HÍRLEVÉL
FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
1
Tartalom I. Bevezetés II. Jogi hírek II.1. Üdülési jog: nagyobb védelem a fogyasztók számára II.2. Az áram- és gázszolgáltatásokra vonatkozó fontosabb új rendelkezések és tudnivalók II.3. A víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó legfontosabb változások II.4. Mire figyeljenek a fogyasztók gyermekjátékok vásárlása során? II.5. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozó lényegesebb szabályok II.6. Egységes mobilfizetési rendszerből vásárolhatunk a jövőben II.7. Törvényben mondták ki újabb fogyasztói csoportok létrehozásának tilalmát II.8. Új alapokra helyezik a közoktatás rendszerét III. Amit az áruhitelekről tudni érdemes IV. Pont került az ingatlandepo-ügy végére: tisztességtelen volt az üzemeltető vállalkozás! V. Lényeges változások hazánk fogyasztóvédelmi politikájában VI. Aktuális és gyakori fogyasztói problémák VII. Végtörlesztés és ami mögötte van VIII. Békéltető testület: a megoldás fogyasztói jogvita esetén
2
I. Bevezetés Közüzemi szolgáltatások, üdülési jogok, elektronikus hírközlési szolgáltatások, gyermekjátékok biztonsága – mind-mind a fogyasztók életében eltérő intenzitással, de ugyanúgy jelenlévő és azokat alapvetően érintő témakörnek számítanak. A közelmúltban az említett területeket szabályozó több olyan jogszabály is hatályba lépett, amely a fogyasztókat az eddiginél nagyobb védelemben részesíti. Ezek létéről azonban a fogyasztók még nem értesültek kellőképpen, ugyanígy azzal sincsenek tisztában még sokan, hogy az adott jogszabály milyen garanciákat is nyújt számukra. A Szövetséghez beérkező fogyasztói megkeresésekből ugyanakkor az is kiderül, hogy több, egyéb olyan dologgal sincsenek még tisztában a vásárlók, amelyek gyakorlati szempontból elengedhetetlen fontosságúak lennének számukra. Nem is gondolná például a fogyasztó, hogy mennyi információt kell gyűjtenie és milyen kérdéseket kell tisztáznia ahhoz például, hogy valóban olcsó és számára kedvező feltételeket kínáló áruhitelt vegyen fel. Ugyanilyennek minősül a békéltető testületek léte, amelyek intézményét még mindig kevés fogyasztó ismeri, azonban ha tudomást szereznének ezek létezéséről, úgy sok bosszúságtól kímélhetnék meg magukat, hiszen a testületek ingyenesen törekszenek a fogyasztó és vállalkozás közötti jogviták megoldására. Mindezek miatt, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége hírlevélben tájékoztatja a fogyasztókat és foglalja össze közérthető formában a közelmúltban elfogadott jogszabályokat azért, hogy javítsa a fogyasztók tudatosságát. Emellett több hasznos gyakorlati tanáccsal is el kívánjuk látni a hírlevél olvasóit. Ennek keretében összefoglaljuk annak az új jogszabálynak a rendelkezéseit, amely az üdülési joggal rendelkezőket az eddiginél nagyobb védelemben részesíti. Megtudhatják az olvasók többek közt azt is, hogy áram- és gázszolgáltatások esetén már 60 nap tartozás után kikapcsolható a fogyasztó a szolgáltatásból, ehhez azonban több feltételnek is egyszerre kell érvényesülnie. A hírlevélből szintén kiderül, hogy mire érdemes figyelniük, ha bármilyen születésnap, ünnep vagy egyéb családi esemény miatt kisgyermek részére olyan játékokat szeretnének vásárolni, amelyek biztonságosak a megajándékozott számára. Megismerkedhetnek a fentieken kívül azzal, hogy elektronikus hírközlési előfizetői szerződések esetében milyen jogaik vannak a sokszor monopolhelyzetűnek hitt szolgáltatóval szemben. Ezen kívül be kívánjuk mutatni az olvasóknak röviden a békéltető testületek intézményét, valamint az áruhitelekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat is amellett, hogy a közelmúlt összes fontosabb fogyasztóvédelmi szempontból jelentősnek mondható híréről is beszámolunk. A fentiek kapcsán bizton állítjuk: az az érdeklődő, aki végigolvassa a hírlevelet, már ezzel sokat tesz azért, hogy az ismertetett témakörökkel kapcsolatos szerződéseket a tudatos fogyasztói döntéshozatal jegyében kösse meg, illetve, hogy tisztában legyen az összes jelentősebb fogyasztóvédelmi aktualitással.
3
II. Jogi hírek II.1.Üdülési jog: nagyobb védelem a fogyasztók számára Egyre növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik valamely ingatlan vagy szállás időszakosan visszatérő határozatlan vagy egy éves időtartamot meghaladó használatára, illetve azok használata kapcsán igénybe vehető egyéb előnyök megszerzésére vonatkozóan kötnek szerződést. Az ilyen és ehhez hasonló jogokat nevezzük gyűjtőnévvel üdülési jognak, amelynek jogi szabályozása a közelmúltban jelentős változáson ment keresztül. 2011. szeptember elsején lépett ugyanis hatályba a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII.21.) Korm. rendelet. Az új jogszabály átgondolt fogalmi rendszert állít fel, a fogyasztók felé a vállalkozások tájékoztatási kötelezettségét szigorítja és kiterjeszti az indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségeit. Mit sem érnek azonban az új rendelkezések, ha az általuk biztosította jogosítványoknak a fogyasztók nincsenek tudatában és ezért nem élnek azokkal. Fontos például tudni azt, hogy a Kormányrendelet által szabályozott szolgáltatásokra vonatkozó írásbeli tájékoztatót díjmentesen kell még a szerződéskötést megelőzően a fogyasztók részére bocsátani. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztók valóban tudatosan járjanak el a szerződések megkötésekor. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy e lehetőséggel élni is kell: mindig olvassuk el tehát részletesen és tüzetesen az írásbeli tájékoztatót azért, hogy a későbbiek során ne érhessen minket kellemetlen meglepetés. Segítségünkre van a tudatos döntés meghozatalában szintén, hogy mindegyik, a Kormányrendelet által meghatározott szerződés esetében külön tájékoztatási formanyomtatványt is köteles a vállalkozás számunkra biztosítani. E formanyomtatványok meghatározzák, hogy milyen lényeges információkat kell már előzetesen a fogyasztóval közölni. E körbe tartozik a szerződés keretében nyújtandó alapszolgáltatás és annak részletes tartalma meghatározása. Meg kell nevezni azt, hogy mekkora a fogyasztó által a szolgáltatásért cserébe fizetendő ellenérték, illetve, ha egyéb kötelezően fizetendő költségek is vannak, azokat pontosan rögzíteni kell. Fel kell sorolni ugyanígy tételesen, hogy melyek az alapszolgáltatások, ezeken felül esetlegesen milyen létesítmények vehetőek igénybe, ezeket pontosan meg kell határozni. Arról is rendelkezni kell, hogy ez utóbbiak igénybevételéért a fogyasztónak kell-e bármilyen térítési díjat fizetnie. Végül az említett formanyomtatványok mindegyikének tartalmaznia kell az elállási jogról való tájékoztatást is. Az utóbb említett elállási jog rendkívül fontos a fogyasztók számára, ezáltal ugyanis jelentős többletvédelemben részesülnek. Egyrészt a vállalkozásnak külön és kifejezetten fel kell hívni a fogyasztó figyelmét a szerződés megkötése előtt az őt megillető elállási jogra és annak határidejére. Figyeljünk arra, hogy az elállási jog határidejének lejárta 4
előtt ne fizessünk semmilyen pénzösszeget a vállalkozásoknak, ezt a jogszabály alapján nem is követelhetik tőlünk! Ha pedig mégis történt bármilyen kifizetés, úgy az általunk átadott vagy átutalt összeget kötelesek számunkra visszatéríteni 30 napon belül, méghozzá késedelmi kamattal együtt. A fentiek rendkívül fontosak, hiszen tapasztalataink szerint egyes vállalkozások már a szerződéskötéskor nagyobb összegeket kérnek el a fogyasztóktól mindenféle adminisztrációs költségre hivatkozva. A fogyasztók azonban jószerivel ekkor még azt sem tudjak, hogy pontosan mire is kötöttek szerződést. Éppen ezért védi őket az említett indokolás nélküli elállási jog, amire hivatkozással a fogyasztó mentesül az összes, szerződéskötésből származó kötelezettsége alól. Az elállási jog határideje 14 nap, ha a vállalkozás azonban megsérti az elállási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét, ez esetben már 1 év és 14 napos határidővel gyakorolhatjuk e jogunkat. Elállás esetén pedig arról se feledkezzünk meg, hogy ha esetleg hitelszerződést kötöttünk azért, hogy fizetési kötelezettségünket abból fedezzük, úgy az esetleges későbbi elállásunk magát a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. A fogyasztók az új szabályozás miatt már