XIX. évfolyam, 2. szám
2007. február
Albertirsai
HÍRADÓ Közéleti és tájékoztató lap
Megjelenik minden hónap elsõ hetében
80 Ft
A FARSANG KÜSZÖBÉN Mesélnek az évszázadok:
RÉGI FARSANGOK A hivatalos farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A magyar farsangban azonban még a vasárnap előtti és utáni csütörtök is beleesik. Ezt az időszakot, de főleg a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időt nevezi néphagyomány „farsang farkának”, a hét hátralévő részét pedig „csonkahétnek”. A vasárnapot „vővasárnapnak” is nevezték, mert az új pár reggeltől estig a lány apjának vendége volt; a húshagyó keddet néhol „sonkahagyónak” is mondták. Ennek a farsangfarki evés-ivásnak, lármázásnak és táncos mulatságnak, szinte mindnek megvolt a maga ősi, gonoszűző, természetvarázsló célja. Vasárnaptól kezdve a szomszédok, rokonok, komák, jó barátok sorra látogatták egymást. Még a szomszédos falukból is nekiereszkedtek „lógós” azaz hálóvendégek „Borágyvetni” disznóhasznával, libával, káposztával a jó termés biztosítására. Így aztán varázslónap is volt ez a nap. Ilyenkor hajnalban megfenyegették a termőfákat, s különböző tojásvarázsló cselekvéseket végeztek. Hamvazószerda fontos dologtiltó nap volt a földmunkákra, tilos volt az állatok befogása is, mert úgy tartották, hogy az ezen a napon befogott ló, tehén vagy ökör elaszalódik. Ezért néhol „aszalószerdának” is nevezték a napot. Az asszonyokra az egész farsangfarka dologtiltó volt. Falualapító őseink is betartották a magukkal hozott ősi farsangi népszokásokat, főleg a fiatalok. A faluban több fonó is volt, így külön-külön is megtartották a farsangi batyusbált, és később együtt is a falu fiataljai. Régen úgy farsangoltak, hogy a fiúk bort vittek, a lányok pedig finom falatokat, farsangi fánkot,
és bált rendeztek. Szólt a zene és gondtalan jókedvvel táncoltak, előfordult az is, hogy itt választottak párt egymás közül. Az egyik leglényegesebb vonása a farsangi forgatagnak az volt, hogy mindenki igyekezett másnak látszani mint, ami volt, a fiúk sokszor lánynak, a lányok fiúnak öltöztek, csapatosan járták végig a falu utcáit nagy csinnadrattával, zenebonával. Farönköt húzva, fogattal, maskarába öltözve vonultak. Ha rövid volt a farsang azt a széplányok farsangjaként emlegették, mivel a szép lányok hamar párt találtak. Ha hosszúra nyúlt a farsangi időszak, az a „csúnya” lányok farsangja volt, hiszen ők bizony csak jóval lassabban találtak általában párra. Minden népnek, minden embernek szüksége van egy ilyen önfeledt kikapcsolódásra, hiszen ilyenkor egy kicsit mindenki kivetkőzhet a hétköznapok szürke világából, és egy rövid időre az lehet, amivé tálán valójában is válni szeretne. A legnagyobb öröm ilyenkor az volt a fiatalok számára, ha ebben a maskarás kavalkádban, ebben a színpompás és mozgalmas világban megtalálhatták párjukat, és ezzel az egész mulatság egy életre szóló, csodás emlék maradt. Ma már változott a világ, a hagyományok is Fotó: Motyovszki Mária átformálódtak, de a farsang az farsang maradt! A jelmezes farsangi bálokon ma is önfeledten mulat mindenki, aki kikapcsolódásra vágyik. Szívből kívánom, hogy akinek még nincs, találja meg élete párját az idei farsangon, és a féktelen jókedv kísérje végig életének egész útját. Kovács Károlyné néprajzkutató
Albertirsai Híradó
2
Tartalom VÁROSHÁZA .................................................................................3-4. oldal KULTÚRA ...................................................................................5., 7. oldal KÖZÉLET ....................................................................................... 8. oldal AKTUÁLIS ..................................................................................9-12. oldal SPORT .......................................................................................... 13. oldal
2007. február
„…Ő A GYŐZELEMES, HŰ VEZÉR.” Megjelent a néhai nagytiszteletű Roszík Mihály lelkész úr „…Ő a győzelmes, hű vezér” című könyve. A nemrég elhunyt nagyformátumú, karizmatikus egyházvezető írását bárki megkaphatja, minden ellenszolgáltatás nélkül Roszík Mihály özvegyénél a készlet erejéig, „kettőjük ajándékaként” (Ézs. 43,1). Azok, akik szeretnének hozzájutni ehhez a különleges munkához, azok a 371-632-es telefonszámon jelentkezzenek.
Fotó: Motyovszki Mária
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ......................................................14. oldal
Politikusok a városközpontról 9. oldal
Foglalkoztatási lehetõségek 8. oldal
ÉRTESÍTÉS Értesítjük Önöket, hogy a Jövő Nemzedékéért Alapítvány kuratóriuma (technikai okok miatt a szokott időpontnál később) meghozta döntését a támogatásért pályázók körében. A tanulók a döntés eredményéről értesítést kapnak. Azok a diákok pályázhattak, akik középiskolások, főiskolára vagy egyetemre járnak. A pályázatok elbírálása az alapítvány szabályzatában foglaltak szerint, tanulmányi eredmény alapján történt. A lakosság által (az alapítvány számlájára 2006-ban) támogatásként befizetett összeget osztottuk fel a gyermekek között. Középiskolások esetében 4,5 feletti, a főiskolára vagy egyetemre járó tanulóknál a 4,0 feletti eredményeket vettük figyelembe. 29 pályázat érkezett. A rendelkezésre álló összegből 5 középiskolás és 12 főiskolára vagy egyetemre járó tanulót részesítettünk támogatásban. Tanulmányaikhoz sok sikert kívánunk! Szeretnénk felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy adójuk 1%-ával támogassák az alapítványt. Számlaszám: 11742159 – 20023216 Tisztelettel: a kuratórium elnöksége
Meghívó Albertirsa polgárait szeretettel hívjuk és várjuk 2007. február 17-én 17 órára, az Albertirsai Művészeti Iskola nagytermébe. Beszélgetés az országos és helyi történések tükrében a jövőnkről. DR. CSÁKY ANDRÁS országgyűlési képviselő és NAGY LÁSZLÓ önkormányzati képviselő barátsággal várja mindenki véleményét.
A család emellett külön köszönetét fejezi ki azoknak az embereknek, akik Roszík Mihály eltávozta óta is ápolják az emlékét, és szeretetüket és tiszteletüket fejezik ki nap mint nap síremlékénél.
A FALUHÁZ VEZETŐI A SZLOVÁK INTÉZETBEN Január 15-én a Szlovák Intézet új igazgatójának, Milan Kurucznak a meghívására egy rendkívül érdekes és színvonalas kulturális programon vehettek részt az Albertirsai Faluház vezetői. A különleges zenei csemegét, egy újévi cimbalomkoncertet magyar és szlovák művészek közösen adták elő, a megjelentek nagy-nagy örömére. Magyarországról Herencsár Viktória és Horváth Anita állt színpadra, Szlovákiából pedig a Pacora Trió jeleskedett (Stano Palúch, Marcel Comendant, Róbert Ragan). A műsorban jazz feldolgozások és improvizációk voltak hallhatóak. S. L.
