HÍRADÓK POLITIKA NÉLKÜL A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE A HETI HÍRADÓK ALAPJÁN

H ÍRADÓK POLITIKA NÉLKÜL

A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE A 41–44. HETI HÍRADÓK ALAPJÁN

REZÜMÉ

Lassan teljesen kiszorul a politika a hírekből, a Demokratikus Koalíció pedig egyhetes csodának bizonyult – derül ki a Republikon Intézet legújabb médiaelemzéséből, mely az október 10 és november 4 közötti négy hét esti híradókat vizsgálta. A Republikon Intézet médiaelemzésének célja, hogy az M1, az RTL Klub és a TV2 esti híradóinak vizsgálatával bemutassa, az adott héten milyen arányban jutnak el bizonyos hírek a választókhoz. A napi szintű nézettségi adatokkal súlyozott hírek és megszólalások vizsgálatával valós képet mutatunk a 41-44. heti híradókról. Hiába zajlik számos alapvető fontosságú törvény vitája a parlamentben, hiába beszél mindenki a magyar gazdaság helyzetéről, az októberi híradókban egyre kevesebb politikai tartalommal találkozhatnak a nézők. Míg korábban csak a kereskedelmi televíziókra volt jellemző „a kevés politika – sok bulvár” párosítás, októberben már a közszolgálati híradó is ebbe az irányba mozdult el: a köztévé híradójában a hírfolyam alig több mint negyedét adják a politikai hírek.

Ha azonban nem a gazdaság kritikus helyzetéről, vagy épp civil tüntetésekről kell beszámolni, a köztévé máris aktívabbnak bizonyult: az MSZP belső harcairól már korábban is hosszan és részletesen tudósított, ám Gyurcsány Ferencék kiválását, a Demokratikus Koalíció első hetét nagyobb figyelem övezte, mint a költségvetés vitáját. A Demokratikus Koalícióról négy egymást követő nap – kétszer főcímben is – foglalkoztak: a kiválásról, a sikertelen frakcióalapításról, az ezzel járó pénzvesztéssel valamint Gyurcsány Ferenc első felszólalása is külön hírt ért. Az M1 ráadásul napokon keresztül foglalkozott Dániel Péter ügyével, őt pedig minden esetben összekötötte a Demokratikus Koalícióval – a Wittner Máriát sértegető ügyvéd ügye csak azután ért véget, hogy a DK hajlandó volt nyilatkozni az ügyről.

A Demokratikus Koalíció kiemelt téma volt a Tényekben is: a TV2 hírműsora két összeállítással is jelentkezett – ami összesen a teljes heti politika tartalom közel harmadát jelentette. A DK ugyanakkor ötnapos csodának bizonyult: a következő héten már lényegében senki nem foglalkozott velük, szereplési arányuk kettő százalékra csökkent.

Médiaelemzés 2011/41-44

2

TARTALOM

Bevezető.......................................................................................................................................................................................... 4 Módszertan.................................................................................................................................................................................... 4 A 41-44. heti hírhatás: a csatornák szerepe ................................................................................................................. 6 A 41-44. heti híradók témái .................................................................................................................................................. 8 Hírek csatornák szerinti, heti bontásban.................................................................................................................... 8 A 41-44. heti híradók a pártok megjelenései szerint.............................................................................................11 Politikai hírek összesített megoszlása........................................................................................................................15 A politikai hírek megoszlása a kormány szempontjából...................................................................................15 Politikusi jelenlét a 41. héten .............................................................................................................................................18 Politikusi jelenlét a 42. héten .............................................................................................................................................18 Politikusi jelenlét a 43. héten .............................................................................................................................................19 Politikusi jelenlét a 44. héten .............................................................................................................................................20 Összegzés......................................................................................................................................................................................22


