1
HÍRLEVÉL (Számviteli törvény módosítása, Egyesületi tagok kérdései) Tisztelt Egyesületi tag! Tájékoztatásul megküldjük hírlevelünk következő számát, amely rövid tájékoztatást ad a számviteli törvény év végi módosításáról, illetve az eddig beérkezett – tagjaink által feltett – kérdéseket és az ezekre adott szakmai véleményünket tartalmazza. Reméljük, hogy munkájuk során összeállításunkat hasznosítani tudják. Botka Erika főtitkár
I. Számviteli törvény év végi módosítása A számviteli törvényt az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosította. A törvénymódosítás 2012. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy azokat a 2012-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. A változások egy része a 2011-ben induló üzleti évre is alkalmazható (ezeket külön jelzem). Fogalmak változása Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés Ezeket a fogalmakat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (az innovációs törvény) 4.§-a 1.a) - c) pontja fogja tartalmazni, ezért a számviteli törvényből kikerültek ezek a fogalmak, a számviteli törvény ide vonatkozó előírásai az innovációs törvényre hivatkoznak. Könyvvizsgálói záradék A módosítás törli a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegét, mivel a könyvvizsgálói záradékról a könyvvizsgálói standardok rendelkeznek. A könyvvizsgálói záradékok típusai a törvény fogalmai közé kerültek. A gyakorlatban ez nem fog változást jelenteni, mert a vállalkozások a beszámolóhoz ugyanolyan záradékokat fognak kapni, mint eddig. Üzleti vagy cégérték A javaslat pontosítja az üzleti vagy cégérték fogalmát. A pontosítás arra az esetre vonatkozik, hogyha a megvásárolt cég piaci értéken számított saját tőkéje negatív, mert erre az esetre - hogy a részesedést milyen értéken kell a könyvekbe felvenni - a számviteli törvény eddig nem tartalmazott előírást. A módosítás szerint, ha a megvásárolt részesedéshez kapcsolódóan a saját tőke negatív, akkor az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke a cégért fizetett ellenérték. Ebből következően a megvásárolt részesedést a könyvekben nulla értékkel kell felvenni. A módosítás ezen túlmenően a negatív üzleti vagy cégérték elszámolási szabályait módosítja. A számviteli törvény eddigi előírása szerint a negatív üzleti vagy cégértéket öt év alatt kellett elszámolni az eredmény javára (egyéb bevételként), függetlenül, hogy a rá ható tényezők hogyan alakultak. Így a negatív üzleti vagy cégérték eredmény javára történő elszámolását például nem befolyásolta, hogy a hozzá kapcsolódó részesedés kikerült-e könyvekből vagy sem.
2 A módosítás ezen a szabályon változtat, mert előírja, hogy a negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni, ha a hozzá kapcsolódó részesedés bármilyen jogcímen kikerül a könyvekből (értékesítés, térítés nélküli átadás, stb.). Átalakuláskor abban az esetben kell kivezetni, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változás következik be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. A szabályt 2011-re is lehet alkalmazni. Standardalkotás A jövőben elkezdődik a nemzeti standardalkotás. A módosítás előírja, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak a standardokat alkalmazniuk kell. A standardok miniszteri rendelettel kerülnek majd kihirdetésre. (Ez legkorábban 2012. második féléve lehet.) Egyszerűsített éves beszámoló A számviteli törvény már 2011-re bővítette az egyszerűsített éves beszámolót készítők körét. A módosítás tovább bővíti ezt a kört, azzal, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás és társult vállalkozás is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat, információkat az anyavállalata részére (természetesen az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó értékhatárok teljesítése mellett). A szabály 2011-re is alkalmazható. Így 2011-ben csak az anyavállalatnak, a nyrt-nek és a tőzsdés cégeknek kell kötelezően éves beszámolót készíteniük. A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás is készítheti beszámolóját devizában, ha a törvénynek az ide vonatkozó szabályait teljesíti. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló a) hatálya A módosítás bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők körét. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy sajátos egyszerűsített éves beszámolót továbbra is a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), valamint a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég készíthet, ha a számviteli törvény új nagyságrendi mutatószámait tudja teljesíteni (ebből következően a kft-k, rt-k továbbra sem készíthetnek sajátos egyszerűsített éves beszámolót). A módosítás szerint az előbb említett vállalkozások akkor készíthetnek ilyen beszámolót, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az következő határértékeket: - mérlegfőösszeg a 65 millió Ft-ot, - az éves nettó árbevétel a 130 millió Ft-ot, - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. b) tartalmi változások a beszámoló összeállításánál A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok helyett egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámoló készítéssel kapcsolatos számviteli döntéseit a vállalkozás egy dokumentumban rögzítse. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a vállalkozásoknál nem kell a számviteli törvény által előírt szabályzatokat (eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, pénzkezelési szabályzat) külön-külön elkészíteni. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy ennél a beszámolónál a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásakor alkalmazhatják a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokat is. A b) pontban szereplő szabályok 2011-re is alkalmazhatóak.
