Híradó. Gyûjtés azárvízkárosultaknak. Lelket lehelni Európába A Kultúra Európájáért címmel nemzetközi konferencia volt Párizsban. (8. old

Híradó A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja

XXIV. évf. 96. szám 2005. június

Ungerska Riksförbundets medlemstidning

Sterner Józsika és Medve József házilag készített horgászbottal halásztak a Cimbora-táborban. Ifj. Vaszi Árpád felvétele

Lépéselõnyben Az anyagi források biztosítása, az aktív tagok utánpótlása és közösségünk megítélése ittthon és otthon – ezek a SMOSZ aktuális feladatai (3. old.)

hu.se.t Hányszor dobbant meg a szívünk a büszkeségtől, hogy magyarok, svédek, fiatalok és idősebbek József Attila verseit mondták, énekelték ott, azon az estén a göteborgi Världskulturmuseet-ben? (5. old.)

Gyûjtés azárvízkárosultaknak A Kárpát-medencét az idén is nagy erõvel sújtotta az árvíz (6. old.)

Lelket lehelni Európába A Kultúra Európájáért címmel nemzetközi konferencia volt Párizsban. (8. old.)

HÍRADÓ

2

Poesi i Budapest

Budapest sjöd av poesi. Längs

Ráday utca stod rader av boktält där diktsamlingar såldes, i en ruffig lokal under ombyggnad läste en vacker kvinna dikter från en stege, i ett galleri utställdes poem i handskrift, till ölen på en gatuservering smektes jag av en diktarröst ur en högtalare. På Nationalteaterns lilla utescen läste poeter sina egna stycken och på en fullsatt József Attila teatern äntrade dagens ungerska skalder en efter en scenens vackra matta, och läste en dikt – sin valda dikt av Attila József.

Man firade alltså hundraårsminnet

Se hjärnan!

av Attila Józsefs födelse. Jag deltog i ett två dagars seminarium om Utställningen Se Hjärnan som visas lättfattligt sätt presenteras den moderna översättning/tolkning av hans dikter på Malmö Museer från och med hjärnforskningen. Besökaren ställer till de stora europeiska språken, den 18 maj visar hur de senaste tio sig framför en augmenterad (förstärkt) samt till svenska, representerat av årens forskning revolutionerat våra mig. I inledningen förflyttades vi till kunskaper om den mänskliga hjärnan. spegelvägg och ser sin egen hjärna arbeta. början av förra seklet när 96- årige I utställningen ingår även en så kallad Men utställningen ställer också ”hjärnspegel”, ett svenskt-ungerskt Ferenc Fejtõ på svaga ben äntrade frågor om hur våra nya kunskaper forskningssamarbete som har skapats podiet. Han talade utan manuskript påverkar vår syn på människan. Den av Szabolcs Somlai-Fischer från i fyrtio minuter. Jag ska inte orda senaste forskningen visar att vår hjärna Ungern samt Bengt Sjölén och om alla översättare, men när det Daniel Lundbäck från Sverige. förändras hela livet, och att vi i större på andra dagen blev min tur så utsträckning än man tidigare trott kan Den interaktiva medieinstallationen hade inga tider hållits. Jag började påverka våra tankar och känslor. tar med besökaren på de stigar som med att introducera publiken till Förutom vandringsutställningen för inåt in i våra tankar, hågkomster, vårt exotiska språk genom att läsa förnimmelser och känslor. Hur styr du består projektet bl a av: en interaktiv de första stroferna ur en handfull dina steg och ditt tal, hur håller du dig webbplats: www.forskning.se/ dikter. Deltagarna fick gissa vilken sehjarnan, en film med några av upprätt och vaken? Hur kan du känna dikt jag läste; de klarade de flesta. de främsta hjärnforskarna, en serie värme, beröring, sveda? Finns det en Jag gav sedan en kort och personlig TVoch radioprogram samt lokal nyckel till den innersta kammaren: framställning, på engelska, tolkat programverksamhet. minnet, jaget, medvetandet? På ett till ungerska, om min översättning, boken ”En eld som bränner mig”. I eftersnacket stod det klart att min framställning var mycket uppskattad. Budapest – drömmarnas stad

På József Attila teatern var en

av uppläsarna den transsylvanske poeten Sándor Kányádi, som jag nu håller på att tolka till svenska. I pausen stångade jag mig in bakom scenen och i ett rum fyllt av tobaksrök, ölglas och författare satt den vithårige 75-åringen och diskuterade. Jag läste en dikt för honom och blev genast bjuden till Hargita sjön. Vi får se om jag kommer dit. Ove Berglund

Två timmar efter att vi lämnat kalla Sverige landade vi på flygplatsen i Budapest. Vädret slog emot mig med en varm vårvind, denna soliga söndag morgon. Jag hade aldrig varit i Budapest tidigare, och faktiskt inte direkt haft det på min önskelista. Visserligen hade jag fått berättat för mig att Budapest skulle vara en av världens mest romantiska städer, men det var också allt. Vi tog en taxi till hotellet, slängde av oss väskorna och började gå in mot staden. När vi kom fram till en av de stora broarna som förenade Buda och Pest, tappade jag nästan hakan; många städer har jag

sett, men aldrig någon så vacker som den här! Jag kunde inte riktigt placera mina sinnen om var jag var, det kändes som alla världens vackraste städer samlade på en plats, – de mäktiga broarna, de vackra byggnaderna, båtarna som sakta gled fram längs floden, den underbara kyrkan som låg inmurad i berget, byggnader gamla och nya, invävt på ett mycket harmoniskt sätt. Allt var så otroligt omtumlande. Det känns härligt att veta att jag har besökt drömmarnas stad, en plats jag helt säkert kommer att återvända till. Molly Aulin

HÍRADÓ

3

Lépéselõnyben megmaradásunkért Az országos szövetség anyagi helyzetének a megtárgyalása, a svédországi magyarság megítélése az anya- valamint a befogadó országban, az utánpótlás kérdése az aktív egyesületi tagok körében és a tagság érdeklõdésének a fenntartása és kielégítése voltak azok az aktuális kérdések, amelyek miatt márciusban rendkívüli vezetõségi ülést hívott össze a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ).

– Soron kívüli vezetõségi ülésre általában akkor kerül sor, amikor valamilyen rendkívüli esemény vagy annak az elõszele ezt megindolkolja. A SMOSZ életében ilyen most nincs, de van néhány olyan kérdés, amely mûködésünket nagymértékben befolyásolja, és amelyeket mindenképpen idõben szeretnénk kezelni, szögezte le Bihari Szabolcs, a SMOSZ elnöke.

A pénz egyre fogy

Híradó

A SMOSZ-nak nyújtott állami támogatás mértéke tendenciát követve évrõl évre csökken. – Ügyes és ésszerû gazdálkodással ma még tulajdonképpen mindenre futja, amire költeni szeretnénk. De fel kell készülnünk arra, hogy elõrelátóan gazdálkodjunk, és megoldásokat kell találnunk a SMOSZ bevételi forrásainak a biztosítására, hangsúlyozta Bihari Szabolcs. Az országos szövetség költségvetése gyakorlatilag három tétel köré csoportosul: az egyesületek és a programok támogatása, az információra – ezen belül fõleg a Híradóra – szánt összeg és az adminisztrációs költségek. A központi meghívottak egyre inkább piaci árat kérnek vendégszereplésükért, amelyet egyre kevésbé tudunk kifizetni. Az elõadások jellege is vita tárgya: az egyesületek egy része csak „könnyebb mûfajt” – zenés kabaréösszeállításokat – szeretne látni, mert annak van közönségsikere, egy másik része a tagságnak viszont komolyabb színházi elõadást igényel. Különösen vidéken van nagy jelentõsége annak, hogy milyen

Tartalom

4 5 6 7 8 20 22 24

mûsorok érkeznek, mert sok helyen ez a fõ kötelék a tagság és az egyesület között. Különbözõ ízléseket, érdekeket, korosztályoknak a kívánalmait kell közös nevezõre hozni, ami nem könnyû. A vezetõség most úgy döntött, hogy ezután évente két színházi elõadást biztosít a tagságnak a SMOSZ, amelyek közül az egyik a könnyedébb, a másik a komoly mûfajhoz tartozik majd. A gyermek- és ifjúsági programok támogatása kiemelten fontos, mert mind több és több a második generációs gyermek a svédországi magyar közösségben, akik – nem egy esetben – csupán ezen az egy csatornán keresztül részesülnek anyanyelvi oktatásban vagy magyar foglalkozásban. Ezt a tevékenységet a SMOSZ nem csak szinten tartani, hanem továbbfejleszteni is szeretné. – Nagyon érdekes, hogy a néhány évvel ezelõtt beindított Mikulás-ünnepélyek és az erre meghívott elõadások az egyik legsikeresebb rendezvénysorozatnak bizonyult. Olyan szülõk is eljönnek a Mikulásra, akik egyébként nem vesznek részt az egyesületi életben. Ebbõl mi azt a következtetést vonjuk le, hogy a tagság magunkhoz édesgetésének-csalogatásának egyik módszere több ifjúsági és gyermekprogram szervezése, például egy visszatérõ májusi ifjúsági rendezvény. Az egyesületek közvetlen anyagi támogatását egy kulcs szerint igyekszik az országos szövetség megadni mindazoknak, akik ezt igénylik, és ameddig lehet. Ha azonban az állami támogatás tovább csökken, valószínûleg ez a tétel lesz az elsõ, amelyet be fog kelleni vonni vagy csökkenteni. Az információ (elsõsorban a Híradó, kisebb mértékben a honlap) egyik nagy tétele a kiadásoknak, de az ország-világ elõtti tükör jellege miatt az újságnak fontos szerepe van. Részben könyvelési lehetõségek kihasználásával, részben a postai költségek csökkentésével szeretnénk racionalizálni az újság költségeit.

Beköszöntõ hu.se.t Felhívás Könyvszemle Lelket lehelni Európába Õszi meghívottak Adakozók listája Portré: Bihari Szabolcs

 9 23

Egyesületi beszámolók Levelesláda

Következõ számunk lapzártája 2005. szeptember 2.

E számunkat Ambrus Ludwig (7 o.) munkái illusztrálják.

(Folytatás a 4. oldalon)

• •

•

•

FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs FÕSZERKESZTÕ: Újvári Tünde SZERKESZTÕ: Sall László POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8A, 178 32 Ekerö TELEFON/FAX: 08-38 48 60 E-POSTACÍM: [email protected] HONLAP: www.smosz.org MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: 1103-7679 A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát.

•

•

•

•

• •

Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal.

POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg. 497 67 25-4 gyûjtõszámla; pg. 441 40 44-0 Duna-tv

HÍRADÓ (Folytatás a 3. oldalról)

Kedves olvasó!

Új köntösben és új tartalommal köszönti önöket, titeket, kedves olvasók, az új Híradó. Persze ennek a fele sem igaz, illetve csak a fele az. Hiszen a köntös a régi, a SMOSZ-Híradó régi köntöse, és a tartalom is a régi, a SMOSZ egyesületeinek hírei. Ami viszont új, hogy ezentúl a stockholmi Magyar Házban mûködõ és az országban szétszórt egyesületek hírei egy fedél alatt a Híradóban jelennek meg. Kalocsi Margit 25 évi munka után letette a lantot. A kereken száz Sárga újság elkészítése és életben tartása egyedülálló teljesítmény. Fölösleges keresgélni a nagy szavak között, amikor összegezni kell ezt a munkát: köszönjük Gitta, a stockholmi egyesületek és a SMOSZ nevében is! A Híradó szerkesztõsége veszi át tehát ezt a munkát és ígéri, hogy a Stockholmi Magyar Ház Híradójának olvasói ezentúl is érdekes és színvonalas újságot vehetnek majd a kezükbe. Reméljük, hogy a fõvárosi egyesületek ezentúl is részletesen beszámolnak a tevékenységükrõl az olvasóknak, és reméljük, hogy Kalocsi Gitta ezentúl is fog írni a lapba. A SMOSZ vezetõségének felkérésére, de nem a Gitta helyén, ezentúl Sall László is segédkezik a most már kibõvült, nagyobb oldalszámmal megjelenõ Híradó szerkesztési munkájában. Kérünk, segíts te is. Ha történt valami említésre méltó az egyesületedben, ha tudomást szerzel arról, hogy egy itt élõ magyar kiemelkedõ tevékenységet folytat valamilyen területen, ha olvastál egy érdekes könyvet, amelyre fel szeretnéd hívni mások figyelmét is,vagy ha a svéd-magyar témakörben vannak híreid, véleményed – kérünk, írd meg nekünk! Várjuk leveleiteket. Sall László Újvári Tünde [email protected]

– Nem utolsó sorban szeretnénk kihasználni azt a reklámértéket, amelyet a tagságunk képvisel, és hirdetési lehetõséget teremtünk az ebben érdekelt cégeknek, megfelelõ díjazás ellenében, számol be az elnök. Az adminisztrációs költségek elkerülhetetlenek az országos szövetségben, a nagy tételeket a két közgyûlés teszi ki, amelyek közül az õszi, ugyancsak anyagi megfontolásokból, most már egybe van kötve az egyesületi konferenciával. – Közös érdekünk, hogy megmaradjunk, hogy helyesen gazdálkodjunk, hogy az utolsó öre is olyan helyre menjen, ahol szükség van rá, és közös érdek, hogy mindenki megnézze, hogyan tudja a kiadásokat a legésszerûbben tervezni. Nem mindegy például, hogy a közgyûlésre x összegért vagy kétszer x összegért utazunk fel.

