Hí t í e j l ö d és. A hit fejlődése ÖrÖk. Kezdetét nem ismerjük, csak sejtjük, a végét hiába v á r j u k , mert míg ember lesz az ember, addig lesz hite és a hit mindig olyan lesz, amilyent hívő lelke megteremt. Semmi kétség nem f é r h e t ahhoz, hogy a hit állandóan fejlődik. Fejlődés alatt é r t j ü k a kevésbbé tökéletes helyébe újabb, tökéletes lépését. A fejlődés haladás. Minden haladás egy kitűzött cél felé irányul. Mindig jelenti azt, ami az a n y a g i n túl és felül, a szellemi létezés körében van. Mindig oda vezet, ahol az istenivel kiván találkozni, mert csak a tökéletes szellemiségben érheti el a célt. Minthogy végesség csak a fizikai világ körében van, a szellemi haladás t ú l t e r j e d mindenen, amit végesség érint. Ezeknek a hitelemeknek elgondolása már magában is igazolja, hogy a mai ember a szellemnek olyan átfogó és átható erejével rendelkezik, amelyhez csak ezer esztendők szünetlen g y a r a p í t á s a j u t t a t h a t t a el. A mai ember, tegyük hozzá, az a mai ember, aki az átlagos középszerűségen túl és felül van, akkora szellemi tőkével rendelkezik, amelynek méretei úgy viszonylanak a Mózes, sőt a Mohamed korabeli emberéhez, ahogy az A g i a t o n i a Óceánjáró a Colombus vitorlásához, vagy a Newton górcsöve a Röntgen sugaraihoz. Ezek a méreti különbségek nem úgy ítélendők meg, mintha az ú j és i f j ú elhomályosítaná a régit, hanem úgy, mint amelyek kiterjesztett szárnyuk teljes pompájával és erejével zengik az apák dicsőségét. A növény és az állatvilág fejlődését nem a k a r j u k minta g y a n á n t állítni föl, de rá kell m u t a t n u n k , mert könnyen szemlélhető az a külömbség, amelyet az erdei körte és almafák, meg a kertiek mutatnak. A szín, nagyság, finomság, élvezhetőség oly messze állanak a mívelö és nemesítő kezéből kikerült fák gyümölcse és az őstermészetéitől, éppen mint a mai mívelt ember hitképzete és az ős emberé egymástól. Fölösleges volt tovább fűznöm e gondolatot és rám u t a t n o m az állatvilág és a díszvirág újkori p a n o r á m á j á r a , a régi tudás és a mai közötti kiilömbségre. Akinek szeme van a látásra, látja, mily állandó a fejlődés, vagy ha úgy — 92 —
_
Hitfejlődés.
t e t s z i k : a tökéletesedés, f i n o m o d á s , légiesedés és szellemiesiilés. M e r t bizonyos, hogy a f e j l ő d é s m i n d e n t é r e n és bármely t á r g y k ö r b e n a szellemi felé h a l a d . É s v á j j o n miben vejlik a m a g y a r á z a t ! Abban, hogy a természetvilágnak bármely körzetében jelentkezik az ember, ott m á r megkezdődik a fejlődés, a t o v á b b i h a l a d á s , az ú j t e r e m t é s . Csak I s t e n és csak az ember t u d t e r e m t e n i . Az e m b e r azért, m e r t I s t e n lelke működik benne. Mert I s t e n r á b í r t a , hogy t o v á b b folytassa az ő m u n k á j á t . N a g y tévedés v o l n a ebből azt a következtetést vonni le, hogy az e m b e r fölöslegessé t e t t e I s t e n m u n k á j á t . Az örök változás az I s t e n m u n k á j a m é g akkor is, ha a m i szeműnkben h a n y a t l á s t m u t a t n a . Az, a m i t a nagylelkek teremtő géniusszá élőnkbe tár, m i n d f o l y t a t á s a az egy akarat megvalósulásának. A cinikus és kételkedő azt kérdezi, hogy h a a teremtőlélek tökéletes, miért volt szüksége oly sok időre, a n n y i botlás, visszaesésre, lesiilyedésre és bűnös cselekedetre, h a haladni a k a r t és h a l a d n i tudott 1 ? E r r e a k é r d é s r e t a l á n fölösleges is felelni, de legyen elég a r r a f i g y e l m e z t e t n i , h o g y a föld és a többi csillagok, n e m Istenek, h a n e m az a n y a g v i l á g tartozékai és tagjai, melyek csak a magok kiszabott ú t j a i n j á r h a t n a k . A