3
Üzleti év választása A módosítás lehetővé teszi, hogy az üzleti év a naptári évtől eltérjen azoknál a vállalkozásoknál, ahol a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, vagy a konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalt információs igénye) indokolttá teszik (ezzel a lehetőséggel nem élhetnek a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, biztosítók és a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők, evás cégek). A naptári évtől eltérő üzleti év választása azoknál a vállalkozásoknál célszerű, ahol a vállalkozási tevékenység ciklikus (pl. növénytermelés, élelmiszeripari feldolgozás, stb). Alapítás-átszervezés aktivált értéke Bővül az alapítás-átszervezés fogalma az ásványkincsek kutatásának költségeivel. Az ásványkincsek utáni kutatások előkészítése, kutatófúrások elvégzésének költségeit lehet alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutatni, ha azok a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy ezek a költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekből várhatóan megtérülnek. Ha az ásványkutatás eredménytelen lesz, vagy annak kitermelése nem lesz gazdaságos, akkor az aktivált értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell vezetni a könyvekből. A szabály 2011-re is alkalmazható. Visszavásárolt saját részesedések A számviteli törvény eddigi előírása szerint a visszavásárolt saját részesedések (üzletrész, részvény, stb.) bevonását az eredménnyel szemben kellett elszámolni (a bevont részesedés könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, a részesedés névértékét rendkívüli bevételként). Az új előírás szerint a saját részesedések bevonása nem az eredménnyel, hanem a saját tőkével szemben fog történni. A részesedés névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a könyv szerinti érték közötti különbözettel előjelének megfelelően az eredménytartalékot kell módosítani. A számviteli elszámolás a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjával történik. Napi készpénz záró állomány átlagos mértéke Az eddigi előírás szerint a készpénz napi záró állomány naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatta meg az előző üzleti év összes bevételének a 2%-át, illetve, ha a 2% nem érte el az 500 eFtot, akkor az 500 eFt-ot. A módosítás a 2%-ot 10%-ra emeli meg. Változatlan azonban az, ha a 10% nem éri el az 500 eFt-ot, akkor 500 eFt a korlát. Saját termelésű készletek A módosítás lehetővé teszi, hogy, hogy nemcsak a vásárolt készleteknél, hanem a saját termelésű készleteknél is alkalmazható az átlagos előállítási áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés. (Bár a törvény eddig konkrétan nem nevesítette a saját termelésű készleteknél ezeket a nyilvántartási módokat, a gyakorlatban használták azokat). A szabály 2011-re is alkalmazható. Közüzemi díjak elszámolása Az energiahordozók bekerülés értékének meghatározása eddig a számviteli törvény 47.§-a alapján történt. A számviteli törvény eddig hatályos előírása szerint az energiahordozók számlázott értékét anyagköltségként akkor lehetett elszámolni, ha azok egyébként a bekerülési érték részét képezték. Vannak a számlázott tételekben azonban olyan díjak (pl. alapdíj), amelyeket nem az elfogyasztott mennyiség arányában számláznak, ezért azon nem voltak részei a bekerülési értéknek, így ezeket a díjakat igénybe vett szolgáltatásként kellett elszámolni. A módosítás egyszerűsíti az elszámolást, mert
4 az új előírás szerint a földgáz, a villany és a vízbeszerzéshez kapcsolódóan a számlában szereplő bármilyen díj, tétel az energiahordozó bekerülési értékébe beleszámít, így a számlákban szereplő teljes összeget anyagköltségként lehet elszámolni. A csatornadíj elszámolásában azonban nincs változás, azt továbbra is igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A szabály 2011-re is alkalmazható. Külföldi pénznemben felmerült ügyletek forintosítása a) Valutával kifizetett ügyletek A módosítás szerint a vállalkozó dönthet úgy, hogyha a beszerzés ellenértékének a kifizetése valutában történik, akkor az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható (azaz nem kell a törvény fő szabályát alkalmazni, mely szerint a szerződés szerinti teljesítés napja szerinti árfolyammal kell az ügyleteket forintosítani). b) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok A számviteli törvény eddigi előírása szerint minden külföldi pénznemben felmerült ügyletet a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – számviteli politikában rögzített – árfolyamon kellett a könyvekben forintosítani. Az áfa törvény viszont ettől eltérő árfolyam alkalmazást is előírhat, mely árfolyamot viszont az áfa bevallásokban kell használni. A könyvelési programok sok esetben nem tudták az ügyleteket kettős árfolyamon kezelni, másrészt ez a kettősség jelentős adminisztrációs terhet is jelentett. Ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is. Ha a vállalkozás ezt a szabályt szeretné alkalmazni, akkor azt a számviteli politikájában kell rögzítenie. Mind a két szabály 2011-re is alkalmazható. Leltározási kötelezettség A módosítás rögzíti, hogy a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analítikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie (ezt a gyakorlatban eddig is meg kellett csinálni). A számviteli törvény eddigi előírása szerint azok a vállalkozások, akik folyamatosan vezették mennyiségi nyilvántartásaikat nem voltak kötelesek mérlegfordulónapon tételes mennyiségi felvétellel leltározni. A leltárba az adatokat az analítikus nyilvántartásokból is be lehetett állítani. A módosítás előírja, hogy azoknál a vállalkozásoknál is, ahol folyamatos mennyiségi nyilvántartás van, legalább háromévente kötelező lesz a leltározás (tételes mennyiségi felvétel). A szabály 2011-re is alkalmazható. Külföldön megfizetett jövedelemadók (nyereségadók) A külföldön megfizetett jövedelemadókat (nyereségadókat) eddig az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni. A módosítás szerint az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adókat (társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót, amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági adó alól) adófizetési kötelezettségként kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 89-es számlacsoportban kell majd ezeket elszámolni. Beszámolók letétbehelyezési, közzétételi határideje A módosítás szerint az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy a beszámoló letétbehelyezési, közzétételi határideje a társasági adóbevallás határidejével fog megegyezni (azaz naptári évvel megegyező üzleti év esetén ez május 31-e).
