2016. nyár
Hírlevél
V. évfolyam 3. szám
Témáink Kutatóközponti újdonságok................................................ 2 MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program...................... 2 Belső ellenőrzés..................................................................... 2 Gyakornok a Duna-kutató Intézetben..................................... 2 Megjelent publikációk, sikerek........................................... 3 Elmélet alapú ökológia........................................................... 3 A poláros fény környezetoptikai és biológiai alkalmazásai..... 3 A vízi ugróvillás polarizáció-érzékelésének első bizonyítéka.4 Beporzó rovarközösségek vizsgálata erdélyi tradicionális művelési agrártájakon........................................................ 4 Legjobb a legjobbak között: a Pannon Magbank Projekt elismerése............................................................................... 5 Bolyai János Kutatói Ösztöndíj............................................... 5 Zlinszky András az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik.............................................................. 5 nyertese.................................................................................. 5
Pályázataink, témáink.......................................................... 6 A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” (GINOP-2.3.2-15) című pályázati konstrukció nyertes projektjei..................... 6 A 2016. évi OTKA pályázatok nyertesei................................. 6 Botanikus kerti hírek........................................................... 7 Rendezvények, konferenciák.............................................. 9 A Budapesti Víz Világtalálkozó szövegező munkacsoportjának első ülését az MTA ÖK látta vendégül Tihanyban....... 9 Érdekli a Balaton kutatása?.................................................. 10 Csobbanó tudomány - az MTA ÖK a Csodák Palotájában.. 10 CONGEN Konferencia......................................................... 10 SIL Konferencia.................................................................... 11 Érdekcsoportok képviselői vitatták meg a kutatók munkáját: terítéken az IPBES Európai és közép-ázsiai értékelése.. 11 Cikkíró tábor Tihanyban....................................................... 12 Hagyományt teremtünk: ökológus futócsapat az ULTRABALATON-on 2016............................................................... 12 ÖK Napok 2016.................................................................... 13
-1-
Kutatóközponti újdonságok MTA Nemzeti Víztudományi Kutatási Program A kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése végett induljon Nemzeti Víztudományi Kutatási Program a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával – döntött az MTA elnöksége. Az elfogadott dokumentum (http://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2016/ MTA_Nemzeti-Viztudomanyi-Program.pdf) felsorolja a fő célkitűzéseket, melyből az első és minket talán legjobban érintő az a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program indítása. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, ahol két „vizes” intézet is található, központi szerepet játszik, mert megfelelő bázist tud biztosítani a programnak. A tervek szerint egy új MTA ÖK csoport már szeptembertől elindítja és koordinálja a víztudományi program részleteinek a kidolgozását, illetve a jelentősebb hazai kutatóhelyek hálózatba szervezését. Alapvető cél, hogy a felhasználói igényeket kiszolgáló tudásbázis épüljön, amiben elkerülhetetlenül benne van a multidiszciplináris megközelítés, a szűkebb területeket érintő problémák szélesebb körben történő értékelése. Számunkra ez több szempontból szemléletváltást jelent, hiszen jóval tágabbra kell tárni az érdeklődésünket, számos más diszciplinával intenzív kooperációt kell kialakítani. Ez szépen illeszkedik az ökológia általános trendjéhez is (lásd például a 2017es INTECOL mottóját: Ecology and Civilization in a Changing World). Báldi András
Belső ellenőrzés Lezárult az MTA Ellenőrzési Főosztálya kétévenként esedékes helyszíni ellenőrzése az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában. Több mint egy hónapig 6 belső ellenőr vizsgálta a belső kontrollokat az irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési rendszerekben. A 2014. és 2015. éveket vizsgálták, de esetenként visszanyúltak 2013-ra is. Javaslatokat fogalmaztak meg többek között a szabályzatok egy részének és a belső dokumentumok kismértékű pontosítására, vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozóan. A javaslataik közül kutatókat leginkább az érinti közvetlenül, hogy teljesítések igazolását minden esetben a - támogatási szerződésben - előírt tartalommal kell az eredeti számlákon feltüntetni. Jakabné Nagy Zsuzsa
Gyakornok a Duna-kutató Intézetben Dabrock Kristina vagyok. Egy 6 hetes gyakornoki időt töltök az MTA ÖK Dunakutató Intézet Hidro- és Növényökológiai Osztályán. Ezen a nyáron végeztem a B.Sc. tanulmányaimmal Németországban, az Albert-Ludwigs egyetemen Freiburgban, ahol környezettudományt és hidrológiát tanultam. A szakdolgozatomat egy modellezési/ökológiai témáról írtam: „The effect of competitive release on individual-level specialization”. A modellezés kifejezetten érdekel, így októberben kezdem az M.Sc. tanulmányaimat a Carl-von-Ossietzky egyetemen Oldenburgban, környezetmodellezés szakon. Nagyon szeretek idegen nyelveket tanulni és egy éve tanulok magyarul. Mielőtt Budapestre jöttem, négy hetet Debrecenben voltam, ahol egy nyári egyetemen magyarul tanultam. A 6 hét alatt az egyes folyóvízi élőlénycsoportokat tanulmányozom, és a Duna vízhozamának modellezésével is foglalkozom. Nagyon jól érzem magam Budapesten és hálás vagyok, hogy itt tanulhatok. Dabrock Kristina
-2-
Megjelent publikációk, sikerek Elmélet alapú ökológia Megjelent az Oxford University Press kiadónál Botta-Dukát Zoltán kollégánk ELTE-s oktatókkal (Pásztor Erzsébet, Magyar Gabriella, Czárán Tamás és Meszéna Géza) közösen írt Theory-Based Ecology: A Darwinian Approach című könyve. A mester- és doktorképzésben tankönyvnek, valamint kutatók számára kézikönyvnek egyaránt használható könyvvel a szerzők azt kívánták bizonyítani, hogy az ökológiai a fizikához és az evolúciógenetikához hasonló egzakt tudományként művelhető. Ennek érdekében hét egymáshoz is kapcsolódó alapelv köré szerveződik a könyv mondanivalója: mind a bemutatott modellek, mind a biológiai példák az alapelvek alkalmazását szemléltetik. A példák lefedik az ökológiai vizsgálatok módszereinek (laborkísérlet, terepkísérlet, hosszú távú megfigyelés stb.) és objektumainak változatosságát, mind taxonómiai (mikrobák, növények, gerinctelen és gerinces állatok), mind élőhelyi (szárazföldi, édesvízi és tengeri élőlények a világ különböző részeiről) tekintetben. Így mindenki találhat a könyvben saját szakterületéhez közel álló, esetleg általa már ismert példákat, de az egységes keretrendszer még az ismert esettanulmányokat is új megvilágításba helyezi. Kérdésünkre Botta-Dukát Zoltán elmondta, hogy a könyv írása során számára a legnagyobb élményt az jelentette, hogy a modellek megtanulása és a nem növényökológiai példák keresése közben személyesen is megtapasztalta, hogy mennyire egységes tudomány az ökológia. Habár az alapelvek mindegyike szerepel Darwin Fajok eredete című munkájában és azóta is befolyásolták az ökológiai gondolkodást, a könyv újdonsága ezeknek az alapelveknek a következetes alkalmazása. A kiadó leírása is kiemeli, hogy a könyv az első olyan mű, amely Darwin elméletét az ökológia általános, egységes és robusztus elméletének kiépítésére használta fel, ezzel megteremtve az ökológia és az evolúció egységes tárgyalásának alapjait. A könyvhöz angol nyelvű szerzői honlap is társul, amely a kiegészítő anyagokon túl a szerzők reményei szerint az olvasókkal közös fórumot is teremt. Szerk.
