HÍRES MŰVÉSZEK TITKOS ÉLETE
ELIZABETH LUNDAY
HÍRES MŰVÉSZEK TITKOS ÉLETE AMIT TANÁRAINK SOHA NEM MESÉLTEK EL
3
4
HÍRES MŰVÉSZEK TITKOS ÉLETE
A fordítás alapja: Elizabeth Lunday: Secret Lives of Great Artists: What Your Teachers Never Told You About Master Painters and Sculptors. Quirk Books, Philadelphia, Pennsylvania, 2008 © Quirk Productions, Inc., 2008 Fordította: © Bojtár Péter © Bosnyák Edit Szerkesztette: Szőllős Péter Borítóterv: Tabák Miklós HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Török Hilda ISBN: 978-963-304-051-5 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2011 Felelős kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu Nyomdai előkészítés: Inic Kft. Nyomás: Szó-Kép Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Szikszay Olivér
TARTALOM 8 11 18 26 36 44 53 54 64 73 81 90 92 101
BEVEZETÉS JAN VAN EYCK 1385. (?) – 1441. JÚLIUS 9. SANDRO BOTTICELLI 1444. (?) – 1510. MÁJUS 17. LEONARDO DA VINCI 1452. ÁPRILIS 15. – 1519. MÁJUS 2. ALBRECHT DÜRER 1471. MÁJUS 21. – 1528. ÁPRILIS 6. MICHELANGELO BUONARROTI 1475. MÁRCIUS 6. – 1564. FEBRUÁR 18. A KOR MŰVÉSZETÉHEZ: RAFFAELLO SANZIO 1483. ÁPRILIS 6. – 1520. ÁPRILIS 6. MICHELANGELO MERISI DA CARAVAGGIO 1571. SZEPTEMBER 29. – 1610. JÚLIUS 18. REMBRANDT VAN RIJN 1606. JÚLIUS (?) – 1669. OKTÓBER 4. JOHANNES (JAN) VERMEER 1632. OKTÓBER 31. (?) – 1675. DECEMBER 15. FRANCISCO GOYA 1746. MÁRCIUS 30. – 1828. ÁPRILIS 16. A KOR MŰVÉSZETÉHEZ: MILÓI VÉNUSZ (MEGTALÁLÁSÁNAK IDŐPONTJA: 1820) JACQUES-LOUIS DAVID 1748. AUGUSZTUS 30. – 1825. DECEMBER 29. DANTE GABRIEL ROSSETTI 1828. MÁJUS 12. – 1882. ÁPRILIS 9.
110 118 127 135 144 154 163 171 180 182 190 198 208 218 229 230
ÉDOUARD MANET 1832. JANUÁR 23. – 1883. ÁPRILIS 30. JAMES McNEILL WHISTLER 1834. JÚLIUS 11. – 1903. JÚLIUS 17. EDGAR DEGAS 1834. JÚLIUS 19. – 1917. SZEPTEMBER 27. PAUL CÉZANNE 1839. JANUÁR 19. – 1906. OKTÓBER 22. AUGUSTE RODIN 1840. NOVEMBER 12. – 1917. NOVEMBER 17. CLAUDE MONET 1840. NOVEMBER 14. – 1926. DECEMBER 5. HENRI ROUSSEAU 1844. MÁJUS 21. – 1910. SZEPTEMBER 2. VINCENT VAN GOGH 1853. MÁRCIUS 30. – 1890. JÚLIUS 29. A KOR MŰVÉSZETÉHEZ: AZ UKIYO-E ÉS HOKUSZAI HATÁSA GEORGES SEURAT 1859. DECEMBER 2. – 1891. MÁRCIUS 29. GUSTAV KLIMT 1862. JÚLIUS 14. – 1918. FEBRUÁR 6. EDVARD MUNCH 1863. DECEMBER 12. – 1944. JANUÁR 23. HENRI MATISSE 1869. DECEMBER 31. – 1954. NOVEMBER 3. PABLO PICASSO 1881. OKTÓBER 25. – 1973. ÁPRILIS 8. A KOR MŰVÉSZETÉHEZ: AZ AFRIKAI MŰVÉSZET EDWARD HOPPER 1882. JÚLIUS 22. – 1967. MÁJUS 15.