5 Az összevont (konszolidált) éves beszámolónál ez a határidő úgy módosul, hogy az adott üzleti évet követő hatodik hónap utolsó napjáig kell a letétbehelyezést, közzétételt megtenni (azaz naptári évvel megegyező üzleti év esetén ez június 30-a). A módosítások a többi letétbehelyezési és közzétételi szabálynál is hasonlóan alakulnak, azaz a napokat a hónap utolsó napja váltja fel (pl. előtársasági beszámolónál, devizanemek közötti áttérés miatti beszámolóknál). A szabály 2011-re is alkalmazható. IFRS szerinti beszámolók A számviteli törvény előírása szerint egyes vállalkozások az IFRS szerint állítják össze összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. A módosítás előírja, hogy 2014. január 1-től (először a 2014-ben induló üzleti évben) az IFRS szerinti beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált mérlegképes könyvelők, illetve IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint ilyen beszámolókat IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik (a jövőben lesznek ilyen regisztrálási szakterületek). Számviteli bizonylatok A módosítás szerint a számviteli törvény előírásainak megfelel az a kontírozási megoldás is, amelynél a számviteli bizonylathoz egyértelmű logikai hozzárendeléssel kapcsolják hozzá a bizonylat alapján könyvelt tételeket és a könyvelés időpontját. Ez a kontírozási megoldás mind a papíralapú, mind az elektronikus úton előállított bizonylatoknál alkalmazható. A módosítás ezen túlmenően egyértelműsíti, hogy a papír alapon kiállított számviteli bizonylatokról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály szerint elkészített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a számviteli törvény bizonylat megőrzésére vonatkozó kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylat megőrzésére a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírásokat kell teljesíteni. Beszámoló megőrzése A törvény eddigi előírása szerint a beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, a főkönyvi kivonatot 10 évig kell megőrizni. A módosítás ezt csökkenti le 8 évre. A szabály 2011-re is alkalmazható. Közbenső mérlegkészítési kötelezettség Az eddig hatályos előírások az osztalék előlegfizetést minden esetben közbenső mérlegkészítéshez kötötték. Ha a vállalkozás évente többször fizetett osztalék előleget, akkor minden egyes kifizetéshez – fedezet vizsgálat miatt - közbenső mérleget kellett készítenie. A gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával egyidejűleg a számviteli törvény ide vonatkozó szabályai is változnak. Az új előírások lehetővé teszik, hogy a vállalkozás a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül ugyanazon közbenső mérleget többször is figyelembe vegye, illetve a közbenső mérleg helyett az éves beszámolót is (6 hónapon belül) figyelembe lehet venni. Az osztalékelőleg fizetéséhez kapcsolódó saját tőke korlátok változatlanok, azonban arra tekintettel kell lenni, hogy az osztalékelőleghez kapcsolódó saját tőke korlát számítása során a korábban már kifizetett osztalékelőleggel a felhasználható saját tőkét csökkenteni kell. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei A számviteli törvény előírásai nem voltak egyértelműek abban, hogy a fióktelepekre milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak. Ezért a módosítás rögzíti, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásait kell értelemszerűen alkalmazni.
6
Regisztrált mérlegképes könyvelők regisztrálási feltételei A módosítás bővíti a jelenlegi regisztrálási feltételeket. E szerint a regisztrálást kérő személynek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban – a regisztrálási kérelemben megjelölt szakterületen - a regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzésére előírt kötelezettséget teljesíteni kell. Az új szabályt a 2014. december 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell először alkalmazni. A továbbképzés nem teljesítése miatt törölt mérlegképes könyvelők újraregisztrálási feltételei is megváltoznak. Az eddigi előírás szerint akit a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt töröltek a nyilvántartásból az a törlést két év múlva kérhette újra a regisztrálást. A módosítás azonban lehetővé teszi, hogy a törlést követően bármikor újra regisztrálhassa magát a könyvelő azzal a feltétellel, hogy az ismételt regisztrálási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a kérelmező teljesítette a szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettséget.
II. Egyesületi tagok kérdései 63. kérdés: A dolgozóval kötött munkaszerződésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaköre készenléti jellegű portaszolgálat és őrzés. Alkalmazása munkaidőkerettel történik, ugyanakkor a munkaidő beosztás állandó 18 órától 06-ig. Milyen pótlék illeti meg a munkavállalót? Ha az így ledolgozott órák több, mint a kötelező havi óraszámok, akkor számolhatok-e pl. kéthavi munkaidőkerettel és a többlet órákra túlóradíj illeti meg a dolgozót?
