1
HÍRLEVÉL (Egyesületi tagok kérdései) Tisztelt Egyesületi tag! Tájékoztatásul megküldjük hírlevelünk következő számát, amely az eddig beérkezett – tagjaink által feltett – kérdéseket és az ezekre adott szakmai véleményünket tartalmazza. Reméljük, hogy munkájuk során összeállításunkat hasznosítani tudják. Botka Erika főtitkár
37. kérdés: Támogatási szerződés alapján, a felhasználásra vonatkozó ellenőrzés eredményeképpen visszafizetendő összeget állapítottak meg, a cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától (2009.01.01-2010.06.09.) a visszafizetés időpontjáig. A támogatás visszafizetendő (nem szerződésszerű teljesítés esetén) összege után, a támogatási szerződés szerint a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszeresét kell fizetni (költség-ráfordításra kapott támogatásról van szó). A visszafizetésre (tőke és kamat) kérésre 36 havi részletfizetést engedélyeztek. A részösszeget és kamatait minden hónap 10-ig kell átutalni. (Kamatot az APEH pótlékszámítási programja alapján kell kiszámítani.) Minden részösszeg kamatának számításakor a kamatszámítás kezdő időpontjaként a pénzügyi elszámolást (2008. dec. 31.) követő napot kell figyelembe venni. Kamatfizetés záró időpontjaként azt a napot veszik figyelembe, amelyen a részösszeget és kamatait együttesen utalják. Kérdés: Helyesen jártunk-e el, az alábbi könyvelés alapján? Kiszámításra került a kamat összege 2009.01.01-2010.06.09-ig, amelyet a tőkével együtt visszafizetési kötelezettségként előírtunk az alábbiak szerint: T 863 Késedelmi pótlék – K 47 Hosszúlejáratú kötelezettségek T 96 Támogatás csökkenés - K 47 Hosszúlejáratú kötelezettségek A részletfizetés miatt, az éves beszámolóban a következő évi tőke és kamattörlesztő részlete a rövidlejáratú kötelezettségek közé át van sorolva. A visszafizetési kötelezettség esedékességekor (2010. 06.09.) számított kamat, valamint a havonta utalandó – előírás alapján (APEH pótlékszámítási program) számolt - kamat között (időközben a kamat mértéke változik) az eltérés pénzügyi műveletek ráfordítása, vagy egyéb ráfordítás. Véleményünk szerint ez pénzügyi ráfordítás, mert az eltérés a részletfizetés engedélyezéséből fakad. Szakmai vitát váltott ki, mely alapján van olyan vélemény, amely szerint a kamatot 3 év alatt kell ráfordításkánt elszámolni, illetve a részletfizetés időpontjára elhatárolni. Válasz: A 2010-es üzleti évben a támogatás visszafizetendő összegét egyéb bevételt csökkentő tételként a kötelezettségekkel szemben elő kell írni. A részletfizetési határozatban szereplő késedelmi kamat összegét is 2010-ben az egyéb ráfordításokkal és a kötelezettségekkel szemben el kell számolni. Ez a késedelmi kamat a 2010-es üzleti évet terheli, annak három évre történő időbeli elhatárolása nem lehetséges. Az, hogy a részletfizetés miatt a
2
visszafizetendő késedelmi kamat összege a későbbiekben változik, az is tartalmában késedelmi kamat, ezért ezt a különbözetet is a felmerüléskor egyéb ráfordításként kell elszámolni. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált – 2010-es üzleti évet terhelő – késedelmi kamat különbözetet is a 2010-es üzleti évre egyéb ráfordításként el kell számolni [számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja]. Természetesen a 2012-2013-as üzleti évben visszafizetendő összeget a 2010. évi beszámolóban hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. 38. kérdés: Közhasznú egyesület könyvelését is végzem, és olyant is, aki ad támogatást. Az új társasági adó szabályozással a következő problémáim merültek fel: A támogatónál elszámolom ráfordításként az adott támogatást, ezzel eddig nincs is gond. A támogatónak abban az esetben nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét a támogatás összegével, ha az alapítvány stb. rendelkezésre bocsátja a társasági adótörvény 3. sz. melléklet "A" fejezet 13. pontja szerinti nyilatkozatot. Ennek a pontos szövege:"..adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. " Ezzel kapcsolatban megjelent egy állásfoglalás 2010. 07.15.