A poláros fény környezetoptikai és biológiai alkalmazásai Az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent „A poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásai” című egyetemi tankönyv, melynek szerzői dr. Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének egyetemi docense, Farkas Alexandra, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet tudományos segédmunkatársa és dr. Kriska György, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa és az ELTE Biológiai Intézet adjunktusa. A 485 oldal terjedelmű monográfia magyar nyelven hiánypótló módon mutatja be az elmúlt 20 év fénypolarizációval kapcsolatos hazai kutatásait, melyek az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának és az MTA ÖK Duna-kutató Intézet Polarizációs Ökológiai Laboratóriumának szoros szakmai együttműködésében zajlottak. A kötetbeli 229 színes ábra és 20 táblázat nagyban segíti a bemutatott jelenségek megértését. Az égbolt jellegzetes, felhőzöttségtől és napállástól függő polarizációs mintázata nemcsak meteorológiai, hanem biológiai szempontból is fontos, mert kiváló viszonyítási irányt szolgáltat a polarizációérzékeny látórendszerű állatoknak, mikor azok más jel híján vannak. A könyv részletesen tárgyalja ezen égi mintázat jellemzőit tiszta, derült, felhős, borult és ködös időben, füst jelenlétében, valamint teljes napfogyatkozáskor. A szerzők többek között, beszámolnak azon hőlégballonos mérésükről, amelyben kimutatták a poláros ég 4. polarizálatlan (neutrális) pontjának létezését. Bemutatják, hogy a különböző vízirovarok (például kérészek, szitakötők, vízipoloskák, vízibogarak és bögölyök) a vízfelszínről tükröződő nap- és égboltfény vízszintes polarizációja alapján miként találják meg petéző helyüket és életterüket. Ebben a vizet utánzó délibáb nem okoz zavart, az erősen és vízszintesen poláros fényt tükröző mesterséges felületek (például aszfaltutak, napelemtáblák, sötét autók, fényes fekete mezőgazdasági műanyag fóliák, fekete sírkövek, üvegépületek és kőolajtavak) azonban polarizáló vízfelszínt utánozva megtévesztik és vonzzák e polarotaktikus rovarokat. A könyvet olvasva kiderül, hogy az e jelenségen alapuló poláros fényszennyezés csökkentésének egyik trükkje a zebráktól is elleshető, és hogy miként működnek a fénypolarizációs elvű bögölycsapdák. A szerzők részletesen írnak azon hipotézis kapcsán végzett terepi és laboratóriumi kísérleteiket is, miszerint a viking hajósok borult és/vagy ködös időben napkő-kristályokat és az égboltfény polarizációját használva tájékozódhattak a nyílt tengeren. A könyv az OTKA 2015/1, PUB-I 117239 számú pályázati támogatásával jelent meg. Farkas Alexandra
-3-
A vízi ugróvillás polarizáció-érzékelésének első bizonyítéka Egri Á, Farkas A, Kriska Gy, Horváth G 2016. Polarization sensitivity in Collembola: an experimental study of polarotaxis in the water-surface-inhabiting springtail, Podura aquatica. Journal of Experimental Biology. 219, 2567-2576; doi: 10.1242/jeb.139295 [IF: 2,9] Az ugróvillások zöme a talajban él és negatív fototaxissal rendelkezik (azaz kerüli a fényt), ám néhányuk, például a vízi ugróvillás (Podura aquatica) vonzódik a fényhez. Az Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén előforduló faj egyedei rendszerint a vízfelszínen tartózkodnak, ahol az ott úszó holt növényi részekkel táplálkoznak. A fénypolarizáció-érzékelés igen elterjedt képesség a rovarok (Insecta) körében, ugyanakkor a Parainsecta osztályba sorolt ugróvillások polarizációérzékelését ezidáig nem vizsgálták. Ezért szerettük volna megtudni, hogy a vízi ugróvillás rendelkezik-e polarotaxissal, azaz eltérő módon részesíti-e előnyben a különböző fényingereket, amelyek csak a fény rezgéssíkjában és rezgésének rendezettségében (polarizációjában) különböznek, míg intenzitásukban és spektrális összetevőikben nem. A kérdés eldöntésére A kísérleti beállítás laborkísérleteket végeztünk összesen 25707 egyeddel. A Duna-kutató Intézet Polarizációs Ökológiai Laboratóriumában felépítettünk egy arénát, amiben a középre helyezett tesztállatok két lehetséges fényinger közül választhattak, és mozgásukat rögzítettük, később pedig kiértékeltük. Hat különböző kísérletben igen részletesen vizsgáltuk a vízi ugróvillás viselkedését, melyek alapján megmutattuk, hogy e faj rendelkezik polarotaxissal. Megállapítottuk, hogy a különböző módokon polarizált fényekre más-más mértékben reagálnak: leginkább a vízszintesen polarizált fény vonzó számukra, ezt követi a polarizálatlan, a legkevésbé csalogató pedig a függőlegesen polarizált fény. A vízi ugróvillás erősen vízhez kötött élőlény, ezért valószínűsítjük, hogy polarizációérzékelését a víztestek vizuális úton történő felismeréséhez használja, számos vízirovarhoz hasonlóan. Egri Ádám