3

BEVEZETŐ A három országos földi sugárzású csatorna, az M1 az RTL Klub és a TV2 esti hírműsorai átlagosan 3,1-3,2 millió embert ültetnek a televízió elé nap, mint nap. A legtöbb hazai médiaelemzés ezeket a híradókat hírszerkesztési szempontból vizsgálta: hány megszólaláshoz jutott a kormány és hányhoz az ellenzék, mely politikusok kaptak megszólalási lehetőséget, kiegyensúlyozott-e a híradó egésze. Ha készült is több csatornát átfogó elemzés, az ilyen összehasonlításokban egy percnyi szereplés a köztévében vagy egy kereskedelmi csatorna műsorában egyformán számított. A valóságban azonban e csatornák nézettségei között jelentős különbség van: a kereskedelmi televíziók esti híradói kétszer, háromszor annyi embert érnek el, mint az M1 Híradója. Ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy az esti híradókban bemutatott hírek milyen arányban jutnak el a választókhoz, úgy a hírek időtartama mellett azok nézettségét is vizsgálnunk kell. A Republikon Intézet médiaelemzése ennek megfelelően két szempont – a hírek hosszúsága és a híradók nézettsége – alapján mutatja be a 41-44. heti híradókat. Elemzésünkből kiderül, hogy egy átlagos hírfogyasztó milyen arányban találkozott a különböző szempontok szerint csoportosított hírekkel a héten. Az elemzéshez használt számokat a híradók napi nézettségéből és a hírek másodpercben mért hosszából számítottuk: ez tehát azt jelenti, hogy valós képet tudunk bemutatni arról, hogy milyen hírek milyen arányban jutottak el nézőkhöz a vizsgált héten.

MÓDSZERTAN Az elemzés során 2011. október 10 és november 4 közötti húsz hétköznap híradóit vizsgáltuk: a 18:30-kor kezdődő RTL Híradó és TV2 Tények, valamint a 19:30-kor kezdődő M1 Híradó adásait. A híreket témák és megszólalók szerint csoportosítottuk valamint értékeltük a híreket, megszólalásokat aszerint, hogy azok a kormányra nézve pozitívak/támogatóak, negatívak/kritikusak

vagy

pedig

semlegesek/kiegyensúlyozottak-e

voltak.

A

hírek,

megszólalások hosszát másodpercben mértük, a híradók nézettségi adatai az AGB Nielsen mérésein alapulnak: minden nap és minden híradó estén a valós (mért) nézettséget használtunk: ezáltal az elemzés a híradók napi nézettségváltozását sem hagyja figyelmen kívül. A pártok


4

szereplését bemutató ábrán egységesen Fideszként szerepel a kormányzó párt és a kabinet összes megszólalása. A KDNP-t nem tekintettük önálló szereplőnek, a kereszténydemokrata politikusok megszólalásait is a Fideszhez soroltuk be. Október 22-e után, a Demokratikus Koalíció formális kiválását követően a kilépőket már új pártjuk tagjaként szerepeltetjük. A témák szerinti csoportosításnál a következő szempontrendszert alkalmaztuk: 

Bulvár hírnek kategorizáltuk azokat a híreket, amelyek felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő hírek a szórakoztatóipar főszereplőivel ("celebek"), illetve hétköznapi emberek szokatlan történetei dramatizált tálalásban.



Bűnözés címke alá soroltuk azokat a híreket, amelyekben bűncselekményről számolnak be, illetve annak valamilyen következményét mutatják be (bírósági döntés, börtönbe vonulás) és a szereplői nem ismert emberek.



Gazdasági hírnek vettük mindazokat a híreket melyek témája Magyarország gazdasága és a megszólalók is a gazdasági élet ismert szereplői.



Közélet alá soroltuk be azokat a témákat, amik a mindennapok kulturális, civil és sportéletéről szólnak, de nem politikai vagy bulvár-jellegűek.



Politikai hírnek soroltuk mindazokat a híreket, amelyek a hazai politikai élet eseményeiről, szereplőiről, intézményeikről szólnak, illetve ide került minden olyan hír, amelyben politikus szerepel – legyen szó pártpolitikusról, független polgármesterről vagy a kormány nevében szereplő tisztségviselőről.



Egyéb kategóriába soroltuk azokat a híreket, melyek a fönti kategóriákba nem fértek be, alacsony elemszámuk miatt viszont nem volt indokolt, hogy külön szerepeljenek.


5

A 41-44. HETI HÍRHATÁS: A CSATORNÁK SZEREPE Médiaelemzésünk kulcsa a nézettség: az a híradó, amit többen néznek, több emberhez jut el. Ebből következik, hogy egyes híradókban szereplő hírek nagyobb – míg más csatornák hírei kisebb hatást érnek el. Az utóbbi négy hét adatai alapján a híradókat egyre többen nézik, a három híradó összeadott nézettsége szinte minden nap eléri a 3 milliót, de az október végi hosszú hétvégének estéin 3,5 millióan látták az esti hírműsorokat. Az M1 Híradója viszonylag magas szinten stabilizálta a nézettségét, hétköznap esténként közel 700 ezer néző választja a köztévé híradóját.

