HÍRMONDÓ MAGYARL AKI. Tűzoltó jubileum. 120 éves a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület

HÍRMONDÓ MAGYARL AKI

Magyarlak község közéleti és kulturális lapja

2014. július • XVI. évfolyam 2. szám

Tűzoltó jubileum 120 éves a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jeles nap virradt ránk 2014. június 7-én a Pünkösdvasárnap előtti szombaton Magyarlakon. Tűzoltó egyesületünk e napra tűzte ki fennállása 120. évfordulójának megünneplését. Magyarics István egészen részletes történeti leírásából visszapillanthatunk a kezdetekre, az évszázadnál is nagyobb időszak átélt megpróbáltatásaira, nehézségeire; megelevenednek régi nevek, arcok, események. Az idei év is a magyarlaki tűzoltók aranylapjaira kívánkozik, ezen a júliusi szombaton nemcsak falunk lakossága, hanem a környező falvak „harcostársai”, ezen kívül megyei vezetők sora is köszöntötte az ünnepelt tűzoltókat. Ahogy tűzoltóéknál szokás, Istennek szóló hálaadással kezdődött a nagy nap. A hétköznapokon a templom hajójában őrzött egyesületi zászlók alatt vonult be az egyesület tagsága a Takács Gyula atya által celebrált szentmisére. Gyula atya szentbeszédében érdekes párhuzamot vont a Pünkösdkor kiáradó Szentlélek lángja, valamint a gonosz erők jelképezte tűzesetek lángja között. Amíg az egyik építi az emberi testet-lelket, addig a másik rombolja azt. Az egyesület tagjai az eltelt 120 évben mindannyian léleképítő voltukról tettek tanúságot, valahányszor embertársaik védelmében szembeszálltak a romboló tűzzel. A szentmise után verőfényes nyáreleji időben a Tűzoltó szertárnál, illetve a mellette lévő Szent Flórián emlékhelynél folytatódott az ünneplés. Falunk lakosai mellett szép számban sorakoztak fel a szomszédos községek tűzoltó egyesületei is. Megyei vezetők, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem képviseletében jöttek el a magyarlaki tűzoltókkal együtt ünnepelni. A feldiszített tűzoltó autóval a háttérben, a Himnusz közös eléneklése adta meg az alaphangot e bensőséges ünnephez. Elsőként Bartakovics Tamás tűzoltókat megörökítő verset mondott el, nagy sikert aratva. Ezután Monek Gyula Magyarlak

polgármestere köszöntötte a jubiláló csapatot. Beszédében kiemelte, hogy az egyesület eredményes munkájának titka a szoros kötelék, az összetartás. Ezt az összetartást önkormányzatunk is nagyra értékeli, az egyesület számára minden támogatást biztosít. Polgármester úr ünnepi köszöntője után Dancsecs Imre magyarlaki tűzoltóparancsnok elevenítette fel rövid összefoglalójában az elmúlt 120 évet, kitérve a tűz- és katasztrófavédelemben vállalt tevékenységeikre is. Parancsnok úr beszámolója után a megyei szervezetek nevében mondta el jókívánságait: Kovács Endre, a Vas megyei Közgyűlés Rendészeti Szakbizottságának elnöke; Seper András tűzoltó ezredes, a Vas megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese; Tűh Zsolt tűzoltó őrnagy, a Szentgotthárdi Katasztrófavédelmi Őrs parancsnoka; Horváth István alezredes a Vas megyei Szent Flórián Tűzoltó Szövetség vezetőségi tagja. Valamennyien az elismerés és a köszönet hangján beszéltek egyesületünkről, annak tevékenységéről,

tagjai áldozatvállalásáról, kiemelve az egyesület parancsnokának hosszú időn át nyújtott elkötelezett munkáját. Az elmondottakat egy-egy ajándéktárgy, díszoklevél átadásával pecsételték meg. Szintén ajándéktárgyat, emlékapot adtak át a jelenlévő rönöki, ivánci, egyházasrádóci, kondorfai és őriszentpéteri önkéntes tűzoltó egyesületek képviseletében annak parancsnokai, illetve szalagot kötöttek fel a magyarlaki tűzoltók zászlajára. Koszorút helyezett el a Szent Flórián szobor alatt az elhunyt tűzoltók emlékére állított emléktáblánál az Önkormányzat képviseletében Monek Gyula polgármester és Markó László jegyző, valamint az egyesület nevében Dancsecs Imre parancsnok és Krajczár Zsolt parancsnokhelyettes. A felemelő ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult. Nem zárult le azonban az események sora az ünnepség „hivatalos” részével. Az ebéd elfogyasztása után a Kultúrház mögötti területen várta az érdeklődőket színvonalas mentési bemutató. Gyerekek, felnőttek

JUBILEUM HITÉLET

MAGYARLAKI HÍRMONDÓ

nézték nagy érdeklődéssel egy autós baleset szimulációja utáni mentési feladatokat, mely a tűzoltók és mentősök közös együttműködésében valósult meg. Látványos akció keretében az őriszentpéteri tűzoltók hidraulikus feszítő-vágó eszközzel szabadították ki az autóból a sérült, magatehetetlen sofőrt, akit aztán a mentősök helyi ellátás, stabilizálás után szállítottak kórházba. Következett egy kigyulladt autó oltási gyakorlata. A több méter magasra csapó láng- és füstoszlopot haboltási technikával fékezték meg a riasztott

kondorfai önkéntes tűzoltók. A tűzoltóhab létrehozásához habképző anyagot kevert a jármű szivattyúja a vízhez, amit aztán kézi habsugárcsővel irányítottak a tűzre, pillanatok alatt eloltván azt. A harmadik bemutató egy égő ház oltását mutatta be. Az autós tűznél is hatalmasabb lángokat és füstöt lövellt az ég felé a kigyulladt ház, melynek eloltása a magyarlaki tűzoltó egyesület tűzoltóira hárult. Oxigénpalackkal a hátukon, légzőmaszkokban közelítették meg a kigyulladt épületet tűzoltóink, a vörös kakas megfékezé-

se nem volt egyszerű feladat. Az újra és újra lángra kapó faépítmény, a benne tárolt szalma és gyúlékony anyagok vízsugárral történő eloltása az éles bevetéshez hasonló erőpróbával ért fel az oltásban résztvevők számára. Mi nézők ebből csak a látványt és az eloltott építményt, mint végeredményt érzékeltük, egyben némi megnyugvást érezhettünk, hogy hasonlóan kritikus helyzetben igenis számíthatunk jól képzett, gyorsan reagáló helyi tűzoltók segítségére. Ezen megnyugvásunkat az egyes mentési, tűzoltási gyakorlatok végén elismerő tapssal fe-

jeztük ki a résztvevők irányába. Községünk összes lakója nevében mondhatom: köszönet érte! A 120 éves évforduló megünneplése – a délelőtti felemelő ünnepség és a délutáni látványos bemutatók révén igazán emlékezetesre sikeredett. A résztvevő tűzoltók a fárasztó bemutatók után még hosszasan beszélgettek, szakmai véleményt cseréltek, vagy egyszerűen csak korábbi közös élményeiket elevenítették fel, végül egymástól a szokásos tűzoltó köszönéssel búcsúztak: „Eseménymentes szolgálatot!” Frigy József

IMPRESSZUM: Magyarlaki Hírmondó – Magyarlak község közéleti és kulturális lapja. Szerkeszti: a Magyarlaki Kulturális és Hagyományôrzô Egyesület elnöksége. Kiadja: Magyarlaki Kulturális és Hagyományôrzô Egyesület. Felelôs kiadó: Magyarics István. Nyomdai elôkészítés: Mesics Róbert. Megjelenik: negyedévente.

2

2014. július

TARTALOM


Hírmondónk aktuális számának tartalmáról Kitört a vakáció gyermekeinknek, kezdődhetnek megszaporodott nyári teendőink, elfoglaltságaink. Lassan lecseng a foci VB, nekünk férfiaknak “sajnos”, asszonyainknak többnyire “végre”. Készülődünk némi pihenésre, kikapcsolódásra; legyen az családi nyaralás, hétvégi kiruccanás, sportesemény, fesztivál, falunap. Hosszúak a nappalok, elvileg mindenre kellene, hogy idő jusson. Leginkább persze egymásra kellene több időt szánnunk: családban házastársunkra, gyermekeinkre, szüleinkre, testvéreinkre, nagyszüleinkre. Szűkebb és tágabb kis-közösségeinkben: barátainkra, szomszédokra, ismerősökre falunk határain belül és kívül. Az egymásra szánt minőségi idő mellett felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a nyári időszakban a veszélyek is megsokasodnak:

vízpart, hőség, megnövekedett forgalom a közútakon. Figyeljünk ebből a szempontból is gyerekeinkre, mint a legfiatalabbakra, de ugyanúgy az idősekre is legyünk minden szempontból fokozott gondoskodással. A magyarlaki rendezvények sorában aktuális számunkban beszámolunk az egész falut megmozgató sportjellegű rendezvényeinkről, a gyászos emlékű Trianoni döntés emlékművének felavatásáról, bőségesen foglalkozunk a tűzoltó egyesület jubileumával, az évforduló méltó megünneplésével, hírt adunk községünk iskolája egykori igazgatójának gyémántdiploma átadási ünnepségéről, ugyanezen iskola 45 éve végzett tanulóinak osztálytalálkozójáról. Mind-mind közösségben megélt saját ünnepünk, melyek méltán kívánkoznak Magyarlak krónikáskönyvének lapjaira. Azokra a lapok-

TARTALOM: Tűzoltó jubileum ........................................................ 1-9 Beszámoló rendezvényeinkről ............................... 11-13 Gyémánt diploma .........................................................14 Osztálytalálkozó 45 év után ........................................15 Iskolánk, óvodánk életéből .................................... 16-17

2014. július

ra, amelyeket Magyarics István dokumentál történészi alapossággal – mondhatjuk, hogy Magyarlak, illetve Lak és Háromház első megemlítésétől kezdődően, ezzel is hozzájárulva egy-egy jelenkori esemény mélyebb megéléséhez, a múlt tiszteletéhez, az elődök nemes cselekedetei emlékének megőrzéséhez. István ezen munkáját, az ünnephez való hozzájárulását ezúttal is köszönjük. Ahogy megköszönjük mindenkinek, aki akár részvételével, akár tudósításával hozzájárult egy-egy rendezvény vagy ünnep színvonalának emeléséhez. Ahogy már korábban is összegeztük e helyen: mindezzel színesítjük településünk közéletét, magunknak, egymásnak szerzünk örömet mindezzel. Jelen írásainkkal is szeretnénk ehhez az örömhöz némileg hozzájárulni.

Szülőknek – gyermekekről...........................................18 Magyarlakiak tollából ..................................................19 Önkormányzati jegyzőkönyvek, hírek .................. 20-22 Hitélet ...........................................................................23 Hirdetmények, egyebek ...............................................24

3


JUBILEUM

Mentési-oltási bemutató

4

2014. július

KRÓNIKA


A 120 éves Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület története A régi falu számára az egyik legnagyobb veszélyt a tűz jelentette. A fából épült és zsúppal fedett házakba könnyen belekapott a tűz, és kigyulladás esetén szinte menthetetlenek voltak. A házak körül tárolt nagymennyiségű széna, szalma, tűzifa és egyéb gyúlékony anyag csak tovább fokozta a tűzveszélyes helyzetet. Háborúk idején, ha ellenséges katonaság tette be a lábát a faluba, az szinte mindig a házak, a falu felégetését vonta maga után. De a hétköznapi élet mindennapjai során is sokfelől leselkedett a veszélyes vörös kakas. A konyhákban régen nyitott tűzhelyen sütöttek, főztek, esténként nyílt lángú világítóeszközökkel, foklákkal, gyertyákkal, mécsesekkel világítottak. Téli időben a disznóölések alatt a pörzsölés járt szabadtéri tüzeléssel. De a gaz égetése, a villámcsapás vagy a gyerekek játszadozása is okozhatott tüzet. Ha egy ház kigyulladt, az egész falu sietett a bajbajutottak segítségére. A tüzetfogott ház oltásán kívül a legfontosabb dolog volt a tűz továbbterjedésének megállítása, a környező házak megóvása. A zsúptetős házak, melléképületek és kazlak között gyorsan terjedhetett a tűz. Ha kedvező irányú, erős szél volt, a fél falu leéghetett. Sajnos nem voltak ritkák az ilyen tűzvészek.

w „1895. december 11-én Magyarlak községben leégett Lang József kisbirtokosnak a községen kívül álló szalmakazla” – adta hírül a Szentgotthárd című hetilap. Ennél azonban súlyosabb tűzesetek is voltak. 1898. szeptember 24-én Alsórönök házai között pusztított a tűz. Egy lángralobbant szalmakazalról terjedtek át a lángok a közeli házakra. Hét ház és a községi kovácsműhely égett le. A tűz oltásában az alsórönöki, a felsőrönöki, a borosgödöri, a jakabházi, a rábafüzesi és a rábaszentmihályi tűzoltókkal vállvetve küzdöttek a csörötneki és a magyarlaki tűzoltók is. 1899-ben nagy tűzvész pusztított Csörötneken, amely a községházat is elemésztette. 1905-ben Gyarmaton, az Óvégben a Danik és az Erdüsik szere égett le amiatt, mert gyerekek kukoricát sütöttek a házak mögött.