-én az Apeh honlapon. Egy csomó kérdésem ezzel kapcsolatban felmerül. A társasági adótörvény eredményről beszél, nem tesz különbséget tárgyévi vállalkozási eredményről, és tárgyévi közhasznú eredményről. Az Apeh állásfoglalás szerint, ahol van közhasznú és vállalkozási tevékenység, az ilyen szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy a vállalkozási tevékenységének az eredménye a támogatás nélkül nem lesz negatív. "Elismert költség, ha az adott szervezet beszámolójában kimutatott vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye nem lesz negatív." Ez viszont akkor azt jelenti, hogy csak a vállalkozási tevékenységet kell nézni, a közhasznú eredmény lehet negatív. A társasági adótörvény értelmezése alapján én arra jutottam, hogy a nyilatkozatnak úgy kell kinézni, hogyha az egyesület nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor nyilatkozza azt. Ha van vállalkozási tevékenysége, akkor megnézi, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye a kapott támogatás nélkül is eredményes lenne-e. Ezután tudja csak kiadni az igazolást, és csak akkor, amikor a beszámolóját elkészítette. Ez kicsit kivitelezhetetlen, hiszen a beszámolók zöme április, májusban készül el. De a társasági adótörvény szerint csak a beszámoló elkészítését követően lehet az igazolást kiadni. Én úgy látom, hogy ezt az előírást képtelenség betartani, és mi könyvelők akkor lehetünk csak biztosak a dolgunkban, ha támogatás esetén a beszámolót bekérjük, ha nincs nyilatkozat, se beszámoló, akkor az adózás előtti eredményt meg kell növelni. De a közhasznú társaság esetében még mindig nem tudom eldönteni, hogy milyen eredményről, vagy adózás előtti eredményről van szó. A támogatást nem a vállalkozási tevékenységre adják, de arról kell nyilatkozni, hol eredményről, hol adózás előtti eredményről beszél. Válasz: A kérdés megválaszolásához először is tisztázni kell a társasági adótörvény ehhez kapcsolódó fogalmait. A nonprofit szervezeteket – az ide vonatkozó előírásokat figyelembevéve - két csoportra osztja a társasági adótörvény. Az egyik csoportba tartoznak a társadalmi szervezetek (így például a kérdésben szereplő egyesület is), az alapítványok, a közalapítványok, a
3
köztestületek, az egyházjogi személyek, a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézmények (azaz azok a szervezetek, amelyek csak akkor lesznek társasági adóalanyok, ha vállalkozási tevékenységet végeznek). A másik csoportba tartoznak a nonprofit gazdasági társaságok (függetlenül attól, hogy közhasznúak, vagy kiemelkedően közhasznúak-e), a szociális szövetkezetek és a vízitársulatok (ezek a szervezetek társasági adóalanyok, így a társasági adóalapot a tevékenységük egészére vezetik le). Az első csoportba tartozó szervezeteknek - hogyha van vállalkozási tevékenységük - a társasági adóalanynak minősülő támogató felé kiadandó nyilatkozatnak arról kell szólnia, hogy a vállalkozási tevékenysége eredménye a juttatás adóévében a vállalkozási tevékenységhez kapott juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. Ha nincs vállalkozási tevékenység, akkor arról kell nyilatkozni, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet. Ebből következően ezeknél a szervezeteknél csak a vállalkozási tevékenység eredményét kell vizsgálni, az alaptevékenységet nem (így az alaptevékenység lehet negatív is). Valóban a társasági adótörvény az „eredmény” kifejezést használja, ez azonban tartalmilag nem lehet más, mint az adózás előtti eredmény. Természetesen a nyilatkozatot adó szervezetek akkor járnak el körültekintetően, ha ezeket a nyilatkozatokat az elkészült beszámoló adatai alapján állítják ki. Egyetértek a kérdésben leírt azon következtetéssel, mely szerint ez a szabály a gyakorlatban sok esetben kivitelezhetetlen, mivel a támogató vállalkozásoknál rendszeresen előfordulhat, hogy májust megelőzően zárnak, ezért nem rendelkeznek majd a nyilatkozatokkal. Így nyilatkozat nélkül a támogatást nyújtó vállalkozásnál két lehetőség adódik: egyik lehetőség, hogy nem áll rendelkezésre nyilatkozat, ezért az adott támogatást adóalap növelő tételként kezelik, majd ha a nyilatkozat és az azt alátámasztó beszámoló rendelkezésre áll, akkor önrevízióval érvényesítik az adóalap csökkentést. A másik lehetőség, hogy a vállalkozás bízik abban, hogy utólag meg fogja kapni az igazolást és a beszámolót, így a lezárt adóévben nem növeli meg az adott támogatással az adóalapot. Ebben az esetben az lehet a probléma, hogy ezek a dokumentumok mégsem lesznek meg, akkor meg ezért kell önrevízióval az adóalapot módosítani. A második csoportba tartozó szervezeteknél a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy a szervezetnek a tevékenységi eredménye (adózás előtti eredménye) a juttatás adóévében a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív (függetlenül attól, hogy közhasznú-e, vagy sem és függetlenül attól, hogy a kapott támogatást közhasznú, vagy cél szerinti tevékenységéhez kapta).