csak azért is nagyobb védelemben részesülnek, mivel a jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a szerződésekre, amelyek kapcsán eddig még nem érvényesült a kellő védelmet biztosító jogi háttér. A módosult rendelkezések szerint ugyanis az a fogyasztó is élhet már az előbb tárgyalt elállási joggal, aki úgynevezett csererendszerbe lép be csereszerződés megkötésével. Csererendszer alatt az olyan rendszert érjük, amelyben a fogyasztó a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződésből eredő jogok gyakorlását átengedi. Ezzel tehát időlegesen jogosult lesz szállás- vagy egyéb szolgáltatás igénybe vételére, persze ellenszolgáltatás fejében. Ugyanígy élhetünk az elállási joggal akkor, ha hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződést kötünk. A gyakorlatban ezzel a fogyasztó éves tagsági jogot szerez, ami azt jelenti, hogy valamely szállás kapcsán nem konkrét használati joghoz jut hozzá, hanem csupán valamilyen kedvezményre vagy más előnyre lesz jogosult. Ilyen előny lehet például az, ha az adott üdülési szolgáltatást az eredetinél kedvezőbb áron veheti igénybe. Természetesen a „hagyományos”, azaz a szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződések esetében is megillet minket az elállás joga. E szerződések keretében a fogyasztók a szállásra vonatkozó használati jogot szerzik meg. Nagyon fontos, ha esetleg termékbemutatóra vonatkozó meghívót vagy szórólapot kapunk, akkor azt is részletesen olvassuk el az apróbetűs részekkel együtt. Ha ugyanis e rendezvény során üdülési joggal kapcsolatos szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot kívánnak nekünk tenni, úgy azt már előzetesen, e meghívón fel kell tüntetni. Ezen kívül sokan nem tudják még, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásokra szigorú szabályok vonatkoznak. E vállalkozásokat ugyanis egyrészt a 5
tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség terheli, tevékenységük pedig engedélyhez kötött. Jó, ha tudjuk, hogy ezekről a vállalkozásokról a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) vezet nyilvános listát, amely bárki számára elérhető a Hivatal honlapján. Lényeges ezért, hogy a szerződéskötés előtt mindenképp ellenőrizzük, hogy a fent írt hivatalos nyilvántartásban az adott vállalkozás szerepel-e, mivel csak az ott felsorolt vállalkozások folytathatnak tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet. Ez a nyilvántartás ráadásul részletes, további fontos információkat is tartalmaz. Így például megtudhatjuk belőle, hogy az adott vállalkozás pontosan melyik ingatlanja vonatkozásában értékesíthet üdülési jogot, de az is kiderülhet, hogy akivel szerződni kívánunk, annak számára az üdülési jog értékesítésére irányuló tevékenység folytatása meg van-e tiltva épp. Mindenképp ellenőrizzük tehát szerződéskötés előtt az adott vállalkozásra vonatkozó információkat és ha bármi olyan adatot találunk a nyilvántartásban, amely gyanúra adhat okot, úgy inkább ne kössünk szerződést a vállalkozással! A tudatosabb fogyasztók kedvéért a Szövetség elkészített a vonatkozó legfontosabb jogszabályról egy részletes tájékoztatót, amely ide kattintva tekinthető meg, míg maga a jogszabály itt érhető el. II.2. Az áram- és gázszolgáltatásokra vonatkozó fontosabb új rendelkezések és tudnivalók A 2011. július elsejétől hatályos törvénymódosításokkal lényeges változások tapasztalhatóak az áram- és gázszolgáltatásokra vonatkozóan. E változtatások kihatással lehetnek a fogyasztók hétköznapjaira is, ezért elengedhetetlen az, hogy tisztában legyenek az új szabályokkal. Jó, ha tudják a fogyasztók, hogy az eddigi három hónap helyett már két hónap tartozás után kikapcsolható a lakossági fogyasztó a szolgáltatásból, azonban a kikapcsolás feltételein szigorítottak. A szolgáltató ugyanis csak három feltétel együttes teljesülése után kezdeményezheti a kikapcsolást. Az első feltétel szerint a fogyasztónak fizetési kötelezettségével 60 napon túli késedelembe kell esnie. A második feltétel alapján pedig a szolgáltatónak a tartozás tényéről és ezzel együtt a kikapcsolás lehetőségéről legalább kétszer írásban kell értesíteni ügyfeleit. Az első értesítésben a fogyasztó figyelmét fel kell hívni azokra a kedvezményekre, amelyek a szociálisan rászoruló fogyasztókat illetik meg, ugyanúgy tájékoztatást kell nyújtani számukra az előrefizetős mérő felszerelésének lehetőségéről. Végül a harmadik feltétel szerint annak a szolgáltató és fogyasztó közötti egyeztetésnek, amelyet a fizetési haladék adása vagy a részletfizetési lehetőség kapcsán kezdeményeztek, sikertelennek kell lennie. Ne feledjük viszont, hogy a korábbi szabályozással ellentétben ezt az egyeztetést már nekünk fogyasztóknak kell kezdeményeznünk, nem pedig a szolgáltatónak.
6
A szolgáltató mindezek alapján jogosan akkor kapcsolhatja ki ügyfelét a szolgáltatásból, ha az említett három feltétel együttesen teljesült. A kikapcsolás időpontjára vonatkozó hasznos információ, hogy arra nem kerülhet sor munkaszüneti napon, ünnepnapon, munkaszüneti vagy ünnepnapot megelőző munkanapon és külön meghatározott pihenőnapon sem. Fontos ezen kívül azt is tisztázni, hogy a fogyasztók új díjtétellel találkozhatnak, ha tüzetesen áttanulmányozzák kapott számláikat: ez az úgynevezett kapcsolt termelésszerkezetátalakítási díj. Ezt a szolgáltatók kötelesek a számlán feltüntetni, azonban megnyugodhatunk, mivel ettől még az áram és gáz végső, bruttó ára nem emelkedett. Az ugyanis beépítésre került az egyes árszabások díjstruktúrájába. A gyakorlatban megfigyelhető az, hogy a fogyasztók sokszor bosszankodnak a közüzemi szolgáltatók személyes ügyfélszolgálatain tapasztalható hosszadalmas várakozások miatt. Az új szabályok szerint a szolgáltatóknak biztosítani kell, hogy ügyfeleik személyes ügyintézési időpontot már előzetesen igényelhessenek mind elektronikus, mind pedig telefonos úton. Használjuk ki ezt a lehetőséget, célszerű előre lefoglalt időpontban intézni ügyeinket. Időpontfoglalás nélkül ugyanis könnyen azzal szembesülhetünk, hogy az adott napra már nincs is szabad személyes ügyintézési időpont, így feleslegesen fáradtunk el a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájába. A fogyatékkal élő fogyasztókat is nagyobb védelemben részesítik az új törvények. Fontos ennek kapcsán tudni, hogy ilyen fogyasztónak minősül a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy. Szintén a fogyatékkal élő fogyasztók körébe tartozik az az ügyfél, akinek az életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása. A felsorolt körbe tartozó ügyfelek számára fontos, hogy őket az új szabályok alapján különleges bánásmódban kell részesíteni, különösen igaz ez a méréssel, leolvasással, számlázással és díjfizetéssel kapcsolatos igényeik intézésére. Ugyanígy lényeges garanciát jelent az a rendelkezés, amely szerint még fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén sem lehet kikapcsolni azt a fogyasztót, akinek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása. Általánosságban azt sem árt tudni a fogyasztóknak, hogy az egyes szolgáltatóknál a számlázás alapvetően két módon történhet: egyrészt lehet általános részfogyasztás szerint beállítva, valamint havi diktálást alapul véve. A részfogyasztás azt jelenti, hogy a szolgáltató a fogyasztóval kötött megállapodás alapján havi, előre kalkulált fogyasztás szerint számláz, amely ilyenkor természetesen nem a valós fogyasztást tartalmazza. Ezt általában kevés fogyasztó ellenőrzi szerződéskötéskor és nem érti, hogy az adott szolgáltató miért számláz többet, mint amennyit fogyasztott az adott hónapban. Éves leolvasású általános részfogyasztás esetén a szolgáltató munkatársai egy évben egyszer ellenőrzik a valós fogyasztást és olvassák le a mérőórát: ekkor derül ki tehát csak, 7