2014. július

Az erős szél széthordta a parazsat. 30 ház, 25 gazdasági épület, 20 marha, nagymennyiségű gabona és takarmány vált a lángtenger martalékává. 1917-ben Háromházban két zsúpfedelű ház esett áldozatául a tűznek. 1928-ban Magyarlakon három zsúptetejű ház égett le. 1936-ban Rábatótfaluban pusztított tűzvész. Valamennyi helyszínen részt vettek az oltásban a magyarlaki tűzoltók. 1945-ben Csörötneken pusztított hatalmas tűzvész. Egy, a szél által elsodort orosz jelzőrakéta gyújtott fel egy túlsószeri házat. Az erős szélben a tűz átterjedt Alsószerre is. Több ház leégett. 1945. júliusában Csörötnek Felsőszeren egy ház zsúpjában felrobbant egy addig megbúvó lövedék. Leégett a ház, meg a mellette lévő ház és egy harmadik ház gazdasági épülete. Még a kertben a gyümölcsfák is elégtek a nagy hőségben.

w A régebbi időkben a tűz oltását többféle körülmény is gátolta, így nem is tudtak hatékonyan fellépni a tűzvészek ellenében. Az egyik ilyen tényező volt az eszközök hiánya. Az oltásra öszszesereglett embereknek csak vödrök, lapátok, vasvillák álltak rendelkezésükre. A másik tényező a vízhiány volt. Nem lévén minden ház udvarán kút, csak a község kútjából, az állatok itatásához szükséges víznek ásott tóból (ilyen majd minden háznál volt), vagy a patakból lehetett vízhez jutni. De ezekből a víznyerő helyekből csak lassacskán jött a víz. A harmadik tényező a szervezettség hiánya volt. Az összefutott sokadalom, férfiak, nők, gyerekek igyekeztek ugyan segíteni, de hiányzott egy összeszokott, begyakorolt, erős férfiakból álló csapat, amely higgadtan, szakszerűen és gyorsan tudott volna szembeszállni a hirtelen támadt veszedelemmel. Ennek a szükségességnek a felismerésétől vezérelve alakultak meg, kezdetben a városokban, később a falvakban is az önkéntes tűzoltó egyletek. Vidékünkön elsőként a Szentgotthárdi Önkéntes Tűzoltó Egylet alakult meg. Alapítója és első elnöke a Magyarlakon udvarházat birtokló Dr. Kolossa Ferenc ügyvéd volt. Ennek nyomán Csörötneken 1888. december 5-én, Gyarmaton 1890. július 27-én, Magyarlakon 1894. január 3-án, Talapatkán, Kisfaludban és Háromházban 1896. márciusában alakultak meg az egyletek. Bár a tűzoltók elsőrendű feladata a tűz- és vagyonvédelem volt, hamarosan szerepet vállaltak a község társas összejöveteleinek szervezésében is. A sok gyakorlatozással megszerzett szaktudásuk bizonyítására bemutatókat, versenyeket tartottak és rendszeressé tették mulatságok rendezését. A mulatságokon illett a falu családfőinek részt venni, a belépődíjat megfizetni, a tehetősebbeknek pedig felülfizetni. A Szent-Gotthárd című hetilapban olvashatók a magyarlaki bálokról és majálisokról szóló beszámolók. A tűzoltóegylet szoros kapcsolatot tartott a környező községek társszerveivel. Rendszeresen részt vettek azok ünnepségein is. Így például jelen voltak 1898-ban a csörötneki egylet fennállása 10. évfordulóján rendezett nagyszabású ünnepségen is. A kéthetes rendezvény fő programját jelentő, vasárnap délutáni

5

KRÓNIKA


ünnepségen öt vendég egylet 200-nál is több tagja vett részt. Elsőként a szentgotthárdiak érkeztek kerékpáron, majd Gasztony, Rábaszentmihály, Rábagyarmat és Magyarlak tűzoltói érkeztek. A díszbemutatót a Bekes malom előtti téren tartották a falu aprajanagyja, és természetesen a vendégek jelenlétében. Hasonlóan ünnepélyes keretek között ülték meg 1929-ben a csörötneki egylet fennállásának 40 éves évfordulóját. Ezen is részt vettek a környező falvak tűzoltói és bemutatót tartottak.

w Magyarlakon 1894. január 3-án alakult meg az önkéntes tűzoltó egylet, alapszabályukat a január 21-én megtartott rendkívüli gyűlésen fogadták el. Nevük „Magyarlaki önkéntes tűzoltó egylet” lett. Az alapszabály 1.§-a szerint „az egylet célja Magyarlak községben, úgy közel eső vidéken, tűzvész alkalmával elégséges és biztos, gyors és rendszeres oktatott segélyt nyújtani, az élet és vagyoni biztonság felett őrködni”. Az alapszabály rögzíti, hogy az önkéntes tűzoltó egylet tűzoltásban való részvétel esetén köteles „magát a hatósági rendőri közeg rendeleteinek feltétlenül alárendelni, technikai működését illetőleg azonban teljesen független.” A magyarlaki egyletnek rendes, működő illetve rendkívüli, avagy pártoló tagjai voltak. A rendes, működő tagok vállalták, hogy alávetik magukat egy katonai szervezetnek és egyenruházatot viselnek. Ez az aktív legénység három szakaszba volt beosztva: a.) mászók, b.) szivattyúsok, c.) mentők avagy tűzrendőrök. Az egyenruháról és a rangjelzésekről még ugyanez év április 3-án, az éves közgyűlésen rendelkeztek. A működő tagok egyenruhája vörös zsinórral díszített szürke posztó nadrágból, vörös zsinórral szegélyezett, álló gallérral ellátott, sötétkék színű posztóból készült, katonai szabású zubbonyból, derékszíjból és bőr sapkából vagy sisakból állt. A galléron tűzoltó jelvény díszlett. A tisztesek sapkája 7 mm vastag arany zsinórral volt szegélyezve. Parádézva mindig hordták a háborús és egyéb kitüntetéseiket, köztük a szolgálati emlékérmet. A rangjelzések a következők voltak. Az elnök polgári ruhát viselt, arany szalaggal beszegett, vörös selyem karszalagján aranyszínű Ő. T. betűk jelezték beosztását. A főparancsnok sárgarézzel borított és körített, cserlombokkal díszített taréjú, cserlombos rohamszíjjal ellátott fekete sisakot hordott, zubbonyának gallérja teljes egészében aranyszínű volt, rajta a tűzoltójelvény.

6

Az alparancsnok sárgarézzel borított és körített taréjú, keresztpántos fekete sisakot viselt, gallérja fél magasságig volt aranyozott, rajta a tűzoltójelvény díszlett. A pénztáros polgári ruhában díszelgett, de a fején tiszti sapkát hordhatott. A csapatvezetők (szakaszvezetők) és a szertárnok sárgarézzel borított taréjú fekete sisakot hordtak, zubbonyuk posztó gallérján 7 mm széles arany szalaggal, tűzoltójelvénnyel. Az első kürtös vörös lószőrforgóval díszített fekete sisakot hordott, zubbonyának posztó gallérján selyem szalaggal és tűzoltójelvénnyel. A magyarlaki tűzoltók első főparancsnoka Kurucz Imre volt, az elnök nevét az alapszabály alján nem lehet elolvasni. Az egylet megalakulását május 8-án jóváhagyta a belügyminiszter, június 10-én bejegyezte a királyi bíróság, ezzel működésük törvényessé vált.

w A világháború és az azt követő évek zavaros viszonyai nem kedveztek az egyletek, köztük a tűzoltók zavartalan életének. Az első világháború alatt az egylet felbomlott, megszűnt, azonban 1923. május 14-én újjáalakult. 1925-ben 18 olyan tagot tartottak nyilván, akik már 1923 óta voltak tagjai az egyletnek. Az egyesület 1924-ben kapott zászlót, amelyet a Bekes család adományozott. A dúsan hímzett, vörös brokát zászló egyik oldalán az ”Önkéntes Tűzoltó Egyesület Magyarlak 1924.”, másik oldalán az „Istennek dicsőség, Egymásnak segítség!” felirat díszeleg. A zászló mindkét oldalának közepét festett kép díszíti, az egyiken Szent Flórián alakja, a másikon tűzoltószimbólumok láthatóak. 1925-ben a Vármegyei Tűzoltó Szövetség, a tűzrendészeti felügyelőség egységes keretbe terelte az egyletek működését. Az eredeti alapszabályokat módosították, egységesítették. Ekkor a magyarlaki önkéntes tűzoltó egylet is (ismét) újjáalakult. Június 28-án tartották az alakuló ülést. Németh Kálmán tanító vezette az ülést. Megnyitó beszédében ismertette a tűzoltók nemes és magasztos hivatását, lelkes szavakkal buzdította a megjelenteket a tűzoltó egylet megalapítására és az egyletbe való belépésre. A beszéd után a megjelentek egyhangúlag elhatározták a magyarlaki önkéntes tűzoltó egylet megalakítását. Elnökké közfelkiáltással Bekes Jenő csörötneki malomtulajdonost választották meg. A választást követően a tisztikar a következőképpen állt fel.

2014. július

KRÓNIKA

MAGYARLAKI HÍRMONDÓ Titkár Németh Kálmán tanító lett. A főparancsnoki tisztségre Mezei Ferencet, alparancsnoknak Klement Ferencet, szakaszparancsnoknak Mezei Józsefet, szertárosnak Kovács Ferencet választották. A tisztikarral együtt 30 főt számláló egylet legénységét két rajba osztották be, akiket Dancsecs József csővezető (egyben pénztáros is), Háklár Imre helyettes csővezető és Puskás József mászó rajvezető irányított. 7 fő tartozott a mászók közé, a többi 10 csak működő tag beosztásban szerepel a névjegyzékben. A kürtös Mesics Károly lett. December 5-én rendkívüli közgyűlés módosította az alapszabályt a Vármegyei Tűzoltó Szövetség által kidolgozott és egységesített formában. Az egyletnek ekkor már 45 fős tagsága volt, ebből 22-en működő tagok. Az ekkor újjáválasztott tisztikar zászlótartóval egészült ki, erre a posztra Puskás József került. Az egylet parancsnokai az idők során Láng József, Mezei József, Kozó József, Puskás Imre, Dolgos József, Dancsecs /Mester/ Ferenc, Klement /Ferci/ Ernő, Tóka Ferenc, Dancsecs /Piroska/ Imre voltak.

w

A Háromházi Önkéntes Tűzoltó Egylet 1896. márciusában alakult meg 24 fővel. Az I. világháborút követően 1925. július 8-án alakult újjá. Az 1925-ös alakuló ülésen Hegedüs János közjegyző elnökölt, a jegyzőkönyvből kiderül, hogy az egylet megalakulása központi, hatósági kezdeményezésre történt. Az egylet elnökévé Wágner Gyulát, a malom tulajdonosának fiát, titkárrá Kozó Imre gyári munkást választották meg. Főparancsnok Mesics (Boka) József, alparancsnok Mesics János, szakaszparancsnok Mesics József, segédtiszt Kozó Imre, szertáros Horváth Ferenc lettek. A 20 működő tagot számláló egylet kürtöse Takács Imre lett. November 29-én, módosítva az alapszabályt, elfogadták a központilag egységesített paragrafusokat.1937-ben kaptak zászlót. Nemzetiszín farkasfogazattal szegélyezett fehér selyemzászlajuk egyik oldalán az „Egyesült erővel vész esetén! Háromházi Tűzoltóegyesület.” felirat, a másikon „Isten, Király, Haza! 1924-1937.” felirat olvasható. Az egyik oldalt Szent Flórián alakja, a másikat a koronás magyar címer díszíti. A zászlószalagon „Az önk. Tűzoltó Egyletnek, Bekes Jenőné szül. Soós Irén.” felirat olvasható. A zászlóavató ünnepségen jeles legitimista politikusok is részt vettek, így például Sigray Antal gróf ivánci földbirtokos és Lindauer Albin szombathelyi sajtómágnás, Bernrieder Katinka grófnő gasztonyi földbirtokos. A jeles eseményről a korabeli újságok is beszámoltak.

w Az újabb háborús időszak kezdetén, a megváltozott viszonyokhoz igazított, központilag egységesített új alapszabályt a magyarlaki egyesületnek az 1940. március 7-én tartott közgyűlése fogadta el. Az új szabályzat pontosan rögzítette az egylet működési területét, amely Csörötnektől Rábakethelyig elhelyezkedő községek területére terjedt ki. Az okiratot Lang János közgyűlési elnök és Vari József közgyűlési jegyző írta alá. A háromházi egylet ugyanezt az alapszabálymódosító közgyűlést március 25-én tartotta. A háborús időkben, majd az azt követő kommunista diktatúra idején a régi tűzoltók ereklyeként őrizték és rejtegették az egyletek csapatzászlóit. A magyarlaki egylet zászlaját Klement

2014. július

/Ferci/ József, a háromházit Mesics /Kuti/ József tűzoltó őrizte meg a viszontagságos időkben.