39. kérdés: A munkáltató és a munkavállaló 2010. 12. 28-án megállapodást kötött a korengedményes nyugdíjazásról. A több évre előre megállapított nyugdíj összegét a munkáltató 2011. január hónapban átutalta a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. A kiadást a társaság számviteli törvény szerint a személyi jellegű ráfordítások között számolta el 2010. évben. A kifizetett összeg után kell-e valakinek adót, illetve járulékot fizetni? Válasz: A munkáltató által a munkavállaló után a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz 2011. január hónapban több évre fizetett nyugdíj összegét – ha a munkaviszony megszűnése 2010. december 31-e vagy azt megelőző időpont – 2010. évre személyi jellegű egyéb kifizetésként az időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni. A teljes összeg 2010. év költsége, annak időbeli elhatárolása a következő évekre – mert több év nyugdíja egyösszegben került kifizetésre – nem lehetséges. A vállalkozás által befizetett összeg után nincs adó- és
4
járulékfizetési kötelezettség. A költségként elszámolt összeggel a társasági adóalapot sem kell megnövelni. 40. kérdés: A határozat alapján munkáltató által tb rendszerbe fizetett baleseti járadék után van-e valakinek adó-, illetve társasági adóalap növelési kötelezettsége? Válasz: A munkáltató által a tb-nek fizetett baleseti járadék után a munkáltatónak nincs semmilyen adófizetési kötelezettsége. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 87.§-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató akkor köteles ilyen jogcímen téríteni, ha a baleset annak következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak (a munkavédelemről szóló törvénynek) nem tett eleget, illetve ha a foglalkoztató vagy alkalmazottja szándékosan idézte elő a balesetet. Ennek alapján ez a fizetési kötelezettség a társadalombiztosításról szóló törvény szerinti jogkövetkezményből adódó kötelezettség, amely alapján az ilyen jogcímen elszámolt összeggel a társasági adóalapot meg kell növelni [tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja]. 41. kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e az a társaság, amely kapcsolt vállalkozása egy olyan társaságnak, amely innovációs járulékfizetésre kötelezett a KK. tv. 3. §-a szerint? A kérdéses Társaság önmagában nem minősül középvállalkozásnak. Az innovációs járulékról szóló tv. 3.§-a (2) bekezdése alapján nem tartozik a törvény hatálya alá a KK tv. 3. §-a (2)-(3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozás. Az innovációs törvény nem tartalmaz további rendelkezést, illetve utalást a besorolás megállapításához. Ezért szerintem a KK tv. egyéb előírásait itt nem kell figyelembe venni. Vagyis az innovációs járulék kötelezettség (mentesség) megítélése során csak a két mutató vizsgálata szükséges, az is csak az adott vállalkozás szintjén. Válasz: Hírlevél 1. számában megjelent 9. kérdésre adott válasz helyesbítése A Kutatási és Technológiai Innovációs járulékról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 3. §-a (2) bekezdésének előírása szerint innovációs járulékfizetésre nem kötelezett a KK. tv. 3. §-a (2)-(3) bekezdése szerinti kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. Mivel az innovációs törvény nem tartalmaz további rendelkezést a besoroláshoz, ezért a KK. tv. egyéb előírásait nem kell figyelembe venni (például az önálló vállalkozás, partnervállalkozás és kapcsolódó vállalkozás fogalmakat sem). Az innovációs járulék fizetési kötelezettség megítélése szempontjából minden esetben csak a KK. tv. szempontjából nevesített két mutatóértéket kell figyelembe venni, mely adatokat a vállalkozás éves, egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell elbírálni még abban az esetben is, ha a vállalkozás konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett. 42. kérdés: Belföldi általános áfa alany építőipari kft., amely ingatlanokat /lakásokat/ épít és értékesít magánszemélyek részére. 2010. évi vállalkozási szerződést kötött a Széphő Zrt-vel, mint vállalkozóval az építendő, épített társasház számára hőközpont kivitelezési munkáira. A lakóépület a megrendelő tulajdonát képezi, így tulajdonosként rendelte meg ezen munkát. A
5