1. ábra A három csatorna híradóinak átlagos nézettségének alakulása (ezer fő)

Ettől függetlenül a köztévé továbbra is a legalacsonyabb nézettségű hírműsor, egy-egy politikusi megjelenés mind az RTL Klubon, mint a TV2-n jóval több nézőt ér el. Az átlagos


6

hétköznapi nézettségek összehasonlítása alapján az RTL Klubot még a legszorosabb héten másfélszer, míg a Tényeket közel kétszer annyian nézték, mint a köztévé híradóját.

2. ábra A három csatorna híradóinak átlagos nézettsége a 41.-44. héten (ezer fő)


7

A 41-44. HETI HÍRADÓK TÉMÁI A négy hét három csatornájának összes 120 adását egységesen elemezve azt látjuk, hogy a teljes műsorfolyamot továbbra is a bulvár típusú hírek dominálják (3. ábra). A teljes hírfolyam közel háromnegyedét (74%-ot) továbbra is a bulvárhírek és a bűnözésről szóló beszámolók tették ki. Annak ellenére, hogy a vizsgált hetekben a gazdasági számok több éves – sőt, nem ritkán történelmi – mélypontra kerültek, ráadásul a parlament több jelentős törvény tárgyalásába kezdett, a híradókban a nyári időszakhoz hasonló pangást látunk: a híradókban alig jelenik meg politikai tartalom, a hírek kevesebb, mint nyolcada foglalkozott az ország legfontosabb ügyeivel. Egy átlagos híradó több mint felét tették ki a bulvárhírek, közel negyedét a bűnügyi beszámolók, míg csupán 12 százalék szólt politikáról, 10 százalék közéletről és alig 4 százalék a gazdaságról.

3. ábra A különböző témák aránya a teljes heti hírfolyamban (41-44. hét)

Hírek csatornák szerinti, heti bontásban Az összefoglaló ábrák után most csatornák szerint, külön-külön mutatjuk be a vizsgált témák arányát: ezzel egyfelől rámutatunk a csatornák hírszerkesztési különbségeire, másfelől


8

könnyen értelmezhető ábrán jelenítjük meg, hogy az adott híradót nézőket milyen hírek találnak meg.

4. ábra Az M1 Híradó 41-44. heti adásai, téma szerinti bontásban

Noha a vizsgált híradók közül továbbra is a köztévé híradója az a hírműsor, melyben a politika a domináns téma, a vizsgált négy hét során csak minden negyedik hír foglalkozott politikával (4. ábra). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez az arány jelentősen elmarad a nyár elején mért arányhoz (amikor a politikai hírek az adás felét adták), de még a szeptemberi 40 százalékhoz képest is igen jelentős visszalépés. A köztévé tudatosan kerülte októberben a direkt politikai ügyekre és egy egyre inkább számolt be politikához csak lazán kötődő közéleti ügyekről, ezekben egyébként gyakran megszólaltatott kormánypárti politikust. A kritikus hangok, a kormány számára kellemetlen ügyek bemutatása helyett így a köztévé elsősorban semleges kulturális-közéleti témákkal töltötte be közszolgálati funkcióját (számos kitüntetésről, találmányról számoltak be, vagy épp olyan pártpolitika feletti ügyekről, mint amilyen a siketek támogatása, színházak helyzete). Megemlítendő az is, hogy a műsoridő közel felét (44 százalékát) immáron a bűnügyi és a bulvárhírek foglalják el. A

köztévé híradóinak rendszeres nézői

az utóbbi hónapban

kevesebb

pártpolitikával és országos jelentőségű üggyel találkozták, ugyanakkor a napi bűnügyi hírekért már nem kell a kereskedelmi televíziók híradójára kapcsolni, ezekben az M1 híradója is bővelkedik.


