A kiírás és a lezajlott versenypályázat alapján arra próbálunk rávilágítani, mennyiben jutottak kifejezésre és valósultak meg az előzetes elvárások és a hivatalos szándékok. Az előre meghatározott célra felhasználható pénzmennyiség szétosztását, az egyes „építészeti intézkedések” finanszírozásának fent vizsgált pontjával együtt, az „Összefoglalás” című alpontban tárgyaljuk. A kívánt megvalósítási elemek, úgymint a megbízók által megkövetelt és a készítők által megvalósított üzenetek és vezérmotívumok kritikai értékelése a többi csoport eredményeivel együtt kerülnek elemzésre: A kiírásban összefoglalt és a megbízók által meghatározott vezérmotívumoktól kezdve ezeknek a berlini „Denkmal für die ermordeten Juden Europas”, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény és a nürnbergi Dokumentációs Központ létrehozásában realizálódó megvalósulásáig. Hivatalos előírások – kiírás – versenypályázat A „Reichsparteitagsgelände” Dokumentációs Központ megvalósulásával Nürnbergben egy autentikus „náci” helyből hivatalos emlékhely lett. Itt található az önálló intézményként funkcionáló tanulmányi fórum („Studienforum”) is, amely a birodalmi pártgyűlések eredeti helyén az itt található „Faszination und Gewalt” című kiállítást egy pedagógiai és didaktikai jellegű programmal egészíti ki és amely ezáltal a Dokumentációs Központ részének tekinthető. E keretek között tárul fel Nürnbergben a nemzetiszocializmus nehezen megközelíthető témája. A tanulmányi fórum által kínált megbeszélések a kiállítás által fölvetett és tematizált problémakörökben való elmélyülést szolgálják. Az adott építőkövek - a kiállítás, a birodalmi pártgyűlések autentikusnak tekinthető helye és a tanulmányi fórum -, nem fedik le teljesen egymást, hanem önálló részekként értelmezendők, melyeket össze lehet és össze is kell kötni egymással. A 2001 novemberében a birodalmi pártgyűlések hajdani helyszínén „Faszination und Gewalt” elnevezéssel megnyitott állandó kiállításon a nemzetiszocialista rezsim, illetve bűnös hatalomgyakorlásának okai és következményei kerülnek bemutatásra. A „Reichsparteitagsgelände Nürnberg” Dokumentációs Központ a kiállítással és a tanulmányi fórummal elsősorban nem az áldozatokra való emlékezésre összpontosít, hanem mindenekelőtt mint tett(es)hely funkcionál, s így alapvetően másra helyezi a hangsúlyt, mint a többi holokauszt emlékhely. A dokumentációs központban, mint ahogyan arra már a kiállítás címe („Faszination und Gewalt”) is utal, a nemzetiszocialista rezsim embertelenségének bemutatása mellett olyan kérdéseket is megjelenítenek, melyek közvetlenül a látogató jelenére, saját világára vonatkoztathatók. 1945 után különböző lehetőségek merültek fel a terület felhasználhatóságát illetően. Eckart Dietzfelbinger szerint „a nemzetiszocialista épületek fölhasználási módjaihoz való viszonyulást a háború utáni időkben az ahistorikus pragmatizmus jellemzi. Felhasználásuktól senki sem félt“1. Így sok olyan ötlet is fölmerült, melyek később már abszurdnak tetszettek (ilyen például a kongresszusi csarnok bevásárlóközponttá, uszodává vagy multifunkcionális üvegházzá való átépítésének ötlete). Már az 1980as évek közepén megnyitották az első „Faszination und Gewalt” című kiállítást a területen, melynek felelős támogatója a nürnbergi Pedagógiai Intézet („Pädagogische Institut der Stadt Nürnberg”) volt2. A nyolcvanas évek végén jött létre egy polgári kezdeményezés, amely az egy „Emlékmű Pusztulóban” („Mahnmal im Verfall”) című projekthez kapcsolódva azt javasolta, hogy a kongresszusi csarnok belső udvarának bejáratánál rendezzenek be egy információs pavilont. Nürnberg város kulturális ügyosztályának kezdeményezésére pedig rövid idővel később sor került egy szimpóziumra „Az örökség – a nemzetiszocialista építészet fölhasználása” címmel. A városi tanács CSU-frakciójának egy, a birodalmi pártgyűlések hajdani helyszínének felhasználásáról szóló javaslata a „Faszination und Gewalt” című kiállítás kibővítését és a terület sportolási lehetőséget is biztosító szabadidőparkként való újrafelhasználását vetette fel. Az SPD-frakció a városi önkormányzatban