lakóépületben létrehozott lakások vevőivel a kft. az értékesítésre vonatkozóan már korábban 2010-ben szerződést kötött, melyben megállapodott a készültségtől függően részszámlázásban, ennek időszaka 2010. és 2011. Az utolsó részszámla a társasház használatbavételi engedélyével egyidőben, a lakások vevő részére történő tulajdonba adásával esik egybe. Ez jelenleg még nem történt meg. A Széphő Zrt 2010.12.15-i teljesítéssel számlát bocsátott ki a megrendelő, vevő kft részére a hőközpont megépítéséről, a vállalási díjról. 2010.12.15-i főkönyvi könyvelésben a számla alvállalkozói ráfordításként szerepel a szállítóval szemben, az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezve a havi bevallással egyezően. A Széphő Zrt 2011.02.havi átadás-átvételi szerződésében, mint átvevő rögzíti, hogy az átadó kft. térítésmentesen a tulajdonába adja a hőközpont berendezéseit meghatározott piaci értéken, ami a 2010.12.15-i eredeti építési számlában szereplő áfa alappal esik egybe. A Zrt bekéri egyúttal átadótól a számlát, melyre vonatkozóan a feltüntetett áfa összegét megfizeti. /Ennek bevallását és adóhivatal felé való befizetését átadó kft. kötelezettségeként jelzi./ Elsődlegesen kérdésem, hogy a 2010.12.15-i számla főkönyvi feldolgozását év végi vegyes könyvelés keretében a - a 2010.évi mérleg, eredménykimutatás és társasági adóbevallásbevallás véglegesítése előtt – korrigálni szükséges, nem alvállalkozói ráfordítás helyesen, hanem „esetleg” befejezetlen termelés a 2-es számlaosztályban a későbbi 2011.évi átadás miatt. A Széphő Zrt fogalmazása szerinti tárgyi eszközként való besorolása a kft. tevékenysége, ill. az értékesítendő lakásokhoz tartozó hőközpont a jellegénél fogva nem helytálló. /Épületszerkezetileg a hőközpont az építés alatt álló társasházon belül helyezkedik el, a berendezéseket tartalmazó helyiség az átadó kft-é, későbbiekben a társasházi tulajdonosi közösség tulajdona lesz./ 2010.12.31-i leltárnak ezen KLT a részét képezi az eredeti előállítási értéken ebben az esetben. 2010.12.15-i Széphő Zrt hőközpont megépítése vállalási díj számla helyes számviteli értelmezése az első kérdésem az időben későbben feltárt térítés nélküli átadás alapján. Sajnos jelenleg jutott tudomásomra a hőközpont térítés nélküli átadásának kötelezettsége, melyet jelenleg kell megoldanom, számlázás és számviteli feldolgozás tekintetében. A 2010.évi előzmények bővebb kifejtése és helyes megoldása a 2011.évi tételek megfelelő számviteli és adótörvényi feldolgozása miatt is rendkívül fontos a kft. számára. Másodlagos kérdésem a hőközpont 2011-es térítés nélküli átadására vonatkozik. Kiállítandó számla tartalma lehetséges-e kizárólag az áfa összege, mint vevővel szembeni követelés, és a tömbbe fűzött, kézzel megírandó számla szöveg része tartalmazza-e a piaci értéket, /ami egybeesik az előállítási értékkel, ami a 2010. fordulónapi leltárban, ill. a 2-es számlaosztályban szerepel, amennyiben ez befejezetlen termelésnek minősül, mivel a társasház teljesen nem készült el 2010.12.31-ig. A könyvelők véleménye erre vonatkozóan nagyban eltér, hogy befejezetlen beruházás, közvetített szolgáltatás, költség és az aktivált saját teljesítmény részeként kerül évvégén a 2-es számlaosztályba?/ Az áfa tv. 68. §- ára hivatkozott a helyi APEH (NAV) információs dolgozója a számlával kapcsolatban, a kitöltésre vonatkozóan sajnos teljesen nem tudtam meggyőződni. Kézi számla szöveg részében jó-e ha hőközpont…címe, térítés nélküli átadása és piaci értéke Ft-tal szerepel? A számla lezáró részében pedig áfa alapja --- /kihúzva/, ÁFA 25 %,…. Ft, számla bruttó összege:… az áfá-val megegyező összeggel, és ez kiírva betűvel is? A szövegrésznél az áfa %-a , mennyiség és egységár/ÁFA nélkül/ érték /ÁFA nélkül/ kihúzásra kerül --. Ebben az esetben vevővel szembeni követelés kizárólag az áfa összegére áll fenn, melyet utalni fog. Ez az áfa összeg megfelelően szerepel /elméleti alappal/ a kft. áfa bevallásában, mint fizetendő vevőnek felszámított ÁFA. /Ekkor sem árbevétel, sem egyéb bevétel nem keletkezik a vevőköveteléssel szemben./ A számlával egyidőben vegyes könyvelésben a térítés nélküli átadás számviteli elszámolása rendkívüli ráfordítás-e, amennyiben beruházásnak minősülne mégis 2010-ben, és ekkor a Tao
6