9

5. ábra Az RTL Klub esti Híradójának 41-44. heti adásai, téma szerinti bontásban

A politikából az RTL Klub is visszavett: októberben a hírfolyam alig tizedében szerepeltek politikai hírek, míg a bulvár és bűnügyi hírek aránya 82 százalék volt. Lényegében hasonló arányokat tapasztaltunk a TV2 híradójában is: a kereskedelmi csatornák híradóiban a politikai hírek lényegében elvesznek a bűnügyi és bulvár-tudósítások között. A legritkább esetben fordul elő például, hogy egy-egy politikai hír vezető hír legyen, sőt: a politikai hírek jellemzően a híradó utolsó harmadában kerülnek elő.

6. ábra A TV2 Tények c. műsorának 41-44. heti adásai, téma szerinti bontásban


10

A politikai hírek aránya mindkét kereskedelmi híradó esetén harmada a köztévén látott, igen alacsony aránynak. Az elmúlt négy hét során lényegében mindkét híradó csak a legfontosabb ügyeket mutatta be, gyakran egyszerű hírösszefoglaló keretében. Az euró-válság, illetve a folyamatosan romló forint árfolyam és növekvő üzemanyag árak miatt a szokásosnál több gazdasági és közéleti tartalmat láthattunk, ám ez nem pótolja a valódi politikai híreket.

A 41-44. HETI HÍRADÓK A PÁRTOK MEGJELENÉSEI SZERINT A hírtípusok általános áttekintése után a fókuszba a politikai típusú hírek kerülnek. A teljes négyheti hírfolyamban a politikai hírek aránya csupán tizenkét százalék, éppen ezért különösen érdekes az a kérdés, hogy ezen a „kis szeleten” a pártok hogyan osztoznak: melyik párt mekkora felülethez jutott, melyik ügy, kinek a reakciója tudott bekerülni a híradóba. A hónap egyik legérdekesebb kérdése, hogy az október 22-én formálisan is különvált Demokratikus Koalíció hogyan tud megjelenni az esti hírműsorokban. Az elemzés most következő része tehát a parlamenti pártok szerepléseit, megjelenését vizsgálja a három híradó adásaiban.

7. ábra Az M1 Híradójának politikai hírei, pártok szerinti bontásban (41-44. hét)

A köztévé 41-44. heti esti Híradóiban a Fidesz volt a leggyakoribb szereplő, a politikai hírek felében jelent meg a párt vagy a kormány. Mindhárom parlamenti ellenzéki párt helyet kapott a hírekben: az MSZP-nek a hírfolyam 25, míg a Jobbiknak 10, az LMP-nek 8 százaléka


11

jutott. A Demokratikus Koalíció a hónap során 6 százaléknyit szerepelt, bár ezt az eredményt egyetlen hétnek köszönhetik: a megjelenésük hetében ugyanis a hírfolyam 17 százalékában jelent meg a párt, amivel az október 24 és 28 közötti híradókban többet szerepelt, mint az MSZP (13 százaléknyi megjelenés), vagy a Jobbik és LMP összesen (8. ábra). A következő hétre ez az arány 4 százalékra zuhant: a Demokratikus Koalíció iránti érdeklődés egy hétig tartott.

8. ábra Az M1 Híradójának politikai hírei, pártok szerinti bontásban (43. hét, a DK kiválásának hete)

Egy átlagos néző tehát az M1 Híradóját nézve a vizsgált négy héten tízből öt esetben találkozott Fideszről szóló hírekkel, míg az MSZP-ről szólt a hírek negyede. A Demokratikus Koalíció lényegében csak egy hétig volt szenzáció, noha a köztévé megtett mindent annak érdekében, hogy minél tovább napirenden tartsa Gyurcsány Ferenc új pártját. Az M1 Híradója ugyanis nem csak a kiválásról és frakcióalakítás nehézségeiről számolt be hosszú és részletes riportban, de külön – főhírben – közölt összeállítást arról, hogy az MSZP-t elhagyó politikusok mekkora jövedelem-kiesést jelent a független képviselői státusz. Ezt követően napokon keresztül számoltak be Dániel Péter ügyvéd Wittner Máriát gyalázó Facebook-bejegyzéséről, amit szintén összekötöttek a Demokratikus Koalícióval. Ezen kívül az M1 egyetlenként készített arról is bejátszást, hogy Gyurcsány Ferenc elsőként szólalt fel a parlamentben, mint független képviselő. Október 24 és 28 között minden híradóban


