2015. nyár
Hírlevél
IV. évfolyam 2. szám
Témáink Kutatóközponti hírek........................................................... 2 Dr. Présing Mátyás emlékére.............................................................2 Megjelent publikációk, sikerek........................................... 2 Assessing the relative importance of methodological decisions in classifications of vegetation data....................... 2 Jordán Ferenc eredményeiről....................................................3 Ernst Jenő díjas fiatal kutató a DKI-ban...................................3 Az MTA ÖK 2 kutatója kapott Bolyai-díjat................................3 Kiváló hallgatói előadás díj az SCB konferencián...................4 Botanikus kerti hírek........................................................... 4
Rendezvények, konferenciák.............................................. 7 Nyári iskola a Parmai Egyetemen ........................................ .7 IAVS Symposium 2015...............................................................8 Beszámoló a közösen megrendezett 27. ICCB és 4. ECCB konferenciákról.................................................................. .8 10. Magyar Ökológus Kongresszus...................................... .9 Nemzetközi Idegtudományi Konferencia.................................11 Ultrabalaton futóverseny............................................................11 Nyílt nap Tihanyban az MTA ÖK-ban......................................12 Etnoökológiai Kutatótábor a Turjánvidéken.............................13 Kiállítás Dr. Puky Miklós képeiből.............................................14 ÖK Napok 2015..........................................................................14
-1-
Kutatóközponti hírek Dr. Présing Mátyás emlékére Szomorú szívvel hozzuk mindenki tudomására a gyászhírt, hogy Dr. Présing Mátyás limnológus, tudományos főmunkatárs, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany) Hidrobotanikai Osztályának vezetője, a tavi tápanyagforgalom nemzetközileg elismert, iskolateremtő tudósa 2015. június 17-én váratlanul elhunyt. Temetése a család, kollégái és barátai nagyszámú jelenlétében 2015. június 20-án, szombaton volt Tihanyban. Dr. Présing Mátyás 1953. január 12-én Nagytevelben született. 1967 és 1971 között a Veszprémi Vegyipari Technikumban végezte középiskolai tanulmányait, mely az egyetemi tanulmányokkal folytatódott a Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán Keszthelyen egy olyan híres évfolyamban, amelyben mint Ő maga is, számosan a magyar tudomány kiemelkedő egyéniségeivé váltak. Ott is doktorált „summa cum laude” eredménnyel. 1976-ban, az egyetemi tanulmányok befejeztével Dr. Pésing Mátyás a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében (ma: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet), Tihanyban helyezkedett el, ahol kezdetben tudományos ösztöndíjas gyakornokként, illetve segédmunkatársként, 1981-től tudományos munkatársként, és 1994-től tudományos főmunkatársként dolgozott, egészen minden kollégáját itthon és szerte a nagyvilágban mélyen megrázó haláláig. A tihanyi intézet volt egész élete során egyetlen munkahelye. Szenvedélye, hivatása pedig a Balaton kutatása. Emellett, Dr. Présing Mátyás a nemzetközi tudományosságban is nagyon elismert kolléga volt. A biológiai tudományok kandidátusa fokozatot az Ogyesszai Állami Egyetemen (Ukrajna) szerezte meg 1985-ben, az utóbbi két évtizedben pedig számos nagy nemzetközi kutatási projekt (NATO, Európai Unió, British Council, The Royal Society) résztvevője, szervezője, vezetője volt. Dr. Présing Mátyás halála óriási vesztesége a magyar és a nemzetközi limnológiai tudománynak és fájdalmas vesztesége kollégáinak, barátainak. Erényessége, embersége, példamutató, és a nehéz pillanatokban is megőrzött optimizmusával, humorával a társaságában lenni mindenki számára megnyugtató és biztató érzés volt. Présing Mátyás barátságának emlékét őrizzük, neve pedig tudományos publikációin keresztül örökre fennmarad. G-Tóth László
Megjelent publikációk, sikerek Assessing the relative importance of methodological decisions in classifications of vegetation data Lengyel, A., Podani, J. (2015) Journal of Vegetation Science, 26: 804–815. doi: 10.1111/jvs.12268 A többváltozós statisztikai adatfeltáró módszerek, mint a klaszteranalízis, reprodukálhatóbbá és átláthatóbbá teszik a vegetációtípusok lehatárolásának módját, emiatt mára a vegetációosztályozás elengedhetetlen eszközei lettek. Noha a statisztikai elemzések megismételhetőek, a kutató a munka számos fázisában kényszerül választásra a kínálkozó módszertani lehetőségek közül, a terepi mintavételtől kezdve az osztályozó algoritmus megválasztásán át az értelmezendő csoportok számáig. Univerzálisan legjobbnak mondható módszer, valamint minden esetben követhető útmutatások hiányában a kutató mindenkori döntését a korábbi eredményekkel való összehasonlíthatóság, az elérhető szoftverek kínálata, a divat, a megszokás, és még számos, többé-kevésbé szubjektív döntés is befolyásolja. A szubjektív döntések okozta torzítás minimalizálása érdekében különösen fontos lehet, hogy tudjuk, melyek azok a döntések, amelyeknél a legnagyobb körültekintésre van szükségünk, vagyis melyek azok a döntések, amelyeknek a legnagyobb hatásuk van az osztályozás végeredményére. Podani Jánossal (ELTE) írt cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy a kvadrátméret átlaga és szórása, az abundanciaskála, a hasonlósági index, az osztályozó algoritmus, valamint a csoportszám megválasztása milyen
-2-
mértékben magyarázza meg az eltérő módszertani döntésekkel készített osztályozások közti különbségeket. Egy gyepi és egy szimulált térsorozati adatsort osztályoztunk sok ismétlésben úgy, hogy a fenti módszertani döntéseket véletlenszerűen hoztuk meg. Az osztályozások közt disszimilaritási mátrixot számoltunk, majd ezt egy távolságalapú redundanciaanalízis (db-RDA) függő változójaként elemeztük. A db-RDA magyarázó változói a véletlenszerűen meghozott módszertani döntések voltak, ezzel az osztályozások közti varianciát felosztottuk az egyes döntések közt. A gyepi adatsoron a db-RDA modellek alacsonyabb varianciahányadot magyaráztak, mint a random adatsoron. Ez arra utal, hogy a biológiai mintázatok robosztusságuknál fogva bizonyos mértékig „ellenállnak” a módszertani változtatásoknak. Az osztályozó algoritmus, a csoportok száma, az átlagos kvadrátméret és az adattranszformáció módjának megválasztása kulcsfontosságúnak bizonyult. Ezekhez képest kisebb, de esetenként szignifikáns hatása volt a kvadrátméretek változatosságáról, valamint a hasonlósági indexről szóló döntéseknek. Már a kismértékben különböző kvadrátméretekkel készült elemzések is eltérő mintázatokat fedhetnek fel ugyanannak a területnek a növényzetéről. Az osztályozó algoritmus tekintetében a legfontosabb döntés, hogy „csoportképző” vagy „láncképző” módszert választunk. Az abundanciaskála a gyepi adatsor esetébe nagyobb varianciát magyarázott, ami arra utal, hogy különböző abundanciasúlyozással a biológiailag értelmes mintázatok különböző vetületei emelhetők ki. A hasonlósági index relatíve gyenge hatása arra utal, hogy ez a döntés nem annyira fontos, mint amennyire korábban gondolták. Lengyel Attila