tv. 8. § u./ ud. alapján adóalapot növelő tétel 2011-ben, vagy egyéb ráfordítás a 2-es számlaosztály megfelelő számlájával szemben /befejezetlen termelés, közvetített szolgáltatás?/ és nem keletkezik ebben az esetben társasági alapot növelő tétel, vagy ebben az esetben is rendkívüli tétel és társasági alapot növel? A kft. jelen társasház építési folyamatának végső fázisában van, a használatbavételi engedélyt követően kiadja a magánszemély vevők részére az utolsó részszámlát, ezt követően vegyes tételei között elszámolja a telekrészre jutó elábé hátralévő összegét és elszámolja a 2010.12.31-i aktivált saját teljesítmény készletre vett megfelelő részét az értékesítés árbevételével összhangban. A 2010-ben részben megépített, el nem adott, az aktivált saját teljesítménnyel szemben készletre vett /leltározott/ társasházi lakások értéke a 2-es számlaosztályban lesz 2011-ben mindaddig nyilvántartva, amíg értékesítést követően nem elábézható. 2010-ben szerződés alapján részszámlák kibocsátásával magánszemélyek részére értékesített lakásokkal összefüggő árbevétel a kiállított és kiadott részszámlák alapján, azok teljesítési időpontjával került árbevételként könyvelésre, ekkor keletkezett erre vonatkozóan tárgyhavi áfa és adott évi társasági adó bevallási és fizetési kötelezettség. Évközi mennyiségi nyilvántartással nem rendelkezik, a fordulónapi leltár alapján számolja el a készleteit, a megvásárolt építési telkek, és egyéb készletre vásárolt áruk, valamint az építési folyamatot megelőzően nagyobb mennyiségben beszerzett - közvetlenül felhasználásra nem kerülő – anyagok kivételével. Ezen árukészlet értékesítést követően elábé, míg az anyagkészlet a beépítést követően növeli az anyagköltséget, ill. esetleges értékesítése esetén szintén elábét terhel. A kérdéses hőközpont, melynek térítés nélküli átadását a fűtőmű részére jelenleg kell megoldani a kft. magánszemély vevőivel kötött szerződésének mintegy a része, mivel a lakások teljes összközművel (fűtéssel együtt) kerülnek eladásra, így az árbevétel része ez is. Amennyiben a hőközpont megépítése nem lehet sem ráfordítás, sem pedig költség az átadás miatt, akkor az erre jutó árbevétel résszel szemben nem jelentkezik sem költség, sem ráfordítás. Válasz: A kft. által megépítetett hőközpont kivitelezői számláját 2010. mérlegfordulónapon vásárolt készletként, ezen belül áruként kell kimutatni (de nem közvetített szolgáltatásként). 2011-ben amikor a hőközpont a Széphő Zrt felé térítésmentesen átadásra kerül, akkor kell az áru könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként elszámolni. Az így elszámolt veszteséggel csak akkor kell növelni a társasági adóalapot, ha a kft. nem rendelkezik a Széphő Zrt olyan nyilatkozatával, mely szerint az eredménye a térítés nélküli eszköz átvétel következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív és ezt a beszámolóját elkészítve azzal igazol is (meg kell azonban említeni, hogy a Tao. tv. 3.számú melléklete A/13. pontja szerinti nyilatkozat vonatkozik mind beruházás, készlet, egyéb eszköz térítés nélküli átadására). A kérdésben hivatkozott Tao. tv. szabály nem erre az esetre vonatkozik, hanem arra, amikor kisés középvállalkozóként beruházási adókedvezményt vettek igénybe. Erre a veszteségre a fedezetet a lakások értékesítéséből származó árbevétel adja (feltételezhetően a lakás eladási árát növeli, hogy összközműves lakást értékesít a kft.). A kérdésben leírtak szerint a lakások értékesítése folyamatosan történik, ezért ha a lakások értékesítése 2011-ben nem fejeződik be, a kft. - számviteli törvény 33. §-ának (6) bekezdése előírásának figyelembevételével – dönthet a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg arányos időbeli elhatárolásáról. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a telek- és a lakás értékesítése külön is számlázható, azonban a lakásértékesítésről nem lehet részszámlát kiállítani. A másik megjegyzés: a kft. által épített lakás saját termelésű készletnek minősül, ezért azt érékesítéskor nem lehet elábéként elszámolni. Az áfa tv. 11. §-a (1) bekezdésének előírása szerint ellenérték fejében történő termékértékesítésnek minősül az is, ha a kft. a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi,
7
feltéve, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódóan a kft-t részben vagy egészben adólevonási jog illette meg. Az áfa tv. 68. §-ának előírása szerint az adó alapja a termék beszerzési ára. Így a térítés nélküli átadás után áfa fizetési kötelezettség keletkezik, ahol az adóalap a Széphő Zrt számlájában a kft. felé számlázott összeg. Az áfa tv. 169. §-a szabályozza a számla tartalmát. E szerint – többek között- a számlán fel kell tüntetni az adó alapját (ez az előbbiek szerint az rt által számlázott összeg, azaz a kérdésben leírtakkal ellenétben nem lehet az adóalapot kihúzni a számlán), az alkalmazott adó mértékét, az áthárított adó összegét. Ez a szabály függetlenül attól, hogy az áfa fizetési kötelezettség térítés nélküli átadás miatt keletkezik (termék egységárát csak akkor kell feltüntetni, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, ebben az esetben ez nem értelmezhető, kihúzható adattartalom). A számla végösszege (bruttó összeg) a