Albertirsai Híradó
2007. február
3
VÁROSHÁZA
ELSÕ KÉZBÕL VÁROSKÖZPONT A SPORTPÁLYA HELYÉN Az elmúlt esztendőkben jó néhány fórumon ismertettem a jelenlegi sportpálya területére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Mégis, most, amikor a közelébe értünk azok megvalósíthatóságának, rengeteg tévhit, mendemonda kering városszerte az ügy kapcsán. Következzenek tehát a valós tények, némi előzmény ismertetése után. Albertirsának, a hasonló méretű kisvárosokban jellemzően megtalálható centrumokhoz, városmagokhoz képest nincs igazi, markáns központja. Így a meglévő szolgáltatások nem koncentrálódnak egy, területi értelemben jól körülhatárolható helyre, továbbá nincs a településnek városias arculata. Mindezek miatt már a rendszerváltoztatás környékén elkezdődött a közös gondolkodás azon, hogy a nagyrészt hiányzó településközpontot hol és miként alakítsuk ki. Kétféle elképzelés közül kristályosodtak ki az álláspontok. Az egyik szerint nincs szükség különösebb beavatkozásra. E változatot ajánlók úgy gondolták, hogy a Pesti útnak (kb.) a Táncsics és Köztársaság út közötti szakaszát, továbbá utóbbinak a községházáig húzódó részét kell oly módon alakítani, fejleszteni, hogy ott lassan, fokozatosan, úgymond „természetes módon” formálódjék egy valóságos központ. A másik változat mellett érvelők szerint az említett szakaszok sűrű beépítettsége, a tarka tulajdonviszonyok (nagy százalékban magántulajdonú ingatlanok) nem kedveznek a fenti megoldásnak. Ugyanakkor a település közepén található egy viszonylag nagy, tisztán
önkormányzati tulajdonú terület, a jelenlegi sportpálya. Ennek a funkcióját itt, a nagyközség szívében hosszú távon nem igazán érdemes megtartani. Különösen akkor nem, ha városiasodási elképzeléseink vannak. Az 1993-ban elfogadott általános rendezési terv adott első ízben egyértelmű választ a dilemmára. Eszerint a sportpálya területén kell kialakítani a városközpontot. Az ezredfordulón önkormányzatunk három lehetséges terület kedvezményes áron történő megvásárlására tett ajánlatot a Magyar Posta Rt. részére. A cél az volt, hogy ezzel a gesztussal végre lendületet adjunk az új posta székház mintegy másfél évtizede vajúdó létrejöttének. A Posta a javasolt területek közül a sportpálya Vasút utca – Baba utca közötti szakaszában lévő telket választotta. Albertirsa új, 2002-ben elfogadott rendezési tervcsomagja ezek után véglegesítette az 1993. évi elképzelést: a település centrumának helyéül a sportpálya területét jelölte meg. Ezzel tehát a vita eldőlt. A kérdés most már az volt, hogy miként és milyen időtávlatban történjék a központ kialakítása. 2006. májusában a képviselő-testület úgy döntött, hogy a posta mögött (értsd: a Baba utcával párhuzamosan) két, a terület túlsó oldalán, az előzőekkel szimmetriában (a Győzelem utcával párhuzamosan) pedig három, közel azonos nagyságú ingatlant értékesít. Ezek összes területe 5899 m2. Az értékesítésre kiírt pályázatra két cég nyújtott be ajánlatot. Közülük a Thompson & White anyagát fogadta el a képviselő-testület. Eszerint az öt ingatlan összesen bruttó 70.788 ezer forintért kerülhet a fenti cég birtokába. Az erre vonat-
kozó adás-vételi szerződést 2006. december negyedikén megkötöttük. Az adás-vétel feltételéül a képviselő-testület szigorú kritériumokat szabott, melyeket érvényesítettünk. Eszerint hároméves a beépítési határidő. Az építkezés módja pedig a következő lehet: a meglévő posta székházhoz hasonló stílusú, árkádos megoldás, két szinttel. A zárt sorú (egybefüggő) beépítésű házak a Baba, illetve a Győzelem utcával párhuzamosan állnak majd, úgy, hogy „befelé”, a sportpálya középső, továbbra is önkormányzati tulajdonú részére néznek. Ez az önkormányzati tulajdonban maradt rész összesen 13.936 m2. Felmerül a kérdés: mi lesz a sorsa ennek az utóbbi területnek? Nos, a Sport utcával párhuzamos, hátsó traktusban szeretnénk később felépíteni egy ún. igazgatási központot, mely a következő funkciókat látja el: városháza, rendőrség, gyámhivatal, civilek háza. Az épület elé park és gépkocsi parkolók sora kerül. Ez utóbbi beruházás megvalósításához elsősorban megfelelő uniós pályázaton történő sikeres részvételben reménykedünk. Az itt leírtak elkészülte után végeredményként kialakul az „U” alakban beépített tér, mely a Vasút utcára nyitott, és a közepén egy szép városi park található. Visszatérve az öt ingatlan adás-vételére, az utóbbi hetekben többen kérdezték aggódva, hogy csakugyan „ingatlan kereskedők” részére értékesítettük-e azokat. Ekkora beruházás esetén a vásárló szinte minden esetben ingatlan fejlesztéssel foglalkozó cég. A Thompson & White is az. Nincs ebben semmi rendkívüli, vagy aggasztó. Ők azonban nem értékesíthetik tovább a telkeket. A korábban felsorolt többi feltétel pedig bőségesen elegendő biztosítékot nyújt ahhoz, hogy határidőre és az eredeti elképzelés szerinti funkcióval készüljenek el az épületek. Várható profiljaik a következők: valamelyik nagy élelmiszer lánchoz tartozó áruház, illatszer kereskedés, pénzintézet, egyéb szolgáltató, illetve kereskedelmi funkció. Természetesen valamennyi egység gazdájának vállalnia kell az egységes megjelenést, hiszen itt egy városi főtér kialakítása zajlik, ami nem engedi meg az összkép hiányát, az eklektikus megoldásokat. Az öt értékesített ingatlanon várhatóan a tavasz folyamán elkezdődnek a munkálatok. Emiatt a péntekenként itt tartott hagyományos piacot máshová kell vinni. Az új helyszín kérdésében e sorok írásakor még nem született döntés. Sok lehetőséget vizsgálunk és időben kialakítjuk az álláspontunkat. KEVÉS ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKUS HULLADÉK A címben szereplő állítás nem feltétlenül igaz, ha arra értjük, hogy mennyi keletkezik belőlük manapság a háztartásokban. (Folytatás a 4. oldalon.)
Albertirsai Híradó
4
2007. február
VÁROSHÁZA
A képviselő-testület decemberi rendes üléseiről (II. rész) Több mint egy órás vita után döntött csak a testület az Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási és gyermekvédelmi intézményekben alkalmazandó étkezési díjakról és élelmezési nyersanyag normákról. Bár a testületből többen hangsúlyozták, hogy ezek a normák egy általános támpontot határoznak meg, és nem egy adott szolgáltatóra vonatkoznak, ennek ellenére terítékre került a jelenlegi szolgáltató, és a vele felmerülő minőségi kifogások sora is. Lebanov József, Kiss Tibor és a testületi ülésen megjelent óvoda-, és bölcsődevezetők is jelezték, hogy az utóbbi egy-két hónapban több súlyos kifogást is megfogalmaztak a jelenlegi szolgáltató felé, aki ezeket csak hellyel-közzel orvosolt. A testület végül az eredeti előterjesztést azzal a módosítással fogadta el, hogy most csak az infláció mértékében, azaz 6.4 %-kal emelik a normákat, és továbbra is keresik azt a beszállítót, aki ilyen feltételek mellett is képes megfelelő szolgáltatást nyújtani. Elfogadta a várost irányító grémium a 2007-es év munkatervét is, amely alapvetően meghatározza hónapról-hónapra a testület legfontosabb feladatait. Ezek közül mindenképpen kiemelendő, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően december helyett novemberben tartja majd a testület a közmeghallgatást annak érdekében, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően egyre többen jelenjenek meg a fórumon, és adjanak hangot észrevételeiknek, bírálatuknak vagy dicséretüknek, és egyre többen tehessék fel közvetlenül kér-
ELSÕ KÉZBÕL (Folytatás a 3. oldalról.) Annyiban viszont tagadhatatlan tény, hogy nagyon kevés jelenik meg belőlük a Polgármesteri Hivatal, továbbá az IRMÁK Kht. Dózsa Gy. úti épületének (volt alberti községháza) udvarán elhelyezett két-két konténerben. Valószínűleg kevesen értesültek erről a lehetőségről. Ezért szeptemberi ismertetőm után újra leírom, hogy az elhasznált, kidobásra ítélt kávéfőzőktől az elaggott rádiókon, magnetofonokon keresztül, a számítógép tartozékokig lehet a fenti helyszíneken különféle tárgyakat elhelyezni. Amiatt beszélek két-két konténerről, mert az egyikbe az ún. nagy méretű tárgyak (elsősorban monitorok), a másikba pedig a kicsik kerülnek. Mindkét helyszínen keddi és pénteki napokon 13 órától 15 óra 30 percig van nyitvatartás. Fazekas László
déseiket a várost irányító testület tagjainak és a hivatal dolgozóinak. A korábbi kiírástól eltérően, a februári ülésen módosítani kívánja a testület az alapellátási ügyeleti feladatok ellátására kiírt pályázat határidejét. Ennek alapvetően az az oka, hogy december 31-vel változtak a készenlétre vonatkozó szabályok, így az új kiírásnál ezeket a szempontokat is figyelembe kell venniük a város vezetőinek. Döntöttek arról is, hogy a szennyvíztisztító telep bővítési munkálataira hirdetménnyel induló egyszerű közbeszerzési eljárással választják ki a kivitelezőt. Mint ismeretes a munkálatok végrehajtására pályázati úton a város 312.228.000 Ft-ot nyert a Pro Régió ügynökségtől, ebből az összegből egy tejesen új, korszerű és nagy kapacitású telepet alakítanak ki hamarosan a régi telep helyén. Nem született döntés a Tessedik Sámuel Általános Iskola központi épülete előtt létesítendő gyalogjárda tárgyában egyelőre, mivel a közel fél millió forintos legkedvezőbb ajánlatot sokallták a városatyák, egyelőre úgy határoztak, hogy kevésbé költséges megoldást próbálnak találni a kérdésben. Döntöttek a bérmaradványok felhasználásáról is azzal a módosítással, hogy a Védőnői szolgálat kivételével minden intézménynek 10 %-kal kevesebb pénzt juttatnak, míg az így felszabaduló összeget az Iskola kapja majd, hiszen ott ebben az évben nem keletkezett egyébként bérmaradvány. 2006. december 21-i képviselő-testületi ülésen elhangzott képviselői egyebek között rendkívül sok közérdekű probléma került terítékre. Zatykó Zsolt a Nagyváradi és Lőcsei utcában lévő szikkasztó árok felújítása érdekében emelt szót. Sajátos helyzetben van a két utca, mivel mindkettő összekötő út, Mikebudait és a Gr. Széchenyi utcát kötik össze, és mindkettő alacsonyabban van, és ha a Gr. Széchenyi utca felől nézzük, akkor jobbra lejt az út, a szikkasztó árok nincs tökéletesen elkészítve, ezért áznak fel a falak. Fazekas László jelezte, hogy következő testületi ülésre előterjesztést készítenek a témában a Zatykó Zsolt által kért árajánlatok figyelembe vételével. Szőke Károly azt jelezte felszólalásában, hogy a Vasút utcában a bitumenezett járdát mielőtt még tönkre menne, érdemes lenne újra önteni. Amenynyiben pályázat útján lehetséges, akkor jó volna folytatni a csapadékvíz-elvezető árok kiépítését is. Lebanov József a Tessedik Sámuel Általános Iskola beruházásával kapcsolatban jelzett hiányosság miatt kért
szót, afelől érdeklődött, hogy tett-e már a város lépéseket a kivitelező felé a közel 70 kisebb-nagyobb hiba orvoslására. Mint azt Fazekas László válaszában hangsúlyozta január legelső napjaiban egyeztettek a kivitelezővel, tehát ebben egyezség van. A hetven pontot addig tisztázni kell, hogy mi az, ami valós igény és mi az, ami nem. A hetven pontban a Pozsonyi Úr tájékoztatása szerint több olyan van, ami nagyon indokolt az iskola részéről, de köze nincs a kivitelező vállalásához. Nyilván azokat kell ebből kiszedni, amit a kivitelezési szerződés lefed. Dr. Makkos Gyula a város arculatának fejlődése érdekében szorgalmazta azt, hogy az utcanév táblák egységesen az utcák elején legyenek kihelyezve. Ez nem csak az átláthatóságot és a pontosabb útbaigazítást szolgálná, de javítaná a település összképét is. Dr. Kovács Tímea aljegyző válaszában hangsúlyozta, hogy két évvel ezelőtt kezdődött ennek a rendezése és meg lett rendelve az összes utcanévtábla egy cégtől. Valamelyik bizottság döntötte el, hogy melyik utcanévtábla tetszik neki. Ki lett rakva az összes és hosszú ideig megszűnt ez a probléma. Utána viszont kezdtek eltűnni az utcanév táblák. Vannak lakosok, akik megveszik saját pénzükért, csak nem onnan, ahonnan mi rendeltük az utcanév táblákat és szerintem részben ebből származik ez az összevisszaság. Be lehet telefonálni a hivatalba, van lehetőség utánrendelésre, és akkor újból kihelyezik ezeket a táblákat. De ha olyan képviselő akarat van, hogy szebb táblák legyenek vagy más típusúak, az is lehetséges, kérhetünk be újra ajánlatokat. Nagy László a sportpályaeladással kapcsolatban kérdezte, hogy az eladott területre a rendezési terv szerint 80 %-os beépítettség lehetséges. Szándékoznak ezt ilyen nagymértékben beépíteni vagy esetleg a szerződésben ezzel kapcsolatban kikötöttünk valamit? A másik kérdése az újtelepi óvodával kapcsolatos, mégpedig az volt, hogy az adásvételi szerződés megkötése megtörtént-e már? Fazekas László a második kérdésre válaszolva jelezte, hogy igen, megtörtént. És ki is fizették a megállapított összeget a területért. Az első témával kapcsolatban, a választ később írásban ígérte, mivel a rögzített paramétereket nem tudta volna pontosan idézni. lakossági problémákat tolmácsolva jelezte, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcában lefektetett két fekvőrendőrt úgy lett elhelyezve, hogy pontosan olyan helyen van az úttest megegyező színével ez lerakva, ahol nincs világítás, a megfelelő színű felfestéssel ezt mindenképpen ki kellene emelni a jobb láthatóság érdekében. S. L.