Közösségi szerepünk Sem Svédországban, sem Magyarországon nem úgy alakul a svédországi magyarság iránti megközelítés, ahogy azt közösségünk és a SMOSZ szeretné, vagy ahogy azt a logika megkövetelné. Svédország bevándorlópolitikáját az elmúlt években káosz jellemezte, a kormány nem tudta eldönteni, hogy mit is akar, és a bevándorlók gondjainak a megoldására még igazán nincs se elképzelés, se konkrét javaslat. A svéd kormány és a hivatalok a mai napig nem ismerték fel a bevándorlóknak a valós jelentõségét, hogy társadalom-alkotó és adófizetõ szerepünk mellett katalizátorként mûködhetnénk két ország társadalmi, politikai, kulturális kapcsolatainak az elmélyítésében. A SMOSZ feladata tudatosítani a mindenkori vezetõkkel, hogy ez egy járható út, és nem kevésbé azzal a haszonnal járna, hogy az illetõ bevándorlócsoport sokkal hamarabb otthonosan érzné magát az országban. A svédországi magyarság megmaradása szempontjából pedig rendkívül fontos a SMOSZ-nak az a korábbi célkitûzése, hogy kivívjuk a meghonosodott kisebbségi státuszt.

Magyaroszágon majdnem hasonló a hivatalos szervek hozzáállása, mint Stockholmban. A SMOSZ vezetõsége – többek között a NYEOMSZSZ, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének keretében – azon munkálkodik, hogy megértesse a mindenkori anyaországi kormányzattal és a politikai elittel a nyugati, s ezen belül a svédországi magyarságban rejlõ tõkét.

Hiányzik az utánpótlás Az aktív egyesületi tagok kiöregedése és a tagság érdeklõdésének fenntartása az egyesületi élet és a programok iránt fontos témája volt a vezetõségi ülésnek. A SMOSZ taglétszáma évek óta stabil, 56005700 körül mozog, de azoknak a kora, akik a hátukon cipelik az egyesületi élet munkáját, egyre emelkedik, és az õket követõ generációt nem sikerült igazán megnyerni az egyesületi élet számára. Leginkább a nagyvárosokban, s azon belül is Stockholmban nagy a gond. A SMOSZ-vezetõség úgy döntött, hogy megpróbálja rendszeresítve beindítani a táncházat (ld 17. o), amely a 30-40 évesek érdeklõdésére tart számot . A SMOSZ-nak az a célja, hogy aktív és érdeklõdõ tagsága legyen, már csak azért is, hogy a központilag kínált programoknak meglegyen a látogatottsága. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermekes szülõk inkább elmennek az olyan rendezvényekre, amelyek a gyermekeikhez is szólnak, példa erre többek között a már említett Mikulásünnepély. A vezetõség most a cserkészet országos kiterjesztését tervezi, s ez alkalommal nem fiatalokat, hanem a szülõket szeretnének kiképezni cserkészvezetõknek, akik majd tovább tudják vinni a tevékenységet. Az elsõ erre vonatkozó kísérlet a napokban indul be Jönköpingben. – Természetesen nem szeretnénk megfeledkezni azokról sem, akiknek az elmúlt éveket köszönhetjük, hangsúlyozta az elnök. – Rendkívül örülünk, hogy Stockholmban nagyszerûen mûködik az idõsek klubja, és csak bátorítani és támogatni tudjuk az ilyen jellegû kezdeményezéseket vidéken is. 

Ambrus Ludwig: Az elmúlás biztosítása, triptikon,olaj, vászon, 2000-2001

4

HÍRADÓ

5

hu.se.t Ott lebeghetett a lelke fölöttünk. Egészen közel. Hányszor dobbant meg a szívünk a büszkeségtől, hogy magyarok, svédek, fiatalok és idősebbek József Attila verseit mondták, énekelték ott, azon az estén a göteborgi Världskulturmuseet-ben? Születésének századik évfordulóját ünnepeltük. Szinte valamennyi magyarországi barátomnak, gyermekkori városnegyedem mai honlapjának is eldicsekedhettem vele: mi itt, Svédországban, Göteborgban József Attilára gondoltunk. Válaszaikat olvasva úgy éreztem, mintha személy szerint engem dicsérnének... Göteborgban a Kőrösi Csoma Sándor Mûvelődési Kör titkárának, Sall Lászlónak támadt az ötlete, hogy ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. A Mûvelődési Kör segítségét kérte és kapta meg. Amikor a stockholmi Magyar Nagykövetségnek is elmesélte, milyen tervei vannak, onnan a legteljesebb támogatásról biztosították. Így azután Sall Lászlónak már csak annyi teendője maradt, hogy megszervezze ezt az ünneplést.

Dr. Szöke László, Magyarország stockholmi nagykövete kezdettõl fogva támogatta a készülõ rendezvényt. Fotó: Tábori György.

Jól indult a szervezés A Göteborg szívében álló Världskulturmuseet falai felépítésük után még szinte száradófélben voltak, de valaki máris kopogtatott: „mi, magyar göteborgiak, arra gondoltunk, hogy szívesen megünnepelnénk egyik legnagyobb költőnk születésének századik évfordulóját, csak segítségeteket kérnénk, hadd jöhessünk ide svéd tisztelőivel együtt, s hadd akaszthassunk fel Szép számban jelent meg a közönség a rendezvényen. Fotó: Csikós Tibor néhány festményt, vers-illusztrációt, meg mellett” Urbán Attila zsebében volt. Attila ízes hangján oly’ kellemes volt hallgatni, ha netán még egy termet is kaphatnánk, miközben ráismertünk az eddig magyarul azonban (nekünk) váratlanul bejelentette, ahol kb. száz ember...?”. Nos, kopogtatni hallott-olvasott sorokra. hogy az orvosi vélemények szerint éppen tudni kell, mert Sall Lászlónak azt mond– Bea, tudod, hogy tervezzük megünneták: „Ni är välkomna! – Szívesen látunk!”. az ünnep napján válhat időszerûvé várva pelni József Attila születésének... várt gyermekük megszületése, de vállalja Ez pedig jó jel volt, hiszen máris lehetett – Tudom, persze! – mondta Maróti Beáta, a „fejvesztést” és minden törvénnyel ellenfolytatni a szervezést. Annál is inkább, s már gyanította, hogy feladatot kap. kezve Sall Lászlóra bízza a kártyát (még mert László – már ebben a szinte még – Igen – folytatta Sall László –, de ötleti szakaszban is – ott tudhatta a magyar a toalettekhez is szükség volt rá). Ez szép azután lenne egy kis fogadás és jól jönne nagykövet úr, dr. Szőke László és a kultúr- jele a bizalomnak. Köszönjük, Attila! valami harapnivaló, meg egy kis üdítő. attasé, Tábori György úr támogatását. Ezzel ez a kis részlet is elintéződött, Bátorították, és felajánlották Würtz Ádám Alakult az est s a vacsora mert Beáta, részben Kók György segítségéremek, de jelentős mennyiségû vers-illusz- Megérkeztek a rajzok, a festmények, s trációjának szállítását, a szállítás összes közben telefonok, drótposták és sms-ek sur- vel, megvásárolta, amit kellett, s barátnőköltségét, s egy esetleges – az estét bezáró rogtak az éterben: alakult az est, az ünnep, a jével, Szabó Katarinával hatalmas asztalt – fogadás étel-ital-költségeinek részbeni mûsor részleteinek megformálása. Itt nem terítettek abban a „belépés csak kódolt fedezését. Amikor már majdnem csak sorolom fel, kik azok a magyarok és svédek, kártyával”-teremben. Volt magyar kenyér, az apró, gyakorlati részletek elvégzése vagy Svédországban született fiatalok, akik magyar kolbászok... karikákra vágva (mindketten alaposan elvágták az ujjukat), savavolt hátra, kiderült, hogy ennek az estét verset mondtak, zenéltek, énekeltek, vagy nyú uborka, körözött, téliszalámi, pogácsa, záró falatozásnak a színhelye a Valand vállaltak egyéb módon közremûködést, édes sütemények, sajtok, szőlő, kristályvíz, Képzőmûvészeti Főiskola egyik terme, de nagyon ide kívánkozik Ove Berglund, más üdítő, meg egyebek. amely csak egy kódolt kártyával nyitható az „En eld som bränner mig” címû József meg. A kártya pedig „fejvesztés terhe Attila kötet fordítója nevének kiemelése, akit (Folytatás a 8. oldalon)

HÍRADÓ

6

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének tagegyesületeihez A rendkívül súlyos magyarországi és Kárpát-medencei árvízhelyzet témája volt Országos Szövetségünk április 23i vezetõségi ülésének. Elhatároztuk, hogy gyûjtést hirdetünk az árvízkárosultak megsegítésére. Idõközben a helyzet súlyosbodott, a kár meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A leginkább érintett körzet polgármesterétõl, kérésünkre jelentést kaptunk, amely a SMOSZ honlapján, a www.smosz.org internetes címen olvasható. 1999-2000-ben volt egy hasonló, sikeres akciónk. Akkor, az adakozások révén, egy jelentõs összeg gyûlt össze. A SMOSZ szerzõdést kötött a kiválasztott önkormányzattal, amelyben feltételül szabta, hogy az átutalt pénzbõl helyreállított épületek állapotáról tájékoztatást, és a felhasznált összegrõl a végén elszámolást kérünk. Ezekre a feltételekre azért volt szükség, mert korábban voltak negatív tapasztalataink is, és azt akartuk, hogy a gyûjtésbõl befolyt összeg oda kerüljön, ahova szántunk. A kárpátaljai partnerünk rendkívül becsületesen és korrektül teljesítette a szerzõdésben foglaltakat, folyamatosan tájékoztatott a fejleményekrõl, és a munka végén az utolsó öréig elszámolt a kapott pénzzel. További elõnye volt a gyûjtésnek, hogy a svédországi adományok nem aprózódtak fel különbözõ segélyszervezeteknél, és az adakozónak nem kellett a drága külföldi átutalást kifizetnie. (Folytatás az 5. oldalról)

E sorok írója is segédkezett, de nem vágta el az ujját. Terítés közben megérkezett boraival az Egerben gazdálkodó svéd borász, mondhatnánk a hazánkba szakadt hazánk fia, Lars R. Nilsson, aki szintén „feltöltötte” asztalát poharakkal, fehér és vörös egri borokkal (ld www.eged-mountain.hu). Kostolónak... Abban a kellemetlen, hûvös, esős időben együtt hajtottunk át a Världskulturmuseethez, s még jókor. Alig, hogy üdvözöltünk néhány régen látott svéd és magyar ismerőst, épp, hogy megnéztünk egy-két festményt, rajzot, máris tapsolhattunk a mikrofon elé álló magyar nagykövetnek, dr. Szőke László úrnak, aki alaposan kifáradva az előző napi miniszterelnöki tárgyalások miatt, csak rövidítve mondhatta el sokkal hosszabbra és személyesebb hangvételûre írt megnyitóját. Sajnos, így a későbbi fogadáson sem kóstolhatta meg a finom falatokat.

Az ösvény folytatódik Hogyan hagyhatnám elmondatlanul, hogy 1957-ben egy teljes nyáron át zongoráztam Balatonszárszón, s dobos kollégámmal együtt annak a háznak a falszomszédságában laktunk, amelyből József Attila rohant végig azon a ma is létező keskeny, kitapo-

Most hasonló gyûjtési akciót kezdeményezünk a jelenlegi árvízkárosultak megsegítésére. Felkérem a tagegyesületeink vezetõit, hogy jelen levelemet legyenek szívesek továbbítani a tagság felé. Felkérem az egyesületeinket és a tagságot, hogy anyagilag segítsünk bajba jutott nemzettársainkon. Az adományokat a következõ számlaszámra kérem befizetni: Ungerska Riksförbundets Insamlingskonto plusgirot 4976725 - 4 A befizetõlapra, kérjük, tüntessétek fel a neveteket, és azt, hogy: Árvíz. Minden adományozó nevét közölni fogjuk a Híradóban, valamint természetesen azt is vállaljuk, hogy folyamatosan tájékoztatunk Benneteket a gyûjtés eredményérõl és felhasználásáról. Remélve, hogy a svédországi magyarok ismét nemes nagylelkûségrõl tesznek tanúbizonyságot, és elõre is köszönve segítõkészségeteket, barátsággal üdvözöl Benneteket, Bihari Szabolcs NE FELEJTSD: KÉTSZER AD AZ, AKI GYORSAN AD!

