HÍRLEVÉL 2012. II. szám
FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
1
Tartalom I. Bevezetés II. Belföldi hírek II.1. Nemzeti Fogyasztói Termékkosár – a tudatos vásárlók internetes kezdőlapja II.2. Újabb trükkök a vásárlók megkárosítására – mire figyeljenek a fogyasztók? II.3. Óvjuk vízóráinkat a károsodástól – ez saját magunk és pénztárcánk érdeke! II.4. A fogyasztói csoportok veszélyei II.5. Árfolyamgát 2.0 – közérthetően III. Európai Uniós és nemzetközi hírek III.1. Az EU fellép az állampolgárok magánéletének védelméért III.2. Gyorsabb, biztonságosabb, olcsóbb átutalások várhatók az Európai Unióban III. 3. Az EU fellépése a nyugdíjak védelmében III.4. Fókuszban a gyermekjátékok biztonsága III.5. Közvetlen állampolgári eszköz az uniós jogalkotásba történő bekapcsolódásra III.6. „Fogyassz kevesebb sót, előzd meg a stroke-ot” – a CI tagszervezetei csatlakoztak a világméretű kampányhoz IV. Jogi hírek IV.1. Új Fogyasztóvédelmi politika került kihirdetésre, melynek nyertesei a fogyasztók IV.2. Fokozottan érvényesülnek a fogyasztók érdekei az új Polgári- és Büntető Törvénykönyv tervezetében IV.3. Erősítené a légi utasok jogait az Európai Parlament IV.4. Fővárosi Ítélőtábla – tisztességtelen a jótállás automatikus megvonása, ha a hiba törés, sérülés vagy folyadék általi sérülés következménye IV.5. Hatékonyabb védelem, jobb szabályozás – elfogadásra került a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslat
2
I. Bevezetés Az elmúlt időszakban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez beérkező fogyasztói megkeresések száma megnövekedett, így Szövetségünk a fogyasztói tudatosság bővítése érdekében elkészítette 2012. évi II. számú Hírlevelét. A Hírlevélben olyan hírek összeállítására és közlésére törekedtünk, amelyek egyrészt praktikusak a fogyasztók számára, és mindennapi életük során azokat hasznosítani tudják. Ennek megfelelően a Hírlevél olvasói megismerkedhetnek a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár nyújtotta előnyökkel és betekintést nyerhetnek a kiváló magyar termékek széles skálájába. Megtudhatják, hogy újabban a kereskedők milyen trükköket vetnek be a fogyasztókkal szemben, valamint tájékozódhatnak arról, hogy hideg idő esetén hogyan óvhatják vízóráikat a fagykároktól. Megismerkedhetnek ezen kívül közérthetően az árfolyamgát legújabb változatával, amely a Magyar Kormány részéről a bajba jutott devizahitelesek számára kidolgozott második mentőöv-csomagot jelenti. Az olvasók továbbá tájékoztatást nyernek arra vonatkozólag, hogy mik is azok a fogyasztói csoportok és miért nem ajánlatos velük szerződést kötni. A Hírlevélben ezen kívül a fogyasztók olyan európai uniós és nemzetközi információkkal is megismerkedhetnek, amelyek megmutatják, hogy uniós szinten milyen kiterjedt és sokrétű fogyasztóvédelmi tevékenységet fejt ki az Európai Bizottság és az Európai Parlament. Megtudhatják többek közt azt, hogy mi is az az európai uniós állampolgári kezdeményezés, valamint hogy milyen káros hatásai vannak a felelőtlen sófogyasztásnak és világszerte milyen kezdeményezések indultak útnak ennek visszafogására. Végül, de nem utolsósorban az olvasók betekintést nyernek arra vonatkozólag, hogy a hazai fogyasztóvédelem milyen újítások előtt áll: így például 2012. május 14-én elfogadásra került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény átfogó módosításának javaslata, amely jelentős többletvédelmet fog nyújtani a fogyasztók számára.
3
II. Belföldi hírek II.1. Nemzeti Fogyasztói Termékkosár – a tudatos vásárlók internetes kezdőlapja A hazai fogyasztóknak jelenleg kevés támpont áll rendelkezésükre abban, hogy a Magyarországon forgalmazott termékek közül melyek azok, amelyek megbízható minőségűek, s éppen ezért bizalommal választhatóak. A Nemzeti Fogyasztói Termékkosár koncepció kialakításával épp ezért az volt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság célja, hogy ráirányítsák a fogyasztók figyelmét a hazánkban gyártott vagy forgalmazott biztonságos, minőségi, fogyasztóvédelmi szempontból megfelelő termékekre. A Termékkosár egyaránt tartalmazhat Magyarországon gyártott termékeket és olyan globális termékeket, melyek a hazai fogyasztói kultúrában elismertek. A Kosár nem jelent minősítést – hiszen a minősítésekkel a tanúsító védjegyek foglalkoznak -, ugyanakkor egyfajta „garanciát” nyújt arra, hogy az adott termék biztonságos, megbízható és megfelelő minőségű. Összeállításának célja az olyan termékek összegyűjtése és ajánlása, amelyek a hazai fogyasztók értékelése alapján minőségében és ár/érték arányban is kiemelkednek a honi kereskedelemben. Célul tűzték ki továbbá, hogy összegyűjtsék mindazokat a termékeket, amelyek egy elismert rendszeren keresztül már valamilyen díjazásban részesültek. A harmadik cél: segítségnyújtás a fogyasztóknak a napi/havi/éves kiadások leghatékonyabb elköltésében azáltal, hogy minőségi termékekből választhatnak, illetve megfelelő segítséget kaphatnak a mindennapi vásárlásokhoz, a tudatos választáshoz. A Termékkosár honlapján minden hónapban meghirdetésre kerül egy vagy több termékcsoport, amelyen belül a honlap látogatói ajánlhatnak konkrétan nevesített terméket. Az ajánlott termékek közül a legtöbb ajánlást és szavazatot kapott jelöltek közül áll össze az adott kategóriában „a hónap terméke”, amely automatikusan bekerül a szavazások összesítésének eredményeképpen összegyűjtött termékeket tartalmazó Termékkosárba. 2012 januárjában például a hónap terméke a sífelszerelés volt, amelyről szóló tájékoztatás ide kattintva elérhető, valamint a kristálycukor, melyről információk itt érhetőek el. 2012. áprilisában a hónap terméke pedig a húsvéti csokoládé volt. A szavazásban való részvétel történhet egy korábban még nem ajánlott termék nevesítésével, illetve a mások által már javasolt termékre vonatkozó szavazással. A fogyasztók 5 fokozatú skálán értékelhetik az ajánlott márka minőségét, ami alapján a fogyasztó minősítheti az adott márka tulajdonságait. Az adott termékre szavazás is az 5 fokozatú skála szerint történik, az alapján, hogy az adott szempont szerint mennyire tartja megfelelőnek a terméket a fogyasztó. Az adott naptári hónap végén, a számítógépes adatfeldolgozást követően a hatóság közzéteszi a megjelölt és fogyasztók által minősített márkákat az aktuális termékkörön belül, feltüntetve mellette a szempontok szerinti pontszámokat. Mindez kiegészül a termékkörhöz kapcsolódó hasznos tudnivalókkal. Például 2011 decemberében a 4