12

legalább egy kétperces összeállítás foglalkozott Gyurcsány Ferenccel és a Demokratikus Koalícióval. Egyelőre úgy tűnik, az MSZP-nek jót tett a kiválás: bár a DK frakcióalapításának híre még néhány napig napirenden tartotta a párt körüli konfliktust, ezt követően a párt klasszikus ellenzéki pártként, kormánybírálatokkal és saját ötletekkel tudott előállni. Az október 24-i héten a szocialista párt csak két reakcióval és javaslattal tudott bekerülni az M1 Híradójába, az ezt követő – az ünnepek miatti csonka héten – már nem kellett a DK ügyeivel foglalkozniuk. A másik két ellenzéki párt számára az októberi hónap ugyanúgy telt, mint a megelőző hónapok: három-négy politikusuk rendszeres szereplője a híradónak, ám reakcióik gyakran csak felsorolásszerűen kerülnek elő, saját ötleteiket, indítványaikat kommentár és sokszor kormányzati reakció nélkül mutatják be. Emiatt e rövid, félperces blokkban bemutatott hírek jellemzően elvesznek a fajsúlyosabb politikai hírek között. A vizsgált hónapban egyébként a Jobbiknak több „közös ügye” akadt a kormánnyal, mint az LMP-nek: a radikális párt így hosszabb megszólalást kapott a Wittner-ügyben, a volt MSZMP-s vezetők nyugdíjának ügyében vagy az 2006-os események kivizsgálásával kapcsolatos hírekben.

Hasonlóan

az elmúlt

hetekben

tapasztalttal,

az RTL Klub

híradójában

találkozhatnak a legtöbbet a Fidesz-kormánnyal: a Fidesz 75 százalékkal szerepelt a hírekben. Ez az arány elsősorban a klasszikus tájékoztatási funkcióból ered: az RTL Klub (és a TV2 is) gyakorlatilag csak a legfontosabb, országos jelentőségű ügyekről számolt be, ezeket a bejelentéseket természetesen a kormány képviselői teszik.

Az RTL Klub a DK-val csupán

egyetlen félperces hírben emlékezett meg, közvetlenül a kiválás után. Októberben sem az LMP sem a Jobbik nem kapott túl sok teret az RTL híradóiban, az ellenzéki reakciót leggyakrabban továbbra is az MSZP jelenítette meg.


13

9. ábra Az RTL Klub Híradójának politikai hírei, pártok szerinti bontásban (41-44. hét)

Hasonlóan az RTL Klubhoz, a Tények esetén is a köztévénél nagyobb kormányzati szereplést látunk, a hírfolyam kétharmadát a kormányzópárt megjelenése adta. A TV2 októberben ismét olyan hónapot zárt, ahol a Jobbiknak jutott műsoridő. Az RTL Klubbal ellentétben a TV2-n jelentős felületet kapott a Demokratikus Koalíció, mind a kiválás ténye, mind a frakcióalapítás megakadályozásáról kifejezetten hosszú (két és fél perces) riportban számoltak be, számos szocialista és DK-s politikust is megszólaltatva. Az október 24-i héten a TV2-n az összes politikai hír közel 30 százalékát tette ki a Demokratikus Koalíció kiválásának híre.

10. ábra A TV2 Tények c. műsorának politikai hírei, pártok szerinti bontásban (41-44. hét)


14

Politikai hírek összesített megoszlása Az elmúlt négy hét a Fidesz stabil fölényét hozta, a kormányzópárt két héten is kétharmados médiafölényt tudhatott magáénak. A Demokratikus Koalíció egyedül a 43. héten jutott jelentős szerepléshez, ekkor – elsősorban a TV2 kiemelt figyelmének köszönhetően, még az MSZP-nél is nagyobb szeletet szerzett meg a pártok médiaidejéből. Az ábrán jól látszik ugyanakkor, hogy az MSZP számára október második fele igen rossz időszak volt: médiamegjelenésük 20 százalék alá csökkent.