a kongresszusi csarnok megtekintése után javaslatot tett egy, az adott történelmi korszakkal foglalkozó múzeum helyben történő berendezésére egy közalapítvány támogatásával. A lehetőségek vizsgálatára vonatkozó, a kulturális bizottság hozzájárulásával benyújtott kérelem 1989 decemberében érkezett a városi tanácshoz.3 Az „Initiativgruppe Kongresshalle” 1991-ben dolgozott ki egy javaslatot a „Reichsparteitagsgelände” elnevezésű információs hely berendezésére a kongresszusi központ északi főépületének termeiben a „Faszination und Gewalt” című állandó kiállítás kiegészítéseképpen. Nürnberg város birodalmi pártgyűlések helyszínéért felelős múzeumai 1994 decemberében nyújtották be a város kulturális bizottsága elé a „Fejlődési Perspektívák 2000” című javaslatukat, amely a városi múzeumok fejlesztési céljait 2000-ig részletekbe menően határozta meg. A javaslat a létrehozandó Dokumentációs Központ koncepcionális alapvonásait tartalmazta: - Az újjáépítési projekt során létrehozandó komplexumnak a kongresszusi csarnokhoz közvetlenül is kapcsolódnia kell 1 Dietzfelbinger,
Eckart: „Faszination und Gewalt“ – vom Umgang mit dem ehemaligen Reichsparteitagsgelände in Nürnberg .- in: Spuren des Nationalsozialismus. Gedenkstättenarbeit in Bayern .- München 2000, S. 170. 2 Vgl. im Folgenden www.museen.nuernberg.de/dokuzentrum, hier Pressemitteilungen zur Geschichte des Geländes. 3 Vgl. hierzu auch „Nutzung des ehemaligen Reichsparteitagsgeländes. Antrag der SPD-Stadtratsfraktion vom 31.10.2003. Antrag der CSU-Stadtratsfraktion vom 16.03.2004. Anmeldung zur Tagesordnung für die Sitzung des Stadtrates am 19.05.2004 - öffentlicher Teil –“
- A fő feladatok: egy új, állandó kiállítás létrehozása és a pedagógiai munka, - A finanszírozás szövetségi, tartományi és városi szinten valósítandó meg. A nürnbergi városi tanács a múzeumok e terveihez hozzájárult, de az anyagi forrásokat nem biztosította. Az Építészeti Hivatallal együttműködésben elkezdődtek az információs pavilon megvalósításának tervezési munkálatai a kongresszusi csarnok északi főépületének bevonásával. 1997-ben tudományos tanácsadó testületet hoztak létre. A szakvélemény megírásával, mely a birodalmi pártgyűlések hajdani helyszínének jövőbeli múzeumi fölhasználását vizsgálta, prof. Dr. Gregor Schöllgent bízták meg. A kiállítás koncepcióját ennek alapján alkották meg. Nürnberg városa 1998-ban zártkörű építészeti versenypályázatot hirdetett Dr. Walter Anderle építészeti referens vezetésével.4 A kialakítással kapcsolatban a következő irányelveket határozták meg: - a Dokumentációs Központ funkcionális, nem csupán a múzeumi szempontokat figyelembe vevő beillesztése a kongresszusi csarnok északi főépületébe, - a nemzetiszocialista építészet elmélyült és meggyőző tárgyalása. A nemzetközi építészeti versenypályázatot egy osztrák építész, Günther Domenig nyerte meg. A dokumentációs központ építési munkálatai hivatalosan 2000-ben kezdődtek, azonban nem a szokásos módon: az építkezés első aktusaként egy kődarabot távolítottak el a kongresszusi csarnok homlokzatából. A „Reichsparteitagsgelände” Dokumentációs Központot 2001. november 4-én Johannes Rau szövetségi elnök beszéde nyitotta meg. A dokumentációs központ építészeti koncepciójának tekintetében különböző irányvonalakat adtak meg.5 A kiállítás katalógusa szerint „a tervezet erénye a kiállításdidaktikai vonatkozások iránti érzékenység”, továbbá, „hogy a főépület emeletének körbejárását lehetővé tették.“6 A vöröstéglás épület félkész állapota
a nagyzási mánia banalitására utal: a kiállítás tervezete távolságtartásra törekedett a kongresszusi csarnok kiállítási tárgyként használt épületével szemben. A kiállítás katalógusa szerint a súlypontot a birodalmi pártgyűlések történetére helyezték, és emellett mindenekelőtt a rendelkezésre álló dokumentumok sokasága miatt - az épület története is bemutatásra került. A tartalmi szempontok tekintetében a tudományos tanácsadó testület a következőket írta elő: - Kitekintés Nürnbergből 4 Vgl.