w A tűzoltó egyletek megalakulása lehetővé tette korszerű felszerelés beszerzését és alkalmazását is. Ezek legfontosabbika a kézihajtású szivattyús fecskendő volt. Ez az új technikai eszköz a tűzoltásnál biztosítani tudta a szükséges mennyiségű víz folyamatos szállítását. Bernrieder Katinka rátóti grófnő és Bekes József csörötneki malomtulajdonos 1924-ben adományozott az egyesületnek egy lóvontatású, kétfogatú kocsifecskendőt. 1945-ben Mezei József szerzett egy Ganz-Mávag gyártmányú 800 literes motoros fecskendőt. A szerzés körülményeire világít rá, hogy a hatóság a tulajdonjogok tisztázásáig zár alá helyezte a motoros fecskendőt. A magyarlaki egylet 1950 őszén tűzoltófelszerelések beszerzésére 4360,- Ft államsegélyt kapott. Az egyesületnek az 50-es években a háromházi szertárban tartott kézihajtású szivattyús fecskendője és a magyarlaki motoros fecskendő állt rendelkezésére. Az 50-es években az aratás idejére, általában az aratás megkezdésétől, július 1-től a cséplés befejezéséig tűzfigyelő szolgálatot szerveztek a községben. A szolgálatba beosztott személyek a község két pontján teljesítettek szolgálatot. A szolgálat időben történő megszervezésére és működésére – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint – a tanács végrehajtó bizottsága is különös gondot fordított. A közös tanácsi rendszer idején a társközségek, Magyarlak, Csörötnek és Rábagyarmat tűzoltó egyesületeit is összevonták. Ez az új felépítés nem volt jó hatással a szülőfaluhoz kötődő, lokálpatrióta szemléletű egyesület tagutánpótlására. Viszont a közös tanács területén lévő gazdálkodó szervezetek, így a tsz illetve a Falco rönöki fűrésztelepének anyagi támogatása javított az egyesület felszereltségén. 1974-ben a termelőszövetkezet vásárolt egy új TS 800L motorfecskendőt. 1988-ban új zászlót adományozott az egyletnek a Falco faipari kombinát, amely a rönöki fűrészüzem okán állt kapcsolatban a faluval. Az átadás ünnepélyes keretek között történt.

w A rendszerváltást követően, 1992-ben az egyesülési törvény előírásainak megfelelően ismét újjáalakult a magyarlaki önkéntes tűzoltó egyesület. Immár önálló civil egyesületté vált. Elnöke Benkő Ferenc, a parancsnok Dancsecs Imre lett. A cégbírósági bejegyzést követően folytatták működésüket. Az egyesület tűzoltói rendszeresen részt vettek a különböző tűzoltóversenyeken, gyakran érve el sikereket rajtuk. Például az 1992-ben Szőcén rendezett versenyen, a szentgotthárdi körzet önkéntesei közül az első helyezést hozták el a magyarlaki csapat tagjai. 1998-ban a tagság kezdeményezésére tisztújításra került sor. Az egyesület elnöki posztjára Dancsecs Józsefet választották meg. A parancsnoki tisztséget továbbra is Dancsecs Imre töltötte be. A tűzoltók szakmai feladataik mellett szervezői lettek a község társasági életének is. Egészen a 70-es évekig emlékezetesek voltak a tűzoltóbálok. Ezeket kezdetben magánkocsmákban, később a felépült kultúrházban tartották. Ápolták a kapcsolatot a szomszédos községek testvérszervezeteivel is. Egy időben temetést is végeztek.

7

KRÓNIKA


Az egyesület feltehetőleg első, eredeti szertárát a régi iskola melléképületében alakították ki. A kápolna mögött, a gát felé vezető utcára nyíló ajtajú helyiségben tárolták a kézi hajtású fecskendőt és a többi felszerelést. A háromházi egyesület egykori szertára a harangláb mellett állt.1964-ben új, korszerű tűzoltószertár építésére szánta el magát a községi tanács. A postaút és a templommal szemközt nyíló utca sarkán, az e célra kisajátított telken épült fel az új szertár, amely két tágas kocsiállást, egy raktár- és egy irodahelyiséget is magában foglalt. 1992-ben az önkormányzat kibővítette a tűzoltószertárnak helyet adó épületet. Itt alakították ki a falu önálló orvosi rendelőjét. A korábban is meglévő épülethez újonnan hozzátoldott északi szárnyban kaptak otthont a tűzoltók. 1993. május 22-én avatták fel az új orvosi rendelőt és a vele egybeépült tűzoltószerházat. 1992. szeptember 26-án a futballpályán rendezett ünnepség keretében adta át a falunkból elszármazott Freud Ede az általa megvásárolt Opel Blitz tűzoltóautót – amely addig a Bécs melletti Höflein tűzoltóit szolgálta – a magyarlaki tűzoltó egyesületnek. Az iskolások néptánc- és sportműsort mutattak be. Technikai bemutatót tartottak a laki és a vendég tűzoltók is. Este bál zárta a napot. 1993. májusában részt vettek a Höflein-i Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulásának 100. évfordulóján rendezett ünnepségen az ausztriai településen. Az egylet megalakulásának 100. évfordulóját 1994. május 15-én falunappal egybekötve ünnepelte meg a község. Ünnepi szentmise keretében újraszentelték a két jogelőd egyesület zászlaját, amelyeket az ünnepet követően a templom kereszthajójának nyugati falára erősített zászlótartókban helyeztek el. Ugyancsak ekkor avatták fel a tűzoltószerház keleti homlokzatán Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének szobrát (Máriahegyi János budapesti szobrász alkotása). Alatta emléktábla állít emléket az egyesület százéves fennállásának. Megtisztelték az ünnepet részvételükkel

8

a Höfleini osztrák önkéntes tűzoltók, de jöttek kollégák és táncosok Szlovéniából is. Nem maradhatott el a tűzoltóverseny a szomszéd falu, Vasszentmihály csapatával. Mondhatjuk, hogy igazi népünnepély volt a faluban. Szentgotthárdról a Színház és a Városi Művelődési Központ majorettjei, a Korpics sramlizenekar, Körmendről a fúvószenekar segített megteremteni a jó hangulatot. Az érdeklődők láthattak Opel-bemutatót, focimérkőzést, búcsúkor szokásos sátras kitelepülőket. Négy kiemelkedő munkát végzett tűzoltó kitüntetést kapott. A rákövetkező években a Szent Flórián szobor alatt egy másik táblát is elhelyeztek, amely a tűzoltó egyesület elhunyt tagjainak állít emléket. 2008. augusztus 16-án falunappal egybekötött ünnepségen emlékeztek meg az önkéntes tűzoltó egylet fennállásának 115. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét követő rendezvényen V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő és neves megyei vezetők is részt vettek, Majthényi Lászlóval az élen.

w Az ünneplések mellett az egyesület eredeti céljainak megfelelő feladatokkal is meg kellett birkózniuk az egyesület tagjainak. 1992. március 19-én súlyos baleset történt a faluban. Egy idős férfi az Erdőkepében lévő kaszálójáról akarta leégetni az elszáradt gazt. Az erős északi szélben a lángok gyorsan tovaszaladtak az erdő irányába. Lángra kapott a környező elhanyagolt, gazos terület. A tűz hamarosan elérte az erdőt is. „ …miután többen is észrevették a vörös kakas felröppenését, ki-ki igyekezett tenni valamit. Volt, aki a tűzoltókat hívta, más a Sina-hegy felé szaladt, mert már arra, az erdős rész felé nyargaltak a lángok. Ekkor érkezett meg Szentgotthárd irányából a munkásbusz. Ekkor már nagy volt a baj, az erdőt is elérték a lángok. A buszról leszálló munkások, diákok hazaszaladtak lapátért, és már rohantak is úgy negyvenen-

2014. július

KRÓNIKA

MAGYARLAKI HÍRMONDÓ ötvenen a hegy felé. Az időközben megérkezett tűzoltókkal együtt nekiláttak az oltásnak. … Fél négyre sikerült lokalizálni a tüzet, s nem sokkal ezután találták meg a hetvenhárom éves idős férfi összeégett holttestét.”- tudósított az esetről a Vas Népe. 1997. május 6-i és a másnapi, május 7-i lapszámában képes tudósítást közölt a Vas Népe a csörötneki erdőtűzről. „A szőlőhegyről kiindulva, öt hektáron vitte a lángokat a szél, a kárt több millió forintra becsülik.” A lángok a szőlőhegyi pincéket, hétvégi házakat közvetlenül fenyegették. Az erős szélben gyorsan terjedő tűz oltásában a körmendi, szombathelyi, sárvári, lenti hivatásos, a csörötneki, szentgotthárdi, csákánydoroszlói önkéntes tűzoltók mellett harminc határőr is részt vett. Összesen tizenegy tűzoltóautó vonult ki az esethez. 1998-ban a Tsz telephelyén 100 szénabála gyulladt ki. 2008. március 15-én Csörötneken, a Gyöngyös utca egyik családi háza mögött álló műhelyben ütött ki tűz. A műhelyben hegesztéshez használt, különösen robbanásveszélyes, sűrített oxigént és dissousgázt tartalmazó palackokat is tároltak. A tűzoltóság a tüzet második fokozatú kiemelt esetnek minősítette. Hat tűzoltókocsival érkeztek a hivatásos tűzoltók, négy jármű Körmendről, egy Szombathelyről és egy Zalaegerszegről. A palackokat időben kimentették és a tűz továbbterjedését is sikerült meggátolniuk, de a műhely teljesen kiégett, tetőzete is beomlott. A Vas Népe 2008. március 18-i számában tudósított az esetről. Magyarlakon, a Hunyadi János utcában egy, a garázsban álló gázüzemű személyautó gyulladt ki. Szerencsére a gázpalack nem robbant fel, de a garázs és a személyautó teljesen kiégett. Az oltásban a magyarlaki tűzoltók is részt vettek.

2014. július

2010. januárjában, egy éjszaka Magyarlakon, az Arany János utcában egy hátsó épületet gyulladt ki. Alaposan megrongálódott az épület tetőszerkezete, elégett az ott tárolt holmi és egy Trabant gépkocsi is a tűz martaléka lett. A tüzet a körmendi állami és a magyarlaki önkéntes tűzoltók oltották el. Szentgotthárdon a vasútállomás melletti társasház és a Rodeó Pizzéria oltásánál, a szalafői erdőtűznél is jelen voltak a magyarlaki tűzoltók. Az egyesület tagjai nemcsak a tüzek oltásánál jeleskedtek, hanem az árvizek elleni védekezésből is kivették a részüket. 2009-től kezdődően a rendkívüli időjárási helyzetek minden évben munkát adtak az egyesület tagjainak. Magyarlakon, Rönökön, Vasszentmihályon, Csörötneken, Rábagyarmaton vettek részt árvízvédelmi bevetésen. De mind közül kiemelkedik a 2013-as nagy dunai árvíz, amikor az egyházasrádóci, őriszentpéteri, ivánci önkéntesekkel Győrújfalu és Dunaszentpál védekezésénél voltak jelen 5 napon keresztül.

w 120 éves múltjával a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület községünk legrégebben fennálló, legtartalmasabb munkát maga mögött tudó egyesülete, amely a falu támogatásának és a tagság összetartásának köszönhetően világháborúkon, rendszerváltozásokon keresztül mindmáig megőrizte tettrekészségét és tenni akarását. Magyarics István

9

JUBILEUM


A kapitányi hídról Interjú Dancsecs Imrével a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület tűzoltóparancsnokával – Legelőször is engedje meg, hogy gratuláljak a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület 120 éves jubileumához. Részt vettem az ünnepségen, illetve az azt követő tűzoltó bemutatón, és elmondhatom, hogy mind hozzáállásban, mind szakmailag magas színvonalon számot adott a Magyarlaki ÖTE a tudásáról. Ha jól tudom 31 éve látja el a tűzoltó parancsnoki feladatokat. Elmondaná, hogy milyen feladatai is vannak egy tűzoltó parancsnoknak? – Az Egyesületen belül a szakmai ügyekkel foglalkozom, valamint az oktatás és a gyakorlatok végrehajtásának ellenőrzése, az esetleges hibák javítása is az én feladatom. Kapcsolatot tartok a Körmendi Tűzoltósággal és a Szent Flórián Tűzoltószövetséggel. Mindezeken felül az Egyesület dokumentációs feladatait is én végzem el, valamint a pályázatok írásával és az azzal kapcsolatos ügyintézésekkel is foglalkozom. – Jó hosszú időszak ez a 31 év, bizonyára sok tapasztalatot szerzett, de engem most az érdekel, hogy milyen volt kezdőként? Tóka Ferenc halála után vettem át a parancsnokságot, azóta látom el a parancsnoki feladatokat. Nehéz volt, de kezdetben Mesics Ferenc volt a parancsnokhelyettes, ő segítette a munkámat. – Akkor gondolom sok különbség van a hajdani és a mostani egyesületi feladatok között? – Elég sok különbség van, ám a fő feladat régen is a tűzoltás, a helyi lakóházak ellenőrzése és a terület-felelősi munkának az ellátása volt. Továbbá mindezen feladatok beszámolóinak az elkészítése is a munka részét képezte. Akkoriban nem voltak pályázati lehetőségek, így