hogy a fogyasztónak túlfizetése volt és neki jár esetleg visszafizetés vagy pedig még terheli pluszban fizetési kötelezettség. Egy egyszerű példa alapján: az a fogyasztó, aki az áramszolgáltatóval havi 200 kWh fogyasztású számlázásban állapodott meg, erről a havi fix mennyiségről kap számlát. A fogyasztási év végén, ha ennél kevesebbet fogyasztott, szolgáltatója számára visszatéríti a különbözetet, ha pedig az egyszeri leolvasás alapján többet fogyasztott, úgy a befizetett részszámlákon kívül neki kell még megfizetni a különbözetet a szolgáltató részére. Erről az úgynevezett éves elszámoló számlán tájékoztatnak minket. A másik elterjedt számlázási forma a havi diktálás: ez esetben a szolgáltató több csatornán biztosít a fogyasztónak lehetőséget arra, hogy a havi tényleges fogyasztását ő maga diktálja be. A havonta kapott számlák összegének meghatározása ekkor a bediktált fogyasztás alapján történik. Azt a fogyasztót tehát - aki pontosan diktálja be havonta az elfogyasztott mennyiséget-, nem érheti meglepetés, amikor az éves elszámoló számlát megkapja. E számlázási mód esetén ugyanis szintén a fogyasztási év végén egyszer a szolgáltató munkatársai leolvassák a mérőórát azért, hogy ellenőrizzék a bediktált fogyasztási adatok valódiságát. Ha ekkor eltérést tapasztalnak a bediktált és a valójában elfogyasztott mennyiség között, úgy a különbözet megfizetése az előzőekben ismertetettekhez hasonlóan alakul. A tapasztalatok szerint a havi diktálások kapcsán a legtöbb félreértést az okozza, amikor a fogyasztó elfelejt diktálni a szolgáltató által megadott diktálási időszakban. Ekkor ugyanis becsült számla kerül kiállításra, amely nem a valós fogyasztási adatokat tartalmazza. Ez esetben érdeklődjünk a szolgáltató ügyfélszolgálatán a számlakorrekció lehetőségéről. A fentieket figyelembe véve, mindig olvassuk át részletesen a megkötendő szerződéseket és tájékozódjunk arról, hogy milyen elszámolást is kérünk a szolgáltatótól. Az elszámolás fajtájának évközbeni megváltoztatását ugyanis a szolgáltatók sokszor feltételekhez kötik. Szövetségünk ezen kívül azt javasolja a fogyasztóknak, hogy a megkapott számláik végösszegét minden esetben ellenőrizzék le befizetés előtt és amennyiben eltérést tapasztalnak a vélt és valós fogyasztás között, úgy a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett érdeklődjenek annak okáról a szolgáltatónál. II.3. A víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó legfontosabb változások A víz ugyanolyan fontos szereppel bír a fogyasztók életében, mint a gáz- és az elektromos áram, azonban előbbi esetében eddig nem érvényesült egységes jogi szabályozás. Régóta fennálló hiányosságot pótol ezért a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, amelynek legtöbb rendelkezését 2012. július elsejétől kell alkalmazni. E jogszabályban ugyanis immár törvényi keretek között kerülnek meghatározásra többek közt a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos alapvető jogok és kötelezettségek. Alapelvi szinten mondják ki az ellátásbiztonság elvét, amelynek keretén belül biztosítani kell a felhasználók egészséges ivóvízzel történő ellátását. Hasonlóan fontos az ellátási felelősség elve, e szerint az állam vagy a települési önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közműves
8
ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és –tisztítással kapcsolatos víziközműszolgáltatási feladatok elvégzéséről. Ugyanígy lényeges a szolgáltatói felelősség elve, amely szerint a víziközmű-szolgáltató az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról a törvény előírásai szerint gondoskodik és fogadja a vízközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánók igényeit és a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat. Az új törvény szerint lakossági felhasználónak minősül az a természetes személy fogyasztó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe a szolgáltatást. E körbe tartoznak a társasházak és a lakásszövetkezetek is. Részletesen meghatározásra kerül az is, hogy a fogyasztók hova fordulhatnak a víziközműszolgáltatásra vonatkozó esetleges panaszuk esetén. Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, míg minden más esetben a Magyar Energia Hivatalhoz kell fordulni a megkereséssel. A fogyasztóvédelmi hatóság széleskörű jogosultságokat kap a fogyasztók védelme érdekében, ugyanis jogsértés megállapítása esetén például kötelezheti a szolgáltatót az üzletszabályzatban foglaltak betartására, illetve ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, úgy annak teljesítésére is kötelezhet. Mindezek miatt merjünk nyugodtan élni a bejelentés lehetőségével akkor, ha álláspontunk szerint a szolgáltató megsértette valamely törvényes kötelezettségét. A lakosság érdekeinek védelmét jelenti szintén a közérdekű üzemeltető meghatározása, amely alapján, ha a fogyasztók számára a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerülne, úgy annak ellátására a Magyar Energia Hivatal más szolgáltatót jelöl ki. A fogyasztóknak érdemes a víziközmű-szolgáltatók internetes honlapjait is figyelemmel kísérni. Ott ugyanis olyan fontos dokumentumokat és információkat találnak, mint a szolgáltató üzletszabályzata, a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos tudnivalók, valamint a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdek-képviseletek elérhetősége. Ezeket a szolgáltató köteles kivétel nélkül szerepeltetni honlapján. Jó, ha tudják a fogyasztók, hogy a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szabálytalan vételezés esetén az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot a szolgáltató polgári jogi igényének bejelentésétől számított 5 évvel korábbi időpontban kezdődött. Mindig járjunk ezért utána annak, hogy ingatlanunkon a bekötés a víziközműszolgáltató beleegyezésével valósult meg, őrizzük meg szerződésünket! Legyünk tisztában azzal is, hogy a közüzemi szerződést a szolgáltató csak szigorú feltételek teljesülése esetén mondhatja fel azonnali hatállyal. Ilyen például, ha a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében és a szolgáltató a felhasználót erre legalább kétszer írásban felszólította és ez nem vezetett eredményre. Fontos azt is tudnunk, hogy egyes kivételekkel az ingatlan tulajdonosa köteles a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül az ingatlanját beköttetni a víziközmű-rendszerbe, ha az ingatlanon rendszeresen 9
tartózkodik valaki,és a víziközmű-rendszer a közterületen elérhető módon kiépült és rendelkezésre áll. Ha ezt nem teljesítjük, ekkor akár a jegyző kötelezhet minket e kötelezettségünk teljesítésére. Amennyiben később az ingatlant mégsem használjuk átmenetileg, úgy erre vonatkozó nyilatkozatunk esetén a szolgáltatónál szüneteltethetjük is a szolgáltatást. Ezzel együtt persze a víziközmű-szolgáltatót is több jogosultság illeti meg, ugyanis több módon korlátozhatja a fogyasztókkal szemben szolgáltatását akkor, ha a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv nem tett azzal ellentétes tartalmú állásfoglalást. E körben korlátozhatja a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével, illetve az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt is elhelyezhet. Lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást szintén felfüggesztheti, de csak akkor, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja. Ezen kívül előrefizetős mérőt is elhelyezhet a felhasználási helyen akkor, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében megállapodott a felhasználóval. Ezeket a korlátozásokat azonban lakossági felhasználók esetében csak négy feltétel együttes teljesülése esetén jogosult megtenni. Az első feltétel szerint a lakossági felhasználónak fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe kell esnie. A második feltétel alapján a lakossági felhasználó által a szolgáltatóval szemben kezdeményezett egyeztetésnek – amely fizetési haladék adásával vagy részletfizetési lehetőség biztosításával kapcsolatos – sikertelennek kell lennie. A fentieken kívül a szolgáltatónak legalább kétszer írásban fel kell szólítania a felhasználót a fizetési kötelezettsége teljesítésére azzal, hogy annak nem teljesítése esetén az ismertetett korlátozásokat jogosult végrehajtani a felhasználási hely kapcsán. Végül, de nem utolsósorban a szolgáltatónak a tervezett korlátozásról a felhasználási hely szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet szintén kétszer értesítenie kell. Csak e négy feltétel együttes teljesülése esetén korlátozhatja a szolgáltató a lakossági felhasználók vízfogyasztását. Az új jogszabály kapcsán a fogyasztók számára fontos tudnivaló még, hogy a víziközmű-szolgáltatás díja kéttényezős díj: azt az alapdíjból és a fogyasztással járó arányos díjból kell megállapítani. A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás díja pedig hatósági áras, azt a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter állapítja meg rendeletben. Ha az általunk elfogyasztott víz után kiszámlázott díj kapcsán támad később problémánk, célszerű a Magyar Energia Hivatalhoz fordulni, mivel a vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Hivatal kötelezheti a szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására, sőt, a sérelmet szenvedett fél részére történő visszafizetést is előírhatja. II.4. Mire figyeljenek a fogyasztók gyermekjátékok vásárlása során? A gyermekek egyik legnagyobb öröme és egyben használati tárgya a kapott játék, különösen Karácsonykor. Kevés szülő tudja azonban, hogy ezek a játékok sokszor rejtett kockázatokat is hordozhatnak 10
