Hírlevél
Könyvelés, adózás
Hírlevél 5. évfolyam, 06. szám
2008. Szeptember-november
Alanyi adómentesség Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XIII. fejezete foglalkozik a 187.§-tól az alanyi adómentesség általános szabályaival. Szeretném felhívni néhány olyan dologra a figyelmüket az alanyi adómentességgel kapcsolatban, ami nem eléggé közismert, illetve változást jelent az előző évek gyakorlatához képest. Az egyik ilyen változás, hogy ha 2009-re is alanyi adómentesek kívánunk lenni, és az előírt feltételeknek megfelelünk, akkor ismételten választanunk kell a következő évre ezt a lehetőséget 2008 decemberében, az APEH-hez történő bejelentéssel. A másik figyelmet érdemlő téma az alanyi adómentesek gyakorlatában, hogy bizonyos esetekben - ráadásul nem is kevés ügyletnél, - nekik is kell általános forgalmi adót felszámítaniuk, bevallást tenniük, és az adót is be kell fizetniük. Ezek közül a leggyakoribb eset a tárgyi eszköz illetve a vagyoni értékű jog értékesítése. A törvény úgy fogalmaz, hogy "nem járhat el alanyi adómentes minőségében"az adóalany az alanyi adómentesség időszakában, és következik a felsorolás, mely törvényhelyekre hivatkozik. A felsorolás pedig rögtön azon ügyletekkel kezdődik, amelyek nem számíthatók be a tárgyi adómentes bevételek 5.000.000 forintos adómentes értékhatárába. Esetünkben a 188. § (3) bekezdésének "a)" pontjaiban meghatározott esetekről van szó: "a) az adóalany vállalkozásában aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése, ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,". Tehát ezen ügyletek egyrészt nem számítanak be az értékhatárba, másrészt pedig a teljesülésükkor általános forgalmi adót kell felszámítani. Ennek mértéke általában 20%. .
A
SZÁM
TARTALMÁBÓL
2
Adótörvények
3
Változások
6
Új szabályok áfás számla kiállításánál
7
Feltöltési kötelezettség 2008
8
Közeledik az eva bejelentkezési határideje
Könyvelés, adózás
Ajándékutalvány 13. havi fizetés helyett? 2008.11.24,
A 13. havi fizetések körüli, válság generálta mizéria miatt talán a szokásosnál több cégnél merül fel, hogy milyen jutalom lenne az, amelynek minden dolgozó örülne. Az évente három alkalommal, 6 900 forint értékben adható ajándékutalványt a hr-szakemberek például ilyen dolognak tartják, többek között azért is, mert a béren kívüli juttatások keretén belül a legszélesebb körben használható fel, számos bolt és szolgáltató fogadja el. Az ajándékutalványok forgalma növekedett a leggyorsabban az utóbbi időszakban, és ez az egyik leggyakrabban használt béren kívüli juttatási forma.. Az ajándékutalvány a törvényi szabályozásnak megfelelően 2008-tól évente háromszor adható 6 900 forint értékben minden munkavállalónak és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóiknak, így az adómentes juttatás megtöbbszörözhető. Így egy négyfős családnál ez a juttatási forma akár 12x6 900, vagyis 82800 forint összesen értékű adómentesen kiadható juttatást is jelenthet Az ajándékutalványok használata hatékonyan válthatja ki a munkáltatók által a munkavállalók számára esetenként, főleg ünnepek előtt biztosított ajándékokat
Hírlevél 1
Hírlevél
Adótörvények 2009 2009. évi adótörvény-változások: egyszerűsítések és szigorítások A 2009-es adó- és számviteli törvény-változások számos ponton egyszerűsítik a vállalkozásokra és magánszemélyekre vonatkozó előírásokat. Az egyszerűsítéssel együtt ugyanakkor szigorítás is jár, amelynek egyik legfőbb célja a feketegazdaság visszaszorítása. Összegyűjtöttük a legfontosabb adóváltozásokat. Nem lehet különösebben izgalmasnak nevezni a jövő évi adóváltozásokat. A régóta hangoztatott adócsökkentés lényegében most is elmarad, ahogy az adórendszeren belüli - versenyképesség javító - hangsúlyeltolások vagy a reformértékű adóadminisztrációs könnyítések is.