*

Az országos szövetség vészalapjából gyorssegélyként átutalunk 10 000 koronát a magyarországi árvízkárosultak javára. A gyûjtés folytatódik.

sott ösvényen, amely – neki – ott végződött a vágányoknál, amelyen már lassított az állomáshoz közeledő vonat. Pedig annak a keskeny ösvénynek ott volt a folytatása a vágányok túloldalán is... Végezetül még annyit, hogy ennek a kis beszámolónak megírásakor nem akartam szóvirágokkal díszítve „elmagyarázni” az olvasónak, milyen sokat jelent egy ilyen rendezvény a magyar kultúra terjesztése szemszögéből nézve, s hogy milyen rendkívül felemelő érzés volt hallani és látni a fiatal és nem-fiatal fellépők igyekezetét, érzelmileg maximálisan átélt bizonyítását annak, hogy József Attila itt él közöttünk, a szívünkben, azok szívében is, akik Svédországban tanulták a magyar szót, vagy svéd nyelven ismerték meg József Attila verseit. Köszönjük a Världskulturmuseetnek, hogy nem csupán alkalmat adtak, de még írásbeli szerződést sem tartottak fontosnak ahhoz, hogy a magyar szó, a magyar gondolat megnyilatkozhassék. Lehet, hogy újra kopogtat... Ja, egyébként Sall Lászlónak most van egy ötlete...

Maróti László [email protected]

Mûsor és a résztvevõk: Szőke László, Magyarország nagykövete, és Tábori György, sajtóattasé Würtz Ádám József Attila illusztrációi Henrik Edström illusztrációi az En eld som bränner mig c könyvhöz Kasza Imre, Barnkonstmuseet, 1995 Ullfrud bemutatása Szeles Judit illusztrációi Csikós Tibor grafikák Lipcsey Emőke Képversek, Hegyek között I-IV Ambrus Ludwig festményei (lapszámunk képzõmûvésze) (Dusa Ödön Óda c. videója végül – technikai okok miatt – nem került bemutatásra) Niklas Andersson, ének; Daniel Pettersson gitáron és Lina Ikse-Bergman, basszuson kíséri Szeles Judit saját verseit olvassa; Sara Blanck svédül; fordítás Urbán Csaba David Enemar Esterházy Pétert mutatja be Sara Blanck és Helena Andersson (Pacsirták) József Attila verseit adják elő, gitáron közreműködik a zeneszerző, Urbán Csaba Ove Berglund En eld som bränner mig c .József Attila fordításkötetéből olvas Gaál Zoltán Levél József Attilához, előadja Agneta Plengiér Gaál és Gaál Zoltán Lipcsey Emőke Visszaszámlált levelek c versét adja elő Kádár Péter saját verseit olvassa fel; Helena Andersson svédül; fordítás Sara Arvidsson Urbán Csaba & Urbán Attila László: Saját versek és mások népzenéje (Attila végül mégsem volt jelen, fia jól időzített születése miatt)

HÍRADÓ

7

Tisztázni a legmagasabb fokon Ambrus Ludwig festõmûvész egyike volt annak a számos, alkotókból, szervezõkbõl és mûvészekbõl álló csapatnak, amely a József Attila-centenárium alkalmából megtartott, hu.se.t név alatt futó göteborgi rendezvényt életre keltette. Az érdeklõdõ közönségnek már 1995-ben bemutatkozott a stockholmi Magyar Házban „Van, ami elmúlt: a jelen éhség” címû egyéni kiállításon.

Ambrus Ludwig 1958-ban született Kolozsváron. A Képzõmûvészeti Fõiskola elvégzése után, 1986 óta Svédországban él. 1991-tõl kezdõdõen több egyéni és csoportos kiállításon vett részt Magyarországon és Svédországban egyaránt. A határon túli kortárs magyar képzõmûvészek kiállítássorozat keretében a berlini Babylonia Kultúrközpontban is szerepelt. Munkásságával részletesebben bemutatkozik A két évszak címû svédországi magyar egyetlen lehetõsége maradt: alkotni Istenmûvészeti kiadvány két utolsó számában, nek. Ennek értelmét mindenki magában ahol ars poeticájáról is vall. Onnan származ- hordja, és ezt kell megfejteni. nak az alábbi részletek:

A mûvészet szerepérõl

Ambrus Ludwig: Az élet harapása, triptikon, olaj, vászon, 2002-2003.

A jelen történelmi ítéletidõben a mûvészre váteszi szerep nehezül. A lelkiismeret szócsöve. Ennek ára – a történeti ellenállásokon szétforgácsolódott sors. A személyes tudás és a személyes stílus is egy ilyen kísérlet, ennélfogva töredékes. Ez bennünk az igaz és a valódi. Sorsunk egyszerisége bennünk a legigazibb. Senki sem megoldott, nem befejezett, sem sorsában, sem mûvében. Az igaz mûvész nem esztétikai exisztencia, hanem rangja szerint morális és religiózus. A mûvészet olyanképpen beavatás, hogy megpróbál hozzászólni az élet nagy tényeihez. A mûvészeti cselekvés egyetlen útba olvad: az Istenkeresés útjába – valamit „tisztázni a legmagasabb fokon”. Ugyanis csak egyetlen tudás létezik, ez pedig Isten tudása. Ezért a mûvésznek

Az elveszett létegység

A létegység elvesztésének egyik súlyos következménye a közösség és a lét kapcsolatának megszakadása. A jelenkorban elsõsorban a mûvész, a költõ tett kísérletet a megszakadt kapcsolat újrafelvételére és a valódi közösség megalapítására. Ez a kísérlet azonban eredménytelen maradt, és a szellemi ember, a mûvész helyzete mind a mai napig tisztázatlan. A szellemi ember archetípusát Herakleitosz személye jelenti. Herakleitoszban a mi világhelyzetünk, minden következményével együtt, megnyilatkozik: „a szellemre való feleszmélés, a kísérlet arra, hogy az emberiséget fölemelje és meggyõzze, a sikertelenség, a harag, a felháborodás, a düh, a fokozatos elszigetelõdés, a visszavonulás, végül a magány. Ez az a sors, amelyet akkor elõször élt meg Európában Herákleitosz, s amely azóta számtalanszor ismétlõdött másban”. 

Ajánlom Bartók nem lett a nép zeneszerzője. És mindez nem a Kodály vétke, aki világhírű módszerével sem tudta megtaní-tani (milyen fokon is?) a zen-élést az embereknek. Hogy a zene, a Bartók zenéje legyen mindenkié. Mint ahogy Bartók maga sem lett mindenkié. Kié hát akkor Bartók, amikor egy svédül írt „regény” főszereplője? Kjell Espmark, aki 1981 óta tagja a Svéd Akadémiának, 2004 őszén megjelent Béla Bartók mot Tredje riket címû könyvében ugyanis éppen a mi(?) Bartókunkat teszi meg főszereplővé. Ki hát ez a Bartók? Nem életregényt ír Espmark, ilyen értelemben tehát nem igazán Bartókról ír. Bartókról, mint a hatalommal szembenálló, ám a nép minden rezdülésére érzékeny alkotóról ír Espmark. Újraalkotja az alkotás aktusát. Bartók egy franciaországi kávézóban ülve (igazából ez a regény cselekménye, Bartók megiszik egy pohár vizet!) újraéli az alkotás fázisait. Ám ez az (újra-)alkotás nagyon is próbára teszi Bartókot: érzi, tudja, hogy érte kiáltanak a falvak, ám ő mégis elhagyja az országot, Európát! Hűségét örökre megtartva. Eszméi, eszmeisége felülemelkedik érdekein (a nép érdekein is) és elhagyja a náci Németországtól veszélyeztetett Európát. Ám ha mindezt nem tudjuk, mert mi svédek vagyunk, akkor nagyon nehéz ezt a nehéz (már-már költői tömörségű) prózát megérteni. Hogy mit hallucinál ez az ember, hogy mit akar tulajdonképpen. (A svéd kritikák egy része értetlenül áll a témához.) Ám akkor egyszerűbb, ha Espmark munkássága felől közelitjuk meg a témát. Mert, habár a szerző már szinte gyerekkora óta szereti Bartókot, a téma mégis svéd. Az egyén harca, lehetőségei, esélye egy jól működő, már-már totalitárius államhatalommal szemben. Espmark nem a legismertebb és legolvasottabb svéd szerzők egyike. Talán érthető, miért. Két kis-nemzet két nagy gondolkodója talált egymásra e könyvben. Ajánlom!

Sall László [email protected]

HÍRADÓ

8

Lelket lehelni Európába

Egység és különbözőség A kultúra az emberiség lelke. A történelem lelke. Az elüzletiesedett, végső tartalékait felélő világban, itt az ideje lelket lehelnünk Európába. E gondolat szellemében zajlott május 2-3-án A Kultúra Európájáért című nemzetközi konferencia Párizsban. Fővédnöke, Chirac elnök meghívására nyolcszáz közismert, köztük megannyi világhírű művész sereglett a 25 tagállamra bővült Unió kulturális konferenciájára. aló igaz, a francia köztársasági elnöknek kapóra jött a párizsi találkozó, nem véletlenül időzítették az európai alkotmány jóváhagyásáért való népszavazási kampány finisére. Bármiként is legyen, mérhetetlen hozadékkal járt valamennyi tagország számára, amely a tradicionális értékek, a nemzeti identitás megőrzését, és ugyanakkor egymás kultúrájának megismerését tartja egyik fő feladatának. Az Élysée-palota tükrökkel, hatalmas csillárokkal teleaggatott, fényűző dísztermében az elnök nem habozott sorolni az igen szavazattal járó előnyöket a kultúra szférájában. Az Alkotmány ugyanis biztosítani fogja a nemzeti önazonosságot garantáló, különböző kultúrák önállóságát, védelmét, uniós anyagi támogatását. Megítélése szerint, a művelődés, a művészet világa nem vásár, nem lehet kiszolgáltatni a piac

Ambrus Ludwig: A festõ. Olaj, vászon, 1988.

V

vak törvényeinek. Nem véletlenül idézték ezt a mondatát az összes párizsi napilapok, melyek kolumnákat szántak az eseménynek. „Önökre, alkotóművészekre hárul a feladat – jelentette ki Chirac –, hogy nemzeti kultúrájuk óvásával, gazdagításával megteremtsék a művészet, a gondolkodás Európáját. A humanizmus Európájában együtt kell élniük a különböző vallásoknak és kultúráknak, amit összeforraszt a szép szophoklészi eszme: ,semmi sem csodálatosabb az embernél'. Európainak lenni nem jelent lemondást önmagunkról, ellenkezőleg, még inkább franciának, németnek, olasznak, spanyolnak, lengyelnek vagy akárki másnak kell éreznünk magunkat ahhoz, hogy saját gyökereinkből táplálkozhassunk kontinensünk közös, ősi talajából” – szögezte le az elnök sokak megnyugtatására. Már ha bárkit is megnyugtat a politikusok nyilatkozata. ami ma összeköti a 450 milliónyi, egyesült Európát – mondotta – az épp a saját kultúrája iránti fogékonyság, ragaszkodás. Egyszóval, „egység és különbözőség” – amint a megszavazandó Alkotmány is leszögezi. Márpedig a kultúra, több ezeréves örökségünk – ősi gyökereinél fogva – maga a nemzeti identitás, zárta szavait Chirac elnök. A „lelket lehelni Európába” kitétel először Schröder német kancellár ajkáról hang-

S

zott el 2004 őszén, amikor is A Kultúra Európájáért elnevezésű találkozó első fordulóját tartották Berlinben. A Chiracfogadás után kezdődő párizsi találkozót már a Comédie Francaise-ben folytattuk. Mi tagadás, a hely szelleme is átjárta a konferencia résztvevőit. házigazda tárcavezető, Renaud Donnedieu de Vabres köszöntőjében egyenesen költői fogalmazással élt, mondván: „Európa eleinte puszta legenda, mítosz volt. Álom és utópia. Aztán belépett a történelembe, és valósággá vált. Véres valósággá. Háborúk rémségein átjutva, ma már a hajdani görög demokrácia modellje szerint, békében szeretne élni. Önök, a kultúra követei, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 25 ország különböző művészeti ágainak képviseletében, más-más nyelven, ám együttesen teremtsük meg a független szellem békés Európáját.” S hogy mi a teendő? Előbb a diagnózis alapján kellene végiggondolni a terápiát. Mint Michel Serres akadémikus, a nagyra becsült filozófus mondotta, a föld energiaforrásainak garázda kirablása után – amit a globális üzleti szféra követ el – meg kell próbálnunk megmenteni a világot; az emberiség mentalitását kell megváltoztatnunk, és lelkiismeretét fölébresztenünk ahhoz, hogy megakadályozzuk a világ végső pusztulását. Érvényt kell szereznünk a humanizmus eszméjének, amely – ha többnyire háttérbe szorítva is – végigvonult a kontinens történetén. E humanizmus egyetemességének meg kell szólalnia valamennyi nemzet nyelvén, meg kell jelennie valamennyi nemzet kultúrájában, mert csakis ezzel az összefogással, identitástudattal lehet hatékony a közös küzdelem. Meg kell őriznünk hát különbözőségünket, s egyúttal föl kell keltenünk egymás iránti érdeklődésünket. Ha nem teszünk sürgősen lépéseket a környezetvédőkkel karöltve, rövidesen hajótöröttek leszünk egy pusztulásba taszított, lakatlan szigeten. A kultúra védelme végső soron az ember, a természet, a földgolyó védelmét is jelenti – zárta ovációval honorált beszédét a filozófus. eter Sloterdijk szerint a kultúra rendszere mindenkor fejlettebb volt a politikai szisztémáknál, ma is ezt kellene figyelembe venniük az illetékeseknek. D. Marramao azt fejtegette, hogy a kultúra nem ideológia, nincs tömegmozgósító politikai hatása, de nem is piaci termék – s eszerint kellene kezelni. A különbözőségek alternatív formavilága teszi ki az egyetemességet – a mindent elsöprő multikulturalizmus ellenében.