Válasz: A kérdés megválaszolására a Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. A törvény 117/B. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint – a felek megállapodása alapján – a teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ugyanakkor a törvény 118/A. §-a (1) bekezdésének előírása szerint a napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható (kollektív szerződés rendelkezése alapján azonban legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható). A kérdés elbírálásánál így elsősorban azt kell alapul venni, hogy a dolgozó négyhavi – illetve tizenhat heti – ledolgozott munkaideje belefér-e a törvény által előírt keretbe. Ha belefér, akkor a dolgozót a rendes munkabére illeti meg, ha nem, akkor a törvény 147.§-ának előírását is alkalmazni kell. E szerint a munkaidőbeosztás szerinti munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék (azonban a munkáltató előírhatja, hogy pótlék helyett szabadidő jár). A törvény 147. §-ának (5) bekezdése szerint azonban a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalány is megállapítható. 64. kérdés: A NAV 2011. évben megbízólevél alapján bekérte az egyik ügyfelem 2005. évi SZJA bevallását utólagos ellenőrzésre, melynek során 80eFt adóhiányt állapított meg. Előzmények az alábbiak: Ügyfelem 2005. évben a hitelintézet által kiadott igazolás szerint lakásvásárlásra 6.000eFt összeget törlesztett, melynek 30 %-a, de maximum 120eFt adókedvezményként igénybe vehető [Szja. tv. 38. §-ának (3) bekezdése]. Az ügyfelem éves jövedelme 3.800eFt volt 2005. évben. Az Szja. tv. 38.§-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a 3.400eFt feletti jövedelem 20 %-ával, azaz 80 Ft-tal csökkenteni kell az igénybe vehető kedvezményt. A 2005. évi 0553 SZJA bevallás kitöltésénél nem vettük figyelembe a jövedelemhatár miatti
7
túllépés előírását, ezért a bevallásban a 120eFt adókedvezmény került beállításra. Az APEH honlapján található nyomtatványkitöltő programmal került a bevallás kitöltésre és 2006. februárban az APEH felé beadásra. Az APEH felé beadott Bevalláson „e-apeh-P-(6.1.00)-2.4Ellenőrzött” szöveg szerepel, azaz a kitöltő program nem észlelt hibát, holott véleményem szerint ez olyan alapvető hiba, amit az ellenőrző programnak jelezni kellett volna. A megállapításról jegyzőkönyv, határozat még nem készült. Saját felelősségünk, tévedésünk elismerése mellett az lenne a kérdésem, hogy a Kitöltő program hiányossága miatt az APEHot felelősség nem terheli? Az adóhiány jogosságát nem vitatva, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot, valamint a bírságot is kiszabhatják, s azt meg kell fizetni? Válasz: A NAV ellenőrzés kérdésben leírt megállapítása – úgy tűnik – alapvetően a program hibájára vezethető vissza, amely hibánál az adóhatóság felelőssége is felmerülhet. Ez azonban nem mentesít az adóhiány megállapítása és megfizetése alól. Mivel a kitöltő program a bevallás ellenőrzése során nem észlelt hibát, ezért véleményem szerint az adóhatóság részéről nem lehet megalapozott adóbírság kiszabása [ha mégis kivetné az adóhatóság, akkor az Art. 171. §-a (1) bekezdésének alapján az adóbírság kiszabásának mellőzését kell kérni]. Ha az adóhatóság az adózó terhére késedelmi pótlékot állapítana meg - mivel az adóhiány keletkezésében az adóhatóság is felelős - ezért a magánszemély a késedelmi pótlék mérséklését kérheti [Art. 165. §-ának (3) bekezdése]. 65. kérdés: Egy kft. vadászházat üzemeltet (a fő tevékenysége vadgazdálkodás) xxft/hónap összegért, ahol szálláshely szolgáltatási tevékenység mellett étterem is működik (helyben főznek). Összköltségeljárással készítjük a beszámolót, év közben nem vezetünk folyamatos készletnyilvántartást. Milyen főkönyvi számlákra kell könyvelni az alábbi tételeket: - a havi üzemeltetésért kapott bevételt - ételkészítés alapanyagainak beszerzését, ill. értékesítését - ital beszerzést, illetve értékesítést - idegen göngyöleg, illetve visszáru idegen göngyöleg. Az étel alapanyagokat készételként értékesítjük, tehát átalakul, így eddig anyagba raktam. Az ital beszerzést is anyagba raktam, mert helyben fogyasztott, kimért, de itt elbizonytalanodtam, hogy eladott áru-e, mert akkor a beszerzést az ELÁBÉ-ra kellene könyvelni? A göngyöleget beszerzéskor készletre vettem a szállítóval szemben, visszavételnél pedig készletről kivezettem a szállítóval szemben. Válasz: A kérdésben leírtak szerint a kft. az üzemeltetési tevékenység keretében szálláshely szolgáltatást nyújt. Az így kapott bevételt szálláshely szolgáltatás árbevételeként kell elszámolni. A számviteli törvény 78. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az eladott áruk beszerzési értéke a változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában. A számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint, ha a beszerzett terméket értékesítendő termék előállítására vagy szolgáltatás nyújtásához használják fel, akkor az anyagnak minősül. Ebből következően a kérdés elbíráláshoz elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a beszerzett termék a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban marad-e, vagy azt termék előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz felhasználják.