szaloncukorra vonatkozóan találhattak a fogyasztók hasznos tájékoztatást és információkat a Termékkosárban. A honlap részét képezi egy olyan linkgyűjtemény (Minőségi termékek), amely már létező, a kritériumrendszere alapján a hatósági elvárásoknak is megfelelő díjazási rendszerben elismert termékeket tartalmazó oldalakra irányítja a látogatókat. A gyűjteményben többek között olyan rendszerek díjazott termékei szerepelnek, mint a Magyar Termék Nagydíj, a Kiváló Magyar Élelmiszer, a Minőségi Magyar Sertéshús, a Kiváló Építési Termék, stb. A gyűjteményhez az egyes ágazatok is javasolhatnak saját rendszereket, a honlapon való szerepeltetésről az NFH dönt. A Nemzeti Fogyasztói Termékkosárral kapcsolatos további információkért kérem kattintson ide. II.2. Újabb trükkök a vásárlók megkárosítására – mire figyeljenek a fogyasztók? Hiába próbálnak a fogyasztók egyre tudatosabbá válni, Szövetségünk tapasztalatai szerint a kereskedők újabb és újabb trükkökkel próbálják kijátszani, csorbítani a fogyasztók jogait, mikor minőségi kifogással visszavisznek egy terméket. Így például a karácsonyi vásárlásokat követően nem csak a nem tetsző termékeket viszik vissza a fogyasztók, hanem a meghibásodott termékeket is, azonban az eladók a legkülönfélébb megoldási javaslattal állnak elő, gátolva és megakadályozva a fogyasztók jogszabályban lefektetett jogainak érvényesítését. Először is tudnunk kell, hogy amennyiben észleljük egy termék minőségi hibáját, azt haladéktalanul jeleznünk kell a kereskedőnek, a forgalmazónak, tehát akitől a terméket megvásároltuk, és a kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszunkról. Nem küldhetnek el minket azzal, hogy csak a szervizhez fordulhatunk, hiszen mi, fogyasztók dönthetjük el, hogy javítási igényünkkel közvetlenül a szervizt keressük meg, vagy a kereskedőre bízzuk a termék javíttatását. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerint hibás teljesítés esetén a fogyasztó elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kereskedőnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha azt a kereskedő nem vállalta, akkor a fogyasztó megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől, ez esetben a teljes vételár visszajár a részére. Ehhez képest a kereskedők egy része minőségi hiba esetén is levon valamennyi százalékot a vételárból és csak a csökkentett összeget hajlandó visszafizetni. Másik része a sokadik javítást követően sem hajlandó kicserélni a terméket, vagy visszaadni a vételárat. Legújabban pedig az akciósan vásárolt termékek esetén, hiába van még az árukészleten a termék és a fogyasztó szeretné is a cserét kérni, ennek ellenére a vételárat adja vissza a 5
kereskedő, mert ő így „ússza meg” legolcsóbban az ügyet. A fogyasztó előtt pedig nincs más lehetőség, mint ugyanazt a terméket 20-50%-kal drágábban megvásárolni, mivel szüksége van rá. Ki kell emelni azt a tényt, hogy a levásárlásnak nincs semmilyen jogszabályi alapja, így nem lehet a fogyasztót arra kötelezni, hogy levásárolja a vételárat ahelyett, hogy visszakapná az összeget, ugyanígy a kereskedőnek sem kötelessége a levásárlás engedélyezése. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt tanácsolja, hogy amennyiben nem sikerül rendezni a vitás ügyet a kereskedővel, akkor a fogyasztók forduljanak a lakóhelyük szerint illetékes Békéltető Testülethez, mely a gyors és ingyenes eljárás lehetőségét kínálva nagyban hozzájárulhat a jogvita megoldásához. Ehhez a www.feosz.hu oldalon minden segítséget megtalálnak a fogyasztók, így többek között a kérelem nyomtatványt is. II.3. Óvjuk vízóráinkat a károsodástól – ez saját magunk és pénztárcánk érdeke! A fogyasztók nem is gondolnák, hogy télen a fagyos időjárás miatt vízóráik elfagyása akár horribilis összegű vízszámlákat is eredményezhet, ezért a későbbi bosszúságok, magas díjak elkerülése végett mindenképpen gondoskodni kell a mérők megfelelő védelméről. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ez kinek a feladata, valamint, ha bekövetkezik a vízóra vagy a vízvezeték elfagyása, akkor kinek és milyen költségeket kell állnia. Fontos tudnunk, hogy függetlenül attól, kinek a tulajdonában van a vízmérő, a mérőhelyek tisztán tartásáról, a megközelítés biztosításáról, a fagy elleni védekezésről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. Ugyanígy a vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért is a fogyasztó felelős, a vízmérő rendellenes működéséről pedig haladéktalanul értesíteni kell a szolgáltatót. A nagy hidegben maga a vízmérő, illetve akár a falon belül lévő vízvezeték hálózat is károsodhat, érdemes ezért előre felkészülni a téli hidegre. Tapasztalataink szerint a legtöbb probléma a télen nem használt, nem fűtött nyaralókban szokott előfordulni. Amennyiben maga a vízvezeték károsodik, és az elzárt csapok ellenére valahol elfolyik a víz, akkor a vízmérő által mutatott mennyiséget kell kifizetni. A másik gyakori eset, amikor maga a vízmérő károsodik, ebben az esetben, ha a vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani. Ez télen nem használt nyaralók esetén kifejezetten hátrányos lehet a fogyasztók számára, hiszen a jogszabály nincs arra tekintettel, hogy pontosan mikor használják a nyaralót, mikor veszik igénybe a vízszolgáltatást, így a téli időszakra is ki fog jönni egy átalányösszeg. 6
Amennyiben a vízmérő hibásodott meg, és a fenti számítás szerint kell fizetnünk a vízdíjat, akkor ugyanezen számítás szerint kell rendeznünk a szennyvízdíjat is, ha közműves szennyvízelvezetés-szolgáltatással rendelkezünk. Kicsit könnyebb a helyzet, ha az ivóvízvezeték hibásodott meg, mert ebben az esetben nem kell megfizetni a szennyvízdíjat azon vízmennyiség után, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott. Mit lehet mégis tenni? Utólag már nem sokat, a legfontosabb a megelőzés. Érdemes vízteleníteni még ősszel, de akár még télen olyan ingatlanok esetében, melyeket huzamosabb ideig nem használunk. A vízmérő-aknák esetében célszerű némi szigetelésről gondoskodni, mely lehet egy hungarocell lap, vagy akár egy kartondoboz fejjel lefelé a vízmérőre állítva. II.4. A fogyasztói csoportok veszélyei A fogyasztói csoportokkal kapcsolatban már számos szabályozási javaslat, észrevétel és egyéb vélemény fogalmazódott meg, amelyek végére ugyanakkor pont került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2012. január elsejétől hatályos módosítása révén. Az Fgytv-be ugyanis beépítésre került a fogyasztói csoport szervezésének tilalmáról szóló IV/B. fejezet, amely azt tartalmazza, hogy fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre. A fogyasztói csoportok betiltása ellenére azonban még most is, léptennyomon találkozni olyan hirdetésekkel, amelyek ilyen csoportba történő belépésre buzdítják a fogyasztókat, legálisan már azonban nem toborozhatnának új tagokat. E hirdetések jogszabályba ütköznek, 2012. január elsejétől minden, fogyasztói csoportba történő belépésre felhívás és reklám tilos. Rendkívül fontos ezért, hogy ne hagyjuk magunkat csapdába csalni és még ha hangzatos ígéretekkel is próbálkoznak: ne kössünk szerződést, hiszen tiltott tevékenységről van szó! Ha valaki mindezek ellenére mégis belépne ilyen csoportba, biztosra veheti, hogy készpénzt nem, csak jó pár évig tartó bosszúságot szerez magának. Az Fgytv. módosítása már világosan lefekteti a fogyasztói csoportok létrehozásának tilalmát, továbbá meghatározásra kerül az is, hogy mi minősül fogyasztói csoportnak. Ennek alapján fogyasztói csoportnak számít a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül – véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján – a csoport segítségével megszerezze.