A

P

(Folytatás a 18. oldalon)

HÍRADÓ

9

utóbbiak az új vezetőség munkájában is részt vállalnak. Megnyugtató számunkra az ő jelenlétük a vezetőségben, hiszen ez társaságunk megfiatalodásának ígéretét hordozza Meghívottaink érdekes előadásokat magában. Ugyancsak tartottak, klónozástól és rákkutatásmegnyugtató, hogy Mind SOMIT-osok: Kádár Attila, Gerstenbrein Dóra, Köble tól a csángókig, majd a Trianon-film leköszönő régi, tapaszEdit, Blénessy Péter, Imre Irénke, Váncsa András. (2003) megtekintése után lelkészünkkel, talt vezetőségi tagjaink Molnár-Veress Pállal beszélgettünk sem távoztak el, hanem A SOMIT új vezetősége: el a trianoni diktátum igazságtalansá- revizorokként, jelölőbizottsági gáról és aktuálpolitikai vetületeiről. tagokként továbbra is szívükön viselik Elnök Kádár Attila Az előadások mellett a tábortűz és a SOMIT sorsát. Különösen szerenPénztáros Imets Zoltán Titkár Bitay Zsolt a különböző szórakoztató, de ugyancsés az is, hogy új vezetőségünk Szervező Blénessy Péter akkor nyelvfejlesztő játékok sem ezúttal nem csak Malmö/Lund körKovács Sándor maradhattak el. nyékén tömörül, hanem Borås ismét, Programszervező Gerstenbrein Dóra A SOMIT jövőjét illetően talán Göteborg és Helsingborg pedig újonFarkas Eszter legfontosabb esemény a tábor keretén nan vesz részt a munkában, közelebbi Vezetőségi tag Molnár Zsuzsa belül megrendezett tisztújító közgyűkapcsolatot kínálva így azokon a Castius Teddy lés volt. Örömmel állapítottuk meg, környékeken élő magyar ifjaknak is, Könyvvizsgáló Eftodi Ingrid hogy a már családos „idősebb fiatalok” ami, reméljük, hogy pezsgőbbé fogja Köble Edith mellett a 18 éves korhatárt kevéssel tenni az ifjúsági életet. Jelölőbizottság Pothorczki Ágnes Faludi Ágnes meghaladó, egészen ifjú nemzedék is Bitay Zsolt Váncsa András képviseltette magát a táborban, sőt ez [email protected] Egy sikeres, eseménydús jubileumi év után 2005-ben megújult erővel folytatja tevékenységét a Svédországi Magyar Ifjak Társasága. A Karlsborgban eltöltött februári mozgalmas hétvége után a Tångagärdén megrendezett tavaszi táborunk is hagyományosan jól telt.

Szevasztok fiatalok!

Újra itt a nyár! Újra sátortábor a SOMIT-tal! Nyári Szabadidős Sátortábor 2005. június 24-26. Lekeryd A program

A forma

A szabadidő-táboroknak nincs előre megtervezett, kötött programja. Elsősorban az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy lehetőleg mindenki jól érezze magát, ezért nagy súlyt fektetünk a spontán tevékenységekre. Lényeg a kikapcsolódás és a magyar fiatalokkal való megismerkedés.

A nyári tábor sátortábor. Ezért az alváshoz szükség van sátorra, hálózsákra, stb. Ezzel szemben minden egyéb kényelem adott. A táborhelyen van konyha, fürdőszoba, és villanyáram. Az étkezésről mindenki saját maga gondoskodik.

Az idén e tevékenységek közül választhattok: • Sportvetélkedő • Röplabda-bajnokság (4 fős csapatok jelentkezését várjuk) • Kenuzás • Futball • Bige Rossz idő esetén: • twister • activity társasjáték • karaoke show Este pedig tábortűz és zene minden mennyiségben! Természetesen mindenki hozhat magával szabadidős játékokat, ötleteket!

Jelentkezés A résztvevők létszámának számontartása érdekében jelentkezni kell táborszervezőinknél: Blénessy Péter: 0705-686209 Kovács Sándor: 0739-997204 Email címük: [email protected] A tábordíj: tagoknak 50 kr/nap nem tagoknak 70kr/nap A jelentkezés a befizetett tábordíjjal lép életbe. SOMIT PG-száma: 364038-0

Gyertek minél többen, hiszen mindig jó valahova tartozni, és ne felejtsétek otthon a jókedveteket sem! www.somit.net

Egyesületek

Tisztújítás a SOMIT-nál

HÍRADÓ

Egyesületek

10

Magyar szentmise a Dómtemplomban (Stockholms Katolska Domkyrka, Folkungagatan 46 B)

vasárnap, augusztus 21-én 13.30 órakor A misét Jáki Sándor Teodóz tartja. Az atya a Magyar Ház Közösség meghívására látogat Svédországba. A Stockholmi Katolikus Püspökség jóváhagyásával ünnepli velünk Szent István ünnepét. A vasárnapi miseidõ ugyan a horvátoké, de ez alkalommal átengedték nekünk, hogy legyen lehetõségünk magyar misével a templomban is ünnepelni. Nagyon örülünk, hogy atyát augusztusban Stockholmban, a Magyar Házban köszönthetjük! Reméljük, hogy sokan meghallgatják hívásunkat, és eljönnek megünnepelni nemzeti ünnepünket és elsõ nemzeti királyunkat, Szent Istvánt! Kérjük, hogy a vasárnapi misére hívjatok el minden ismerõst, hogy minél többen legyünk. Reméljük, hogy néhány közeli egyesületbe is el tudjuk vinni sokoldalú és nagytudású vendégünket. Az útiköltségének a megtérítését Magyarországról Stockholmba és vissza a püspökség magára vállalta, de az ittartózkodást és a helyi utazásokat nekünk kell fedezni. Kalocsi Gitta

P. Jáki Sándor Teodóz P. Jáki Sándor Teodóz Gyõrött született 1929-ben. A bencés rendbe 1944-ben lépett; 1952-ben pappá szentelték. Tanulmányait Pannonhalmán végezte az olasz tannyelvû gimnáziumban. Zenei diplomáját – középiskolai énekzenetanár és karvezetõ – 1961-ben, a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskolán szerezte. Az egyházi népének gyûjtése közben nem csak a Kisalföldön járt, hanem eljutott az Õrségbe, Burgerlandba is, majd Felvidékre, késõbb az al-dunai székelyek közé a Délvidékre. Kilencvenkilencszer járt Erdélyben, hogy az erdélyi székelyek népénekeivel ismerkedjék, 2005 áprilisában pedig már a 79. alkalommal látogatta meg Moldvában a csángómagyarokat. Atyai jó barátjaként tisztelhette Domokos Pál Pétert, a csángók apostolát, akinek példáját követve kezdte el tanulmányozni a csángómagyar testvérek sorsát és népmûvészetét.

Az õ biztatására kezdte el írni tudósításait is, melyeknek eredménye egy nemrégiben megjelent könyv. Az idén cd-lemeze is jelent meg: Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít címmel. A 19 felvett népi ének közül a legtöbbet a csángómagyaroktól gyûjtötte. Mindegyik elnyert díja hátterében komoly szerepe van azoknak a fáradozásoknak, amelyeket a csángómagyarok megismertetésének és megbecsültetésének az érdekében vállalt: • Gyõr megyei Jogú várostól a Szent László-éremdíjat kapta 1994-ben • a Bethlen Gábor Társaságtól a Márton Áron-emlékérmet 1996-ban • 2001-ben elnyerte a budapesti Széchenyi Társaság kitüntetõ érmét • 2002-ben a Magyarok Világszövetségének legmagasabb elsimerésével, a Magyar Nemzetért ezüstéremmel jutalmazták.

Wennesz László

MEGHÍVÓ SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉLYÜNKRE amely egyben az õszi évad megnyitója is a stockholmi Magyar Házban. Az ünnepélyt 2005. augusztus 20-án, szombaton este 17.00 órakor kezdjük ünnepi szentmisével, amelyet Jáki Sándor Teodóz pannonhalmi bencés tanár tart a Magyar Házban. Az ünnepi beszédet Teodóz atya tartja. Az ünnepély után vacsora. Mindenkit szeretettel várunk! A Magyar Ház Közösség

HÍRADÓ

11

2004. január 11-én alakult klubunk, Hungaroclub néven. Vezetõségünk jelenleg 10 tagból és egy revizorból áll. Különbözõ korosztályokat és különbözõ országokból elszármazott magyarokat képviselünk a vezetõségen belül. Szerintünk ez fontos tényezõ egy jól mûködõ klub életében. Az elnöki posztra két embert jelöltünk, J.P. Szilasi Évát és Molnár Tímeát, akik egymást segítve, mint elnök és alelnök töltik be feladatkörüket. A többi vezetõségi tag együttesen segíti munkánkat különbözõ feladatok ellátásával, mind kulturális, mind szórakoztató jellegû programjainkon belül. Ezeket a feladatokat egy-egy vezetõségi gyûlés alkalmával szoktuk kiosztani. A tavalyi év eseményekben és programokban gazdag volt. Összesen hét bált szerveztünk, és még négy más jellegû kulturális eseménynek tudtunk idõt biztosítani: megemlékeztünk a két nemzeti ünnepünkrõl, valamint operett-estet tartottunk, és Mikulás-ünnepséget a gyerekeknek. Mindezt sikerült úgy megszerveznünk, hogy helyiségünk nem volt. Ez többek között azt jelentette, hogy a vezetõségre néha aránytalanul sok munka hárult, és úgy éreztük, kevesen vagyunk. Jelenleg 313 tagunk van. Tagjaink között is minden korosztály képviselve van. Legfiatalabb tagunk 1 éves, a legidõsebb 83. Ennek nagyon örülünk, de ugyanakkor nagy kihívás is ez klubunk részére. Óriási szervezõmunkát igényel egy-egy bál megrendezése, hogy minden korosztály jól érezze magát, jól szórakozzon. Ezt eddig sikerült is megvalósítanunk. Ma, egy évvel alakulásunk után, büszkén mondhatjuk, hogy vezetõségünk továbbra is agilis, ambíciózus, munkájukat becsületesen végzõ emberekbõl áll, akik segítik a klub elõrehaladását. A Hungaroclub célja: • hogy életben tartsa magyarságtudatunkat,

• hogy ápolja a magyar nyelvet és kultúrát, valamint a magyar nemzet hagyományait, • hogy megkönnyítse a magyar bevándorlók beilleszkedését a svéd társadalomba, • hogy támogassa Malmö és környéke magyarságának közös kulturális érdekeit, • hogy a magyarjainak érdekeit képviselje a svéd társadalomban, • hogy jó kapcsolatot tartson fenn mind a svéd, mind a magyar társadalommal, valamint a hivatalos szervekkel. Idén januártól saját klubhelyiséggel is rendelkezünk, ami megkönynyíti ugyan a báljaink elõkészületeit, de más nehézségeket hozott magával. Itt gondolok a nyitva tartásra – nincs például senki, aki minden nap ugyanabban az idõben ott tudna lenni, hogy fogadja a tagokat, de már erre is próbálunk más megoldást keresni. Márciusban beindítottunk néhány tanfolyamot, amelyek nagy sikerrel jártak. Ide sorolnám mélyizom-tornánkat (tanár Benkes Erika), amely nagyon népszerû úgy az idõsebb, mint a fiatal korosztály körében, „Éljünk egészségesen Norbival-update-el” nevû helyes táplálkozás- és életmód-oktatásunkat (tanár Molnár Tímea), tánctanfolyamunkat (tanár Bursán Zita). Õszre még több programot, tanfolyamot tervezünk, többek között havonta egyszer „Nosztalgia Kávéház” címen klubestéket fogunk tartani. Nagy sikere volt az április 29-én tartott magyarhorvát ismerkedési estnek mindkét oldalról; valószínû, hogy õsszel megismételjük. Szívesen várjuk azon magyarok klubunkhoz való csatlakozását, akik még csak most olvastak itt rólunk! Kérjük, az alábbi címre küldjétek el kérdéseiteket, információkéréseteket.

Egyesületek

Bemutatkozik a Hungaroclub

Molnár Tímea megköszöni a vezetõségi tagok éves munkáját a 2004-es szilveszteri bálon. A fényképek a klub honlapjáról származnak, www.hungaroclub.com.

Molnár Nelly, Dimén Magdolna és Nagy Sandra farsangoznak. 2005 február.

Mosogatókra mindig szükség van a konyhán. Ebben az esetben a tombolajáték nyereménye volt a nagy kitüntetés..

J.P. Szilasi Éva, elnök Általában az elnök és az alelnök megtisztelõ feladata Molnár Tímea, alelnök a konyhatündérkedés. Balról: Molnár Tímea, alelnök, [email protected] Dimén Magdolna, revizor és Szilasi Éva, elnök..