8
Az ételkészítéshez vásárolt alapanyagokat új termék előállításához használják fel – ezért az alapanyag átalakul -, így a felhasznált alapanyagot anyagköltségként kell elszámolni [számviteli törvény 78. §-ának (2) bekezdése]. Az előállított készétel saját termelésű készletnek minősül, a készétel értékesítését ételértékesítés árbevételeként kell kimutatni. Ha azonban az alapanyagot (pl. zöldség, hús) a kft. változatlan állapotban továbbértékesíti, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása alapján elábéként kell elszámolnia. Az italt feltételezhetően változatlan állapotban értékesíti a kft, ezért az értékesített ital elábéként kell elszámolni, a kapott ellenértéket pedig az ital értékesítés árbevételeként kell kimutatni. Az ital állapota (jellege) nem változik meg attól sem, ha azt esetleg kimérve értékesítik. Ha azonban a beszerzett ital egy részét ételkészítésre használják fel, akkor az ital jellege megváltozik, a felhasznált italt anyagköltségként kell elszámolni, az elkészített saját termelésű készlet előállítási költségének (közvetlen önköltségének) a része lesz. A számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a göngyöleg árunak minősül, ezért – ha a kft a kérdésben leírtak szerint nem vezet készletnyilvántartást – a megvásárolt göngyöleget elábéként kell elszámolnia. Ha a göngyöleget visszaveszik, akkor azt elábét csökkentő tételként kell elszámolni [számviteli törvény 78. §-ának (5) bekezdése]. 66. kérdés: Milyen adózási vonzata van és hogyan kell bizonylatolni a bánatpénz kifizetését a szerződés kötéskor és az elálláskor? Az Áfa tv-ben szolgáltatásnyújtásnak minősül. Megbízóm 14 milliót fizetett ki egy felszámolás alatt lévő cég felszámolójának. További kérdésem hogyan kell elszámolni a bánatpénzt átutaláskor, ha a bánatpénzt visszautalják (nem nyerés esetén a szerződés meg nem kötésekor), illetve nyerés esetén a beszámítást? Válasz: A kérdés megválaszolásához a Ptk. és az Áfa törvény ide vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A Ptk. 320. §-a szerint, aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva a szerződéstől elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozatával gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja, az elállás jogát pedig a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. Az Áfa törvény 13. §-a (1) bekezdése szerint minden ellenérték fejében történő tevékenység - amely nem termékértékesítés - az szolgáltatásnyújtásnak minősül és ilyen címen áfa-köteles. Az Áfa törvény a 18. §-a (2) bekezdés b) pontjában külön nevesíti, hogy szolgáltatás, ha az adóalany kötelezettséget vállal ellenérték fejében valamely cselekménytől való tartózkodásra. Az ellenértékbe viszont nem tartozik bele a kártérítés. A bánatpénz címén fizetett összeg viszont kártalanítás - és nem kártérítés -, így az áfa köteles. Az előbbiekben leírtakból következően a bánatpénz elszámolásának elsődleges bizonylata a felek által kötött szerződés, mert a bánatpénz a hivatkozott Ptk. szabály alapján csak akkor jár, ha azt szerződésben kikötötték. A másik bizonylat a szerződéstől való elállásra vonatkozó nyilatkozat. Tényleges szolgáltatásnyújtás akkor történik, ha a szerződő fél az elállási jogát gyakorolja, vagyis a szerződéstől eláll. A harmadik bizonylat a bánatpénzt kapó vállalkozás által kiállított számla (mivel áfa köteles a bánatpénz, az ellenértéket kapó vállalkozásnak számlát kell kiállítania), mely számla áfa tartalmát a szerződéstől elálló vállalkozás – az Áfa törvény ide vonatkozó szabályait betartva – levonásba helyezheti. A fizetett bánatpénz – levonható áfa nélkül számított – értékét egyéb ráfordításként, a kapott bánatpénzt egyéb bevételként kell elszámolni. Az így elszámolt összeggel nem kell a társasági adóalapot korrigálni. Ha a kérdésben leírt 14 millió Ft bánatpénz átutalásra kerül a felszámolónak, a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul: 1.Ha nyer a vállalkozás és beszámítják a bánatpénzt T Követelés – K Pénzeszköz 14 millió Ft bánatpénz átutalása T Eszközök - K Kötelezettség A felszámoló által számlázott eszköz értéke (pl. 30 millió Ft) T Kötelezettség – K Követelés 14 millió Ft bánatpénz beszámítása T Kötelezettség - K Pénzeszköz A fennmaradó 16 millió Ft-os szállítói tartozás kifizetése 2. Bánatpénz visszautalása nem nyerés esetén