A magánszemélyeket érintő fontosabb változások Kisebb változások több helyen is megjelennek az új törvényben. Ilyen például, hogy az adóalapot csökkentő adókedvezmények fennmaradnak, azonban a kedvezmények alapját képező egyes jogcímek összegszerű korlátozásai megszűnnek, miközben a maximálisan leírható összeg felső határa éves szinten továbbra is 100 ezer forint marad 3,4 millió forintos jövedelemhatárig. A gyakorlatban mindez azt jelenti: a magánszemélyek akár egyetlen adókedvezményre jogosító kiadásuk leírásával is kimeríthetik a 100 ezer forintos keretet. A személyi jövedelemadó (szja) törvény fogalmai között módosul a magánszemély összes jövedelmének meghatározása: nem kell beszámítani az ingatlan-átruházásból az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, viszont figyelembe kell venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapott bevételt. Új fogalom az szja-törvényben a kiküldetési rendelvény, amelynek a kiküldött adószámát is tartalmaznia kell, és két példányban kell kiállítani. A másodpéldányt a kiküldött magánszemély kapja, akinek ezt öt évig meg kell őriznie. Adókedvezmény - az eddigi jogcímek mellett - érvényesíthető lesz háztartással kapcsolatos szolgáltatásokkal, így például lakásfelújítással, gyermekfelügyelettel vagy a háztartási nagygépek karbantartásával, javításával összefüggésben is. A kormány érvelése szerint az új szabályozás célja az adókedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése. A munkabéren kívüli juttatások - közismert nevén cafetéria - rendszere éppen ellentétes irányba módosul. A kormány 2006-tól kezdődően a 400 ezer forint fölötti természetbeni juttatásokat megadóztatta. A jövő évtől a 400 ezres korlát megszűnik, helyette jogcímenkénti korlátozás lép életbe, az egyes cafetéria kedvezményeket - üdülési-, étkezési- és könyvutalványok, utazási bérlet, ruhapénz stb. - éves szinten a minimálbér összegéig lehet csak adómentesen osztogatni. A 35 százalékos osztalékadó megszűnik, az új szabályozás az osztalék adóztatására - az esetek többségében - 25 százalékos adómértéket ír elő. Az osztalékadó azonban a 25 százalékos szintről akár 10 százalékra is mérsékelhető abban az esetben, ha a magánszemély offshore tőkejövedelmének felét az megszerzését követő egy hónapon belül, de legkésőbb 2009. június végéig magyar állampapírba fekteti. A társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. (Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adókulcs. )
Adminisztratív terhek csökkentése A jövő évi adótörvényben fontos elemként jelennek meg az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítások is. Eddig azok, akik nem akarták maguk végezni az adóívek kitöltését, választhattak: vagy munkáltatói, vagy adóhatósági adó-megállapítást kérhettek. A korábbi - szeptemberi - tervezet szerint a munkáltatónak kötelessége lett volna elkészíttetnie dolgozója adóbevallását, ha az kéri. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie. Az elfogadott törvény értelmében ezt mégsem köteles elvállalni, amennyiben azonban megtagadja, köteles tájékoztatni a magánszemélyt - egy új jogintézményről - az egyszerűsített bevallás lehetőségéről, mely a megszűnő adóhatósági adó megállapítás helyett lép életbe 2009-től. Ennek lényege, hogy az a munkavállaló, akiknek kizárólag munkaadójától van jövedelme, kérheti az adóhatóságtól adóbevallásának összeállítását. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallást választja, ezt február 15-ig kell bejelentenie az adóhatósághoz.
Milyen lényeges változásokkal számolhatnak a vállalkozások? A legnagyobb változás a cégautóadóval kapcsolatos módosulás. Eddig ez az adótétel jövedelemadóként működött, így a személyijövedelemadótörvény hatálya alá tartozott. Az új adó ezzel szemben vagyoni típusú adó, amelyet a gépjárműadóról szóló törvény szabályoz. Cégautóadó cég tulajdonában levő autókkal kapcsolatban merülhet fel, magánszemély tulajdonos esetén pedig abban az esetben, ha a kocsi után költséget számoltak el. Az adót negyedévente kell megfizetni, havi mértéke pedig a hengerűrtartalomtól függően 7 vagy 15 ezer forint. De figyelem! A cégautóadóból a gépjárműadó levonható. Könyvelés, adózás
Hírlevél 2
Hírlevél
A változás az EVA körbe tartozó vállalkozókat is érinti, nekik is fizetniük kell, ha költségtérítést kapnak. A vállalkozások szintjén is megjelenik az adóamnesztia. A zárószavazáson elfogadott törvény az ellenőrzött külföldi társaságoknak minősülő leányvállalatoktól - értsd: offshore cégtől - kapott osztalék címén adóamnesztiát nyújt a 2009-ben elszámolt bevételekhez kapcsolódóan. A rendszer lényege, hogy a jövő évi társasági és szolidaritási adóalapból az ellenőrzött külföldi leányvállalattól kapott osztalékbevétel háromnegyede levonható, amennyiben a vállalkozás e bevétel felét legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírokba fekteti, és az eredeti befektetés időpontjától számítva, legalább két évig állampapírban tartja. (Az adóamnesztia értelmében a külföldről származó jövedelem alapjául szolgáló ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adó megállapítás nem tehető, és büntetőjogi felelősség sem állapítható meg. )
A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól. Az illetéktörvény egyik új szabálya így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni. Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók - a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.