11. ábra A pártok megjelenése a heti politikai hírekben. (24 – 44. hét)

A politikai hírek megoszlása a kormány szempontjából Továbbra is vizsgáljuk azt, hogy a politikai hírekben megszólaló szereplők, illetve szerkesztői összefoglalások hogyan viszonyulnak a kormányhoz: pozitívan, támogatóan nyilatkoznak-e róla vagy pedig kritikusan-negatívan, esetleg megmaradnak semleges tájékoztatónak (illetve kiegyensúlyozottan mutatják be az ügyet). A szerkesztői felvezetés, az ügy bemutatása, az ellentétes vélemények bemutatása – vagy annak hiánya – mind-mind alkalmas lehet arra, hogy a hír hatását befolyásolja.


15

12. ábra A politika hírek jellege a kormány szempontjából. M1 Híradó, 41-44. hét

A politikai elfogultság tekintetében továbbra sem látunk elmozdulást a köztévén: a hírek több mint fele egyértelműen pozitívan mutatja be a kormány tevékenységét. A kritikus hírek aránya ugyanakkor továbbra sem éri el az összes politikai hír negyedét: az M1 Híradója egyértelműen a legelfogultabb híradó.

13. ábra A politika hírek jellege a kormány szempontjából. RTL Híradó, 41-44. hét

Az RTL Klub híradója ezzel szemben továbbra is a leginkább semleges, hírműsor: az RTL a kevés politikai hírt kiegyensúlyozottan mutatta be. Az RTL Klub híradójában


16

többször láttunk az októberi civil tüntetésekről szóló riportot, ennek is köszönhető, hogy októberben a kormánykritikus hírek aránya meghaladta a kormány pozitív színben feltüntető híreket.

14. ábra A politika hírek jellege a kormány szempontjából. TV2 Tények, 41-44. hét

A Tények is őrzi „középső” helyét: valamivel elfogultabb az RTL Klubnál, ám elmarad a köztévénél látottaktól. Tény ugyanakkor az is, hogy az októberi hónapban ismét közelebb került a Tv2 hírszerkesztési gyakorlata a köztévében látottakhoz: a Demokratikus Koalícióról való hosszú beszámolókkal és a kevés ellenzéki reakcióval a Tények nézőit kevés valódi kormánykritika érte. Ez a példa jól rávilágít arra, amit hetek óta tapasztalunk már: a TV2 ugyan középen áll, de egyre inkább az M1-hez közelít, azaz egyre kevesebb olyan hírt látunk, ami kifejezetten negatív színben tüntetné fel a kormányt (a kritikus hírek arányában az M1 és a TV2 között nincs is számottevő különbség). Ezzel szemben az RTL Klubon egyre több olyan hírrel, interjúval találkozunk, amik a kormány politikáját megkérdőjelezik, kritizálják: az RTL Híradója egyre gyakrabban nem csupán semleges, de kifejezetten kritikus hírműsor.


17

POLITIKUSI JELENLÉT A 41. HÉTEN A 41. hetet Orbán Viktor bejelentései (újra lesz „szocpol”), illetve a végtörlesztéssel kapcsolatos kiállása uralta: ezekről mindhárom csatorna hosszan tudósított, így a miniszterelnök első helye egyértelmű. A legtöbbet szereplő ellenzéki politikus ismét Mesterházy Attila volt, pedig a pártelnök csupán egyetlen üggyel szerepelt: a szakadás előtt álló MSZP-ről tudott beszélni. Jól látszik ugyanakkor, hogy ezt a témát ő uralta, a másik két szereplő, Gyurcsány Ferenc és Varjú László közösen sem jutottak annyi műsoridőhöz, mint Mesterházy. A 41. heti politikusi listán igen jelentős Fidesz-fölény mutatkozik: jobbikos, illetve lmp-s képviselő csak mutatóban szerepel rajta. A húsz legtöbbet szereplő politikus közül tizenhárom került ki a kormánypárti sorokból.

15. ábra A húsz legtöbbet szereplő politikus a 41. héten (mp)

POLITIKUSI JELENLÉT A 42. HÉTEN A 42. héten Szijjártó Péter vette át Orbán Viktor első helyét: a miniszterelnöki szóvivő volt kénytelen magyarázkodni a Fidesz október 23-i rendezvénye miatt, de ő állt a kamerák elé akkor is, ha egy-egy ellenzéki bírálatra kellett reagálni. Az ellenzéki megszólalásokat egyértelműen dominálta az MSZP szakadása: a listán látható hét szocialista politikus


18

közül a három legtöbbet szereplő (Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Kovács László) egyaránt a kiválás körüli vitákban adott nyilatkozatok miatt szerepelt sokat. Jól látszik, hogy a Jobbik és az LMP ismét csak egy-egy politikussal került fel a listára, politikusaik eltűnnek a kormánypárti és szocialista megszólalók között.