Rövid hírek Augusztusban megjelent a Természet Világa folyóirat idei első különszáma, Hálózatkutatás, hálózatelmélet címmel. Az ÖK két kutatója is a szerzők között, Kovács-Hostyánszki Anikó Viráglátogatási hálózatok. Növények és beporzóik intim kapcsolata címmel, Jordán Ferenc pedig Biológiai hálózatok a nyáltól a dzsungelig címmel közölt írást a lap felkérésére. A szerzők között találhatjuk még például Lovász Lászlót, Csermely Pétert, Pál Csabát és Barabási Albert-Lászlót. A Nature Scientific Reports folyóirat (2014-es impakt faktor: 5.578) erőteljes tematikai nyitást tervez a környezettudományi, ökológiai kutatások irányában. Ennek jegyében bővítették a szerkesztők körét és így a nyár eleje óta Jordán Ferenc is az editorial board tagja. A folyóirat tehát mostantól örömmel fogad ökológiai témájú kéziratokat is. A táplálékhálózatok kutatása területén erősödő kapcsolatok alakulnak ki az Antofagasztai Egyetemmel (Chile). Intézetünk kutatója, Jordán Ferenc tavaly megkapta a chilei egyetem visiting professor címét (és egy szép golyóstollat a Rektortól), az együttműködés pedig nemrég közös publikációt eredményezett (Ortiz, M., Rodriguez-Zaragosa, F., Hermosillo-Nunez, B. and Jordán, F. 2015. Control strategy scenarios for the alien lionfish Pterois volitans in Chinchorro Bank (Mexican Caribbean) based on semi-quantitative loop network analysis. PloS ONE, 10(6)e0130261). Ennek folytatására részben az ad garanciát, hogy a tematika nagymértékben átfed egy frissen elnyert OTKA pályázat kutatási tervével (OTKA K 116071). szerk.
Ernst Jenő díjas fiatal kutató a Duna-kutató Intézetben A Magyar Biofizikai Társaság Elnöksége által fiatal kutatók számára kiírt Ernst Jenő pályadíjat idén két biofizikus kutató nyerte el. Az elismerés a kiemelkedő tudományos munkát illetve annak visszhangját hivatott méltányolni. A díjakat Dr. Mátyus László egyetemi tanár adta át a Magyar Biofizikai Társaság XXV. kongresszusának megnyitóján augusztus 25-én. A díjazottak egy-egy előadásban ismertethették kutatásukat a konferencia keretében. Az egyik díjazott, Egri Ádám, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének segédmunkatársa „Környezetoptikai kérdések, különös tekintettel a polarotaktikus bögölyök polarizációérzékelésen alapuló viselkedésére” címmel tartott előadást. A másik díjazott Mészáros Bálint volt, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos segédmunkatársa. Előadásának címe: „Funkcionális helyek becslése rendezetlen fehérjékben” Kriska György
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont két kutatója kapott Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat Kiemelkedő év az idei a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj közel két évtizedes történetében: a benyújtott és az érvényes pályázatok száma is rekordot döntött. Több mint nyolcszáz pályázó közül a legkiválóbb kétszáz, már PhD-fokozattal rendelkező kutató
-3-
munkáját támogatja 2015-ben az MTA. Idén is az egyetemekről érkezett a legtöbb pályázat, ami jó példája az Akadémia és a felsőoktatás élő kapcsolatának. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet és Tóth Mónika, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa az MTA zsúfolásig megtelt Dísztermében tartott ünnepi ülésen, a „Bolyai-napon” vehették át az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevelüket. Forrás: mta.hu
Kiváló hallgatói előadás díj munkatársunknak a Society for Conservation Biology (SCB) konferenciáján Szabolcs Márton PhD-hallgató, az MTA ÖK Duna-kutató Intézet Tisza-kutató Osztályának tudományos segédmunkatársa elnyerte az SCB Freshwater Conservation Working Group munkacsoportja által a legjobb hallgatói előadásnak felajánlott díjat az SCB konferencián (Montpellier, Franciaország, 2015. augusztus 2-6.) A 2046 résztvevő 2122 absztrakttal vett részt és összesen öt hallgatói előadást jutalmaztak. Pontozták a tudományos tartalmat, a módszertani korszerűséget és a természetvédelmi politika számára fontos üzenetet is. Az előadás címe „Europe’s freshwater biodiversity: Priorities, patterns and gaps in current conservation” vagyis „Európa édesvízi biológiai sokfélesége: prioritások, mintázatok és hiányok a mostani védelemben”. Márton aktív résztvevője volt a 17 európai kutatóintézet kooperációjában zajlott, 2014-ben zárult „BioFresh” EU FP7-es kutatási programnak. A projekt során a Tisza-kutató Osztály kutatócsoportja több mint 1600 édesvízi faj (halak, puhatestűek, szitakötők, vízinövények) IUCN-től származó elterjedési adata alapján, a szisztematikus konzervációs tervezés megközelítést és a MARXAN szoftvert alkalmazva állapított meg konzervációs prioritásokat közel 19 000 európai vízgyűjtőterületre (ld. ábra). A munka második lépcsőjében azt vizsgálta, hogy a már megfelelő szinten védett vízgyűjtők beépítésével végzett prioritizálás során növekszik-e az optimális hálózat által „lefedett” veszélyeztetett fajok aránya, míg a harmadik lépcsőben a már megfelelően védett területek kizárásával végzett prioritizálás során azonosította a fontosságukhoz képest nem elégséges szinten védett vízgyűjtőket, melyek sürgős védelmi intézkedésekre szorulnak. Az eredmények szerint a kulcsfontosságú vízgyűjtőterületek legnagyobb számban a Balkán- és az Ibériai-félszigeten, a nagy folyók mentén (a Duna felső és alsó, ill. a Volga alsó szakaszán) és néhány északi tóvidék (Ladoga-tó, angliai Lake District, skót Felföld) területén fordulnak elő, melyek közül kiemelkednek a dél-európai, különösen a nyugati és déli Balkán és a Mediterráneum néhány egyéb területén levő vízgyűjtők, melyek endemikus fajokban gazdagok, de nem megfelelő szinten védettek és számos hatás fenyegeti őket (pl. klímaváltozás, vízlépcsőépítés). Forrás: okologia.mta.hu
Botanikus kerti hírek Kósa Géza és Fráter Erzsébet az MTA ÖK ÖBI Botanikus Kertjének munkatársai a Kínai és a Magyar Tudományos Akadémia közti kétoldalú tudományos együttműködés eredményeképpen, júliusban Kína két különböző éghajlatú területén tanulmányozták a helyi vegetációt, és a botanikus kertekben folyó munkát. Az északnyugat-kínai Xinjiang tartományban felkeresték a világ legmélyebben fekvő (-105 méter) botanikus kertjét (Turpan Eremophyte Botanic Garden), ahol a csatlakozó intézeti laboratóriumok munkájával karöltve folynak ex situ vizsgálatok a fajok szárazságtűrésére, és zöldfelületi felhasználására nézve. A Tiensan-hegységben, az Ili folyó völgyében már a túlnépesedés és táj kiélés hatásainak következményét tekintették meg egy olyan fontos erdőrezervátumban, mely a sárgabarack és az alma vad típusainak őshazája és géncentruma. A tanulmányút második felében, a rendkívül nagy népsűrűségű, dél-kínai Guangdong tartományban a fragmentálódott természetes növénytakaró „in situ” megőrzésének súlyos problémái kerültek előtérbe. A különlegesen taxongazdag Dél-Kínai Botanikus Kert „ex situ” vizsgálatain túl, a turizmus korlátok közé szorított engedélyezése mellett, a biodiverzitás megőrzését szolgálják a felkeresett nemzeti parkok (Dinghushan Hegyi Nemzeti Bioszféra Rezervátum, Danxiashan hegység Természetvédelmi Terület). A tanulmányút során meglátogatott két nagyon különböző (sivatagi és szubtrópusi) botanikus kert ismeretterjesztő tevékenysége meggyőző bizonyítéka annak, hogy a botanikus kertek milyen A Turfáni Botanikus Kert bejárata.