Beporzó rovarközösségek vizsgálata erdélyi tradicionális művelési agrártájakon Kovács-Hostyánszki A, Földesi R, Mózes E, Szirák Á, Fischer J, Hanspach J, Báldi A 2016. Conservation of Pollinators in Traditional Agricultural Landscapes – New Challenges in Transylvania (Romania) Posed by EU Accession and Recommendations for Future Research. PLoS ONE 11: e0151650. doi:10.1371/journal. pone.0151650. [IF: 3,234] A mezőgazdasági területek élővilága, köztük a beporzó rovarok a huszadik század második felétől a fokozott műtrágya és vegyszerfelhasználás, intenzív tájhasználat következtében jelentős diverzitás és populáció csökkenést mutattak a nyugat-európai országokban. Ezzel szemben a kevésbé intenzív, helyenként még tradicionális középkelet-európai térségben helyzetük jóval kedvezőbb. Kutatásunkban az Erdélyi medence Segesvár körüli területein vizsgáltuk a vadméh, zengőlégy és nappali lepke közösségeket tradicionális, azaz vegyszerektől, műtrágyától mentes vagy azokat kevéssé alkalmazó szántókon és kaszált vagy legeltetett gyepeken 2012 nyarán. Eredményeink alapján a természetes/féltermészetes élőhelyek 1000 méteren belüli magasabb aránya a legtöbb esetben pozitívan hatott a beporzók faj- és egyedszámára a vizsgált területeken, különösen ha a helyben elérhető források limitáltak. Mind a szántók, mind a gyepek gazdag virág és ezáltal diverz és abundáns beporzó közösségeknek adnak otthont, így megőrzésükben egyaránt fontosak. Szemben a nyugat-európai országokban alkalmazott agrár-környezetgazdálkodási programok egyes elemeivel, így például a vetett virágsávok rendszerével a szántó és gyepterületek kevésbé intenzív módon való kezelése és a táj mozaikosságának fenntartása a beporzó rovarok számára lényegesen kedvezőbb lehet, és hosszútávú fennmaradásuk szempontjából mindenképp indokolt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ezáltali potenciális mezőgazdasági intenzifikáció vagy épp ezen nehezen megközelíthető, kisparcellás területek művelésének felhagyása azonban ezen országokban is veszélyeztetheti a diverz beporzó közösségek fennmaradását. Kovács-Hostyánszki Anikó
-4-
Legjobb a legjobbak között: a Pannon Magbank Projekt elismerése A 2016. május. 31-én Brüsszelben megrendezett Green Week keretében díjazták a 27 legjobb LIFE-Nature projekt közül a 6 kiemelkedő projektet. Ezek közé az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet részvételével 2014 végén befejezett Pannon Magbank projektet is beválasztották (www.pannonmagbank.hu). A projekt céljai messzemenően teljesültek, az eredmények még meg is haladták a vállalt célokat. A Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) koordinálásával dolgozó konzorcium 2014. év végéig mintegy 910 növényfaj 1853 magtételének gyűjtését és tárolását valósította meg, amely magában foglalja 204 védett faj 364 tételét és 45 fokozottan védett faj 76 tételét. Az MTA ÖK ÖBI által vezetett visszatelepítési kísérletek eredményei is hozzájárultak a sikerhez. A legjobb LIFE pályázatok kihirdetése http://ec.europa.eu/environment/life/bestprojects/bestnat2015/index.htm Az FM Sajtóiroda közleménye itt olvasható: www.kormany.hu Szerk.
Bolyai János Kutatói Ösztöndíj „A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerése és általában a kutatási támogatások több kötelezettséggel is együtt járnak. Nem csak tudományos teljesítményt kell felmutatni. Arra kérem önöket, hogy vegyék ki részüket a tudományos közéleti munkából, egymás eredményeinek értékeléséből is, hiszen így működik a tudomány, és e munka nélkül az Akadémia sem működhetne” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a 2016-os Bolyai-napon, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert fiatal kutatókat köszöntő akadémiai rendezvényen. A díjazottak között volt Pirger Zsolt az MTA ÖK Nemzeti Agykutatási Program Adaptív Neuroetológiai Kutatócsoport csoportvezetője, tudományos főmunkatárs is. További részletek olvashatók az mta.hu honlapon: http://mta.hu/mta_hirei/szazhetven-kivalo-fiatal-kutato-reszesul-bolyaijanos-kutatoi-osztondijban-106667 Szerk.
Zlinszky András az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik nyertese Szikes gyepek állapotfelmérése légi lézerszkenneléssel, vízminőség-védelem támogatása modern geomatematikai adatelemző módszerrel, valamint azobenzol-származékok korábbinál hatékonyabb és környezettudatosabb előállítása – e három témával kapcsolatos pályázatok benyújtói vehették át az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában. A Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj Kuratóriuma, a környezetvédelmi világnaphoz kapcsolódva, két témakörben – élő környezettudomány, élettelen környezettudomány – ítélte oda az elismerést. Az élő környezettudományok területén végzett munkájáért Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa vehette át a díjat a „Natura 2000 állapotfelmérés pannon szikes gyepekben légi lézerszkenneléssel” című pályamunkájáért. Ez a tanulmány első szerzős publikációként a Remote Sensing című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A pályamunka a sziki gyepek LiDAR elnevezésű légi lézerszkenneléssel történő Natura 2000 állapotfelmérését mutatja be, amelyet Zlinszky András vezetésével, nemzetközi együttműködésben végeztek. A munka jelentőségét az adja, hogy nagy területekre olcsón elérhető adatforrás, a LiDAR légi lézerszkennelés önálló, egyéb adatforrásoktól független természetvédelmi alkalmazását alapozza meg. Ezenkívül az első példája annak, hogy egy földi, terepi mérésekre kidolgozott protokollt változtatás nélkül átültessenek távérzékelt adatokra. A gyepterületek nagy fajgazdagsága és térbeli változatossága miatt ezeket az élőhelyeket korábban alig vizsgálták távérzékeléssel. A kutatás folytatásaként várható, hogy a módszert kiterjesztik majd nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatási potenciáljának nagy pontosságú térképezésére is. A teljes cikk: http://mta.hu/mta_hirei/at-kell-alakitanunk-a-kornyezettel-es-annak-vedelmevel-kapcsolatos-gondolkodasunkat-106585 Szerk.