7
Miért is kerültek betiltásra ezek a csoportok, mik a veszélyeik? A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez beérkező panaszokból kitűnik, hogy számos esetben élnek vissza a fogyasztók hiszékenységével a fogyasztói csoportok szervezésére létrejött vállalkozások. Ezek a cégek ugyanis jól láthatóan azokra a fogyasztói rétegekre alapoznak hirdetéseik közzétételekor, melyek kiszolgáltatott helyzetben vannak anyagi helyzetük folytán, illetve korukból kifolyólag kevésbé elővigyázatosak az átlagembernél. A vállalkozások hirdetéseikben olyan szlogenekkel hitegetik az embereket, mint például: „Pénzügyi gondja van? Megoldjuk!” „4.000.000 Ft havi fix 11.111 Ft-tól” „Akár bárlistásoknak is!” „Akár nyugdíjasoknak is!”. Ezek kétségkívül rendkívül bíztatóan csengenek, első hallásra bárki számára úgy tűnhet, hogy a fogyasztói csoport hitelt nyújt, mely hitet a rendkívül profi marketingeszközöket felhasználó vállalkozások csak tovább erősítenek előadásaik alkalmával. Ráadásul, mint a fenti reklámfogásokból kiderül, ezeket a hirdetéseket nem az átlagfogyasztónak szánják, hanem a nyugdíjasokat, valamint az adóslistára került embereket célozzák meg velük, azaz a kiszolgáltatott fogyasztói réteget. Ezek az emberek azonban a fenti tulajdonságok miatt speciálisan védendő fogyasztóknak minősülnek, mivel a gyanakvás hiánya folytán sokszor el sem olvassák a vonatkozó szerződést, így magával a megkötendő jogügylet természetével sincsenek tisztában, mivel azt hiszik, hogy számukra a fogyasztói csoport készpénzt-hitelt nyújt, holott ellenkezőleg: pénzt szed be. Így a vállalkozások kihasználják a fogyasztók tudatlanságát és szóban ráveszik a fogyasztókat a szerződések aláírására. Ezt követően a fogyasztók belépnek a fogyasztói csoportba, teszik mindezt abban a tudatban, hogy ők hitelszerződést kötöttek és ennek fizetik a havi törlesztő részletét, nem is beszélve sokszor magáról a regisztrációs díjról, melyhez a fogyasztói csoportba való belépést kötik. Később viszont az ügyfelek, akik eredetileg minél gyorsabban készpénzhez szerettek volna jutni, azzal szembesülnek, hogy készpénzt még nem láttak, ellenben ők maguk akár már többszázezer forintot fizettek ki a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás részére. A hangzatos szlogenek, az ígéretek, a tájékoztatás ellenére ugyanis a fogyasztói csoportok nem gyorskölcsönt nyújtanak, hanem ezzel ellentétben az abban résztvevők csupán tulajdonjogot kaphatnak, azt is bizonytalan időpontban. A fogyasztói csoport lényege ugyanis az Fgytv. alapján az, hogy a fogyasztók által törlesztő részletnek gondolt havi befizetett összegből megvásárolják azt a terméket vagy szolgáltatást, amelyre egy kiválasztott tag szerződést kötött. A kiválasztott termék vagy szolgáltatás tulajdonjogához való hozzájutást azonban két igencsak, a fogyasztók érdekeit sértő feltételtől teszik függővé. Egyrészt a tag kiválasztása 8
ugyanis történhet sorsolás útján, mellyel tulajdonképpen egyfajta szerencseelemet emelnek be a jogügyletbe, másrészt akkor juthat hozzá a tag a tulajdonjoghoz, ha úgynevezett előtörlesztéssel él. Emiatt a szerencseelem miatt a tulajdonjog megszerzése akár éveket is várathat magára, ami alatt a fogyasztó fizetési kötelezettsége továbbra is fenn áll, így lehetséges, hogy a tulajdonjog tárgyát képező termékhez vagy szolgáltatáshoz csupán a futamidő végén, azaz tíz, illetve tizenöt év múltán jut hozzá. Az előbb említett előtörlesztés szó használata ismételten félrevezető lehet, hiszen a fogyasztó a „törlesztés” szó hallatán önkéntelenül is a hitelre asszociál és ez csak tovább erősíti benne azt a valótlan képet, hogy a fogyasztói csoport számára hitelt nyújt. Az előtörlesztés amiatt is sérelmes a fogyasztókra nézve, hogy ekkor a fogyasztói csoport tagja annak a pénzösszegnek egy részét fizeti ki, amelyet később fordítanának az adott termék vagy szolgáltatás megszerzésére: ehhez tehát még ahhoz hozzá sem jutott a csoport, a tulajdonjoghoz való hozzáférés időpontja így nagyon bizonytalan. Mindezek alapján világos az is, hogy a fogyasztói csoportban résztvevők fizetési kötelezettsége és a kiválasztás folyamata időben elválik egymástól és a törlesztést egészen addig kell rendezni folyamatosan, míg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz. Összegzésül: a fogyasztói panaszokból kiderül, hogy a fogyasztói csoportszervező tevékenységet végző vállalkozások sok esetben megtévesztő módon okoznak anyagi kárt a fogyasztóknak, mivel a már említett regisztrációs díj és a havi pénzfizetési kötelezettség miatt akár több százezer forintot meghaladó kár is keletkezhet úgy, hogy az ígért hitelből ami nem is létezik - a fogyasztó egy fillért sem lát. Sok esetben a károsultak köre több ezer főre tehető. Sajnálatos módon azonban a fogyasztói tudatosság hiánya is sok esetben megfigyelhető, hiszen a fogyasztó el sem olvassa sokszor, hogy mit ír alá és csak később eszmél arra, hogy voltaképpen nem készpénz nyújtására vonatkozó hitelszerződést kötött meg. A fentiekre való tekintettel Szövetségünk óva int mindenkit: ne írjunk alá semmilyen fogyasztói csoportba történő belépésre szóló szerződést, hiszen az eleve egyrészt már tiltott tevékenységnek minősül, másrészt a fentiek alapján egy ilyen szerződéssel csak veszthetünk! II.5. Árfolyamgát 2.0 – közérthetően A közelmúltban újra előtérbe került a devizahitelesek kapcsán gyakran emlegetett végtörlesztés és árfolyamrögzítés, a fogyasztók nap mint nap találkozhatnak ezekkel a fogalmakkal akár a pénzügyi intézményeknél, akár pedig a médiában. Lássuk, milyen segítséget is jelent pontosan a fogyasztók számára a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére bevezetett második segélycsomag.
9
1. Az árfolyamrögzítés célja és lényege Az árfolyamrögzítés célja az, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye. Lényege, hogy a svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euroét 250 forinton, a jenét 2,5 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 60 hónapig. Az adósoknak 2012. december 31-ig van lehetőségük az árfolyamgát igénylésére, az árfolyamrögzítés pedig 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig biztosított. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre ekkor a hitelező speciális célú forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. Az árfolyam-rögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed. Az árfolyam-különbözetből eredő tartozás jóváírása a gyűjtőszámlán legfeljebb 2016 végéig lehetséges. Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell megfizetniük 2017 júliusától, míg a kamattartozást pedig svájci frank alapú hitelnél 180 forintos, euro alapúnál 250 forintos, japán jen alapúnál 2,5 forintos árfolyamon kell törleszteniük. A 180-270 forintos svájci frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az árfolyamgát feletti rész pedig gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie. A hitel havi törlesztő részletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatot a bankok és a Magyar Állam fele-fele arányban fedezik. Tehát a 270 forint/frank, a 340 forint/euro és a 3,3 forint/japán jen árfolyamszintek feletti árfolyamkockázat ekkor a költségvetést terheli. 2. A gyűjtőszámlahitel kamata és az új törlesztő részletek összege A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forint alapú hitelként a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik, ami jelenleg 6,09%. Ezáltal a bank nem tesz szert profitra a gyűjtőszámlára nyújtott hitelen. Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztő részlet svájci frank esetén 30%-kal, japán jen esetén 20%-kal, euro alapú hitelek esetén pedig közel 10%-kal lesz alacsonyabb. Az árfolyamrögzítés (maximum 36 hónapos időszakra szóló) lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztő részlet összegének 15%-át, emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik
10