-4-
fontos és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a XXI. század környezeti problémáival szembesülő emberiség tudatformálása szempontjából is. Fráter Erzsébet és Kósa Géza
A Danxieshan meredek falú vörös homokkő tömbjeinek tetején érintetlenül maradt meg a gazdag vegetáció. Világörökség.
Hírek, események • •
Az egynyári virágágyásainkba idén is 15.000 palántát ültettünk, a kert négy helyszínén. A színes virágágyások nagyban növelik a kert nyári díszértékét, sok látogatót vonzanak. A Magyar Posta és az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót közreműködésével, 2015 augusztus 7-én jelent meg két bélyeg, a botanikus kert virágairól. A bélyegképeken a buharai nőszirom (Iris bucharica) és a bazsarózsacserje (Paeonia suffruticosa) látható. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben található vízimalom, míg az alkalmi bélyegzőn setétlő iszalag (Clematis fusca) stilizált rajza látható. Az újdonságot Berta Ágnes grafikusművész tervezte. Legutóbb 2013-ban jelent meg a Nemzeti Botanikus Kerttel kapcsolatos bélyeg, Ujvárosi Miklós professzor 100 éves születési évfordulójá-
-5-
•
ra, aki a botanikus kert kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. A bélyegek és a borítékok Vácrátóton, a Nemzeti Botanikus Kert jegypénztárában megvásárolhatók. Új kerti pihenőtér lett kialakítva a Trópusi üvegház mellett, 13 asztallal és a hozzá tartozó padokkal, ezzel 104 férőhelyet biztosítunk a Kertünket nagy számban látogató csoportoknak, pihenésre, uzsonnázásra. A pihenőtér bazaltkő szegélyét a Magyar Gyula Szakközépiskola diákjainak segítségével építettük meg. A Vízimalom fedett teraszára is el lett helyezve 8 férőhelyes pad asztallal. A Ferenc-halom két régi asztala és padjai is újakra lettek cserélve.
Gyűjteményeink fejlesztése Kora nyárra elkészült a Növényföldrajzi beosztású sziklakert posztere, így egy újabb fontos táblával bővült kertünk amúgy is kiváló tájékoztató rendszere. Az Orchidea- és broméliaház előtti új háromszög alakú évelő ágyások több mint felét gondos és megfeszített munkával június elejéig beültettük, ezzel megkezdődött a Kaktuszház előtti több mint 50 éves évelő növény anyatelep ágyások felszámolása, áttelepítése. Ugyanitt a hosszú Kordes-rózsaágyás talaját geotextillel és Borovi fenyőkéreggel takartuk, amivel több napi gyomlálási és öntözési munkát takarítunk meg évente és tudunk más gyűjteményrészek szépítésére, fejlesztésére felhasználni. A júliusi szakmai gyakorlat keretében az évelő és sziklakerti gyűjtemény, és a kert másik három gyűjteménye fenntartási munkáiban sok segítséget kaptunk a Magyar Gyula Kertészeti Szakiskola diákjaitól. Augusztusban kicserélték a Növényföldrajzi beosztású sziklakert fa korlátjának egy szakaszát. Az aszályos idő miatt két hónapon keresztül szinte megállás nélkül öntöznünk kellett az évelő ágyásaikat, ami rengeteg időt vont el más munkaterületekről. A gyűjtemény maggyűjtési munkáinak java részét augusztusig elvégeztük. Június közepén, megnyílt látogatóink számára a 816 m2 alapterületű orchidea- és broméliaház. 400 Orchidea, 500 Bromelia, 40 Begonia, 20 Passiflora és 30 Pepperomia nemzetséghez tartozó, összesen közel 1000 növényfajt és fajtát tekinthetnek meg a látogatók. Az itt található növények trópusi származásúak, az üvegházban magas páratartalom és 16-26˚C hőmérsékletet biztosítunk. Epifita (fánlakó), talajlakó és kúszó növények sokasága képezik a gyűjteményt.
Programok, rendezvények Június 5-7 között Fehérvárcsurgón a Károlyi kastély parkjában immár 11. alkalommal rendezték meg az Európai dísznövény- és kertművészeti napokat. Kertünk idén is több programmal vesz részt a rendezvényen. Szombat-vasárnap standunkon, kertünk munkatársai Lunk Gergely és Lehoczky Anita tájékoztatást adtak az érdeklődőknek kertünk látványosságairól, programjainkról és interaktív játékokat kínáltak a a gyerekeket.
-6-
Szombaton 15:30 –tól Fráter Erzsébet biológus, gyűjtemény kurátor, a „Bambuszban talált leány – mondák, mesék, mítoszok a növényekről” címmel tartott előadást a konferencia keretében. A könyvstandon Fráter Erzsébet dedikálta a „Mesés növények, növényes mesék” és az „Erzsébet királyné esete a rozmaringgal” könyveket. Szombaton és vasárnap botanikai sétákat tartottak a kastélyparkban Kósa Géza dendrológus és Thalmeiner Tünde kommunikációs programfelelős. A fehérvárcsurgói programjaink a GREEN WEEK EUROPE programsorozat keretében zajlottak. Az európai programsorozat helyszíneiről június 3-án, a brüsszeli központi rendezvényen kivetítőn mutattak be fotókat a programhoz csatlakozott helyszínekről. Június 27-én Szentivánéji hangversenyel lépett fel kertünkben első alkalommal az Új Harmónia Fúvósegyüttes. A koncert előtt önállóan bejárható kerttörténeti tanséta várta a látogatókat. Július 25-én került sor a már hagyományos nyáresti hangversenyre melyet évről évre a MUSICA SONORA zenekar tart kertünkben. A változó idő ellenére, a nézőtér megtelt. A koncert előtt önállóan bejárható kerttörténeti tansétán vehettek részt a látogatók.