gyermekeik számára, mivel életüket, egészségüket, illetve testük épségét veszélyeztethetik, emiatt rendkívül fontos, hogy a gyermekjátékok vásárlása során tudatos szülőként járjanak el. A veszélyes játékok ugyanis könnyen okozhatnak sérülést kiálló részeikkel, a nem megfelelő minőséggel szigetelt játék továbbá áramütés és égési sérülés veszélyét is hordozhatja. A 3 éven aluli gyermekek esetében pedig fokozottan kell arra figyelni, hogy a kisebb méretű játékokat, illetve azok alkatrészeit a gyermekek könnyen lenyelhetik, ami pedig fulladást is okozhat. A fogyasztók számára fontos információ, hogy nemrég lépett hatályba a gyermekek nagyobb biztonságát garantáló új jogszabály. Ez számos területen többletvédelmet biztosít a speciálisan védendő fogyasztók, így a fiatalkorúak számára, hiszen rendelkezéseit alkalmazni kell a 14 éven aluli gyermekek részére, játék céljára tervezett és forgalmazott termékekre. Egy tudatos szülőnek pedig érdemes tudnia azt, hogy mikre figyeljen a gyermekjátékok vásárlása alkalmával azért, hogy a fent említett kockázatokat elkerülhesse. Az első és legfontosabb gyakorlati tanács, hogy gondosan válasszuk ki a vásárlás helyét, így például célszerű az egyes aluljárókban vagy a piacokon gyanús hirtelenséggel létesített alkalmi „standokat” elkerülni. A tapasztalatok szerint ugyanis a hamis és veszélyes gyermekjátékok zöme ezektől az árusoktól származik. A vásárláskor ezen kívül magát a játékot kell tüzetesen megvizsgálnunk, hiszen a fogyasztók szempontjából lényeges információk szerepelnek rajta. Rendkívül fontos, hogy csakis CE-jelöléssel ellátott játékot vásároljunk! Ez azt jelenti ugyanis, hogy a terméket megvizsgálták még a forgalomba hozatal előtt és ezek szerint megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ilyen jogszabályi előírás többek közt, hogy a gyártó kötelezettsége még a forgalomba hozatal előtt a játékkal kapcsolatos vegyi, fizikai, mechanikai, elektromos, gyúlékonysági, higiénikus és radioaktivitási veszélyekről elemzést készíteni. Fel kell mérnie annak kockázatát is, hogy a játék az előbbi veszélyeknek mennyire van potenciálisan kitéve. Végül pedig a terméket csak akkor láthatja el a biztonságosságát tanúsító CE-jelöléssel, ha az eljárás keretében igazolni tudta, hogy a gyermekjáték megfelel az alkalmazandó biztonságossági követelményeknek. További fontos szabály, hogy a játékok eleve csak ezzel a jelöléssel hozhatóak forgalomba és azt jól láthatóan, olvashatóan kell feltüntetni. Emiatt feltétlenül kerüljük el azokat a termékeket, amelyek esetében e jelölés hiányzik, hiszen gyermekeink számára komoly veszélyeket hordozhatnak! Nézzük meg ezen kívül a játékon elhelyezett további jelöléseket és figyelmeztetéseket is. E feliratokon hívják fel ugyanis a figyelmet a játék használata során esetlegesen felmerülő veszélyekre, a sérülések kockázatára és arra is, hogy ezeket hogyan kerülhetjük el. A jogszabály szerint továbbá ezeknek a figyelmeztetéseknek kell tartalmazniuk azokat az információkat, amelyek hatással vannak a játék megvásárlására vonatkozó fogyasztói döntésre. Ilyen lényeges információ például a játékot használó gyermek minimális és maximális életkorának 11
meghatározása. Ezeket maximálisan vegyük figyelembe, nem véletlenül kerülnek ezek feltüntetésre már a fogyasztói csomagoláson, illetve egyéb, jól látható és olvasható módon. Elég csak a már idézett példára gondolni, amikor 3 éven aluli gyermeknek vásárol valaki olyan játékot, amely veszélyes, mivel a gyermek által lenyelhető és ezzel fulladást okozó részeket tartalmaz. A játékokon elhelyezett figyelmeztetéseket kivétel nélkül magyar nyelven kell a fogyasztók számára megadni. Azt se feledjük, hogy az új rendelkezések értelmében a gyártónak már magyar nyelvű használati utasítással és megfelelő tájékoztatóval is szükséges ellátnia a játékot, amely ismét segítségünkre van a biztonságos használatban, ezek meglétét ezért feltétlenül ellenőrizzük! Ha pedig bármilyen problémát tapasztalnánk az adott játékkal, úgy mindenképp tájékoztassuk erről annak gyártóját vagy importőrét. Segítségünkre van ebben, hogy ezek nevét és kapcsolattartási címét szintén jól láthatóan kell feltüntetni magán a játékon vagy ha ez nem lehetséges, a csomagolásán vagy a kísérő dokumentációban. Ha bejelentést teszünk, ekkor a gyártónak és az importőrnek is kötelessége az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani. Amennyiben kiderül, hogy a forgalmazott termék nem biztonságos, úgy azt a játék értékesítésében részt vevő gazdasági szereplők kötelesek kivonni a forgalomból vagy visszahívni. Fontos, hogy ha a már említett esetben panasszal élünk bármelyik termékkel kapcsolatosan, úgy azzal együtt értesítsük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot is, hiszen ennek van jogköre a játék forgalmazásának megtiltására, valamint a forgalomból való hatósági kivonásra, illetve visszahívásra. Időnként ellenőrizzük a játékok épségét, mivel a sérült termékek, letört darabok könnyen okozhatnak sérülést. Az eltörött játékokat ezért nem szabad gyermekeink közelében hagyni. Végül figyeljük arra is oda, hogy a játékokról az összes csomagolóanyagot eltávolítsuk. Erre amiatt van szükség, mivel a csomagolóanyag szintén fulladásveszélyt hordoz, ne hagyjuk ezért játszani a gyermeket a játék műanyag csomagolásával. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X.5.) NGM rendeletről elkészített részletes tájékoztató anyaggal segíti a fogyasztókat, amely ide kattintva érhető el, maga a jogszabály pedig itt tekinthető meg. II.5. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre vonatkozó lényegesebb szabályok Napjainkban se szeri-se száma azoknak a fogyasztói megkereséseknek, amelyeknek tárgya valamilyen az elektronikus hírközlési szolgáltatóval kapcsolatos probléma. 2011. november elsejétől azonban alkalmazni kell azt az új jogszabályt (az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet), amely az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal kötött szerződések kapcsán részesíti többletvédelemben a fogyasztókat. Fontos ezért, hogy a fogyasztók tisztában legyenek az őket megillető legfontosabb jogokkal. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződés kapcsán is igaz az a sokszor hangsúlyozott kitétel, hogy olvassuk át azt részletesen, mielőtt aláírjuk. Ne feledjük, hogy a szolgáltató 12