VÁLTOZÁS!!! Adózás rendjéről szóló törvény (Art.): Az Art. 172. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép „(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl, számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig, az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemély közvetlen vezetője 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.” A könyvelő jegyzete: lényeges eleme lehet a munkaszerződésnek a közvetlen vezető személyének megnevezése.
Az Art. 172. §-ának (5) bekezdése a következő új mondattal egészül ki: „E szabályt kell alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése, azzal, hogy a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet.” Az Art. 172. §-a a következő új (18)-(20) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (18) bekezdés számozása (21) bekezdésre változik: „(18) Ha jogszabály számlatartási kötelezettséget ír elő, e kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő illetve a szolgáltatás igénybevevője terhére az áru valamint az igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20%-áig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki. (19) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki. (20) Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózók között megkötött ügyletek vonatkozásában az ügyleti ellenérték megfizetése 250 ezer forint összeget meghaladóan bankjegy (érme) átadásával történik, a kifizetés teljesítőjére az adóhatóság ügyletenként, a 250 ezer forint összeghatárt túllépő kifizetés értékének 20 %-ával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.”
Könyvelés, adózás
Hírlevél 3
Hírlevél
VÁLTOZÁS!!! Számvitelről: 167. § Az Szt. 14. §-a a következő új (9) és (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (9)(10) bekezdés számozása (11)-(12) bekezdésre változik: „(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. (10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a – (9) bekezdés szerinti – napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.” VÁLTOZÁS!!! 18. § Az Áfa tv. 163. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni. (2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő a) az ellenértéknek – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan, b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettséget jelent.” VÁLTOZÁS!!! Szja tv. „A munkáltató adómegállapítása: 27. § (1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. (2) A munkáltatói adó megállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. Ha a munkáltató vállalja a magánszemély adójának megállapítását, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig arról is nyilatkozik, ha nem kéri a munkáltatói adó-megállapítást. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette. (3) Az (1) bekezdésben előírt időpontig munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell. (4) A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adó-megállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.”
Könyvelés, adózás
Hírlevél 4
Hírlevél
> Egyéb lényegesebb változások •
nehezebb lesz áfát csalni (?) az úgynevezett "objektív felelősség" elvének kiterjesztése miatt - a külföldi telephelyen keletkezett bevétel után nem kell helyi iparűzési adót fizetnie annak a vállalkozónak, amelyik külföldön már fizet valamilyen önkormányzati jellegű adót
•
egyszerűsödik a devizában történő könyvvezetés
•
kibővül az összevont (konszolidált) beszámoló és üzleti jelentés készítése alól mentesíthető anyavállalatok köre
•
- az illetéktörvény hatályba lépésétől 20 millió forintos értékhatárig mentesül az illeték kifizetése alól a közvetlen hozzátartozónak minősülő örökös
•
- az illetéktörvény egyik új szabálya így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni, a másik 50 százalék után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni.