9 T Követelés – K Pénzeszköz 14 millió Ft bánatpénz átutalása T Pénzeszköz – K Követelés 14 millió Ft bánatpénz visszautalása 3. Elállás esetén a bánatpénz elvesztésének elszámolása a felszámoló számlája alapján T Követelés – K Pénzeszköz 14 millió Ft bánatpénz átutalása T Előzetesen felszámított áfa – K Követelés 2,8 millió Ft (számla áfa tartalma) T Egyéb ráfordítás – K Követelés 11,2 millió Ft (áfa nélküli számla érték). 67. kérdés: Jól gondolom-e , hogy egy meglévő, még nettó értékkel rendelkező és a vállalkozásban ténylegesen használt raktár (és iroda) lebontása esetén a helyette építendő (a mostaninál sokszorosan többe kerülő) új raktár és iroda bekerülési értékébe bele kell számítani a meglevő raktár nettó értékét és bontási költségét is úgy, hogy a telek piaci árának eléréséig a telek árát növeljük, a felette levő összeggel pedig már a megvalósuló ingatlan bekerülési értékét kell növeli. A számviteli törvény 47. §-a (5) és (6) bekezdéseit hívtam segítségül, ami egy kicsit más ugyan, mint a mi esetünk, de azért hasonló. A mostani épület nettó érték kb. 45 millió forint, a telek nyilvántartási ára 50 millió forint, a várható bontási költség kb. 5 millió forint. Az adott helyen a telek mostani piaci ára (üresen) kb. 110 millió forint lenne. A megépítendő raktár (és iroda) kb. 1,5 milliárd forintba kerül. Az én véleményem szerint a bekerülési értéket mindenképpen növelni kell a meglévő és elbontásra kerülő épület nettó értékével és a bontási költséggel, összesen 50 millió forinttal, azaz az 50 millió forint nem lehet költség. Kérdés, hogy ezt az 50 millió forintot a telekre tehetem-e [számviteli törvény 47.§-ának (5) bekezdése], vagy kizárólag az ingatlanra [számviteli törvény 47.§-ának (6) bekezdése]? Válasz: A kérdésben leírt tényállás elbírálásához a számviteli törvény 47.§-a (5) bekezdésére való hivatkozás nem jó. A hivatkozott számviteli törvényi előírás arra vonatkozóan tartalmaz szabályt, ha a vállalkozás ingatlant vásárol (mely ingatlan vásárlást meg kell bontani telekre és épületre) és a vásárlást követően az épületet rendeltetésszerűen nem veszik használatba – azaz nem aktiválják -, hanem lebontják. Ebben az esetben kell a bontási költségeket – a telek piaci értékének megfelelő összegig – a telekre ráaktiválni, az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás bekerülési értékében kell figyelembe venni. A kérdésben leírtak szerint a raktárat és az irodát ténylegesen használják, ezért aktivált tárgyi eszközökről van szó. Így amennyiben a használatban lévő ingatlanokat lebontják, akkor a számviteli törvény 47.§-a (6) bekezdésének előírását kell alkalmazni, azaz egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe kell beszámítani. A régi raktár és iroda bontásának tényleges költségeit az új raktár és irodaépület bekerülési értékében kell aktiválni, az a telek bekerülési értékében nem vehető figyelembe. A régi raktár és iroda nettó értéke nem minősül bontási költségnek, ezért ha lebontásra kerülnek, azok nettó értékét terven felüli értékcsökkenés elszámolásával – egyéb ráfordításként elszámolva – a bontás időszakának eredménye terhére kell elszámolni, azt sem a telek, sem az új raktár és irodaépület bekerülési értékében nem lehet figyelembe venni [számviteli törvény 53.§-a (1) bekezdésének b) pontja]. 68. kérdés: Beruházáshoz felvett devizahitel átértékelési árfolyamveszteségének elhatárolása témakörhöz kapcsolódó kérdésem lenne. A számviteli tv. 33 §-a (3) bekezdése mondja meg, mikor kell megszüntetni a feloldást. Kérdésem az lenne, ha a cég bankot vált, de az új banknál a futamidő marad a régi, az elhatárolt árfolyamveszteséget teljes egészében meg kell szüntetni? Nincs rá valami kedvezőbb megoldás? Hiszen a hitelem és az eszközöm is megmarad. Ezzel kényszerből 10 évig maradnom kell a korábbi banknál, aki ezzel vissza is él, és rendkívül hátrányos kondíciókat alkalmaz?