-5-
Pályázataink, témáink A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” (GINOP-2.3.2-15) című pályázati konstrukció nyertes projektjei Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért A kutatóközpont egyedüli pályázóként nyújtotta be a fenti pályázatot, mely az augusztus 1-jén megjelent hír szerint 852 millió Ft támogatást nyert el. A négy éves projekt általános célja a biodiverzitás - ökoszisztéma működés - ökoszisztéma-szolgáltatás hatásláncolat integrált vizsgálata elméleti közösségökológiai és módszertani fejlesztésekkel, valamint több idő- és térbeli léptéken végzett esettanulmányokkal. A specifikus cél az, hogy felderítsük a Pannon biogeográfiai régió vizeinek és szárazföldi élőhelyeinek egyedülálló biodiverzitását veszélyeztető tényezőket, kiemelten a klímaváltozás, a tájhasználat és az invázió hatásait, és társadalomtudományi kutatásokra is alapozva javaslatot tegyünk mérséklésükre. Báldi András A balatoni horgászati célú halgazdálkodás fenntarthatóvá tételének megalapozása a halfauna rekonstrukciója és a táplálékbázis hasznosulásának vizsgálatával alap- és alkalmazott kutatási módszerekkel Konzorciális formában benyújtott pályázat, melynek vezetője a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Konzorciumi tagok a NAIK – Halászati Kutatóintézet, a Szent István Egyetem és az MTA Ökológiai Kutatóközpontja. A teljes elnyert támogatási keret közel 1,5 milliárd forint, melyből az MTA Ökológiai Kutatóközpontjára bruttó 257 millió Forint jut. A projekt célja, hogy átfogó képet kapjunk a balatoni halállomány ökológiai helyzetéről és egészségi állapotáról, vizsgáljuk az őshonos halállomány gyarapításának lehetőségeit, felmérjük a különböző halfajok táplálkozási szokásait és mennyiségi viszonyait, az invazív halfajok gyérítésének lehetőségeit, és minden olyan releváns tényezőt, amelyek a balatoni halgazdálkodás fenntarthatóságát alapvetően befolyásolják. Boros Gergely
A 2016. évi OTKA pályázatok nyertesei Az OTKA idei kiírására az Ökológiai Kutatóközpont három kutatója pályázott sikeresen. Mojzes Andreának és Lukács Balázs Andrásnak – az ÖBI és a DKI tudományos munkatársainak – a posztdoktori programban, míg Molnár Zsoltnak az ÖBI tudományos tanácsadójának a kutatói témapályázatokra meghirdetett kiírásban sikerült nyernie. Dr. Mojzes Andrea projektjének címe: Homokpusztagyepi fajok reproduktív fenológiájának és transzgenerációs plasztikusságának vizsgálata egy csapadékmanipulációs terepkísérletben. A projekt keretében nyílt homokpusztagyepi fajok reproduktív életszakaszának időbeli változásait és egyes regenerációs tulajdonságainak plasztikusságát tervezi vizsgálni, amelyek fontos szerepet játszhatnak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A vizsgált fajok különböző növényi funkciós típust képviselnek, és társulásbeli szerepük eltérő. Egy már beállított kiskunsági terepkísérletben (ExDRain) nyomon követi az évente ismétlődő csapadékváltozások (enyhe aszály, erős aszály, öntözés) hatására bekövetkező változásokat a virágzás és a termésérés fenológiájában és a maghozamban, valamint felméri a csapadékváltozások hatását az utódgeneráció csírázására és növekedésére. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a klímaváltozással várható növényzeti átrendeződések előrejelzéséhez és mechanizmusainak megértéséhez nyílt homokpusztagyepekben. Dr. Lukács Balázs András projektje: Vízinövények közösségszerveződési szabályainak vizsgálata funkcionális jellegek segítségével. A kutatás célja egy funkcionális jelleg adatbázis létrehozása vízinövényekre, amelynek segítségével lehetővé válik a vízi vegetáció és így a vizes élőhelyek működésének részletesebb megismerése. A létező nemzetközi jelleg adatbázisok mindegyikéből hiányoznak a vízinövények, így azok nem is kerülhetnek bele a nagyléptékű, sok növekedési formát érintő összehasonlító elemzésekbe sem. A létező egyetlen vízinövény jelleg adatbázis kizárólag ordinális skálán mért, irodalmi adatokból származó adatokat tartalmaz. Ugyanakkor elsősorban morfometriai méréseken alapuló, eltérő környezetből származó jellegadatok megadása nagyon fontos lenne, ezek a vizsgált faj élőhelyi sajátosságairól, és a környezeti tényezőkre adott fenotipikus plaszticitásáról szolgáltatnának információt. Az állóvizek tekintetében európai léptékű adatbázis jönne létre, lefedve a teljes trofitási gradienst. A folyóvizek esetén az adatbázis léptéke alapvetően a Pannon Ökorégió, de ennek az adatbázisnak a léptéke is kiterjeszthető Közép-európai szintre a hasonló környezeti viszonyok és a közös fajkészlet miatt. Az adatbázis segítségével a fajoknak a környezeti viszonyokra adott fenotipikus válaszát, illetve a biotikus és abiotikus közösség szerveződési folyamatok szerepét tervezi vizsgálni. Dr. Molnár Zsolt sikeres projektjavaslatának címe: A legeltetés növényzetre gyakorolt hatása nem-konvencionális legelőterületeken (mocsarakban és erdőkben). E projekt keretében Molnár Zsolt kutatócsoportja részletesen dokumentálja a múltbeli legeltetési módszereket és azok vegetációra gyakorolt hatását nem konvencionális legelő területeken - mocsárréteken és erdőkben - a XVIII. század közepétől napjainkig. Klasszikus botanikai felmérések és az írott történeti források feldolgozása mellett számos interjú készítését is tervezik, amelyekkel a még meglévő (de lassan már elvesző) hagyományos tudást is felmérik. Botanikai felmérést nemcsak a múltban és jelenleg is legeltettet területen fognak végezni, hanem hogy a kép teljes legyen, nem legeltetett területeken
-6-
is. A téma azért jelentős, mert olyan területeket érint, melyeken a hagyományos bolygatás növényzetre gyakorolt hatása kevéssé ismert. A vizsgálat várható eredményei nemcsak elméleti ökológiai relevanciával bírnak, hanem a gyakorlati természetvédelem számára is hasznos információval szolgálnak. Borics Gábor
A busa a balatoni halgazdálkodási pályázat egyik fő kutatási objektuma (fotó: Takács Péter)
Botanikus kerti hírek Európai dísznövény és kertművészeti vásár - Fehérvárcsurgó Június 3-5. között Fehérvárcsurgón, a Károlyi-kastély parkjában találkozhattak velünk az érdeklődők. Botanikai sétát tartott Kósa Géza dendrológus, kertünk vezetője, június 4-én 17 órától. A Károlyi kastély kolonád teraszán berendezett standunkon tájékoztatást nyújtottunk az érdeklődőknek kertünkről és programjainkról.