im Folgenden: museen der stadt nürnberg: Faszination und Gewalt. Dokumentationszentrum Reichsparteitagsgelände Nürnberg. Die Ausstellung .- Nürnberg 2006, S. 16f. 5 Faszination und Gewalt. Die Ausstellung, S. 20ff. 6 Faszination und Gewalt. Die Ausstellung, S. 20.
- A nemzetiszocialista rezsim működésének, az áldozatok millióinak bemutatása - azon helyi előfeltételek taglalása és ábrázolása, melyek ahhoz voltak szükségesek, hogy Nürnberg a birodalmi pártgyűlések városává váljon - a német és az európai történelem 1933 és 1945 közötti korszakának áttekintése - a terület fölhasználásának háború utáni története A prezentáció tartalmi és formai kérdéseinél azonban fontosabb szerepet játszott a célközönség meghatározása: „Ahhoz, hogy a látogatók fiatalabb generációit is elérjük, a közlésnek egy olyan módját kellett megtalálnunk, amely ezek értelmezési horizontjának és recepciós viselkedésének megfelel.“7 A kiállítás tehát nem magukat a kiállítási tárgyakat állítja középpontba, hanem inkább egy olyan történelmi elbeszélésnek tekinthető, amelyet különböző médiaeszközök segítségével illusztrálnak. „A Reichsparteitagsgelände Dokumentációs Központ állandó kiállításának koncepciója”8 című dolgozat, melynek szerzője Nürnberg város múzeumainak igazgatója, Dr. Franz Sonnenberger, azt taglalja részletesen, hogy a kiállítás létrehozóit és a kezdeményezőket milyen motívumok mozgatták. Az írás szerint általános az egyetértés abban, hogy a terület múltjának terhei egyben „sajátos lehetőségeket”9 is nyújtanak: „Hol másutt adódhatna jobb lehetőség arra, hogy a ’Harmadik Birodalom’ színfalai mögé nézzünk és ezáltal hozzájáruljunk a régi és az újabb mítoszok leépítéséhez?”10 Hasonlóan, ez a megfelelő hely a propaganda és annak eszközeinek a vizsgálatára is. Érdekes, hogy Sonnenberger egy „médiatár” berendezését a kiállítás elengedhetetlen alkotóelemének tekinti: „Az élénk történelmi érdeklődéssel rendelkező látogató számára klasszikus médiát (könyvek, újságok) és számítógépes multimédia-alkalmazásokat nyújtó médiatárat kell létrehozni.“11 Ezt ebben a formában eddig nem valósították meg és véleményünk szerint ez a dokumentációs központ információs kínálatának egyik hiányossága. Az állandó kiállítás nem a kiállítási tárgyakra koncentrál, sokkal inkább tekinthető egy történelmi korszak elbeszélésének. A birodalmi pártgyűlések hajdani helyszínének és az ott található épületeknek a maradványai a legfontosabb kiállítási tárgyak; elsősorban ezeknek a története és funkciói kerülnek bemutatásra. A kiállítás további kívánatos elemeként Sonnenberger egy olyan audiorendszert nevez meg, amelynek szerinte kiemelkedő szerepe kellene, hogy legyen: „Történelmi megnyilvánulások, vagy akár eredeti felvételek prezentálására - az idegennyelvű bemutatás mellett 7 Faszination
und Gewalt. Die Ausstellung S. 21. Franz: Faszination und Gewalt. Leitlinien für die Konzeption der neuen Dauerausstellung des Dokumentationszentrums Reichsparteitagsgelände .- in: museen der stadt nürnberg: Die Zukunft der Vergangenheit. Wie soll die Geschichte des Nationalsozialismus in Museen und Gedenkstätten im 21. Jahrhundert vermittelt werden? .- Nürnberg 2000, S. 87-100. 9 Sonnenberger, Leitlinien, S. 88. 10 Sonnenberger, Leitlinien, S. 87f. 8 Sonnenberger,
11 Sonnenberger,
Leitlinien, S. 94.