239 249 257 265 273 281 288 297 305 306 315 325 327 329
DIEGO RIVERA 1886. DECEMBER 8. – 1957. NOVEMBER 24. MARC CHAGALL 1887. JÚLIUS 7. – 1985. MÁRCIUS 28. MARCEL DUCHAMP 1887. JÚLIUS 28. – 1968. OKTÓBER 2. GEORGIA O’KEEFFE 1887. NOVEMBER 15. – 1986. MÁRCIUS 6. M. C. ESCHER 1898. JÚNIUS 17. – 1972. MÁRCIUS 27. RENÉ MAGRITTE 1898. NOVEMBER 21. – 1967. AUGUSZTUS 15. SALVADOR DALÍ 1904. MÁJUS 11. – 1989. JANUÁR 23. FRIDA KAHLO 1907. JÚLIUS 6. – 1954. JÚLIUS 13. A KOR MŰVÉSZETÉHEZ: A PREKOLUMBIÁN MŰVÉSZET JACKSON POLLOCK 1912. JANUÁR 28. – 1956. AUGUSZTUS 11. ANDY WARHOL 1928. AUGUSZTUS 6. – 1987. FEBRUÁR 22. FELHASZNÁLT IRODALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
BEVEZETÉS
N
em minden művész élete volt kínokkal és gyötrelmekkel teli vagy éppen mozgalmas. Sokan közülük teljesen hétköznapi életet éltek, sikeresek voltak a munkájukban és idővel annak rendje-módja szerint haláloztak el. Akadtak ugyanakkor olyan művészek is, akik egyik válságtól a másikig botladoztak. Rembrandt minden vagyona egy megalázó bankcsőd nyomán a szeme láttára foszlott semmivé, Jacques-Louis Davidnek csaknem fejét vették a francia forradalom idején, Andy Warholt pedig egy radikális feminista lőtte meg. Nem egy közülük súlyos függőségi problémákkal küzdött (igen, ne próbáljon elbújni, Dante Gabriel Rossetti!), néhányan bűncselekményeket is elkövettek (bűnösnek vagy ártatlannak vallja magát, Henri Rousseau?), és legalább egyikük rendszeresen verte a feleségét (és erre az sem mentség, Edward Hopper, hogy az asszony is beszállt az adok-kapokba). Nem minden művésznek jutott azonban ilyen gyötrelmes élet. Marc Chagall egy olyan meleg légkörű családban nőtt fel, amelyet a szeretet és a hit tartott össze – nem úgy, mint Leonardo de Vinci, aki fattyú volt, vagy Jackson Pollock, akinek családja szinte fejest ugrott a szegénységbe, vagy George O’Keeffe, aki végignézte, ahogy apját az alkoholizmus, anyját pedig a tuberkulózis gyűri le. Viharos szerelmi afférokba sem bonyolódott mindegyikük. Jan Vermeer rajongott a feleségéért (legalábbis tizenöt gyereke erre enged következtetni). Ebből a szempontból szinte az ellentétje volt Claude Monet-nak, aki már akkor lefeküdt későbbi második feleségével, miközben az első még rákban haldokolt, vagy Pablo Picassónak, akinek nem kis erőfeszítésébe került, hogy számos szeretőjének kedvére tegyen. Diego Rivera és Frida Kahlo kapcsolatát is számos drámai esemény tarkította, többek között két házassági szertartás és egy XX. századi politikus elleni merénylet. Persze akadtak művészek, akiket ez a téma teljesen hidegen hagyott. Michelangelo, aki a beszámolók szerint cölibátust fogadott, úgy tartotta, hogy az ezen a téren tanúsított önmegtartóztatás meghosszabbítja az emberi életet. Lássunk csodát, tényleg nyolcvankét éves korában halt meg.