10

a helyi Tanács támogatásából gazdálkodott az Egyesület. A kapott támogatás pedig a szükséges üzemanyagot és a versenyeken való részvétel költségeit fedezte. Régen 1800-as kismotorfecskendővel oltottuk a tűzet. 1993-ban kaptuk meg az akkor 20 éves Tűzoltóautót, amit az Egyesület részére Freund Ede vásárolt meg

– Jelenleg hány tagja van az ÖTE-nek? – Az Egyesület jelenleg 25 fővel működik, ebből 17 aktív tag vethető be. A tagoknak el kellett végeznie a 40 órás alaptanfolyamot, csak ők vehetnek részt a közvetlen tűzoltásban és a mentési munkálatokban. Ezen felül a tagok elvégezhették a motorfűrész, a szivattyú-

kezelő, a gépjárműfecskendő továbbá a PÁV alkalmassági vizsgát. – Mint egyesület, milyen tevékenységeket lát el az ÖTE? – Tűzoltás, katasztrófa elhárítás valamint árvízvédelemi feladatokat látunk el. A helyi önkormányzattal való kapcsolattartás és együttműködés is fontos feladat számunkra. – Milyen jövőbeli céljai vannak az Egyesületnek? – Szeretnénk a tűzoltószertárt kibővíteni, valamint egy nagyobb teljesítményű tűzoltóautót vásárolni. A felszerelések folyamatos korszerűsítése is fontos tényező, ez főleg a mentési, tűzoltási feladatok ellátásánál elengedhetetlen. A korszerűsítést pályázatok útján, továbbá az Önkormányzat támogatásával próbáljuk megoldani. – Még egy utolsó kérdés, mire a legbüszkébb az elmúlt 31 év alatt? – Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy a 31 év parancsnoki munkám alatt három generáció váltotta egymást. Úgy gondolom, hogy a mostani önkéntes csapat aktivitása is mutatja, hogy talán ők a legfelkészültebbek az önkéntes tűzoltói feladatok ellátására. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy számos első helyezést értünk el a különböző megyei versenyeken. Nagyon örülök annak is, hogy Magyarlak lakossága mindig is támogatást nyújtott az Egyesület számára, amit ezúton is szeretnék megköszönni az ÖTE nevében. – Köszönöm szépen az interjút, kívánom, hogy a jövőben az Egyesület a kitűzött céljait és további sikereket érjen el. Továbbá engedje meg, hogy megköszönjem az Ön és az Egyesület munkáját. Kukor Hajnalka

2014. július

RENDEZVÉNYEK


Közöd! – önkéntes fiatalok napja Április 26-án került sor kis falunkban az önkéntes fiatalok napjának megrendezésére, a Közöd! napra. Bár a program országos szinten már nem kerül megrendezésre, a M.I.K.E mégis szeretné tovább vinni a hagyományt, hogy a fiatalok önkéntes munkával járuljanak hozzá Magyarlak csinosítgatásához. Az idő bár nem volt hozzánk kegyes, így a délelőttre tervezett temetőkapuk festése elmaradt, ám délután filmvetítés és vetélkedő várta a

fiatalokat, melynek témája idén Magyarország volt. A zsűriben Tóthné Köncz Valéria, Kovács Zsuzsanna, Demeterné Mihály Ágnes és Dr. Magyarics Alíz foglaltak helyet. Segítségüket ezúton is köszönjük! Képeinken a vetélkedő pillanatait örökítettük meg, a hazaszeretet témában született verseket pedig a „Magyarlakiak tollából” oldalunkon közöljük. Magyarics Bettina M.I.K.E

Kihívás napja Településünk idén ismét csatlakozott a Kihívás Napja rendezvénysorozathoz, melynek időpontja ezúttal május 21-re esett. Rendezvényünket délelőtt az eddig jól bevált Ovitúrával

kezdtük, úticélunk pedig nem más volt, mint a Brenner János Turistapihenő Ház. Itt a lurkók kedvükre játszhattak és élvezhették a napsütést, hiszen az időjárás ismét kegyes volt hozzánk. Ezzel egy időben a MagyarlakCsörötnek Általános Iskola tanulói is folyamatosan sportoltak.

2014. július

Délután már a Művelődési Házban folytatódtak a rendezvények. A sportolni vágyó felnőtteket és gyermekeket pingpong, sorverseny, és íjászat várta, késő délután pedig Szalai Marietta szórakoztató tornáján vehettek részt. Este 6 órától egy kisebb vegyes csapat gyűlt össze a pályán, így a focimeccs kispályás mérkőzéssé alakult, de a jó

hangulat így is garantált volt. A nap záróeseménye természetesen a Zumba volt Jojóval és aki annyit sportolt aznap mint mi, zsíros kenyérrel nyerhette vissza energiáját estére. A kihívás napján összesen 463 fő sportolt kis falunkban. Köszönjük a részvételt! Magyarics Bettina IKSZTmunkatárs

11

RENDEZVÉNYEK


Gyermeknap Június 1-én Magyarlak Község Önkormányzata és a M.I.K.E szervezésében Gyermeknapra invitáltuk falunk lurkóit. A délután jó hangulatban telt, ahol a gyermekeket ugráló vár, trambulin és népi játékok szórakoztatták. Idén sem maradhatott ki az évek óta népszerű csillámtetoválás. Siklér Ildikónak és Dancsecs Jutkának köszönhetően ínycsiklandozó Gofri került az asztalra, amiből bárki bátran falatozhatott. Önkéntes tűzoltóinknak hála, a gyermekek ismét beülhettek a tűzoltóautóba. Magyarics Bettina

„Településkép megújítása Magyarlakon” – M.I.K.E pályázat A Magyarlaki Ifjúsági Kulturális Egyesület az EMVA III. tengely Falumegújítás és fejlesztés jogcímen „Településkép megújítása Magyarlakon” című projekt megvalósítására 10 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült, mely 3 létesítmény építésére, felújítására nyújtott fedezetet. A beruházásban a település sportöltözőjében egy napkollektoros rendszer kialakítására került sor 2 db napkollektorral, egy 300 literes tárolóval, valamint annak rendszerelemeivel. Az épületben lévő hazai és vendégöltöző vizesblokkja új

12

rendszerű zuhanyzót, csaptelepeket, mosdót, csempe és járóburkolatot kapott. Az öltöző épület összes helyiségében festés, járólap csere, radiátorfestés, csővezetékfestés és külső ablakcsere valósult meg. A sportpálya, az óvoda és a kegyeleti park közelsége miatt került sor megfelelő, sármentes parkoló felület kialakítására. A parkoló jelenleg a teherbíró talajra fektetett 20 cm tömörített kavicságyra épített 6 cm aszfalt felülettel nyújt kulturált parkolási lehetőséget a megálló személyautóknak. A hegyre tervezett esőbeálló épület a helyiek és a turisták

részére ad pihenési, időtöltési lehetőséget. Az építmény nyolcszög alaprajzú, vasbeton lemezlapra tervezett, fa oszlopokon álló, fa szerkezetű épület, cserépfedéssel. Nyitott oldalfalakkal rendelkezik, a leülő rész 4 cm vastag fából készült. Méretei alapján 15-20 fő befogadására alkalmas. A kivitelezési munkák öszszesen 10.223.993 forintba kerültek, tervezésre 76.200 forintot, műszaki ellenőrzésre 539.051 forintot, projektmenedzsmentre pedig 476.250 forintot fizettünk ki. Így a beruházás összköltsége 11.315.494 forintra rúgott.

A projekt megvalósulásáért köszönettel tartozunk Magyarlak Község Képviselőtestületének, akik a pályázati összeg megérkezéséig biztosították számunkra a szükséges összeget; Benkő Jánosnak, az Oregon mérnöki iroda vezető-tervezőjének; Musits Gyula kivitelezőnek; és nem utolsó sorban Markó László jegyző úrnak, aki a pályázattal kapcsolatos adminisztrációs, jogi és egyéb feladatok teljesítésével, valamint ötleteivel segítette Egyesületünk munkáját. Magyarics Bettina, M.I.K.E

2014. július


RENDEZVÉNYEK

Trianon emlékmű avatása 2010 tavaszán a Nemzeti Összetartozás napjának nyílvánította június 4-ét a Magyar Országgyűlés, nemzeti emléknappá nyílvánítva az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját. Ugyanezen a napon 2014-ben Magyarlak község egy emlékmű felállításával fejezi ki a törvényalkotók szándékát: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az avatóünnepség délután 4 órakor a magyarlaki templomban szentmisével kezdődött, melyet községünk plébánosa, Takács Gyula atya celebrált. A szentmise után a Kultúrház előtti téren a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepi program. Szavalat elhangzása után Monek Gyula polgármester köszöntőjét hallgatták meg a jelenlévő falubeliek, meghívott vendégek. Polgármester úr beszédében emlékeztetett a 94 évvel ezelőtti gyászos eseményről, melyben országunk mind területileg, mind lélekszámban megcsonkításra került az I. világháborúban győztes nagyhatalmak döntése alapján. Illyés Gyulát idézte: „Magyar az, akinek fáj Trianon”, ma sem felejthetjük el az akkori igazságtalan döntést, hisz máig viseljük – lelkünkben leginkább – annak fájó következményeit. Magyarlak az emlékmű felállításával az emlékezés mellett azonban a nemzeti összetartozást és öszszetartást szeretné kifejezni: „Emlékeztessen bennünket arra, hogy nemzetünk sorsa a mi kezünkben, a ma élők kezében van.” Befejezésként polgármester úr köszönetét fejezte ki az emlékművet elkészítő Kollár

2014. július

Csaba vállalkozónak, illetve a Szombathelyi Vízerőmű Kft. vezetőjének, Weigl Kristófnak az emlékmű állításához nyújtott támogatásáért. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, körzetünk országgyűlési képviselője avatóbeszédében a nemzet magára találásáról, a helyes megoldás megleléséről beszélt, amelyre évtizedeket kellett várnunk. Volt idő, amikor az újonnan, szabadon megválasztott miniszterelnök csak lélekben nyílváníthatta ki magát 15 millió magyar miniszterelnökének. Az áttörést az elmúlt évek hozták meg: uniós csatlakozásunkkal szabadabbá, légiesebbé váltak azok a határok, melyek összekötnek most már elszakított családokat útlevél nélkül is. Létrejött a a kettős állampolgárság intézménye, mely százezreket hozott újra a nemzet közösségébe, segítve azt, hogy ott, a szülőföldön is lehet magyarnak maradni magyar útlevéllel a zsebben. Az államtitkár szerint az összetartozás érzését erősítik a magyarlakiak is a trianoni emlékművel, amely emlékeztet minket 1920. június 4-ére. Az ünnepi beszédek elhangzása után V. Németh Zsolt és Monek Gyula közösen leplezte le a főútról is jól látható helyen, a Kultúrház előtt elhelyezett emlékművet, melyet Takács Gyula plébános atya áldott meg. Koszorút helyeztek el az emlékmű oldalán: az államtitkár úr, a Magyarlaki Önkormányzat, a Magyarlaki Egyházközség, valamint a magyarlaki civil szervezetek képviselői. Az ünnepség a Magyarlaki Asszonykórus énekével, valamint a Székely Himnusz eléneklésével zárult. (Forrás: Wikipédia, Vas népe Online) Frigy József

13

OKTATÁS-NEVELÉS


Gyémántdiploma – Monek József igazgató úr köszöntése Pedagógusnap alkalmából június 7-én került sor tanítók, tanárok köszöntésére, elismerések átadására Szentgotthárdon a Refektóriumban. Az idei évben a gyémánt díszoklevelet átvevő nyugdíjas pedagógusok között köszönthettük a magyarlaki általános iskola egykori tanítóját, igazgatóját, Monek Jóska bácsit is. Tóthné Köncz Valéria, Jóska bácsi egykori tanítványa, jelenkori utóda az iskolaigazgatói székben köszöntötte e jeles ünnepen az igazgató urat. Jókívánságaihoz újságunk hasábjain keresztül tagintézményvezető asszony pedagógusnapi köszöntő beszédének közlésével magunk is csatlakozunk. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én köszönthetem Monek Józsefet, egykori tanáromat, kollégámat, igazgatómat gyémántdiplomájának átadásán. Ez a diploma is szerény elismerése annak az áldozatos, fáradhatatlan munkának, amelyet hosszú évtizedeken keresztül, olykor ideálisnak egyáltalán nem mondható körülmények között az oktatás érdekében végzett. Monek József 1954-ben szerzett tanári diplomát a Budapesti Műszaki Tanárképző Főiskola ipariskolai tagozatán matematika szakon. A főiskolai évek alatt egy éves gyakorlati tanításon vett részt Mosonmagyaróváron. 1954. szeptemberében kezdődött pedagógusi pályája a Magyarlaki Általános Iskolában. 1961-től az új munkahelye a körzetesítés következtében a Csörötneki Körzeti Általános Iskola lett, ahol egészen

nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A mindennapi oktató-nevelőmunka mellett sok éven át igazgatóként a vezetői teendőket is ellátta. 1985. novemberében szűnt meg a munkaviszonya, nyugdíjas lett. Életvidám természete, lelkesedése komoly hajtóerőként hatott az iskola mindennapjaiban. A vezetésével sikerült elérni azt, hogy családias, jó légkörben végezhették a pedagógusok a munkájukat. A tanítványa voltam, és nagyon élénken élnek bennem azok a csodálatos emlékek, amelyekhez bennünket juttatott. Vezetőként fontos volt számára a képzés, a kollégák továbbképzésének támogatása, a partnerekkel való jó kapcsolatok ápolása, a nevelő – oktatómunka, az iskolaműködtetési

feltételek biztosítása, a követelményeknek való megfelelés. Mind tanárként, mind vezetőként nagyon sokat tanultam én is tőle. Volt tanítványai, kollégái tisztelik, becsülik, szívesen keresik fel még a mai napig is. Jules Verne idézetével kívánok valamennyiünk nevében Jóska bácsinak jó erőt, egészséget és további boldog nyugdíjas éveket! „Elmúlhatunk, de cselekedeteink nem tűnnek el nyomtalanul, örökké élnek az örökké tartó eredményekben és következményekben. Vándorok vagyunk, de lépteink nyomát nem fújja el a szél, semmi sem történhet, ami nem a múlt következése lenne, hiszen a jövő is csak a múlt folytatása.”