n a g y isteni bölcsesség é p p a b b a n n y i l v á n ú l , hogy a tökéletesedés lehetősége a t o v á b b f e j l ő d é s biztosítva van, mert h a nem így volna, a k k o r m i n d e n I s t e n volna. M á r a görög bölcs ( A n a x a g o r a s ) m e g m o n d o t t a , hogy a lélek (noúsz) az éltető, a formáló szemben az a n y a g g a l . E z a lélekelem m o z g a t j a , i d o m í t j a a nem lélekelemeket és b i z t o s í t j a a rendszerváltozást. Az, amit a bölcselkedő lélek ö n t u d a t o s a n lát és tovább szerkeszt gondolatban, a p r i m i t í v elem előtt csak homályos sejtelem, félelemszülte képzelödés. Ő az érzéki világ, a természet, változatos és mindig ú j meglepést t a r t a l m a z ó jelenségét megértés nélkül szemléli. E l ő t t e csak az ' bizonyos, hogy r a j t a kívül v a n valami, ami nem ő, de amitől ö nem tud szabadulni. Az ő f e l f o g ó és ítélő tehetsége nem t u d behatolni abba, ami érzékei elől el van z á r v a . De minden módot fölhasznál, hogy a veszedelmet elhárítsa m a g á r ó l . Az ős ember a m a titkos erőt, kit mi Istennek nevezünk, m i n d e n igyekezettel meg a k a r j a nyerni, hogy legyőzhesse ellenségét. T i t k o s viszonyba lépik istenével. Nevét nem említi, hogy ellensége meg ne t u d j a . T i t k o s nevet h a s z n á l n a k az e g y i p t o m i a k , sőt a régi rómaiak is, nehogy az ellenség hozzá f o r d u l h a s s o n . . . A rossz szellemek elűzése a bűvölés, b á j o l á s fogásaival t ö r t é n t . Sőt hiszik például a m a l á j o k s a u s z t r á l i a i a k , hogyha egy tört á t d o b n a k a levegőn és u t á n a m o n d j á k m e n j , m e n j — 93 —
Hitfejlődés. egyenesen es öld meg öt, s h a az ellenség nevét is megmondják s az illető m e g t u d j a , bekövetkezik a halála, s beteggé lesz a félelemtől, hacsak n e m tud még erősebb bűvölőhez fordulni. í m e a még m a is divatos, megbabonázás, megigézés, megátkozás, átokfogás ős f o r m á i . Azt is hitték, hogy a rossz szellemek bizonyos t á r g y a k a t szállnak meg s o n n a n a l k a l m i l a g m e g j e l e n n e k . A f á k , vizek, T b a r l a n g o k , h e g y e k m i n d telve v a n n a k szellemekkel. Sőt a f e j l e t t e b b gondolkozás az égi testeket, s különösen a bolygók a t r u h á z t a fel isteni tekintéllyel és h a t a l o m m a l . De ezeknek a földön is m e g v o l t a k képviselőik. É l ő f á k , kövek, m a j d kézzel csinált oszlopok, szobrok rejtették az istent, v a g y szellemét, sőt erejét és h a t a l m á t is. A keleti népek szent könyvei, s köztük a mi bibliánk s z á m t a l a n istenről v a g y isteni lényről t a r t a l m a z n a k följegyzést. Az, a m i írás f o r m á j á b a n f e n n m a r a d o t t , m á r olyan magas f e j l e t t s é g ű , hogy az u t ó k o r n e m m e r t e embernek t u l a j d o n í tani, h a n e m egyenesen istentől, Isten kezéből származottnak. E z a f e l f o g á s még m i n d i g m a g á n viseli a p r i m i t í v gondolkozás nyomait, mert Istennek kezet tulajdonít, amivel meg tudj a fogni az íróeszközt és ír. Midőn azt m o n d j a , hogy Isten szól, beszél, m á r jóval m a g a s a b b felfogásról tesz bizonyságot. E z u t á n következett az inspiratio hite, (ihletés), tehát az isteni léleknek az emberi lélekre h a t á s a , végűi a p r ó f é t a - * n a k v a g y látónak öntudatos, szólása és m u n k á b a lépése. B á r m i l y e n távol állunk az ősembertől, bármilyen óriás különbség v a n a mai hívő léleknek Istenhez való viszonya és a Polinézia sziget lakói hite között, bizonyos rokon vonást m i n d e n ü t t t a l á l h a t u n k . A kiilömbség f ő k é p p e n a b b a n m u t a t k o z i k , hogy az ősember ú g y él, ú g