Augusztus 20-án, a Nemzeti Ünnep alkalmával önállóan bejárható „Kerttörténeti tanséta” és „Hónap érdekességei tanséta” várta látogatóinkat. A hosszú hétvége 4 napján 1506 látogató tekintette meg a kertet. A következő hónapok programjai: Szeptember 19-én (szombaton) a Kulturális Örökség Napjai országos programsorozat keretében, kerttörténeti sétát tartunk. További részletek a Kulturális Örökség Napjai honlapján: http://www.oroksegnapok.hu/setak/1993 is elérhetők. Már hagyományos őszi rendezvényünk, a Földi javak asztalunkon családi nap és vásár, október 4-én vasárnap 10:00-17:00 óra között lesz, melyre szívesen várjuk kedves munkatársainkat is. Programjainkról bővebben: www.botanikuskert.hu, https://www.facebook.com/nemzetibotanikuskert?fref=ts Thalmeiner Tünde
Rendezvények, konferenciák Nyári iskola a Parmai Egyetemen Júniusban negyedik alkalommal rendezték meg a Parmai Egyetemen az ökológiai hálózatokról szóló nyári iskolát (International Summer School on Ecological Networks). A főszervező, Antonio Bodini (Dipartimento di BioScienze, Universitá degli Studi di Parma) 4 előadót és körülbelül 19 diákot hozott össze három esős napra. Jordán Ferenc a nyitó nap délelőttjén az ökológiai hálózatok elméletéről tartott szemináriumot, majd délután hálózatelemzési gyakorlatot vezetett. A 7 órás kurzus kellemes alapozás volt a további napokhoz, amikor Marianne Thomsen (Aarhus) és Marco Scotti (Kiel) a szocioökológiai és ökonómiai kiterjesztést is bemutatták, majd zárásként Antonio Bodini egy fél napon át elemezte Parma városának vízháztartását ökológiai hálózati modellek segítségével.
-7-
IAVS Symposium 2015 Július 19 és 24 között tartotta a Nemzetközi Vegetációtudományi Társaság (International Association for Vegetation Science, IAVS) éves szimpóziumát a csehországi Brnóban, immár az 58.-at. A hazánkhoz közeli helyszín miatt a találkozó félezer résztvevője közt Magyarországról viszonylag szép számmal, 25 feletti résztvevővel képviseltettük magunkat. A konferencia fő témáját a durvaléptékű növényzeti mintázatok nyújtották. Az üléseket felvezető plenáris előadásokat olyan neves kutatók tartották, mint Sandra Díaz, Michael Huston, Marcel Rejmánek, David Storch, Eddy van der Maarel, Kathy Willis és Susan Wiser. Közülük kiemelném Huston, Rejmánek és Storch provokatív előadását, akik közismert makroökológiai elméletekről (pl. biomassza és diverzitás változása a sarkoktól a trópusokig, biológiai inváziók szerepe kihalásokban) tartottak kritikus szemléletű áttekintést. Tudományos szempontból ez a konferencia sokunk számára bizonyára a sötét diverzitás (’dark diversity’) elmélet divatossá válása miatt is emlékezetes marad. Ezzel a fogalommal jelölik egy élő közösség azon fajait, amelyek jelenlétét nem igazolják megfigyeléseink, azonban megvan a lehetőségük a megtelepedésre, vagyis hozzátartoznak a közösség fajkészletéhez (Pärtel et al. 2011, TREE). Az elméletet kidolgozó észt kutatók szerint a „hiányzó” fajok vizsgálata közelebb visz a közösségökológiai kérdések megválaszolásához, továbbá a restaurációs ökológia számára is hasznos lehet. A ’dark diversity’ értelmezése és modellezése számos gyakorlati kérdést felvet, módszertana is meglehetősen kiforratlan még, s erre lépten-nyomon fény derült az alkalmazásokat bemutató előadások során, ugyanakkor kétségtelenül izgalmas eredményeket is láthattunk. A szokványos szekcióelőadások és poszterek mellett a szervezők lehetőséget biztosítottak arra, hogy a poszterek szerzői villámelőadásokban hívják fel a figyelmet prezentációjukra. A szűkös időkeret miatt egy villámelőadásra mindössze egy perc jutott, s ez feszített tempóra kényszerítette mind az előadókat, mind a szekció vezetőjét. Az egyperces előadások viszont elegendőnek (sőt, ideálisnak) bizonyultak ahhoz, hogy a hallgatóság kiszűrje a számára érdekes posztereket, amelyek keresésre indulhat a későbbiekben. Erre nagy szükség volt, ugyanis a posztereket a konferencia igényeikhez képest meglehetősen zegzugos épület eldugott helyiségeibe száműzték a szervezők, így komoly figyelmet igényelt azok tüzetes átvizsgálása. Az ÖK munkatársai összesen 10 előadás és poszter elsőszerzőjeként, és jó néhány további prezentáció társszerzőjeként szerepeltek, ebből jómagam egy poszter első- és három társszerzőjeként vettem ki a részem. A résztvevők a konferencia előtt, közben és után is ismerkedhettek a cseh flórával és vegetációval. A konferenciaközi kiránduláson 10 útvonal közül választhattunk, én a szerepentin- és konglomerátum-sziklagyepekre, valamint különböző mezofil erdőkbe induló csoportba jelentkeztem, s nem bántam meg, mert olyan fajokat láthattam, mint a cselling (Notholaena marantae), a szerpentinfodorka (Asplenium cuneifolium) és a bennszülött morva szegfű (Dianthus moravicus). A túra során szakmailag színvonalas vezetést kaptunk mind személyesen a szervezőktől, mind a konferenciára kiadott, igényes túravezető kötetből. A konferencia feletti elégedettségemet csupán a poszterek kihelyezésénél már tapasztalt, előnytelen térbeli kötöttségek, valamint a rendezvény idején tomboló hőség mérsékelte, de összességében egy tudományosan magas színvonalú konferencia volt, amelyen a figyelmes hallgató bőven kaphatott inspirációt a saját kutatásaihoz a növényi közösségi ökológia és makroökológia terén. A konferencia honlapja (programfüzettel, absztrakt- és túravezető kötettel, képekkel): http://www.iavs2015.cz/ Lengyel Attila
Konzervációbiológia kabócazajban Beszámoló a közösen megrendezett 27. ICCB és 4. ECCB konferenciákról
Idén augusztus 2 és 6 között zajlott le a 27. Nemzetközi, illetve a 4. Európai Természetvédelmi Biológiai Konferencia. A franciaországi Montpellier-ben megszervezett nagyszabású eseményen intézetünkből 9 kutató vett részt, posztereken és előadásokban mutatva be néhányat az Ökológiai Kutatóközpont eredményes projektjei közül.