Örökifjak összecsapása A sportöltöző felújítása kapcsán az avatóünnepség után legelőször a magyarlaki és a rönöki öregfiúk csapatai vehették birtokukba az öltöző helyiségeit. Szinte minden egyes játékos öltözött itt korábban, akár a hazai oldalon, akár a vendégöltözőben; volt is nosztalgiázás mindkét oldalon bőségesen. Egymás zrikálása folytatódott aztán a zöld gyepen is, ott már nem csak a szavaké volt a főszerep, futni, szerelni, lőni, időnként ütközni kellett, ahogy régen is: keményen, férfiasan. Talán levegőből hiány volt néha, a technikai tudás viszont egyik oldalon sem kopott az elmúlt évek alatt, jó volt nézni régi kedvenceink felszabadult játékát. A mérkőzésen potyogtak a gólok, összesen 11 alkalommal került hálóba a labda. A konkrét végeredményt ehelyütt nem is írjuk meg, az örömfocin volt a lényeg ezen a napon. Frigy József

14

2014. július

OKTATÁS-NEVELÉS


Emlékezés az iskolára, tanítóinkra és tanárainkra 45 éves általános iskolai találkozó 1961. szeptember 1. napján a magyarlaki általános iskolában Glóbits Jenőné tanító néni irányításával 20 kisgyermek kezdte meg iskolai tanulmányait. Akkor Magyarlakon már csak alsó tagozatos oktatás volt, az első és harmadik osztályt a tanító néni, a második és negyedik osztályt pedig Matus Jenő igazgató bácsi tanította. Ha jól tudom ettől az évtől kezdődött, hogy a felső tagozatosok öttől-nyolcadik osztályig a csörötneki körzeti általános iskolába jártak. Magyarlakon az alsó tagozatosok két tanteremben tanultak, az egyik jelenleg a Dr. Tőkés Emma tulajdonában lévő épület tanterme, a másik a polgármesteri hivatal közösségi helyisége. Két olyan tanító kezei alatt szívtuk magunkba az ismereteket, akik szívvel-lélekkel azért dolgoztak, hogy valamennyi gyermek megfelelő képzést kapjon. Sok szeretettel gondolunk vissza az elmúlt évekre, a téli szánkózásokra, a kirándulásokra, a télapóvárásra és még sorolhatnám. Az alsó tagozat elvégzése után a csörötneki körzeti általános iskolába kerültünk, ahol

2014. július

a csörötneki alsó tagozatosokkal együtt 46 fős osztályt alkottunk. Itt már minden évfolyam külön osztályt jelentett, külön teremben tanultunk, és bővítették tudásunkat olyan tanárok, akikre mindig szeretettel gondolunk vissza: Verő Elemér igazgató - ének, Monek József osztályfőnök - kémia, Horváth Olga - magyar irodalom és nyelvtan, történelem, Bebes Magdolna – matematika, fizika, rajz, Matus Jenőné – orosz, testnevelés, Kovács Gyuláné Hargitai Mária, akit Szabó Katalin váltott – biológia, földrajz. Az iskola épülete a jelenlegi Zarándok-ház és a mellette lévő épület volt. Az a négy év, amit ott töltöttünk, olyan tudással és élményekkel gazdagított bennünket, hogy arra visszagondolni mindig csak örömmel lehet.

1969. júniusában a 46 fős osztályból 42 fő sikeresen befejezte általános iskolai tanulmányait. Ennek az eseménynek a 45. évfordulóján, 2014. május 31. napján ismét találkoztunk. A 42 fős osztályból sajnos 6 fő már nem él, 20 osztálytárs jött el a találkozóra. Sajnos az egykori iskolánk épületét

csak kívülről lehetett megnézni, ezért este Szentgotthárdon jött össze csapatunk. Hogy és miként telt el a 45 év, azt a jelenlévők

a beszélgetések során elmondták. Mellette felelevenítettünk az iskolában velünk történt egy-egy eseményt, a tornaünnepélyeket, az osztálykirándulásokat, a néptánc-, a torna- és a magyarversenyeket, az emlékezetes orosz-, magyar-, matek- és énekórákat. Mindenki szeretettel beszélt egykori tanítóinkról és tanárainkról, hiszen tőlük olyan útravalót kaptunk, amely segített bennünket, hogy további tanulmányaink során helyt tudtunk állni. Ma már az osztály zöme nyugdíjas, nem egy nagymama van már közöttünk, de az a jó hangulat, az az összetartozás, ami mindig megvolt az osztályban, ezen az évfordulón is

jelen volt. Mindezek mellett örömmel töltött el bennünket, hogy tanáraink közül négyen még most is velünk voltak: Monek József osztályfőnökünk, Matus Jenőné, Kovács Gyuláné, és Glóbits Jenőné. Az osztály nevében is köszönöm nekik, hogy eljöttek, és az estét, amely a késő éjszakában végződött, velünk töltötték. Olyan jó volt együtt lenni, újra átélni a diákkori csínyeket, eseményeket. Köszönöm valamennyi osztálytársamnak a közreműködést, hogy pár óráig ismét diáknak érezhettük magunkat. Végezetül emlékezzünk sok szeretettel elhunyt tanárainkról: Matus Jenő, Verő Elemér és Bebes Magdolna, valamint elhunyt osztálytársainkról: Kóczán József, Leopold Zsolt, Mester István, Páli László, Robán Ferenc és Vadász Anna. A fényképek magukért beszélnek. Mesics Lászlóné

15


OKTATÁS-NEVELÉS

Képek a Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola életéből Az Ipari Kamara segítségével a felső tagozatos diákoknak lehetőségük nyílt buszos kirándulásra Budapesten. Többek között a főváros nevezetességeit is megcsodálhatták a középiskolások szakmai versenye mellett. Mindannyian láthatták, hogy az egyes szakmák milyen munkafolyamatokból állnak, milyen szép használati tárgyakat, finom ételeket, díszeket, építészeti alkotásokat lehet létrehozni, vagy éppen szépészeti beavatkozásokat végezni. A Himfai parkerdőben tanösvényt avattak, iskolánk felső tagozatosai is meghívást kaptak erre a szép ünnepségre. Hideg élelemmel és finom szarvaspörkölttel is megvendégeltek bennünket. A természet nyugalmát, szépségét most is megcsodálhattuk. Nagyon jól éreztük magunkat. Az osztálykirándulások nagyon jól sikerültek. A felső tagozatosok több város – Kőszeg, Sopron, Sárvár nevezetességeivel ismerkedhettek meg. Az időjárás nem fogadott bennünket kegyeibe, mégis szép, maradandó élményekkel térhettünk haza. A felső tagozatos diszkón kevesebben vettek részt, de akik ott voltak, azok nagyon jól érezték magukat. Nem a létszám a fontos, hanem a jó hangulat. Sajnálhatják, akik nem jöttek el. Természetvédelmi napon, a Madarak és fák napján tanulóink akadályversenyen vehettek részt. A 9 vegyes összetételű csapat (1-8. osztályos tanulók) a nagy meleg ellenére is teljesítette a követelményeket, feladatokat. Az időközben elkészült étel is nagyon ízlett mindenkinek. Iskolánk tanulói egy látványos 3D-s mozifilmet – Amazónia címmel – tekinthettek meg. A gyönyörű felvételek állatokról, növényekről lenyűgözték a gyerekeket. Volt, aki most látott először életében 3D-s mozifilmet, és tátva maradt a szája a csodálkozástól. Iskolánk 8. osztályos tanulói a hagyományokhoz híven elbúcsúztak tanáraiktól, tanulótársaiktól, hiszen őket már szeptembertől egy új, más élet, világ várja. Hiányozni fognak, de ez így helyes. Kívánjuk, hogy találják meg a helyüket, tanuljanak jól, öregbítsék iskolánk jó hírnevét. Monek József, iskolánk egykori tanára és igazgatója ebben az évben a pedagógusnapon vette át gyémántdiplomáját. Ebből az alkalomból a tanévzáró után köszöntöttük őt. Ez úton is gratulálunk, kívánunk neki jó egészséget, további boldog nyugdíjas éveket. A tanév záró rendezvénye a szalonnasütés volt. Az iskola dolgozóival és tanulóival együtt köszöntötték meghívott partnereink is az előttünk álló nyarat. Köszönjük mindenkinek az egész évi segítséget és támogatást. Tóthné Köncz Valéria tagintézmény-vezető

16

2014. július

OKTATÁS-NEVELÉS


Összegzés a SZEOB Micimackó Tagóvoda nevelési évéről A 2013/14-es nevelési évben 21 fő három és hét éves kor közötti gyermeket neveltünk óvodánkban. Vegyes összetételű csoportot szervezünk minden évben a helyi sajátosságoknak megfelelően. Idei évben csatlakoztunk az Ökoiskolai programhoz, a helyi iskolával együtt részt vettünk a gyermekek számára szervezett környezetvédelmi programon. Fát ültettünk a „tündérkertben”, közvetlen tapasztalatokat szerezhettünk a szelektív hulladékgyűjtésről, kipróbálhattuk az üvegprést, megnéztük a komposztálót. Ősszel résztvettünk a papírgyűjtésben, a környezetvédelemre nevelés keretében egy kis pénzt is szerezhettünk, melyet játékvásárlásra fordítottunk. A program tovább folytatódik a következő évben is. A nevelési év során háromszor voltunk színházban Szentgotthárdon. Minden alkalommal biztonságosan, az önkormányzati autóbuszt igénybe véve utazhattunk. Az előadások nagy élményt

jelentettek a gyermekek számára. Szolgáltatásként logopédus se-

gítette az anyanyelvi fejlesztést egész évben. Hagyományos ün-

nepeinket a szülők részvételével szerveztük: Anyák napján a kultúrotthonban köszöntöttük az édesanyákat, nagymamákat. A Kihívás napján túráztunk a hegyre, mozogtunk a pályán, valamint az óvoda udvarán. Május 30-án gyermeknapot tartottunk óvodánkban, sok játékkal, mozgással. Június 6-án elbúcsúztattuk nagycsoportosainkat, három gyermekünk kezdi meg az iskolát szeptemberben. Szilágyi Jenőné dajkánk is elbúcsúzott, aki 23 évig segítette nevelő munkánkat, munkálkodott az óvoda és környezetének szebbé tételén, mindig, mindenben számíthattunk rá. Boldog, jó egészségben töltött, aktív nyugdíjas éveket kívánunk neki! Éva nénitől a teendőket májustól Monek Gyuláné Piroska néni vette át. A nyár folyamán karbantartási munkálatokat végzünk, felkészülünk a következő nevelési évre. Rojkó Gáborné, tagóvoda-vezető

Múlnak a gyermekévek… Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy „nagy generáció” ballagott el 2014. májusában a szengotthárdi gimnázium végzős osztályaiból. Nekünk magyarlakiaknak különösen szívszorító érzés volt látni lányainkat, akik nemrégen még karon ülő csecsemők, macska-riogató kisgyerekek, szorgalmas kisiskolások, kitartó minisztránsok voltak Magyarlakon, immár szebbnél-szebb lányok, a felnőtt kor küszöbét átlépett nők mostantól. A januári végi szalagavató és a május eleji ballagás

2014. július

után már a nyelvvizsgákon és érettségiken is túl vannak, készülnek további tanulmányaikra, ezalkalommal azonban már többnyire nem egy közösségben, hanem több helyen az ország egyetemein, főiskoláin.