Szentivánéji szabadtéri hangverseny Június 25-én szombaton 19:30-tól az ÚJ HARMÓNIA FÚVÓSEGYÜTTES szabadtéri hangversenye volt Kertünkben. A hangverseny jeggyel már 17 órától térképes vezetőlap segítségével fedezhették fel a résztvevők a közel 200 éves Kertet és
-7-
történetét. A hangverseny után Lunk Gergely gyűjteményvezető szentjánosbogár-sétát tartott a résztvevőknek, mely során meg lehet figyelni a szentjánosbogarak rajzása során létrejövő fényjátékot. A program nagy népszerűségnek örvendett, a Bartók rádió riportot készített a programról a koncert előtti héten. A koncerten rekord számú, 220 résztvevő volt.
Szentjánosbogár-séták a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben Megfelelő időjárási viszonyok mellett, kertünk különböző helyszínein is megfigyelhető a szentjánosbogarak különleges fényjátékkal járó rajzása. Az idei évben, a www.bogarmester.hu szervezésében június 18-30 között, vezetett séták keretében látogatóink is részesülhettek ebben a különleges élményben. A séták 20:30-kor indultak a bejárattól. Látogatóink alkonyati fényben megtekinthették Kertünk főbb látványosságait, megismerhették Kertünk történetét és betekintést nyerhettek hazánk leggazdagabb növénygyűjteményének életébe. A séta érintette a kertnek azokat a helyszíneit ahol az évek során a leggyakoribb volt a szentjánosbogarak jelenléte. A sétákon 12 nap alatt 1200 látogató vett részt.
Nyáresti szabadtéri hangverseny a Musica Sonora zenekarral 2016. július 30-án szombaton 19 órai kezdéssel került sor a MUSICA SONORA zenekar nyáresti szabadtéri hangversenyére a Botanikus Kertben. A hangverseny jeggyel már 17 órától térképes vezetőlap segítségével fedezhették fel a résztvevők a közel 200 éves Kertet és történetét. A koncert nagy népszerűségnek örvendett, 180 résztvevője volt.
Jelentősen nő a botanikus kert látogatottsága Örömmel tapasztaljuk, hogy 2016-ban jelentősen nőtt az érdeklődés Kertünk iránt. Júliusig bezáróan 5.519 fővel több látogatónk volt, mint a tavalyi év ugyanazon időszakában. A kerti szakvezetéseink is egyre népszerűbbek, az 5 szakvezetőnk (kertészmérnökök, biológusok) a hét minden napján tudják fogadni a csoportokat, angol és francia nyelven is körbe vezetik az érdeklődőket. Családok, házaspárok, iskolai csoportok, óvodások, nyugdíjas egyesületek, tantestületek, utazási irodák csoportjai voltak jellemzőek a tavaszi időszakra. Júliusig 95 csoport vette igénybe a „tárlatvezetést”, 30-al több mint a tavalyi év hasonló időszakában. Meglátásunk szerint a látogatottság növekedése a folyamatos és rendszeres sajtójelenlétünk, a közösségi médiában kifejtett tevékenységünk, a nagy látogatottságú külső helyszíneken való standos megjelenésünk (Fővárosi Növény és Állatkert, Fehérvárcsurgó- Kertművészeti Vásár), a Kert gondozottsága, látványosságai és a társadalmi változások eredménye.
A rendszertani gyűjtemény 134 fajtából álló paradicsom fajtagyűjteménye
A genetikai diverzitás fenotipusosan jelentkező megjelenési formája a mesterséges szelekcióval előállított, mezőgazdasági növényfajták lenyűgöző változatossága. A Nemzeti Botanikus Kert Növényrendszertani Gyűjteményében 134 paradicsom (Lycopersicon esculentum) fajtából álló gyűjtemény érleli bogyótermését.
-8-
A fenológiai megfigyelések során feljegyezzük többek között a növények magasságát, növekedési típusát (determinálttól a folytonosig), levéltípusát, a termések érési idejét, méretét, színét alakját (gömbölyű, lapított, cseresznye, szív és körte alakú, ovális, gerezdes, szabálytalan stb.), és más tulajdonságait.