által kialakított általános szerződési feltételeknek áttekinthetőeknek kell lenniük. Az új szabályozás értelmében e feltételeket ráadásul pontos tartalomjegyzékkel és oldalszámozással kell ellátni. Éljünk tehát ezzel a lehetőséggel és legalább az általános szerződési feltételeknek azokat a részeit lapozzuk át, amelyek kötelezettségeinket határozzák meg. Ha valamit nem értünk, akkor nyugodtan merjünk kérdezni: az új rendelet ugyanis kimondja, hogy előfizetői igény esetén a szolgáltató köteles tájékoztatást adni általános szerződési feltételeiről. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés is, hogy a szolgáltató a tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen, közérthetően és pontosan köteles eleget tenni. Fontos, hogy a fogyasztók tudják, hogy amennyiben előfizetői szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésére ajánlatot nyújtanak be a szolgáltatóhoz, úgy a szolgáltatónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatot tudja-e teljesíteni. E határidőn belül a vizsgálat eredményéről tájékoztatást és arra vonatkozó nyilatkozatot is kell kapnunk, hogy ajánlatunkat elfogadták-e vagy sem. Ne feledjük, hogy az előfizetői szerződés többféleképp is létrejöhet, ezért legyünk körültekintőek, mikor ilyen hírközlési szerződésről tárgyalunk. Ha ugyanis szóban tesznek nekünk erre vonatkozó ajánlatot, úgy annak kifejezett elfogadásával már létrejön a szerződés, amelyből kötelezettségeink származnak. Figyeljünk arra is, hogy ha távollévők között szóban (így például telefonon) tesznek számunkra ajánlatot, úgy az ajánlat kifejezett elfogadásával szintén már létrejön a szerződés. Ez utóbbi esetben azonban 5 napon belül a szerződés megkötésétől számítva még elállhatunk a szerződéstől, ha a szolgáltatás nyújtása még nem kezdődött meg. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a szerződést kizárólag elektronikus levél vagy ennek megfelelő egyéb eszköz útján kötjük meg. Lényeges tudnivaló, hogy a szerződés megkötése után, ha a szolgáltató túllépné a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére meghatározott határidőt, úgy bizonyos kivételekkel elállhatunk a szerződéstől mindenfajta hátrányos jogkövetkezmény nélkül. A jogszabály számol azokkal a fogyasztókkal is, akik mobilinternet hozzáférési szolgáltatásra kötnek előfizetői szerződést. Ez esetben ugyanis a szolgáltatónak lehetősége van elállási jogot biztosítani az előfizető számára. Ha ezt biztosítják számunkra, úgy azt a szolgáltatás megkezdésétől számított legalább 5 napig kell lehetővé tenni. Amennyiben tehát mobilnetet vásárlunk, kérdezzünk rá külön, hogy adott-e ez a lehetőség, mivel a jogszabály alapján erről is külön tájékoztatást kell kapnunk. Rendkívül fontos, a fogyasztót védő rendelkezés, hogy a szolgáltató az előfizetőtől nem követelhet díjat vagy ellenszolgáltatást, ha olyan szolgáltatást értékesít számára, amelyet nem rendelt meg. Ekkor még azt sem lehet vélelmezni, hogy a szolgáltató erre irányuló ajánlatát hallgatólagosan vagy ráutaló magatartással fogadta el a fogyasztó. Ha tehát olyan szolgáltatást kínálnak számunkra, amelyet nem rendeltünk meg kifejezetten, úgy az aktiválásához szükség van a kifejezett elfogadó nyilatkozatunkra. 13
Ha hibabejelentéssel élünk, úgy azt a szolgáltató köteles 48 órán belül kivizsgálni, annak eredményéről pedig e határidőn belül tájékoztatnia kell bennünket. Fontos szabály, hogy a hiba bejelentésétől a hiba kijavításáig eltelt idő nem haladhatja meg a 72 órát (bár ez utóbbit csak 2012. július elsejétől kell alkalmazni). Legyünk tisztában azzal is, hogy ha bejelentéssel élünk, úgy arról a szolgáltató telefonos ügyfélszolgálata köteles hangfelvételt készíteni. Kérésünkre lehetővé kell tenniük, hogy ezt visszahallgathassuk, sőt, ha igényeljük, akkor ezt a hangfelvételt 30 nap alatt számunkra ki is kell adniuk, bejelentésenként egy alkalommal ingyenesen. A fogyasztóknak a fentieken kívül érdemes azt is tudniuk, hogy több esetben is őket kötbér illeti meg. Ha kötbérfizetést megalapozó eset áll fent, úgy az a szolgáltató szerződésszegő magatartása bekövetkezésének napjától esedékes és azt e magatartás vagy a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül kell teljesítenie a szolgáltatónak. Ha esetleg nem lennénk tisztában azzal, hogy mikor illet meg bennünket kötbér, úgy annak fogalmát, mértékét és egyes eseteit megtaláljuk a szolgáltató általános szerződési feltétételeiben. Lényeges, hogy a szolgáltató nem kötheti ahhoz a kötbérfizetési kötelezettségének teljesítését, hogy erre vonatkozó igényünket bejelentsük. Mindezek alapján azt a szolgáltatónak magától, automatikusan kell nyújtania. Kötbér illeti meg az előfizetőt először is, ha a szolgáltató a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül vagy az előfizető által megjelölt későbbi időpontban, de legfeljebb a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül nem kezdi meg a szolgáltatás nyújtását. Szintén kötbér jár akkor, ha a szolgáltató nem tartja be a hibabejelentések kivizsgálására és értesítési kötelezettségére vonatkozó 48 órás határidőt. Ezen felül akkor is fizetnie kell az előfizetőnek, ha nem tartja be a hiba kijavítására rendelkezésére álló határidőt. Ha pedig lekorlátozták a nyújtott szolgáltatást, de az előfizető ennek okát megszünteti és a szolgáltató késedelmesen teljesíti a korlátozás feloldását: ebben az esetben szintén jár a kötbér. Végül, de nem utolsósorban, azt se felejtsük el, hogy ha esetlegesen olyan nyilatkozatot íratnak alá velünk, amelyben lemondunk az ismertetett jogainkról, úgy ez a nyilatkozat semmisnek minősül. Az NMHH rendelet értelmében ugyanis az általa biztosított, fogyasztókat megillető garanciákat lefektető szabályoktól eltérni csakis az előfizetők javára lehet. Szövetségünk a megfelelő fogyasztói tudatosság elérése érdekében részletes összefoglaló anyagot készített a fogyasztói jogokat körbebástyázó NMHH rendeletről, amely ide kattintva tekinthető meg, míg maga a jogszabály itt érhető el. II.6. Egységes mobilfizetési rendszerből vásárolhatunk a jövőben A fogyasztók egységes mobilfizetési rendszerből vásárolhatják meg a jövőben jegyeiket mobiltelefonos fizetés esetén, legyen szó parkolójegyről, villamosjegyről vagy autópálya matricáról. A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény szerint ugyanis kizárólagosan a nemzeti mobil fizetési rendszer lesz jogosult a jegyek értékesítésére, a fogyasztóknak pedig a szolgáltatás díján felül még úgynevezett kényelmi díjat kell fizetniük. 14
Jelenleg, ha autópálya-matricát vagy parkolójegyet, buszjegyet szeretnénk mobiltelefonon vásárolni, úgy minden esetben más szolgáltató értékesíti azt számunkra, telefonszámok tömkelegét kell megjegyeznünk. Autópálya matrica vásárlásakor például a szolgáltatónak küldött alapdíjas sms-sel teljesíthetjük fizetésünket, egyenlegünkből levonásra kerül a matrica díja és a szolgáltatásért felszámolt plusz tranzakciós díj is. A törvény ezen változtat és egy, a Kormány által erre kijelölt szervezet útján történik a jövőben a jegyek értékesítése a közlekedési közszolgáltatások jelentős hányadában. E szolgáltatások körébe tartozik a parkolási közszolgáltatás, a közutak közlekedési célú rendelkezésre bocsátása használati díj ellenében (pl. autópálya használati díj), valamint a közszolgáltatásként nyújtott helyi és helyközi közúti, vízi, valamint a vasúti személyszállítási szolgáltatások is. A személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak 2013. január elsejétől kell a rendszerhez csatlakozniuk, míg a parkolási társaságok és az autópálya-kezelő esetében már 2012. október elsejétől történhet egységes rendszerben az értékesítés. E kötelezettség alól a vállalkozások csak akkor mentesülhetnek, ha erre vonatkozólag külön miniszteri felmentést kapnak. A jogszabály szerint a rendszer szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztóktól a szolgáltatás díján felül úgynevezett kényelmi díj fizetése is kérhető. A közlekedési közszolgáltatásokat igénybe vevők számára a rendszer egységes, ezért átlátható és kényelmes működést kínál. Ezzel együtt pedig megoldást jelenthet például azokban a fővárosban megfigyelhető problémás ügyekben, amikor is a fogyasztó más parkolási övezetbe tartozó automatából vált parkolójegyet és megbüntetik azért, mert az adott automata másik parkolás-üzemeltető társasághoz tartozik. II.7. Törvényben mondták ki újabb fogyasztói csoportok létrehozásának tilalmát A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már többször felhívta a fogyasztók figyelmét a fogyasztói csoportok veszélyeire, mivel azok sokszor megtévesztő hirdetésekkel kínálnak megoldást pénzügyi gondjaikra. A hirdetésekkel ellentétben ugyanis a fogyasztói csoport nem ad hitelt vagy készpénzt, hanem csupán lehetőséget nyújt arra, hogy egy későbbi sorsolás esetén tulajdonjogot szerezzünk. Az új törvénymódosítás értelmében fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre, emellett külön jogszabályban kerülnek meghatározásra a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozó feltételek. Ebben kijelölik azt a hatóságot is, amely felelős a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátásáért. Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg már működő fogyasztói csoportok tevékenységét is korlátozzák. Ez elengedhetetlen a fogyasztók megfelelő védelme érdekében azért, hogy a fogyasztói csoportokat szervező cégek ne károsíthassák meg a jóhiszemű fogyasztókat akár több százezer forintos kárt okozva számukra.