Féltő szeretetünkkel kísérjük őket továbbra is, kívánunk nekik a magyarlaki gyermekkor utáni életre is sok boldogságot, sikereket! Frigy József

17

GYERMEKNEVELÉS


Szülőknek – gyermekekről: 2. rész: A kisgyermekkor A Hírmondó előző számában a csecsemőkorról olvashattak, most a kisgyermekkorral foglalkozom. A kisgyermekkor a betöltött 1 éves kortól a gyermek 3 éves koráig tart. Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy az a bizonyos első három év miért is annyira meghatározó a gyermek életében. Ebben az életszakaszban, rengeteg minden történik a gyermekekkel; gondoljunk csak bele, megtanul ülni, mászni, járni, majd pedig a szülő szinte észre sem veszi, már futnia kell a gyermek után. A gyermek egyre több mindent érzékel a körülötte lévő világból, beszédfejlődése is elkezdődik, az egyszeri gagyogásokból lassan a szavak kezdőbetűit, majd szép lassan egy-két szót, később mondatokat is képes lesz összerakni. Ahogy a gyermek fejlődik, a külvilág egyre meghatározóbb lesz a számára, a szocializációs folyamaton keresztül pedig folyamatosan fejlődik. Ebben a szakaszban már meg tudja magát különböztetni környezetétől, kezdi felfedezni saját világát. A gyermeknek a család még a legfontosabb közege, itt formálódik személyisége, tudata, a világhoz való viszonyulása. Fontos a szülők iránti kötődés ki-

alakulása, hiszen ha a gyermeknek biztonságos a talaja, a háttere, az kihat a majdani életére. A szülők nyújtják a mintát, tőlük tanulja meg az úgymond alapokat a gyermek. A játék, a mese, az együtt töltött idő nagyon fontos ebben az életszakaszban, hiszen így tudjuk kialakítani azt a biztonságot, amiben a gyermek jól érzi magát, és mivel biztonságban van, el is tud már egy kicsit távolodni, aztán gyorsan visszamenni a

biztonságos közegbe. Ha a gyermeknek megvan a biztos gyökere, képes lesz megbirkózni azokkal az akadályokkal, amit úgymond az élet gördít az útjába, és azt tudjuk, hogy van belőle bőven. Az első három év nem csak a gyermeknek, hanem a szülőnek is tele van új feladatokkal, gondoljunk csak a dackorszakra, amikor néha a szülő úgy érezheti, hogy gyermeke teljesen mindegy, hogy mit csinál, csak azt nem, amit a szülő akar. Na de nézzük ennek a hátterét, már korábban írtam, hogy az én-tudat fejlődik, nos, hát erről van szó. Ebben a szakaszban kezdi a gyermek felismerni saját vágyait, szükségleteit, saját határait, ami azzal jár, hogy képes lesz ellent is mondani, ami nem feltétlenül rossz dolog. A gyermek folyamatosan fejlődik, és azért nagyon fontos, hogy ebben az életszakaszban biztonságot nyújtsunk számára, mert ezzel fel is készítjük arra, hogy a későbbi életszakaszokba tudjon lépni. A kisgyermekkor rendkívüli szakasz, mind a gyermek, mind a szülő életében, az együttes fejlődés, a megélt nehézségek, vagy győzelmek olyan élményekhez juttatnak, melyet az ember egész életében magában hordoz. Kukor Hajnalka

Gyermekeink a Tv előtt… Talán nem is volt olyan régen, amikor gyermekként alig vártam már, hogy este megnézhessem azt a bizonyos Tv Maci meséjét. A mai napig emlékszem egy-egy magyar népmesére, a Mekk Elekre, vagy éppen a Kockás fülű nyúlra. Számos olyan mesét néztem meg, aminek felidézése a mai napig jó érzéssel tölt el. Azonban el kell ismerni, hogy ez immár több, mint 20 éve volt, és a mesék nagyon sokat változtak. Fontos arról beszélni, hogy a mai gyermekek milyen műsorokat, meséket néznek a Tv-ben, és azok esetlegesen mit is okozhatnak. Számtalan tanulmányt, cikket lehet olvasni a Tv nézés károsító hatásáról. Nem azt mondom, hogy nem szabad a gyermekeknek tv műsorokat nézni, de a szülőnek meg kell válogatni, hogy mit enged és mit nem. Gyakran egy-két mesének titulált műsor korántsem a gyermekeknek való. A gyermekek az általuk látott dolgokat nem úgy élik meg, mint a felnőttek. Gondoljuk csak bele, számos olyan mesét vetítenek ma, ami a valóságtól teljesen elrugaszkodott, a gyermek pedig ennek valós tartalmát nem mindig értelmezi megfe-

18

lelően. Gyakran a műsorban látott dolgokat leutánozzák, hisz ez egyfajta minta is számukra, és a mintát tanulás útján sajátítják el. Később pedig otthon, az oviban vagy éppen az iskolában jelenik meg a tanult viselkedés, nem biztos, hogy az éppen megfelelő formában. Az egyik legfőbb probléma, hogy a mai mesék nagyon sok agressziót hordoznak magukban. A cikk kedvéért több olyan „gyermekmesét” is megnéztem, aminél nincs kint az a bizonyos 12-es karika. Azt kell, hogy mondjam, hogy magam is sokkal feszültebb lettem a mese megnézését követően, és hogy miért? Az egész mese nem szólt másról, mint a verekedésről, a másik elpusztításáról, egy idő után pedig már nem is tudtam, hogy miről is szól úgy igazán az a mese. Miért kellene legyőznie a főhősnek az ellenfelet, van- e neki célja, vagy csak a puszta harc öröméért küzd? Sajnos a tv-ben látott agresszió kihat a gyermekek életére is. Azonban ha belegondolunk, már szinte minden az erőszakról szól, a tv híradások, a különböző sorozatok, valóságshow-k mind félelmet, kiszolgáltatottságot és erőszakot

sugallnak. A műsort nézve az ember maga is részese az eseményeknek, frusztrálódik, ami agresszióhoz vezet. A mese, az igazi mese, lehet az olvasott vagy hallott szöveg, de lehet az egy Tv mese is, mind tanítják a gyermeket, de kedves szülő, nem mindegy, hogy mire is engedjük, hogy tanítsák a gyermekeinket. A mese által a gyermek rendkívül sokat fejlődhet. Megküzdhet a főhős szerepébe bújva a saját belső félelmeivel, tanít barátságokra, a helyes viselkedésre, arra, hogy a valós céljaiért küzdjön, de tisztán, és nem megkerülve, másokat eltiporva. Kedves szülő, a cikkemmel nem akarok senkit sem arra sarkallni, hogy ne engedje soha többet a gyermekét a tv elé, de figyeljen arra, tájékozódjon, hogy az a műsor, mese miről is szól igazán! Akár egy közös program is lehet a családnak egy-egy igazán jó mese megtekintése, mert ott tudunk lenni, és ha nem ért valamit a gyermek, akkor azt meg tudjuk neki magyarázni úgy, hogy azt ő is megértse, és a helyes következtetéseket vonja le magának. Kukor Hajnalka

2014. július

ÍRÁSAINK


Magyarlakiak tollából Imádság a magyar nóta „Tudom is, hogy a jó Isten letekint az énekszóra, Csillagszeme rám mosolyog, Megérti, hogy a magyarnak imádság a magyar nóta.” Magyar ember minden gondjára-bajára, örömére-bánatára létezik egy felírható orvosság: ez pedig a magyar nóta. Mondandónk alátámasztására elsőként néhány szólás-mondást idéznénk, úgy mint: „Sírva vigad a magyar.” Külföldieknek szoktuk anekdotázva elmesélni: vidám csárdásokat húzatunk, ha rossz kedvünk van, vagy éppen szomorú andalgókat éneklünk, amikor vidámságra okot adó napunk van. „Aki énekel, az duplán imádkozik.” Templomban a hívek bekapcsolódását az egyházi népénekekbe hivatott elősegíteni ez a felszólítás, buzdítás. Értelmezhetjük ezt bátran a magyar nótára is: testet-lelket fokozott erővel gyógyítja, aki ílymódon „imádkozik”. A nóta éneklés vagy hallgatás mellett essék szó azokról a zeneszerszámokról, amelyek elengedhetetlen kellékei érzelmeink szavakban, dallamokban történő megszólaltatásának. Nem véletlenül mondják, sír a hegedű, valóban mintha könnyeink potyognának, vagy egyenesen ömlenének egy-egy kedves szólamot hallván. A klarinét ha megszólal, mintha emberi beszédet hallanánk, valósággal szavakat, mondatokat vélünk kiérteni egy-egy futamból. Cimbalom, ez az egyedi hangszer, ami egyidejüleg zongora is, meg dob is, és a mi művészeink keze alatt tud csak lelkünk legmélyéig hatolóan megszólalni. Gondoljunk csak a Száztagú Cigányzenekarra, az általuk megszólaltatott mennyei zenére. Melyik ország büszkélkedhet ilyen zenekarral? Hol vannak olyan zenészek, akik nem csak a koncerttermekben váltanak ki művészi magasságú kultúrélményt, hanem katarzist okoznak egy vendéglőben, egy kocsmában is, ha megszólaltatják a hegedűn gyönyörű szólamaikat, pont amikor a szívünk éppen arra van hangolódva? Melyik nemzet tud megszólaltatni zeneszerszámot és éneket ilyen összhangban, mely zene vált ki ennyi mély, emberi érzelmet? Hol ér fel egy tiroli bőrnadrágos jódliszóló, vagy egy tangóharmonikás sramlizene, a tuc-tuc hangzavaráról nem is beszélve, azokkal a nótáinkkal, amelyeket őseink száz és ezer év bölcsességeként öntöttek sírni-valóan gyönyörű dalokba – magyar nyelven, a világ legszebb nyelvén. Mikor is hallgassunk vagy éppen énekeljünk magyar nótát: kizárólag akkor, ha vidámak vagyunk. Vagy szomorúak. Netán élénkek, vagy éppen elpilledtek, fáradtak. Lelkesek vagy bágyadtak. Ha szerelmesek vagyunk. Ha szerelmünket öröm, esetleg bánat éri; csalódást, keserűséget vagy éppen földöntúli boldogságot akarunk szerelmünkkel megosztani. Vagy ha félénkek vagyunk udvarolni. Vagy ha bátrak mindehhez. Forduljunk bátran a magyar nóta felé, ha jó hangunk van. Ha rossz van, akkor közösségben énekeljünk, ott nem annyira hallik ki a miénk :-). Köszöntsük rokonainkat, hozzátartozóinkat, szeretetteljes jelzőkkel feldíszítve „ezüsthajú öregapámat”, „az én jó apámat”, hiszen „megmondta a nagyanyám”. Mind közül azonban a legszebb nóták azok, amelyekkel az édesanyákat köszöntjük, őket ünnepeljük, nekik mondunk hálát, az ő szeretetüket próbáljuk szavakba önteni, az értük való aggódásunkat igyekszünk megfogalmazni, szívünk legmélyebb érzéseit árasztjuk feléjük; egyszóval imádkozunk értük.

2014. július

Bár Anyák napja elmúlt május első vasárnapján, de talán megbocsátható, ha az év minden napját annak nyílvánítva végezetül hadd köszöntsem Édesanyámat én is egy ilyen gyönyörű magyar nótával: Ha bemegyek a templomba, a Jó Istent arra kérem, Hogy az én jó Édesanyám nagyon-nagyon soká éljen. Ne hulljon könny a szeméből, ősz fejére áldás szálljon, Édesanyám, édes anyám, a te szíved sose fájjon! Hazamegyek Édesanyám, otthon leszek újra véled, Gyermekkorom felidézem, s újra szép lesz ez az élet. Megköszönöm Édesanyám az életet én tenéked, Hogy felneveltél Anyám, áldjon meg az Isten érte. Frigy József Varga Mihály:

Pünkösdi merengés Liheg, tombol a nyár, forrón izzik a határ, Szikrázó fénnyel perzsel a napsugár. Csak az emberi szív nem hevül, bár lázad belül, Mindenütt csak bánat, közöny és magány ül. Ünnepre ébredtünk, százhúsz éve már, Lánglovagok járnak, nem ég a határ. Állnak a szép házak, a gazda pihenni tér, Bízik Őbennük, hogy reggel is lesz még fedél. Ünnepeltünk, harang imára hív! De nincs idő erre, az élet harca hív. Vendég tűzoltók jöttek, megtelt a ház, Szép falunk kelj fel, Mert ég az egyház!