Kínai kutatók látogatása A Magyar és Kínai Tudományos Akadémia bilaterális együttműködési megállapodása keretében július 12-25-ig kínai kutatók voltak intézetünk vendégei. Dr Cui Hongxia és Dr Li Hui a Kínai Tudományos Akadémia Pekingi Botanikai Intézetének (Institute of Botany, Chinese Academy of Sciences) kutatói. A Kínai Tudományos Akadémia pekingi Botanikai Intézetével és Botanikus Kertjével a Nemzeti Botanikus Kertnek évtizedekre visszanyúló gyümölcsöző személyi- és munkakapcsolata van. Magyarországi programjuk során, Kósa Géza szervezésében felkerestek több botanikus kertet, arborétumot, természetvédelmi területet és megismerkedtek hazai nemzeti parkok tevékenységével. Thalmeiner Tünde
Rendezvények, konferenciák A Budapesti Víz Világtalálkozó szövegező munkacsoportjának első ülését az MTA ÖK látta vendégül Tihanyban Magyarország idén rendezi meg második alkalommal a Budapest Water Summit-ot. A víz világtalálkozó az előző, 2013-as találkozó sikerére épít, jelentősen kibővülve, expóval, fórumokkal és további rangos eseményekkel. Fővédnöke Áder János köztársasági elnök úr, résztvevői között számos további állam- és kormányfő, illetve más vezető politikus lesz jelen. Egyik célkitűzése a konferenciának, hogy a globális fenntartható fejlődési célok megvalósulását támogassa. Ehhez a tervezett Budapesti Nyilatkozat 2016 dokumentum is hozzá fog járulni, mint a konferencia deklarációja. Ennek előkészítése történt meg a szövegező csoport ülésével, melynek az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet adott otthont. A Budapesti Víz Világtalálkozó először 2013-ban került megrendezésre a magyar kormány kezdeményezésére, és egy nyilatkozattal zárult a víz alapvető jelentőségéről a földtörténetben, az élet keletkezésében, evolúciójában és fennmaradásában, és az emberi civilizáció fejlődésében (http://www.budapestwatersummit.hu/data/images/Budapesti_Viz_Vilagtalalkozo_Nyilatkozata.pdf). A 2013-as rendezvény zárónyilatkozata leszögezte azt, hogy „.. a Millenniumi Fejlesztési Célok vízre vonatkozó célkitűzésének megvalósítása és az új, Fenntartható Fejlődési Célrendszer kidolgozása érdekében... a Budapesti Víz Világtalálkozó „Vízbiztonság a világban” néven egy önálló és átfogó víz tárgyú Fenntartható Fejlődési Cél kidolgozását javasolja, amely megfelelően kapcsolódik más Fenntartható Fejlődési Célokhoz…”. A 2016. november 28-30 között a budapesti Millenárison megrendezendő második Víz Világtalálkozó többek között a fenti globális vízbiztonság politika jelenlegi állását, implementációját, majdani hatékony működése financiális feltételeit, és az új vízbiztonsági megközelítés megalapozását tűzi ki célul a fenntartható fejlődés érdekében. A tihanyi dokumentum előkészítő munka találkozón18 nemzetközileg elismert, nagy tekintélyű vízügyi szakember, globális/nemzetközi intézményvezető és felelős döntéshozó vett aktívan részt. A munkaértekezlet egy 30 oldalas dokumentum elkészültével zárult, amely a fenti globális vízbiztonsági cél első megfogalmazása, illetve az októberi világtalálkozó tematizált szakmai programja. A program feszített volt, de a résztvevők a zárónap estéjén megismerkedhettek a Balaton-felvidék kulináris örömeivel is. G.-Tóth László és Báldi András
-9-
Érdekli a Balaton kutatása? Július 8-án ismét Nyílt Nap zajlott az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete 2016. július 8-án ismét megtartotta hagyományos Nyílt Napját Tihanyban. A rendezvény a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt kínált érdekes látnivalót. Az intézet parkjában terepi bemutató volt, ahol a Balaton élővilágából a parti öv halait és a makrogerinctelen szervezeteket (a szemmel látható gerincteleneket) ismerhették meg a látogatók, valamint a mintavételekhez szükséges terepi műszereket. Az intézet laboratóriumaiban a tóban élő mikroszkopikus növényi és állati szervezeteket és az országban csak néhány helyen fellelhető konfokális lézer mikroszkópot lehetett megtekinteni. Két ismeretterjesztő előadásra is sor került a Balaton életének alapjait adó mikroszkopikus algákról (előadók: dr. Vörös Lajos és dr. Somogyi Boglárka), valamint a Balaton kutatás és a tihanyi MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet történetéről (előadó: dr. G.-Tóth László, az intézet igazgatója). Filmvetítésen is bemutatták az intézet történetét és főbb kutatási területeit. Szerk.
Csobbanó tudomány - az MTA ÖK a Csodák Palotájában A Csodák Palotája, Magyarország első interaktív tudományos kiállítása, jelenleg a Campona Bevásárlóközpontban látogatható. A Négy Évszak Tudománya tematikus kiállítás egy új fejezetéhez, a Nyárhoz érkezett a Csobbanó tudomány kiállítás megnyitásával, amely játékos eszközökkel ébreszt rá, hogy a természettudományhoz mindennapos közünk van. Az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársai is közreműködtek a kiállítás anyagának kialakításában, amelynek középpontjában a víz, a talaj és a nap áll. Az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársainak segítségével megvizsgáljuk, mit öntünk a Dunába, milyen különleges élőlényeket rejt a víz. A fővárosi gyógyvizeket ismerhetjük meg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. segítségével. A víz útját a Dunától a vízcsapig követjük a Fővárosi Vízművek Zrt. közreműködésével. A dunai hajózás 120 éves történetét tekinti át a MAHART PassNave anyaga, autentikus hajózási kellékek egészítik ki a tablókat. A folyóink őreinek munkájába is beleshetünk, megismerve a vízirendőrök (Rendőrmúzeum) és a pénzügyőrök (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) mindennapjait. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata az életmentés szabályaira hívja fel a látogatók figyelmét. Sinkó Andrea,fizikatanár szórakoztató vizes kísérletei otthon elvégezhető feladatokat adnak kicsiknek és nagyoknak. További információ: http://www.csopa.hu/csopacampona/hirek/1329-csobbano-tudomany-a-nyar-tudomanya Szerk.
CONGEN Konferencia 2016. május 30 és június 10 között, az Amerikai Genetikai Társaság (AGA) és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet társszervezésében került megrendezésre a „Recent Advances in Conservation Genetics” (ConGen-2016) című kurzus Tihanyban, a Limnológiai Intézetben. A jubileumi 20. rendezvényt először szervezték Európába, így a Balaton partjára szervezett 10 napos workshopra 25 diák és 20 oktató érkezet 26 országból, többek között Magyarországról is. A kurzust Tóth Viktor (Balatoni Limnológiai Intézet), Taras K. Oleksyk (University of Puerto Rico at Mayagüez) és Klaus-Peter Koepfli (Smithsonian Conservation Biology Institute) szervezték a tanfolyam szellemi atyjának - Stephen J. O’Brien - irányításával. A ConGen sorozat a fiatal kutatók és a tapasztalt tudósok találkozójaként jellemezhető és ez történt 2016-ban Tihanyban is. Elméleti és gyakorlati bemutatókon keresztül neves kollégák adták át tudásukat a természetvédelmi genetika területén. A bemutatott módszerekkel, adatértelmezési technikákkal, illetve a felhasznált alkalmazások széles palettájával felvértezve a fiatal kutatók a genetika segítségével a jövőben képesek lesznek segíteni, nem csak a világ veszélyeztetett, ikonikus fajain, hanem tapasztalataikat hasznosíthatják a „hétköznapi” természetvédelemben is. Ehhez az előadók nemcsak a laboratóriumban szerzett tapasztalataik, hanem a terepi munkán edződött ökológiai szemléletük is szükségesek. A szekciók kora reggel kezdődtek, késő estig tartottak és tartalmaztak számítógépes gyakorlatokat, terepi bemutatókat és a laboratóriumi képzést is. Ennek során a hallgatók is és az előadók is gyakran olyan témákkal, újdonságokkal szembesültek, amelyek akár gyökeresen is megváltoztathatják a munkájukat. Adatbázisok kezelése, metaadatok felhasználása és a minta genetikai kezelése is bemutatásra került a ConGen kurzuson. Azonban a bemutatókon új, egyedi technikákkal, illetve adattípusokkal is gyakorlatoztak a fiatal kutatók, amelyek akár a teljes genom adatainak elemzésére vagy a következő generációs szekvenálási eljárások tervezésére és kivitelezésére is kiterjedtek. A témák változatossága, az oktatók szakmaisága, a képzés átfogó jellege tette a ConGen 2016 kurzust páratlanná és egyedülállóvá. A munkájuk elismeréseként a ConGen előadói között két magyar kolléga is szerepelt, így Takács Péter (MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet) és Vörös Judit (a Magyar Természettudományi Múzeum) is bemutathatták a munkájukat.