2007. február
Albertirsai Híradó
5
KULTÚRA
A karnevál, illetve a farsang eredetéről A carneval szó a carne=hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte. A „carne vale” jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott. A carneval szó eredete más nézetek szerint a „carrus navalis”-ra vezethető vissza, ami hajókocsit jelent. Ezt a Dionüszosz ünnepekkel hozták kapcsolatba, hiszen az istenség ünnepein a főszereplőt egy hajó formájú kocsin húzták végig a városon, mint a termékenység, s bőség szimbólumát. Ez az eredetmagyarázat valószínűleg téves, ugyanis a „carrus”=kocsi szó az olasz nyelvben minden esetben megőrizte a két „r”-es alakot, a carneval szót pedig egyik későbbi változatában sem írják két rrel. A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis Dionüszia, a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. Ezeket az ünnepeket főleg a falvakban tartották. (Az ún. nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia.) A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom – akárcsak a karnevál – a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=Böjtölés; Nacht=Éjjel). Az idők folyamán a fogalom már a böjti napokat megelőző egész időszak jelölésére szolgált. Dél-Európában a farsang az év
egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték. Velencében a Szent Márk téren. A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok egyébként nagyon népszerűek voltak Európa többi országában is. Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, és ruhákat. A velencei karnevál mára idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát. Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritánabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a politikából, és a bázeli furcsa tájszólásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. A visszafogott magatartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elszabadultak. 1376-ban a bázeli karneválkor tört ki az uralkodó osztrákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegyházba és a városi tanács csarnokaiba, arra kényszerítve a kormányt, Fotó: Motyovszki Mária hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karneválokon a farsangi időszakra jellemző játékok egészen modern formáját alakították ki. Egy bizottság (zsűri) előtt kellett bemutatkozniuk az egymással vetélkedő csoportoknak (cliqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek. Összeállította: S. L.
Tájékoztató a számítógépes pályázat eredményéről Albertirsa Város Önkormányzata – egy felajánlás általi lehetőséget kihasználva – 2006. augusztusában pályázatot írt ki számítógép ingyenes elnyerésére. A pályázaton azok a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató, Albertirsán állandó lakóhellyel rendelkező diákok vehettek részt, akiknek az utolsó lezárt félév tanulmányi átlageredménye legalább 3,5 volt. A benyújtási határidőig (2006.
szeptember 07.) összesen 44 pályázati anyag érkezett. A bíráló bizottság a pályázatok áttekintése után úgy döntött, hogy valamennyi pályázó részére biztosítja a számítógépet. Mivel első körben kevesebb pályázat érkezett, mint amennyi számítógép rendelkezésre állt, önkormányzatunk a pályázók körét kibővítette az általános iskola 8. osztályos tanulóira is.
A második körben összesen 30 pályázat érkezett, 3 fő főiskolai hallgatótól, 10 fő középiskolai tanulmányokat folytatótól, és 17 fő 8. osztályos diáktól. Az elbírálás során a bíráló bizottság a tanulmányi eredmény figyelembe vételével hozott döntést, és valamennyi főiskolai hallgató és középiskolás tanuló részére megítélte a számítógépet, emellett 5 fő 8. osztályos gyermek is
örülhetett a pályázaton való sikeres részvételének. Összegezve: az önkormányzat által kiírt számítógépes pályázaton részt vett pályázókból összesen 20 fő főiskolai, egyetemi hallgató, 37 fő középiskolás diák és 5 fő 8. osztályos tanuló kapott számítógépet, megkönnyítve ezzel tanulásukat, illetve segítséget nyújtva az informatika megismerésében, a világhálóhoz való hozzáférés lehetőségében. Brtkáné Csókás Beáta
Albertirsai Híradó
6
2007. február
KULTÚRA
„A ZENE, AZ IRODALOM VARÁZSFUVALLATA…” (KÖNYVAJÁNLÓ) Baranyi Ferenc, a népszerű költő a versírás mellett alázattal szolgálta a zenét is, odaadó híve lett a muzsikának. Csodálhattuk őt operaműsorok szerkesztőjeként és vezetőjeként. Évtizedeket töltött el a Magyar Televízió zenenei főosztályán, ahol munkaköri kötelessége a zenei ismeretterjesztés volt. Most a Hungarovox kiadónál megjelent ZÉVITAMIN (Zenei cikkek, 1976-2006) című könyve az elmúlt három évtizedben keletkezett zenei cikkeiből, tanulmányaiból „komponálódott”. *** Baranyi Ferenc – Petőfivel szólva – mindig használni s nem ragyogni akart... Szép könyve Előhang(zat)-ában így vall erről: „Ceglédnek tehát nagyon sok köze van ahhoz, hogy milyen ember lett belőlem. Silányságaim a városra is visszaütnek, helytállásaim rá is áldásos fényt vetnek olykor. Ahogyan élek, alkotok – abból ez a város is megítéltetik egy kicsit. Köteles vagyok tehát küldetésemet hűséggel betölteni, hogy sohase szégyenkezzenek miattam az otthoniak. Se Pilisen, se Nyáregyházán, de Cegléden sem, mert hiszen a zene, az irodalom varázsfuvallata igazán hatékonyan ott érintett meg először.” Munkájában olvashatunk például korunk három legkiválóbb tenorjáról – Carrerasról, Domingoról és Pavarottiról – énekeltek ők operaáriát, operettslágert, musicalrészletet, francia sanzont, spanyol szerenádot, nápolyi dalt és orosz románcot is. Valamikor Baranyi közvetítette ezt a szuperkoncertet…Most írásban adja elő – a mához is szólva –, hogy két évszázaddal ezelőtt Verdi művészete milyen komoly nértékben járult hozzá az olasz egységért és függetlenségért folytatott hosszan tartó küzdelemhez: a Risorgimentó végső győzelméhez.
S a forradalmi idők utáni mámoros semmittevés bódult hangulatába bele is „kozmált” Verdi nyilatkozata: „a kormány kevesebbet politizáljon, juttassa inkább kenyérhez és földhöz a népet. Az én falumból senki sem akar kivándorolni. Mindenki megtalálja itthon az ő Amerikáját.” Verdiről szólva Baranyi úgy látja: „Cenzúrára, eszmei terrorra mindig is a középszer hivatkozik.” S vallja, amit Váci Mihály: „Nem hittem én az elnyomott zsenikben: ki tenni akart – az tehetett itten!” Magam is így gondolom. Barátom, a karmester című írásában Lamberto Gardelliről azt mondja, hogy már magyar állampolgárnak számítjuk a mestert. Ez valóban így van. Munkahelyemen, a Hungarotonnál számtalan operafelvétel készült Gardellivel: Cherubinitől egy, Puccinitől és Rossinitől kettő, Respigitől három, Verditől négy teljes operafelvétel. Ezért is ajánlom szeretettel ezt az igényes és szép kötetet, hiszen rólunk szól, zenét szerető emberekről. Jelena Obrazcova, Bakfart Bálint, Juliette Gréco, Kodály Zoltán, Ferenczy György, Payer András, Tamássy Zdenkó, Kacsóh Pongrác, Goldmark és Klemperer szól hozzánk (a manapság oly gyanakodva méregetett nemzedékhez), mely csak szolgálni volt hajlandó. Kiszolgálni soha. Rövig könyvismertetőm végén a szerző vallomásából idézek: „Bármennyire mezítlábas volt is az a vidék, bármennyire is volt csak koldusa a szépségnek az itteni nép századokon át: én érdemben itt találkoztam először a személyiségembe is beavatkozó muzsikával, igazságérzetemet ébresztgető költeményekkel és nem utolsósorban – a szépre és igazra egyaránt fogékony tisztességgel. Kenyérből mindig volt itt, ha nem is temérdek, de éppen elegendő. A művészetből viszont sokáig
FELHÍVÁS • FELHÍVÁS • FELHÍVÁS • FELHÍVÁS • A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felhívja a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy ha valaki a környezetében jelentős mennyiségű elhagyott/lerakott hulladékot észlel, azt kérjük jelentse a Felügyelőségnek. Telefon:
• napközben
56/372-313
• munkaidőn túl
30/9670-320
BEJELENTÉSEIKET KÖSZÖNJÜK!