y gondolkozik és ú g y cselekszik, mint természeti lény, akinek sorsa a környe- ... zet kezében van. Őt két érzés vezeti: a l é t f e n n t a r t á s és a félelem érzése. Ö a r r a v a n felszerelve segítő és védő eszközökkel. Bizonyos m é r t é k i g m á r u r a a természetnek, de é p p e n a n n y i r a s z o l g á j a is, m e r t hite szerint a természet telve v a n ismeretlen lényekkel, melyek részint emberi, részint állati a l a k b a n j á r n a k - k e l n e k . A sötétség, a mélység, a barlangok, a vizek szolgálnak lakó lielyökiil, erősebbek minden embernél, ellenségei a jó szellemeknek, az Istennek. Minden nép hitében szerepel a jó és a rossz isten, a sátán, az ördög számt a l a n f a j á n a k h a r c a . Bibliánk ó t e s t a m e n t u m i részében a haragvó isten kiűzi Ádámot a paradicsomból, de csak úgy bizt o s í t h a t j a h a t a l m á t , hogy Cherubokkal őrizteti az a j t ó t , s midőn az ember szaporodni kezd és óriások jelennek meg a földön, Isten m e g b á n j a , hogy embert teremtett, s elhatározza, hogy véget vet u r a l m á n a k a vizek özönével. — 94 —
_
!
Hitfejlődés.
A kegyesség, áldozás nem elégíti ki az I s t e n t , undorodik az állatok k ö v é r j é n e k f ü s t j é t ő l — m o n d j a Hózseás próf é t a — s enged a S á t á n c s á b í t á s á n a k , hogy p r ó b á r a t e g y e J ó b személyében az e m b e r t „melynek m i n d e n g o n d o l a t a csak rossz." Még J é z u s sem menekülhet kora hitétől. Az ö r d ö g m e g h u r c o l j a valahol e m b e r t c s á b í t ó a n y a g o t t a l á l s á m b á r a kísértést d i a d a l m a s a n k i á l l j a , mégis foglalkozik az ördöggel. A nem-istenben v a l ó h i t n e k b á m u l a t o s költői f o r m á t a d o t t D a n t e a P o k o l - b a n s bizony a n a g y L u t h e r is viaskodott az ördöggel. D á v i d F e r e n c az ördög szövetséges t á r s a i nak t a r t o t t a ellenfeleit, a k i k őt i s t e n t a g a d á s s a l v á d o l t á k , m e r t az A t y á t ó l megkülönböztette a f i ú t . Ahhoz, hogy a kereszténység I s t e n a t y a s á g a jézusi fogalm á r a jusson, nem volt elég 19 száz esztendő, m e r t a hitet formulákhoz kötötték, még a legkalandosabb r e f o r m á t o r o k is. Minden b á n t ó szándék nélkül teszem azt a m e g j e g y z é s t , hogy a conciliumok, zsinatok és m á s e g y h á z i f ő h a t ó s á g o k , csak f o r m a i l a g t é r t e k el az őskor emberétől, a k i a bálványok ezer f a j t á j á b a n r ö g z í t e t t e meg hitét. I s m e r e t e s az a védelmi m a g y a r á z a t , hogy az imádkozó midőn régen az istenszobor, később a szentek képe előtt t é r d e l v e áldozott, v a g y imádkozott, nem az emberkéz m ű v é t i m á d t a , de emberi g y a r l ó s á g u n k a t a n ú ellenünk, hogy míg az a kis t a l i z m á n is, melyet n y a k u n k o n v a g y k e z ü n k ö n h o r d u n k , h i t ü n k szerint rendelkezik azzal a bűvös erővel, a m e l y m i n k e t véd és ha kell, megszabadít. Bizonyos, hogy a keresztény e g y h á z a k legnagyobb része, még ma is e s k ü t k i v á n p a p j á t ó l és más követőjétől a h i t f o r m á r a , a k á r apostoli, a k á r niceai, a k á r k o n s t a n t i n á p o l y i , m e r t csak az i r o t t h i t üdvözít. M i n k e t u n i t á r i u s o k a t rá k é n y s z e r í t e t t e k a 17-ik százban, hogy v a l l j u k és t a n í t s u k azt a h i t f o r m á t , melyben J é zus Istennek és i m á d a n d ó n a k v a n írva. Az á l l a m h a t a l o m e r e j é r e t á m a s z k o d ó e g y h á z a k az u n i t á r i u s o k t i l t a k o z á s á t jól felhasználták a r r a , hogy h í v e i n k e t egész g y ü l e k e z e t e n k é