12

HÍRADÓ

Egyesületek

CimboraA Cimbora 1999-ben alakult néhány lelkes szülõ összefogásával azzal a céllal, hogy segítsünk gyermekeinknek a magyar nyelv ápolásában. Sikeres kezdeményezésnek bizonyult, ugyanis a helsingborgi Hungária Klub hetedik alkalommal rendezte meg az idén a már hagyományossá vált gyermektábort 7-17 éves fiatalok számára.

A gyerekek mindent elkövettek annak érdekében, hogy számháború esetén megvédjék a zászlójukat - és nem utolsó sorban magukat.

36 gyermek vett részt a május 4–8 között Tåssjön megtartott, „A Pál utcai fiúk” témájára épülõ táborban. 17 felnõtt sietett a gyerekek segítségére a tábor ideje alatt: oktatók, szabadidős oktatók, a tábori lelkész, konyhafelelõsök, csoportfelelõs anyukák és apukák.

Filmvetítéssel kezdõdött

Károly Károly tábori lelkész egy kis csapattal várja, hogy a tíz perc szünet után folytatódjon az oktatás.

Székely Róbert remek búvóhelyet talált.

Az oktatók, Blénessy Enikő és Wolf Judit segítségével a gyerekek beleélhették magukat Nemecsek korának örömeibe és bánataiba. Legelső napi programként „A Pál utcai fiúk” címû filmet nézték meg a gyerekek, részletes magyarázat kíséretében. A film témája a továbbiakban az egész tábor vezérfonalává vált. A tábor végén a gyerekek nagy komolysággal és odaadással el is játszottak egy jelenetet a filmbõl. A témával kapcsolatos kérdésekben, majd nem kevésbé a délutáni aktivitásokban Károly Károly tábori lelkész is besegített. Ez utóbbiakat a szabadidőfelelõsök, Ménessy Zoltán és Tóth István rendezték: csónakázás, horgászás és pingpongozás voltak a fõ foglalkozások. Nagy felelősség hárult a csoportfelelősökre, Cziegler Lászlóra és (néhány napig) Medve Józsefre is, akik délutánonként segédkeztek a csónakázásban meg a horgászásban. Mindenki kipróbálhatott mindent, megtanulhatták a gyerekek, hogy hogyan kell kenuval evezni, és hogyan készítenek horgászbotot házilag. Este lefekvésnél, reggel felkelésnél, na meg a csoportmunkákban részt vettek a csoport-anyukák, Burszán Zita, Cziegler Ildikó, Kovács Andrea és Rontó Ági is. Tábori egészségügyi felelősünknek (aki az idén egyben filmesünk is volt),

HÍRADÓ

13

Tábortûzzel folytatódott

Tóth István, a szabadidõ tevékenységek egyik felelõse, tanítja az együttmûködés titkát.

Az estéket tábortűz mellett töltöttük, vagy a diszkónak berendezett szobát használtuk ki éneklésre és a napi események összegezésére. E pár nap legfõbb élményei közé tartozott a számháború, amirõl a gyerekek már a tábor kezdeténél érdeklõdtek, hogy mikor lesz. Volt kötélhúzás, kosárba dobás, zsákbaugrás, léggömbdurrantás, láb között uborkával futás stb. A gyererkek csoportokra voltak osztva, és pontokat szerezhettek a különböző versenyeken, amelyeket esténként, a tábortûznél értékeltünk ki. Mindenki megkapta a megérdemelt cukorkacsomagját. Nekünk, felnőtteknek is öröm volt látni a gyerekek örömét és vidámságát. A fiatalok egy némafilm-jelenetet játszanak el, miután Wolf Judit oktató A tábort szokásunkhoz híven megismertette õket a század eleji filmtechnika módszereivel. videószalagra rögzítettük, és minden gyermeknek és oktatónak postázunk majd egy példányt a felvételbõl. Részemről szeretném ezáltal megköszönni mindazon felnőttek fáradozását, segítségét, akik valamilyen formában részt vettek e tábor lebonyolításában, remélve, hogy jövőre is számíthatunk rájuk. Külön köszönjük a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségtõl (SMAPEK), valamint a Svédországi Magyarok Országos Szövetségétõl (SMOSZ) kapott anyagi támogatást. Ifj.Vaszi Árpád, a tábor szervezöje [email protected]

Kovács Andrea csoportanyuka felügyel a kötélhúzás szabályosságára.

Ifj.Vaszi Árpád felvételei

Faludi Dezsőnek sem volt könnyû dolga, hiszen előfordul ilyenkor, hogy egyik-másik gyerek lebetegedik vagy megkarcolja magát. Most egy kislányt kellett bevinni kezelésre, de szerencsére csak megfázás volt a baj. Ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, és senki ne maradjon éhesen ez idõ alatt, minden finomsággal ellátott bennünket a Botlik házaspár, valamint segítségeik: Szilvási Sarolta és Lakatos Katalin. Sosem hiányzott a finom ebéd utáni fagyi vagy vattacukor (avagy mindkettõ).

Egyesületek

-tábor 2005

Egyesületek

14

HÍRADÓ

Magyar Otthon és iskola „A svédek között bevándorlók vagyunk, de így egymás között kivándorlók” (Stuber Ági) A tanulás csoportmunka és projekt formában történik, félévente egy dolgozatot írnak a diákok. Nagy hangsúlyt fektetünk a házi feladatra, hiszen kéthetente három óra nem lenne elegendő arra, hogy az otthoni tankönyvek színvonalas anyagával megbirkózzunk.

Összetartó csapat Nagyban növeli a diákok önbizalmát, közérzetét, hogy rendszeresen hasonló korú magyar gyermekekkel találkozhatnak. Olyannyira összeforrasztotta Vége felé közeledik ez a félév is. alapvető ismeretanyagát szerezték őket az iskola és a cserkészet, hogy Tizenhatodik a sorban, 1997 őszén meg. A sok extra energia-befektetés még nyáron is többen együtt nyaraltak kezdtük el a magyar oktatást. Egy máris megtérülőben. Legtöbbjükből a egymásnál a Balaton mentén vagy osztályunk már kijárta a gimnáziumot, legkiválóbb svéd gimnáziumok legjobb másutt. A születésnapokat már hagyoközülük eddig négyen döntöttek úgy, diákja lett. Ellenérvként persze fel hogy Magyarországon tanulnak tovább, mányszerűen egymásnál ünneplik, és lehetne hozni, hogy az a szülő, aki válde a sor folytatódik. a hétköznapokon is szoros kapcsolatot lalja, hogy hétvégeken elhozza a gyertartanak. A jelek szerint az iskola Idén egy diákunk végez, őt is felvették mekét a Magyar Házba, az igényesebb elvégzése után sem szakad meg a a magyarországi előkészítőre. Többi az átlagnál, és így a gyermeke eleve kapcsolat, Magyarországon tanuló osztálytársa a felső tagozat végén jár, előnyös háttérrel indul otthonról. Nyilöregdiákjaink ott is összetartanak. vagy már szintén gimnazista. Öröm ván van ebben is igazság, a magyarEgy kétnyelvűség-kutató látogatott és büszkeség, hogy legtöbbjük nem országi zeneiskolákkal kapcsolatosan el hozzánk, és arról kérdezte a diákocsak nálunk, hanem a svéd iskolában is felmerült ez a gondolat. Ellene szól kat, hogy miért szeretnek a Magyar is kiváló. Magyarországon tanuló öreg- viszont az a tény, hogy sok zeneiskola Házba és magyar iskolába járni. Egydiákjaink is egytől egyig derekasan egyszerű körzeti iskola, és így az értelműen kiderült a válaszokból, hogy megállták eddig a helyüket. elit-szelekció kizárható. Ezekben is a legfontosabb motivációt a magyar ugyanúgy kimutatható az átlagon közösség biztonságadó melege jelenti. felüli teljesítmény. Megtérül a duplamunka Stuber Ági azt válaszolta, hogy „mert Akár ez az ok, akár az, szívből Nincs is mit csodálkozni ezen. Ahhoz amikor a svédek között vagyunk, örülünk diákjaink sikerének. hasonló jelenség, mint hogy az egyik akkor bevándorlónak számítunk, de motorikus képesség fejlesztése kihat a egymás között kivándorlók vagyunk.” motorika más területeire. Aki rendsze- Honfoglalás és Jöhetnek mások is! resen tornászik, más sportágakat is szabadságharc könnyebben tanul meg, egy hangszer Továbbra is szeretettel várunk minden Ebben a tanévben a nagyobbak osztáelsajátítása megkönnyíti a másikat stb. lyával a Rákóczi szabadságharc és magyarul tanulni vágyó 9–19 éves Nincs ez máshogy a szellemiek terén korú gyermeket. Vigh Anna Évánál 1948 közötti időszak történelmét és sem. Ismert dolog, hogy a magyarlehet jelentkezni a 08-57027709-es irodalmát vettük át, a kisebbekkel országi zeneiskolák diákjai minden telefonszámon vagy az alábbi e-postapedig a honfoglalástól Mátyás koráig más tantárgyban is az átlagon felül címen. jutottunk el. teljesítenek. A mi tanulóink kisgyerStuber György, Mindkét osztállyal sok népdalt tanulmek koruk óta két nyelvet sajátítottak tunk, és a magyar nyelvterület néprajzia Magyar Otthon és Iskola tanára földrajzi területeivel ismerkedtünk. el anyanyelvi szinten, és két kultúra [email protected] Idén is egy szép irodalmi-zenei műsorral szerepeltek a Magyar Házban kisebbek és nagyobbak egyaránt. A szomorú december ötödikei népszavazás volt a téma. Fotó: Stuber György

HÍRADÓ

15

Kedves olvasó!

Annak a ténynek tudatában, hogy a „Sárga újságunk” megszûnt, elég nehézkesen és szomorúan fogtam hozzá e beszámoló megírásához. Minden elismerésem e lapok szerkesztõjének, meg vagyok gyõzõdve arról, hogy hivatásának messzemenõen eleget fog tenni, de hát a „Sárga újság” egy része a történelmünknek, egy olyan korszaknak, amely most lezárult. Emlékek sorozatát idézi fel bennem, ahogy készülõdtünk az újság megírásához, nyomdába juttatásához majd elhozásához; meg kellett szervezni a csomagolást és a postázást – bizony, akkor néha nehezen és morgolódva fogtunk neki e munkának. Most mégis üreget hagy maga után az újság, megfájdul az ember szíve, mert csak most tudatosul bennünk, hogy egy korszak lezárul. Ilyenkor az ember önkéntelenül egy kicsit magára is gondol, hogy mennyire múlandó minden, és talán ha egy új esélyt kaphatna, akkor most jobban megbecsülné történetének eme színfoltját. Szeretném megköszönni az újság életre hívóinak és életben tartóinak a sok áldozatos munkáját. Köszönöm!

Gyûjtés AIDS-es gyerekeknek által irányított számítógépes szállítAz egyesületünk, mint tudjátok, gyûjtést kezdeményezett az AIDS-es gyermekek javára. A gyûjtés eredményeként 7800 korona gyûlt össze, amit az egyesület vezetõsége határozatának értelmében kiegészítünk 20 000 koronára, és azt juttatjuk majd el személyesen az otthon vezetõihez. Minden adakozónak köszönjük a támogatást, nagyon nagy szükség van rá. A támogatás eljuttatásáról és annak felhasználásáról a következõ beszámolóban fogunk majd tájékoztatni. Szabadságunk ideje alatt szoktuk minden évben meglátogatni a támogatott árváink nagyrészét, ezt az idén is így tervezzük, és minden ilyen látogatásról külön-külön be fogunk majd számolni Nektek. Az egyesületünk életében elég mozgalmas pénzszerzõ tevékenység folyt az utóbbi idõben, aminek eredményeként még egy gyerek taníttatását fel tudjuk vállalni. Köszönöm mindenkinek a segítséget; jó volt látni, hogy milyen sokan akarnak segíteni az önhibájukon kívül szegénységbe sodródott árva gyermekeken. Megindítottuk egy Farkas István

mány eljuttatását Csíksomlyóra és Dévára, a következõ számunkban bõvebben fogunk írni errõl a tevékenységünkrõl is.