-8-
A szakmai rendezvények célja a természetvédelmi biológia fontosságának, és ma már sajnos túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nélkülözhetetlenségének bemutatása volt. Az új kutatásokról és azok eredményeiről való számadás mellett számos éppen zajló vagy még csak tervezési szakaszban lévő programról esett szó, illetve a résztvevők betekintést nyerhettek a biológiai sokféleség megőrzése érdekében tett szakpolitikai folyamatok alakulásának menetébe is. Mindezekből már sejthető, hogy a konferencia előadásainak sokszínűsége szinte végeláthatatlan volt. A fő témák (pl. invazív fajok elleni fellépés, biológiai sokféleség csökkenésének megfékezése, az ember és a vadvilág konfliktusai vagy az Európai Unió hivatalos környezeti céljai) manapság már nemcsak a specialisták számára jól ismertek. A világ számos helyéről érkezett esettanulmányok ugyanakkor megmutatták, hogy ezeken belül milyen sokféle problémával küzd a szakma, hogy megóvja az értékes, különleges élőhelyeket, fajokat, vagy adott esetben az embert – az egyetlen fokozottan védett inváziós kártevőt. A konferencia szervezői összesen 2588 absztraktot fogadtak el és több mint 1000 előadás volt nagyjából 60 szekcióban. Mindezt kétezer-egynéhány résztvevő hallgathatta meg, akik hetvennél is több országból érkeztek. Bár hivatalos statisztikai adatom nincsen róla, de az én benyomásom szerint volt némi aránytalanság a különböző kontinensekről érkező kutatók között: bár sok téma afrikai vagy éppen közép-ázsiai gondokkal foglalkozott, az adott országból érkező kutatók valahogy mégis jóval kevesebben voltak... Egyéni megítélés kérdése, hogy mennyire hasznos egy ilyen „nagyipari” konferencia. Igazat kell adnom Báldi Andrásnak, miszerint szakmai találkozókon való „networking” révén hasznos ismeretségek köttethetnek, de megjegyezném, hogy ahhoz előbb meg kell találni az illetőket a „stadionnyi” tömegben. A párhuzamos helyszíneken zajló előadások szintén szükségszerűvé teszik a választást, hiszen Murphy óta tudjuk, hogy a legígéretesebbek mindig egy időben vannak. A rengeteg poszter és előadás pedig olyan információdömpinget jelent, amit sokszor már nehéz befogadni. Poszterek esetében ekkor jön a szupernormális ingerek versenye, hiszen egy ezres mezőnyből kitűnni nem kis feladat. Én személy szerint vegyes érzésekkel távoztam a kabócáktól hangos francia riviéráról. Erősen pesszimista hangulatba hozott a felismerés, hogy súlyos problémák megoldására törekedve is sokszor csak a felszínt kapargatjuk, vagy, hogy bürokráciára többet költ az Unió, mint ami projektekben konkrét kutatásra fordítható (pl. a Marie Curie program költségvetésének kétharmada a rendszer fenntartására megy el). De ha eltekintek az ilyen szükségszerű (?) anomáliáktól, akkor mégis csak jó tudni milyen sokan dolgoznak azon, hogy kicsit meghosszabbítsák az élhető évtizedeket Gaia legtöbb lakója számára. Boros Gergely Fotók: Bajomi Bálint
10. Magyar Ökológus Kongresszus 2015. augusztus 12 és 14 között Veszprémben került megrendezésre a 10. Magyar Ökológus Kongresszus. A kongresszust a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszéke rendezte, az MTA Ökológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE) szakmai támogatásával. A rendezvényre mintegy 170 résztvevő regisztrált, ami alacsony számnak mondható az előző két MÖK 300 körüli vagy azt meghaladó résztvevőjéhez képest. A különbség valószinűleg az augusztus közepi időponttal magyarázható. Az Ökológiai Kutatóközpontot 30 kutató képviselte, 25 az ÖBI-ből, három a BLI-ből, egy pedig a DKI-ból. A plenáris előadók között szerepelt a MÖTE két idei díjazottja, Valkó Orsolya és Lövei Gábor. További plenáris előadók voltak a rendező Pannon Egyetem részéről Padisák Judit és Liker András, az MTA ÖK-ból pedig Botta-Dukát Zoltán és Kröel-Dulay György. A lebonyolításban újdonságnak számított, hogy a poszterek ötperces kiselőadásban is bemutatasra kerültek a megfelelő szekciók programjának végén (az előző MÖK-ön egyperces/egydiás poszterbemutatásra volt lehetőség). A szakmai programot követően az egyik este borkostóló adott lehetőséget a lazításra, míg a másik este (illetve a borkostolót követően) a társaság egy jelentős része a szomszédos cseh sörözőnek szavazott bizalmat. A következő, három év múlva sorra kerülő 11. Magyar Ökológus Kongresszus rendezését Szép Tibor vállalta a Nyíregyházi Főiskola képviseletében.
-9-
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata – egy új kísérlet bemutatása –
MTA ÖK Erdőökológiai Kutatócsoport
Kovács Bence1,2, Aszalós Réka1, Bidló András5, Boros Gergely1, Dombos Miklós3, Flórián Norbert3, Elek Zoltán1, Guba Erika1, Samu Ferenc4, Sass Vivien5, Somay László1, Tinya Flóra1 és Ódor Péter1 1 MTA
Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék 3 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet 4 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet 5 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet
Bevezetés • A hagyományos vágásos üzemmód mellett egyre elterjedtebb az átalakító és a szálaló üzemmód, ami megnövelte a gazdálkodók által alkalmazott lehetséges fahasználati módok számát → pl. lékes felújítás, csoportos bontás, szálalás. • Az új üzemmódok elsődleges célja a folyamatos erdőborítás melletti tartamos erdőgazdálkodás kialakítása, illetve biztosítása. • A faállomány részleges vagy adott területre nézve teljes kitermelése a legtöbb erdei organizmusra közvetett módon, a termőhelyi viszonyok megváltozásán keresztül hat. • A fahasználatoknak kitett erdők érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira.
Célkitűzés
Ezért az alapkutatás és a gyakorlat (erdészet, természetvédelem) számára fontos a különböző erdészeti beavatkozások mikroklímára, regenerációra és az erdei biodiverzitás egyes elemeire gyakorolt hatásának feltárása.
Kísérletes körülmények között, statisztikailag összehasonlítható módon kívánjuk vizsgálni a különböző fahasználati módok termőhelyre, regenerációra és egyes erdei élőlénycsoportok biodiverzitására gyakorolt hatását. A vizsgált rendszer:
Erdészeti kezelések:
mikrotarvágás, hagyásfacsoport, lék, egyenletes bontás, kontroll
Termőhely
• léghőmérséklet • légnedvesség • fény • talajnedvesség • talaj tápanyagtartalma Nagyvad
Főbb vizsgált változócsoportjaink
Talaj és a talaj tápanyagtartalma • Az alkalmazott kezelések hogyan hatnak a termőhelyi viszonyokra? • Hogyan változnak a talaj fizikai és kémiai sajátságai? • A talaj tápanyagtartalmában milyen változásokat tapasztalhatunk?