Magyarország A nagy Földgolyón csak egy kis darab, De ez az otthon, és mindig az is marad. Ha mégis hív a nagy Világ, Mondd csak igazán, szívből: Úgy szeretlek Magyarország! (Kicsik és nagyok csapata) De szép vagy Magyarország a Kárpát-medencében, Szeretek itt élni a Rába völgyében. Gyönyörű az Élet itthon a magyarnak, Ezért ha lehet soha el nem hagylak! (Törpök csapata) Egy tál bab, két tál gulyás, Éhezik a magyar juhász. Kevés a juss, sok a kuss, de a hazádat szeresd, el ne fuss! (Labritz Péter)

19


ÖNKORMÁNYZAT

Rendszeresen jelentkezünk a Hírmondó hasábjain magyarlaki önkormányzati hírekkel. Forrásként a képviselő-testület ülésein készült jegyzőkönyveket használjuk, melyek teljes részletességgel tartalmazzák az üléseken megtárgyalt témaköröket, az egyes napirendi pontok eredményeképpen megszületett döntéseinket. A jegyzőkönyvek hivatali időben bárki számára hozzáférhetőek a Polgármesteri Hivatalban, e rovatunkban csak egy kivonatot próbálunk nyújtani a közérdeklődésre számot tartó döntéseinkről, önkormányzati rendeletekről, határozatokról. Puskás Ferencné Kati és Frigy József

Beszámoló a képviselő-testület üléseiről TESTÜLETI ÜLÉS 2014. FEBRUÁR 28. • Első napirendi pontként határoz a képviselő-testület megállapodás megkötéséről Csörötnek község Önkormányzatával az önkormányzati hatáskörbe tartozó gyermekétkeztetési feladat ellátásáról. • Jelezzük előzetes csatlakozási szándékunkat az Őrség Határok Nélkül Egyesület felé, hogy ezen egyesület, mint LEADER akciócsoport szervezet 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladataiban, a helyi fejlesztési stratégia elkészítésében – a leendő pályázati lehetőségek kiaknázása érdekében részt kívánunk venni. • Monek Gyula polgármester tájékoztatja a képviselőket azon kormányzati döntésről, melynek értelmében vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok, köztük Magyarlak önkormányzata is. A támogatás maximális mértéke 10 millió forint, mely meghatározott támogatási célokra használható fel. Ezen célok közül testületünk az út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására vonatkozó fejlesztést támogatja. Polgármester úr árajánlatot kért az Arany János és a Mátyás utak burkolat-felújítására; az ajánlati ár 10 millió 532 ezer forint. Ezen információ birtokában a központi támogatásra a maximális 10 millió forint összegben pályázatot nyújtunk be. • 150 ezer forintos támogatást ítél meg a testület a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület számára, a Kultúrház mögötti területen lévő életveszélyes fenyőfák eltávolítása során felmerült költségek megtérítésére. Az önkormányzat számára elvégzett munkájukkal külső vállalkozó megbízását kerülhettük el. • Az önkormányzat tulajdonában lévő Renault kisbusz értékesítése már korábban is napirendre került. Ezzel kapcsolatban felhatalmazza a testület a polgármestert az eladással kapcsolatos intézkedések megtételére, egyúttal határoz a gépjármű Casco biztosításának megszüntetéséről is. • Polgármester úr ismerteti a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivataltól érkezett megkeresést, miszerint Szentgotthárd Város Önkormányzata a farkasfai önálló vízbázison pályázati támogatással vízminőség javító beruházást valósított meg. A szentgotthárdi önkormányzat a projekt önrészét a szentgotthárdi vízellátó rendszerre kapott víziközmű-használati díjból ráeső összegből kívánja finanszírozni. Mivel a magyarlaki önkormányzat is a szentgotthárdi rendszerhez tartozó ellátásért felelős önkormányzat, a használati díj felhasználásához hozzá kell járulnia. Az önrész ilyen módon történő biztosítását testületünk támogatja.

20

2014. ÁPRILIS 28. – EGYÜTTES ÜLÉS • Csörötnek, Kondorfa és Magyarlak községeknek a csörötneki Művelődési Házban megtartott együttes ülésén a képviselőtestületek egyetlen napirendi pontban a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal 2013. évi költségvetési beszámolóját vitatták meg és fogadták el. A beszámoló megállapítja, hogy a közös hivatal fenntartása a három önkormányzat részéről saját forrást nem igényel, a működtetést a kapott állami támogatásból finanszíroztuk 34 millió 956 ezer forint bevételi és 34 millió 922 ezer forint kiadási főösszeggel, pénzmaradvány 34 ezer forint. TESTÜLETI ÜLÉS 2014. ÁPRILIS 29. • Képviselő-testületünk meghallgatja és elfogadja Monek Gyula polgármester beszámolóját a 2013. december 19. – 2014. április 29. közötti időszakban végzett munkájáról. • Módosításra kerül az önkormányzat 2013. évi költségvetési rendelete. A kiigazítást a 2013. év 4. negyedévében kapott központi források, egyéb jogcímen befolyó támogatások összegének változása indokolja. • A módosítások után tájékoztatást kapnak a képviselők az önkormányzat 2013. évi gazdálkodásáról. Ismertetésre kerülnek a bevételi – 79 millió 189 ezer forint – és kiadási tételek – 70 millió 102 ezer forint. Ezen összegek szolgálnak az önkormányzat feladatainak ellátására, melyet 2013-ban zavartalanul tudtunk biztosítani: oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, kulturális és sportfeladatok ellátása, közbiztonság megteremtése. Ezen főbb területeken felül ismertetésre került az önkormányzat vagyoni helyzete, hitelügyletei, értékpapír állománya, tartós részesedése és eszközállománya. Összességében a megismert adatok bizonyítják a kötelezően előírt feladataink teljesítését, a takarékos és mértéktartó gazdálkodásunkat. Képviselő-testületünk a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletét ellenvélemény nélkül megalkotja. • Polgármester úr elmondja, hogy az önkormányzatnak várhatóan nem kell az év folyamán közbeszerzési eljárást lefolytatnia, nagyobb beruházást, építést, árubeszerzést nem tervezünk. A közbeszerzési terv ezen irány mentén kerül elfogadásra. • A rönöki és a gasztonyi képviselő-testület kezdeményezte tagóvodáiknak kiválását a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde intézményegységéből. Végleges döntést a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás hoz majd, a kiváláshoz Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárulását adja. • Testületünk a SZOI Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola részére 5 ezer forint támogatást nyújt az iskolában végzett egyes felújítási munkálatokhoz szükséges anyagbeszerzéshez hozzájárulandó.

2014. július

MAGYARLAKI HÍRMONDÓ • Szintén támogatást nyújtunk 32 ezer forint értékben a szentgotthárdi Családsegítő és Gyermek¬jóléti Szolgálat nyári gyermektáborának megszervezéséhez, melynek során községünkből négy fő hátrányos helyzetű gyermek táboroztatásának költségeihez járulunk hozzá. • A Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület részére az egyesület fennállásának 120. évfordulójára szervezett 2014. június 7-i rendezvényhez 100 ezer forintos támogatást biztosít képviselőtestületünk. • Válaszul az Országos Mentőszolgálat Alapítvány megkeresésére 5 ezer forinttal járulunk hozzá a Szentgotthárdi Mentőállomás mentéstechnikai eszközeinek beszerzéséhez. • Rövid tájékoztatás hangzik el a Rába-Víz Kft. víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmének elutasításáról, annak várható következményeiről. A határozat értelmében a társaság 2014. év végéig köteles a szolgáltatást változatlanul ellátni, időközben a katasztrófavédelmi szerv jelöl ki új közszolgáltatót, valószínűsíthetően a Vasivíz Zrt.-t. • Szintén tájékoztatás hangzik el a közbiztonság növelését szolgáló támogatási kérelem benyújtásáról, melyben egy 5 kamerából álló rendszer kiépítésére pályáznánk közel 3 és fél millió forint értékben. A beruházás önrészt nem igényel, annak benyújtásával a képviselők egyetértenek. • Zárt ülés keretében a képviselő-testület egy átmeneti segély iránti kérelmet bírál el. TESTÜLETI ÜLÉS 2014. MÁJUS 23. • Monek Gyula polgármester tájékoztatja a képviselőket, hogy a Magyarlaki Ifjúsági Kulturális Egyesület „Településkép megújítása Magyarlakon” című projektjének kivitelezési munkái lezárultak. A teljes beruházási költség – a műszaki ellenőri és a projektmenedzsment tevékenységekkel együtt – 11 millió 315 ezer forint. A pályázati támogatás megérkezéséig önkormányzatunk az egyesület számára az elvégzett munkálatokra benyújtott számlák kifizetésére a szükséges összeget megelőlegezi. Testületünk ezalkalommal 6 millió 643 ezer forint támogatás kifizetésére hatalmazza fel a polgármestert. • Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület részére a „Kistérségi tűzvédelmi feladat-ellátás alapfelté¬teleinek javítása Magyarlakon” című projektjéhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás lefolytatásához 230 ezer forint összegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt képviselő-testületünk. Az eljárásra a projekt keretében történő gépjármű beszerzés értékére tekintettel van szükség. • Polgármester úr tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy a Hegyalja úti szennyvíz-bekötővezeték építése folyamatban van, mely munkálatoknak teljes bekerülési költsége 1 millió 468 ezer forint. Ebből a gépi földmunka 571 ezer, a hálózat kiépítésének anyagköltsége 547 ezer, munkadíja 350 ezer forint. A beruházást az önkormányzat Környezetvédelmi Alapja terhére lehet megvalósítani, az erre szükséges előirányzatot a 2014. évi költségvetés tartalmazza. A testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a földmunkák elvégzésére a szentgotthárdi Páli Bt.-vel, a szennyvíz-bekötőveze¬ték kiépítésének építési-szerelési munkái elvégzésére Klement Gyula magyarlaki egyéni vállalkozóval szerződést kössön. • A Magyarlaki Ifjúsági Kulturális Egyesület kérelmét támogatja testületünk, miáltal a gyermeknapi rendezvényhez 70 ezer forintos támogatásban részesül az egyesület.

2014. július

ÖNKORMÁNYZAT • Polgármester úr tájékoztatja a képviselő-testületet, hogy használtruha konténer elhelyezése iránti megkeresés érkezett az önkormányzathoz. Testületünk e nemes célt támogatásra érdemesnek tartja, a konténer elhelyezésére a kegyeleti park mögötti aszfaltozott területet jelöli ki. • Szintén tájékoztatás hangzik el a június 4-i Trianoni emlékmű avatásának programjáról, az emlékmű készítésének aktuális helyzetéről. • Szintén polgármester úr tájékoztatásában hangzik el, hogy Monek József volt iskolaigazgató a július 2-i Pedagógus Napi ünnepségen gyémántdiplomát vesz át. Javasolja, hogy a díszoklevél átadásával egyidejüleg az intézmény által érintett önkormányzatok pénzjutalomban részesítsék az ünnepeltet. Testületünk a javaslatot támogatja, egyúttal felkéri a polgármestert, hogy a jutalmat a ”Gyémánt Díszoklevél” elismeréssel együtt adja át. TESTÜLETI ÜLÉS 2014. JÚNIUS 24. • Első napirendi pontban a képviselő-testület a szentgotthárdi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2013. évben végzett tevékenységéről szóló beszámolóját vitatták meg. A szolgálat – Uhor Anita intézményvezető, Wagner Hajnal családgondozó és Rogán Melinda gyermekjóléti családgondozó részletes beszámolóban taglalta Magyarlak területén végzett tevékenységét, kitérve az egyes családok és gyermekek helyzetének elemzésére, ezen családokban nyújtott segítségükre, esetkezelésekre, megbeszéléseikre egy-egy ügy megoldása érdekében tett erőfeszítéseikre. Az egyes eseteken felül ismertetésre kerültek a szolgálat által indított programok részletei – köztük ruhaosztás, táboroztatás, játszóház, iskolakezdési akció. Tájékoztatást kaptunk a jelzőrendszer működtetéséről, a szociális feltérképezés módszeréről, az adományok közvetítéséről, a szolgálattal kapcsolatban álló szervezetekkel való együttmüködésről. Testületünk a szolgálat 2013. évi tevékenységéről készült beszámolót elfogadja, egyben köszönetét fejezi ki a szolgálat munkatársainak a községünkben a családok és rászoruló gyermekek érdekében kifejtett értékes, hasznos, egyben nélkülözhetetlen szolgálatukért. • A település gyermekvédelmi és gyermekjóléti helyzetéről a képviselő-testület már részben betekintést nyert az előző napirendi pont kapcsán. Az éves átfogó értékelés az önkormányzat e feladatkörét részletesebben, más szempontokat is figyelembe véve mutatja be.A leírt értékeléssel a képviselő-testület egyetért, azt elfogadja. • Monek Gyula polgármester tájékoztatja a képviselőket, hogy a térségi önkormányzatok megbízásából Szentgotthárd város az orvosi ügyelet ellátására vonatkozó közszolgáltatás ellátására közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek eredményeként a Morrow Medical Zrt. látná el 2014. augusztusától a feladatot. A szolgáltatásért azonban az OEP finanszírozáson felül a feladat-ellátásra társult önkormányzatoknak lakosságszám-arányos megosztás alapján 1136 forint/fő/év összeget kellene a szolgáltató részére kifizetni. Ez Magyarlak esetében több mint 800 ezer forintot jelent. Jelenleg, a 2013. évi díjemelést követően, 790 forint/fő/év a hozzájárulás mértéke (az ezt megelőző időszakban 618 forint volt). Sérelmesnek tartja, hogy a partner önkormányzatokat az eljárás során nem tájékoztatta a szentgotthárdi önkormányzat. Ezt a magas díjat elfogadhatatlannak tartja. Egyeztetett több polgármesterrel az ügyben, valamennyien fel voltak háborodva, döntést több testület sem fog hozni. Véleménye szerint további egyeztetések szükségesek, ezért javasolja, hogy a napirend keretében az ügyben a képviselő-testület ne hozzon döntést. Testületünk e javaslattal egyhangúan egyetért.