[…] az akusztikus vezetés ad lehetőséget.“12 A médiatárhoz hasonlóan, ebben a formában ez sem valósult meg.
A „Faszination und Gewalt” című kiállítás katalógusának előszavában13 Dr. Ulrich Maly főpolgármester Nürnberg város motívumait is felsorolta.14 Ebben a „birodalmi pártgyűlések városának” címét, valamint az ebből adódó kötelességet, a múlttal való konfrontálódást mint a kulturális emlékezet megteremtését a város történelmi örökségének nevezi. Emellett a birodalmi pártgyűlések hajdani területe „a lelkes nézők, szimpatizánsok és […] a tettesek helye is.“15 Ezért a területet nem csupán pragmatikusan lehet felhasználni; össze kell kötni egy történelmi értékeléssel és a demokratikus állam egyértelmű állásfoglalásával. További intenciókként a következőket nevezi meg: válaszokat kell adni a hely történelmével kapcsolatos kérdésekre, figyelmeztetni kell az egyes embert állandóan fennálló felelősségére az emberi jogok megőrzésében, a tettesekhez köthető helyen meg kell emlékezni az áldozatokról és családjaikról, valamint figyelmeztetni kell arra, hogy ez soha többé nem ismétlődhet meg. A Dokumentációs Központ honlapján található hivatalos információk szerint „a kiállításnak nem csupán a birodalmi pártgyűlések dokumentálásáról, hanem ezen túlmenően ez utóbbiak nemzetiszocialista rendszeren belüli funkciójának szemléltetéséről is szólnia kell.”16 Ezen kívül be kell mutatni a több millió áldozatot követelő nemzetiszocialista őrület következményeit is. Ezzel a kiállítás egyrészt a várost vizsgálná mikroszkopikus szinten, hogy rávilágítson, mik voltak a helyi előfeltételei annak, hogy Nürnberg a birodalmi pártgyűlések helyszínévé vált, másrészt a perspektíva folyamatos tágítása is szükséges, hogy jelentősebb vonásaiban az 1933 és 1945 közötti német és európai történelem panorámája is kibontakozhasson. A kiállításnak egyik legfőbb feladata abban áll, hogy egyrészről leírja a birodalmi pártgyűlések iránti általános lelkesedést, másrészről, hogy „ezzel szembeállítsa a rendszer szerves részét képező erőszak képét úgy, ahogyan az éppen a nürnbergi pártrendezvényekben is manifesztálódott“.17 12 Sonnenberger,
Leitlinien, S. 95. im Folgenden: Vorwort „Erinnerungskultur in Nürnberg“ von OB Dr. Ulrich Maly .- in: museen der stadt nürnberg: Faszination und Gewalt. Dokumentationszentrum Reichsparteitagsgelände Nürnberg. Die Ausstellung .- Nürnberg 2006, S. 4. 14 Vorwort „Erinnerungskultur in Nürnberg“ von OB Dr. Ulrich Maly, S. 4. 15 Vorwort „Erinnerungskultur in Nürnberg“ von OB Dr. Ulrich Maly, S. 4. 16 Vgl. http://www.museen.nuernberg.de/download/download_dokuzentrum/05_Ausstellungsinfo_2006.pdf 17 Vgl. http://www.museen.nuernberg.de/download/download_dokuzentrum/05_Ausstellungsinfo_2006.pdf 13 Vgl.