BEVEZETÉS
9
Ráadásul még csak az a megállapítás sem igaz, hogy minden művész bolond lenne. Való igaz, hogy Edward Munch azt gondolta, hogy a vonaton utazó idegenek valójában kémek, akiket a rendőrség állított rá, és Vincent van Goghnak is volt az a kis fülafférja, de inkább ők számítanak kivételnek. Paul Cézanne, aki betegesen rettegett attól, hogy mások hozzáérnek vagy a meglehetősen különös szexuális beállítottságú Salvador Dalí feltehetően nem volt elmebeteg… csupán fura. E könyv összeállításakor a legjelentősebb művészek legbotrányosabb történeteiből szemezgettem – azokból a sztorikból, amelyekről a művészettörténet-tanár egy árva kukkot sem szólt. Természetesen nekem is válogatni kellett a történetek közül. A nagy művészet nem a reneszánsszal kezdődött és nem Andy Warhol halálával végződött, és nem csupán a könyvben szereplő harmincöt személy tevékenységére korlátozódik. Azokat a művészeket választottam ki, akiket az olvasó feltehetően a legjobban ismer – azokat a művészeket, akiknek festményeivel vagy szobraival a hétköznapi életben is rendre összefutunk, ezek díszítik az egérpadot, a golyóstollat, a sporttáskákat vagy azok köszönnek vissza a poszterekről. Tőlem megtudhatják, melyik művész volt gyilkos, ki halt meg szifiliszben és ki írt alá halálos ítéleteket. Tudni fogják, melyik két festő műve alapján készültek Broadwaymusicalek, és ki lépett fel vendégszereplőként a „Szerelemhajó” című amerikai sorozatban. Elolvashatja azt, ki vélte úgy, hogy teljesen helyénvaló módszer a pincér figyelmét azzal felkelteni, hogy elsüt egy puskát, és ki tartott orgiákat a nappalijában. Az olvasás során találkoznak majd néhány mindenre alkalmatlan királlyal, pár korrupt pápával, egy csapatnyi becstelen nácival és legalább egy tántoríthatatlan kommunistával. Nem minden történetnek lesz boldog a befejezése, és feltehetően arról is értesülni fognak, hogy kedvenc művészeik között bizony akadtak házasságtörők, csalók, fajankók vagy még tán ennél is rosszabbak. Egy dolog azonban bizonyos. A könyv elolvasása után egészen más szemmel néznek majd a művészetekre. Ha legközelebb múzeumba mennek, ott remekül elszórakoztathatják barátaikat, és zavarba hozhatják a tárlatvezetőket azokkal a mocskos kis tényekkel, amelyeket a képtárak termeit megtöltő nagy hírű művészekről sorolnak. Új perspektívából mutathatják be Michelangelo meztelen szobrait, Monet vízililiomait és Warhol Marilynjeit, szellemes megjegyzésekkel vihetnek életet sivár koktélpartikba, és egy-két botrányos anekdotával feldobhatják unalmas szemináriumi dolgozataikat.
10
HÍRES MŰVÉSZEK TITKOS ÉLETE
Isten ments azonban, hogy az itt olvasott mendemondák alapján alkossanak véleményt a művészetekről. Lehet valaki ostoba fajankó, miközben úgy fest, mint a legnagyobbak. Másfelől viszont, ha tudjuk, hogy milyen megpróbáltatásokon és traumákon ment keresztül számos művész, akkor talán végső sikerüket is jobban tudjuk értékelni, és meglehet, hogy néhány életrajzi adat olyan kompozíciókra segít fényt deríteni, amelyek előtt korábban értetlenül álltunk. Mindent összevéve talán nem is olyan nagy baj, hogy a művészek túlnyomó részét nem az unalom vitte a sírba. Sokan közülük a káosz szélén táncolva élték le életüket, ott, ahol a nagy művészet születik.