Bazár. gulyás és Trianon Szeretném tudatni a kedves olvasóinkkal, hogy június 12-én egész napos mûsort tervezünk az egyesületünk rendezésében, amelynek teljes bevételét ez alkalommal is az árvák megsegítésére fogjuk fordítani. A mûsor a következõ: 11 órától bazár, lángossütés folyamatosan, 15 órakor ebéd (gulyás). Vendégeink lesznek Raffay Ernõ történész és Szidiropulos Archimédesz szociológus, akikkel a Trianon témájú könyvrõl és filmrõl beszélgetünk. Szeretettel várunk mindenkit a rendezvényünkre, sõt lehetõleg hozzon még mindenki magával valakit. Abban a reményben, hogy a nyár után egészségben fogunk találkozni, kívánunk mindenkinek örömökben és napfényben gazdag szabadságot. Mihály Ferenc elnök a Szent György Lovagrend skandináviai nagypriorja

Játszóházi hírek A tavaszi félév során is szép számban jártak gyerekek a stockholmi játszóházba, 6 hónaposoktól 6 évesekig. Mivel a gyereksereg túlnyomó része 3-4 év körüli, fõleg hozzájuk idomítottuk a foglalkozásokat, amik közös énekléssel és játékokkal kezdõdtek, majd a szünet után mindig más és más tevékenységgel folytatódtak, például gyurmázással, festéssel, hangszerkészítéssel, meseolvasással. A legkisebbeknek nem volt gond bekapcsolódni a közös éneklésbe, játékba, de észrevettük, hogy az 5-6 éveseknek ennél már jóval többre van szükségük. Ezért õsztõl több csoportra szeretnénk osztani a gyerekeket, hogy mindegyik korosztálynak többet tudjunk nyújtani a saját érdeklõdése és fejlõdése szerint. Szeretettel várunk hát minden magyar nyelvû kisgyereket a játszóházba, mely a nyári szünidõ után, augusztus végén tárja ki újra kapuit. Hogy a 6-9 évesek se maradjanak ki az anyanyelvi oktatásból, Lindberg Katalin õsztõl elvállalja a kisiskolás csoportot. A játszóházzal kapcsolatos kérdéseitekkel és ötleteitekkel továbbra is Sebestyén Indirához (08-55085086) és Török Enikõhöz (08-367857) fordulhattok. Sebestyén Indira

MAGYARUL TANULNI VÁGYÓ DIÁKOK! Szeretettel várjuk magyarul tudó 9-19 éves diákok jelentkezését a minden második szombaton tartott magyarságismeret óráinkra (magyar irodalom, nyelvtan, történelem, néprajz, földrajz és népzene). Az órákat a cserkészettel egybehangoltan tartjuk a Magyar Házban. Az alsó-középső tagozatos gyermekek 9:30-tól 12-ig tanulnak, utána cserkészfoglalkozás van 14:45-ig, majd a felsős és gimnazista diákokkal foglalkozunk. Célkitűzésünkkel, munkánkkal és eredményeinkkel kapcsolatban lásd az Otthon és Iskola beszámolóját (14. o.). Jelentkezni Vigh Anna Évánál, vagy Stuber Györgynél lehet a 08/57027709 telefonszámon, vagy a [email protected] e-postacímen.

A Magyar Otthon és iskola vezetősége

Egyesületek

LTBT Árvákat Támogató Egyesület

HÍRADÓ

Egyesületek

16

MEGHÍVÓ A Stockholmi Önképzõkör 2005. június 23-a és 26-a között rendezi 18. nyári táborát Tångagärdén. A tábor egyik témája a nyugati (ezen belül a svédországi) magyar emigráció eddigi és további sorsa, szerepe, feladatai mind a saját létét, mind az összmagyarsággal való kapcsolatát illetõen. Szeretnénk több generációt megszólaltatni, párbeszédet kezdeményezni és folytatni e számunkra olyan fontos kérdés kapcsán. Vitaindítót Sántha Ferenc tart. Zenei vetélkedõt Mokos Imre és M. Mokos Magda szervez. További elõadók: Telegdi Magda, Bihari Szabolcs, Jordáky Béla és Veress Zoltán . Vasárnap, június 26-án istentiszteletet tart a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezeti Közösség által meghívott lelkész. Szeretnénk ezúttal több idõt szánni a kikapcsolódásra, játékra, lazításra is. A késôbbiekben részletesebb programot is közzéteszünk, hogy a résztvevôk jobban bekapcsolódhassanak a felvetett témákba. A Magyar Ház Híradójában megjelent hirdetéssel ellentétben a napi részvételi díj felnõtt személyenként 120:- kr. Jelentkezni lehet május közepétõl június 15-ig Went Idánál a (+46)-8-66 246 88-as vagy Sántha Juditnál a (+46)-8-91 72 23-as telefonszámon az esti órákban. Mindenkit nagyon sok szeretettel vár az Önképzõkör vezetõsége.

Önképzõköri hírek Egyesületünk a legutóbbi, márciusi híradás óta két alkalommal tartott „menetrendszerû” összejövetelt a Magyar Házban, tehát szokásos idõben, a hónap utolsó szerdáján. Márciusban Mokos Imre folytatta a Humor a zenében címû, tavaly õsszel elkezdett témát. A tõle immár megszokott lelkiismeretességgel, pedagógiai érzékkel és humorral kalauzolta tovább közönségét a zeneirodalomjátékos darabjai között. Áprilisban Szente Imre emlékezett meg a 2005-ös év egyik nagy jubilánsáról, Csokonai Vitéz Mihályról, halálának 200. évfordulója alkalmából. Májusban a svéd tanügyrõl rendezünk kerekasztal-beszélgetést hat magyar pedagógus közremûködésével. Meghívottaink Feldõtõ Emese, Kálbori Yvette, Kalocsi Margit, Mokos Magda, Sipos Anna és Szendrõi Erzsébet; a beszélgetést Vánky Anna vezeti. Ismét felhívjuk az érdeklõdõk figyelmét nyári táborunkra, amelyre mindenkit egyaránt szeretettel várunk. Pihentetõ, kellemes nyarat kíván minden kedves honfitársnak az Önképzõkör nevében Sántha Judit

Csángó akció A napokban értékes műsort sugárzott a Duna TV a moldvai csángókról. Innen tudtam meg, hogy egy áprilisban rendezett csángó konferencián román szakértők is jelen voltak. Egyikük, Costa meglehetős józansággal és magyar-ellenesség nélkül nyilatkozott a csángóságról és helyeselte a magyar nyelvű liturgia gondolatát. A műsorban megszólalók áttörést emlegettek. Adja Isten, hogy igazuk legyen! Mindenesetre jelentõs előrelépésként könyvelhetjük el, hogy jelenleg 21 faluban mintegy kilencszáz moldvai csángó gyermek tanul heti kéthárom órában magyarul a hivatalos iskolában vagy magántanulóként. Az Európa Tanács ajánlása nem maradt

teljesen eredménytelen. A visszajelzések szerint jelenleg is az egyik leghasznosabb támogatás a parabola antennák beszereltetése Moldvában. Ehhez kérjük tisztelettel a tenni akarók további segítségét. Ezúton mondunk hálás köszönetet minden kedves adakozónknak: Haraszthy Teréznek, Pap Ivánnak, Balogh Sándornak, György Katinak, Bencze Sándornak, Vánky Anikónak és Farkasnak. Áldozatuk hozzájárul, hogy legalább valamennyit megmenthessünk a csángóság rohamosan pusztuló kultúrájából. Alapítványunk szívesen küld bárkinek egy-egy másolatot az említett csángó dudás filmrõl 200

koronás áron. A bevétel teljes egészét a csángóknak szánjuk. Megrendelni Stuber Györgynél lehet e-postán: [email protected] vagy telefonon: 08/57027709. Anyagi támogatást továbbra is a Petrás Incze János Csángó Alapítvány 636 25 57 – 8 számú postacsekkszámlájára lehet küldeni, Csángó Fonden Petrás Incze János címzéssel. Elõre is szívbõl köszönjük a csángóság nevében. Az új parabolák telepítése mellett sajnos néhány régebben ajándékozott készülék javíttatása is esedékes az idén. A Petrás Incze János Csángó Alapítvány nevében, Stuber György elnök

HÍRADÓ

17

Népmûvészetünk a csodálatos gazdagságnak legjavából kaptunk ízelítőt áprilisi 22-i táncházunk alkalmával. Mégpedig olyan avatott művészek elõadásában, mint a legendás erdélyi táncospár, Könczei Árpád és felesége, Plugor Judit, valamint a csíkszeredaieskilstunai Barozda együttes, akik annak idején az erdélyi táncház-mozgalom elindítói voltak.

Páratlanul gazdag népzenénk és néptáncunk az egyik leghatásosabb eszköz a fiatalság nemzeti azonosságtudatának megtartására, ápolására. Minden alapunk megvan rá, hogy büszkék legyünk több mint kétszázötvenezer dallamot kitevő népdalkincsgyűjteményünkre és hihetetlenül gazdag néptánckultúránkra. Erdély keleti határa egyúttal a reneszánsz keleti határa is, a Nyugaton kifejlődött páros táncok és az individuális férfi táncok itt fejlődtek a legmagasabb szintre Európában. Aligha akad olyan ember, akit le ne nyűgözne egy kalotaszegi legényes vagy egy fergeteges mező-

Az eskilstunai Barozda együttes, amelynek Toró Lajos az egyik tagja, Erdély legkülönbözõbb tájairól muzsikált eredeti népzenét. Stuber György felvétele következett, mezőségi, széki és egyéb ségi páros tánc látványa. táncokkal, késő estig. Az Otthon és Iskola szervezte Már korábban is szóba került a táncháznak minden eddigit felülmúló táncházak rendszeresítésének gondosikere volt a fiatalság körében. Ezúton lata a SMOSZ vezetőségi gyűlésein. A is külön köszönjük a Katolikus kör legutóbbi táncház alkalmával a SMOSZjóindulatú hozzáállását, ahogy pénteki klubnapjukon jó szívvel befogad- vezetőség számos tagja is Stockholmban volt, és rendkívül jó benyomást tett rájuk tak, támogattak a sok fiatalt megmozgató színvonalas minket. A legkisebbek, rendezvény. Megszavaztuk ezért azt, hogy támogatni fogjuk a táncházakat, óvodások és és megpróbálunk legalább félévenként kisiskolások egyszer Magyarországról vagy Erdélytánctanításával ből táncosokat hívni. A minap a SOMIT kezdtük. Plugor táborában tartottam előadást a moldvai Judit dunántúli csángókról Tångagärdén. Felmerült a ugróst tanított az apróknak alulírott táncház kérdése is. Minden jel szerint sokan érdeklődnének a tagok közül. dudaszavára és tekerőmuzsikájára. Így elhatároztuk, hogy ezentúl a Meglepően hamar SOMIT fiataljait is értesítjük az ilyen rendezvényekről. megtanultak a Fontos lenne persze, hogy legalább kicsik egy nem néhányan besegítsenek a rendezvéis könnyű ördőngösfüzesi népdalt nyek szervezésébe és gyakorlati kiviis. Ezután Árpiék telezésébe. Sajnos már hagyománnyá kalotaszegi, mező- vált például, hogy a takarítást mindig ugyanaz a személy végzi a táncház ségi, szatmári és székelyföldi tánco- után. Ráadásul már eléggé unom ezt kat mutattak be, a az illetőt, mert minden nap látom a képét, amikor a tükörbe nézek… Barozda együttes A sikeres szervezés érdekében tiszpedig Erdély legkülönbözőbb tájairól telettel kérek mindenkit, akit érdekel a táncház: küldje el nekem az e-postamuzsikált autencímét a [email protected] címre, és tüntikus népzenét. A tesse fel, hogy szeretne értesítőt kapni koncert és tánca táncházakról. Ígérem, hogy küldünk bemutató után a Könczei Árpád és felesége, Plugor Judit dunántúli ugróst felnőttek tánctaní- neki meghívót. tanított a kicsiknek.. Stuber György felvétele tása és szabad tánc Stuber György

Egyesületek

Táncház Stockholmban

HÍRADÓ

18 (Folytatás a 8. oldalról)

V

oltaképp, valamennyi előadó ennek a szellemében szólalt meg. Elgondoltam, itthon soha nem tapasztaltam ilyen össznépi (hát még összeurópai) egyetértést a konzervatív értékek, a hagyományőrzés, a nemzeti identitás fontosságának fölvállalásában. Holott a párizsi nemzetközi konferencián a legeltérőbb szemléletű művészek jöttek össze: ám a kultúra védbástya-mivoltát mindenki föl- és elismeri. José Gil szerint zsákutcában veszteglünk, amiért a politikusok és az alkotók, ha nem is azonos mértékben, de egyaránt felelősök. Nem húzták meg a vészharangot. A továbbiakban par excellence bölcseleti okfejtésbe fogott: kontinensünk egyedi, egyedülálló, történelme, kultúrája a materiálison túl immateriális térséggé is teszi, épp annyira szimbolikus és filozófiai territórium is, mint földrajzi, gazdasági. Ezért kell még inkább óvnunk a káros, pusztító hatásoktól. eter Brook a szüntelen megújulás – életművével hitelesített – híveként hangsúlyozta, hogy a tegnapi gondolatok mára már elavulnak; csak úgy maradhatunk életben, ha képesek vagyunk őket alkotó módon meghaladni – az örök értékek óvásának szellemében. A kultúrának a pénz hegemóniája fölé kell emelkednie – szögezte le. Mindenáron. A könyvkiadó Gallimard szerint a nemzeti jelleg és a szigorú függetlenség biztosításával kell a

P

politikát távol tartani a kultúrától, és biztosítani az európai országok közti, egészséges vérkeringést, lehetőleg a bürokrácia kiiktatásával. Line Renaud pedig a jelenlévő miniszterekhez szólt: itt az alkalom, hallgassák meg az alkotó- és előadóművészek sanyarú helyzetéről szóló beszámolókat. Jeanne Moreau az európai, s mindenek előtt, a francia filmgyártás megóvásáért emelt szót, mondván: „A nemzet sorsa egyénekből áll össze, s az őket szolgáló film a világ tükre, amelyben élünk. A nemzeti kultúrákból összeadódó egyetemesség és nem a globalizmus mellett állok.” ásnap reggel, a meghívottakkal zsúfolásig telt teremben, a művészeknek továbbra is van felelősségteljes mondanivalójuk mindarról a szűkülő mozgástérről, ami a művészet valamennyi ágát sújtja – a sokasodó financiális gondok, a csökkenő állami támogatás és a silány, amerikai tömegkultúra térnyerése miatt. A fellépés ellene – részükről – egyhangú. Patrice Chéreau rendező, a 80-as évek francia film- és színházművészetének „kegyetlen” megújítója, fenegyereke, most a kontinens kulturális közösségének védelméért száll síkra, kemény szavakkal ostorozza a művészet általános háttérbe szorítását. Tetszést aratott a fiatal magyar rendező, Schilling Árpád felszólalása, aki gyakran turnézik társulatával, a Krétakör Színházzal Franciaországban. „Amit itt művelünk, az nem kultúra, hanem politika” – mondotta.