n t a magok egyházához c s a t o l j á k . K é t és félszáz esztendő kínos küzdelmét igazolja az a szokatlan közmondás, hogy az u n i t á r i u s o k nem azt v a l l o t t á k , amit h i t t e k . H i t ü n k e m i a t t lassan f e j l ő d h e t e t t . Még a b b a n az Unit á r i u s K á t é b a n is, melyet F e r e n c z József p ü s p ö k m á r a m o d e r n u n i t á r i z m u s h a j n a l k o r á b a n a d o t t ki, először benne voltak a régi Kátéból átvett apostoli h i t f o r m á n a k ezek a szavai J é z u s r a vonatkozóan: szállá alá p o k l o k r a ' felmenő inennvbe s o n n a n lészen e l j ö v e n d ő Ítélni eleveneket és holtakat.' A hitvallások szerkesztői a biblia s z a v a i t igyekeztek kihasználni s így a d t a k t e k i n t é l y t a h i t f o r m á n a k . De a k á r — 95 —
_
_ Hitfejlődés. biblia, a k á r zsinat, mind csak emberi alkotás, mindenik csak a m a g a képére és h a s o n l a t á r a t u d alkotni s csak azt érik el, hogy az a p á k megeszik az egrest s a g y e r m e k e k f o g v a vásik el tőle. ( J e r . 3 3 0 ). H a nem is egészen találó, de mégis h i v a t k o z n o m kell a d i v a t r a , öltözködés, szokások, m i n d alá v a n n a k v e t v e a v á l t o z á s n a k s a t á r s a d a l o m megbecsülésére számító ember b á r m i l y büszke is őseire, nem kisérli meg a XA'II-ik L a j o s , sem a M a r i ^ Terézia, sem a roccocco, sőt még a m a g y a r világból r á m á r a d o t t k a l a p p a l v a g y r u h á v a l indulni meg az utcán. A h i t f e j l ő d é s n e k r e n d k í v ü l becses a d a t a i v a l találkozunk a X I X - i k században. A n a g y f r a n c i a f o r r a d a l o m fölszakította a filozófia és a t u d o m á n y o s gondolkozás zsilipjeit. A h a t a l m a s á r a d a t m e g i n g a t t a az egyház oszlopos csarnokait és az állam kezébe t e t t e az u r a l k o d ó h a t a l m a t . A köznép kir o h a n t a s z a b a d s á g és egyenlőség k o r l á t l a n téreire s t u d á s a h i á n y á b a n h á t a t fordított egyháznak, Istennek s a hitet babon á n a k minősítette. E z t a r e n d k í v ü l érdekes m o z g a l m a t ma m á r le t u d j u k szállítani kellő értékére s h a s o n l a t t a l élve azt m o n d j u k : olyan volt, m i n t a k o r a tavaszi zápor, mely fölszedi a heg y e k o r m á n s a völgyek k a t l a n a i b a n rejtőző hó és jégtömegeket. Törve, zúzva, z a j o n g v a viszen m a g á v a l mindent, a m i t ú t j á b a n talál, de nem viszi el a tavaszt, nem szünteti meg a n a p s ü t é s t és a r ü g y f a k a d á s ! , az ú j életet, sőt biztosít g a z d a g tenyészetet. .. A vallás h i t v i l á g a e g y r e - m á s r a kezdette fölcserélni a régi f o r m á t az ú j szellemmel. A biblia tekintélye a betűről áthelyeződött a szellemre. E g y e l ő r e f á j t , hogy a Mózes könyveit leszállították az eredetiség és a tökéletesség isteni Nebo hegyéről, író toll és a másoló diák gyarló műhelyébe, emberi gyarlósággal készült, se nem egységes, se nem e g y i d e j ű , h a n e m i n n e n - o n n a n g y ű j t ö t t , á m b á r r e n d k í v ü l becses művei közé. H a s o n l ó sorsban részesült m i n d az ó-, mind az ú j - t e s t a m e n t u m n a k m i n d e n i k könyve. Kíméletlen rombolásnak tetszett és sok j a j t f a k a s z t o t t azokban a lelkekben, akik a b b a n a h i t b e n r i n g a t t á k m a g o k a t , hogy a régiek m i n d e n t tökéletesen t u d t a k és ú g y h a g y t á k u t ó d a i k r a . J é z u s helyzete is teljesen megváltozott a h i t f e l f o g á s körében. J é z u s a hit helyett a t u d á s t á r g y a lett. Az égi király helyett a földi uralkodó, de sem nem mint a zsidó Dávid utóda, sem nem m i n t csodatevő orvos, h a n e m m i n t a lelkek r e g e n e r á t o r a , m i n t ú j hitélet mestere, kinek országháza még nem telje^, de mind t á g a s a b b és bizonyosabb. A X I X - i k száz a természettudományokban és a filozófiában a d d i g nem is képzelt sikereket ért el. Az egyház és a — 96 —