fizetendő áfa-val egyezik meg. Ezt a számlában szereplő áfa-t kell az rt-vel szembeni követelésként és fizetendő áfaként elszámolni. Az áfa bevallásban is az adó alapja a számlában szereplő adóalappal, illetve a fizetendő áfa-val egyezik meg. 43. kérdés: Egy vállalkozó tanulmányi szerződés alapján foglalkoztat tanulókat 2010 és 2011. évben. A tanulószerződés alapján a kötelező mértéknél (a minimálbér 50%-ánál + a hiányszakmánál 20 %-nál) kb. a minimálbér 81 %-át, azaz magasabb összeget fizet részükre. Az lenne a kérdésem, hogy a kötelezően fizetett összeg feletti rész adózik-e, illetve milyen módon mivel véleményem szerint ez változott - és hogyan milyen jövedelemként kell elszámolni, illetve milyen szja-t kell fizetni ezután mind 2010. évben, mint 2011. évben? Válasz: A kötelező mérték felett fizetett összeg 2010. és 2011. évben is egyéb jövedelemnek minősül, így az általános szabályok szerint személyi jövedelemadó köteles jövedelem. A két év között a változás abban van, hogy 2010. évben a kötelező mértéknek megfelelő összeg adóterhet nem viselő járandóságnak, míg 2011-ben adómentes jövedelemnek minősül. 44. kérdés: A Kft haszonbérleti szerződést kötött 2011.01.01-től 5 évre egy magánszeméllyel termőföld bérletére. A bérleti díjat 35kg búza /AK (104AK) összesen: 3640 kg búza aratáskori piaci áron számított összegében határozzák meg. A bérleti díj évente a tárgy év november 30-áig esedékes egy összegben. A bérlet időtartama alatt a vadászattal kapcsolatos jogok a kft-t illetik meg. A bérlemény használatba vételéért a bérlőt díjfizetési kötelezettség nem terheli. Kérdésem: Az aratáskori piaci érték megállapítása, dokumentálása, elszámolása hogyan történik? Vagyoni értékű jogok között ki kell-e mutatnom, és ha igen, milyen értéken a bérleményt? Válasz: A búza aratáskori piaci értékének a meghatározása tekintetében a két fél által kötött bérleti szerződésben kellett volna rendelkezni. Ha ilyen rendelkezés nincs, akkor a szerződő felektől független piaci árat indokolt meghatározni. Ilyen független ár lehet az aratás időszaka szerinti tőzsdei ár. A kérdésben leírt tényállás abban a tekintetben nem megalapozott, mely szerint a bérlemény használatba vételéért a bérlőt díjfizetési kötelezettség nem terheli. A bérlőnek bérleti díjfizetési kötelezettsége van, csak ennek a kötelezettségnek az értékét nem fix összegben, hanem a búza mindenkori piaci értéke alapján határozták meg. A kft ezen szerződés alapján 5 éves bérleti (használati) jogot szerzett, mely jog ellenértékét évente kell fizetni, alapvetően utólag. Mivel az 5 éves jog megváltása nem egyösszegben történt, ezért a
8
kft-nél bérleti jogot, mint vagyoni értékű jogot nem lehet állományba venni, az évente fizetendő bérleti díj fog költségként megjelenni. 45. kérdés: Pályázati pénzből vadbemutatót hoztunk létre, ahol kizárólag őshonos állatok lesznek természetes környezetükben (vadaspark), a nagyközönség számára belépő díj ellenében lesz látogatható. Az állatokhoz vétel útján jutunk. Vaddisznó koca 2db 125.000 Ft áfásan, tehát 50.000 Ft/db a beszerzési ár. Nem a tenyésztés a cél, de természetes szaporulat egyértelműen lesz. Kérdésem: Tenyészállatnak (beruházás, tárgyi eszköz) vagy egyéb állatnak (költség) minősül? Ha tárgyi eszköz hogyan állapítom meg az értékcsökkenését és a maradványértékét? Válasz: A számviteli törvény 26.§-a (6) bekezdésének előírása szerint a tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tartás során leválasztható terméket termelnek (pl. szaporulat), és a tartás során a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy egyéb hasznosítás (pl. szolgáltatásnyújtás) biztosítja a tartási költségek megtérülését. A vadasparkba beszerzett állatok esetében lehet szaporulat is, valamint szolgáltatásnyújtás is megvalósul azzal, hogy azokat a közönség látogathatja. Ezért ezeket az állatokat, mint tárgyi eszközt a tenyészállatok között kell kimutatni. A tenyészállat terv szerinti értékcsökkenését, maradványértékét a számviteli törvény ide vonatkozó általános szabályai szerint kell megállapítani. A tenyészállat használati idejét – ha más használatot befolyásoló egyéb tényező nincs - jellemzően biológiai alapon indokolt meghatározni (azaz az állat hány évet élhet). A maradványérték meghatározásánál arra kell tekintettel lenni, hogy a használati idő végén milyen hasznosítási célt terveznek (pl. el kívánják adni az állatot egy másik vadasparknak, vagy levágásra szánják). Ez a használati idő végén realizálható bevétel – természetesen a használatbavétel időpontja szerinti információk alapján meghatározva (eladási ár, állatot vágóhídra leadva a húsáért, bőréért, stb. várható ellenérték) – lehet az alapja a maradványérték meghatározásának. 