21

ÖNKORMÁNYZAT

MAGYARLAKI HÍRMONDÓ • Április végi testületi ülésünkön hozott döntés alapján a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák intézményből kiválik a rönöki és gasztonyi tagóvoda. A kiválás és néhány egyéb: a köznevelési feladatok, intézmény képviselete, intézmény idegennyelvű elnevezése, besorolási kódok változásának következtében szükségessé vált a SZEOB Alapító okiratának módosítása, amit képviselő-testületünk annak tartalmának megismerése után elfogad. Szintén a kiválás indokolja a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosítását, amihez testületünk megdja hozzájárulását. • Rendeletet alkot a testület Magyarlak község filmforgatási célú közterület-használatáról – a mozgóképről szóló törvény által taglalt előírás alapján. • A képviselő-testület a Magyarlaki Sportkör kérelmét támogatja, az egyesület részére a 2014/15. évi bajnokság költségeire 95 ezer forint támogatást állapít meg. • 60 ezer forint támogatát szavaz meg a testület a Magyarlaki Ifjúsági Kulturális Egyesület számára a július 14-18. között megrendezésre kerülő nyári gyermektábor költségeihez való hozzájárulásként. A tábor évről-évre növekvő népszerűségnek örvend, a gyermekek nagyon várják, közösségformáló szerepe értéket teremt falunkban. • Az Országos Egyesület a Mosolyért Közhasznú Egyesület kérését, amelyben az elkóborolt személyek, természeti katasztrófák, épületomlás miatt eltűnt személyek felkutatását végző szervezet mentéstechnikai eszközök beszerzéséhez kér támogatást, testületünk elutasítja.

• Rövid tájékozatás hangzik el polgármester úrtól az alábbi témákban: – szúnyogirtás – központi tervezésben országos szinten történik; – omtalanítás – várhatóan még a nyár folyamán sor kerül rá, Müllex és az érintett önkormányzatoknak közösen kell megállapodniuk a pontos időpontban; – a hivatal épületét ellátó vízvezeték rendszerben történt csőtörés során az önkormányzatot érintő kár mérséklésére sikerült a Vasivízzel megállapodásra jutni; – az Arany János és Mátyás úti burkolat-felújítási munkálatok július végén fognak elkezdődni; – az önkormányzati kisbusz sérülése során keletkező kárt, a javítás 157 ezer forintos költségét az önkormányzat viseli; – a Szajki-tavaknál július első szombatján megrendezésre kerülő Polgármesterek főzőversenyen kéri a képviselők részvételét községünk képviseletében; – az augusztus 30-i falunapra, mely a IV. Parasztolimpia Határok Nélkül Reszneki módra elnevezésű rendezvénnyel egyidejűleg kerül megrendezésre az Őrség Határok Nélkül Egyesülettel közös szervezésben, minden szempontból kellőképpen fel kell készülnünk. A térség országgyűlési képviselőjének segítségét is igénybe véve az esemény rangjának megfelelő vendégek meghívása is szükséges. A rendezvény évről-évre nagy érdeklődésre tart számot, egyben a vidéki élet népszerűsítését is szolgálja.

Összefogás Magyarlakért Újabb létesítményekkel gazdagodott Magyarlak. Június 27-én avató ünnepség keretében került átadásra egy új parkoló, a szomszédságában felújított sportöltöző, valamint a szőlőhegyi esőbeálló. A beruházáshoz szükséges anyagi forrást a Magyarlaki Ifjúsági Kulturális Egyesület nyertes pályázata biztosította. A MIKE és az Önkormányzat között kialakult együttműködés példa értékű. Közös erőfeszítéssel, összefogással csodálatos eredményeket lehet elérni, és ezeknek az eredményeknek mindanynyian élvezhetjük előnyeit. Nagy öröm számunkra, hogy újabb létesítményekkel gyarapodott, szépült községünk. • A szőlőhegyi beruházással nem csak a turizmus fejlesztése volt a cél, hanem az elmúlt években az ott létrehozott építmények és azok környezete szabadidő-térként segíthetik a kikapcsolódást és a pihenést az itt élők számára. • A sporteseményekre látogatók parkolási lehetőségei is bővültek, egy európai színvonalú parkoló megépítése által. • A sportöltöző felújítás előtti állapotában már nem felelt meg a kor követelményeinek. A beruházással reményeink szerint a fiatalok, a sportolók motivációja is növekedhet, ezáltal teljesítményük is javulhat mindannyiunk örömére, megelégedettségére. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek az elvégzett munkáját: elsősorban a Magyarlaki Ifjúsági Kulturális Egyesület vezetőinek, Kukor Hajnalkának és Magyarics Bettinának, a MIKE tagjainak, hogy községünk fejlesztését szívügyüknek tekintik, valamint az Önkormányzati Hivatal vezetőjének, Markó László jegyző úrnak, aki irányította a projekt lebonyolítását. Monek Gyula polgármester

22

2014. július

HITÉLET


Nagyböjti fáklyás Keresztút Hagyományos nagyböjti keresztútunkat a nagyhét kezdete előtti vasárnap este, április 13-án jártuk végig a Mindszenty József bíboros és Brenner János káplán emlékére, Horváth Zoltán által emeltetett stációs keresztek mentén. A Szőlőhegyre vezető úton Takács Gyula plébános atyával közösen elmélkedtük át Jézus szenvedésének és halálának egyes állomásait, lelkiekben készülve – a fájdalmas nagyhét eseményein keresztül eljutva – Húsvét dicsőséges ünnepére. Frigy József

1Úton Nemzetközi Zarándoknap A Mária Út teljes szakaszán egy közös célért, a családokért szervez zarándoklatot a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió 2014. augusztus 16-án, Nagyboldogasszony ünnepe után. Ez a minden évben megrendezendő zarándoknap az 1Úton nevet viseli és több száz települést érint Ausztriában, Erdélyben és Magyarországon egyaránt. A Mária Út egyik szakasza községünket, Magyarlakot is érinti. A szentgotthárdi Keresztény Megmozdulásokért Egyesület által gondozott útszakasz Halogytól Szentgotthár-

dig tart. Ezen az útszakaszon zajló mintegy 30 km-es zarándoklathoz lehet csatlakozni augusztus 16-án, akár a halogyi induláskor reggel 6 órakor, vagy a kora délutáni órákban Magyarlakon, várhatóan körülbelül 2 és 3 óra környékén. A záró szentmisére 18 órakor kerül sor a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban, ahová egyszerre több irányból érkeznek zarándokok, a már említett Halogyról, Maria Bild-ről, Inzenhofból, Markovciból indulva. A Peter Stumpf muraszombati püspök által celebrált szentmise

után kultúrműsor és koncert következik, majd vacsora zárja a napot, melyet 3 ország mesterszakácsai főznek majd. A szervezők kérése, hogy részvételi szándékukat jelezzék Frigy Józsefnek (06 20 959 2356-os mobilszámon); a hozzávetőleges létszám a vacsoraigények felmérése miatt szükséges. „A zarándoklás olyan életforma, mely lépésről lépésre közelebb visz önmagunk, embertársaink és Isten felé, miközben kinyitja előttünk a világot…” Forrás: 1uton.mariaut.hu Frigy József

A Szombathelyi Egyházmegye zarándoklata Pusztacsatár 2014. május 1. Nem lehetünk eléggé hálásak Veres András megyéspüspökünknek, aki 2006. évi beiktatása után határozta el, hogy a korábbi évtizedek némi kényszerhatásokkal megtüzdelt, ránk erőltetett állami ünnepének napján egyházmegyei zarándoklatokat szervez közelebbi vagy távolabbi Mária-kegyhelyekre. Így is igyekezvén mintegy ellenpéldát felvonultatva az elmúlt időszak egyházellenes megnyilvánulásait ha nem is feledésbe meríteni, de annak lélekromboló hatásait csökkenteni. Bennünk, akik ennek a kornak aktív résztvevői voltunk, május elseje hallatán még eszünkbe jutnak a kisdobos és úttörő avatások, a virsli-mustárral és sörrel megtűzdelt munkásmozgalmi rendezvények, ám ezek emléke fokozatosan halványodik. Helyé-

2014. július

be lépnek az imádságos lélekkel eltöltött napok emlékei Máriacell, Máriagyüd, Győr, Búcsúszentlászló, Mátraverebély-Szentkút, Vasvár, Máriaremete, Pusztacsatár szebbnél-szebb kegyhelyein. Ezévben a zala megyei ősi Mária-kegyhelyre, Pusztacsatárra invitálta az egyházmegyénk területén élő híveket püspökünk.

Meghívását több mint 3 ezren fogadtuk el, érkeztek zarándokok autóbusszal, személygépkocsival, kerékpárral és gyalogosan is. Idei évben püspök atya lángoló lelkületű szentbeszéde maradt meg leginkább emlékeinkben, amelyben a lelkünk templomának szükségességéről, felépítésének fontosságáról elmélkedett,

buzdított minket még inkább hitünk elmélyítésére, a hit közösségben való megélésére. Azzal, hogy ilyen szép számban nyílvánítottuk ki közös akaratunkat e szép zalai Mária-kegyhelyen, az első lépést már megtettük, hazatérve otthonainkba e tanúságtétel folytatódjék, Jézus és Szent anyja Mária iránt érzett szeretetünkről, a beléjük vetett bizalmunkról. Jövő évi zarándoklat helyszínéül a somogy megyei Andocsot jelölte ki egyházmegyénk vezetője. Magyarlaktól mintegy 2 és fél órás autóút után érhető el (172 km) Andocs, melynek központjában áll a 18. században felszentelt kegytemplom a hozzá tartozó kolostorral és a Szűzanya ruháinak egyedülálló kollekcióját bemutató Mária múzeum. Frigy József

23

Horváth Botond gyógykezelésére Botond családja mérhetetlenül hálás mindazoknak, akik eddig segítettek, mert önök nélkül nem juthattak volna el Bécsbe az őssejtkezelésre. A család továbbra sem adja fel, mindenképpen szeretnének elmenni a második kezelésre, mely az orvos szerint nagyon sokat jelenthetne a kisfiúnak. Mi is próbálunk segíteni ebben. Ha önök is támogatnák a családot, most megtehetik. Számlaszám: 11773470-60646639. Számlavezető bank: OTP. Számlatulajdonos: Horváth Antal és Horváth Antalné. (Kép és szöveg forrása: vaol.hu)

Jótanács, jó tanács? Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes! (Einstein)

Magyarlaki anyakönyvi hírek Születés: Dr. Somoskövi István és Dr. Radácsi Andrea fia: Regő István; Racker Balázs és Benkő Eszter fia: Marcell. GRATULÁLUNK! Házasság: Póczik Anett és Czotter Zsolt; Ropos Edina és Takács Imre. SOK BOLDOGSÁGOT! Halálozás: Rosta Jánosné szül. Mesics Mária; Cortinovis Massimiliano; Horváth Károlyné szül. Németh Anna; Doncsecz Istvánné szül. Háklár Terézia; Závecz István Gábor; Kovács Mária. NYUGODJANAK BÉKÉBEN!

Internet

Községünk hivatalos honlapja: http://www.magyarlak.hu Google Picasaweb-es képgalériáink az alábbi internet címeken érhetők el: 2009–2011 közötti albumok (56 album): http://picasaweb.google.com/magyarlak9962 Az új album 2012-től: http://picasaweb.google.com/magyarlak2

KÖVETKEZŐ SZERKESZTŐSÉGI ÜLÉS:

2014. július 28. hétfő este 7 órakor a magyarlaki Kultúrházban.

Tavaszi választási eredmények Magyarlakon A 2014. április 6-i országgyűlési képviselőválasztás magyarlaki eredményei Községünkben 623 állampolgár jogosult a választáson résztvenni, részt vett 397 fő, ez 63.72%-os részvételi arányt jelent, ami némileg az országos átlag (61.73%) feletti. Az egyéni jelöltek szavazásának végeredménye – 390 érvényes szavazat alapján: V. Németh Zsolt FIDESZ-KDNP 235 szavazat (60.26%) Bana Tibor JOBBIK 103 szavazat (26.41%) Wrzava Pál MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP 42 szavazat (10.77%) További 13 jelöltre összesen 10 szavazat A választókerületi összesítések alapján Vas megye 3. választókerületében mandátumot szerzett az Országgyűlésben: V. Németh Zsolt (FIDESZ-KDNP). Az országos listás szavazás végeredménye – 393 érvényes szavazat alapján: FIDESZ-KDNP 241 szavazat (61.32%) JOBBIK 86 szavazat (21.88%) MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP 48 szavazat (12.21%) További párt- és nemzetiségi listára összesen 18 szavazat A 2014. május 25-i Európa Parlamenti választás magyarlaki eredményei Községünkben 625 állampolgár jogosult a választáson résztvenni, részt vett 202 fő, ez 32.32%-os részvételi arányt jelent, ami némileg az országos átlag (28.97%) feletti. A pártlistás szavazás alapján: FIDESZ-KDNP JOBBIK MSZP További pártlistára

végeredménye – 201 érvényes szavazat 144 szavazat (71.64%) 27 szavazat (13.43%) 11 szavazat (5.47%) összesen 19 szavazat

HÍRMONDÓ MAGYARL AKI. Tűzoltó jubileum. 120 éves a Magyarlaki Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Recommend Documents