M

A

Mert a művész igazi hasznot csak kis közösségekben hajt, felelősséggel tartozik publikumának, hisz közönségnevelő. Abból az összegből meg, amit majd az őszi, budapesti konferenciára elköltünk, rengeteg kis, közművelődési intézményt éleszthetnénk föl – jelentette ki, nem túl hízelgően. znap az uniós kulturális miniszterek kézzel fogható dokumentumot adtak az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak a kezébe, aki záróbeszédében – a konferencia szellemében – épp oly kárhoztató szavakkal illette a kultúra fölébe tornyosuló gazdasági hegemóniát, mint az alkotóművészek. „Európa mindenek előtt a kultúráján alapszik, mintsem a kereskedelmén vagy a gazdaságán” – szögezte le. Belátván a művészvilág jogos igényeit, a jelenlévő 17 miniszter kézjegyével ellátott kulturális Chartát az uniós parlament elé terjesztik, azzal a követeléssel, hogy ezután az EU-s összköltségvetésnek minimum egy százalékát fordítsák a kultúrára (eddig mintegy 0,65 százalék volt). „Van ugyanis gazdasági bázisunk, politikai struktúránk, konstrukciónk – mondotta Barroso –, de az Unió valódi értelme maga a kultúra.”

A

Metz Katalin a Magyar Nemzet színikritikusa [email protected] A cikk teljes szövege a Magyar Szemle címû budapesti folyóirat ez év májusi számában jelent meg.

TRANSYLVANIEN RESOR

utazási iroda a következö ajánlatokkal várja kedves vendégeit Repülõjáratok Stockholmból, Göteborgból & Koppenhágából: Budapest: Kolozsvár:

1.000:- + adók (kb. 575 kr) 2.990:- + adók (kb. 730 kr)

Repülõjáratok Marosvásárhelyre: Koppenhágából:

2.500:- + adók (520 kr)

Direkt autóbuszjárat Svédország – Erdély között!

Kedvezményes kezelések Szovátán a Danubius szállodában! Érdeklõdés és foglalás: 0372 -844 66; 08 – 6685144; 031 – 290404; 040 – 949566 Látogassa meg honlapunkat: www.transylvanienresor.se

HÍRADÓ

19

HÍRADÓ

20

A Tóték – szeptemberi meghívottaink Szeptemberben a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata lesz a vendége a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének. A társulat Örkény István Tóték címû darabjával érkezik, amely mind a magyarországi, mind a kárpátaljai közönség elõtt már nagy sikert aratott. A Budapesten megrendezett Bárka Fesztiválon a fõdíjat vitte el a társulat.

Egy új Latinovits

A Tóték beregszászon. Fotó: karpatinfo.org.ua. A beregszászi Mûvelõdési Házban tavaly õsszel sorra került bemutatón Brenzovics László, a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) alelnöke ünnepi köszöntõjében arról beszélt, hogy mi, a kisebbségben élõ magyarok érezzük leginkább, hogy a kultúra megtartó erõ. Ki a magyar? Ki gondolná, hogy 2005-ben ugyanúgy érvényes a kérdés, mint évszázadokkal ezelõtt, mikor elõször feltették. Illyés Gyula válasza ekképpen hangzik: magyar az, aki magyarnak vallja magát. Mára kiderült, ez sokszor kevés, mondotta Brenzovics László. „A mi válaszunk így hangzik: magyar az, aki hajlandó tenni a közösség fennmaradásáért.”

Csak a félbolond képes jónak lenni Örkény drámája klasszikussá vált darab. A beregszászi színészek dinamikus elõadásában minden gondolat mintha mélyebb

értelmet nyerne – írta róluk a sajtó –: a nagy világégésben, a fenekestõl felfordult világban a hagyományos értékek – család, szeretet, becsület, közösség, bajtársiasság – mind-mind hamar devalválódnak, helyükbe õrült, ordas eszmék lépnek. A Tóték oly korban játszódik, a II. világháború idején, amikor a legtöbb ember számára a szörnyûség túlélése a legfõbb feladat, amikor a jóság, becsület, segítõkészség, a bajokra való odafigyelés leginkább a falu félbolond postásának jellemében bontakozik ki. „Ismét nagyszerû színészi játékot láthattunk. A feszült, drámai helyzeteket gyorsan oldotta a groteszk humor. Felejthetetlen alakítást nyújtott az õrnagyot játszó Trill Zsolt, a Tótot megjelenítõ Tóth László, Tótné szerepében Szücs Nelli, és a lányukat alakító Orosz Melinda. És a többiek: Rácz József (postás), Gizi Gézáné (Béres Ildikó), Ivaskovics Viktor, Kristán Attila és a többiek.” – írta a bemutató másnapján Kovács Elemér a Kárpátinfo Hetilapban.

Anyanyelvi tábor augusztus 5–14





Figyelem! Dátumváltozás!



A kitolódott ipari szabadságok miatt egy héttel el kell halasztanunk a nyári anyanyelvi tábort. Július 29 – augusztus 7 helyett tehát egy héttel késõbb, agusztus 5–14 között kerül sor a táborra.

Érdeklõdni, illetve jelentkezni továbbra is levélben lehet a következõ címen: Tompa Anna, Smedstorp 102, 52391 Ulricehamn. Fax: 0321-45096, e-postacím: [email protected] vagy: [email protected].

A magyarországi színikritika Latinovitshoz hasonlítja a fõszerepet játszó Trill Zsolt színészi teljesítményét: „Trill fantasztikusan jó, amolyan hommage à Latinovits alakítást látunk, idõnként az az ember érzése, hogy még Latinovits hanghordozása is életre kel; a gesztusai, a pillantásai – oh, az a szemüveg!– mind a nagy elõdöt idézik, amitõl az egyébként is halálpontosan kiszámított alakítás különleges szép, hátborzongató felhangokat kap.” (Karsai György, a Pécsi Országos Színházi Találkozó honlapján, poszt.com)

Jótékonysági akció a beregszászi színház javára Hogy az idén éppen a beregszásziak lesznek a SMOSZ vendégei, annak nem csupán jó hírük az oka. A Vidnyánszky Atilla művészeti vezetésével működő társulat tíz éve dolgozik, de rendkívül rossz anyagi körülmények között. Színészeinek, szakembereinek fizetése a tízezer forintot alig éri el, de kitartanak, és évi 120-130 előadást tartanak otthon és a nagyvilágban. Színházépületük tíz éve nincs. 1993 óta igérik átadását. A színház az utolsó önálló professzionális magyar kulturális közösségi hely Beregszászon és Kárpátalján. A magyarországi Független Magyar Művészeti Alapítvány civil kezdeményezést indított a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház tíz éve romos épületének felépítésére. A féléves akciósorozat keretében számos színház felajánlotta elõadásainak a bevételét a beregszásziaknak, és több elõadómûvész is csatlakozott az akcióhoz, köztük a népszerû Tamás Gábor erdélyi származású, Svédországban élő énekes, dalszerző, akinek novemberi koncertje pótszékes telt házzal zajlott. Június 6-án, az akció lezárásaként, egy gálaestre kerül sor a budapesti Nemzeti Színházban. A SMOSZ a társulat svédországi meghívásával járul hozzá a támogatáshoz. A Független Magyar Művészeti Alapítvány külön folyószámlát nyitott a KH banknál, a színház újjáépítését támogató összes bevétel, adomány számára: „Beregszászi Nemzeti Színház” KH Bank: 10201006-50259247. 

HÍRADÓ (Folyt. a 24. oldalról) Magyaroszágra szerettem volna áttelepedni, már csak azért is, mert közben megkeresett egy magyar cég, aki biztosított volna munkahelyet is, és lakást is. Az áttelepedési kérvényemet elutasították, annak idején csak elsõ fokú rokonhoz hagyták jóvá az áttelepedést. A cég tanácsára fellebbeztem, és 1986. július végén azért mentem Magyarországra, hogy ezt a fellebbezést megvédjem, illetve megindokoljam. A magyar hatóságok azt ígérték, hogy meg fogják adni a letelepedést, de hozzávetõleg három évbe tellett volna, amire Romániában kellet volna várnom, és nem is igen bíztam benne, hogy valóban megtörténik, és elhatároztam, hogy nem várom meg. 1979-ben megnõsültem, röviddel azután meghalt édesanyám.1980-ban megszületett Kincsõ lányom, 1986-ra már el is váltam, s egyedül indultam tovább Magyarországról. Ausztriai és németországi állomások után érkeztem Svédországba. Azért éppen ide, mert itt viszonylag könnyen adták meg a menekült-státust, meg tudtam, hogy Svédországban csodálatos a természet. Jönköpinget pedig az atlaszból néztem ki, nem volt túl nagy város, és tó partján feküdt. 1986. augusztus 15-én érkeztem Svédországba. – Nagyon hamar bekapcsolódtál a magyar egyesületi életbe. Hogy sikerült? Két héttel azután, hogy Svédországba érkeztem, beindult Jönköpingben az õszi magyar élet. Elmentem egy katolikus misére, ahol megismertem a helyi magyarok egy részét, s rajtuk keresztül kerültem kapcsolatba az egyesülettel. Nagyon szerettem az egyesületi munkát, és szívesen csináltam. 1987-ben megalakult az országos szövetségben egy munkacsoport, amely a menekülttáborokba érkezett magyarokkal

21 vette fel a kapcsolatot. Mivel akkor még nem volt családom, nem volt gond az utazás, s így szívesen elvállaltam a megbízatást. A 80-as évek végére egyúttal úgy megerõsödött a vidéki egyesületi élet, hogy az országos szövetség vezetõségében úgy találta, vidékiekre is szükség van a vezetõségi munkában. Addig csak stockholmiak voltak. Így kerültünk be négyen 1991-ben vidékrõl, én voltam az egyik. Felkértek, hogy legyek a vezetõség koordinátora, ami fõleg a programszervezést jelentette. De az akkori elnök sokat volt Magyarországon, késõbb vissza is költözött, és egyre inkább engem kért meg az ügyek intézésére. Azután jött a 1994-es választás, és mindenki számára meglepetés volt – számomra is – amikor valaki engem javasolt. Megbeszéltem a családdal; nagyjából sejtettük, hogy mivel jár majd. De Emõke, a feleségem, támogatott, és azt mondta: „vállald el, amíg komolyan végzitek a munkát és nem játszottok gittegyletet, addig melletted állok”. Így lettem a SMOSZ elnöke.

korona volt. Már korábban felmerült a gondolat, hogy felmondjuk a házat, és helyette megpróbálnánk egy óvodát venni. A fõ kérdés az volt, hogy milyen formában - alapítványként vagy részvénytársaságként – történjen. Az elsõ közgyûlésen, amit elnökként vezettem le, javasoltam, hogy vásároljuk meg a Magyar Házat - nagy csodálkozást, és egyúttal nagy lelkesdést váltott ki. Arra számítottunk, hogy 8-9 év alatt sikerül majd megvásárolni, de harom év után kifizettük! Az is fontos volt számomra, hogy ne hozzunk ebbe a közösségi életbe pártpolitikát. Megoszt bennünket, és oly kevesen vagyunk, hogy annak nincs helye. Az ifjúsági munka kiemelt szerepet kapott, rögtön az elsõ évben megalakítottuk a SOMIT-ot. Aztán fontosnak tartottuk, hogy bizonyos, már mûködõ, de addig izoláltan létezõ tevékenységeket emeljünk országos szintre, például az önképzõköri táborokat. Egy másik lényeges feladat a szerepkörünk megfogalmazása volt. 1990 elõtt a svédországi magyarság életének meghatározó célja az emigrációs szerepkör – Elnökként milyen kezdeti terveid, volt, de a rendszerváltás után erre már nem célkitûzéseid voltak? volt szükség. Ma úgy gondoljuk, hogy Elsõként azt szerettem volna, olyan nemzeti gyökereink, kultúránk megõrzése, hangulat alakuljon ki a vezetõségben, hogy átmentése a legfontosabb feladatunk, ne összeszoruló gyomorral menjünk a másodsorban pedig hídként mûködni a gyûlésekre, és fõleg ne úgy jöjjünk el. Meg két kultúra és a nemzet között, mindkettõ szerettem volna honosítani azt a szemhasznára. Ezt lebontva jutottunk el ahhoz a léletet is, hogy itt Svédországban, ahol nem nyolc stratégiai ponthoz, amely a SMOSZ származik az embernek helyzeti elõnye vezetõségi munkájában ma az irányadó. abból, hogy egy kisebbséghez tartozik, ne Nem merném egyértelmûen azt kérdõjelezzük meg azt, kinek milyen a állítani, hogy egy nagyon sikeres perióháttere, hanem fogadjuk tárt karokkal és dus áll mögöttünk. De továbbra is szeretettel. meggyõzõdésem, hogy a svédországi Mint minden hasonló tisztségbe kerülõ magyarságban van annyi életerõ, annyi személynek, voltak elképzeléseim az kezdeményezõkészség és akarat, hogy egyesületi munka és feladatok terén. Az önmaga és a nemzet számára meg fogja egyik aktuális kérdés a stockholmi Magyar mindazt teremteni, amit megfogalmaztunk. Ház sorsa volt. A ház bére évi 300 000 Kérdezett: Újvári Tünde

Két évszak 10.