A honlap szerint a megvalósítás során „tudatosan lemondtak a klasszikus kiállításrendezési módszerekben rejlő lehetőségek […] alkalmazásáról.“18 A középpontban a kiállítási eszközök didaktikus céllal hierarchizált rendszerében megjelenő történelmi dokumentum áll. 2003 februárjában, vagyis a dokumentációs központ fennállásának második évében, a nürnbergi főpolgármester, dr. Ulrich Maly, „Vitaadalék a hajdani nürnbergi birodalmi pártgyűlések területének felhasználásáról” című írását adta közre.19 Ebben a következő kiindulási pozíció fogalmazódott meg: - A hajdani birodalmi pártgyűlések helyszíne „mint a nemzetiszocializmus legnagyobb, még létező építészeti hagyatéka“20 meghatározza Nürnberg 20. századi történelemben elfoglalt pozícióját. - A hajdani birodalmi pártgyűlések helyszíne esélyt adhat arra, hogy a Harmadik Birodalom időszakával „egyedülálló és autentikus szemléltető anyag példáján szembesülhessünk.” 21 A 2006-os futball világbajnokság nyomán - melynek lebonyolításában Nürnberg is részt vett - került újfent napirendre a területtel kapcsolatos problematika (a terület a Frank Stadion közvetlen szomszédságában található a!): „Szükség van arra, hogy Nürnberg városa egy, a ’Reichsparteitagsgelände’ Dokumentációs Központ keretein túlmutató, világos, tartalmi jellegű tervet kínáljon a birodalmi pártgyűlések helyszínének
építészeti örökségével kapcsolatban“22, így a vitairat. „Alapvető tévedés azt feltételezni, hogy megvalósítható egy olyan megoldás, mely az egész területet átfogja építészetileg.“23 A vitairat a jövőbeni felhasználás alapvetéseit a következő pontokban adja meg:24 - az egész területet átfogó, hosszútávú városépítészeti vagy építészeti tervezet nem lehetséges, - Nürnbergben nem cél az Eisenman-féle berlini Holokauszt emlékmű „ellenmonumentalizmusa”, - ebből következően az ottani építészet idealizálása és misztifikációja is kerülendő, 18 lásd
http://www.museen.nuernberg.de/download/download_dokuzentrum/05_Ausstellungsinfo_2006.pdf dokumentum itt található: http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm. 20 lásd http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm. 21 lásd http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm 22 lásd http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm 23 lásd http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm 24 lásd http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm 19 A
- a hétköznapi használati módozatok - sport, szabadidő - beemelése magától értetődő és szükséges, - e mindennapi használatok beemelése miatt a tisztán a kognitív dimenzióra koncentráló vagy a pusztán pedagógiai célzatú tartalmi feldolgozás bizonyosan nem az egyetlen lehetőség; ez utóbbiak helye elsősorban a Dokumentációs Központ, - más - audiovizuális vagy taktilis - formákat és eszközöket is igénybe kell venni az elgondolkodtatáshoz, különösen a szabadidejüket itt töltő vagy a sportarénákat látogató vendégek esetében; ezt a területen működő információs egységekkel kellene kiegészíteni, - el kell fogadni azt a felismerést is, hogy nem csupán formai, hanem időbeli kontextusban sem lehetséges a nemzetiszocializmus tematikájának végső, lezárt feldolgozása; ez a következő generációk feladata marad. Dr. Ulrich Maly főpolgármester szerint „célul kell kitűzni, hogy a terület és annak felhasználása tekintetében találjanak egy tartalmi-gondolati keretkoncepciót, amelyből levezethetők az egyes intézkedések és beépíthetők a létező és jövőbeni felhasználási módozatokba. E keretkoncepció vezérgondolatául szolgálhatna a totalitárius rendszer és építészetének a jelen demokratikus-pluralisztikus gondolkodásmódjával való szembeállítása. Ebből következik a szükségszerűség, hogy a terület múzeumi felhasználásának olyan módjait találják meg, melyek nem „ezer évre” szólnak, hanem egy olyanfajta, mindig időszerűnek mutatkozó demokratikus-pluralisztikus rátekintést tesznek lehetővé, amely megfelel a mindenkori generációkra jellemző elsajátítási igényeknek. […] E tekintetben a hajdani birodalmi pártgyűlések helyszínének felhasználása nem csupán Nürnberg ügye. A város elfogadja történelmét, de a nemzeti örökség feldolgozása elől sem térhet ki. Mindez mind tartalmi, mind a finanszírozást érintő kérdésekben kihívást jelent tartományi és szövetségi állami szinten egyaránt. A Dokumentációs Központ létrehozásában való közreműködésével az állam elismerte az ügyben való felelősségét és egyben bizonyította, hogy vállalja is azt. Nem engedhető meg, hogy ez csupán egyszeri jelenség legyen. A hajdani birodalmi pártgyűlések helyszínére vonatkozó történelmi feldolgozómunka egy össznémet, mitöbb, európai feladat.“25 25
lásd http://www.kubiss.de/kulturreferat/reichsparteitagsgelaende/hintergruende.htm