46. kérdés: Alkalmi munkavállalónak kifizetett munkabér és járuléka egyéb személyi jellegű kifizetés vagy bérköltség illetve bérjárulék? Válasz: A számviteli törvény 79. §-a (2) bekezdésének előírása szerint bérköltségként azt a jövedelmet kell elszámolni, amely megfelel a KSH szerinti keresetnek. Az egységes statisztikai elszámolási rend szerint az alkalmi munkavállalóknak fizetett jövedelem az állományba nem tartozók kereseteként kerül figyelembevételre, ezért azt bérköltségként, az utána fizetett közterhet a bérjárulékok között kell elszámolni. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a számviteli elszámolást – mivel az a KSH szerinti keresetre épül – nem befolyásolja, hogy az elszámolt költségek között van-e társasági adóalap növelő tétel. 47. kérdés: A kft ügyvezetőt alkalmaz munkaviszonyban, aki egyben a könyvelési feladatokat is elvégzi (regisztrált mérlegképes könyvelő). A feladatok ellátására munkaszerződést kötnek írásban. Kérdésem: mikor jelentem be, a munkaviszony létesítése előtti napon vagy a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg a munkaviszony kezdetére visszamenőleg? A cégbíróságra a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni. Pl. 2011.06.01-től alkalmazott ügyvezető és
9
könyvelő, a cégbíróság 2011.06.26-án jegyzi be. Helyes-e ha mint könyvelő alkalmazottat 1041-en bejelentem munkaviszonyba 2011.05.31-én (2011.06.01-től) és amikor a Cégbíróság bejegyzi, mint ügyvezetőt módosítom a 1041-et? Válasz: A cégbíróság az ügyvezető személyében bekövetkezett változást visszamenőleges hatállyal, a taggyűlés időpontjára jegyzi be, azaz ha a taggyűlés 2011.06.01-től választotta meg az ügyvezetőt, akkor a cégbíróság 2011.06.26-án 2011.06.01-es hatállyal jegyzi be a változást. Ebből következően a kérdésben felvetett probléma nem áll fenn. A munkaviszony létesítését 2011.06.01-jei hatállyal 2011.05.31-én kell bejelenteni és ezt a bejelentést a későbbiekben már nem kell módosítani. 48. kérdés: Kedvezményezett eltartottnak minősül a várandósság 91. napjától a magzat családi kedvezmény szempontjából. Kérdésem, ha ez az első gyermek, akkor a 91. naptól igénybe vehetem a családi kedvezményt utána, vagy amikor megszületik (ekkor jogosult családi pótlékra) attól a hónaptól? Ebben az esetben élettársi viszony és házassági viszony között vane különbség? Válasz: Az szja törvény 29/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint kedvezményezett eltartottnak minősül a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig). Így a magzat 91. napjától a családi kedvezményt igénybe lehet venni. Az szja törvény 29/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint ebben az esetben a családi kedvezmény igénybevételére jogosult a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa. Így a törvény előírása alapján különbség van a házastársi és élettársi viszony között. Ha a várandós nő élettársi viszonyban él, akkor csak a várandós nő veheti igénybe a családi kedvezményt, az élettárs nem. 49. kérdés: Egy kft halastavat bérel, amelyhez tartozó tárgyi eszközöket is bérli egyenlőre 5 évre. Részlet a bérleti szerződés mellékletéből: pl. madármegfigyelő bruttó 395.560,- nettó 368.339,takarmánytároló
1.173.295,-
1.142.049,-
etető csónak
1.062.703,-
992.246,-
A fenti eszközök értékcsökkenési leírása 2%-os kulccsal! Állományba vétel zöme 2007. Kérdésem: a bérlő kft-nél a bérelt tárgyi eszközök nyilvántartása hogyan történik, az értékcsökkenését hogyan kell elszámolni? Válasz: Ha a kft bérleti szerződés keretében használ eszközöket, akkor ezen eszközöket a kft-nél nem lehet tárgyi eszközként állományba venni. A bérbeadott eszközöknek a bérbeadó könyveiben kell a tárgyi eszközök között szerepelnie és a bérbeadó számolhat el ezen eszközök után értékcsökkenési leírást. A bérbevevőnél a szerződés szerint megállapított bérleti díjat – mint igénybe vett szolgáltatást – kell költségként elszámolni. A kérdésben hivatkozott adatok valószínűleg azért kerültek be a bérleti szerződésbe, mert a bérleti díj összegének megállapításakor az eszközök értéke egyik szempont lehetett. A kft könyveiben csak akkor
10
lehet az eszközöket állományba venni, ha azok tulajdonjogát pl. adás-vétel keretében megszerzi, vagy az eszköz használata pénzügyi lízing keretében valósul meg [számviteli törvény 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja], de ezekben az esetekben nem bérlet valósul meg.