Gratulálunk!

Elkészült a Két évszak 10., utolsó száma.

Bokor Domokost, a Ljungby-i Petõfi Magyar Egyesület elnökét április 23-án Visegrádon lovaggá avatták, és felvették a Szent György lovagrendbe. A kitüntetést Domi a magyaraságért tett valamint karitatív munkájáért kapta. Személyében ezáltal a svédországi magyar közösség, Mihály Ferenc és Bihari Szabolcs mellett, már három lovaggal büszkélkedhet. Domi, gratulálunk! 

A változatlan áron, változó tartalommal megjelent kiadvány az eddigi összes tíz szám anyagát közli. Megrendelhetõ. [email protected]

Bokor Domokos. Jordáky Béla felvétele

HÍRADÓ

22

Gyűjtőszámláink A jelenlegi kimutatás 2005 elejétől május 20-ig szól. Az eddigi két csoportot bővítenünk kellett az árvízkárosultakért gyűjtőkkel. Mindenkinek köszönetet mondunk a támogatásért.

Árvízkárosultak László és Teréz, Eskilstuna Székely Sikló Pál, Eskilstuna Tóth Livia és Gyula, Eskilsuna Németh George, Eskilstuna Cserkészek – 1500 kr. Eskilstunai Magyar Egyesület – 1300 kr Västeråsi Magyar Egyesület – 2160 kr Szentkirályi Csaga, Vällingby Kollarik György, Eskilstuna Rusz Pál, Lund Sántha Judit és Ferenc, Sköndal FVT. Katona AB, Surahammar

Kristianstad-i Magyar Ház Csalány Gyula, Jämshög Lendl Jenő és Anna, Lund Szentkirályi Csaga, Vällingby Csiki család, Skogås Birton Mária, Hässleholm Fiedle Judith, Stockholm Fehér Miklós, Kallinge Müller Ferenc és Eszter, Stockholm Tóth Ildikó, Sölvesborg Sándor Éva és Csaba, Sölvesborg Miklós Margit, Stenhamra Papp Ferenc és Teréz, Bromölla Kószó Sándor, Helsingborg Gyulai Ferenc, Gävle

Duna-TV Kéri Imre és Ibolya Raffai Magdalena Szentkirályi Csaga Jakabffy Róza Chintea Margareta

Mokos Imre és Magdolna Kovács Ida Ráthonyi Péter Id. Vaszi Árpád Berta András Szilágyi Katalin Balázs Éva Vánky Farkas és Anna Bokor Imre és Marika Tóth Klára Lars Klein Papp Ferenc és Teréz Szakács Péter Bálint Éva Deli Jolán Kószó Sándor

HÍRADÓ

23

A szerkesztõ válasza:

Kedv Enikõ  Gyöngyvér!

Stefan Wahlberg stockholmi újságíró, a cikknek egy hosszabb változata megjelent a helyi Metro-újságban (az a sor lemaradt Kedv Tünde, kedv Szabolcs! a cikk aljáról). Egy pillanatig sem törekszik az objektivitásra, a jegyzeteknek éppen az az egyik jellegzetességük, hogy Kérdésünk megfogalmazására a Híradó legutóbbi, 95-ös számában megjelent, s bennünk ellentmondásos érzelmeket szubjektívek. Hogy mi az újságíró szubjektív véleménye a saját nemzete nacionalizmusáról és intoleranciájáról minden bizonnyal keltõ Sverige är fantastiskt címû írás késztet. A lap kell, s több olvasónak is érdekes olvasmány. Lesznek, akik rábólintanak, hogy olvassuk, azt ezen levél is jelzi. és lesznek, akik felháborodnak. De a téma mindenképpen szorosan Vegyétek tehát az alábbi kérdésben s a hozzá fûzött kommentárban megfogalmazódó kritikát építõ szándékúnak. érint minket, mivel mi is ennek a társadalomnak vagyunk a tagjai, s a nemzeti, faji stb. alapon történõ diszkrimináció létezik a svéd Arra lennénk kíváncsiak, kicsoda Stefan Wahlberg társadalomban – mint ahogy Magyaroszágon is, és számtalan más és milyen szerkesztési elv alapján került be az írása a országban. A svédek vélt vagy valós problémája a nacionalizmus mi Híradónkba. Értetlenül állunk ezen újságcikk elõtt. témájában nem a svéd nemzet, hanem a svéd társadalom ügye, így Véleményünk szerint szerzõjének megnyilatkozása roppant a miénk is. szubjektív, igen felületes és veszélyesen általánosító. Véleményem szerint az lenne tiszteletlenség és a bizalom Ráadásul az, amirõl szól, a svéd nacionalizmus, nem hiánya, ha szemet hunynánk fölötte, és méginkább ha csak magyar kapcsolódik a lapban megjelent más írásokhoz. A téma, ügyek tárgyalására szorítkoznánk a Híradóban. nyilván, nem lenne érdektelen, szélesebb látókörû, elemzõ Ezek lennének dióhéjban a szerkesztési elvek, amelyek alapján író tollából, s más véleményekkel is szembesítve. De nem az írás helyet kapott az újság svéd oldalán. A svédség magyar a Híradóban! A minket befogadó nép is megérdemel ennyi szemmel, magyarság svéd szemmel illetve a kettõs identitástudat tiszteletet, ennyi bizalmat. Higgyük, hogy önmaguk is visszatérõ témája különben az oldalnak. De az is tény, hogy eddig képesek tisztázni esetleges tisztázandó dolgaikat. egyik írás sem volt annyira rázós, mint ez. Ennél már talán csak Maradunk továbbra is szorgalmas és érdeklõdõ olvasók: az lenne rázósabb, ha a svédországi magyarok körében elõforduló – szintén valós – nacionalizmust, antiszemitizmust stb. fejtegetné Nilsson Gyöngyvér valaki. Azt se kellene magára vegye, akinek nem inge. Üdvözlettel, Kovásznay Enikõ

Levelesláda

Kérdés a Híradó szerkesztõjéhez és felelõs kiadójához:

Újvári Tünde

A dupla címerhez küldök két verset. Az összetartozás vállalás Vállalkozz, akarj! Lehet így is létezni és írni. Kérem Zöldmezõt – hegyet – szarvast – csodát mindkét versemet berakni! A tudás emeli fel a hazát! Csillag János, Knislinge 2005. III. 15. A lelkem könnyezik Az eredmény: szégyen és gyalázat Aggódva figyelem a hazámat Hazámat és népemet – A szülõföldemet Önzõ – fényûzõ, fortélyos erõk A meggyötört lelkek pedig a szenvedõk! 5 millió közömbös lélek De a reménytelenségben mégis remélek Igaz, az állapot aljas: roncsabb a roncsabbnál De történt már ilyen is – a Judás csókjánál hát mégis, az ilyen csók a sikeres? “Mely gyõzelmre visz” – Vitt! Mint az angol köd – csók, (kiss) Mely már bukott is; volt már titkár, messiás, széthúzás Szószátyár jelszavak: a hatalmi prédából nekem is – nekem is! Tangózó cinkosok, taposok: semmit érõk Ijesztgetõ hazugság regélõk Csillogó szörnyû – ködösítõ játék Betoncsizmában szívtelen ajándék! Szépnyelvû – nemzetem ötvözõ dégelye Emlékezz! Szent István intelmeire

Månen och jorden Det skulle vara skönt att tillhöra dig! Som månen tillhör jorden Som följer och drar, Drar som du drar mig Som längtan drar mitt hjärta Det skulle vara skönt att hålla din hand! Och i oceanen ser stjärnhimlen

Beskåda solnedgången Och med klarhet räkna soluppgången! Svärma för dig i ändlöshet Dyrka din dimension med tacksamhet Lockande trygghetskänsla med dig i evighet Med synkretsens samhörighet Insiktens helhet – Medkänsla i osjälviskhet Tillsammans och ensam: Ensam med ändå tillsammans, Älskande, Vidröra din själ! 2005. III. 11. till Melbourne

Ambrus Ludwig: Felvilág és alvilág, triptikon, olaj, vászon, 2004.

Tisztelt Híradó!

POSTTIDNING B Híradó

Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen 12 167 33 Bromma

Másfél évtized a SMOSZ szolgálatában – Ki vagy te, Bihari Szabolcs? Szatmárnémetiben, Erdélyben születtem, 1955-ben. Szüleim értelmiségiek, édesapám építészmérnök, édesanyám pedig közgazdász volt, van egy öcsém. Az a tény, hogy a Partiumban születtem – amely ma Erdélyhez tartozik, de mégsem Erdély – meghatározó volt számomra, és az életem késõbbi szakaszában sok nehézségen átsegített. Közel voltunk a magyar határhoz, könnyebb volt információhoz jutni, s ez abban az akkori romániai bezártságban elõttünk szélesebbé tárta a világot. Név: Bihari Szabolcs Az a kettõsség is fontos szerepet Életkor: 50! játszott, amelyet a kisebbségi sors Család: Feleségem adott: mindenek dacára felnõni és Emõke, Kincsõ (24), megállni a helyed. Szatmárt akkor nagyrészt Bíborka (7), Gergõ (4) – magyarok lakták, de voltak és a „mama”, anyósom meg zsidók, és terméFoglalkozásod: SMOSZ- svábok szetesen románok is. Ott fogalelnök, gépészmérnök mazódott meg bennem elõször, Kedvenc könyved: amit a mai napig is vallok, hogy Jelenleg Wass Albert könyvei, ahol nem származik helyzeti különben a magyar klassziku- elõnye az egyénnek abból, hogy sok és a francia romantikusok egy kisebbséghez tartozik, és mégis oda akar tartozni, azt tárt Vágyak, tervek: Csalákarokkal kell fogadni, függetlenül dom, barátaim, szûkebb és attól, hogy milyen háttérrel tágabb környezetem egészérkezik a csoportba. séges és boldog legyen Az iskola, a Kölcsey gimnáMikor nevettél utoljára: zium, szintén életre szóló útravalóval látott el, bár ezt akkor Két perce. A riporter hülyemég nem értettem. Fantasztikus ségeket kérdez. tanári karunk volt, amely nem Szállóigévé vált: csak tárgyismeretekkel látott „Hölgyeim és uraim, álljon el, hanem olyan nevelésben is

meg egy pillanatra a verekedés!"

részesítettek és olyan világszemléletet nyújtottak, amely a mai napig is meghatározza az életemet. Berzenkedtünk – miért kell nekünk jobbaknak, rendesebbeknek lennünk másoknál? Csak kesõbb értettük meg, ez azért volt, hogy ne adjunk támadási felületet azoknak, akik pont erre vártak. Érettségi és katonaság után orvosira próbálkoztam felvételizni, de nem sikerült, így elektromechanikai technikumot végeztem, majd felvételiztem az egyetem gépeszeti szakára, ahol gépészmérnök lettem. – Milyen út vezetett Svédországba? Világ életemben volt bennem egy kezdeményezõkészség. Ez az egyetemi éveim alatt ahhoz vezetett, hogy félmaszek céget alapítottam, fõleg azzal a hátsó szándékkal, hogy a kihelyezésnél majd elõnyömre váljék, és ne kerüljek Óromániába. De érdekes is volt, pénzt is hozott, és nem utolsó sorban egy olyan szabadságot és másságot biztosított, ami abban az idõben Romániában egyáltalán nem volt általános. Rövid idõ alatt megyei szinten is felfigyeltek ránk, s ennek az lett a következménye hogy 1984-ben, megkérdezésem nélkül, a megyei pártvezetõség felterjesztett a pártegyetem menedzser-szakára. Erre igent semmi szín alatt nem akartam, nemet meg nem volt tanácsos mondani. Ezt úgy oldottam meg, hogy a a kiküldött nyomtatványban módfelett részletes életrajzot állítottam össze, amibõl kiderült, hogy nagyszüleim földbirtokosok voltak, ükapám György Endre magyar miniszter volt, anyai ágon megyei ispán, református egyházkerületi fõgondnok és diplomaták tartoztak a családhoz – tehát osztályellenség voltam. A pártiskolát megúsztam, ugyanakkor a javaslattevõktõl számon kérték, hogy miért nem ellenõrizték le a személyemet. Megkezdõdtek a zaklatások, a házkutatások. Akkor született meg a gondolat, hogy – bár nem szívesen, de – elhagyjam az országot. (Folyt. a 21. oldalon)