Cégautó-adót kell fizetniük az evásoknak A nem elektromos motorral hajtott cégautók után akkor kell cégautó adót fizetni, ha azokra költséget számoltak el, mivel az eva jövő évtől nem tartalmazza a cégautó adót, az e körbe tartozó vállalkozások sem mentesülnek a fizetése alól. A múlt héten elfogadott adótörvény módosítások vagyoni típusú adóvá tették a cégautóadót, mégpedig úgy, hogy nem a kocsi értéke, hanem a motor hengerűrtartalma az adó alapja. Így 1.600 köbcentiméter hengerűrtartalomig havi 7000 forint, míg afelett havi 15000 forint a cégautóadó, amit negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. A módosított törvény felsorolja azt, hogy milyen költségek elszámolása alapozza meg a cégautó utáni adófizetést. Ezek a következők: a számviteli törvény alapján elszámolható költségek és ráfordítások, az szja törvény szerinti tételes költségelszámolás, illetve az amortizáció. Nem kell ilyen adót fizetni a magánszemély tulajdonában álló olyan kocsi után, amelyre költségtérítést kap a tulajdonos. Az eva-törvény felsorolja azt, hogy milyen adókat vált ki az egyszerűsített vállalkozói adó. Ebbe a körbe tartozik még idén az cégautó adó is, viszont a mostani módosítás - jövő év február 1-től - kiveszi ezt a felsorolásból. Így akkortól az evá-s vállalkozóknak is kell cégautó adót fizetniük. Az eva-törvény módosítása eldugva található meg a törvényben, a végén a módosító rendelkezések között. A Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy az eva hatálya alá tartozó adóalanyok közül a társas vállalkozásoknak kell majd cégautóadót fizetniük jövőre, míg az egyéni vállalkozóknak nem. A lízingelt cégautó adóját a lízingbe vevő fizeti. Külön paragrafus sorolja fel az adó alól mentesítettek körét. Nem kell cégautó adót fizetni a megkülönböztető jelzéssel felszerelt kocsik után, valamint azokra sem, amelyeket egyház, vagy egyházi karitatív szervezet üzemeltet, illetve a halottszállító autó is a kivételek közé tartozik. Az autókereskedők is mentességet kaptak az adófizetés alól, és nem kell cégautóadót fizetniük azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek, amelyek súlyosan fogyatékos személyeket szállítanak. Végül a tb által finanszírozott háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást szolgáló autók után sem kell adózni. A cégautó adója a központi költségvetést illeti.
Könyvelés, adózás
Hírlevél 5
Hírlevél
Új szabályok áfás számla kiállításánál, önellenőrzésnél napokban elfogadott adótörvények szerint: ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát a 2009-ben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. De mi van, ha a számlát teljesítés nélkül vagy hibásan állították ki? Hogyan lehet elkerülni a büntetést és kinek kell önellenőriznie? A
2008. december 04. A napokban elfogadott adótörvények szerint: ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát a 2009-ben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. De mi van, ha a számlát teljesítés nélkül vagy hibásan állították ki? Hogyan lehet elkerülni a büntetést és kinek kell önellenőriznie? Jövőre a 900 ezer forintot elérő vagy afeletti vásárlásnál (ideértve az előlegként átvett összeget is) köteles az eladó számlát kiállítani, ennél kisebb összegnél továbbra is adhat nyugtát. Amennyiben azonban a vevő, megrendelő adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, a bizonylat kiállítóját abban az esetben is számlakibocsátási kötelezettség terheli, ha a kifizetés nem haladja meg a 900 ezer forintot. Nem új szabály: ha úgy állít ki számlát az adóalany, hogy nincs teljesítés mögötte, akkor is kell adót fizetnie. Ez alól csak akkor mentesül a számla kiállítója, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette. Emellett a bizonylatot érvénytelenítenie kell, vagy ha más állította ki a nevében a bizonylatot, akkor köteles a vásárlót erről a tényről értesíteni. A fiktív számlázásnak – azon túl, hogy a felek között a teljesítés hiánya ellenére számlát állítanak ki– továbbra is lehet olyan esete, ha nem a számlában megjelölt felek között történt az ügylet vagy a kibocsátó nem adóalany. A fiktív számlával ellentétben a hibás számla javítható. Hibás számláról beszélünk például akkor, ha azon rosszul szerepel mondjuk a számlát kiállító cég adószáma, az adóalany neve, a cégforma vagy a teljesítési időpont. Előfordulhat, hogy tévedésből a korábbi székhelyet vagy postafiókcímet tüntetik fel a bizonylaton, de az is megeshet, hogy egy fordított adózás alá eső teljesítésnél lemaradt a vevő adószáma.. Ezek olyan formai hibák, amelyek nem befolyásolják a számla alapján fizetendő adó összegét. Természetesen ezeket a bakikat korrigálni lehet. De amíg a kézi bizonylaton egy vonallal áthúzhatóak az adó összegét nem érintő javítások, és a helyes adatok kézzel felvezethetőek, addig