Az adósnak lehetősége van azonban magasabb törlesztő részletet is vállalnia, a rögzített árfolyam alkalmazási időszak lejárta előtti 60. napig ugyanis írásban kérheti bankjától, hogy az általa a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztő részlet összege haladja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15%-át. A kérelemben az adós meghatározza a havonta fizetendő törlesztő részlet összegét. A bank ezt követően az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztő részlet alapján állapítja meg a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret szerződés futamidejét és a havonta esedékes törlesztő részlet összegét. Ezután a pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül írásban értesíti az adóst a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint összegéről. Alapesetben, ha valaki a maximum 15%-kal magasabb törlesztő részletet választja, a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeretszerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét. A gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig tarthat, kivéve a több hiteladós esetét: ekkor ugyanis meghaladhatja a 75. életévet akkor, ha a hiteladósok közt van olyan fogyasztó, aki a futamidő alatt még nem tölti be az említett életkort. 3. Az árfolyamrögzítésben való részvétel és annak feltételei Komoly és felelősségteljes döntésnek minősül a fogyasztó részéről, hogy kíván-e élni az árfolyamrögzítés lehetőségével. Ha ezt választja, rendkívül fontos a bank és az adós közötti kommunikáció, és a közös megoldáskeresés. Annak az adósnak, aki a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet továbbra is képes fizetni, célszerű az eredeti szerződési feltételekkel törleszteni. Az árfolyamgát ugyanis azoknak jelenthet leginkább megoldást, akik jelenleg olyan nehéz helyzetbe kerültek, amely szinte lehetetlenné teszi, hogy a közeljövőben törlesszék az adósságukat A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel: összességében tehát azok élhetnek a lehetőséggel, akik vagy szerződésszerűen, rendesen tudták törleszteni a havi részleteiket, vagy csak minimális hátralékkal rendelkeznek. Az árfolyamrögzítést az a fogyasztó veheti igénybe: - akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, - nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, - a hitel felvételekor a hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió forintot, 11
- pénzügyi lízing esetén a szerződést a felek 2011. december 15. napja előtt kötötték. Az árfolyam-rögzítést így nem vehetik igénybe azok a fogyasztók, akik 90 napnál régebben tartoznak, sem azok, akik 20 millió forintnál több kölcsönt vettek fel, és azok sem, akik saját bankjuktól korábban már kértek hitelkönnyítést. Azon hiteladósok viszont kezdeményezhetik az árfolyamrögzítést, akiknél a devizakölcsön végső lejárata 2015. január 1-jét megelőző időpontra esik. 4. Mikortól vehetik igénybe a fogyasztók a rögzített árfolyamot és milyen költségek terhelik őket? A 2012. március 19-én elfogadott törvény alapján annak 2012. április 1-jei hatálybalépése után a bankok kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshitelesét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet A fogyasztótól árfolyamrögzítés esetén sem a bank, sem pedig a közjegyző nem kérhet díjat. Nem terhelhető továbbá az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. Ezek kiállítását, lebonyolítását a fogyasztók számára ingyenesen kell biztosítani. A gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződésmódosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére pedig ismét a bank köteles. 5. A devizahitelek forintosításának lehetősége 2012. augusztus 31-ig a bankok kötelesek forintra váltani a tartósan nem fizetők devizahitelét. Esetükben a pénzintézeteknek a forintra váltás napján el kell engedniük a követelésük negyedét. A bankoknak ez esetben a jegybank által meghirdetett, 2012. május 15. és június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán kell forintosítaniuk a devizakölcsönöket, ha az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 20 millió forintnál. A forintra váltásra az a fogyasztó jogosult, akinek a bank még nem mondta fel devizakölcsönszerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll. Emellett a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog, és 2012. május 15-ig nyilatkozni kell a fizetőképtelenség okáról. A bankok sem a forintra váltással, sem a követelés negyedének elengedésével összefüggésben nem számíthatnak fel díjat, költséget. A pénzintézeteknek továbbá az említett feltételeknek megfelelő devizaadósokat 2012. április 15-ig értesíteniük kell a forintra váltás, valamint a tartozás-elengedés lehetőségéről. A banknak ekkor az értesítésben tájékoztatnia kell az ügyfelet a szerződésmódosítás után 12
fennálló tartozás várható mértékéről és a várható törlesztő részletről is. 6. Kilakoltatási moratórium – kamattámogatási program Fontos tudni, hogy a kilakoltatási moratórium már feloldásra került, ugyanakkor a lakástulajdonosok védelmében és az ingatlanpiaci eladói nyomás elkerülése miatt kényszerértékesítési kvótarendszer került bevezetésre. Ez alapján 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag azok a magas értékű ingatlanok voltak elárverezhetőek, amelyek értéke a hitel felvételekor meghaladta a 30 millió és a hitel értéke meghaladta a 20 millió forintot. 2011. negyedik negyedévében a 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek 2 %-a volt elárverezhető, 2012-ben, 2013ban és 2014-ben pedig ezek a negyedéves kvóták rendre 3, 4 és 5 %-os értékben alakulnak. Végül 2015-ben a kényszerértékesítési moratórium korlátozások nélkül megszűnik. Segítség viszont a bajba jutott fogyasztóknak, hogy azon adósok számára, akik 90 napon túli késedelemben állnak törlesztésükkel, kamattámogatási program indítására került sor. Ez a kamattámogatás abban az esetben igényelhető, ha az adós vállalja, hogy eladja otthonát és egy olcsóbb lakásba költözik. A kamattámogatás 5 éven keresztül vehető igénybe, mértéke a futamidő első évében az állampapírhozam 50%-a, évente 5 százalékponttal csökken, maximuma a fennálló tőketartozás legfeljebb évi 3,5 százaléka. 7. Újból lehetséges a devizahitelezés Új rendelkezés, hogy a pénzügyi intézményeknek ismét lehetőségük van arra, hogy a fogyasztók számára devizában nyújtsanak kölcsönt, azonban devizaalapú jelzáloghitel csak akkor vehető fel, ha az adós bruttó jövedelme – amely euroban keletkezik – meghaladja a minimálbér 15szörösét.
III. Európai Uniós hírek III.1. Az EU fellép az állampolgárok magánéletének védelméért Az Európai Bizottság által nemrég kidolgozott új javaslatok értelmében az adatvédelmi uniós szabályozás egységesítésre kerül, melynek révén nagyobb beleszólást kívánnak biztosítani az uniós állampolgároknak abba, hogy mások hogyan használják fel személyes adataikat. Egy ennek kapcsán készített, 2011 nyarán közzétett uniós felmérés - amelyben az Európai Unión belüli adatvédelemmel kapcsolatos vélemények kerültek feltérképezésre – eredményei az alábbiak: - a válaszadók kétharmada attól tart, hogy személyes adataikat a cégek másokkal is megosztják anélkül, hogy ehhez kikérnék az engedélyüket;
13
- a megkérdezettek 90%-a szeretné, ha az adatvédelmi jogok Európa-szerte egységesek lennének. Az aggodalmak eloszlatása és a helyzet javítása érdekében az Európai Bizottság az uniós adatvédelmi szabályozás korszerűsítését szorgalmazta. A javasolt változtatások célja, hogy az adatvédelemre Unió-szerte egységes szabályok vonatkozzanak. A javaslatok főbb elemei a következőek: 1. A birtokukban lévő személyes adatok eltulajdonítása, illetve akaratlan kiszolgáltatása esetén a cégeknek értesíteniük kell a történtekről ügyfeleiket. Ez javítani fogja a felelősségvállalást és az elszámoltathatóságot. 2. Az új szabályoknak köszönhetően egyértelművé válik, hogy amikor a cégek csak az adattulajdonosok hozzájárulásának birtokában használhatják fel az érintettek személyes adatait, az kifejezett, nem pedig vélelmezett hozzájárulást jelent. Ezen túlmenően mindenki egyszerűbben hozzá fog férni saját személyes adataihoz, és azokat könnyebben tudja majd más szolgáltatók rendelkezésére bocsátani. 3. A személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog megerősítése révén az emberek töröltetni tudják majd személyes adataikat abban az esetben, ha azokat egy adott cég vagy szervezet indokolatlanul őrzi. 4. A javaslatok értelmében a jövőben az uniós szabályokat azokra az esetekre is alkalmazni lehet majd, amikor a személyes adatok feldolgozására az EU határain kívül kerül sor. Így lehetőség nyílik arra, hogy jogviták esetén az emberek akkor is saját országuk adatvédelmi hatóságához forduljanak segítségért, ha személyes adataikat harmadik országban működő cég dolgozta fel. A szabályozás egységesítésének köszönhetően Unió-szerte következetesebbé válik majd a jogalkalmazás. Az egyértelmű szabályok a cégeknek is előnyösek, hiszen világosan meghatározzák számukra, hogyan kell a személyes adatokat kezelniük. Az egységesítés a bürokratikus akadályokat is csökkenteni fogja, aminek következtében a cégek mintegy 2,3 milliárd eurot takaríthatnak meg a becslések szerint. Például mindössze egyetlen hatósággal kell majd adatvédelemmel kapcsolatos ügyeiket intézniük: annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, ahol üzleti tevékenységük összpontosul. A javaslatok értelmében a tagállami adatvédelmi hatóságok hatásköre bővülni fog annak érdekében, hogy nagyobb érvényt tudjanak szerezni az uniós szabályoknak. Külön jogszabály vonatkozik majd a bűnüldözés során folytatott adatcserére. Az EU a fenti javaslatokkal arra törekszik, hogy a fogyasztói bizalom erősítése révén elősegítse az elektronikus kereskedelem térhódítását, közvetve pedig a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Megvalósulásuk feltétele, hogy az Európai Parlament és az EU tagállamainak kormányai jóváhagyják őket.