Hitfejlődés. vallás m i n d e n ú j a b b s i k e r t ú j a g g o d a l o m m a l f o g a d o t t és h a r c b a szállt ellene v a g y t a g a d á s s a l és á t o k k a l , v a g y ú j magyarázattal. Az emberiség m i n d k e t t ő b ő l n y e r t , m e r t a védők k é n y telenek voltak kilépni a v á r f a l a k mögül, a t u d o m á n y emberei p e d i g . ú j a b b b i z t a t á s t n y e r t e k a t o v á b b h a l a d á s r a . D a r w i n a f a j o k eredetéről í r t könyvével n a g y o b b k a v a rodást idézett elő a 60-as évek végén, m i n t azelőtt S t r a u s s , v a g y R e n a n a J é z u s életével, m e r t most m á r az ember isteni s z á r m a z á s a f o r g o t t kockán. Mi lesz I s t e n n e l , h a többé nem h i h e t j ü k , hogy hat n a p alatt teremtette a v i l á g o t ! A geologia biztatókig felelt, ne b á n k ó d j ember, m e r t én h a t n a p helyett h a t millió esztendőt s a n n á l is j ó v a l többet a d o k neked. Isten örök, a létezés s a t e r e m t ő d é s is örök és szünetlen. H a s o n l ó a n jelentős r á z k ó d á s t s z e n v e d t e k a k e r e s z t é n y hívők, midőn a keleti népek bibliáit k e z d e t t é k f ö l f e d e z n i és n y i l v á n o s s á g r a hozni, m e r t ezentúl m á r nem volt j o g a egyetlen fölvilágosult embernek is azt h i r d e t n i , h o g y a kereszt é n y és zsidó valláson kívül, m i n d e n i k vallás p o g á n y vallás. M i n d e n i k b e n u g y a n a z az isteni lélek szólalt meg az e m b e r által, m i n t a keresztényben. Azok, a k i k a 70-es, 80-as évek - szellem-világában éltek, jól emlékeznek, milyen fölháborodást okozott a m a t e r i a l i z m u s n a k nevezett filosofiai rendszer bevonulása az irodalomba és a gondolkozásba. „ N i n c s e n Isten, nincsen lélek. M i n d e n csak az a n y a g működése a mozgás által." A m a t e r i a l i z m u s u r a l m a nem sokáig t a r t o t t , m e r t h i á n y z o t t belőle a felelet a r r a , hogy m i k é p p e n tenyészt lelkes l é n y e k e t a k á r az a n y a g , a k á r a mozgás. A r r a sem t u d o t t felelni, hogy az erőt h o n n a n szerzi, m i n t h o g y az a n y a g nem egyéb, m i n t fizikai szemmel nem l á t h a t ó a e t h e r i k u s molekulák halmaza. M á r Aristoteles megmondotta, hogy az a n y a g n e m f ü g g e t l e n p r i n c í p i u m , m e r t csak úgy jelentkezik, mint f o r m a , melynek k o r l á t a i vannak. E g y e d ü l f ü g g e t l e n és absoluf p r i n c í p i u m I s t e n . A X I X - i k száz második felében f ö l l e n d ü l t szellemi haladás az értelemnek, okoskodásnak, bölcselkedésnek kedvezett, de a hitet ahelyett, hogy elhomályosította volna, megt i s z t í t o t t a , f ö l r u h á z t a az élethez, a haladáshoz és az elterjesztéshez szükséges kellékekkel. Azt hiszem azonban, hogy i t t jó lesz f i g y e l n ü n k a r r a , hogy az igazi, a m e g n y u g t a t ó hit nem a n n y i r a az egyházak keretein belül, h a n e m i n k á b b az e g y é n e k b e n " f e j l ő d ö t t tovább. Az e g y h á z a k nagyon ó v a t o s a n v i g y á z t a k , hogy a régi t a n t é t e l e k és egyházi g y a k o r l a t o k , m i n t a hit külső megnyilvánulásai, é r i n t e t l e n ü l m e g m a r a d j a n a k . A k i k ezeket z a v a r t á k v a g y t a g a d t á k , kiközösítéssel, sőt kiátkozással is s ú j Keresetény Magvető.