kisebb porció jutott neki, mint amekkorára éhezett.” Baranyi Ferenc zenei cikkeiben azok is kedvüket lelik, akik eddig a verseiért szerették őt. Megbizonyosodhatnak arról, hogy az opera, a zene nem arisztokratikus műfaj. A legegyszerűbb ember is megszeretheti, ha nem nagyképűen beszélnek róla. Major János
A nevetés életszükséglet A mosoly nem kerül semmibe, és sok jót terem. Gazdagítja azt, aki kapja anélkül, hogy elszegényítené azt, aki adja. Ezért tekinthetjük a mosolyt a szeretet édesgyermekének. Minél többet adunk a szeretetünkből másoknak, annál több lesz belőle nekünk. Sokszor a mosoly egy pillanatig tart, de emléke némelykor egy életen át elkísérhet. A mosoly nyugalom a fáradt embernek, bátorság a lehangolt léleknek, vigasztalás a gyászba borult embereknek. Valamiféle ellenszer, amelyet a természet tartalékban tart minden szenvedés enyhítésére. Hiányát az érzi legjobban, aki nem tud mosolyogni másokra. A mosoly általában pozitív jelenség, de lehet fegyver is. Nem kevés azoknak a száma sem, akik zavarukban mosolyognak. Ez nem baj, sőt jó, hiszen a bizalom, a személyi szimpátia kialakulását eredményezheti. A leghaszontalanabb nap az, amelyiken nem nevetünk. Minden barátság és emberi kapcsolat megédesítője. Szerelmes a fiatalokba, akik féktelenül ostromolják a jövőt. Az öregeket megszépíti. A nevetés még a betegszobák levegőjét is felfrissíti. A nevetés skálája igen széles, fehér billentyűkön játssza az örömöt, a feketéken a nehézségekkel bajlódik, sokszor hasznosan. Szereti a legkülönfélébb változatokat, kedveli a váratlan fordulatokat, nem riad vissza soha a meglepetésektől, ezért is tudja mindennél jobban oldani a feszültségeket. Aztán van bájos, sugárzó, önkéntelen, fékezhetetlen, szilaj, visszatartott, huncut, szégyenlős, fölényes, hódító, felszabadult, elkeseredett, megbocsátó, hangtalan és kényszeredett nevetés. Megannyi fajta, mind másként fejezi ki pillanatnyi érzelmünket. (Folytatás a következő számban.) Koska Pálné)
Albertirsai Híradó
2007. február
7
KULTÚRA
MESESAROK
Megmondták az emberek akkor a királynak, hogy volt nékik egy öreg bírójuk, de ez a fiatal volt a nagyobb gazda Kedves gyerekek, az Albertirsai Híradóba hónapról-hónapra egy-egy mesét, Nekeresden, kilökte a bíróságból az öreget, magamagát mondát olvashattok itt, amelynek a különlegessége, hogy a történethez ti tette meg bírónak. készíthetitek az illusztrációt. A meséhez a legjobb rajzot (rajzokat) készítő – Hallod öcsém – azt mondja a király –, nem való ám gyermeket könyvjutalomban részesítjük, és az alkotása meg is jelenik a lap a fiatal a bíróságra! De a fiatal bíró kidüntötte a mellét. hasábjain. A 2007. januári számba így Láng Gabriella 1. osztályos tanuló és – Én pedig való vagyok, felséges király, mert nékem Dóczy Nikolett 4. c osztályos tanuló munkája kerülhetett be. Gratulálunk! több eszem van, mint annak az öreg bírónak volt. – No A rajzpályázat díjait, egy-egy 1000 Ft-os könyvutalványt a KÖNYVJELZŐ majd meglátjuk, mennyi eszed van. Azt parancsolom, KÖNYVESBOLT ajánlotta fel. hogy holnap reggelre ide állíts a templom elébe harminc farkast, negyven okost, hatvan bolondot. Itt leszek reggelre, ha a parancsomat nem teljesíted, ki leszel lökve SZÉP ERNŐ: a bíróságból. Felült Mátyás az urakkal, elkocsikáztak, másnap reggelre visszajöttek. Odacsődült az egész népség a templom elébe, de se a harminc farkast, se a negyven okost, se a hatvan bolondot nem lehetett látni sehol, csak a fiatal bíró állott egyedül a nép előtt, mikor a király ott termett. – Nohát, öcsém, bíró, hun a harminc farkasod, meg a negyven okosod, meg a hatvan bolondod? A fiatal Nem tudom már, hol volt, hol nem volt, gyerekek, mondjuk, hogy bírónak olyan verese volt az orcája, mint a tűz. Nem tudott felelni, Nekeresden volt, volt ott egy fiatal bíró, az vigyázott a község népére. csak leborult a kocsi mellé, irgalom, kegyelem. De nicsak, ebben a De hogy hogy vigyázott, azt mindjárt meglátjátok. Mert egyszer azon szempillantásban jön a templom háta megől előfelé az öreg bíró, az öreg után szép rendben harminc fiatal, negyven meglett ember, a negyven meglett ember után hatvan darab öreg rend ember. Ezeket az öreg bíró összeszedte a szomszéd helyekről, ügyesen odavezette a templom háta megé. – Itt vagyok én, felséges királyom, előhoztam, akit parancsoltál, a harminc farkast, a negyven okost, hatvan bolondot. Ott a királynak, meg az uraknak, meg a népségnek megmagyarázta az öreg, hogy azt mondja: – Ez a harminc emberem harmincesztendős, ez mind olyan erős mint a farkas. A negyven emberem negyvenesztendős, ezek az okosok, mert negyvenesztendős korára megjön az ember esze. Emez a hatvan emberem mind hatvanesztendős, ezek a bolondok, mert mind bolond, aki hatvan esztendős korára is szegény marad. Nagyot csapott az öreg vállára Mátyás. – Ez a beszéd, ezt vártam én! Mától fogva megint te vagy itt a bíró, te meg, öcsém, megtanulhatod, hogy bírónak jobb az öreg, mint a fiatal. a tájékon talált dolga lenni Mátyás királynak, hát ő a hű embereivel bekocsikázott Nekeresdre is, megnézni, hogy rendben tartják-é azt a szegény kicsi községet. Hát ott olyan rendet talált a király meg a többi urak, hogy az udvaroknak nem volt kerítésük, amelyik ház tavaly leégett, annak az égett vályogját, pernyéjét még el nem takarították, az egész község mérges kutyái ott marakodtak az utca közepén, a szomszéd asszonyok mind úgy kiabáltak egymásra, hogy attól alig lehetett hallani a részegeket, akik végigacsarkodták a községet. Elkiáltotta magát Mátyás király: – Hun itt a bíró? Idejöjjön ízibe! Előjött a bíró, látja a király, hogy az olyan egy fiatalember, a bajuszában több a bajuszkenő mint a szőr. Az mondja néki Mátyás: – Hogy lettél te már bíró, öcsém – azt mondja –, mikor te még ilyen fiatalember vagy?
Fiatal bíró meg öreg bíró
Albertirsai Híradó
8
2007. február
KÖZÉLET
Új foglalkoztatási lehetőségek a munkaerőpiacról kiszorult emberek számára Az IRMÁK Kht. az „Új foglalkoztatási lehetőségek a munkaerőpiacról kiszorult emberek számára” című pályázatához az Európai Unió támogatást nyújtott. A program keretében Albertirsa és Csobánka helyszíneken összesen 35 hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő és esetenként tartósan munkanélküli ember két éven át tartó képzése valósul meg, mely során képessé válnak biokertészkedésre és egyéb, a közterületek karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzésére. Ez megkönnyíti számukra a társadalomba, a munka világába való be- ill. visszailleszkedést, könnyebbé téve az ők és hozzátartozóik mindennapi életét. A támogatás igénybevétele, felhasználása, az azzal történő elszámolás, a kapcsolódó ellenőrzés, stb. szabályainak, a Szerződő Feleket megillető jogok és terhelő kötelezettségek meghatározása érdekében 2006. szeptember 1.-i dátummal szerződést kötöttünk, és a kétéves munka megkezdődött. A szeptembertől decemberig tartó időszak feszített munkával telt. E három hónap alatt annak érdekében, hogy decemberben megkezdődhessen a képzés, szükséges volt egy épület tetőszerkezetének a teljes cseréje, taneszközök, gépjárművek, szerszámok, különféle szolgáltatások beszerzése. A munka első szakaszában kialakítottuk a programot irányító csapatot is, valamint kiválasztottuk a képzésben résztvevő szakembereket. Ezt követően kidolgoztuk azokat a módszereket, amelyek segítségével lehetségessé vált a képzésben résztvevők, az ún. célcsoport kialakítása, majd az albertirsai, csobánkai és pomázi partnereink segítségével kiválasztottuk azt a 35 embert, akivel 2006. december 1-jén elkezdődött a munka. Célunk, hogy a projektben részt vevők a következő közel egy évben képessé váljanak a fenti munkák elvégzésére, elsajátítsák a szükséges ismereteket.