14
III.2. Gyorsabb, biztonságosabb, olcsóbb átutalások várhatóak az Európai Unióban 2014 elején léphetnek életbe az egységes eurofizetési térség (SEPA) új szabályai, amelyek alapján az EU-ban nem lesz különbség a belföldi és a külföldi banki átutalások között, utóbbinak ugyanannyira egyszerűnek és zökkenőmentesnek kell lennie, mint előbbinek. Az új szabályok célja, hogy egyszerűsödjön a külföldi átutalás művelete, csökkenjen a számlatulajdonosok által fizetendő díj, és nőjön a bankok közti verseny. Ez utóbbitól az Európai Bizottság legalább 123 milliárd euros haszonra számít az európai gazdaság számára. Egyértelmű, hogy a változások a mindennapokban milyen előnyökkel járnak majd a fogyasztók számára: külföldi munkavállaláskor például nem kell majd új bankszámlát nyitni, a fizetést az otthoni számlára is lehet majd kérni. A vállalatoknak pedig elég lesz csupán egyetlen egy európai számlaszám igénybe vétele. A fizetési műveletek megkönnyítése pedig más területen, így például az internetes kereskedelemben is jót tehet a vállalkozások közötti versenynek, ami végső soron az árak csökkenéséhez vezethet. Tény azonban, hogy a fogyasztók számára az említett változások nem lesznek rögtön kézzelfoghatóak érzékelhetőek. Az átutalások költségeit ugyanis a bankok általában a számlavezetés éves díjába számítják bele. Hosszú távon a versenynek köszönhetően ezeknek is olcsóbbá kell válniuk, azonban ezeket a díjakat a számlatulajdonosok nem ismerik pontosan, épp ezért nem biztos az sem, hogy ezeknek a csökkentését a fogyasztók azonnal tapasztalják. Az új fizetési rendszer kizárólag a nemzetközi IBAN kód használatára épül majd, a bankazonosításra használt BIC kódot fokozatosan kivezetik. A SEPA-ról azt érdemes tudni nem csak az eurozóna tagjaira vonatkozik, hanem más, köztük nem uniós országokra is. Az ott működő bankoknak azonban majd csak 2016 végétől kell megfelelniük az új szabályoknak, amennyiben azok megszavazásra kerülnek. III. 3. Az EU fellépése a nyugdíjak védelmében Ma minden negyedik európai uniós állampolgár számára a fő bevételt a nyugdíja jelenti. Mivel a nyugdíjasok száma gyorsabban növekszik, mint a dolgozóké, a tagállamok kormányainak komoly nehézséget jelent, hogy méltányos, biztos és fenntartható nyugdíjakat biztosítsanak. Az EU ezért tervet terjesztett elő arról, hogyan lehet méltányos nyugdíjat biztosítani a jövő nyugdíjasai számára. A gazdasági válság további pénzügyi terhet ró az állami költségvetésekre, az EU emiatt fel kívánja térképezni, hogyan dolgozzon együtt a tagállamokkal annak érdekében, hogy az európai nyugdíjasok megélhetése a jövőben se kerüljön veszélybe. Ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság az európai nyugdíjrendszerekről szóló nyilvános konzultáció és a 2012-es éves növekedési jelentés alapján új szakpolitikai dokumentumot dolgozott ki arról, hogyan lehet a nyugdíjak fenntarthatóságáról gondoskodni. Ez az úgynevezett fehér könyv arra keresi a választ, hogyan lehet egyensúlyt 15
teremteni a szolgálati idő és a nyugdíjban töltött idő között, miként lehet elérni, hogy a külföldre költöző uniós polgárok ne veszítsék el nyugdíjjogosultságukat, és hogyan lehet megtakarításaik növelésére ösztönözni az embereket. A fő javaslatok között szerepelnek az alábbiak: 1. Változtatni kell a munkahelyi és a munkaerő-piaci tendenciákon annak érdekében, hogy javuljanak az idősebb munkavállalók esélyei. 2. A munkáltatókat és a szakszervezeteket arra kell sarkallni, hogy dolgozzanak ki magánnyugdíjrendszereket, és szorgalmazni kell, hogy a tagállamok kormányai ehhez ösztönzést (többek között adókedvezményeket) nyújtsanak. 3. Nagyobb védelemben kell részesíteni azoknak az állampolgároknak a kiegészítőnyugdíjjogosultságát, akik több uniós országban is dolgoztak. 4. A nyugdíjkorhatárt hozzá kell igazítani a várható élettartamhoz, korlátozni kell a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, és meg kell szüntetni a férfiak és a nők nyugdíjazási kora közötti különbséget. A nyugdíjak szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik, a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatosan felmerülő kérdések azonban egyre inkább közös problémát jelentenek az uniós országok számára. Az EU foglalkoztatási és növekedési stratégiájával összhangban az Európai Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi és támogatja a nyugdíjrendszerek reformját. Az Európai Unió bizonyos jogalkotási, finanszírozási és politikai koordinációs intézkedései többletértéket is hordozhatnak az ismertetett területeken. Itt említhető a (különösen a nem és kor szerinti) hátrányos megkülönböztetés elleni szabályok kidolgozása, az idősebbek munkavállalását segítő pénzügyi támogatás, valamint a kormányoknak útmutatóul szolgáló országspecifikus ajánlások készítése. 2011-ben az Európai Bizottság 16 uniós tagállam részére fogalmazott meg a fentiekkel kapcsolatos ajánlásokat, további 5 tagállam pedig a kapcsolódó reformokat végre is hajtotta. III.4. Fókuszban a gyermekjátékok biztonsága Amikor a gyermekek kicsomagolják születésnapjukon a régen vágyott plüssmackót, triciklit vagy fénykardot, szüleik biztosak lehetnek abban, hogy az Unióban vásárolt játékok a világon a legbiztonságosabbak. Az EU-ban értékesített valamennyi játék ugyanis számos ellenőrzésen megy keresztül, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a játékokat a gyerekek biztonságosan használhassák.
16
Az új játékok piaci értékesítése előtt a gyártóknak biztonsági értékelést kell végezniük, hogy azonosítsák a lehetséges veszélyforrásokat. Garantálniuk kell azt is, hogy a játékok a gyártástól kezdődően nyomon követhetők legyenek. A játékok nemzetközi piacának 25%-át Európai jelenti, ugyanakkor az itt vásárolt játékok közül nem mindegyik az Unióban készült. A nem uniós országokból importált hagyományos játékok összértéke 2010-ben 6,98 milliárd eurot tett ki. Fontos tehát megbizonyosodni arról, hogy ezek a játékok megfeleljenek az Európában elvárt biztonsági előírásoknak. Ennek ellenőrzésére az uniós határokon, illetve a terjesztők épületeiben kerül sor. Az EU 2011 júliusában szigorította a játékbiztonsági szabályokat, amelynek értelmében új szabályok vonatkoznak azokra a kis alkatrészekre, amelyeket a gyerekek lenyelhetnek vagy belélegezhetnek. Változott emellett a szabályozás az olyan játékok csomagolása vonatkozásában is, amelyekhez élelmiszer kapcsolódik. Az uniós fogyasztók azonban a fentiek mellett, maguk is sokat tehetnek a gyermekek biztonsága érdekében. Egy 10 éveseknek való játék ugyanis – hiába ment át valamennyi ellenőrzésen – még ugyanúgy veszélyt jelenthet a kisgyerekek kezében. Az EU ezért figyelemfelkeltő kampányt indított útjára, hogy tájékoztassa a szülőket, mire kell figyelniük a gyerekjátékok vásárlásakor. Ezen óvintézkedések többek közt az alábbiak: csak CEjelöléssel ellátott játékokat vásároljunk, amelyek így biztosan megfelelnek az uniós biztonsági előírásoknak, ezen kívül olvassuk el az összes útmutatót és mindig megbízható üzletekben vásároljunk! III.5. Közvetlen bekapcsolódásra
uniós
állampolgári
eszköz
az
uniós
jogalkotásba
történő
2012. április 1-jétől az Európai Unió lakosai az európai polgári kezdeményezés segítségével közvetlenül tehetnek javaslatot arra, hogy miről hozzon jogszabályt az EU. A kezdeményezés tárgyának azonban minden esetben az uniós jog hatáskörébe kell tartoznia. Az Unió célja ezzel az, hogy a polgárok a számukra fontos kérdéseket és témákat az Európai Bizottság elé vihessék, amely kezdeményezéssel kifejezhetik, hogy miben kellene az EU-nak hatékonyabbnak lennie, milyen irányt kellene szabni az uniós politikáknak. A polgári kezdeményezés szervezői a fentiek szerint javaslatot tehetnek uniós jogszabályok alkotására. Ez egy teljesen új jogosultság, amelyhez azonban felelősség is kapcsolódik. A kezdeményezéseknek ugyanis komolyaknak kell lenniük és valódi európai kérdésről kell szólniuk. Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság befogadhasson egy kezdeményezést, bizonyos feltételeknek meg kell felelni. A kezdeményezés témájának ugyanis az Európai Bizottság hatáskörébe kell tartoznia. A kezdeményezéshez pedig egymillió aláírást szükséges összegyűjteni, legalább hét uniós országból. Az aláírások gyűjtését egy legalább hét főből álló bizottságnak koordinálja, amelynek tagjai legalább hét különböző uniós tagországból kell származniuk. 17