Válasz: A kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy a bankváltás milyen szerződés keretében valósul meg. Feltételezhető, hogy a vállalkozás a régi banknál lévő hitelét visszafizeti (akár úgy, hogy az új bank
10 közvetlenül utal a régi banknak), akkor a vállalkozás új hitelt vesz fel és a régi hitelét visszafizeti. Ezt a számviteli elszámolásokban is rögzíteni kell hitel visszafizetésként és új hitel felvételként (azaz a régi hitelt ki kell vezetni a könyvekből, az új hitelt pedig állományba kell venni). Ebben az esetben a régi beruházási hitel miatt elhatárolt árfolyamveszteséget fel kell oldani függetlenül attól, hogy az új hitel esetleg beruházási hitelnek minősülhet és a futamideje is azonos [számviteli törvény 33.§-ának (3) bekezdése]. Ha az új hitel a tárgyi eszközhöz szorosan kapcsolható, akkor az új hitel év végi átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget szintén el lehet határolni. (Forgóeszközhitel esetén viszont a kérdésben hivatkozott árfolyamveszteség időbeli elhatárolására a számviteli törvény nem ad lehetőséget.) Ha azonban az új bank követelésengedményezéssel válna finanszírozóvá (azaz a régi bank vállalkozással szembeni követelését megvásárolná), akkor a hitelt a vállalkozás nem fizeti vissza, így az elhatárolt árfolyamveszteséget sem kell feloldani (a bankok azonban ilyen tartalmú szerződést jellemzően nem kötnek). 69. kérdés:
Különböző szakmai fórumokon eltérő véleményeket olvastam a cégautó-adóval kapcsolatban, pontosabban annak mentességeiről. Tehát amennyiben kiküldetési rendelvény alapján, a NAV által közölt aktuális üzemanyagárak alapján számolják el a magánszemélynek a saját gépkocsi használatára a költségtérítést, akkor mentesül a magánszemély a cégautó-adó bevallási és fizetési kötelezettség alól. A probléma akkor jelentkezik, amikor a kirendelt személy a kft. tulajdonosa, ügyvezetője, vagy a bt. beltagja, aki egyben ügyvezető is. A kérdésem az, hogy rájuk is vonatkozik ilyen esetben a mentesség? Egy helyen ugyanis azt olvastam, hogy az ügyvezetőre is vonatkozik, más helyen viszont azt, hogy a bt. beltag ügyvezetője köteles a cégautó adót megfizetni, akkor is, ha kiküldetési rendelvény alapján számol el. Válasz: Az Szja tv. 3.§-a 83. pontjának előírása szerint a kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza az Szja. tv. e pontja szerint felsorolt adatokat. Ebből következően kiküldetési rendelvényt nemcsak munkáltató állíthat ki, hanem kifizetőnek minősülő szervezet is. Így kiküldetési rendelvény kiállítható hivatali, üzleti utazáshoz is, ha az az utazás a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás [Szja tv. 3.§-ának 10. pontja]. Így a kérdésben leírt esetekben is a kft tulajdonosa – aki egyben ügyvezető – és a bt beltagja is – aki a bt vezetője – hivatali, üzleti utazásához kapcsolódóan kiküldetési rendelvényt kiállíthat, ha az utazás a kft., a bt. tevékenységével összefüggő feladat ellátáshoz kapcsolódik. Így a NAV által közölt üzemanyag normák szerint kiküldetési rendelvény alapján történő kifizetés esetén a magánszemélynek nem keletkezik cégautó fizetési kötelezettsége. Arra azonban indokolt tekintettel lenni, hogy a kiküldetési rendelvényen a kiküldő és a kiküldött személynek eltérő személynek kell lennie, hiszen a PTK szabályai alapján jognyilatkozatot a magánszemély saját magával nem köthet (pl. a bt. beltagjának a kiküldetési rendelvényét a kültag is aláírhatja). A Hírlevelünk 4. számában megjelent 54. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan több vélemény, észrevétel érkezett. Az 54. számú kérdésben leírt tényállás szerint a bt beltagjának lakóhelye és a bt székhelye megegyezik. Az Szja törvény 3.§-a 10. pontja szerint a hivatali, üzleti utazás fogalmába viszont nem tartozik bele a munkába járás. Mivel a lakóhely és a székhely nem különül el, ezért a bt ügyvezetője nem tud kiküldetési rendelvénnyel költséget elszámolni (és a kérdésre adott válasz alapján munkaviszony sem értelmezhető ebben az esetben). 70. kérdés: A zrt tulajdonát képezi egy vadászház, ahol zárt rendszerben működő vendéglátós tevékenységet folytat. A zrt étkezési szolgáltatási szerződést köt egy kft-vel. A kft feladata az étkezés biztosítása,
11 szervírozása a zrt által előre megadott időpontban és darabszámban. Az étkezésekhez szükséges alapanyag, nyersanyag beszerzése, az étel elkészítése a kft-t terheli. Ezért a kft étkezési típusonként térítésre jogosult, melynek mértékét a szerződés melléklete tartalmazza. A kft jogosult a térítési díjat a teljesítés megtörténte után számlázni a zrt felé. A szolgáltatás biztosítása érdekében a zrt a kft rendelkezésére bocsájtja a vadászház konyhai részét, annak eszközeivel együtt. A gyakorlatban úgy működik, hogy a vevőnek a zrt leszámlázza az étkezés egész összegét. A kft leszámlázza a zrt-nek a térítési díjat, de a számlára étkezést ír. Én ezek alapján étkezés árbevételének könyveltem. Ami elgondolkoztat, hogy közvetített szolgáltatás-e valamelyik félnél és a számlára térítési díjat kellene írni, de akkor nem étkezés árbevétele, hanem szolgáltatás? Válasz: A kft a zrt felé – a kérdésben leírt tényállás alapján – éttermi szolgáltatást nyújt, így a zrt felé kiállított számlán is ennek megfelelő szolgáltatást kell szerepeltetni. A kft-nél fel sem merülhet közvetített szolgáltatás, hiszen a kft saját maga végzi a szolgáltatást (a kft szerzi be az alapanyagot, nyersanyagot, szervírozást, stb). A zrt a vevője felé az éttermi szolgáltatást akkor tudja közvetített szolgáltatásként számlázni, ha az megfelel a számviteli törvény közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményeinek. Az egyik feltétel, hogy a zrt vevővel kötött szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy a zrt harmadik felet is bevonhat a szolgáltatásnyújtásba. A másik feltétel, hogy a zrt vevője felé kiállított számlán az éttermi szolgáltatást közvetített szolgáltatásként kell számlázni. 