a számítógéppel, valamint az elektronikusan előállított számlát tilos kézzel javítani. Amennyiben az áfa összegét befolyásolja a javítás, akkor javítani a számlával egy tekintet alá eső okiraton lehet, amelynek formája lehet a korábbi szabályok szerint alkalmazott helyesbítő, vagy stornó számla. Ezen túl minden olyan okirat elfogadható, amely a javítás tényét és tartalmát hitelesen igazolja. A számlával egy tekintet alá eső okirat olyan dokumentum, melyen nem kell szerepelnie sem az eladó, sem a vevő nevének, adatainak. Elegendő, ha azon feltüntetik a kiállítás dátumát, a módosítás jellegét és tartalmát, továbbá hivatkozni kell az eredeti számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja. Ezen felül a számlával egy tekintet alá eső okirat kelléke a sorszám is. A számla formai korrigálása mellett, amennyiben a korrekció az elszámolt fizetendő, illetve levonható áfa összegét is érinti, akkor ezek változását el kell számolni. A korrekció során változhat az adó elszámolása akkor is, ha az adóalanyok egyenes adózás szabályai szerint jártak el, de a fordított adózás szerint lett volna helyes. A rendbetétel során ezekben az esetekben a számla kiállítójának és a befogadónak is vélhetően önellenőriznie kell az érintett adó-megállapítási időszakokat. Tegyük fel, hogy egy épülő – építési hatósági engedélyköteles – ingatlanon elvégzett szerelési munkáról a villanyszerelő szeptember 10-i teljesítési dátummal 10 plusz 2 ezer forint áfa értékben számlát állított ki, a számlát 5 nappal később kapta meg a megrendelő és akkor fizette ki az értékét. Az egyenes adózás szabályai szerint a villanyszerelő az áfát befizette, a megrendelő pedig levonta még szeptemberben. A számlát novemberben korrigálják, a fordított adózás szabályainak megfelelően. A villanyszerelőnek önellenőriznie kell a szeptember hónapot, s fizetendő adócsökkenésként -2000 forintot számolhat el. A megrendelőnek szintén önellenőriznie kell ugyanazt a hónapot (hiszen akkor vonta le a rá tévesen áthárított áfát), amelynek során 2000 forint levonható adó-csökkenést számol el.. Ezen túl a számlabefogadó – tekintettel arra, hogy a számlát szeptember fizette meg és annak ellenértékét is akkor fizette meg – a szeptember havi önellenőrzés keretében bevallja a fordított adózás miatt őt terhelő fizetendő 2000 forint adót. Amennyiben az adólevonás feltételei is adottak, ezt az összeget egyúttal adóként is levonhatja. Abban az esetben, ha a tévedés nem az adófizetés módszerével kapcsolatos, mondjuk az adóalanyok helyesen ítélték meg, hogy az ügylet az egyenes adózás szabályai alá tartozik, azonban a javítás eredményeként a számla kiállítójának kevesebb áfát kell fizetnie akkor három esetben nem feltétlenül szükséges önellenőrzést végeznie. Az első, ha maga az ügylet érvénytelen volt, és ehhez kapcsolódóan az eredeti, vagyis a számla kiállítása és az ügylet megkötése előtti állapotot visszaállítják, vagy magát az ügyletet bírósági határozat meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja, vagy pedig az aránytalan előny kiküszöbölésével az ügyletet a bíróság érvényessé nyilvánítja. Akkor sem köteles a számlakibocsátó önellenőrizni, ha az ügylet hibás teljesítése miatt a jogosult, azaz a számla befogadója eláll az ügylettől, vagy ár- vagy díjleszállítást kap kompenzációként. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a meghiúsult teljesítésre fizetett előleg összegének visszatérítése történik, vagy utólagos számlázott engedményt kap a számlabefogadó. Nem kell önellenőrzinie a kibocsátónak akkor sem, ha a fizetendő adó csökkenését betétdíj visszatérítése eredményezi. Árengedményeket illetően már idén sem árt figyelni arra, hogy az adóalap – a skontó esetét leszámítva – akkor csökkenthető az árengedménnyel, ha az üzletpolitikai célú. Üzletpolitikai célú az engedmény, ha bárki számára ésszerűen elérhető, és feltétel az is, hogy írásban előre rögzítsék , ami megtörténhet úgy is, hogy mondjuk a cég honlapján nyilvánosságra hozzák az engedmény kritériumait. Fontos feltétel az is, hogy az engedményre jogosító ügylet értékét a nyújtott engedmény pénzben kifejezett összege nem érheti el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne egyet fizet kettőt kap akciót meghirdetni, ugyanis ezekben az esetekben az engedményre jogosító ügyletnek nem az egy, hanem a két termék árát kell tekinteni, amelyből engedményként csak az egyik termék ára jelenik meg. Az olyan sajátos konstrukciók esetén, amikor például a tankolásért járó pontok más adóalanynál, mondjuk festékboltban válthatók be, akkor mindkét ügylet: az üzemanyag és a festék is adóköteles. Ezek nem egymáshoz kapcsolódó szolgáltatások. Itt nem olyan klasszikus engedményről van szó, mint amikor a hűtőszekrényt értékesítő ahhoz „ajándék” mikrohullámú sütőt ad. Ez