- 10 -
A kurzus lehetőséget adott a szakmai kapcsolatok kiépítésére is. Ehhez remek helyszínnek bizonyult Tihany és a Limnológiai Intézet, amely reményeink szerint az elkövetkezőekben is tagja marad ennek a most még nem hivatalosan létező kutatói hálózatnak. A ConGen 2016 létrejöttét több intézet és cég is támogatta. Elsősorban az Amerikai Genetikai Egyesület (AGA), a Mayaguez-i Egyetem (Puerto Rico Science Foundation) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA NKP) hozzájárulásai segítették a kurzus létrejöttét, de számos cég (Geneious, Cape Air) és folyóirat (GigaScience) is támogatásban részesítette a rendezvényt. Reményeink szerint a ConGen 2016 során megalapozott H2020-as természetvédelmi genetikai kiválósági hálózat létrejötte rendszeressé teszi ezt a nívós rendezvényt Tihanyban. Tóth Viktor
SIL Konferencia A 33. SIL Kongresszust 2016. július 31 - augusztus 5 között rendezték meg Torinóban. A konferencián az MTA ÖK DKI-ból Abonyi András és Engloner Attila, a BLI-ből pedig Balogh Csilla, Kovács Attila, Somogyi Boglárka, Tóth Viktor és Tugyi Nóra tartottak előadást illetve mutatták be poszteren legújabb eredményeiket. A konferencia mottója: fenntartható édesvízkészlet. Napjainkban számos emberi beavatkozás és a globális klímaváltozás is jelentősen befolyásolja a víz mennyiségét, minőségét, amely meghatározó a mindennapi élet minősége szempontjából. A limnológia tudomány kutatóinak missziója az édesvízi ökoszisztéma funkció területén minél nagyobb tudástár létrehozása, mely a döntéshozásban segíti a környezetvédelmi vezetőket és egyben feladata, hogy az édesvizekkel kapcsolatos új ismereteket közérthetően mutassa be az embereknek. A konferencián ezen célkitűzések tükrében a kutatók 38 szekciókba csoportosítva mutatták be az eredményeiket. 2019-ben a következő SIL konferencia helyszíne Dél-Korea lesz. G.-Tóth László
Érdekcsoportok képviselői vitatták meg a kutatók munkáját: terítéken az IPBES Európai és közép-ázsiai értékelése Az IPBES Európai és közép-ázsiai értékelésének (IPBES ECA assessment) összeállítása újabb fejezetéhez érkezett, melynek során az eddig elkészült változat (First Order Draft) fejezeteinek a bírálatára nyílt lehetőség júniusban a térség érintett érdekcsoportjainak részvételével. Ehhez kapcsolódóan került megrendezésre 2016. június 14-16-án Lipcsében a IPBES érdekcsoportok pán-európai konzultációja (PESC-3). A konzultáció résztvevői egyrészt előadások során az IPBES céljaival, működésével és az Európai és közép-ázsiai értékelést érintő témákról hallhattak, másrészt lehetőség volt élő szóban is megosztani az egyes fejezetekre vonatkozó véleményeket és javaslatokat kis csoportokban. A bírálói folyamatban való részvétel során számos hiányosság is előkerült, mely még inkább megerősítette az IPBES célkitűzését a különböző érdekcsoportok egyenrangú bevonásának a fontosságára az értékelések összeállítása során (pl. helyi lakosok, civil szervezetek). A lipcsei találkozón a kutatóközpont részéről Molnár Zsolt és Varga Anna (ÖBI, Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport) vett részt. Varga Anna felkért előadóként beszélt a hagyományos ökológiai tudás természetvédelmi szerepéről és az értékelésbe való integráció lehetőségeiről a magyarországi fáslegelők példáján
- 11 -
keresztül. Az előadás üzenetének megértését szolgálta és nagy sikert aratott a Molnár Zsolt és munkatársai által készített film (A magyar pásztorok ökológiai tudása). A felkért előadók között volt Krasznai Kovács Eszter is, aki a Pataki Györggyel közös munkájukat mutatta be, melyben azt elemezték, hogy mely régiók és szakmák nem jelennek meg kellő hangsúllyal az Európai és közép-ázsiai értékelésben. További információ a találkozóról: http://www.biodiversity.de/pesc-3-documentation Varga Anna
Cikkíró tábor Tihanyban Július 20-22 között egy háromnapos tábor formájában lehetőségünk volt meghallgatni a Lövei Gábor által hazánkban és a világ többi részén is számos alkalommal megtartott „Cikkíró kurzust”, amelynek a tihanyi Intézet adott otthont. A program interaktívan, jó hangulatban zajlott. A délelőtti elméleti anyagok hallgatása után a résztvevők aktív munkával töltötték a napok további részét, amelyet a délutáni konzultációk zártak le. A tábor során részletesen hallhattunk a tudományos cikk egyes szerkezeti elemeinek helyes felépítéséről, információkat kaptunk a cikk beküldését érintő íratlan szabályokról és az elbírálás folyamatáról. Szó esett továbbá a szakmai irodalom helyes használatáról, a folyóiratokról és a kutatói létről általában. Minden részlethez számos hasznos tanács is járult, amelyet ezúton is köszönünk!
Lövei Gábortól több új könyv is érkezett a kutatóközpontba, melyek közül a mellékelt kötet az „erdős” kollégák számára jelenthet érdekes olvasmányt.