HELYHIÁNY MIATT Fazekas László polgármester úr egy nagyon kedves kis verset juttatott el hozzám, melyet Szűcs Mátyás írt szülővárosáról. Köszönjük a poémát, ebben a számban sajnos a hely szűke miatt nem tudtam beszerkeszteni, de adandó alkalommal mindenképpen sort kerítek rá! Solymosi László felelős szerkesztő
A program második évében a résztvevők amellett, hogy a képzésük tovább folytatódik, már munkát is végeznek a különböző helyszíneken: a csobánkai és az albertirsai intézményekhez tartozó kertészetekben, valamint a közterületeken. Amennyiben erre módunk lesz, újabb szerződések keretében egyéb településeken is vállalunk munkákat. A két év elteltével, bár a program véget ér, a munka folytatódik: szándékaink szerint a kialakuló szakembergárda segítségével, a megszerzett tapasztalatokra támaszkodva az IRMÁK Kht. Újabb, az intézményeiben gondozott emberek képzését
és foglalkoztatását tervezi. E mellett a jelen projektben képzett személyek további munkavégzésében is közreműködünk. Bízunk abban, hogy a 35 képzésben és foglalkoztatásban résztvevő, a 9 képző szakember, és a 3 fős irányító csapat munkája eredményes lesz. Elérjük a kitűzött célunkat, és a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő, ill. tartósan munkanélküli embertársaink képessé válnak arra, hogy ismét részesei legyenek a munka világának, és ezáltal is könnyebb legyen a számukra a be- ill. visszailleszkedés a mindennapokba. Vizvári Csilla projektmenedzser
SZÜLETÉSNAPI ÖSSZEJÖVETEL Egy évvel ezelőtt, 2006 januárjában 8 taggal kezdte meg működését az Idősek Napközi Otthona az Alberti Evangélikus Szeretetotthon felújított vendégházában. Természetesen az intézmény nyitott mindenki számára vallási és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az eltelt egy év alatt a csoport létszáma 30 főre nőtt. A klub tagjainak lehetőségük van a tisztálkodásra, mosásra, és havi 400 forint térítési díj ellenében délben meleg ételt is kapnak. A Szeretetotthon gépkocsija minden reggel hozza, este pedig haza is szállítja a klubtagokat, akiknek a lelki és testi épüléséről, frissességéről napközben 3 szakképzett nővér gondoskodik. Az állandó egészségügyi, orvosi ellenőrzés mellett, havonta vérnyomás-, vércukorszint-, és testsúlymérést is végeznek a gondozók. Persze a mindennapok sem telnek haszontalanul, gyakoriak a klubfoglalkozások, a közös sütések és főzések. Havonta megünneplik a tagok név és születésnapjait, sőt havi rendszerességgel tartanak közös összejöveteleket a Dózsa György úti lakókkal is. Ennek keretében rendezik meg rendszeresen a farsangi, nőnapi, szüreti és szilveszteri bálokat, a közös kirándulásokat. Tavaly több alkalommal látogatott el a csoport Budapestre is. Szemőkné Szedlacsek Judit havi rendszerességgel látogatja a klubban tevékenykedő idős embereket, érdeklődik hogylétük felől, és ahol tud segít is a mindennapjaikban. Persze többször tiszteletét tette már a körükben Fazekas László polgármester úr is, valamint Dr. Makkos Gyula, Dr. Oszvald Gyula körzeti orvosok, valamint Simóné Tamás Mariann védőnő is. Nemrég ünnepelte a klub egy éves fennállását. Az összejövetel rendkívül jó hangulatban telt, az ünneplő közösséget Szmolár Attila, az alberti evangélikus gyülekezet lelkésze köszöntötte. S. L.
2007. február
Albertirsai Híradó
9
AKTUÁLIS
KÖZÜGYEKRŐL RÖVIDEN A HELYI POLITIKA TÜKRÉBEN Februári számunkban a helyi politikai szereplőktől arról érdeklődtünk, hogy hogyan látják a leendő városközpont építésének esélyeit, mit szólnak a legutóbb értékesített négy telek beépítési elképzeléseihez? ALBERTIRSA POLGÁRAIÉRT EGYESÜLET (APO) Elter János elnök: Albertirsa Város településközpontjának kérdése, hosszú előéletre tekint vissza. Mivel a két település (Alberti és Irsa) egyesülésekor a korábbi központok elvesztették jelentőségüket, és fokozatosan ezt a szerepet a Pesti út és a Vasút utca vette át. Ide települtek az üzletek, meghatározóvá vált a piac, a posta, a gyógyszertár helyzete. A rendszerváltozás után a jelenlegi sportpálya helyére is grandiózus, szecessziós stílusú épületegyüttest, Polgármesteri Hivatalt álmodtak egyesek. Majd mikor nyilvánvalóvá vált ennek az álomnak képtelensége, váltás történt. A korábbi főépítész, iránymutatás alapján egy olyan elképzelést vetett papírra, amely szerint az új Polgármesteri Hivatallal egy épületben kapott volna helyet, a majdani hangversenyterem és hozzá kapcsolódó oktatás – amely kiváltotta volna a jelenlegi Művészeti Iskolát, – és szomszédságában, a most értékesített telkek egy részén épült volna meg a fedett sportcsarnok is, amely a sportolóink egyik nagy vágya. Miután azonban a jelenlegi sportpálya egy részét az új postaépületre tekintettel elkótyavetyélte egy korábbi testületi döntés – ahelyett, hogy az akkori helyén épült volna újjá –, megkezdődött az akkor előrelátható folyamat. Ugyanis a jelenlegi értékesítésből befolyó pénzből, (kb. hetvenmillió forint) csak a töredékét építhetjük meg az új sportcentrumnak, hiszen a legolcsóbb tervezett is meghaladja a realizálódott bevétel kétszeresét. (Miközben ha értékesítés: akkor a sportpálya egészben történő eladása esetén, akár több százmillió forintos bevétellel is számolhattunk volna.) Az értékesített 5 telek kiszolgáló létesítményei: utak, parkolók, járdák stb. további bevételt nem tesznek lehetővé. Magyarul egy nagyon rossz üzlet mellett döntött a korábbi képviselő-testület – amely nem is csoda –, hiszen nem látták át döntésük következményeit. Ezek után természetesen a Vasút utcai oldalon a közpark a legújabb tervek szerint már összezsugorodott falatnyira. Az új városházának, a rendőrséget és civilek házát is magában foglaló igazgatási központnak nincsenek meg a forrásai (de a helye is csak szűkösen) az elkövetkező évek tekintetében, tehát ezek is a beváltatlan ígéretek számát fogják csak növelni.
FIDESZ MPSZ Lebanov József elnök: Az elmúlt években a városközpont kialakításának koncepciója többször változott. Sajnos nem jó irányban. Azzal, hogy a közelmúltban a sportpálya területéből öt telek eladásra került, egy, a fő tevékenységként ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozásnak, aki üzleteket épít a telkeken, Albertirsa város a településközpontban ad lehetőséget multinacionális cégnek a terjeszkedésre. Eközben tapasztalható, hogy átgondoltabb koncepcióval bíró települések gyakran csak a város határában, a főutak mentén engedélyezik ilyen jellegű üzletek létesítését. További probléma, hogy a beruházás a legmagasabb (80%-os) beépítettség
hogy most mit alkotunk városközpont címen. Mindenkit arra kérek, gondolja át, hogy a Pesti út és a Győzelem út közötti területen már mennyi, nagy forgalmat vonzó és bonyolító létesítmény található a lakóházak gyűrűjében. Iskola, bölcsőde, óvoda, bank, posta, piac, egészségügyi központ, segítőház, gyógyszertár, áruház, sok kereskedelmi és szolgáltató üzlet, valamint az állomáshoz vezető Vasút út a zsúfolt gépjárműközlekedéssel. Nos, az elkövetkezendő két évben ezt a területet tovább terheljük, ugyanis az itt megvalósuló új létesítményekkel további tömeget hívunk ide. A régi ÁFÉSZ üzletből valamilyen szolgáltató egység, a posta régi helyén üzletsor épül, a piactérrel szemben negyvenhárom család részére lakótömb emelkedik. A jelenlegi sportpálya területén üzletsor létesül nagy befogadóképességű gépkocsi parkolókkal és majdan megépítendő Városházzal. A mai városvezetés számára ezek örökölt tények. A mindent egy helyen jelszó, átgondolatlan módszerrel megvalósult. Azonban a terület szűk ahhoz, hogy kialakuljon egy élhető városközpont. Ha ez a központ – a szív – túlterhelt, akkor baj van, mert nem tudja ellátni a feladatát. A túlterhelés megvan, ezért a jövőben a területet érintő döntéseknél a bajt orvosolni kell! MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Fotó: Motyovszki Mária Gér Márton elnök: Tapogatózásalapján valósul meg, így az üzeletek prakolóinak nak tűnhet fejlesztési elképzeléseink kiragadott biztosítása nem megoldható saját területen. A boncolgatása, amíg városunk vezető grémiuma telkek eladásából származó összeg sprotpálya, sorrendbe nem teszi a Nemzeti Fejlesztési Terv fedett sprtcentrum vagy polgármesteri hivatal második tervciklusához benyújtott projektötépítéséhez kevés, viszont az eladás visszafor- leteket. A pályázati célok háza táját jellemző díthatatlanul meghatározza városközpontunk információhiány is problémássá teszi az egyes jövőbeni jellegét. Ugyanakkor az sem látható elképzelések értékelését. Hogy mire lesz lehetőegyelőre, hogy a sportpálya elhelyezése hogyan ségünk pályázni, és mit kell saját erőnkből megkivitelezhető rövid időn belül. A koncepció nem valósítani, ez csupán egy a dilemmák közül. A ad megoldást a parkok, zöld területek hiányának jelenlegi sportpályán kialakítandó közigazgatási problémájára sem, hiszen ez csak minimálisan, központ azonban minden bizonnyal egyike a legszinte jelzésértékűen valósítható meg a terüle- fontosabb lépéseknek a várossá érlelődés útján. ten a tervek szerint. Érdemes lett volna akkora A mostanra napi problémákat okozó helyhiány szabad területet meghagyni, amelyen szabadtéri és a jelenlegi városháza egyre „lelakottabbá” váló rendezvények, programok megtarthatók lettek állapota is a mielőbbi megvalósulást indokolja. volna. Átgondoltabb tervezés a felsorolt gon- A közigazgatási központ egyáltalán nem meldok nagy részét megoldhatta volna. Jelenleg lékesen a munkahelyteremtést is szolgálhatja meglehetősen beszűkült a képviselőtestület az idetelepülő vállalkozások révén. Ugyanakkor mozgástere, azonban meg kell próbálnunk a létrehozásával párhuzamosan, de még inkább lehető legoptimálisabb döntést hozni a helyzet azt megelőzve nem feledkezhetünk meg az új orvoslására. sportlétesítmény kivitelezéséről sem. Ha csak MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM az elmúlt év sporteredményeit tekintem, akkor Nagy László elnök: A városközpont egy te- is tetemesnek mondható az „adósságunk” az lepülés szívét jelenti. Központ, amely városunk igényes körülményeket érdemlő, sportolni váéletének meghatározója és a jövő nemzedék gyó albertirsai fiatalokkal szemben. számára is élhető kell, hogy legyen. Lényeges, (Folytatás az 10. oldalon.)