15
II.8. Új alapokra helyezik a közoktatás rendszerét 2012. szeptember elsején lép életbe a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely újragondolja a közoktatás jelenlegi szabályozását és annak teljesen új alapokra helyezését fogalmazza meg. A jogszabály egyik legfontosabb eleme, hogy csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra. Emellett a NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiacot alakít ki állami terjesztéssel, minimalizálja az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számát, tartós tankönyvek szükségességét fogalmazza meg. Ezekkel és a tankönyvek ingyenességével a köznevelésben mind a szakmai, mind pedig a gazdasági szempontok fokozottan érvényesülhetnek a jövőben. A már kihirdetett új jogszabály korábbi tervezetéhez készült összefoglaló nagy jelentőséggel bír, mivel kijelenti, hogy a törvény új vonása „korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon-és népismeret, stb.).” Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy az alap- és középfokú oktatásban érik azon hatások a gyermekeket, amelyeket aztán a mindennapi életben felhasználnak és életük szerves részévé válnak, sőt, akár szüleiknek, ismerőseiknek, barátaiknak is átadhatnak. Ezért elengedhetetlen a fogyasztóvédelmi oktatás iskolai keretbe történő megfelelő átültetése azért, hogy a jogaival és lehetőségeivel egyértelműen tisztában lévő, azokkal élni tudó fogyasztói generáció jöhessen létre. A törvény érdeme, hogy mind a szülők, mind pedig a gyermekek és tanulók jogait és kötelességeit tárgyaló része aprólékosan került kidolgozásra, ezáltal pedig a fiatal fogyasztókat megillető jogosultságok köre széleskörűen meghatározott. Ez garantálja azt, hogy a köznevelési tevékenység során a gyermekek kellő védelemben részesüljenek. III. Amit az áruhitelekről tudni érdemes A Karácsony, egyéb fontos ünnepek, születésnapok alkalmával a fogyasztók rendszerint kiköltekeznek, sokszor akár hitelbe is verve magukat. A szerződéskötések során a leggyakoribb az áruhitel igénylése, amikor az áruházban kitelepült hitelközvetítőnél a vásárláskor kötik meg a hitelszerződést. Ez általában gyors és egyszerű folyamat, azonban számos buktatót rejt a fogyasztók számára, emiatt a vásárlóknak több dologra is ügyelniük kell, ha később nem szeretnének maguknak felesleges bosszúságokat. A fogyasztóknak nyújtott hiteleket alapvetően két csoportba lehet sorolni: léteznek áruhitelek és személyi hitelek. A kettő közötti különbség az, hogy az áruhitelek felhasználása kötött, hiszen ekkor a folyósított hitel összegét a megvásárolni kívánt áru vételárának fedezésére fordítják. A személyi hitel ugyanakkor szabad felhasználású, a fogyasztó dönti el, hogy annak összegét mire használja fel.
16
A gyakorlatban az egyes áruházak szinte kivétel nélkül áruhitelek megkötésére adnak csak lehetőséget, amelyek a fogyasztók körében népszerűek is, mivel a vonatkozó formanyomtatványok kitöltése, a szükséges dokumentumok szolgáltatása, a szerződés megkötése, a hitelbírálat megtörténte és az esetleges önerő kifizetése után már vihetik is haza a kiválasztott árucikket. A hitelszerződések megkötésekor azonban fokozott óvatossággal kell eljárni és több dolgot is mérlegelni kell. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy ilyenkor jellemzően egyetlen cég ajánlatát ismerhetjük csak meg, és ha rögtön szerződést kötünk, azt anélkül tesszük, hogy felmértük volna egyéb pénzügyi intézmények ajánlatait. Ne ugorjunk tehát rögtön bele egy meggondolatlan hitelszerződésbe, hanem először mérjük fel a rendelkezésünkre álló egyéb kínálatot. Könnyen lehet ugyanis, hogy a terméket kis spórolással ugyan, de készpénzben kifizetve egy másik üzletben sokkal olcsóbban kaphatjuk meg. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy egy másik pénzügyi intézmény hitelével lényegesen jobban járunk, mert az kedvezőbb feltételeket kínál számunkra. Győződjünk meg ezen kívül arról is, hogy az adott hitelszerződésre vonatkozik-e olyan biztosítási szerződés, amely egyes előre nem látható események bekövetkezte esetére védelmet biztosít számunkra. Ilyen váratlan esemény lehet például a munkanélküliség vagy tartós betegállományba kerülés, de előfordulhat akár tartós rokkantság, esetleges haláleset is. Az adott eseményre vonatkozó biztosítási szerződés alapján ugyanis a bankkal szerződésben álló biztosító teljesíti helyettünk a fizetési kötelezettséget, ha a biztosítási feltételek teljesültek. A fent felsorolt információkon kívül azonban a fogyasztóknak még számos tényezőt érdemes figyelembe venniük a hitelek kiválasztásakor azért, hogy kellően tudatos döntést hozhassanak. Emiatt a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége összeállított egy a fogyasztóknak szóló tájékoztató anyagot, amelyben az említetteken kívül az olvasók megismerkedhetnek többek közt a THM fogalmával, azzal, hogy milyen kötelezettségek terhelik őket a szerződés felbontása esetén, valamint egyéb hasznos, gyakorlati információkkal is szolgálunk számukra. A Szövetség által elkészített összefoglaló dokumentum ide kattintva tekinthető meg. IV. Pont került az ingatlandepo-ügy végére: tisztességtelen volt az üzemeltető vállalkozás! A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége korábban bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatal felé tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt az ingatlanbazar.com és ingatlandepo.com weboldalakat üzemeltető vállalkozás ellen, illetve több ízben a sajtó útján tájékoztatta a közvéleményt a fennálló veszélyekről, valamint hasznos tanácsokkal látta el a fogyasztókat. Bejelentésünk nyomán a Gazdasági Versenyhivatalnál eljárás indult, amelynek eredményeképpen úgy tűnik, végre pont kerülhet az ügy végére. A Versenyhivatal ugyanis a lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás eredményeként egyértelműen megállapította, hogy az ingatlandepo.com, ingatlanbazar.com és ingatlanbazar.net internetes oldalt működtető
17
Experient Ltd. és a Weltimmo S.r.o vállalkozások több esetben is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmaztak a fogyasztókkal szemben. Az ügy mindenki előtt jól ismert: az említett weboldalak ingyenesként hirdették lakáshirdetésre vonatkozó szolgáltatásaikat, azonban később a vonatkozó hirdetések fizetős jellegére való hivatkozással sokszor több százezer forintos díjbekérőket és fenyegető felszólító leveleket küldtek a fogyasztóknak. A Gazdasági Versenyhivatal részletesen és széleskörűen vizsgálta a vállalkozások tevékenységét, amelynek eredményeképpen megállapították, hogy a vállalkozások súlyosan jogsértő magatartást folytattak. Egyrészt nem foglalkoztak a szolgáltatásukkal kapcsolatban megfogalmazódott fogyasztói panaszokkal, másrészt nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagytak olyan korábbi bírósági döntéseket is, amelyek jogerősen mondták ki egyes szerződési feltételeik tisztességtelenségét. A Versenyhivatal arra is rámutatott, hogy a honlapon hirdető fogyasztók előtt elhallgatták a velük a hirdetéssel összefüggésben kapcsolatot felvenni szándékozó személy honlapon történő regisztrációs kötelezettségét. Ezen túlmenően megtévesztésre alkalmas módon tájékoztatták azokat a fogyasztókat, akik a honlapokon hirdető személyekkel próbálták a kapcsolatot felvenni azért, hogy érdeklődjenek a honlapon szereplő ingatlanok hirdetéseinek aktualitásairól. Végül, de nem utolsósorban szintén megállapításra került, hogy a vállalkozások agresszív kereskedelmi gyakorlat tanúsításával (többek közt anonimizált bírósági ítéletekkel) törekedtek arra rávenni a fogyasztókat, hogy a honlapokon elhelyezett hirdetések kapcsán teljesítsék fizetési kötelezettségüket. Határozatában a GVH megtiltotta a vállalkozások számára a jogsértő magatartás további folytatását, valamint előírta, hogy a határozat rendelkező részét a Népszabadság és Magyar Nemzet című napilapokban jelentessék meg. A fentieken kívül a két vállalkozást összesen 5.600.000 forintos bírság megfizetésére is kötelezték. Ezen kívül a Versenyhivatal közérdekű keresetet indított a vállalkozások ellen, mivel tisztességtelennek tartják azt a szerződési feltételt, miszerint a fogyasztók a szerződéstől addig nem szabadulhatnak meg, míg a velük szemben támasztott követelést maradéktalanul meg nem fizetik. Szintén tisztességtelenként tartja számon a GVH azokat a kötbérre vonatkozó általános szerződési feltételeket, amelyek több vonatkozásban sem világosak és érthetőek, ráadásul túlzott mértékű pénzösszeg megfizetésére kötelezik a fogyasztókat. Amennyiben a későbbi per során a bíróság megállapítja a vállalkozások által alkalmazott szerződési feltételek tisztességtelenségét, úgy erre nagy valószínűséggel sikerrel hivatkozhatnak azok a fogyasztók, akik ellen a vállalkozások pert indítottak a vélt fizetési követeléseik érvényesítése miatt.