Az aláírásokat papíron és elektronikus úton is lehet gyűjteni, ez utóbbihoz az EU biztosítja a szükséges szoftvert. Az aláírásokat ekkor minden tagállamban a helyi hatóságok hitelesítik. Az Európai Bizottság egy kérdés befogadhatóságáról már azelőtt dönt, mielőtt elkezdődne az aláírásgyűjtés. Ha egy kezdeményezés ennek megfelelően befogadhatóként kerül minősítésre, a kezdeményezés szervezői a testület előtt részletesen kifejtik a kezdeményezés tárgyát. A Bizottságnak ezt követően három hónapon belül kell indoklással ellátott tájékoztatást adnia a következő lépésekről. Az európai polgári kezdeményezés kiváló lehetőség lesz a jövőben arra, hogy csökkenjen az uniós intézmények és a polgárok közötti távolság. III.6. „Fogyassz kevesebb sót, előzd meg a stroke-ot” – a CI tagszervezetei csatlakoztak a világméretű kampányhoz A Consumers International (Fogyasztók Világszervezete) nemrég arra irányította rá a figyelmet, hogy a fogyasztók világszerte az egészségügyi határértéknél megengedettnél sokkal több sót fogyasztanak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanis naponta maximum 5 gramm só elfogyasztását javasolja, ennél több már káros az egészségre. 2012-ben ennek megfelelően a só és az annak egészségügyi kockázataira történő figyelemfelhívás, valamint a sófogyasztás visszaszorításának fontossága kapta a legnagyobb szerepet, a CI és annak tagszervezetei ennek kapcsán nagyszabású kampányokat kezdeményeztek. A „Fogyassz kevesebb sót, előzd meg a stroke-ot”-ot kampány keretében ismertetésre került, hogy a stroke számos felnőttkori megbetegedés és szövődmény okozója, illetve világszerte számos haláleset bekövetkeztéért tehető felelőssé. A legfontosabb azonban, hogy a stroke megelőzhető! A sóval kapcsolatban fontos és megdöbbentő adat, hogy az általunk elfogyasztott sómennyiség 75 %-a rejtve, nem láthatóan, de már eleve megtalálható azokban az előállított élelmiszerekben, amelyeket megeszünk. A túlzott sófogyasztás a magas vérnyomás egyik legfőbb kiváltó oka, ez utóbbi pedig a legfőbb kockázati tényező a stroke bekövetkezése szempontjából: a világon ugyanis a stroke-ot szenvedett emberek kétharmada esetében a magas vérnyomás bújik meg a háttérben, mint azt előidéző tényező. A CI tagszervezetei a fentiek folytán minden rendelkezésükre álló eszközzel felléptek a fogyasztói tudatosság bővítéséért. Így például a holland Consumentenbond fogyasztóvédelmi szervezet sikeres kampányt tudhat a háta mögött, amelynek lebonyolítása során fellépett a holland élelmiszeripar túlkapásai ellen. A kampány keretében először is felmérték, hogy a gyermekeknek szánt szendvicsek, az éttermi éttelek, valamint a szupermarketek termékei pontosan mennyi sót is tartalmaznak. Az eredmények sokkolóak voltak, és a holland média is kiemelten foglalkozott velük. A holland parlamenti képviselők számára 18
ezért külön javaslat, „só-törvénycsomag” került összeállításra azért, hogy a holland fogyasztók olyan ételeket fogyaszthassanak, amelyek kevesebb sót tartalmaznak és emiatt egészségesebbek. Ezen felül a holland élelmiszeripar szereplői számos önkéntes megállapodást és kötelezettségvállalást tettek annak érdekében, hogy az általuk előállított élelmiszerek sótartalmát csökkentsék. A kenyérgyártással foglalkozó vállalkozások pedig megkereséssel éltek a holland parlament felé azért, hogy jogszabályban kerüljön meghatározásra az élelmiszerek által tartalmazható só maximális mennyisége. A holland egészségügyi miniszter engedett a nyomásnak és bejelentette, hogy a sófogyasztás visszaszorítására jogi eszközöket fog bevezetni, amennyiben a kenyér mellett az egyéb élelmiszerek sótartalmát a vállalkozások nem csökkentik legkésőbb 2012 végére. A CI brazil tagja, a PROTESTE fogyasztóvédelmi szervezet is kiemelten foglalkozik e problémakörrel, immár 10 éve ezért folyamatosan tájékoztatja a fogyasztókat a sófogyasztás veszélyeiről, valamint együtt dolgoznak a brazil kormánnyal és vállalkozásokkal, hogy visszaszorítsák az előállított élelmiszerek által tartalmazott só mennyiségét. A fogyasztóvédelmi szervezet ezért rendszeresen végez ellenőrző felméréseket, amelyekből kiderült, hogy az országban előállított élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak sót. Így például a 2011 végén elvégzett legutolsó teszt során rámutattak arra, hogy a megvizsgált 154 termék közel felében rendkívül sok só volt megtalálható, míg egészséges, alacsony sótartalommal mindössze két termék bírt. Emiatt a kormány és a brazil vállalkozások megállapodást kötöttek azért, hogy országos szinten visszafogják az előállított élelmiszerek sótartalmát. Fő céljuk, hogy 2020-ra a brazil fogyasztók napi sófogyasztását visszaszorítsák napi 5 grammra. A CI-tag Consumers Korea elnevezésű fogyasztóvédelmi szervezet szintén fellépett a probléma orvoslása érdekében és csatlakozott ahhoz a sófogyasztás csökkentéséért indított kampányhoz, amelyet a koreai élelmiszerért és gyógyszerészetért felelős hivatal támogat. A mozgalomban részt vesz az összes fontosabb sajtóorgánum, gyógyszerészeti, fogyasztóvédelmi és táplálkozástudományi szervezet, karöltve az iskolai élelmezésért felelős országos szervezettel. Végül, de nem utolsósorban a CI spanyol tagja, az OCU elnevezésű fogyasztóvédelmi szervezet összeállított egy kérdőívet a spanyol élelmiszerbiztonsági és táplálkozástudományi intézettel karöltve és elkészítettek egy táblázatot, amelyben a spanyol fogyasztókat arról tájékoztatják, hogy a különböző élelmiszerekben átlagosan mennyi só található. A táblázatot közzétették a szervezet honlapján is, ahol ezen felül hasznos gyakorlati tanácsokkal látják el a fogyasztókat arra vonatkozólag, hogy étkezésük során hogyan kerüljék el a mértéktelen sófogyasztást.
19
IV. Jogi hírek IV.1. Új Fogyasztóvédelmi politika került kihirdetésre, melynek nyertesei a fogyasztók 2012. január 23-án kihirdetésre került a Kormány 1011/2012. (I. 23.) számú határozata, amely a Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2014ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedéseket tartalmazza. A kormányzati intézkedések között több fontos célkitűzés is szerepel, ilyennek minősül a fogyasztóvédelem állami intézményrendszere fejlesztésének célja és a békéltető testületek szerepének erősítése is. A Kormányhatározat ide kattintva tekinthető meg. IV.2. Fokozottan érvényesülnek a fogyasztók érdekei az új Polgári- és Büntető Törvénykönyv tervezetében A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemrég két olyan fontosabb jogszabályt is társadalmi egyeztetésre bocsátott, amelyek alapvető jelentőséggel bírnak fogyasztóvédelmi szempontból. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tervezete számos fogyasztóvédelmi aspektussal bír, így például a szerződési jog alapelvei között külön kerül nevesítésre a fogyasztóval szembeni tájékoztatási kötelezettség, valamint külön rendelkezik a fogyasztóval szembeni tisztességtelen szerződési feltételekről és egyéb tisztességtelen kikötésekről is. A másik fontos előterjesztés a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló tervezet, amelyben immár külön fejezetben kerülnek nevesítésre olyan bűncselekmények, amelyek a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértik. Az új Ptk. tervezete ide kattintva érhető el, míg a Büntető Törvénykönyvről szóló előterjesztés fogyasztóvédelmi vonatkozású részei itt tekinthetőek meg. IV.3. Erősítené a légi utasok jogait az Európai Parlament A légitársaságoknak jobb tájékoztatást és azonnali segítséget kellene nyújtaniuk a külföldön ragadt utasok számára – állapította meg az Európai Parlament nemrégiben elfogadott állásfoglalásában. Az EP ebben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorítsa a járatok törlése és késése esetén történő segítségnyújtásra és kárpótlásra vonatkozó szabályokat, beleértve a hat óránál hosszabb csomagkésedelem esetét is. Habár az uniós jogszabályok valamelyest javítottak a légi utasok jogain, olyan további lépésekre van szükség, amelyek méltányos feltételeket és széleskörű jogokat biztosítanak minden utas számára. Így például egyértelműen meg kell határozni a „rendkívüli körülmények”, és a „járattörlés” fogalmát is azért, hogy kikényszeríthető legyen a légitársaságok felelősségvállalása.