Tugyi Nóra
Hagyományt teremtünk: ökológus futócsapat az ULTRABALATON-on 2016 Idén második alkalommal vágott neki a nagyrészt ökológusokból álló BiodiversiTeam a 10. Ultrabalaton futóverseny 220,9 km-es távjának. Nevünkhöz hűen a csapat idén is kitett magáért, hiszen a tízfős BiodiversiTeam-ben számos szakterület nemzetközi és hazai képviselője küzdött a közös cél teljesítése érdekében. A sport iránt elkötelezett külföldi kutatókat Roberto Pizzolotto (Olaszország), Marco Ferrante (Dánia & Olaszország) és a csapatkapitány, Lövei Gábor (Dánia & Magyarország) képviselte. A 2015-ös csapathoz hasonlóan a BiodiversiTeam-ben szerepeltek futók az MTA ÖK Intézeteiből, a Debreceni Egyetemről és Mészáros László, a tokaji Disznókő Szőlőbirtok igazgatója is újból rajthoz állt. A jogi egyenlőségek és az esetleges visszaélések megelőzése érdekében Nyári Péter ügyvéd szintén újból velünk tartott és volt kollégánkkal, Tóth Bencével újfent hosszú, kimerítő szakaszokat futva segítették a csapatot a tavalyi eredmény megdöntésében.
- 12 -
A 2016-os BiodiversiTeam tagjai voltak: Arany Ildikó, Lengyel Szabolcs, Marco Ferrante, Lövei Gábor, Mészáros László, Nagy Dávid, Nyári Péter, Roberto Pizzolotto, Tóth Bence és Weiperth András. A tavalyi évhez képest viszonylag későn rajtolt csapatunk, és ennek köszönhetően a legkeményebb szakaszokon már a lemenő nap szépségeiben gyönyörködhettek a kísérők és a futók egyaránt. A másik változás az volt, hogy a futót mindig kisértük biciklivel – ez futás utáni lazításnak is jó volt, és a futóknak is jólesett, különösen éjszaka és hajnali órákban. Tavaly éjszaka kaptunk nyugatról egy frissítő záport, de idén az unkák, nádirigók, fülemülék szólamait és a tücskök ciripelését semmi sem zavarta meg a lemenő nap után. A közös versenyzést, az egymásnak szurkolást mindenki nagyon élvezte. Az időmérést Roberto párja, Simona Panni, olasz biokémikus végezte. Eredményünk alapján a 4-12 fős csapatok között a 209. helyezést értük el (796 egységből), összesen 7768-an vettek részt a versenyen. Tavalyi évhez képest változás volt, hogy a csapatok maximális létszámát kibővítették 12 főre és az értékelésekbe a 4 fő fölötti csapatokat összevonták. Az így elért helyezések alapján nehéz értékelni a tavalyi teljesítményeket, így marad az összesített idő, amin a tavalyi évhez képest (21:12:22) sikerült javítanunk (20:31:09) és ebbe még egy kisebb hiba is belefért a hajnali fáradtságban. A hiba és az idei eredmény tovább javítása érdekében jövőre is rajthoz állunk, és bízunk benne, hogy többen is csatlakoznak hozzánk, akár újabb csapat(ok) nevezésével. Az örűlt ötletért Lövei Gábort okolhatjuk; köszönjük Lengyel Szabolcsnak és Tóth Bencének a koordinálást, Báldi András főigazgatónak az egyik mikrobusz rendelkezésünkre bocsátását. Akárcsak tavaly, az igazi élmény idén is a futóké, akik valószínűleg ezentúl másképp tekintenek majd a Balatonra, mint korábban.
Lengyel Szabolcs, Lövei Gábor, Weiperth András
ÖK Napok 2016 A már hagyományosnak számító ÖK Napokat az idén 2016. június 16-17-én tartottuk. Schmera Dénes (MTA ÖK BLI) aki ez év elejétől a kutatói munkája mellett a kutatóközpont tudományos titkára is, új szempontok szerint szervezte a programot. A tudományos teljesítmény egyféle időbeli áttekintésére adott lehetőséget, hogy az ÖK 2012-ben megjelent, és legtöbbet hivatkozott és a 2015-ben megjelent legrangosabb első vagy utolsó szerzős cikkeit mutatták be rövid előadásban a szerzőik. A szakmai program másik új elemének számított a kutatócsoportok bemutatkozása: Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI) a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportot, Lengyel Szabolcs (MTA ÖK DKI) a Konzervációbiológiai kutatócsoport tagjait és munkáját mutatta be. Bemutatkoztak a kutatóközponthoz a közelmúltban csatlakozott kutatók és ismertették a 2015-ben indult OTKA pályázatokat is. Élénk érdeklődés kísérte a kutatóközpont aktuális gazdasági helyzetéről és a nagy pályázatok kezeléséről szóló előadásokat. Az idei év meghívott külső előadója Palugyai István a Tudományos Újságírók Klubjának örökös tiszteletbeli elnöke volt, aki a kutatás kommunikációjáról tartott fórumot. A Kutatóközponti Tudományos Tanács (KUTTA) nyilvános ülésének témája a kutatócsoportok szervezése volt, ehhez más kutatóközpontok példáit is felhasználva azt vitatták meg, hogy (1) mi is egy kutatócsoport; (2) hogyan történjen a létrehozásuk, illetve (3) későbbi működésük. A cél az, hogy 2017. január 1-től a kutatócsoportok új alapokon működjenek az ÖK-ban. Szerk.
- 13 -
K o n f e r e n c i a e l ő z e t e s e k K o n f e r e n c i a e l ő z e t e s e k
28th International Congress for Conservation Biology (ICCB) July 23-27, 2017.
Az Akadémiai Kiadó és a Community Ecology folyóirat közös szervezésében nemzetközi konferenciasorozat indul. A 1st International Conference on Community Ecology 2017. szeptember 28-án és 29-én kerül megrendezésre Budapesten, a Mercure Budapest Buda szállodában (a Déli Pályaudvar mellett). A konferencia hat plenáris előadója a szakma széles spektrumát fedi le: Enrico Feoli (Trieszt), Duccio Rocchini (Trento), Jens Olesen (Aarhus), Owen Petchey (Zürich), Ulrich Sommer (Kiel) és Ursula Scharler (Durban). A konferencia anyagából a Community Ecology különszámot jelentet meg. A regisztrációs határidőkről és egyéb részletekről a konferencia honlapja szolgál további információkkal: http://confcomec. akcongress.com/index.php/conference. Szeretettel várjuk az érdeklődőket és megköszönjük a hír terjesztését: Jordán Ferenc és Tóth Krisztina
Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél
Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Mészárosné Kuska Éva, Tóthné Nagy Adrienn Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:
[email protected]
- 14 -