esetben végeredményként arról van szó, hogy az értékesítő a hűtőszekrény és a mikrohullámú sütő összértékéből a mikrohullámú sütő árának megfelelő engedményt ad. Lényeges változás volt 2008. január 1-jétől, hogy megszűnt a visszaigénylés 4 millió forintos értékhatára, továbbá a tárgyi eszközre alapított visszaigénylési lehetőség is. Ehelyett az adóalany akkor kérelmezheti a negatív különbözet kiutalását, ha a különbözet abszolút értéke eléri, vagy meghaladja a havi bevallásra kötelezett esetén az 1 millió forintot, a negyedéves bevallóknál a 250 ezret, az éves bevallóknál pedig az 50 ezer forintot. A feltételt minden egyes adó-megállapítási időszakban újra kell vizsgálni. Az adóelszámolás ezen rendszere 2009-től nem változik, így a visszaigénylés tekintetében továbbra is a 2008-ban alkalmazott rendező elvekre kell figyelemmel lenni. Milyen adatok szerepeljenek a számlán?
-
a számlát mikor állították ki, a számlát azonosító sorszámnak, a termék értékesítőjének kelte; • a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; • a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. § szerinti adómentes közösségi termékértékesítést részére teljesítették; • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; • az értékesített termék megnevezése, és a kibocsátó választása alapján a termékre vonatkozó vtsz., illetve a szolgáltatásra vonatkozó SZJ, továbbá a termék, szolgáltatás mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; • a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; • az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza.
Könyvelés, adózás
Hírlevél 6
Hírlevél
Feltöltési kötelezettség 2008 Lassan itt az év vége. Mielőtt átadnánk magunkat az ünnepi készülődésnek, még egy nagyon fontos és munkaigényes feladat vár ránk - a feltöltési kötelezettség. Az elmúlt évben a különadó feltöltése a legkisebb vállalkozásokat is elérte. 2008-ban ez számunkra kedvező irányba változott.
December 20. Mindenkinek más jut eszébe erről a dátumról, de a könyvelőknek egészen biztos ugyanaz. A feltöltési kötelezettség.
2008-ban december 20-a szombatra esik, így gondolhatnánk, hogy rendelkezésünkre áll még a hétvége ennek a feladatnak az elvégzéséhez, de a munkanapok áthelyezése miatt az idén a december 20-a szombati munkanap. A határidő tehát december 20. Eddig az időpontig kell kiszámolni a tárgyévre várható adókötelezettségeket, és eddig az időpontig azt meg is kell fizetni az adóhivatal részére. Érintett adónemek: - TAO alanyok esetén o társasági adó o különadó o iparűzési adó - EVA alanyok esetén o eva 2008-tól a társasági adó hatálya alá tartozó adózóknál nem kell a feltöltési kötelezettségnek egyetlen adónemben sem eleget tenni azoknak, akiknek a tárgyévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. Így a tavalyi évvel ellentétben a különadót is csak azoknak kell december 20-ig megfizetni, akik elérik az árbevételi korlátot. A társasági adó kapcsán a feltöltési kötelezettséget december 20-áig be is kell vallani, melyre idén a 0801 nyomtatvány szolgál. A bevallási kötelezettségnek akkor is eleget kell tenni, ha az adóalany kötelezett a feltöltésre, de az adóelőlegkiegészítési kötelezettség nulla. Ilyen eset akkor állhat fenn, ha: - az adóalany a tárgyévben várhatóan veszteséges, és a bevallásakor az elvárt adó megfizetésével szemben nyilatkozatot tesz - ha az általa kalkulált várható adót már előlegek formájában korábban bevallotta, és azt az adóhivatal folyószámláján előírta. Azoknak az adózóknak, akik a tárgyévet várhatóan veszteséggel zárják, a nyereségminimum szabályai szerint keletkezhet adóelőleg feltöltési kötelezettségük, így bevallási és befizetési kötelezettséggel nekik is számolni kell. A 0801-es bevallásban a bevallási időszak kezdő napjaként a 2008. évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a mérlegfordulnapot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év utolsó hónapjának 20. napja. Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, a 0801-es bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0801-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőlegkiegészítés bevallása végett külön kell a 0801-es bevallást benyújtani. Például a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést 2008. december 20-ig kell bevallania. E mellett előfordulhat, hogy a 0801-es bevalláson szereplő egyéb kötelezettségét – havi bevalló esetén – november hónapra szintén 2008. december 20-ig kell bevallania. A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén 2008. 01. 01.– 2008. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2008. 11. 01.– 2008. 11. 30. A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben a november hónapra az adózó két 0801-es bevallást nyújt be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.