A 42. heti listán ismét megfigyelhető, hogy Orbán Viktor visszahúzódása egyben Rogán Antal, Giró-Szász András és Lázár János szereplésének növelésével jár: ez alighanem tudatos tervezés eredménye, hiszen korábbi méréseink is mutatták annak jelét, hogy a kormányfő csak minden második héten szerepel személyesen a híradókban – ilyenkor első helye garantált.

POLITIKUSI JELENLÉT A 43. HÉTEN Október közepén, a nemzeti ünnepen Brüsszelben tárgyaló miniszterelnök kimagasló szerepléssel tért vissza: a 43. héten Orbán Viktor közel négy és félszer annyit szerepelt, mint a legtöbbet megjelenő ellenzéki politikus, Mesterházy Attila. A Jobbik frakcióvezetőjéhez képest pedig tizenháromszor annyi felület jutott Orbánnak, mint Vonának. Ahogy október első két


19

hetében, úgy ezen a héten is az MSZP-DK hír dominálja a listát: a kiválás után Molnár Csaba vette át Gyurcsány Ferenc helyét, már ami a médiaszerepléseket illeti. A Demokratikus Koalíció frakció nélküli frakcióvezetője közel annyi szerepléshez jutott, mint Mesterházy Attila. Jól mutatja a média fokozott érdeklődését az a tény, hogy a négy legtöbbet szereplő ellenzéki politikus közül hárman is a DK politikusaként nyilatkoztak.


POLITIKUSI JELENLÉT A 44. HÉTEN Október utolsó hete gyökeresen más képet mutat. A hosszú hétvége miatt a hétköznapi hírekben kevesebb politika volt, így egyetlen megszólalással is a listára tudott kerülni egy-egy politikus. A 44. héten ismét érvényesült a fent leírt tendencia: Orbán csak minden második héten aktív, ezt követően Szijjártó Péter, Gíró-Szász András és Lázár János, kiegészülve Rogán Antallal vagy épp Matolcsy Györggyel átveszik a kormányfő helyét, megtartva a Fidesz dominanciáját. A 44. héten kivételesen két-két jobbikos és LMP-s politikus is helyet kapott, sőt: a Jobbikos Volner János a


20

legtöbbet szereplő ellenzéki politikus lett. A Demokratikus Koalíció viszont látványosan visszaszorult, egyedül Gyurcsány Ferenc került a 20-as listára, utolsó előtti helyre.



21

ÖSSZEGZÉS 

Októberben minden korábbinál többen, 3,1-3,5 millió nézőhöz jutottak el az esti hírek. A nézők viszont politikával alig találkoztak: a hírek fele bulvárhír, negyede bűnügyi beszámoló. Politikával csak a hírfolyam 12 százaléka foglalkozott.



A hónap során a kormánypárt egyértelműen dominálta a politikai híreket, a FideszKDNP politikusait láthattuk a hírfolyam 60-66 százalékában.



Az MSZP belső feszültségei uralták az ellenzékről szóló híreket a hónap első felében. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció kiválásakor a legtöbbet szereplő ellenzéki formációvá lépett elő.



A Demokratikus Koalíció iránti érdeklődés ugyanakkor gyorsan alábbhagyott: a kiválást követő héten már csak az M1 foglalkozott a párttal. A köztévé egyébként a 43. héten minden nap közölt valamilyen összeállítást a DK-ról: a szakítás tényén túl beszámolt Gyurcsány Ferenc első felszólalásáról vagy épp a függetlenné váló képviselők anyagi helyzetéről.



Érdekes törésvonal mutatkozik a három híradó között: míg az RTL Klub egyetlen rövidhírben számolt be a szakításról, addig az M1 és a TV2 is hosszú, meglehetősen hasonló összeállítást közölt Gyurcsány új pártjáról. Az október 24-i héten a TV2 politikai híridejének közel egyharmadában foglalkozott a DK-val.


22

HÍRADÓK POLITIKA NÉLKÜL A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE A HETI HÍRADÓK ALAPJÁN

Recommend Documents