• Mely mikroklíma változókkal függnek össze az egyes talajváltozók?
Mikroklíma • Az egyes kezelések hogyan hatnak a mikroklímára?
• Van-e olyan vizsgált fahasználati mód, amely mellett a zárt állományhoz hasonló mikroklimatikus viszonyok átmenetileg fennmaradhatnak?
Növényegyedek növekedése csemeték lágyszárú fajok korhadéklakó moha
• Az egyes talajváltozók mely mikroklíma változókkal függnek össze?
Természetes regeneráció és biodiverzitás futóbogarak, pókok … talajfauna növények
• Mely élőlénycsoportokra és hogyan hatnak a mért mikroklíma változók?
Természetes vegetáció
Módszerek
• Hogyan hatnak a kezelések a borításra?
A kísérleti terület alapadatai • Pilis, Hosszú-hegy (tszfm.: 380-460 m) • közel homogén, ~40 hektáros erdőtömb • gyertyános-kocsánytalan tölgyes • az állomány átlagos kora: 70 év • vályogos szerkezetű talajok: barna erdőtalajok és rendzina
1. 2. 3. 4.
• Hogyan változik a fajösszetétel és hogyan módosulnak az egyes lágyszárú fajok tömegességi viszonyai? • Hogyan változik a fásszárú újulat fajösszetétele, borítása, egyedszáma és növekedése?
• A kapott változások mely termőhelyi változókkal mutatnak összefüggést?
A kísérleti elrendezés Teljes blokk elrendezésben, hat ismétlésben öt kezelés (∑30) – előre rögzített algoritmus: 1. egyenletes bontás (d=80 m, 30%-os erély) 2. lékvágás (d=20 m) 3. mikrotarvágás (d=80 m) 4. hagyásfacsoport (d=20 m, a tarvágásban) 5. kontroll
100 m
Beültetett növények egyedi válaszai 5.
• Milyen növekedési válaszreakciókat mutatnak a vizsgált növényegyedek?
• Mely erdészeti fahasználat mellett tapasztalhatunk nagyobb biomassza-produkciót és kedvezőbb növekedést a vizsgált fafajok csemetéi esetében?
BACI (Before-After-Control-Impact) mintavételi elrendezés → kettős kontroll lehetősége: időbeli kontroll – kezelések előtti alapállapot rögzítése térbeli kontroll – minden blokkban kontroll parcella A nagyvad fajok hatásának leválasztása a kezelések hatásától → 6 m X 6 m-es elkerített mintavételi területet minden kezelésben
• Mely kezelésekben tudnak tartósan túlélni a vizsgált moha, illetve zárterdei lágyszárú fajok, és ez milyen termőhelyi változókkal magyarázható?
A szisztematikus vizsgálatok a kerítéseken belül vagy azok körül (ld. ábra)
Egyes állatcsoportok biodiverzitása
Időbeosztás, tervek • 2014: alapállapot-felvétel, szisztematikus vizsgálatok kezdete • 2015. január-február: erdészeti fahasználatok • 2015 márciusától: a mérések és mintavételek folytatása • 2016-ra: a beavatkozások rövid távú hatásának elemzése (mikroklíma, fényklíma) • 2014-2017: a biodiverzitásra ható rövid távon jelentkező hatások elemzése • 2017 után: további elemzések, a kísérlet folytatásának tervezése
• Milyen változások következnek be a vizsgált élőlénycsoportok fajösszetételében és tömegességi viszonyaiban? • Mely kezelések mellett képesek tartósan túlélni ezek a közösségek? • A változásokra elsősorban mely termőhelyi változók hatnak?
A témavezető elérhetősége:
Köszönetnyilvánítás
MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. E-mail:
[email protected] Web: http://www.obi.okologia.mta.hu/Odor.Peter
Támogatók: MTA Infrastruktúra-fejlesztési pályázat, OTKA (K-111887) pályázat, Pilisi Parkerdő Zrt.
Köszönettel tartozunk a Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnökének, Csépányi Péternek és a Pilisszentkereszti Erdészet munkatársainak (Farkas Viktor, Szenthe Gábor, Simon László).
- 10 -
A szokásoknak megfelelően, a MÖTE a kongresszus ideje alatt tartotta tisztújító közgyűlését. Ennek keretében a következő három évre Botta-Dukát Zoltán lett a MÖTE elnöke. Munkáját két alelnök, a leköszönő elnök, Samu Ferenc, és a leendő elnök, Hornung Erzsébet segíti. Kovács Bence, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Erdőökológiai kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa a résztvevők szavazatai alapján elnyerte a „MÖK Ifjúsági Poszter” díjat. A kitüntetést a Kongresszus elnöke, Padisák Judit és a MÖTE részéről Botta-Dukát Zoltán adták át. Bence és társzerzői (Aszalós Réka, Bidló András, Boros Gergely, Dombos Miklós, Flórián Norbert, Elek Zoltán, Guba Erika, Samu Ferenc, Sass Vivien, Somay László, Tinya Flóra és Ódor Péter) Veszprémben mutatták be először a hazai ökológus szakközönségnek a pilisi Hosszú-hegyen elkezdett erdőökológiai kísérletüket. Az „Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata –egy új kísérlet bemutatása.” címet viselő díjazott munka megtekinthető a vácrátóti Berkenye-házban. Kröel-Dulay György
Nemzetközi Idegtudományi Konferencia az MTA ÖK BLI-ben Az 1989-ben, Tihanyban alapított International Society for Invertebrate Neurobiology (ISIN) immár tizenharmadik alkalommal rendezte meg hagyományos gerinctelen szervezetekkel foglalkozó idegtudományi szimpóziumát (13th Symposium on Invertebrate Neurobiology) augusztus 26-30 között az MTA ÖK tihanyi intézetében. A konferencián a szakterület széles körben képviseltette magát amerikai, ausztrál, belga, német, angol, izraeli, japán és orosz kutatók személyében. A konferencia 89 regisztrált fővel kerül megrendezésre, mint az egyik legnagyobb, gerinctelen idegtudományokkal foglalkozó európai szimpózium. Meghívott előadóként plenáris előadást tartott, a teljesség igénye nélkül, Markus Knaden, a Max Planck Institute for Chemical Ecology (Jena, Germany) professzora a „Drosophila olfaction: find your mate and avoid your enemy”, illetve Vértes Ákos, a The George Washington University, (Department of Chemistry, W. M. Keck Institute for Proteomics Technology and Applications, George Washington University, Washington, USA) professzora a „High performance methods for metabolomic and lipidomic analysis of the Lymnaea stagnalis embryonic development and central nervous system” címmel. Vértes professzor volt a feltalálója és szabadalmaztatója a LAESI MS technikának (https:// en.wikipedia.org/wiki/Laser_ablation_electrospray_ionization). Az ISIN teljes programja elérhető a http://www. blki.hu/ISIN/index.htm címen. Prof. Elekes Károly Dr. Pirger Zsolt