20
Az EP szerint továbbá a légitársaságokat kötelezni kell arra, hogy a reptéren ragadt utasok minden repülőtéren olyan illetékes személlyel vehessék fel a kapcsolatot személyesen vagy telefonon, aki tájékoztatja őket az alternatív utazási lehetőségekről, és segíteni tud nekik. Az EP felszólította a Bizottságot arra is, hogy a panaszok benyújtására dolgozzon ki egy valamennyi uniós nyelven rendelkezésre álló formanyomtatványt. A külföldön ragadt utasokat ezen kívül a légitársaság csődje esetén is díjmentesen haza kellene szállítani az EP szerint. Az állásfoglalásban azt is kérik a Bizottságtól, hogy harmonizálja a kézipoggyászra vonatkozó jogszabályokat, és vessen véget az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, mint például a nem egyértelmű árazás, a kötelező foglalási díjak felszámolása online helyfoglaláskor, a járatok egyoldalú átszervezése, valamint az utasok tartózkodási helye szerinti árdiszkrimináció. Emellett a repülőút környezetre gyakorolt hatását is fel kellene tüntetni a repülőjegyeken. Az utasoknak ezen felül biztosítani kellene a foglalás két órán belüli díjmentes törlésének, illetve megváltoztatásának jogát, és az utasnyilvántartási adatállománnyal (PNR) kapcsolatos információkhoz való teljes hozzáférést, valamint tájékoztatni kellene őket arról, hogy az utas-nyilvántartási adatokat hogyan használják fel és kivel osztják meg. Az EP kitart amellett, hogy a csökkent mozgásképességű, illetve a fogyatékkal élő utasok számára engedélyezzék a légi közlekedéshez való akadálymentes hozzáférést, beleértve a mozgást segítő eszközök használatához való jogot. A repülőtársaságoknak pedig biztonsági gyermekülésekről is gondoskodniuk kéne. IV.4. Fővárosi Ítélőtábla – tisztességtelen a jótállás automatikus megvonása, ha a hiba törés, sérülés vagy folyadék általi sérülés következménye A Fővárosi Ítélőtábla nemrég kihirdetett ítéletében megállapításra került, hogy a Magyar Telekom Nyrt. által forgalmazott mobiltelefonok Jótállási Jegyének 10. pontjában tisztességtelennek minősül az a kikötés, miszerint a vállalkozást nem terheli jótállási kötelezettség akkor, ha a hiba, törés, sérülés vagy folyadék általi sérülés következménye. Emiatt a kikötés érvénytelennek minősül a Magyar Telekom Nyrt. és a fogyasztók között létrejött olyan fogyasztói szerződésben, amelyek a fenti szerződési feltétellel jöttek létre. Az Ítélőtábla indokolásában rámutatott arra, hogy jótállási igény esetén a jótállás időtartama alatt az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka az értékesítés után keletkezett. A Magyar Telekom Nyrt. által alkalmazott Jótállási Jegy 10. pontja ugyanakkor már akkor is lehetővé tette a jótállás alóli mentesülést a vállalkozás számára, ha csak annyi volt megállapítható, hogy a hiba törés, sérülés, folyadék eredetű, függetlenül attól, hogy a törés, sérülés anyag- vagy konstrukciós hibára vezethető esetleg vissza vagy pedig ténylegesen az értékesítés utáni nem rendeltetésszerű használat volt a hiba oka. Ugyanígy a folyadék eredetű sérülés sem vezethető mindig vissza a rendeltetésszerű használat hiányára, hanem előállhat például összeszerelési hiba miatti bepárásodás folytán is. 21
A Magyar Telekom Nyrt. Jótállási Jegyében foglalt feltétel tehát jótállási idő alatti igény esetén a fogyasztó hátrányára változtatta meg a bizonyítási terhet, ezért az tisztességtelen és egyben érvénytelen is a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint. IV.5. Hatékonyabb védelem, jobb szabályozás – elfogadásra került a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslat 2012. május 14-én elfogadásra került a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) módosítása, amely utoljára 2008. szeptember elsején került átfogó változtatásra. Az azóta eltelt három és fél év elegendő mennyiségű időnek bizonyult ahhoz, hogy a módosult rendelkezések kapcsán kiütközzenek azok a hiányosságok, amelyek a gyakorlati tapasztalatok alapján orvoslásra érdemesek. 2012 márciusában ezért benyújtásra került a T/6467. számú törvényjavaslat, amely az Fgytv. kapcsán jelentős változásokat hordoz. Ezzel összefüggésben változtatásra kerülnek a törvény értelmező rendelkezései, korszerűsödnek a panaszkezelésre-ügyfélszolgálatok működésére vonatkozó szabályok. A módosítás kiigazítja a békéltető testületekhez kapcsolódó normákat, ezen kívül a fogyasztók érdekeit jobban szolgáló közérdekű igényérvényesítés és kereset intézménye kerül bevezetésre, végül, de nem utolsósorban pedig a fogyasztóvédelmi hatóság kapcsán is fontos változásokat vezet be a jogszabály. Indokolt ezért mindenképp annak megvizsgálása, hogy a fogyasztóvédelmi törvény mely fontosabb rendelkezései változnak a jövőben. 1. Módosuló fogalmak, a fogyasztók jobb védelme Az értelmező rendelkezésekkel összefüggésben először is a „közüzemi szolgáltatás” fogalma kerül módosításra. Helyette ugyanis a „közszolgáltatás”, mint definíció lesz használatos, amely által kifejezésre kerül az, hogy a közszolgáltatás olyan szolgáltatási forma, amelyek nyújtásához a fogyasztók szempontjából kiemelt érdek fűződik. A közszolgáltatások köre egyúttal a jelenleginél sokkal pontosabb és részletesebb meghatározást nyer. Ide tartozik ugyanis a jövőben a víziközmű-, távhő-, a hulladék- és a kéményseprő-ipari szolgáltatás, ugyanúgy közszolgáltatásnak minősül a postai szolgáltatás, valamint a villamos energia- és a földgáz szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés is. Módosításra kerül az egységár fogalma, amelyen az adott termék jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó árat kell érteni. E változtatásra azért volt szükség, mivel a termékek eladási árára és egységárára vonatkozó szabályozás a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendeletben került lefektetésre, ennek fogalmi rendszerre pedig eltért az Fgytv. korábbi egységárra vonatkozó pontos fogalmától. A módosítás révén így a jogi szabályozás egységessé és koherenssé válik. Az új rendelkezések szerint a jövőben már nem csak a gyártó, hanem a forgalmazó is köteles lesz a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni akkor, ha a gyártó az előbbi 22
kötelezettségének nem tesz eleget. Ez alapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság már a forgalmazót is felelősségre vonhatja a vonatkozó jelölés hiánya miatt, mindez a fogyasztók nagyobb biztonságát szolgálja. Újfent a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának jobb védelme nyer teret azon pontosításra kerülő szabály révén, miszerint ha egy adott termékhez jogszabály megfelelőség-értékelési kötelezettséget, mint feltételt ír elő, úgy az adott árucikk csak a vonatkozó megfelelőség-értékelési eljáráshoz tartozó megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazható. A gyakorlatban megfigyelhető volt továbbá az, hogy a termékek árusításakor az egyes vállalkozások az árucikket több fajta azonosítóval, számozással is ellátták, emiatt pedig nem volt egyértelmű sokszor, hogy a termék valódi árát mely feltüntetett szám jelzi. E probléma megoldásra kerül az Fgytv. módosításával, hiszen annak értelmében a törvényes fizetőeszköz feltüntetésének módja is meghatározást nyer: e kötelezettségnek ugyanis a fizetőeszköz neme (forint) vagy annak rövidítése (Ft) megjelölésével tud a kereskedő eleget tenni a törvény szerint. Az új törvény pontot tesz arra a régóta fennálló fogyasztóellenes gyakorlatra is, amikor az egyes vállalkozások a számlák kiegyenlítésének postai csekkes módját külön díj megfizetéséhez kötik feltételként. A változtatások értelmében ugyanis meghatározásra kerül annak tilalma, hogy a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás a számla Posta Elszámoló Központon keresztüli készpénzbefizetéssel történő kiegyenlítését külön díj fizetéséhez kösse. Ugyanígy nem lehet a fogyasztótól a jövőben a számla nyomtatott példányának egyszeri kiadásáért plusz költséget felszámolni. 