10
Albertirsai Híradó
2007. február
AKTUÁLIS (Folytatás a 9. oldalról.) Reményeim szerint a fenti fejlesztési ötleteken túl mindannyiunk számára kielégítő lesz a képviselő testület értékítélete a városunkat érintő valamennyi projektötletet illetően. POLGÁRI KÖR ALBERTIRSÁÉRT (POLKA) Kaáryné Kabay Lilla: Albertirsa immáron harmadik éve város, s tavaly lakosságának száma elérte a 12000 főt. Ennek ellenére igazi városközpontja nincsen. Ezt a hiányt szándékozott pótolni az előző képviselő-testület egy kisvároshoz méltó központ kialakításának elindításával. Jó ötlet volt a valamikori két falu találkozásánál ezt létrehozni. Hiszen ideálmodtak egy új igazgatási központot is, melyben helyet kapna a városháza is. Valóban erre nagy szükség van, hiszen a jelenlegi hely már kicsi, az irodákban szűkösen dolgoznak. A munkálatok az új posta felépítésével kezdődtek. Mostanra az OTP is megújult, bár színezése némi vitára ad okot. Különböző hírek terjednek város szerte a terület eladásáról, pl. a Győzelem utca felőli oldalt a Spar és a Tesco üzletlánc is szívesen megvenné. Kérdések merülnek fel bennünk. A Tesco vállalja-e egy a környezetbe illő áruház megépítését, amely az előzetes tervekbe is beleillik? Nem veszélyezteti-e a városháza elé álmodott szép parkot, hiszen nagy parkolóra lesz akkor szükség? Nem volna-e praktikusabb egy kisebb üzletközpont (plaza) létrehozása? Nagy hipermarketnek nincs hely, érdemes-e abból a fajtából egy kicsit megépíteni? Valószínű, hogy a városközpont teljesen csak az évtized végére készül el. Reméljük mindenki megelégedésére látványos, kisvároshoz méltó, szép – de nem tiritarka – színfoltja lesz Albertirsának, melyet a honi és külhoni idelátogatók is megcsodálhatnak. VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG Dr. Kiss Tibor elnök: Városközpont Albertirsán? Az Albertirsai Híradó szerkesztőjének azon kérése, hogy mondjak véleményt Albertirsa jövendő városközpontjáról nehéz helyzetbe hozott. Az elmúl hónapokban többször kértem Fazekas László polgármestert, hogy adjon tájékoztatást az új képviselő-testületnek azokról a tervekről, amelyek felől a volt testület döntött, de megvalósításuk az újonnan megválasztott testületnek lenne feladata. Ezek közé tartozik jövendő városközpontunk is. A birtokomba jutott látványterv egyöntetűen bizonyítja, hogy városunk jövőben megépítendő központját az határozza meg, hogy az megfelel-e a befektetők igényének. Az senkit sem érdekelt eddig, hogy Albertirsa lakosságának tetszeni fog-e az új városközpont. Ez ugyanis ma nálunk nem számít. Egy dolog számít csak nagyon, méghozzá az, hogy a pénzt hozó befektetőnek és Fazekas Lászlónak teszik.
A RENDSZERVÁLTÁS ÉS A NŐK:
Változások, következmények korábbi kutatások tükrében A Szociális és Munkaügyi Minisztérium gondozásában jelent meg nem rég a Társadalmi nemek egyenlősége c. kézikönyv, amely a nők munkavállalásának esélyeivel foglalkozik. Egy kis ízelítő a kiadványból: A rendszerváltás után a nők gazdasági aktivitása drasztikusan visszaesett, s ez értékrend változással is párosult: mind a férfiak, mind a nők körében csökkent a nők foglalkoztatottságának elfogadottsága az otthonmaradás javára. A KSH 1986-os kutatása szerint még a nők 81%-a értett egyet azzal, hogy a nők kereső tevékenységet folytassanak, de ez az arány 1995-ben már csak kétharmad volt. Megerősödött az szerepfelfogás, amely a világot férfias és nőies területekre osztja, s ez a 90-es évek második felében is tetten érhető maradt. A nők újra-elhelyezkedési esélyeik és foglalkoztatási feltételeik miatt máig hátrányos helyzetben vannak a férfiakkal szemben, és magasabb iskolázottságuk sem biztosít számukra a férfiakéval azonos karriert. Erősödött a horizontális szegregáció, egyes rosszabbul fizetett és alacsonyabb presztízsű iparágak tovább nőiesedtek. A foglalkozások hierarchiáján felfelé haladva egyre kevesebb a nő. Pozitívum, hogy a ’90-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a nők vállalkozási hajlandósága, de ezzel együtt nőttek a családi feladatokból rájuk háruló terhek is. Szerep- és megfelelési konfliktusaik végigkísérik a vállalkozás szakaszait, és gyakran nem szűnnek meg a siker és érettség időszakában sem. A nagy számban előforduló családi vállalkozásoknál a részvétel jellege szerint inkább a férfiak a tulajdonosok a nők pedig alkalmazottak, és
KÖZLEMÉNY A Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet értesíti Albertirsa város lakosságát, hogy 2006. december 31-ével a Cegléberceli Takarékszövetkezet 4 kirendeltségével Ceglédbercel, Albertirsa, Csemő, Dánszentmiklós, beolvadással egyesült a Pécel és Vidéke Takarékszövetkezettel. A jogutód takarékszövetkezet neve: Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet. (Székhelye: 2119 Pécel, Kovács u.2. Telefon/fax: (28) 547-750, e-mail:
[email protected].) Bővülő szolgáltatáskínálattal, bankjegykiadó automatával várjuk régi és leendő új ügyfeleinket. Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága és kollektívája
a vezető funkció is szinte automatikusan a férfi kezébe kerül. 1995-97 után 2000-ben és 2004-ben is vizsgáltuk a jelzett problémákat, a rendszerváltás nőkre gyakorolt hatását, és nem találtunk érdemi változást. Már az 1995ös tanulmányban megfogalmazódott, hogy a szegregáció csökkentése érdekében állami és önkormányzati intézkedések szükségesek, és a nőknek is tenniük kell saját helyzetük javításáért. Úgy gondoltuk, hogy a demokratikus jogérvényesítésben fontos szerep jut a civil– és érdekvédelmi szervezeteknek és a médiának. Feltételeztük, hogy a változásokat segíthetné a nők nagyobb súlya a politikai döntéshozatali folyamatokban, de paradox módon – apró változásokkal – ennek épp az ellenkezője történik. Az akkori javaslatokból ma is igaz, hogy erősítenünk kell a nők személyes motiváltságát, önbizalmukat. A nemek esélyegyenlősége tudatosításában nagy szerepet kaphat az oktatás, amely a jövő generáció magatartását nagymértékben befolyásolja, és megteremtheti a nők saját és családjuk sorsára vonatkozó koherens stratégiai gondolkodásának alapjait. A rendszerváltás óta eltelt időszak törvényalkotása előrelépést jelentett az esélyegyenlőség jogi kereteinek megteremtésében. Az Eurostat 2004-es adatai szerint európai összehasonlításban a magyar foglalkoztatott nők töltik a legtöbb időt jövedelemszerző munkával, emellett a háztartási munkák 80%-át akkor is a nő végzi, ha neki van magasabb presztízsű, jobban fizetett foglalkozása. (Bővebb információt a http:// www.genderpilot.hu oldalon található)
2007. február
Albertirsai Híradó
11
AKTUÁLIS