Ultrabalaton futóverseny Még tavaly merült fel az ötlet, Lövei Gábor egyik látogatása során, hogy megpróbálhatnánk elindítani egy ökológus csapatot az Ultrabalaton futóversenyen. A tervezgetést tett követte és a múlt év vége felé közzétettük az ötletet. Kellemes meglepetésünkre tíznél többen jelezték a részvételi szándékot az ÖK különböző intézetéből. Senkit nem akartunk elutasítani, ezért elkezdtünk “külsősöket” is bevonni, hogy két teljes, és ha lehet, egyenlő létszámú csapatot indíthassunk a versenyen. A csapatok kialakítása során - a végleges jelentkezők közül- a teljesen kevert csapatbeosztást elvetettük, mert a tihanyi kollégák szerettek volna együtt futni. Így ők a “Csíborpatkolók” névvel (a tihanyi intézetben dolgozók egykori beceneve) egy kilencfős csapatot alakítottak ki, három vendég futóval: Sólyom Katával, Kelemen Andrással, akik a Debreceni Egyetem hallgatói és Szivák Andrással, akit ökológus testvére invitált csapatukba. A csapat tagjai: Bognár Vivien, Gurdon Lehel, Kelemen András, Lovas Sándor, Sólyom Kata, Szivák András, Szivák Ildikó, Vehovszky Ágnes és Zlinszky András. A másik csapat a „BiodiversiTeam” nevet választotta magának Lövei Gábor vezetésével. A név igen találó a csapat összetételét tekintve, hiszen a tízfős BiodiversiTeam-ben idegenlégiósok is helyet kaptak: úgymint Martin Scully (Argentina) a legmesszebbről, Marco Ferrante (Dánia & Olaszország) és a csapatkapitány, Lövei Gábor, aki akár három országot is feltüntetett volna kiinduló országként (Dánia, Új-Zéland, Magyarország, de róla amúgy sem lehet tudni, hogy éppen a világ melyik részében van). A BiodiversiTeam-ben a Debreceni Egyetemről szintén és ezen kívül más ÖK intézetekből is neveztek, de a csapat tagja volt a tokaji Disznókő Birtok igazgatója, Mészáros László is. Az esetleges törvénytelen manővereket pedig az utolsó pillanatban beugrott Nyári Péter ügyvéd tartotta kordában - nem mellesleg igen erős szakaszokat futva. A BiodiversiTeam tagjai voltak: Arany Ildikó, Marco Ferrante, Iványi Kinga, Lövei Gábor, Mészáros László, Nagy Dávid, Martin Scully, Tóth Bence, Nyári Péter, Weiperth András. A két csapatot igyekeztük úgy összeállítani, hogy nagyjából hasonló időt fussanak. Ez végül nem sikerült, mert ugyan együtt rajtoltunk, de a Csíborpatkolók már az első szakaszon 15 perc előnyre tettek szert egy kis technikai malőr végett, amit a 220 km során egy órára növeltek. A futóversenyeken, mint az életben általában nem csak az elsődleges feladatot kell teljesíteni, hanem egyéb nehézségekkel is meg kell küzdeni. Hogy pár egyéni történetet és kihívást is említsünk, motiválva az utánunk következő versenyzőket: Mindkét csapat több tagja hosszabb távot futott, mint eddig valaha életében. Lövei Gábor fémmel a csípőjében futott. Szivák Ildikó arcüreg gyulladása ellenére sem hátrált meg a futástól! Gurdon Lehel teljesen kezdő futóként csak ezért a versenyért kezdett bele az
- 11 -
edzésekbe. Apróbb bokaficamokról, és a távolabbról illetve külföldről érkezők ideutazási nehézségeiről, befektetett energiájáról nem is beszélve. Végül a Csíborpatkolók közel másfél órával (összidő 19:16:57) futottak jobb időt, mint az előre jelzett. A kategóriájukban nevezett csapatok között 42-ből 8. helyezést, a 4-10-fős csapat kategóriában kb. 680-ból a 85. helyezést érték el. Megjegyzendő, hogy a Csíborpatkolók kilenc versenyzője között 2 maratonistát is üdvözölhettek. A BiodiversiTeam 1 órával (20:20:22) futott jobb időt, mint az előre jelzett. A csapat a kategóriájukban nevezett csapatok közül 11. helyezést ért el a 42-ből, ami mindkét esetben remek teljesítmény. Köszönjük Lövei Gábornak az ötletet, hogy ebbe belefogjunk, Bognár Viviennek, Tóth Bencének, Szivák Ildikónak és férjének a koordinálást, és Báldi András főigazgatónak az egyik mikrobusz rendelkezésünkre bocsátását. Az igazi élmény a futóké, akik valószínűleg ezen túl sosem tudnak majd a Balatonra nézni úgy, mint ennek előtte... de hát valamit valamiért. Az ezúttal kimaradtakat jövőre szívesen látjuk az indulók között! Bognár Vivien
Nyílt nap Tihanyban az MTA Ökológiai Kutatóközpontban Az MTA Ökológiai Kutatóközpont idén július 3-án rendezte meg Tihanyban hagyományos nyílt napját, amelyen a Balaton élővilágát, ökoszisztémáját feltáró kutatásokkal ismerkedhettek meg a látogatók. Az évről évre egyre nagyobb érdeklődéssel kísért népszerű rendezvényen a legkisebbek is bepillanthattak a tudomány világába. Az MTA ÖK Limnológiai Intézetben 9 órától kezdődő programsorozaton számos interaktív bemutató révén ismerhette meg a nagyközönség az intézményben folyó tudományos munkát. Az intézeti parkban a Balaton élővilágának jellegzetes makrogerinctelen (kagyló-, csiga-, rák-) fajait, a part menti vizekben előforduló halakat, illetve a terepi mintavételek során használt műszereket tekinthették meg, míg az intézeti könyvtárban a Balatonnal kapcsolatos távérzékelési vizsgálatok eredményeivel ismerkedhettek meg. Emellett fénymikroszkópos bemutatón ismerhetik meg a Balaton ökoszisztémájának alapját képző, szabad szemmel nem látható növényi szervezeteket. Munkatársaink bemutatták az intézet egyik legújabb szerzeményének a konfokális lézer scanning mikroszkóp felhasználási lehetőségeit. Illetve ideg- és izomélettani kísérletek segítettek elmélyíteni legnagyobb tavunk élővilágáról szerzett ismereteket.