50. kérdés: A kft ügyvezetője évek óta bérbe adja a kft-nek a tulajdonában lévő üzletét, illetve műhelyét. 2011-re a tételes költségelszámolást szeretné alkalmazni, ebben az esetben van-e lehetősége arra, hogy nyilatkozzon a bérbe vevő felé, illetve kell-e nyilatkoznia arról, hogy ne vonjanak a bérleti díjból szja-t, eho-t, mert azt negyedévente ő rendezi a NAV felé. Ha a kifizetőnek kötelessége levonni, bevallani és befizetni az adót, az ehot, hogyan tudja megoldani? Válasz: A kft az általa fizetett bérleti díj tekintetében kifizetőnek minősül, ezért a magánszemélynek kifizetett bérleti díjból az szja-t és az ehot le kell vonnia és ezen levonásokkal csökkentett jövedelmet lehet a magánszemélynek kifizetni [kivéve, ha a magánszemély a bérleti díjról számlát állít ki, mert ebben az esetben csak akkor kell a kifizetőnek adóelőleget levonni, ha azt a magánszemély külön kéri]. Mivel a kft a kifizető, ezért a magánszemély nem tehet olyan nyilatkozatot, mely szerint ő rendezi negyedévente az szja és eho befizetést. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így a magánszemélynek nyilatkozatot kell adnia a kft felé, hogy milyen költséghányadot kíván figyelembe venni, és a kft-nek ezen nyilatkozat alapján kell az szja és eho fizetési kötelezettséget megállapítani. 51. kérdés: Ha valaki üzletet, műhelyt ad bérbe be kell-e lépnie az ÁFA körbe, ha a bérbeadás bevétele eléri az 5.ooo.oooFt-ot? Válasz: Az Art. 22. §-a (16) bekezdésének előírása szerint a magánszemély adózó – kivéve, ha egyéni vállalkozó – mentesül az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az áfa tv. szerinti ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat, és az áfa-t érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. Az Art. hivatkozott szabályából következően, ha a magánszemély tárgyi mentes tevékenységként végzi a bérbeadást, akkor bármekkora bevétel elérése esetén sem kell adószámot kérnie, így áfa körbe sem kell belépnie. Ebben az esetben azonban a magánszemély a bérleti díjról nem állíthat ki számlát. Ha azonban a bérbeadást adóköteles tevékenységként kívánja végezni, vagy a bérbevevő számlát kér a bérleti díjról, akkor már az adóhatóságtól adószámot kell kérnie, áfa körbe be kell lépnie. 52. kérdés: Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó, társas vállalkozó köteles-e járulékalapot képező jövedelmet kivenni a vállalkozásából, vagy dönthet úgy is, hogy csak az 5100 Ft-ot fizeti meg és a képződött eredmény után szja-t fizet? Válasz: 2011-től az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás is saját döntés alapján számolhat el vállalkozói kivétet, mivel megszűntek a tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó előírások. Ha a kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozó nem vesz ki vállalkozói kivétet, akkor a havi 5.100Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni utána.
11
53. kérdés: Visszavásárlási jogra épülő termék visszárujának áfa és számviteli elszámolása okoz kis gondot. Egy nagykereskedelmi cég a vevőinek értékesített terméket visszaveszi , nem az értékesítés meghiúsulása, hibás teljesítés miatt, hanem egyéb ok miatt. Az APEH 2007.06.21i tájékoztatása szerint a visszavásárlási jogra épülő visszárura nem vonatkozik az áfa törvény 45.§-a szerinti számlahelyesbítés és a számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja az értékesítéshez kapcsolódó visszáru. Ha nem vonatkozik, rá akkor a nagykereskedelmi cégnek hogyan kell elszámolnia a vevőitől visszavásárolt terméket áfa és számviteli törvény alapján. A nagykereskedelmi cég készletét beszerzési áron tartja nyilván és a vevője az árut nagykereskedelmi áron küldi vissza. Válasz: A kereskedelemben jellemző szerződéses feltétel, hogyha a vevő a megvásárolt árut nem tudja értékesíteni, akkor az eladónak azt vissza kell vásárolnia. A visszavásárlási feltétellel értékesített áru nem minősül visszárunak, ezért a kérdésben szereplő esetben valóban sem a számviteli törvény, sem az áfa törvény szempontjából nem beszélhetünk visszáruról. A vevőtől visszavásárolt árut az adás-vétel szabályai szerint kell elszámolni, számlázni. Így a vevőnek értékesítésként – mint saját készlet értékesítését - kell számláznia, elszámolnia. A nagykereskedelmi cég, mint áru beszerzést - a szállítói kötelezettségekkel szemben - számolja el, a vevő által számlázott áron. Így a nagykereskedelmi cég által „visszavett” árut nem lehet az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként elszámolni. A számviteli alapelvekkel, a statisztikai számbavétellel nem igen van összhangban a visszavásárlási jog. Jobb lenne, ha a szerződésben - meghatározott esetekre vonatkozó – visszaszállításról (visszáruról) rendelkeznének.
