasonlítási alapunk is, ahol látszott a résztvevők aktivitására építő, véleményükre figyelő módszer kommunikációs hatása a tréningen részt nem vett, később bevont szereplőkhöz képest. Aki dolgozott már munkanélküliekkel, talán elhiszi, egy-egy tréning után csoda számba menő személyes változásokkal találkozunk. Ebből lehetne több is. De ehhez az kell, hogy a tréningbe a résztvevők is beletegyék önmagukat, s ne csak várjanak, követeljenek. Azoknak, akik esetleg csalódottak – ami minden választással, kiválasztással járó tréningen törvényszerű – reméljük, lesz erejük további önvizsgálatra, és idejük önmaguk keresésére, hogy kialakítsák jövőbeni sikeres elhelyezkedési stratégiájukat. Hisszük és reméljük, hogy a képzések sok segítséget adtak ehhez. A Zalai Falvakért Egyesület minden erőfeszítése ellenére az egyesület célkitűzései gyakran csak döccenőkkel mentek át a résztvevőkön, akik néha kívülállónak és nem együttműködő partnernek érezték magukat, és elvárásaik időnként túlmentek a realitásokon. Annak felismerése, hogy a foglalkoztatás felvállalása mekkora feladat, nem mindig érződött a projekthez való viszonyban, pedig a résztvevők korábban maguk is munkanélküliek voltak. A projektmenedzsment egyes feladatainak gyakorlatszerű delegálása és a mentorálás a jövőben elsimíthatja ezeket a szerepkonfliktusokat.
32
A tréningek hasznosak és gyakorlat orientáltak voltak: akik felfedezték a tréningben az ön-és jövőépítés lehetőségét, megkapták azokat az internetes linkeket és egyéb forrásokat, amelyek segítségével tudásukat fejleszthetik. Ha világok nem is, ajtók szép számmal nyíltak a résztvevők előtt. Kívánjuk, legyen erejük és bátorságuk bemenni rajtuk, és további ajtókat nyitni más rászorulók és érdemesek előtt. Budapest, 2006.09.18. Laczkó Zsuzsa, Soltész Anikó Trénerek
33