Gyalogos aluljáró a vasúti vágányok alatt Albertirsa vasútállomásának korszerűsítési tervezése az 1980-es évek elején kezdődött el a MÁV Tervező Intézetben. Egyik szaktervezőjeként én is részt vettem ezekben a munkákban. Hosszú viták és tervegyeztetések után hagyták jóvá a jelenleg is meglévő gyalogos aluljáró kialakításának a tervét. Ezek alapján település központja, illetve a túloldal jobb oldala felé lejtős, rámpás út lett kiépítve, míg a baloldal felé lépcsőket alakítottak ki. Ilyen megoldás a Magyar Vasút és a magyarországi vasúthálózat történetében második alkalommal Albertirsán készülhetett el. A tervezés időszaka előtt és alatt is gyakori volt az, hogy nagyon sok ember járt át a vágányokon a belvárosi üzletek, vagy a piac irányába kézikocsikkal. Ez a látvány ösztönzött bennünket arra, hogy olyan gyalogos aluljárót tervezzünk az állomás épülete, a peronok és a település vasúton inneni, illetve vasúton túli területe közé, amely nemcsak a gyalogosok, de a kézikocsival közlekedők átkelését is lehetővé teszi. Az új korszerűsített állomási vágányhálózatot 1987-ben adták át. Emlékezetem szerint az állomás, a peronok és a vágányok tisztántartására a MÁV vállat kötelezettséget annakidején, a gyalogos aluljáró tisztítását pedig az akkori Nagyközségi Tanács vállalta fel. Sajnos a gyakorlatba ez korántsem tapasztalható, az elmúlt néhány évben rengeteg kellemetlen tapasztalatot szereztem, amelyet most meg is osztanék az olvasókkal. A kiépített, lejtős, rámpás gyalogos aluljáró két oldalán a le-
járatok középvonalában egy-egy vaskorlátot helyeztek el. Ezeket később kitörték, kiszedték, majd a helyreállításuk után ismételten eltávolították. Sajnos évek óta nincs helyreállítva az eredeti állapot. Ennek köszönhetően az aluljáróban nemcsak a gyalogosok, és a kézikocsival közlekedők haladhatnak át. Találkozhattam már rendőrségi autóval, amely nem szolgálati feladatokat látott el hanem egy hozzátartozóját szállította – ő egyébként már nem dolgozik Albertirsán –, Trabanttal, Polski Fiattal, nagy- és kismotorokkal és kerékpárosokkal is. Sok esetben anyukák vagy apukák gyerekeket szállítva száguldoznak az aluljárón keresztül, rendkívül balesetveszélyes módon. Csak 2006-ban több kerékpáros balesetről szereztem tudomást és láttam, főleg idősebb korosztályúak között. Egyikük medence-, lábszár és kulcscsonttörést szenvedett, a másik koponya és orrcsonttörést. Egy fiatal leány nem tudván a kanyart bevenni, nekiment az aluljáró falának. Ez csak néhány kiragadott példa, de azt hiszem, hogy magáért beszél. A Fotó: Motyovszki Mária vonatról leszállók, és az aluljárót gyalogosan használók védelme érdekében, úgy tűnik, szükség lenne valamilyen helyi rendelet kidolgozására, és bevezetésére. Ennek a betartását akár civil ruhás rendőrök is ellenőrizhetnék, és birsággal is sújthatnák a szabálytalankodókat. Az iskolás gyerekek, az emberi élet veszélyeztetése, a balesetek és sérülések elkerülése érdekében –véleményem szerint – sürgősen kell tenni, cselekedni valamit. Szentjóby Szabó Andor okleveles mérnök
A Mozgássérültek Ceglédi Önálló Egyesülete Albertirsán Bár már lassan egy éve, hogy a település polgármesterének kezdeményezésére a Móra Ferenc Művelődési Központban heti rendszerességgel fogadóórát tart a Mozgássérültek Ceglédi Önálló Egyesülete. Sajnos mind a mai napig nagyon kevesen tudnak az egyesület működéséről, és arról, hogy kiknek, hol, hogyan és miben tudnak segítséget nyújtani. Décsi Sándorné elnök: „Mi alapvetően Pest Megye területén dolgozunk. Rajtunk kívül még egy mozgássérülteket segítő megyei szervezet létezik, a váci. Bár hosszú időn keresztül Albertirsán csak a váci egyesület dolgozott, és a megjelenésünk után ebből kisebb-nagyobb nézeteltérések is adódtak, azt hiszem ma már jó a kapcsolatunk. Fontos tudni, és érteni azt, hogy a célunk azonos, azaz az érintett mozgássérült
emberek segítése minden úton és módon, ahogy csak lehet. Mi is, mint minden ilyen területen tevékenykedő egyesület, a mozgássérült emberek életvitelét szeretnénk javítani, segíteni. Persze
nekünk sem könnyű elvégezni mindazt a kitűzött feladatot, amelyet szeretnénk, hiszen mint minden hasonló egyesület, mi is forráshiánnyal küzdünk.
Részben a tagdíjbevételekből, részben – sikeres pályázatok esetén – pályázati pénzekből gazdálkodunk, ezekből szervezzük meg programjainkat. Így a szaktanácsadás, az adminisztratív segítség, alapvető célunk az érintett személyek részére, ahol ez szükséges, az akadálymentesítési támogatások megszerzése. Tavaly a hozzánk tartozó 44 településen összesen 38 millió 750 ezer forint vissza nem térítendő támogatást tudtunk szerezni akadálymentesítésre Pest Megye területén. Ebből Albertirsán élő mozgássérült lakoshoz ilyen módon 650.000 forint támogatás juthatott el. Emellett szerveztünk már több fogyatékkal élő embernek állapotjavító gyógyüdülést, két turnusban 10-10 napot, gyógymasszázst, felnőtt tanfolyamot és kirándulásokat is. Jártunk Ópusztaszeren,
Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Szentendrén és Mátrafüreden is szervezett kirándulások keretében, gyerekeket vittünk ingyenesen a vidámparkba, ahol természetesen a játékokra is ingyenesen ülhettek fel az érintettek. 2007-ben hasonló formában és keretek között folytatjuk a munkánkat, Berekfürdőre a terveink szerint már 3 turnust indítunk, az egynapos kirándulások között pedig minden hónapban legalább egy kiemelten szép magyar városba, vagy gyógyászat – természetvédelmi területre fogunk ellátogatni. Közgyűléseket is rendszeresen szervezünk, Albertirsán március 23-án 14 órakor lesz ilyen összejövetelünk a Móra Ferenc Művelődési Központban, ahol minden érdeklődőt szeretettel várunk.” S. L.
12
Albertirsai Híradó
2007. február
AKTUÁLIS
MEGÚJULT A VASÚT UTCAI OTP Kívül-belül felújították és átalakították a Vasút utcai OTP épületét. Bár az intéz-
Fotó: Motyovszki Mária
mény külleme csak részben illeszkedik
Sportvezető elismerése Pest Megyei Diáksport Szövetség elnöksége javaslatára kitüntették a Megyenapon Nagy Lászlónét, a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanárát több középiskolai testnevelő tanárral egyetemben. Nagy Lászlóné 1975-ben végzett a Testnevelési Főiskolán, testnevelő tanári szakon, ahol atlétika edzői képesítést is szerzett. Azóta dolgozik a József Attila Gimnáziumban. Testnevelő tanári és pedagógiai tevékenysége példamutató. Munkáját a lelkiismeretesség, a pontosság és sokoldalúság jellemzi. Több mint 30 éve vezeti az iskola atlétika szakosztályát, számos megyei és országos helyezést értek el tanítványai. 17 évig volt a József Attila Gimnázium ISK elnöke, több évig a monori DSB tagja. Munkája nemcsak az intézmény területén jelentős, hanem lakóhelyén Albertirsán, ahol 9 éve az Önkormányzat Sportbizottságának tagjaként, és az Albertirsai SE Atlétika Szakosztályának vezetőjeként számos helyi verseny (úszóversenyek, atlétikaversenyek) főszervezője. Iskolánk székhelyén, Monoron is sokadszor szervezője a városi futóversenyeknek, váltóversenyeknek, és egyéb rendezvényeknek. Szakmai önképzéssel kiemelten törődik. Számos oktatói, intenzív testnevelő tanári, Nemzetközi Testnevelő tanári stb. továbbképzésen vett részt. Szaktanári, edzői, munkáján kívül elismerten tevékenykedik iskolánk pedagógiai, közéleti munkájában. Sok éve lát el eredményes osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzat vezetői feladatot. A Közalkalmazotti Tanács tagja. Sokoldalú munkájáért, az iskola falain kívül több településen végzett sportszervezői- és vezetői tevékenységéért ítélték neki oda a fenti kitüntetésre.
a tervezett városközpont arculatába, mégis esztétikusabb, szebb és korszerűbb intézmény várja ezentúl az ügyfeleket.