A különadó feltöltését továbbra sem kell bevallani, csak megfizetni. (!) Az eva alanyok számára 2006-tól él az az előírás, hogy eva előlegüket december 20-áig ki kell egészíteniük az adóévi várható fizetendő adó összegére, az adóelőleg-kiegészítést azonban az adóévre vonatkozó 0843-as eva bevallásban kell majd szerepeltetni. Az eva alanyok is kötelezettek iparűzési adó fizetésére, feltöltésről azonban nem lehet szó, hiszen egyetlen eva alany sem haladhatja meg az 50 millió forintos árbevételi határt! Az ő esetükben tehát biztosan nem áll fenn az iparűzési adó kiegészítési kötelezettség. Az adóelőleg kiegészítési kötelezettséget az éves várható adókötelezettség száz százalékára kell teljesíteni, azonban az Könyvelés, adózás
Hírlevél 7
Hírlevél
adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezése alapján mulasztási bírság csak a kilencven százalék alatti teljesítése esetén szabható ki. Összefoglalva: Társasági adó
Különadó
Iparűzési adó
EVA
Feltöltési kötelezettség
TAO alanyok
Befizetés
bevallás
Befizetés
Bevallás
Befizetés
Bevallás
Befizetés
bevallás
ha az előző évi árbevétel meghaladja az 50 millió Ft-ot
igen
dec. 20-ig, a 0801 nyomtatványo n akkor is,ha nulla.
igen
nincs
igen
nincs
-
-
ha az előző évi árbevétel nem haladja meg az 50 millió Ft-ot
nem
nem
nem
nem
nem
nem
-
-
-
-
-
-
dec. 20ig
0843-as bevallásban
EVA alanyok (egyéni és társas vállalkozások)
nincs, mert nem érik el az árbevétel korlátot
Közeledik az eva bejelentkezési határideje Akik 2009-re az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) szeretnék választani, december 1-jétől december 20-ig jelenthetik be választásukat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) székhely szerint illetékes regionális igazgatóságain. Akik már az idén is az eva szerint adóznak, azoknak nem kell újra bejelentkezniük. Az eva törvény hatálya alá új adózóként az egyéni vállalkozók, a korlátolt felelősségű társaságok, a szövetkezetek, a lakásszövetkezetek, a végrehajtói irodák, az ügyvédi irodák, a közjegyzői irodák, a szabadalmi ügyvivői irodák, az erdőbirtokossági társulatok, a betéti társaságok és a közkereseti társaságok jelentkezhetnek be. Az új bejelentkezés december 20-ig írásban visszavonható, s ugyancsak addig lehet kijelentkezni is az eva alól. A határidőt célszerű betartani, mert igazolási kérelmet csak a kijelentkezési határidő elmulasztása esetén lehet beterjeszteni. Az egyéni vállalkozók december 20-ig (a 09JNY számú nyomtatványon) nyilatkozhatnak arról is, hogy a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat havonta a minimálbér kétszeresét meghaladó járulékalap után fizetik meg. A bejelentkezéssel kapcsolatos részletes információk megtalálhatók az APEH honlapján, és a be- valamint kijelentkezésre szolgáló adatlapok (08T103, illetve 08T203) is letölthetők onnan. Az adatlapokat a kereskedelmi forgalomban is be lehet szerezni.
Könyvelés, adózás
Hírlevél 8