- 12 -
A szakemberek előadásokkal is várták a közönséget. Pirger Zsolt a Balatont tápláló vízfolyások szerves nanoszennyezőiről tartott ismeretterjesztő előadást. Prezentációjában bemutatta a vízgyűjtőn található szennyvíztisztítókból igen alacsony koncentrációban kikerülő gyógyszermaradványok vízi élővilágra gyakorolt hatásait, illetve az ezek kimutatására használt, világszinten is korszerűnek mondható módszerekkel végzett vizsgálataink eredményeit. Vitál Zoltán előadásában bepillantást nyújtott az intézet busafélékkel kapcsolatos kutatásainak eredményeibe. A busatelepítések történeti áttekintése után megtudhattuk, hogy ténylegesen mit is esznek ezek a halfajok és milyen életfeltételeket találnak a Balatonban. Bővebb információkat tudhattunk meg a szaporodásukról, illetve a nagyközönség megismerhette intézetünk halbiológusainak a busa kérdés rendezésével kapcsolatos álláspontját és javaslatait is. A programsorozatot a Balaton-kutatási eredményeket bemutató kiállítás, illetve az intézetünk fennállásának 80. évfordulójára készült dokumentumfilm bemutatása egészítette ki. Forrás: okologia.mta.hu
Etnoökológiai kutatótábor a Turjánvidéken A 4. Etnoökológiai Kutatótábort Kunpeszéren tartottuk, a Turjánvidéken 2015. június 21-e és 28-a között Vadász Csaba és Molnár Zsolt szakmai vezetésével. 16 hallgató és 9 kutató, természetvédő vett részt a sátrazásos táborban. A tájban – többek között - különleges, fajgazdag üde láprétek, rétsztyeppek és homoki erdőssztyepperdők vannak. A felhagyott szántók viszonylag gyorsan regenerálódnak, a legeltetéses állattartás természetvédelmi célok mentén fejlődik. Az ökológiai, etnoökológiai kutatások kiemelt célja az volt, hogy közvetlenül segítsük a helyi aktív természetvédelmi kezelések továbbfejlesztését, kivitelezését. Emellett a kutatások eredményeiből tudományos publikációk készülnek. A hallgatók egy-egy kutató, ill. doktorandusz hallgató által vezetett csoportban dolgoztak. Molnár Zsolt csoportja a legelő jószág (húshasznú szarvasmarha) legelési preferenciáját vizsgálta közvetlen vizuális megfigyeléssel, ill. a helyi pásztorok, állattartók tapasztalataira alapozva. Besnyői Vera a védett növényfajokra fókuszálva vizsgálta a legelés hatását. Kelemen András csoportja a kevésbé preferált fajok facilitációs hatását kutatta. A két lengyel vendéghallgató a Tölgyesi Csaba által vezetett csoporthoz csatlakozott, amelyik az erdei legeltetés hatását vizsgálta a Peszéri-erdőben. Biró Marianna és Ujházy Noémi csoportja interjúzásos módszerekkel tanulmányozta a Turjánvidék és a Duna-síki szikes tavak tájhasználat-változását, valamint a helyi emberek tájpercepcióját. Sütő Dávid Pelé antropológiai dokumentumfilm készítését kezdte el a helyi pásztorokról. Vadász Csaba irányítása mellett Molnár Ábel csapata védett növényfajok denzitását vizsgálta homoki sztyeppréteken. Többen érdeklődtek a természetvédelem és az agrártámogatások összehangolásának lehetőségei iránt is. A nappali kutatómunkát esténként előadások, beszélgetések egészítették ki, és levetítettünk és megvitattunk egy dokumentumfilmet is, amit egy fülöp-szigeteki dokumentumfilmes, Alyx Arumpac készített két hortobágyi pásztorról. Köszönjük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság anyagi és erkölcsi támogatását, a Vipera-tanyának a helyszín biztosítását, és Vadász Csabának a sok-sok segítséget. Biró Marianna és Molnár Zsolt
A dzsungel mélyétől a világ tetejéig - kiállítás Dr. Puky Miklós képeiből Az idén tavasszal elhunyt neves biológus és természetvédő, dr. Puky Miklós képeiből nyílt kiállítás Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpontban. A fotók Nepál különleges világába kalauzolják az érdeklődőket. A mintegy harminc fényképből összeállított tárlat tulajdonképpen egy emlékkiállítás, mellyel a jeles természetvédő munkássága előtt kívánunk tisztelegni. Dr. Puky Miklós biológus az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa volt, s ebben a minőségében számos nemzetközi természetvédelmi programban is részt vett. A Varangy Akciócsoport Egyesület elnökeként rendszeresen szervezett békamentő akciókat. Nagyon szerette a természetet. Rabul ejtették a szép tájak, vízesések, növények, állatok, melyeket sikerrel kapott lencsevégre. Szép képeiből rendszeresen készíttetett naptárakat, képeslapokat, melyeknek bevételét jótékony célokra ajánlotta föl. A Körösvölgyi Látogatóközpontban most bemutatott fotókat egy nepáli tanulmányút során készítette 1997 tavaszán, amikor Baltay Zsombor és Schád
- 13 -
Péter társaságában ottani természetvédelmi szervezetekkel ismerkedett meg és cserélt tapasztalatokat. Munkatársaival együtt elsősorban a helyi kétéltű és a madár fauna védelmére dolgozott ki irányelveket. A fotók segítségével felfedezhettük Nepál gyönyörű tájait, bepillantást nyerhettünk az ott élő emberek életébe, megismerhettük kultúrájukat. Megelevenedett előttünk a nepáliak egyszerű, természetközeli élete. Láthattuk, amint egy férfi a hátán viszi feleségét az orvoshoz, vagy ahogyan a közös szeméthalmazban együtt keresgél magának élelmet a kóbor kutya, az éhes tehén és a szegény ember. Megdöbbentő az a felvétel is, melyen dr. Puky Miklós egy hamvasztás előkészületeit örökítette meg. Az egyik fotót nézve a Himalája több mint 8 ezer méter magas hegyvonulataiban gyönyörködhetünk, egy másik kép pedig a szentélyek szépségét örökítette meg. A kiállítást július 31-ig tekinthették meg a Körösvölgyi Látogatóközpontban. Forrás: greenfo.hu
ÖK Napok 2015 Idén is sikeresen megtartotta a Kutatóközpont az évente megrendezett ÖK napokat Tihanyban június 18-19 között. Előadások hangzottak el a vezető és a fiatal kutatók részéről, illetve fórumokat tartottunk a tapasztalataink megosztása érdekében, például a nemzetközi pályázatokról, vagy a vezető lapok szerkesztői gyakorlatáról. Sor került a KUTTA (kutatóközponti tudományos tanács) ülésére, mely keretén belül a litván kutatóhálózat külső független értékelését mutatta be Jordán Ferenc. Legújabb nagy pályázatainkat a témavezetők ismertették. Végül, de nem utolsósorban, Katona István, a KOKI lendületes kutatócsoport-vezetője mutatta be, hogyan működik a csoportja mind támogatási, mind kutatási oldalról. szerk.
Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél
Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Háttérfotó: Takács Péter Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:
[email protected]
- 14 -