— í)7 —
_ Hitfejlődés. t o t t á k aszerint, a m i n t az illető egyházi t ö r v é n y e i a r r a jogot és módot n y ú j t o t t a k . A m u l t 1925-ik év szenzációja volt A m e r i k á b a n a darwini elmélet m i a t t i kiközösítés. A h a n g s ú l y t m i n d e n k i a r r a teszi: A m e r i k á b a n , a szabad haladás, fejlődés, a f ü g getlen e g y h á z a k és a tetszés szerint szaporodó felekezetek h a z á j á b a n . É s ez a tény. U g y a n i s egyik déli á l l a m b a n (Tenniessee) véletlenül r á j ö t t e k , hogy a t a n í t ó a kis gyermekeknek a t u d o m á n y o s felfogás szerint beszélt a Teremtőről. A t a n í t ó t perbe f o g t á k és törvényszék elébe állították. A t á r g y a l á s t a színhelyen, D a y t o n kis v á r o s b a n tartották m e g : vádlók, védők, bírák, h í r l a p í r ó k és üzletemberek ellepték a kis v á r o s t . Az első s i k e r t a v á r o s a r a t t a azzal, hogy k i e m e l k e d e t t az ismeretlenség homályából. S o k a t n y e r t e k az állatszelidítők, a k i k m a j m o k a t v i t t e k a helyszínére, hogy kig ú n y o l j á k az evolutio híveit és h a s s a n a k a b í r á k r a . Az orthodoxok győztek, a t a n í t ó t elitélték, de mielőtt erre sor keriilt volna, m á r jól jövedelmező állást k a p o t t , m i n t rendkívül nevezetes ember. Sem a vádló ügyvéd, Mr. B r y a n , sem a bírák nem irigylendők, m e r t mindenik veszített. Az evolutio elve nemhogy csorbát szenvedett volna, h a n e m n y e r t ú j a b b fölfrissülést, n a g y o b b érdeklődést. A vallást nem érte bántódás. Ellenkezőleg azóta több ok v a n a hit mélyítésére, m e r t a természett u d o m á n y o k k a l foglalkozókra i r á n y u l t a figyelem, akik a hívők mellett emelnek szót. A híres P a s t e u r g y ö n y ö r ű e n m o n d j a : Boldog ember, ki I s t e n t hord keblében, a szépség eszményét, ki előtt hódolva h a j o l meg a művészet, a tudom á n y : a h a z a eszményét és az evangeliumi e r é n y e k eszményét. Régen ugyanezt vallotta Newton. A geologia, a csillagászat, a chemia, a psychologia, az archeologia és a hittudom á n y o k legkiválóbb művelői és terjesztői szép összhangban v a l l j á k , hogy a t u d á s semmiben sem csökkenti, sőt i n k á b b növeli a hitet. H a az evolutio a kiválasztást, az erősnek, épnek, az alk a l m a s a b b n a k , a j o b b n a k győzelmét jelenti, v á j j o n szenved-e v a l a k i k á r t ? Hisz a természet legkisebb tényezője is önvédelemre, élete biztosítására v a n berendezkedve. Az orvosi t u d o m á n y h a l a d á s á t a n n a k köszönjük, hogy m i n d e n szakember igyekszik ú j a b b t a p a s z t a l a t t a l erősítni a t u d á s t és azt az egész emberiség j a v á r a f o r d í t n i . Az utóbbi 50 esztendő a l a t t a felvilágosodás óriás mért é k b e n e l t e r j e d t a néprétegek között. A s a j t ó ú g y a napi, m i n t az időszaki és a könyvek, k ö n n y e n , sőt m a j d n e m ingyen szórták szét az ú j n á l ú j a b b ismereteket. Igaz, hogy ennek egyik e r e d m é n y e a templomok hallgatói számának csökkenése, az ú g y n e v e z e t t hitetlenség terjedése, de ezzel szein— 98 —