A Gyöngyszem óvoda gazdag karácsonya A 2006-os év karácsonyát meghitten ünnepeltük az óvodában. Gyermekeink várakozással, szeretettel készültek az ünnepre. A gyönyörű fa alatt mennyiségileg és minőségileg is megfelelő, sokféle játékot találhattak gyermekeink. Mindehhez hozzájárult Jászberényi Tamás alpolgármester úr alapítványi támogatása, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat támogatása, valamint az Önkormányzat által biztosított összeg. Ezúton, a Híradó hasábjain keresztül szeretnénk megkö-
szönni e nemes felajánlásokat. Egyúttal kérjük Albertirsa lakosságát, hogy akinek módjában áll, óvodánk „Játékkal a Jövőért” Alapítványa szívesen fogadja az 1%-os felajánlásokat, valamint bármilyen jellegű támogatást, amely minőségileg javíthatja az óvoda játék- és eszközállományát. „Játékkal a Jövőért” Alapítvány (Albertirsa, Luther u. 8. Adószám: 18686043-1-13; Bankszámlaszám: 11742159-20027289) Köszönettel: A Gyöngyszem Óvoda dolgozói
FELOLVASÓ EST A Magyar Kultúra Napja alkalmából idén is megrendezte a Márai Sándor Könyvtár hagyományos irodalmi, felolvasó estjét. A legkedvesebb olvasmányaikból idén Krenács Erzsébet, Rákosi Márta, Fazekas László, Hepp Ildikó, Korcsolainé Pálfi Éva, Birinszkiné Szabó Mariann, Kaáriné Kabay Lilla, Dinyákné Rajta Edit, Dr. Kovács Tímea, Kostyalik Zsuzsanna, Kovács Marika néni, Szilágyiné Papp Tünde, valamint Magócsi László olvastak fel. Nagyon jól sikerült a felolvasóest, sok „nézelődő” is ellátogatott az eseményre. Motyovszki Mária
Albertirsai Híradó
2007. február
13
SPORT
Kosárlabda: Körbeverték egymást a lányok XIV. Mikulás Kupa, serdülő leány kosárlabda torna, Hernád: Taksony – Albertirsai SE 3935 (15-6, 4-13, 14-4, 6-12) ASE: Paulinusz Krisztina 8, Billédi Bettina, Skolnikovics Cintia 15, Petri Anita 10, Ambrózi Éva 2, Andor Zsófia, Kelemen Henrietta, Fekete Fanni, Fényes Jennifer, Dobrovolni Edit. Albertirsai SE – Hernád 28-23 (10-0, 8-9, 2-10, 8-4) ASE: Paulinusz Krisztina 4, Skolnikovics Cintia 14, Petri Anita 8, Billédi Bettina, Ambrózi Éva 2, Andor Zsófia, Kelemen Henrietta, Fekete Fanni, Fényes Jennifer, Dobrovolni Edit. Edző: Kurucz Károly. Hernád – Taksony 38-27. Végeredménye: 1. Hernád, 2. Albertirsai SE, 3. Taksony. A torna legjobb pontszerzője: Skolnikovics Cintia. A legjobb védő játékos: Paulinusz Krisztina. A 2006-os év végén is megrendezték Hernádon a hagyományos Mikulás Kupát, ezúttal a szokásosnál kevesebb csapat
részvételével. Az első mérkőzésen a hazaiak magabiztosan verték a taksonyiakat, és ez – mint később kiderült – kulcsfontosságúnak bizonyult a végeredményt illetően, ugyanis szépen körbeverték egymást a lányok. A mieink hullámzó teljesítményt nyújtva kikaptak az első mérkőzés vesztesétől. Megilletődött kezdés után, a félidei egyenlítést követően, ismét gödörbe kerültek, így hiába hajráztak az egész pályán letámadva, nem sikerült beérniük az üldözöttet. Második mérkőzésükön, a pontatlanul kezdő helyieket végig vezetve, magabiztosan győzték le. Ennek tükrében még inkább sajnálhatják, hogy az első találkozón későn ébredtek, de összességében dicséret illeti a csapat valamennyi tagját, melyet a különdíjak megszerzése is alátámaszt. Kákalaki Akka 1
KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Seneca mondásának első része. 13. Formálódik. 14. Megelőzi (két szóban!) 15. Aa! 16. Metil. 18. Létesítmény átadója. 19. Kevert jód! 20. Isten németül. 22. Békaporonty. 23. Arzén. 24. Kicsinyítő képző. 26. Az egyik törpe. 28. Mint németül. 29. Lóétek. 31. Francia katolikus világi pap. 32. Három tagú együttes. 33. Ilyenné dúlja a házakat a háború. 35. Érték. 37. Néma tanú! 38. Bálint András. 39. Forgószárny. 41. Értékesítés. 43. Női név. 45. Zavartan hord! 47. Rablók babája a mesében. 49. Fanyar gyümölcs. 50. Prézli. 52. Adóhatárok! 53. Kettős betű. 54. Fordított sarut! 55. Kiejtett betű. 56. LZP. 57. Étkezésnél a fogások sorrendje. 59. Idegen művészet. 61. “A” sasfészek. 62. Takácsok városa Franciaországban. 63. Antonov repülője. 65. Szemmel észlelő. 67. Járműve. 70. Klagenfurtban tartózkodik! Függőleges: 1. Nála lejjebb. 2. Vívóeszköz. 3. Személyes vonatkozó névmás ford. 4. Részben ájul! 5. Eső jelzője. 6. Személyes névmás. 7. Határtalanul belak! 8. Hibája. 9. Becézett autó-márka. 10. Holmium, titán. 11. Óriáskígyó betűi keverve. 12. Végtelen ragaszkodás (más szóval). 13. Öregember. 17. Egyiptomi és dél-afrikai köztársaságbeli autójelzések. 25. Éléstár. 27. Norvég, belga és zambiai autójelzések. 28. Argon. 29. Zokniban van! 30. Bór, molibdén. 32.Tóalmáshoz tartozik! 33. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település. 34. Átcipelne. 36. Schütz … nemrég elhunyt színésznő. 38.A beküldendő mondás második, befejező része. 40. Szaglószerve. 42. Ötszázegy Rómában. 44. Körül németül. 46. Dinnyés határai! 48. A
Futballhírek
2
3
4
5
T
13 16
19 25 29
7
8
9
10
11
12
L
21
30
35
36
37
41
45
46
50
53
28 32
40
44
23
31
39
49
22 27
34
38
18
26
33
42 47
48
51
54
52
55
58
59
62 67
17
20
24
57
alapozás és tavaszi rajt. A szervezőknek Mányi Ferencnek és Erős Károlynak köszönjük a remek közreműködést. Borgulya Tamás
14
15
43
6
A több mint egy hónapos küzdelmek után véget ért a sorozat, a labdarúgókra vár az
63 68
64
60
61
65 69
E hűség városa. 50. Munkács eleje! 51. Névelős postai utalvány. 52. Díszcserje (t = l!) 54. Láb… sport. 56. Végtelenül elvágta! 58. RORR. 60. Erem! 61. Fundamentum. 63. Bizalmasan kettőzve: öregasszony. 66. Részben foglalt! 68. Talmi. 69. Aaaaaa! A múlt havi rejtvény helyes megfejtése:
56
66 70
I „Késői házasságok előnye, hogy rövidebb a megbánás ideje.” Gratulálunk a nyerteseknek: Barcsikné I. Szilvia, Ady Endre út 21. Erdősi Istvánné, Szövetség u. 27. Hernádi Lászlóné, Ceglédbercel, Vadász u. Istvánfi Anita, Széchenyi u. 3/2. Jankievitz István, Pesti út 126/2.
Albertirsai Híradó
14
KÖZÉRDEKÛ
A Művelődési Ház februári programja 1500 1800 1030 1400 1300 1700 1800 1500 900 1400
1. 2. 3. 5. 6. 8. 9.
10.
12. 13. 15. 16.
17. 19. 20. 22.
23. 24. 26.
27.
1800 1030 1500 1900 1300 1800 1600 1800 900 1500 1400 1800 1030 1900 1300 1800 1500 1800 1800 1030 1900 900 1200 1900 1800
Színjátszó AGAPE gyűlés Flash Dance Farsangi bál (Táncsics úti Általános Iskola) Nyugdíjas Klub MSZP Sunrider Színjátszó Vásár Farsangi Bál (Tessedik Sámuel Általános Iskola alsó tagozata) AGAPE gyűlés Flash Dance Vasutas Nyugdíjas Klub Kézilabdás Jótékonysági Bál Nyugdíjas Klub Galambász Gyűlés Diabetes Klub Sunrider Vásár Színjátszó csoport Farsangi Bál (Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola) AGAPE gyűlés Flash Dance Valentin Bál Vasutas Nyugdíjas Klub Sunrider Színjátszó csoport Irigy Hónaljmirigy koncert és Szabó Andris 11 éves vak kisfiú első lemezbemutató koncertje AGAPE gyűlés Flash Dance Farsangi Bál (Mazsola Óvoda) Vásár Nyugdíjas Klub Polgárőrség Sunrider
JANUÁRBAN ELHUNYTAK Kövecses János
83 éves
Erkel F. u. 49.
Rendek Sándorné
91 éves
Feketerész 8.
Domonyi László
87 éves
Gróf Széchenyi u. 23.
Princz Jánosné
83 éves
Temesvári u. 39.
Huszár Mihályné
69 éves
Dózsa Gy. út 22.
Kemenár János
73 éves
Ady E. u. 49.
*** Lapunk januári számából kimaradt DECEMBERI HALÁLOZÁSOK Csontos Illésné
54 éves
Hunyadi u. 28/2.
Békési Sándorné
79 éves
Bajcsy-Zs. út 64.
Bartos Mihályné
77 éves
Somogyi B. u. 38.
2007. február
INFORMÁCIÓK Háziorvosok ügyeleti beosztása 2007. február Ügyelet címe, telefonszáma: Albertirsa, Vasút u. 4. (53) 370-552 Ellátási terület, illetve település neve: Albertirsa, Dánszentmiklós, Mikebuda
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Dr. Hajdúhegyi Ágens Dr. Pécsi Angéla Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Török Karolina Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Oszvald Gyula Dr. Pécsi Angéla Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Makkos Gyula Dr. Galiger Zoltán Dr. Kis Ferenc Dr. Galiger Zoltán
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
Dr. Fogel Kristóf Dr. Pécsi Angéla Dr. Varga Krisztina Dr. Varga Krisztina Dr. Török Karolina Dr. Zolnyan Erzsébet Dr. Fogel Kristóf Dr. Oszvald Gyula Dr. Babinszky Eleonóra Dr. Tajti Géza Dr. Ördög László Dr. Fogel Kristóf Dr. Kis Ferenc Dr. Pécsi Angéla
JANUÁRBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Stefkovics János és Sarai Mónika
JANUÁR HÓNAPBAN SZÜLETETT Pék Balázs és Farkas Cecília Murár Endre és Szente Barbara Horányi István és Ocztos Ildikó Fekete Gábor és Szlovák Anett Horváth Ferenc és Bóni-Tóth Mónika Bartos Róbert és Csányi Gabriella Válé István és Rigó Anasztázia Papp Zoltán és Szűcs Andrea
Dalma Bálint Dorina Alexandra Ferenc Lili Enikő Döniz Gabriella Bernadett nevű gyermeke.
Az Albertirsán működő gyógyszertárak ügyeleti nyitva tartása FEBRUÁR hónapban A hétvégi ügyeletet az alábbi gyógyszertárak végzik: Február 3-4. Február 10-11. Február 17-18. Február 24-25.
Az Albertirsai Híradó fõszerkesztője a
[email protected] e-mail címen érhetõ el, vagy üzenetet hagyhatnak a Műv. Házban
„REMÉNY” Gyógyszertár „IRSA” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár „REMÉNY” Gyógyszertár
Albertirsai
HÍRADÓ Albertirsa Város Önkormányzati Képviselõ-testületének kiadványa Felelős kiadó: Albertirsa Város Önkormányzata Szerkeszti a szerkesztõbizottság Felelõs szerkesztõ: Solymosi László Szerkesztõség: Albertirsa, Pesti út 85. Tel.: 370-713 Megjelenik 1400 példányban CSATORNA U. 8. (06-30) 9633-487, (53) 313-565