71. kérdés: Építési és szerelési munka esetén a teljesítésigazoláson lévő dátum elfogadható a számlára írandó teljesítés dátumként, vagy a tényleges fizikai (szerződés szerinti) teljesítési időpontot kell a számlára írni? Véleményem szerint, amennyiben az alvállalkozó a szerződés szerinti időpontban a szerződésben vállalt munkát elvégezte, akkor a teljesítés megtörtént függetlenül attól, hogy a teljesítés megtörténtének ellenőrzése még napokat vesz igénybe, így a tényleges fizikai teljesítés időpontját kell a számlán teljesítési időpontként szerepeltetni. Válasz: Az áfa törvény 55.§-a (1) bekezdésének előírása szerint az adófizetési kötelezettség annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Az áfa törvény 56.§-ának előírása szerint a fizetendő adót a teljesítéskor kell megállapítani. A szerződés szerinti teljesítés feltételeit a szerződő feleknek kell megállapítani. Így, ha a vállalkozási szerződésben a szerződés szerinti teljesítés megvalósulására teljesítésigazolás kiállításában állapodtak meg, akkor a számlán a teljesítés időpontja a teljesítésigazolás időpontjával egyezik meg. A szerződő felek azonban teljesítésként a tényleges fizikai megvalósulásban is megállapodhatnak, akkor a számlán teljesítési időpontként a tényleges fizikai megvalósulás időpontját kell szerepeltetni. 72. kérdés: Kérem szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy a nyílászárók cseréje/ fa ajtó és ablakok helyett műanyag nyílászárók/ elszámolható-e az 5-ös számlaosztályban a költségek között? Nem történik semmi más, csak a régiek helyébe újat építenek./nincs szerkezet átalakítás, nincs bővítés, csak a csere/. Válasz: A számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja tartalmazza a karbantartás értelmező rendelkezését. Ez szerint karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ide értve mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. A fából készült ajtók, ablakok cseréje a folyamatos elhasználódás helyreállítása érdekében történik, így az karbantartásnak minősül, a cserével kapcsolatos költségeket (ide értve az új nyílászárók bekerülési értékét is) pedig a felmerülés évének az eredménye terhére anyagköltségként, bérköltségként, bérjárulékként, egyéb költségként az 5. számlaosztályban kell elszámolni.
12 Az előbbi minősítésen nem változtat az, ha a fa-nyílászárókat műanyag-nyílászárókra cserélik ki, ha a nyílászárók funkciójában (rendeltetésében), használhatóságában nem következik be lényeges változás (például az épület szerkezetében, teljesítőképességében). A nyílászárók előbbiek szerinti cseréje nem jelent funkcióváltozást, így egyértelműen karbantartásnak tekinthető. 73. kérdés: Egy Bt a tagi kölcsönét kb. 850 eFt, úgy szeretné megoldani, hogy egy kívülálló magánszemély átvállalná a fennálló tagi kölcsönt. Lehetséges –e, ha igen hogy kell könyvelni a Bt-nél. Jár-e illetékfizetési kötelezettséggel? Bt-t szeretnénk megszüntetni, így lehetséges a végelszámolás? A magánszemélynél ez milyen kötelezettséggel jár? Válasz: A Ptk. szabályai szerint a tartozásátvállalás történhet ellentételezéssel, vagy ellentételezés nélkül. Ha ellentételezéssel történik, akkor a bt tartozása nem fog megszűnni, csak más magánszeméllyel szemben fog fennállni. Ezért, ha a bt-t végelszámolással szeretnék megszűntetni – és a tagi hitelnek nincs vagyoni fedezete - akkor csak az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás jöhet szóba. Ha a bt. tartozását ellentételezés nélkül bárki átvállalja, akkor a bt-nél kimutatott tagi kölcsön tartozást a rendkívüli bevételekkel szemben meg kell szűntetni [számviteli törvény 86.§-a (3) bekezdésének h) pontja]. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik a tartozásátvállalás is, mert a törvény 2.§-a (4) bekezdésének előírása szerint: „követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében a törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.” A törvény 17.§-a (1) bekezdésének n) viszont nem tartalmazza az illetékmentességek között a magánszemély általi tartozásátvállalást, mert az n) pont csak gazdálkodó szervezetekre vonatkozik. Ezért, ha magánszemély ellentételezés nélkül vállalja át a bt tartozását ajándékozási illetéket kell fizetni, úgyanúgy, mintha a tulajdonos a bt-vel szembeni tagi hitel miatti követelését elengedi. 74.kérdés: A kerekítési különbözetet el lehet-e számolni a beszerzett áruk költségébe vagy csak egyéb bevétel és ráfordításként (kötelező)? Válasz: A számviteli törvény 77.§-a (3) bekezdésének h) pontja és 81.§-a (2) bekezdésének h) pontja szerint a kerekítési különbözeteket egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Így a számviteli törvény nem ad választási lehetőséget a kerekítési különbözet elszámolása tekintetében, a kerekítési különbözet az eszköz (áru) bekerülési értékében nem szerepelhet.