Hitfejlődés. ben nőnek az e g y h á z a k kísérletei a közönség visszahódítására. R e n d k í v ü l nagy buzgalmat f e j t e n e k ki a k ü l f ö l d i orthodox egyházak abban a hitben, hogy a bibliát meg t a r t sák régi tekintélyében. Milliókat költenek i m a h á z a k emelésére, ingyen füzetek s z é t s z ó r á s á r a . . . A t u d o m á n y o s felvilágosodás különböző m ó d j a i n a k az egyházi dogmák keretében a l k a l m a z á s á v a l kísérleteznek a nagy egyházak. U j a b b a n az a n g l i k á n egyház különböző árn y a l a t a i még az a l a p v e t ő 39 a r t i c u l u s t is m o z g a t j á k s az apostoli h i t f o r m a egyes szavait k i h a g y a n d ó n a k ítélik. E z t a n a g y o n érdekes p a n o r á m á t m á r n e m f o r g a t o m tovább, csak némi tájékozást n y ú j t o k az u n i t á r i u s h i t ú j a b b irányáról. A m a t e r i a l i z m u s s a l szemben a mi n a g y B r a s s a i n k emellé volt föl szavát a 70-es években, m i d ő n egyik egyetemi t a n á r t á r s á n a k bebizonyította, hogy nemcsak az a n y a g h a l h a t a t lan. Brassainál őszintébb és i g a z a b b h í v ő nem volt E r d é l y ben. () mint m i n d e n b e n , a h i t b e n is a k o r r a l h a l a d ó volt. Ezen az a l a p o n B r a s s a i t és a többi jeles vezető u n i t á riusokat, a k i k k e l - A n g l i a , A m e r i k a és h a z á n k dicsekedett, azzal szokták vádolni, h o g y n e m a n n y i r a a hitre, m i n t a tudásra, nem az érzésre, h a n e m az é r t e l e m r e támaszkodnak. Mi kétségtelenül v a l l j u k , hogy amelyik vallás e l h a n y a g o l j a a gondolkozást és v i s s z a f o j t j a a gondolatot, az m á r h a n y a t lóban van. „A vallásos gondolat, m i n t m i n d e n a m i emberi, él és nő." (Dr. Mellone.) Közelebbről ismerve, azt kell m o n d a n u n k , hogy az unitárius n a g y gondolkozók inkább voltak misztikusak, mint rácionalisták. Az a lélek, amely még m i n d i g ott lebeg a háború viharától fölvert szennyes hullámok fölött, szeretne elj u t n i a r r a a csöndes szigetre, hol az ú j Noé g a l a m b j a o l a j f a ágat talál. Szeretne ki szállani a béke és boldogság anvaföldjére, hogy ott m u t a s s a be h á l á j a égbe szálló á l d o z a t á t . A f ü s t n é l g y o r s a b b lelke oda v á g y i k , ahol t a l á l k o z h a t i k és érezheti az isteni lélek jelenlétét, h a l l h a t j a s u g a l l a t á t és bátor a j a k k a l k i á l t h a t j a : Abba, szerelmes A t y á m ! A p a j z á n vad i n d u l a t tombolása b e f e j e z ő d ö t t . A véráldozat p á r á z a t a undorba f ú l t . A d u r v a földiségnek á l l a t i a s v a d s á g a helyett kellene v a l a m i szebb, felsőbbrendű, felségesebb, szellemibb. A hit bizalma hív és v á r m i n d e n k i t ú j életre, ú j r a születésre. Bizonnyal többet ismerünk, r e n g e t e g sokat t a p a s z taltunk, többet, mint elődeink. L á t á s u n k fokozása ma m á r milliószor f i n o m a b b és r e j t e t t e b b mélységekbe hatol, mint a R ö n t g e n - s u g a r a k . Nem szólunk a h i t e t l e n n e l : minden helyet á t k u t a t t a m , de Istent sehol sem t a l á l t a m . A k r i t i k u s XTX-ik — 09 —
Hitfejlődés. száz h a r c a i t á t é l t ü k és m e g v í v t u k : a h i t s z a b a d s á g ú j , dicsőséges h a r c á t . Az u n i t á r i u s racionalistákról m a m á r világosan l á t j u k , hogy n e m az ész j o g á t keresték, h a n e m a hit igazságait védelmezték az elhomályosító rationalis elméletek ellen. Nem azért f o g a d t á k el a J é z u s r ó l a l k o t o t t ú j a b b igazságokat, hogy őt természetes úton s z á r m a z o t t n a k hirdetvén, isteni tényezőit kisebbítni a k a r t á k volna, h a n e m azért, m e r t az igaz emberben l á t t á k az I s t e n legtökéletesebb f i á t . Dr. P e a b o d y , a H a r v a r d egyetem professzora, a m a i legn a g y o b b a m e r i k a i u n i t á r i u s , bátor betekintéssel meglátta, liogy a X I X - i k száz legnagyobb u n i t á r i