2. A vállalkozások ügyfélszolgálataira vonatkozó új rendelkezések Pozitív, egyszersmind a fogyasztók érdekét szolgáló változás, hogy szóbeli panasznak már nem csak a fogyasztó által élőszóban, személyesen tett kifogás minősül, hanem ilyennek kell tekinteni a telefonon vagy más egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt bejelentést is. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó telefonon vagy például interneten közli sérelmeit a kereskedővel, úgy a vállalkozásnak arra kötelessége a panasz beérkezését követő 30 napon belül válaszolnia írásban. A szóbeli panaszok nyomon követhetőségét segíti elő továbbá az az új rendelkezés, miszerint a telefonon vagy az egyéb hírközlési szolgáltatás útján megtett szóbeli panaszt egyedi azonosító sorszámmal kell ellátni és erről tájékoztatni szükséges a fogyasztót. Az Fgytv. módosítása azt tartalmazza, hogy a kereskedőkre a bejelentések kapcsán már érdemi válaszadási kötelezettség hárul, továbbá külön a válasz közlése iránt is intézkedniük kell. Jelentős módosításnak számít, hogy immár törvényi szinten kerül meghatározásra az, hogy a fogyasztói panaszról felvett jegyzőkönyvnek mit is kell pontosan tartalmaznia. Ennek értelmében kötelező tartalmi elemnek minősül a fogyasztó neve, lakcíme, valamint a panasz bejelentésének helye, ideje, módja. Tartalmaznia kell továbbá a fogyasztó panaszának részletes leírását, fel kell sorolni a fogyasztó által bemutatott iratokat, dokumentumokat és 23
egyéb bizonyítékokat. A vállalkozás fogyasztói panasszal kapcsolatos álláspontját szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni akkor, ha lehetséges a panasz azonnali kivizsgálása. A hitelesség érdekében a jegyzőkönyvet felvevő személynek és a fogyasztónak az aláírását is rögzíteni kell, ugyanúgy szerepeltetni szükséges a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét. Végül a telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén annak egyedi azonosítószámát is fel szükséges tüntetni. Az egyes vállalkozásoknak ezen túl továbbá nem csak a válasz másolati példányát, hanem a panaszról felvett jegyzőkönyvet is meg kell őrizniük öt évig. 3. Szigorodó szabályozás a közszolgáltatók ügyfélszolgálatai kapcsán A közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezések szintén módosulnak. Annak érdekében ugyanis, hogy a fogyasztók kellő mértékben igénybe vehessék a személyes ügyintézés lehetőségét, meghatározásra kerül, hogy azon szolgáltatók, amelyek országos hálózattal rendelkeznek, kötelesek minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálatot működtetni. Új szabály ezen kívül, hogy személyes ügyfélszolgálat esetében biztosítani kell a hét legalább egy munkanapján 7 és 21 óra közötti, legalább tizenkét órán keresztül történő folyamatos nyitva tartást. Telefonos ügyfélszolgálat esetében hasonló a szabályozás: ekkor szintén a hét legalább egy munkanapján 7 és 21 óra közötti, legalább 12 órán keresztüli folyamatos elérhetőség biztosítása szükséges. A fogyasztók a jövőben gyorsabban és könnyebben intézhetik személyes ügyeiket amiatt, hogy személyes ügyfélfogadási időpont igénylése esetén az igénylés napjától számított öt munkanapon belül a szolgáltató köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani számukra. A közszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálata kapcsán fontos momentum, hogy a beszélgetést rögzíteni kell és a fogyasztói panaszról jegyzőkönyvet köteles a szolgáltató felvenni. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, amennyiben a hangfelvétel tartalmazza a jegyzőkönyv korábban említett, kötelező tartalmi elemeit (egyes kivételekkel) és ha a fogyasztó a jegyzőkönyv felvételének mellőzéséhez hozzájárul. Fontos, hogy a fogyasztó tisztában legyen azzal, miszerint kérésére az ügyfélszolgálattal folytatott beszélgetéséről rögzített hangfelvételt díjmentesen ki kell adni. Végül a közszolgáltatók esetében lényeges szabály, hogy a fogyasztói megkeresésekre 15 napon belül választ kell adniuk. Ez a határidő azonban egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható akkor, ha a válaszadáshoz helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresése szükséges. Ha azonban a válaszadási határidő a fentiek szerint meghosszabbításra kerül, úgy a fogyasztót ennek tényéről és indokáról írásban kell tájékoztatni. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében meghatározásra kerül annak tilalma is, hogy a közszolgáltató azokat emelt díjas tarifával működtesse. 4. A békéltető testületeket illető változások A békéltető testületek kapcsán az első és legfontosabb változás, hogy a jelenleginél sokkal szélesebb fogyasztói kör veheti igénybe a testületek gyors és ingyenes eljárását. Az Fgytv. módosítása értelmében ugyanis a békéltető testület előtt fogyasztónak minősülnek a civil szervezetek, az egyházak, a társasházak és a lakásszövetkezetek. Ugyanígy a jövőben a mikro-, kis- és középvállalkozások is élhetnek vitás ügyeik során a bírósági eljárást megelőzve a minden megyében és fővárosban működő békéltető 24
testületi eljárás igénybe vételének lehetőségével. A fogyasztók érdekeit szolgáló módosítás, hogy az Fgytv-ben meghatározásra kerül a békéltető testületek hatáskörének bővítése és ennek megfelelően az, hogy a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a testület tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról. A tanácsadási jogkör jogszabályban rögzített lehetősége folytán tehát a fogyasztók már az eljárást megelőzően is tájékoztatást nyerhetnek jogaikra vonatkozólag. Ennek kapcsán a szükséges függetlenség és pártatlanság kérdésköre rendezésre kerül, hiszen az Fgytv. értelmében nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. 5. A közérdekű keresetekre-fogyasztóvédelmi hatóságra vonatkozó főbb módosítások A törvényjavaslat ezen kívül további változtatásokat is tartalmaz a fogyasztók érdekében. A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó fogyasztóvédelmi egyesületek, így Szövetségünk is már régóta hangot adott annak, hogy a jelenlegi szabályozás a közérdekű keresetek kapcsán nem segíti elő a hatékony fogyasztói jogérvényesítést. A javaslatban azonban e kérdés is megoldásra kerül, mivel ezen túl a fogyasztóvédelmi egyesületek vagy a hatóság által indított közérdekű keresetben már egyértelműen kérhető a bíróságtól a kárt szenvedett fogyasztók igényeinek kielégítése. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak nem szükséges egyénileg, külön újabb pert indítani és igazukat bizonyítani, hanem már a közérdekű keresetek révén is érvényesíthetőek az egyéni fogyasztói igények. Az Fgytv. módosításában előtérbe kerül a speciálisan védendő fogyasztók védelme, mivel a fogyasztóvédelmi hatóság határozata már fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható lesz, ha az szükséges a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődésének védelme érdekében. Ezáltal a hatósági határozatok kikényszerítése könnyebbé válik, e lehetőséggel akkor is élhet a hatóság, ha valamely fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére jogsértő reklámok vagy internetes honlapok révén kerül sor. Végül, de nem utolsósorban a kis- és középvállalkozások esetében a hatóságnak lehetősége lesz arra, hogy először a felhívás eszközével éljen, ha jogszabálysértést tapasztal. Budapest, 2012. május 15.
25