18
V. Lényeges változások hazánk fogyasztóvédelmi politikájában A Magyarország IV. középtávú (2011-2014) Fogyasztóvédelmi Politikájának megvalósítására irányuló kormányzati előterjesztést a Nemzetgazdasági Minisztérium bocsátotta véleményezésre és azt széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg, hiszen előzményének tekinthető a Magyarország IV. középtávú (2011-2014) Fogyasztóvédelmi Politikájáról szóló Szakmai Vitairat, amely kapcsán bárki kifejthette korábban észrevételeit. Az előterjesztés elfogadására és hatályba lépésére ennek megfelelően még nem kerülhetett sor, de számos olyan, a fogyasztók szempontjából lényeges elemet tartalmaz, mely a hazai fogyasztóvédelmi politika hatékonyságát segíti elő. Az új, 2011-2014-re szóló Fogyasztóvédelmi Politika erősíteni kívánja a békéltető testületek szerepét, miközben tisztázni kívánja a fogyasztóvédelemért felelős hatóságok hatásköreit, további cél ennek kapcsán a párhuzamosságok felszámolása. Szintén előrelépés a vállalkozások jogkövető magatartásának elérése érdekében a preventív és alternatív eszközök használata, úgy, mint a fogyasztóbarát embléma, illetve a pozitív lista. Nem feledkezik meg az előterjesztés a fogyatékkal élő fogyasztók kiemelt védelméről sem, továbbá rendkívül fontos a speciálisan védendő fogyasztók, azaz a 18 éven aluliak védelmében született jogszabályok rendelkezéseinek maradéktalan érvényesítésére vonatkozó törekvés is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket illetően a tervezet új alapokra kívánja helyezni a civilek számára nyújtott pályázati támogatások értékelésekor figyelembe vett szempontrendszert, melynek köszönhetően a jövőben csak a valós és érdembeli tevékenységet végző szervezetek kapnak csak juttatást. A tervezet kiemelt eleme, hogy az akkreditációval és a megfelelő szakmaisággal rendelkező fogyasztóvédelmi civil szervezetek oktatásban betöltött szerepét erősíti, és szorgalmazza a fogyasztók tájékoztatására irányuló új kommunikációs csatornák - mint például az internet - kihasználását. A Fogyasztóvédelmi Politika irányainak figyelembevételével is, a Kormány 2012. évi jogalkotási programjában szerepel a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása. Ez indokolt, hiszen számos, a fogyasztók érdekeit hatékonyabban védő változtatásra van szükség. VI. Aktuális és gyakori fogyasztói problémák Szövetségünk érdekfeltárási tevékenysége során számos olyan problémával szembesül, melyek a fogyasztók széles körét érintik. Így komoly problémát okoz az az eset, amikor hiába váltanak jegyet a legközelebbi parkoló automatából a fogyasztók, mégis bírságot kapnak, mire visszaérnek a gépjárművükhöz. Az ok pedig, hogy az adott automata másik parkolás-üzemeltető társasághoz tartozik. Ez leginkább útkereszteződéshez közeli parkolás esetén fordul elő kerülethatárnál, illetve fővárosi-kerületi kezelésben lévő útszakasz találkozásánál, például az Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út környékén. Az esetek többségében békéltető testülethez fordultak a panaszosok, melynek során az adott testület meg is állapította a kérelem megalapozottságát, és így ajánlás meghozatalára került sor.
19
Ugyancsak gyakori mind az autópálya-, mind a parkolási bírságokkal kapcsolatos azon fogyasztói kifogás, mely szerint a 15 napos befizetési határidőt túllépve többszörös bírság fizetésére kötelezik a fogyasztót, és e tekintetben nem gyakorol méltányosságot a vállalkozás. Szintén sokszor fordulnak elő – a korábbi időszakhoz hasonlóan – az úgynevezett „cipős-ügyek”, és nem csökkent az elsősorban az idősebb korosztályt célzó termékbemutatókkal kapcsolatos, érdekfeltárásunk során tapasztalt visszásságok száma sem. Örök téma a termékek árával kapcsolatos problémakör, a szavatosság és a jótállás feltételeinek betartása, illetve be nem tartása. Ugyanakkor egyre több az úgynevezett távollévők között kötött szerződésekkel – így elsősorban interneten rendelt áruval – kapcsolatos jogviták száma. Sajnálatos módon továbbra sem csökkennek az úgynevezett fogyasztói csoportokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok, melyekkel a fogyasztók nap mint nap szembesülhetnek: így számos esetben fordulnak az alternatív vitarendezést lefolytató fórumokhoz azon fogyasztók, akik a gyors hitel reményében estek áldozatul a fogyasztói csoportok megtévesztő és tisztességtelen eljárásainak. Mind a nyári, mind a téli időszakban találkozhatunk nagy számban olyan problémákkal, melyek során az utazási vállalkozás – elsősorban külföldi partnere miatt – nem nyújtotta azon minőségben a szolgáltatásokat, melyeket kínált, így a szállással, utazással és étkezéssel is problémák adódtak. VII. Végtörlesztés és ami mögötte van A közelmúltban a devizahitelesek kapcsán emlegetett leggyakoribb kifejezés a végtörlesztés, a fogyasztók is nap mint nap találkozhattak ezzel akár a pénzügyi intézményeknél, akár pedig a médiában. Kevesen tudják azonban, hogy a végtörlesztéssel együtt több más, a nehéz helyzetbe került devizahiteles fogyasztókat segítő jogszabály is elfogadásra került. A végtörlesztés emiatt csak a megszorult adósok számára dobott mentőövek egyikének minősül, a fogyasztóknak épp ezért célszerű tisztában lenniük a segélycsomag egyéb elemeivel is. VII.1. Végtörlesztés A végtörlesztés lényege az, hogy az ingatlanfedezettel rendelkező devizaalapú hiteleket az adósok rögzített árfolyamon, egy összegben fizethetik vissza. A rögzített árfolyam a svájci frank esetében 180 Ft-ot, euró esetében 250 Ft-ot, míg japán jen esetében 2 Ft-ot jelent. A pénzintézetek számára akkor volt kötelező az említett rögzített árfolyamokon elfogadni az adós végtörlesztés iránti igényét, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt azoknál magasabb, valamint a hitelfolyósító 2011. június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kellett az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, ha devizakölcsönükhöz ilyen kapcsolódott. A bankoknak ezt követően 60 napon belül kellett előkészíteniük a szerződés lezárását. Fontos, a fogyasztókat védő rendelkezés, hogy az ingatlanfedezetes devizahitel és a gyűjtőszámlahitel végtörlesztéséért nem számítható fel költségtérítés és egyéb jutalék vagy díj.