u s a i nem a n n y i r a r a t i o n a l i s t á k voltak, h a n e m jóval inkább, sőt tényleg mélységesen hívő, buzgón imádkozó alázatos lelkek. P a r k e r n é l senki j o b b a n bele nem merült az istenség mélységébe és magasságába. C h a n n i n g és Martineau és öszszes t a n í t v á n y a i k , sőt az egyszerű világi f é r f i a k és nők is az eszményiért, az ideálisan szépért és j ó é r t r a j o n g t a k . Csak így lehet megérteni, hogy oly sokan szánták életüket s vag y o n u k a t e m b e r t á r s a i k önzetlen fölsegítésére. V á j j o n ki m e r n é tagadni, hogy Bercle Mózsa misztikus hívője volt az I s t e n n e k , az e m b e r n e k s vallása jövőjének. Senkit se aggasszon, hogy a K r i s z t u s b a n való hit han y a t l o t t , midőn t a p a s z t a l j a , hogy most az Istenhez közelebb érezi m a g á t a hívő, m i n t azelőtt bármikor. H a régen csak egy szeretett fia volt Istennek, most számtalan sok s ez az I s t e n t u d a t és az I s t e n f i ú s á g érzete, nem jelenti a hit han y a t l á s á t , h a n e m fejlődését. Minél közelebb érezi m a g á t valaki Istenéhez, a n n á l i n k á b b törekszik tiszta és szent életre. A p r ó f é t a i látás és hallás kora nem j á r t le. Tisztult értelemmel, nemesült szívvel v á r j u k , k é r j ü k Isten jelenlétét, m e r t mi v á g y u n k az ő a t y a i meleg szeretetére, mert t u d j u k , hogy igaz boldogságot és az élet gyötrelmeitől megváltó üdvösséget csak tőle v á r h a t u n k , tőle n y e r h e t ü n k . Dr. Boros György.
A monarchíánízmus. Részlet szerzőnek Az unitárizmus (története és hitelvei) címen készülő nagyobb m u n k á j á b ó l .
Az előbbi fejezetben azon nehézségeket láttuk, melyekkel a fejlődő kereszténységnek meg kellett küzdenie. Ebben a fejezetben az unitárius részen küzdő feleket s unitárius hitelveiket fogjuk bemutatni. Elbeszélésünk egy lényeges dologban fog különbözni minden más. egyetemes hittan- és egyház lóiíénet előadásától Amazoknál a trinitárius hitelv s a katholikus egyház kialakulásának története .a vezető téma. Mi e helyen az unitárius hitelveket és azoknak vitatóit állítjuk elbeszélésünk előterébe s a trinitárius dolgokról csak annyiban emlékezünk meg> amennyiben azok az unitárius nézetek és események megértéséhez okvetlenül szükségesek. Történeti áttekintés.
A monarchiánus unitárizmus, mint a binitárizmustól, illetőleg a trinitárizmustól lényeg szerint különböző önálló keresztény hitelv, Eleutherus római püspök idejében (175—189), a montanizmus elleni küzdelemben Noetusnak követőjével Praxeas-szal került először nyilvánosságra.* Említettük volt, hogy a montanizmus a I I . század közepén annyira elterjedt, hogy Eleutherus római püspök már azon volt, hogy azt hivatalos egyházi jóváhagyással lássa el s ez alapon az afrikai, ázsiai, frigiai és itáliai kereszténységet egy egyetemes egyházzá fogja össze. Ekkor érkezett Kisázsiából Rómába Praxeas s oly heves támadást intézett a montanizmus Gieseler: Über Hippolytus, die ersten M o n a r c h i a n e r und die römische Kirche in der ersten Hiilfte des dritten J a h r h u n d e r t e s . Theol Stud. 1853. 759—787. 1. Hegemann: Die römische K i r c h e und ihr E i n f l u s z auf die Disciplin und Dogma in den ersten drei J a h r h . 1864. Dr. Lobogott Lange: Geschichte und Lelirbegriff der U n i t a r i e r vor der niciinischen Synode. Leipzig. 1831. TI. kötet. (E kis könyvecske minden régisége mellett s fontos dolgokban való tévedései ellenére inind m á i g egyik legjobb bevezető a m o n a r c h i á n u s korszak tanulmányozásába.) — 101 —