20
A devizahitelesek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket 2011. december 30-ig jelenthették be a bankok számára, és ezt követően az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést. VII.2 Árfolyamrögzítés Az árfolyamrögzítés azoknak a lakóingatlan fedezete mellett nyújtott devizahiteles adósoknak jelent segítséget, akik szerződés szerint vagy csekély késedelemmel fizették törlesztő-részleteiket, azonban az árfolyam jelentős gyengülése törlesztő-képességüket veszélybe sodorta. A programban résztvevő adósoknak az árfolyamrögzítés azt teszi lehetővé, hogy a svájci frank árfolyamát 180, az euró árfolyamát 250, míg a japán jen árfolyamát 2 forintos, rögzített árfolyamon törlesszék. Az ennek lehetőségével élők havi törlesztőrészlete 36 hónapos időszakra, de legkésőbb 2014. december 31-ig kerül rögzítésre. Azok a fogyasztók tudják legjobban kiélvezni e program előnyeit, akik a lehető legkorábban csatlakoztak ahhoz, hiszen ekkor hamarabb is nyílt lehetőségük az alacsonyabb törlesztőrészlet fizetésére. A devizahitelesek számára e mentőöv kapcsán az jelenti a védelmet, hogy az árfolyamrögzítés időszakában az írt, kedvezményes árfolyamszinten törleszthetik a hitelüket. Ekkor az árfolyam-különbözet havi összege egy gyűjtőszámlán kerül elkülönítésre, de immár forint alapú hitelként. Ez a hitel ekkor már a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik. A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a bank nem tesz profitra szert a gyűjtőszámlára nyújtott hitel kapcsán. Az árfolyamrögzítést 2011. augusztus 12-től lehetett igényelni a pénzintézettől 2011. december 31-ig és lényege az tehát, hogy az adós az árfolyamrögzítés ideje alatt a törlesztési kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét pedig a gyűjtőszámla-hitel terhére folyósított kölcsönből fizeti. A programban való részvételhez a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeretszerződés megkötésére és devizakölcsön-szerződés módosítására, illetve azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalására volt szükség. Az előírások szerint az okiratba foglalásért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező bank volt köteles, így a fogyasztóknak a gyakorlatban „nullaforintos” közjegyzői díjat kellett tulajdonképpen fizetniük. A programban bármelyik fogyasztó részt vehetett, akinek jelzáloghitele volt és megfelelt a szükséges feltételeknek, attól függetlenül, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Így például ha egy autóhitel fedezetéül egy ingatlan szolgált, az árfolyamrögzítés arra is vonatkozott. A gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó legfontosabb tudnivaló, hogy annak futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg az eredeti devizakölcsön futamidejét és nem terjedhet túl az adós 75. életévén.
21
Ezek a szabályok a jelenlegi banki szabályoknál enyhébb feltételeket határoznak meg és azt teszik lehetővé, hogy a fennálló adósság visszafizetése a lehető legkisebb anyagi tehervállalást jelentse az adós számára. Az árfolyamrögzítést az az adós kérhette, akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladta meg a 90 napot, nem állt fizetéskönnyítő program hatálya alatt és akinek a devizakölcsöne végző lejárati időpontja 2014. december 31. napját követő dátumra esik. Feltétel volt még, hogy a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladhatta meg a 30 millió forintot. Végül, ha a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant esetlegesen több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhelte, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében érvényesülnie kellett annak, hogy azok kapcsán nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem és nem volt folyamatban zálogtárgyra vezetett végrehajtás. E program segítségével az adósok számára a törlesztés hosszú távon stabillá, kiszámíthatóvá és biztonságossá válik, hiszen az adós nincs kitéve a devizaárfolyamok rendkívül szélsőséges ingadozásainak, továbbá a törlesztőrészlet a következő 3 évben független az árfolyamok kiszámíthatatlan alakulásától. A devizakölcsönöket 2015-től kell ismét az aktuális árfolyamon törleszteni. VII.3. Nemzeti Eszközkezelő A Nemzeti Eszközkezelő kapcsán a cél egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghiteltörlesztés miatt súlyosan eladósodott és a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került fogyasztók lakhatását hosszabb távon biztosítja. Lényege, hogy a részvételi feltételeknek megfelelő családok továbbra is otthonukban maradhassanak és ne kelljen kiköltözniük lakásukból a hitelük bedőlése miatt. A legfontosabb elem az, hogy a súlyos adósságcsapdába került ingatlantulajdonosból bérlő válik, akinek tulajdonjogát a hitelező bank közreműködésével a Magyar Állam szerzi meg, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt-n keresztül (NET.) Ezzel együtt azonban bérlőként a korábbi tulajdonos a saját otthonában maradhat, életvitelén nem kell tehát változtatnia és később a lakását akár vissza is vásárolhatja. Fontos, hogy a Magyar Állam közpénzből fizeti ki ez esetben a vételárat és így veszi állami tulajdonba az ingatlant, később pedig biztosítja a bérlő számára a visszavásárlást, ha a meghatározott feltételek teljesülnek. A hitelező bank pedig megkapja a jelzálogjoggal fedezett követelése egy részét, de cserébe lemond az ezt meghaladó követelésrészről. A fogyasztók jó, ha tudják, hogy az egyénre szabott tájékoztatás a hitelező bank fiókjában történik, ezért az érdeklődő ügyfeleknek a hitelt folyósító bankhoz kell közvetlenül fordulniuk a programmal való részvétellel kapcsolatban. Célszerű ezért az adós lakóhelyéhez legközelebb eső bankfiókhoz fordulni további információért.
22
VII.4. Otthonteremtési támogatás – kilakoltatási kvóták Az otthonteremtési támogatás kapcsán a legfontosabb tudnivaló az, hogy a vonatkozó jogszabály alapján biztosítják annak lehetőségét a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő adósok számára, hogy kamattámogatást vegyenek igénybe többek közt akkor, ha otthonukat eladják és egy olcsóbb lakásba költöznek. A támogatás az erre felvett hitel kapcsán érvényesíthető és 5 éven keresztül vehető igénybe akkor, ha az adós megfelel a vonatkozó feltételeknek. Végül, de nem utolsósorban a kilakoltatási kvótákról azt érdemes tudni, hogy a kilakoltatási moratóriumot feloldották, de a lakástulajdonosok védelmében és az ingatlanpiaci eladói nyomás elkerülése miatt kényszerértékesítési kvótarendszert vezettek be. Ez azt jelenti, hogy 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag azokat a magas értékű ingatlanokat árverezhették el, amelyek értéke a hitel felvételekor meghaladta a 30 millió forintot, a nyújtott hitel értéke pedig túllépte a 20 millió forintos határt. A kvótarendszer további szabályai szerint 2011. negyedik negyedévében a 90 napon túli fizetési késedelemben lévő jelzáloghitelek 2 %-a árverezhető el, 2012-ben, 2013-ban és 2014ben pedig már a 2 %-os kvóta helyett egész évben 4 %-os kvóta érvényesül. 2015-ben pedig a kényszerértékesítési moratórium már korlátozások nélkül megszűnik. VIII. Békéltető testület: a megoldás fogyasztói jogvita esetén Legyen egy fogyasztó bármilyen tudatos, sajnálatos módon vannak olyan esetek, amikor nem elég az, ha körültekintően járunk el és az adott vállalkozással szemben mégis valamilyen vitánk támad. Ekkor a fogyasztók sokszor elcsüggednek és csak azt látják, hogy zárt kaput döngetnek, ha a vállalkozás elutasítja panaszukat, nem tudják kitől is remélhetnének jogorvoslatot. Létezik azonban erre is megoldás: hazánkban ugyanis már több mint tíz éve működnek az úgynevezett békéltető testületek. Ezek arra hivatottak, hogy közvetítsenek a vállalkozó és a fogyasztó között, ha közöttük vita támad a vásárlással, szolgáltatással kapcsolatban. A testületek eljáró tanácsai egyezséget próbálnak meg elérni a fogyasztó és a kereskedő között. Ha nem jön létre egyezség, az eljáró tanács dönt az ügyben, és határozatot, illetve ajánlást hoz annak megfelelően, hogy a vállalkozás tett-e alávetési nyilatkozatot, vagy kötelezőnek fogadta-e el a döntést magára nézve. Ha tehát a vállalkozás elfogadja a döntést, akkor az ügy megoldódott, és az eljárást nem kell a drága, hosszú és bonyolult bírósági útra terelni. Ellenkező esetben ajánlást tud hozni a testület, amelyet ha nem teljesít a vállalkozás, az ügy nyilvánosságra kerül, illetve fordulhat a fogyasztó a bírósághoz. Természetesen előfordulhat olyan eset is, hogy a fogyasztói kérelem megalapozatlan, ekkor az ügy megszüntetésre kerül. 23
A békéltető testületek eljárása gyors, szakszerű, és ami a legfontosabb: ezek igénybe vétele ingyenes a fogyasztók számára. Ide kattintva érhető el a békéltető testületekre vonatkozó bővebb információkat tartalmazó honlap, ahol megtalálhatják többek közt a testületek elérhetőségeit is. Budapest, 2012. január 12.
24
